OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. szeptember 11.
» Hozzászólások (5)

24. esélyegyenlőségi napló

Szelektív tehetséggondozás

Ma a tehetséggondozás kiemelt terület. Egyre másra szaporodnak a tehetségpontok, a minősítéssel rendelkező tehetséggondozó intézmények. Ez jó, hiszen tehetség mindenhol van, öröm, ha ehhez az egész országot lefedő hálózat társul.

Ahogy azonban ezeknek az iskoláknak a tevékenységét nézem, és persze hozzá azt a támogatórendszert is, ami a jó képességű, hátrányos helyzetű gyerekeket segíti, azt kell mondanom, ez az egész meglehetősen szelektív jellegű.

Szelektív, mert elsősorban az intellektuális tehetségekre koncentrál. Azokra, akik általában jó képességűek, főleg persze mérhetően matematikából, magyarból, gondolkodási képességekből. Pedig tudjuk, hiszen a tehetségmodellek is mutatják, vannak speciális tehetségek is, pl, aki csak a mozgás, a zene, vagy a képzőművészet terén mutat kiemelkedő képességeket. De mi lesz ma egy gyerekkel, aki csak ezek valamelyikéből jó? És mellette a többiből nem jeleskedik, sőt részképesség-kieséses?

Még a sport talán jobb helyzetben van, hiszen a klubok felkarolják őket, és biztosítják a kibontakozást, még ha más területen nem is zseni az illető. De pl. a képzőművészetnél már nincs ilyen karrierlehetőség. Persze régen, amikor egy mester mellett kitanulhatták a szakma csínját-bínját, más volt. Senki sem rója fel pl. Picassonak, hogy nem tudott kétjegyű számokkal műveleteket végezni. Mert hihetetlen értéket teremtett e nélkül is. Ma persze neki is nehezebben menne. Mert ma ahhoz, hogy a szakmát kitanulja, jó érettségi bizonyítvány kell, ami nélkül nem mehet egyetemre, és nem lehet ez a szakmája, hivatása, élete. Lehet ugyan amatőrként, de az nem nagyon ér fel az egyetemen megszerzett címmel.

Elmarad hát ez a vonal, és még az sem valósulhat meg, hogy az iskola figyeljen erre, és építsen rá. Mert ahhoz más iskola kellene. Olyan, ahol a szemlélet más. Ahol az is értékes lehet egy pedagógusnak, aki nem érti a matekot, de kiválóan ért máshoz. Akár a rajzhoz, akár az énekhez, akár a közösségszervezéshez. Hiszen van egy csomó gyerek, akinek a tehetsége úgymond nem tantárgyiasítható. De boldog és sikeres, ha kisebbeket bíznak rá, ha irányíthat egy meccset szünetben, vagy rendet rakhat a műhelyben, és rendszerezheti a szerszámokat. De ezt a mai iskola nem nézi. Ha az egész személyiségre figyelnénk, persze lehetne. És akkor megtalálnánk a boldog gyerekhez vezető utat is. Ami most a dolgozatjavítások útvesztőjében elvész.

A másik szelektáló terület a szociális helyzet. Persze, hangzatos a hátrányos helyzetűek ösztöndíja, de mindannyian, akik velük dolgozunk, tudjuk, ez gyakran nem a valós állapotra fókuszál. Mert a jövedelem alapján sokkal többen használják ki az ezzel járó támogatásokat, mint akik valóban rászorulnak. Sokszor számunkra, pedagógusok számára arcpirító elvenni a beadott jegyzői igazolást attól, aki márkás autóval áll be a parkolóba, hogy behozza. Aki nagyon tudja, hogy nekik jár. Mert neki papírja van arról, hogy jár az ingyenes művészeti oktatás. És tényleg, hisz a vállalkozásban minimálbéren bejelentett szülő jövedelme csakugyan alatta marad a szintnek. Papíron.

És akkor még nem mentünk lejjebb. A halmozottan hátrányos helyzetűek felé. Akiket már végképp nem ér el a tehetséggondozás. Akik, ahonnan jönnek, ahol élnek, ahol sosem készül házi feladat, sosincs szülői támogatás, motiváció, mégis képesek teljesíteni. Csak abból építkezve, ami a suliban ragad rájuk. Mondjuk 3-ra, vagy 4-re. De nem többre. De onnan, ahonnan ők jönnek, ez felér akkora teljesítménnyel, mint emitt a kitűnő. Ám ezekért a gyerekekért külön küzdeni kell. És ma nincs meg az oktatási rendszerben, aki küzdjön értük. A szülő helyett is. Maga helyett is. Pár év múlva a legtöbb tanár rálegyint: jó fejű lett volna... dehát... És elmarad. Lemarad, ott marad. A nyomor újratermelőjeként. Mint a szülei. Meg a nagyszülei.

Pedig jó lett volna. Lett volna bennük lehetőség. Ha valaki észreveszi. Ha nem azokkal mérik össze őket, akiknek minden megadatott. Ha figyelembe veszik azt is, honnan jöttek.

Tehetségeket pazarolunk el. Sokszor, amikor a szüleikkel beszélek, nem értem, hogy nem vitték valamire. Mint az asszony, aki a jobb kezem a faluban. Mert látom, pillanatok alatt megért mindent. Jól kommunikál, és hihetetlenül jól szervez. És gyönyörűen énekel. A semmiből varázsol életfeltételeket a családjának. Vihette volna valamire. De nem lett belőle semmi. Szakma nélkül, segélyből él, mint a többiek.

Tartok tőle, a gyermekei sem fogják többre vinni. Mert ahhoz más iskola kellene. Esélyteremtő iskola. De ez ma csak egy jól hangzó, választási szlogen. Amiben egyre kevésbé lehet hinni.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

OFOE | 2013. január 17.
Kedves Anikó! Nagyon örülünk, hogy tetszett Ritók Nóra írása. Gondoljuk, a Ritókot olvastad Ritának. Sok sikert kívánunk Neked!
Anikó | 2013. január 17.
Kedves Rita!

Érdemes elolvasni a sorait, felüdítő.Jó munkát kívánok a továbbiakhoz!

Anikó
zoldbeka | 2011. szeptember 12. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Annak idején, mikor kezdő voltam a gyp pályán, naivan felvetettem, hogy miért csak felzárkóztatás van, miért nincs tehetséggondozás? Majd 15 évembe került, míg valami apró elmozdulás történt ezen a fronton - persze távoztamkor megszűnt az is. Miért ne lehetne "tehetség" a fogyatékkal élőkben, a HHH gyerekekben, a cigánysrácokban? És megélem minden nap, amiről Nóra ír: az "épek" közt elkallódó tehetségek reménytelenségét, mert életben kell maradni, létezni kell. Néha azt gondolom, hogy pár száz évvel visszaléptünk az időben: lett volna a mai szemlélettel Picasso, Michelangelo, Munkácsy vagy József Attila? Nem vagyok benne biztos...
Nórának igaza van: az utolsó bölények vagyunk. És minden nap megélem a magam reménytelenségét is...
l.ritoknora | 2011. szeptember 11. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Csilla, ezt már én is csinálom...az uzsorások ellen...de meddig bírjuk? Mi is alig...hiszen tudod...meddig lehet vinni a terhet, adni a reményt, miközben mi magunk is lassan odakerülünk (lásd a mai blogom)...Közben úgy csinálni, mintha...ki hiszi még, hogy jobb lesz nekik, nekünk?
Kihalásra ítélt állatfajta vagyunk...az önsegélyező pénztárunkkal együtt.
csilla | 2011. szeptember 11.
Drága Nóra!
Márciusban beszéltem a főnökasszonyommal, hogy hozzunk létre egy önsegélyező pénztárhoz hasonló valamit, ami segítené nem csak a mélyszegény családok krízishelyzetét, hanem a frissen bedőlő családjaim aktuális krizis finanszírozását. Még mindig agyalgunk, így nem hivatalosan beszélgettem jónéhány szociális munkás barátommal, akik nyitottak egy borítékot, egy bizonyos saját erőből képzett összeggel, amelyet és amelyből oda és annak adnak kölcsön, akinek kell. aki kölcsönkapja betyárbecsületből adja meg, mert tudja nem formálisan, hogy ki még az,aki informálisan rászorult, és ennyi a felhasználható összeg. Informális pénzintézetem van, élő családok titkos finanszírozására. nem váltó, csak a becsület és az adott szó. soha nem hoznám nyilvánosságra, mert minden törvényi szabályozásnak ellentmond és ellenmegy. a vezetőség agyalog én addig is illegalitásban vagyok bízom benne, hogy nem rúgnak ki és közben nézem a hivatalos politikát. a neten. a képet és a hangot már egy éve nem tudom befogadni: politikai döntések, tervek, közoktatás, esélyegyenlőség, tehetséggondozás.
Végighallgattam az esélyegyenlőségi fórumot, amelynek még anno én szolgáltattam hhh, hh-s adatokat. megépítettünk egy sport csarnokot és évente beszámolnak a semmiről, amit az aljegyző fel is olvas és elfogadásra megszavaztat egy fórummal, Mi?......
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.08.
Gyarmathy Éva: Boldogtalan tanórák helyett...
A magyar oktatás továbbra sem képes lépést tartani a 21. századi változásokkal, a gyerekek idegrendszerének és életmódjának jelentős átalakulásával, az információs forradalommal, az...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.12.08.
Radó Péter. PISA 2018: Hol a gödör alja?
Összefoglalva: az egyetlen jó hír az, hogy a magyar közoktatás eredményességének zuhanása pillanatnyilag leállt. Javulásnak azonban nyoma sincs, a közoktatás minősége és esélykiegyenl...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.12.08.
Hat ok, amiért a mikroiskolák újraírhatják a jövő oktatás|át
El lehet indítani 30 millióból is egy iskolát, vagy 3 milliárdot kell rá költeni? Újra lehet-e gondolni az oktatást egy innovatív módszerrel egy 20 fős csoportban, vagy 200 gyerek alatt ne...
(Forrás: Budapest School)
--
2019.12.07.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak az elit számára elérhetőek?
z iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutat...
(Forrás: eduline)
--
2019.12.07.
A köznevelési tárca valós érvek alapján dönt az iskolaérettségi vizsgálatról
Korábban Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.07.
Kütyüfüggő generációt nevelünk
A 2010 után született alfa generáció tagjai minden eddiginél korábban, már egyéves koruk körül használni kezdik az érintőképernyős digitális eszközöket, sőt a négyévesnél idősebbek...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.07.
Az ombudsman szerint nem feltétlen kellene még 6 évesen iskolába mennie a gyerekne
Az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa....
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.05.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témá...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.12.05.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a k...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek