OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. szeptember 21.
» Hozzászólások (0)

Társadalmi integráció és az internet

Az Együtt-Ható Egyesület megalapításakor az az elképzelés mozgatott minket, hogy valami újszerű, a korábbi tapasztalatoktól eltérő dolgot hozzunk létre – valamit, ami átütőnek érezhetünk, és ami egyaránt öleli fel a szociális szakmában szerzett korábbi ismereteket és annak hagyományos gondolatait, ám az új áramlatok és saját nézőpontunk előtt is nyitott, valamint rugalmasan viszonyul a célcsoporthoz és a velük végzett munkához.

Különböző ötletek és gondolatok már az alapítást megelőzően is születtek szép számmal, a személyes ismeretségek is adottak voltak, ezek az alkotóelemek azonban 2010-ben kezdtek el egy egésszé formálódni. A kezdetektől fogva mind egyetértettünk abban, hogy gyerekekkel és fiatalokkal szeretnénk foglalkozni, így programjainkkal a 10 és 30 év közötti korosztályt szólítjuk meg. Ennek egyik oka az, hogy nagyrészt magunk is a húszas éveinkben járunk, ám emellett az Egyesület több tagja is –kliensként vagy szakemberként – találkozott már a gyermek- és ifjúságvédelem, illetve az egyéb szociális ellátórendszer visszásságaival, olyan kitöltetlen réseket, hiányt megismerve, melyekre most választ szeretnénk adni.

Az egyesületi tagok jelen pillanatban önkéntesek, így az egyesületi munka mellett, civil és piaci szervezeteknél végeztek és végeznek különböző szakmai feladatokat.

Az Egyesület közösségként definiálja magát, vagyis mostanra már nem pusztán munkacsoport vagyunk, hiszen személyes kapcsolatot is ápolunk egymással. Közösségünk felelősséget vállal tagjaiért, nehéz helyzetekben pedig segítséget nyújt számunkra. Meggyőződésünk, hogy a hasonló módon, önálló, alulról épülő szerveződések segítik elő a társadalom fejlődését, ezért munkánk során törekszünk arra, hogy támogassuk más közösségek kialakulását, és benne az egyének, fiatalok érvényesülését.

Első, Surf Safe című projektünk célja a hátrányos helyzetű tinédzserek integrációjának segítése, amit nem formális eszközökkel és multikulturális szemléletmód közvetítésével próbálunk elérni. Ennek megfelelően programjainkba különböző társadalmi rétegekből érkező fiatalokat vonunk be, akikben ezen szemléletmód elsajátításával erősödhet meg a másik iránti szolidaritás, felelősség érzése, ami hozzájárul egy elfogadóbb társadalom kialakulásához. A fiatalokkal kialakított közös tér a kölcsönös előítéletek megbontásával nyújt lehetőséget egymás megismerésére, tapasztalatcserére és partnerségre. A programon részt vevő tizenévesek készségeinek és képességeinek fejlesztése mellett tehát különösen fontos szerepet kap az is, hogy elfogadó, ösztönző csoport jöhessen létre. Az inspiráló légkör kialakításával segítjük elő teljesítményük növekedését, hogy a társadalom hasznos tagjává válva sikeres életet éljenek.

A 14-17 év közötti fiataloknak szóló programunkat Európai Uniós támogatással valósítjuk meg. A projekt hátrányos helyzetű fiatalok számára biztosít lehetőséget a megfelelő és biztonságos internethasználat elsajátítására nem-formális módszerek alkalmazásával. A gyerekek játszanak, és jól érezik magunkat, beszélgetnek és információt, tapasztalatokat cserélnek, így tanulnak a csoporttagok egymástól. A program végén közösen készítik el animációs filmjüket a képzés utolsó hányadában elsajátított stop motion technika alkalmazásával, a munkák a biztonságos internethasználat témáját dolgozzák fel. Trénereink a két és fél hónap minden szombat délelőttjén a résztvevők igényeihez igazítják a foglalkozások menetét.

A Surf Safe első csoportja gondos előkészítést követően májusban indult el. Az érdeklődők közül tizenöt fiatalt vontunk be miután minden jelentkezőről képet alkottunk tesztek, csoportmunka és személyes interjúk segítségével – így felmérve szükségleteiket és biztosítva azt, hogy a leginkább rászoruló, de alkalmas fiataloknak nyújthassunk lehetőséget. Természetesen a csoportból csak rendezett anyagi háttere miatt nem zártunk ki senkit, egyesületünk ezen a területen is a társadalmi integráció mellett foglal állást.

A fiatalok a szombat délelőtti találkozókon először csapatépítő foglalkozásokon vehettek részt, ezt követően került sor az internettel és annak veszélyeivel kapcsolatos témák feldolgozására. Ennek során nem csak a közösségi oldalak, internetes vásárlás, és más, a különböző információk és személyes adatok felelős használatát biztosító ismereteket sajátíthatták el, hanem egyúttal az álláskereséssel, a szerzői jogokkal kapcsolatos, a fiatalok internethasználata során szintén felmerülő témákat is körbejártuk, mintegy kitekintést engedve a világháló adta lehetőségek és problémák más területeire is.

A Surf Safe program következő csoportja szeptember végén indul. Ahogy arról a júliusban lezárult csoport tapasztalatai is árulkodnak, az internet és számítógép, a tréningek, a játékos tanulás összehozza a fiatalokat, és amellett, hogy információkhoz jutnak, értelmes időtöltéssel egybekötve tagjai lehetnek egy heterogén közösségnek, felzárkózhatnak az információs- és általában a társadalom által diktált követelményekhez.

Az internet biztonságos használata az Egyesület elképzelései és tapasztalatai alapján azért kiemelkedően fontos a hátrányos helyzetű fiatalok számára, mert az iskolán kívül otthon nincs lehetőségük számítógépet és internetet használni. A gyerekek többnyire barátoknál vagy mobiltelefonról interneteznek, esetleg a család 5-6 tagja osztozik egyetlen számítógépen. A szülők anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak a számítógép vásárlást és az internet beköttetését, da ha mégis elő tudják teremteni az ehhez szükséges forrásokat, ők ugyanúgy nincsenek tisztában, vagy nem foglalkoznak az internetes kommunikációval, az internet adta lehetőségekkel, veszélyekkel és a káros tartalmakkal. A program témájának megválasztását azonban nem csak az indokolja, hogy a gyerekeket megóvjuk a veszélyes helyzetektől, hanem hogy társadalmunkban az internet használata már hozzátartozik az alapműveltséghez, melynek hiánya tovább fokozza a fiatalok hátrányát, még szűkebb teret hagyva a lehetőségeknek.

Az internet virtuális terében a társas kapcsolatok deformálódnak, a láthatatlanság új magatartási formákat szülhet, amelyeket a fiatalok megfelelő eszköztár hiányában nem tudnak kezelni, adott helyzeteket nem tudnak megfelelően megítélni, bűncselekményekbe keveredhetnek, így hátrányaik már a kibertérben is halmozódnak. Gondoljunk csak egy 2008-as hírre, amikor két tinédzser holland fiú súlyos testi sértéssel kényszerítette 13 éves társukat, hogy átadja számukra egy online szerepjátékban használt virtuális tárgyait, vagy a nemrégiben felröppent hírre miszerint közösségi oldalakon Flashmob-fosztogatások szerveződnek, illetve az újabb kutatásokra, amelyek a cybermobbinggal foglalkoznak.

A megfelelő ismeretek hiánya nem csak azzal fenyeget, hogy a világháló kitágult terében elterjedtebb előítéletes gondolkodásmód megnyilvánulásai napjaink felgyorsult és globalizált világában megnehezíti a fiatalok beilleszkedését, hanem hogy a valós életben megélt kirekesztettség, valamint a valahová tartozás vágya túl gyorsan, előjelek nélkül sodorhatja ismeretlen társaságba, akár bűnözői körökbe is a fiatalt.

Az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum internet oldalán megjelent felmérés szerint a 15-16 év közötti európai tinédzserek 82%-a regisztrálva van valamilyen közösségi oldalon, a 9-16 év közöttiek 59%-ának. Habár ez területi megoszlásban eltérő, azt mindenképpen érdemes tudni, hogy a gyerekek 26%-nak nyilvános a profilja, és ebből Magyarországon a regisztrált gyerekek 54%-nak nyilvános a profilja, ami Európában a legmagasabb arányú. 14%-uk feltünteti a lakcímét és a telefonszámát is.

Ez alapján elmondható, hogy a magyarországi fiatalok különösen veszélyeztettek, így a hátrányos helyzetű rétegek sem kivételek. Tiltani őket nincs értelme, de az információ, a felvilágosítás önmagában nem elég!

Emellett szükségük lehet a közvetlenebb támogatásra, egy helyre, ahol megoszthatják gondolataikat. Programunk során az ehhez szükséges támogatást, biztonságot adjuk meg számukra, mindamellett, hogy a csoport személyes kapcsolódási lehetőséget nyújt egy korosztályon belül, és valós, a mindennapokban jól használható együttműködési formákat tanulnak. A pozitív példák és lehetőségek azok, amelyek kapaszkodót nyújthatnak a fiataloknak, állandóan felkínálva számukra a döntés lehetőségét saját sorsukkal kapcsolatban.

Ferge Zsuzsa egyik, ’80-as évekbeli tanulmányában a következőket írja:

„Ki tudja biztonsággal megmondani, hogy egy alagsori szükséglakás oka-e az itt felnövő gyermekek rossz iskolai eredményeinek, majd rossz munkaerőpiaci helyzetének, esetleg tartós betegségének, illetve agresszív magatartásának, vagy következménye a szülők alacsony iskolázottságának, alacsony keresetének, esetleg annak, hogy nem voltak képesek a tanácsnál önmaguk érdekeiért harcolni, 3—4 gyermek esetén papíron létező jogukat érvényesíteni?”1

Feltesszük a kérdést, mintegy a gondolatsort tovább fűzve:

Ki tudja megmondatni, hogy a jövő társadalmában a kirekesztődést az internet hiánya, vagy éppen az interneten megélt agresszió okozza –e majd?

Írta:
Nagy Melinda, Worschitz Anita

További információ

www.egyutthato.eu
www.surfsafeproject.blogspot.com
egyutthato.csoport[kukac]gmail[pont]com
info[kukac]egyutthato[pont]eu

1 Ferge Zsuzsa: Társadalmi struktúra és társadalmi hátrány, 2. oldal

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.21.
A NAT-tal kapcsolatos kommunikációról
A NAT-2020 mellett kiállók a kritikusokat hazafiatlansággal vádolják. Szélsőségesebb megfogalmazásokban még a hazaárulás is előfordul. --- Nem állítom, hogy nem léteznek szélsőséges...
(Forrás: Nahalka István blogja)
--
2020.02.21.
Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák
A kormányzat szándékáról megkérdeztük a két érintett minisztériumot is. Az ITM kérdésünkre nem hagyott kétséget afelől, ha életben akarnak maradni, a szakgimnáziumoknak fel kell venni...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.21.
Közös órákat javasol a NAT a tanároknak
A módosított Nemzeti alaptantervben meghatározott nevelési célok és módszertani alapelvek a korábbi NAT-hoz képest számos lényeges korszerűsítést, korszerű pedagógiai módszert tartalmaznak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.21.
Megbüntették a fóti gyermekközpontról rappelő fiút - A fenntartó szerint nem történt felelősségre vonás
“Mi Mohameddel rúgjuk kint a bőrt, te meg a kerítésednél állhatsz őrt” - ilyen és hasonló mondatokkal sorjázza a gyerekek sorsával játszadozó döntéshozókat a bezárásra ítélt fó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.02.21.
Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az új Nemzeti alaptantervet a benne lévő kötelező tananyagmennyiség miatt is kénytelen lesz minden magyartanár szabotálni. A HVG számára írt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Oktatáskutató az új NAT-ról: megkeseredett fiatalok fognak kijönni az intézményekből
Oktatási évértékelőt tartott a Civil Közoktatási Platform. Ercse Kriszta a CKP szóvivője az ATV című műsorában arról beszélt: a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és nem alaptanterv. Az...
(Forrás: ATV)
--
2020.02.21.
Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe
Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintje az egyes területekhez kapcsolódó kerettanterv, amelyben konkrétan leírják, mit, hány órában kell tanítani az iskolákban. Ezek alapjá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Hároméves kortól parancsra készítenek fel bennünket a sötét jövőre
És nem azért, hogy nyafogjak. Meg a személyes dolgaimmal előhozakodjak. Meg kend sajnáljon engemet. Bár jól esne, ha legalább kend. Nem is a sajnálat, mert azzal nem sokra megyünk. A tata megmondta...
(Forrás: Kolozsvárii Szalonna – Határokon Átívelő Szellemi Táplálék )
--
2020.02.21.
Nem takarodnak el az iskolából, inkább tovább tiltakoznak
Körülbelül hatvanan jöttek el arra a csütörtöki fórumra a pécsi Reggelibe, amit az Emberség Erejével Alapítvány szervezett a hetek óta viták kereszttüzében álló új Nemzeti Alaptantervvel...
(Forrás: Pécs Ma)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek