OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. október 11.
» Hozzászólások (5)

25. esélyegyenlőségi napló

Pályázatok

Most furcsa tapasztalatom volt. Nemrég megtudtam, hogy a kistérségben az elmúlt tanévben egy 40 milliós uniós pályázat zajlott le, amiben szinte minden közoktatási intézmény szerepelt (szigorúan az önkormányzati fenntartásúak), hátrányos helyzetűek tehetséggondozása témában. Ami persze nagyon jó. Ami viszont elgondolkoztatott, hogy nem vettem észre. Pedig jó a kapcsolatunk az intézményekkel. De egyetlen hátrányos helyzetű tanítványunk nem mondta, hogy most nem tud jönni művészetibe, mert azokon a rendszeres tehetséggondozó foglakozásokon vesz részt…pedig nagyon sok iskolával kapcsolatban vagyunk….és a tanítványaink zöme hátrányos helyzetű. Jó, azt most megtudtam, hogy egy hihetetlen eredményeket felmutató sportkör is ennek keretében működött, de azt nem tudom ennek az eredményeként értelmezni, mert évtizedekkel ezelőtt kezdődő tehetséggondozásról van szó.

Persze nem azt akarom mondani, hogy nem bonyolították le az előírások szerint. De mégis elgondolkoztam rajta. Aztán kaptam egy pályázati monitoringot. Ez csak növelte bennem a zavaros érzést. Rövid idővel előtte jelentkeztek be, nagyon gyorsan kellett lebonyolítani, igazodtunk, jöjjenek hát, megértjük, persze. Mindent előkészítettünk a nemrég lezárt pályázattal kapcsolatban, bár még az utolsó elszámolást nem kaptuk meg.

Két ellenőr jött, felkészültek és pozitív hozzáállásúak voltak. Aztán a számukra is előírt ellenőrzési menet megint ellentmondásos érzést keltett bennem. Az adminisztratív megfelelés mindenek felettiségének érzését.

És mindenben úgy, ahogy azt a pályázatban vállaltuk. Furcsa kérdéseket is hozott az ellenőrzés.

– Mivel tudja igazolni, hogy Vekerdy Tamás előadása tudásmegosztás volt a pedagógusok számára? –kérdezte. Hm. Fogas kérdés. Vekerdy nyilván nem a gulyásleves főzés tapasztalatait osztotta meg velünk. Próbálom óvatosan, nyilván tudja, ki Vekerdy. Persze, tudja, de neki igazolás kell. Szerencsére van egy emailes levelezés, elfogadja.

Hosszasan keresünk az útmutatóban egy másik szempontot, a hiányzásokra vonatkozóan. Mert ellenőrzési szempont, de nem szerepelt a pályázatban. Végül ezt szabályozás hiányában feladjuk.

Az indikátortáblázat vállalásainál megint megakadunk. Igazoljam, hogy a bevont gyerekek romák voltak. Mondom, ezt ma nem tarthatja nyilván senki az iskolákban (sem). Ezt elfogadja. Csak nem értem, akkor minek kell ennek szerepelnie az indikátorok között. Aki összeállította, az nem tudta ezt?

Végére érünk, rendben találnak mindent. Visszapakoljuk a több kg iratot. Megfeleltünk az általunk felállított indikátortáblázat számainak. Elértük a célértékeket. Az adminisztráció ezt igazolta. Furcsa lett volna, ha nem. Hiszen mi mondtuk meg, mit fogunk elérni.

Ahogy visszagondolok, tulajdonképpen nem is fontos senkinek a lebonyolítás tartalma, szakmai haszna. A pénzügyi szempontok igen, maximálisan, a sorokat, százalékokat tartani kell, az eljárásrendnek megfelelően kérelmezni, indokolva az eltérést, még ha az a benzinár növekedésből fakad is. Kiemelt szempont még a sajtónyilvánosság biztosítása, és az arculati kézikönyv szerinti megjelentetés.

Társadalmi hasznosulás? Beépülés az iskola rendszerébe? A folytatás lehetősége? A programok összefüggése, egymást erősítő hatása? Nem érdekes. Rakjuk, egymás mellé, mozaikszerűen a projekteket, remélve, hogy ebben a puzleban majd összeáll egyszer egy kép, amit úgy hívunk, magyar közoktatás-fejlesztés.

De a darabok nem akarnak illeszkedni.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2011. november 6.
Belátom olvasva az előző hozzászólásomat, kicsit kesze-kusza, vagy annak tűník, ha nem akarjuk látni a mögötte lévőt.
Különbség van ma MO-n a minimál bér, a garantált minimálbér és a szakmunkás minimálbér között aszerint hogy a foglalkoztatási program mely szegmensében vagy a NAV által ellenőrzött és nála bejelentett minimálbéri kötelezettség és közterhei által foglalkoztatunk személyeket.
Drága Nóra! a nyomor széle blog legutóbbi jegyzetedhez csak annyit szólnék, hogy a foglalkoztatók fokozatosan adják meg a foglalkoztatottak számára a munkaruhát és a munkaeszközt a csatornák oldalaira. a gondozott családjaim apukái és anyukái eddig kénytelenek voltak az ötvenezer havi bérükből, és annak heti lebontásából megélni és gyereket nevelni: kirándulást fizetni, osztálypénzt fizetni, bérletet fizetni, mint természetbeni juttatást felhasználták azt az összeget, amit én az igazolatlan hiányzások miatt elvett iskoláztatási támogatásból, természetben folyósított családi pótlékból vásároltam: dzsekik és cipők a gyermekeknek. Ősz van és jön a tél. a foglalkoztatottaknak nincs munkaruhájuk, nincs melegedő, WV,...Fa, bokor kivágásra folyamatosan január óta kapják a szerszámokat. a munkára ösztönzés megkezdődött és mi az életcél? Ez? 16 év után?
csilla | 2011. október 16.
Megyeszékhely közeli település iskolájának pedagógusa szerint: milyen igazságtalan a pályázati rendszer: már be kell hazudnunk a hátrányos helyzetűt, hogy indulhassunk pályázatokon: csinálhatunk-junk útravaló programot:
ki ellenőrzi ezt ,összevetve a szociális foglalkoztatási regiszterrel?: jelentem!:) senki, Nahát: milyen iskolai végzettséggel rendelkezik: utca seprő lesz 8 általánossal vagy ároktisztító 8 általános nélkül vagy pedagógiai asszisztens érettségivel: útra való pr-(o)g-rom-ram)-ba) nem okoz humánerőforrás konfliktust és bérfeszültséget sem: te is pisze, én is pisze?. minimálbér vagy garantált minimál-bérilletmény? Jövedelemszint vagy jövedelemteszt alapján mérem a szegénységet: hátrányos helyzetet? az intézmény környezetének lakosság jövedelemtesztje a minimál nyugdíj alatt van, vagy a garantált minimál bérilletmény alatt van, ami vagy a közszféra és a verseny szféra alatt, mellett, ,mögött van: mert nem mindegy, hogy a szóródásban hol tartunk!, szülői munkaközösség által támogatott, önkéntes munkával segített intézményi szervezések?. szerintem. sőt: a társadalom intellektusa, az iskolázottsági szint meghatározottsága, amely fordítottan arányos lesz a jelenlegi jövedelem viszonyokkal. vagyis úgy tűnik, akinek nem ez a magán, vagy alapítványi jut az eszembe, méginkább a semmiből kezd el sakkozni lóugrásban a lehetőségekért vagy sasszézunk jobbra vagy balra a futár szerepében: előre is hátra is.? a munka hasznos, a szerep kell, a társadalom több általa, a fogyó lakosságszámban egyre meghatározóbb jelentőséget kapó kisebbség? aha
Juli | 2011. október 12.
Jól és hitelesen csinálod. Ezen ne tipródj!
L. Ritók Nóra | 2011. október 12.
Kiabáljunk és ne várjunk? Mire megyünk vele? Tegnap valaki azt mondta nekem, nem lesz jó ez a nagy kiabálás. Csak haragot, sértődöttséget, bosszúállást váltok ki. A konferenciákról szóló blogom meg is sértett valakit. Vagyis azt találta meg, aki nem tehet róla. Mert nem neki szántam. És ez az írás is bizonyára sért majd valakit, valakiket. Akik haragudni fognak. Rám. Nem néznek magukba, hanem haragszanak majd. Sértődötten. Valaki azt mondta nekem, lassabban, pozitívabban, türelmesebben kellene nekem is. De nekem már nincs. Sem időm, sem türelmem. Nem olyan terepen dolgozom, ahol megengedett a csúsztatás. Persze nem akarok mindenkinek megfelelni. És szeretném, ha tudnák, ez nem rólam szól. Ez nem az én személyes történetem. A Valaki azt mondta, éppen ezért kellene óvatosabbnak lennem....Mert lehet, az ügynek ártok így...
Most ezen tipródom. Hogy jól csinálom e.
csilla | 2011. október 12.
Úgy kellene hívni, hogy magyar társadalom! Minen társadalom rétegek mentén tagolódik. amikor réteget mutatunk be, filmben, dolgozatban, bármiben, aki borász, jogász, mezőgazdász, orvos, kutató, pedagógus, egyetemi oktató, eszünkbe kellene jutnia származása, felekezete, identitása, etnikuma: de, amikor dicsőséget halmozunk akkor magyar származását találjuk meg: de csak akkor. Határon belül alig firtatjuk hovatartozását, de határon kívül valamiért az egekbe magasztaljuk, mert sajnáljuk? biztos, hogy szakmailag mindenki a toppon van? lemértük? mivel?
Akkor, amikor eu-s pénzre pályázunk tehetséggondozunk, utófinanszírozólag a fenntartóval, elméletben, nagy szavakban, projektben, papíron, közösségtől függetlenül, térségtől függetlenül: nekem, nekünk legyen belőle pénzünk!: a lényeg a fájin dokumentáció. Intézmények, településrészek, régiók és térségek, szakmailag és térségi koordináció, cél és prioritás központúság szerint sem érnek össze: mint a puzzle darabjaiból mindig egy kép áll össze: keressük a darabjait, pedig általunk érnének össze, de nem is kérdezzük meg egymást: te mit szeretnél pályázni? a cél a több forint és magunk tehetségének bizonyítása a többiek kárán, én kapjam a forintot a fönn említett szociális magyarázatok mentén. én már itt egyszer már ezt visítottam: önös érdek, és mögötte mindig a pénz és soha nem a közösség, pedig akik ezeket a pályázatokat írják vagy másokkal íratják: elég értelmesnek vélt értelmiségiek: a hiba bennünk van: lássuk be végre: haszon elvűek vagyunk: mi is szociális szempontból pedig nehezen értünk meg más szociális érdekből meghatározott, alattunk lévőnek érző rétegeket. legyen bátorságunk kimondani, de nincs. ettől használjuk ki mások becsületességét, hogy cinkosként hallgatunk, nem szólunk és nem fáj a fejünk, én és mi dolgozom és dolgozunk, meghalunk a munkától, én és mi tiszta lelkiismeretű vagyok és vagyunk, nekem és nekünk el kell tartanom, tartanunk a családomat, családunkat, meg kell élnem,meg kell élnünk, soha nem adtam le túlórát, beteg édesanyámat gondozom, egyetemista gyerekem van: sorolhatnám a valósnak tűnő okokat. az okok és magyarázatok mögött megmagyarázzuk kicsinyességünket is.
És valósak is, a politika tudja ezt és a világirodalom ismeretében oszt meg bennünket, azokat, másoktól sokkal jobban ismerjük a világirodalmat és fejet hajtunk ezen mentén: velünk is megtörténik, ... és értelmiségiként ... egyszerűen várunk vagyis hagyjuk, mert azt hisszük, hogy mások megoldják helyettünk, mert fogják érezni a mi hiányunkat: hát nem! Ébresztő!!!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek