OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. október 26.
» Hozzászólások (0)

Naiv felvetések az ingyenebédről1

Nincs ingyenebéd! Nincs ingyen ebéd! Kevés mondatot tudnék említeni, amelyik időről időre, a kormányok színezetétől függetlenül ilyen makacsul elő ne törne, és amelyik ennyire irritáló lenne. (Legutóbb Csaba László interjújában találkoztam vele MN. 2011. 10.8.)

Értem, persze hogy értem a tartalmát. Sőt. Alapvetőnek tartanám, hogy öt gyermeket iskoláztatva, szakmámban ismert és rengeteget dolgozó emberként nemcsak a tágabb családtól szemérmesen el-elfogadott pénzecskék segítségével, hanem saját munkám jogán is lazán ki tudjam fizetni a hó végi ebédeket. Mert erősítené az önbecsülésemet. Ez lenne polgári. Sőt. Örülnék, ha az iszonyatos hajsza egyes napjain (például keddenként, amikor is tíz iskolai órát tartok) egyáltalán tudnék ebédelni, természetesen jó pénzért… Persze azt is feltételezem, hogy még a mai Magyarország sem menne abba tönkre, ha a legnyomorúságosabbaknak napi egy tál meleg ételt adna. Ahogy az én családom sem azért van fillérezős anyagi helyzetben, mert néha-néha hagyom a helyi koldus által rábeszélni magamat, hogy vegyek neki egy székelykáposzta-konzervet.

Nincs ingyenebéd. Irritáló mondat. Még akkor is, ha tudjuk, az ebéd ebben az esetben egy metonímia.

Irritáló, mert a globális harácsolást leszűkíti a kisemberre, életre keltve Tiborc panaszának legismertebb mondatait a „száz- meg százezreket” elrabolók attitűdjéről.

Irritáló, mert áthárítja a felelősséget: nem a rossz politika, rossz gazdaságpolitika, nem az erkölcs és cél nélküli lét, nem az elrontott rendszerváltás a bajok gyökere, hanem a kisemberek kapzsisága.

Irritáló, mert mélységesen megvető: mintha meg nem érdemelt javakra ácsingóznánk itt mindahányan.

Irritáló, mert arisztokratikus.

És irritáló, mert egyirányú, fentről lefelé szóló. Mert a benne megjelenő társadalomkép meglehetősen feudalisztikus. Alattvalóként kezel bennünket. Pedig mi szeretnénk felnőttként élni. Szeretnénk államalakítóként élni. Szeretnénk úgy élni, hogy mi is adunk a köznek. Hogy fontosak vagyunk. Hogy mi is egyenrangú szereplői vagyunk a piacnak.

Egy példával: ha én fél kilenckor jelentkezem be a klinikán, délután fél négykor jutok be, nem is utolsóként, és látom, hogy a doktornő ezalatt egyszer sem jön ki, azaz vécézés, evés, szusszanás nélkül robotol végig nyolc órát, akkor nem a klinikai kardiológust még kétszázezer forinttal sem becsülő költségvetés zabálja két pofára a doktornőtől kapott ingyenebédet?

Hadd próbáljak meg Magyarország egyik felnőtt, egyenrangú, mellérendelt komponenseként viselkedni, és megfogalmazni, hogy az én szakmám szempontjából mit jelent az, hogy nincs ingyenebéd.

Nem tartunk túlórát, nem helyettesítünk. Mert nincs ingyen túlóra, ingyen helyettesítés. Márpedig az új törvény a 32 órás kötelezhetőséggel épp erre akar kényszeríteni bennünket. (Miközben nem kevés cinizmussal belefogalmazza: „az ország drámai állapotában az oktatás az egyetlen biztos alap, amelyre jövő épülhet”).

Nincs szemléltetés, korszerű oktatás. Senki sem várhatja el ugyanis, hogy saját cédéjeimet, filmjeimet, könyveimet ingyen felhasználhatóvá tegyem, hogy a saját pénzből vett, rég elavult laptopomat ingyen működtessem szemléltető anyagok gyártására a saját magam által fizetett árammal.

Nincs szalagavató, ballagás, egyéb hagyományos rendezvény, mert nincs ingyen táncpróba-ügyelet, nincsenek estébe nyúló ingyenes műsorpróbák, nincs ingyen szombati időnk, nincs ingyen kapuügyelet, nincs ingyenes szervezőmunka.

Nincsenek október 23-ai, március 15-ei és egyéb ünnepségek, mert nincs ingyenes felkészítés.

Nincs osztálykirándulás, mert nincs több napos ingyenes huszonnégy órás készenlét.

Nincs ingyenmunka a negyvenedik elvégzett óra után még akkor se, ha négy-öt adag dolgozat javítása vagy akár az egész pénteki nap előttünk állna.

És a legfontosabb: oktatás sincs. Évtizedek óta hallom azt a leereszkedő, megalázó mondatot, hogy „tisztában vagyunk a tanári fizetések elégtelen voltával”. Akkor tessék megoldani. Akarat és bátorság kérdése. Egy kilencvenhetes konferencián hallottam: szociológiai törvény, hogy a tartósan alulértékeltek teljesítmény-visszafogással reagálnak helyzetükre. Mert valóban: nincs ingyenebéd… Erről az oldalról nézve sem... Márpedig kellene a komoly munka, hadd idézzem újra: „az ország drámai állapotában az oktatás az egyetlen biztos alap, amelyre jövő épülhet”.

Nyilván más szakmák kiszolgáltatottjai ugyanígy tudnák sorolni az általuk felszolgált ingyenebédeket saját munkájukból.

Úgyhogy ezt a „nincs ingyenebéd” szólamot csakis oda-vissza alapon, a kölcsönösség jegyében szabadna alkalmazni.

Mert el kellene indulnunk valamerre. Harminc éve ezt a felülről érkező, lefelé üzengető, lefelé mutogató hangot hallom, amellyel láthatóan semmire se jutott az ország. Talán meg kellene próbálkozni a fordított logikával: az értéket teremtőket egyenrangúként kezelni, tenyéren hordozni, értéküket értékén mérni, ingyenebédet nem elfogadni tőlük.

A kétharmadot inkább erre kellene használni, mint az ötletelős, izomból átvitt, hozzá nem értő percemberek sugalmazására megfogalmazott, a helyzetet sok szempontból rontó törvények áterőltetésére. Bár ez emberesebb munka lenne. Talán épp ezért sosem tartoztam azok közé, akik sokallták volna a döntéshozók fizetését: hátha hajlandóak az emberes, felelős munkára. Még az ingyenebédet sem sajnáltam tőlük soha.

Achs Károly

1 Megjelent a Magyar Nemzet 2011. október 26-i számában.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek