OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. november 10.
» Hozzászólások (14)

Mit nem teszek egy tanteremben?

5. Minden órámra felkészülök

„A remény elég hamar elkorhad, utána többnyire csak az összeszorított fogú rutin marad. Valami gyávaságból és megszokásból gyúrt galacsin, amit szinte öntudatlanul morzsolunk az ujjaink között.”
Cserna-Szabó András

Ennyi év rutinjával nem okozhatna gondot egyetlen óra megtartása sem a suliban. Csak be kell menni és „leadni” az anyagot – tartja a hétköznapi ember és nem mondom, hogy nem lehetne így is. Azonban nem lehet még egymást követő két évben sem ugyanúgy „leadni” a tananyagot.

Több oka is van ennek. Egyrészt az osztályok összetétele, a gyerekek képességei évről-évre változnak, másrészt halad a technika, a pedagógia tudománya, ezért állandóan törekedni kell a haladásra, a többre, jobbra. Emlékszem jól a kézzel sokszorosított, későbben írógéppel írt, majd stencilezett feladatlapokra. Ezekhez képest megváltás volt az első számítógép, a Commodore 64-es, amihez már lehetett programokat írni basicben, majd megérkeztek a pc-k. Ma már elképzelni sem tudnánk a munkánkat ezek nélkül! Hát még a digitális táblák, a projektorok – mind-mind új utakat nyitottak, új lehetőségeket teremtettek – reményeim szerint minden kollégám számára. Hogy élünk-e velük, vagy ragaszkodunk a megszokottakhoz, ez már nem egyszerűen a mi lehetőségünk, hanem a felelősségünk is, hiszen a mai gyerekeket jobban le kell nyűgözni,, mint a korábbi generációkat. Lehet továbbra is kézzel festegetni a betűket egy plakátra, vagy filctollal irogatni – és ez gyerekekkel együtt akár jó mulatsággá is válhat! – ám kevésbé hatékony és fárasztó, időigényes. Ráadásul feltételezi a pedagógus ügyességét, biztos kezét. Sokkal egyszerűbb megszerkeszteni a számítógépen, ellenőrizni itt, hogy olyan lesz-e, mint képzeletünkben, és ha nem, akkor javítani azonnal és könnyedén. Ezeket az eszközöket roppant egyszerű használni, ugyanakkor nagyon hatékonyak, ám az ezekre való felkészülésre is időt és energiát kell szánni.

A szükséges anyagokat vagy elő kell állítanunk vagy letöltenünk, ellenőriznünk, javítanunk, szükség esetén bővítenünk. És ez még csak az óra egy része. Még megtervezésre vár a gyerekek tevékenysége is, az ehhez és a differenciáláshoz szükséges feladatlapokat, képeket, egyéb anyagokat be kell szerezni, vagy előállítani. Már rég nem elég csak a tankönyv és a füzet. Természetesen lehet ezek nélkül az eszközök nélkül is jó és eredményes órát tartani, az eszközök sosem válthatják ki teljesen a pedagógus tudását és személyiségét. Főként a személyiségét. Egy jó pedagógus el tudja varázsolni a gyerekeket, úgy tudja mozgatni őket, mint bábművész a marionetteket, gyakorlatilag azt tesz velük (együtt), amit akar. De ha mindehhez még a technika vívmányait is képes mozgósítani, az munkája még hatékonyabbá válhat.

Korábban minden órámra készítettem vázlatot, úgy, ahogy annak idején tanították nekünk. Most is elkészül ez a vázlat, de csak fejben. Nincs már idő, no meg felesleges is papírra írogatni. Ha összeállt a terv, akkor már csak a megvalósítását kell kitalálnunk attól függően, hogy milyen összetételű csapattal dolgozunk és milyen eszköz állnak a rendelkezésünkre. Tudatos tervezés nélkül nem lehet eléggé hatékony egy pedagógus. Nekem is sokkal rokonszenvesebbés valószínűleg testhez állóbb lenne, ha a régi peripatetikusok mintájára, Arisztotelészként sétálgatva tarthatnám az óráimat. Beszélgetnénk arról, ami éppen érdekli a tanítványaimat – ebből is sokat lehetne tanulni és biztos jobban meg is maradna, mint a tanteremben „leadott” tananyag, ám nem tudnánk megfelelni a jelen követelményeinek. Csak akkor érhetjük el céljainkat, ha vannak ezekhez kapcsolódó ötleteink, gondolataink. Hogyan és milyen úton kívánunk eljutni az eredményekig? Éppen ezért csak egyik lépésből következhet a másik, csak az előbbinek elérése után mehetünk tovább, különben az egésznek nincs értelme. Az egyik legáltalánosabb jelenség, hogy a pedagógus halad az anyaggal, már december van, és ő még most sem vette észre, hogy már októberben elhagyta a gyerekeket. Mindebből számomra az következik, hogy nem értek egyet a tanmenetek teljes részletességgel elvárt féléves vagy éppenséggel éves kidolgoztatásával.

Természetesen a tananyagot helyes akár egy évre előretervezni, figyelembe véve az előírtakat, de ennek kár túlmennie a tananyag órákra bontásánál. Ezek a tanmeneteim mindig ceruzával írt megjegyzésekkel, javításokkal voltak tele már a tanév elején is, hiszen folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy különböző okok miatt nem lehet az előírt „tervet” teljesíteni”. Hogy a legegyszerűbb okokat soroljam: ünnepélyek, iskolai rendezvények miatt elmaradt órák, betegségek, melyek miatt a fél osztály hiányzik és semmi értelme új anyagot venni a „maradékkal” stb. Arról már nem is szólva, hogy az előírt munkaformák, eszközök meghatározása stb. mindig az osztály függvénye, a pedagógus lehetőségeinek keretei között tud csak mozogni. Hiába szeretném az adott anyagot jobban szemléltetni, ha hiányoznak ehhez a szükséges eszközök. Hiába szeretnék a gyerekekkel tapasztalati úton elsajátíttatni például egy kémiai témakört, ha ehhez az iskolának se eszköze, se egyéb lehetősége nincsen. Ha van projektor és internet, akkor bemutatható a kísérlet, egyébként marad a tankönyv és a magyarázat.

Csak akkor érhetünk célt, ha tudjuk vagy legalább sejtjük, hogy hogyan érhetjük el és meg is tervezzük ezt a folyamatot. Nem ál-tanmenetekkel, hanem folyamatosan korrigált, valós haladásra épülő és azt tükröző folyamatos tervezéssel. Ennek nagyon szép példáját láttam egy gyógypedagógiai iskola összevont foglalkoztató osztályában, ahol a pedagógusnak nem csak a különböző életkorú gyermekek eltérő képességeivel kellett megküzdenie, hanem fogyatékosságuk okozta akadályozottságaikkal is. Ezt csak úgy lehetett érdemben megtenni, ha folyamatosan követi haladásukat és ennek megfelelően irányítja a nevelés folyamatát. Ennek eszköze egy hatalmas, A3-as füzet volt, melyben tollal a kéthavi tervezett haladást, ceruzával a valóságos eredményeket tüntette fel. Ennél tudatosabb pedagógiai munkával meg soha, sehol nem találkoztam.

Ugyanakkor nagyon szeretem a helyettesítéseket, amikor váratlanul kell beugranom valaki helyett. Ha ezt legalább egy nappal előbb tudom, akkor lehetőségem van a felkészülésre, , ám sokkal izgalmasabb, egyszersmind nehezebb is, ha közvetlenül az óra előtt ér a hír. Ilyenkor a fejemben levő, 25 év alatt összegyűlt tapasztalatok paneljeiből alakítom ki gyorsan az óra tervezetét. Természetesen ezek a tapasztalások teszik lehetővé, hogy óra közben, a gyerekek igényeinek, képességeinek megfelelően alakítsam a munkát. Ha van időm rá, akkor igyekszem a magammal hurcolt több gigányi adathalmazból kikeresni a tervhez illő anyagokat – feladatokat, feladatlapokat, szemléltető anyagokat stb. Egy azonban megegyezik az előbb írtakkal: minden órára fel kell készülni. Még ha csak játszani is akarunk a gyerekekkel, mert nem értünk a helyettesítendő anyaghoz, vagy nem kellő alapossággal, akkor is végig kell gondolni, hogy mit fogunk tenni a negyvenöt perc alatt!

Az órákra történő alapos felkészülésnek, a belefektetett rengeteg munkának – ezt határozottan állítom – feltétlenül megvan az eredménye.

Leiner Károly

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

anonym | 2011. december 4.
Egyetértek. teljesen magunkra hagyva dolgozunk évtizedek óta. Senkit nem érdekel a munkánk, amiért kitesszük a lelkünk és sokszor bele is halunk. Így nehéz hinni még bármiben is. De olvasni jó, hogy nem vagyunk egyedül, csak éppen rajtunk kívül senkit nem érdeklünk. Azt hiszem,, hogy ezért nem is tudunk összefogni, mert a pedagógusok külön-külön egy-egy tanteremnek a foglyai. Elszigetelten és egyre reménytelenebbül. Valószínűleg ezért ilyen jó elolvasni ezt a sorozatot!
elkeseredett | 2011. december 1.
Csak most találtam ide. Teljesen letörve, magam alatt. Azt gondolom, hogy semmi értelme a munkámnak, mert amit felépítenék, azt azonnal lerpmbolják tőlem idegen tényezők. A társadalom bunkó volta, lásd Való világ, a szakma közönyös, lemondó, magára semmit nem adó része, az oktatáspolitika, a média stb. Ezzel a nézettel olvastam el először ezt a részt, aztán sorban a többit és remélem, hogy lesz még néhány. Azta hitet erősítette bennemm, hogy talán, talán érdemes pedagógusnak lenni, csak ehhez be kell csukni a teremajtót, magasról sz-ni a világra és élvezni a gyerekek "ártatlanságát". És nem foglalkozni azzal, hogy a gyerekem párizsit eszik, a legolcsóbbat hónapszámra, kínai cipőt hord, míg le nem rohad a lábáról, hogy az albérletet lassan nem tudom fizetni stb.
Azt hiszem, hogy ennek az írásnak a legnagyobb érdeme a tisztesség, a szeretet, a becsület. Köszönöm Leiner Károly!
zsildi77 | 2011. november 22. | zsildi77[kukac]gmail[pont]com
katka:

Igen! Összesen 8 győztes van minden évben, és mindegyik díjazott 500.000Ft kap!!
Aki ismeri közelebbről a tanárurat az jelölje a díjra, mert megérdemelné! (még ha szerényen nyilatkozik is)
zoldbeka | 2011. november 21. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Most értem rá:
- az ilyen elismerés számomra nem fontos, megkapom a szülőktől, gyerekektől, kollégáktól - legfeljebb akkor gondolkodtam el rajta, mikor (szerintem) érdemtelen ember kapta, mert valakinek valakije
- a pénz tényleg jól jönne viszont, mert nem könnyű egy be nem jegyzett szervezetnek pénzt szerezni. Szerencsére van kollégám, akinek köszönhetően 15 év alatt több mint 360 szombati programot tudtunk szervezni - azért ez nem kevés!
- úgy látszik, hogy túlságosan is személyesen vagy szenvedélyesen fogalmazok, mert engem jobban érdekelt volna, hogy ti hogy gondoljátok azokat a témákat, amiket felvetettem. Jó lenne tudni, hogy biztosan igazam van?
De köszönöm!
katka | 2011. november 20.
Megnéztem a tanár urat a honlapjukon és fantasztikus! Zsildi, ezzel járna pénz is?, mert a honlapjuk szerint a tanár úr maga szerzi meg a programjaikhoz a pénzt! Biztos segítene neki!
Juli | 2011. november 18.
Valóban nem jellemző, de LK kapott már Példakép díjat. Persze többet érdemelne, de nem ezért csinálja.
katka | 2011. november 17.
KÖnyörgöm, akkor ajánlja valaki, aki ismeri! Hátha vannak még csodák!
zsildi77 | 2011. november 17. | zsildi77[kukac]gmail[pont]com
anonym:
Szerintem meg ez a díj most pont az ilyen emberekről/tanárokról szól.
Ha megnézed a régebbi nyerteseket, egyik sem hiresség!
Én bízom benne, hogy egy ilyen tanár is nyerhet díjat mert megérdemelné!

http://minu.me/-tehetseggondozasertdij
Juli | 2011. november 16.
Kedves Katka! Nem igaz, hogy az ilyen emberek semmire sem viszik, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy nem kap olyan anyagi megbecsülést, mint amilyent megérdemelne, és hogy küzdelmesebb (és egyben szebb, tartalmasabb) az élete, mint sok kollégájának. És igenis sokakat érdekel, amiket csinál. Komolyan veszi a hivatását, valóban szolgálja az "ügyet". A mi dolgunk, hogy híreljük: ilyen pedagógusok is vannak. Többen, mint gondolnánk. Nézzétek meg az előző kommentelő által ajánlott linket, és ha a neten rákerestek Zöld Béka Tanár Úrra, sok mindent találhattok még róla, amiből minden hivatását szerető pedagógus erőt meríthet. Örülünk, hogy tetszik a sorozat, aminek még nincs vége.
anonym | 2011. november 16.
Láttál te már mezei pedagógust (azt hiszem ő az, mert utánanéztem) díjat, kitüntetést, elismerést kapni? Na ugye
m19 | 2011. november 16.
És még nem is láttad, hogy mit csinál ez az Ember a szabadidejében! nem tudom, hogy kell linket tenni ide, de nézd meg, érdemes: http://www.zoldbeka.gportal.hu/picview.php?prt=141041&gid=2810376&index=1
katka | 2011. november 16.
Az ilyen pedagógusok nem érnek rá ilyesmire és soha semmire nem viszik. De a gyerekek, a szülők biztosan oda vannak érte! Kár hogy rajtuk kívül ez senkit nem érdekel! Nekem is van egy-két iylen kollégám, soha semmire nem fogják vinni. Se anyagilag, se erkölcsileg. De a cikk tényleg szép, a sorozat pedig nagyon jó. Valami iylesmiről kellene szólnia a pedagógus etikának, nem?
zsildi77 | 2011. november 16. | zsildi77[kukac]gmail[pont]com
Erre csak azt tudom mondani, hogy wow!

Le a kalappal!
Még több ilyen tanár, ember kellene az iskolákba!

Nem akarok itt reklámozni, de szerintem a cikk íróját is lehetne jelölni a MOL tehetséggondozásért díj-ra!

Én biztos szavaznék rá!

http://minu.me/-tehetseggondozasertdij

Pont az ilyen tanárokért van ez a díj!
tanarbacsi | 2011. november 14.
Végigolvasva az eddigieket is annyira evidensnek tűnnek ezek a dolgok és közben pedig rá-ráismerek egy-egy kollégámra, néha magamra is. Persze, hogy minden órámra fel kellene készülnöm. Sokszor megoldom rutinból, sokszor bevallom nem nagyon érdekel a dolog. Kollégáim többsége túlélő, azaz szinte egyáltalán nem foglalkozik semmivel, csak vége legyen a napnak.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.26.
Tanári összefogás nélkül nincs esély minőségi változásra – Pécsi kerekasztal új NAT történelem tantárgyi részéről
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) történelem tantárgyra vonatkozó részéről 2020. február 13-án rendezte meg kerekasztal-beszélgetését a PTE BTK Történettudományi Intézetének Új- és Modernkori...
(Forrás: ujkor.hu, Pécs)
--
2020.02.25.
Balla István: Kásler Miklós nem mond igazat
Az emberminiszter szerint minden rendben van a kiváló, új NAT-tal, azt szeptembertől ezért be is vezetik. Úgy látja, alig van tiltakozás a tanterv ellen. A miniszter hazudik. Tényszerűen. Folytat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Hátrányt hátrányra halmoznak – Újraéledő feszültségek a közoktatásban
Rég látott feszültséget váltott ki az új Nemzeti alaptanterv (NAT). A felháborodást nem csak az váltotta ki, hogy a csaknem egymillió diák oktatását meghatározó alapdokumentum társadalmi...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.02.25.
Kásler: Csekély volt a tiltakozás a NAT ellen, szeptemberben bevezetik
Kásler azt is hozzátette, hogy a tantervek rendkívül hosszú megbeszéléssorozat után, konszenzus alapján jöttek létre, figyelembe véve az első változatra érkezett körülbelül ezer észrev...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Az ország legjobb gimijében is kiakadtak a NAT-on: egy év halasztást kérnek
A Lovassy tanárai úgy vélik, a pedagógiai szakma többsége a NAT újragondolását szorgalmazza, mert a magyar közoktatás nagyon is rászorul a stratégiai reformra. Azonban az új Nemzeti Alaptanterv...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.25.
Csökken a magyarok átlagos IQ-ja, és nem az iskolarendszer átalakítása miatt
Az egyes országok sikerét vizsgálva nehezen bizonyítható, hogy a ma elítélt poroszos oktatási rendszer kevésbé lenne hatékony, mint a szabadabb angolszász. Ami még ennél is érdekesebb:...
(Forrás: válaszonline.hu)
--
2020.02.25.
Annyira jól fogadták a tanárok a módosított alaptantervet, hogy megyei roadshowba kezd a minisztérium
Miután elfogadta az Országgyűlés a módosított nemzeti alaptantervet, az emberi erőforrások minisztériuma megkérdezné a pedagógusok véleményét is róla, írja a Magyar Nemzet. Az új NAT...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.02.25.
Kásler: Tíz százalékkal emelkedik a tanárok bére, PDSZ: Nyomorúságos pótlékkal szúrják ki a tiltakozók szemét
Júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére - jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn. A miniszter szerint ez technikailag ágazati szakmai pótlé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Kásler Miklós megüzente a pedagógusoknak, hogy mire építkezzenek
A miniszter úgy fogalmazott, a magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem, valamint az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel és válogatott tartalmakkal biztosítják a magyars...
(Forrás: infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek