OFOE a Facebook-on
Címkék

ünnep

Az ünnep apropóján egy olyan csoportos interjút elevenítünk fel, amely a rendszerváltás idején (1990-ben) készült, és amelyben szolnoki nyolcadikosokkal beszélgetett Szabó Ildikó szociológus. Nagyon tanulságos visszagondolni arra, hogy milyen légkör uralkodott itt közel 30 évvel ezelőtt, hogyan gondolkodtak az iskolások az aktuális történésekről, a demokráciáról és a diktatúráról, a parlament vagy a köztársasági elnök szerepéről. Az interjú szövege annak idején az Új Pedagógiai Szemlében jelent meg, és 2003-ban az OFOE honlapján is olvasható volt (Szekszárdi Júlia).

Címkék:
       

„A nemzeti ünnepeket menetrendszerűen kísérő megosztottságok hátterében a nemzeti önmeghatározás zavarait és a múlthoz való viszony ellentmondásait találjuk. Magyarországon minden rendszer- és kurzusváltás felerősítette a nemzeti önmeghatározás kényszerét. Így volt ez az 1989-es rendszerváltás után is.” - írta 2008-ban az azóta elhunyt kiváló szociológus, Szabó Ildikó. Most ismét ünnepelni fogunk, és az írás fájóan aktuális maradt. A társadalom megosztottsága nem hogy csökkent volna, inkább erősödött.

Címkék:
   
Nemzeti ünnepek az iskolában

Egy osztállyal készített műsor ebből a szempontból is más, mint a színjátszó körön, színészi vénával megáldott gyerekekkel rendezett előadás. Nem tehetem meg, hogy kihagyom azt a gyereket, aki csak iskolásan, bemagolt hangsúllyal képes megjelenni a színpadon. Két lehetőség van: megtalálni azt a formát, amelyben legkevésbé tűnik fel a hiányosság, vagy elfogadni, hogy ez a két mondat így hangzik. Tapasztalatom szerint a közönség nagyon jól viseli a második megoldást is (ha elég érdekes a műsor). (Achs Károly)

Pénteken délelőtt megyek be, a kollégák értetlenkedve kérdezik, mi a túró történt tegnap? Órát tartani nem lehetett, mert egymás szavába vágva meséltek valami ajándékokról, karácsonyról, ami nem volt jó, tündérről, angyalról. És mutogattak mindenfélét, hogy akkor ők most ezt és itt és mindenki nézze meg, hogy milyen klassz, stb. (DZS)

Voltak természetesen a repülésnek bizonyos nehézségei és kockázatai. Például a zsúfolt légifolyosók és a légörvények. Az előbbit mennyei türelemmel fogadták, az utóbbit leheletfinom zengzetükkel csendesítették le. Ez alkalommal olyasmire kényszerültek, amire csak nagyon ritkán került sor, az intenzív rakétatevékenység el kellett hagyniuk a kijelölt légifolyosót, és Betlehem közelében szerencsésen egy mezőn landoltak. A mező jámbor palesztin pásztorok legeltették nyájukat, géppisztollyal a vállukon, hogy szükség esetén megvédessék juhaikat. (Kamarás István)

Címkék:
       
Hárompupu és a háromkirályok Csillag a főkapitányság felett Menekült betlehemes

A karácsony megünneplése az iskolában, az osztályban máig élő hagyomány, nyilván kinek-kinek vannak ezzel kapcsolatban jó és kevésbé jó élményei. A következőkben néhány osztályfőnök oszt meg velünk az osztálykarácsonnyal kapcsolatos saját történeteket. Ezzel az összeállítással kívánunk valamennyi kedves látogatónknak nagyon boldog ünnepeket. (Szekszárdi Júlia)

Címkék:
       

Egy újabb ok a büszkeségre: közösen játszottak, teljesen természetesnek vették, hogy a párok egy kicsi, egy nagy felállásban küzdenek az újságpapír fizikai tulajdonságaival, no meg egymással. Most sem kellett fegyelmezéssel húzni az időt, úgy viselkedtek, ahogy ezt már tőlük megszokhattuk. Mert MI már csak ilyenek vagyunk. (DZS)

Címkék:
     

Azon törtem az agyam, hogy gyermeknapon, amikor mindenki a lufit szorongató rózsaszín és tejszagú csöppségekre koncentrál, vajon illik-e megszólalnom. Mert nekem a rózsaszín mellett azért elég sötét színek is eszembe jutottak (Pfeifer Erzsébet).

Angyal a lépcsőn Az elavult és félelmetes kisködmön

Nem tudom, hogy a jó magatartásban mennyire játszik szerepet az értés bizonytalansága, meg a nyelvhasználat lassúsága, mindenesetre: nem tudnak feleselni, fecsegéssel nem zavarják a foglalkozást. Ha majd rossz pontokat kapnak magatartásból, az azt jelenti, hogy kezdenek belejönni a francia nyelvhasználatba. De a legfontosabb, hogy beilleszkedtek, s talán egyre jobban érzik majd magukat. (Sz. Tóth Gyula)

Címkék:
     

Kamarás István már több alkalommal megörvendeztetett bennünket gyönyörű karácsonyi meséivel, amelyekben tökéletes harmóniában egyesül a bibliai hagyomány napjaink valóságával. Egyesületünk most ezzel kíván honlapunk olvasóinak nagyon szép karácsonyt és boldog újesztendőt.

Hárompúpú és a háromkirályok Csillag a főkapitányság felett (1. rész) Csillag a főkapitányság felett (2. rész)

A műsort mindig meghatározza, ki készíti. Ha a gimnázium, tudjuk, irodalmi színpadszerű, a magyar irodalom gyöngyszemeire építő, kiszámítható műsort várhatunk. Az általános iskoláknál meghatározó pl. hol van néptánccsoport, mert az remekül színesíti a március 15-i hangulatot. Ilyenkor általában huszárok is vannak, ami remek keretet ad a külsőségeknek. Most a szakközépiskola volt soron. (L. Ritók Nóra)

Címkék:
     
Nemzeti ünnepek az iskolában Muszáj műsor – vagy lehet más is? MÁRCIUS ÖRÖK

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kíván az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete!

Címkék:
   

Mit tudunk kezdeni történelmi, állami ünnepeinkkel? Eleve mit tudunk kezdeni a kötelező feladatokkal? Amikor kiosztják: október huszonharmadika a tizenkettedik évfolyam feladata, a pedagógusnap meg a nyolcadikosoké… Amikor tudjuk: a beterelt közönség nagy részét elsősorban az érdekli, hogy elég időt vesz-e el a műsor az órából ahhoz, hogy már semmi érdemlegeset ne lehessen csinálni az osztályterembe visszaérve. (Achs Károly)

Nemzeti ünnepek az iskolában Mi így ünnepeljük október 23-át Kik azok a pufajkások? Megosztott társadalom, megosztott ünneplés

Milyen volt ez az ünnep? Felemás. Hallottam olyan iskolákról is, ahol valóban sikerült felidézni a korabeli hangulatot, ahol képes volt hatni az esemény. Tartok attól azonban, hogy nem ez volt általában jellemző. Az ünnepi napot felidézve többekben támadhatott a szerzőéhez hasonló furcsa hiányérzet.

Címkék:
     

Március 15. két évtizede ismét munkaszüneti nap, nemzeti ünnep. Idén sem számíthatunk azonban valódi ünnepi hangulatra. A nemzetet ugyanis erősen megosztja a politika, s még mindig képtelenek vagyunk közösen ünnepelni ezt a valóban szép napot. (SzJ)

Nemzeti ünnepek az iskolában Petőfi Sándor: Nemzeti dal Megosztott társadalom, megosztott ünneplés Ünnepi műsortervek március 15-éről Március 15. Március 15. Emlékezés 1848. március 15-re

Bajban vagyunk az ünnepi műsorokkal. Pedig évente többet is kellene készítenünk, sőt, ezek a műsorok kerülnek ki a kirakatba: a helyi tévé –hál’Istennek– nyilván sose fogja felvenni, ha a szünetben odaszólok egy szomorkodó gyereknek, vagy ha néha-néha egy-egy pillanat fölfénylik az órán. Egy megemlékezés viszont ott is leadható. (Achs Károly)

Címkék:
 
Megosztott társadalom, megosztott ünneplés Nemzeti ünnepek az iskolában

„A mi osztályunk évről évre ugyanúgy ünnepli a karácsonyt. Úgy másfél hónappal az iskolai karácsonyra kitűzött nap előtt bejön az osztályfőnök az órára egy sapkával a kezében. Már mindegyikünk előre tudja, hogy mi fog történni: most fogjuk kihúzni annak a társunknak a nevét, akit majd megajándékozunk.” (Gergely Kinga)

Címkék:
   

Hadnagy Márta, a balatonfűzfői „Öveges iskola” tanára, bocsátotta rendelkezésünkre az alábbi forgatókönyveket. Nem csupán az ünnepi műsorok, hanem a felkészülés módja is figyelemre méltó.

Címkék:
     

Pivárcsi István forgatókönyvében az osztály három csoportra bontva alkot egy-egy reformkori pártot (liberális ellenzék, centralisták, konzervatívok). A csoportok a rendi országgyűlések menetének ismeretében a megadott témákban kifejtik álláspontjukat a kor legjelesebb személyiségeinek nevében, és vitatkoznak.

Címkék:
     

Az iskolák, illetve osztályok március 15-i ünnepségre történő felkészülését igyekszünk segíteni az alábbi forgatókönyv-gyűjteménnyel, amelyet a szerzők engedélyével Hadnagy Márta gyűjtött össze és juttatott el a szerkesztőségbe. Ezúton is köszönjük a műsorok összeállítóinak, hogy munkáikat pedagógus kollégáink rendelkezésére bocsátották szabad felhasználásra.

Címkék:
     

Tíz felső tagozatos szereplőre összeállított műsorterv, melyből kiderül többek között, hogy miért éppen piros-fehér-zöld a magyar nemzeti lobogó. A márciusi ifjak mellett Rottenbiller Lipót főpolgármester is feltűnik a színen, hogy elsőként írja alá a 12 pontot.

Címkék:
     

Tíz felső tagozatos szereplőre. A műsorterv főhajtás az 1848. március 15-i események résztvevői előtt.

Címkék:
     

14 szereplőre; a tervezett időtartam 25 perc. A műsor az 1848. március 15-i felemelő eseményeket meséli el.

Címkék:
     

Tíz általános iskolás, alsós, illetve felsős tanuló szereplésével; időtartam kb. 25 perc; teremben vagy utcai helyszínen is előadható. Ez a műsor nem a forradalom és szabadságharc eseményeinek felidézésére helyezi a hangsúlyt, sokkal inkább a nemzet összefogását, a közös élmények és szomorúság összetartó erejének megidézésére törekszik.

Címkék:
     

Arany János versével kívánunk sikeres, boldog, de legalábbis jókedvű új esztendőt minden kedves olvasónknak, kollégánknak és partnerünknek.

Címkék:
 

„Az 56-os forradalom évfordulójának apropóján idézek fel egy iskolai történetet az 50-es évekből. Vajon mit értenek meg belőle a később születettek? Mindenesetre különös érzés megélni, amikor az ember gyerek- és ifjúkora történelemmé válik.”

Címkék:
   
„Lehet, hogy az Isten nem engedi vesztünk...”

„... vett egy kocsi diót, éppen dióverés ideje volt, megfúrta a diókat, minden dióba tett egy cédulát. Vers volt a cédulákon, le volt írva minden, hogy árulta el Görgey Magyarországot és a tizenhárom tábornokot. Akkor elment bujdosni az országban Petőfi, felöltözött svábnak, mint aki diót árul, járt a szekérrel, árulta a diót.” – Ritkán hallott Petőfi-szövegek, népgyűjtések és a korabeli irodalmi kritika fanyalgó hangjai egy újszerű ünnepi műsor szövegkönyvében.

Címkék:
     

„Március 15-én reggel a Pilvaxban néhány álmos ifjú lézengett, az eső esett, kevés volt a korán kelő; aki eljött, kávéját szürcsölte, biliárdozott, fecsegett. Petőfi cselekedni akart; néhányat az ifjak közül otthagyott a kávéházban, tartani vissza a közben érkezőket, nehogy elszéledjenek; ő néhányad magával elindult az esőben társakat keresni, felébreszteni a későn kelőket. Akit lehet, harcra lelkesíteni.”

Címkék:
     

A nemzeti ünnepek iskolai megünneplése az állampolgári kultúra fontos eleme minden országban. Erre a kultúrára Magyarországon rányomja bélyegét, hogy az ünnepek többségével kapcsolatban nem kristályosodhattak ki társadalmi tradíciók. Ráadásul 2000 óta Magyarországon az iskolákban kötelező két emléknapot is tartani: a holokauszt-emléknapot és a kommunizmus áldozatainak emléknapját. A tanulmány elsősorban arra keresi a választ, mit jelentenek a gyerekek számára ezek az évről évre visszatérő alkalmak.

Címkék:
   

Többen kerestek már meg bennünket, hogy nevelési vizsgálatokhoz mérő-, vizsgálati eszközöket kérjenek. A fokozott érdeklődés egyik magyarázata az iskolai nevelési programok elkészítésének aktuális kötelezettsége. Szabó Ildikó kérdőíve az ünnepekhez kötődő kérdéseivel ad alkalmat a diákok hazához fűződő ismereteinek és érzelmeinek a feltárására. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez nem szintfelmérés, és főként az érzelmek tekintetében nincsenek elvárt válaszok. Ez és a hasonló eljárások egy adott állapot feltérképezését segítik, s alkalmasak a kapcsolódó konkrét nevelési feladatok kijelölésére.

Címkék:
   

Szándékosan nem október 23-án, az állami ünnep napján akartunk egyik nagy halottunkra, Nagy Imrére emlékezni és emlékeztetni. Ez az ember akár a múlt század hőse, a fiatalok egyik eszményképe is lehetne, ha nem gátolná meg mindezt az a szűnni nem akaró törzsi torzsalkodás, mely az '56-os forradalom emlékének igaz felidézését is lehetetlenné teszi.

Címkék:
   

A megkérdezett ötödikesek megnyilvánulásai az aradi vértanúkra történő emlékezés kapcsán számos érdekes gondolatot vetnek fel a tízévesek világképéről, gondolkodásáról, a hazához, a történelemhez, a nemzet hőseihez fűződő viszonyáról.

Címkék:
 
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek