|
Címkék
 erőszak
 A veszélyhelyzetben még sajnos zárva tartanak az artmozik, ám a Távmozi-szolgáltatás segítségével egy Oscar-díjra jelölt, kiváló francia filmmel igyekszünk pótolni az élményt. A TávSuliMozi vetítés időpontja: 2020. május 22. (péntek) 10 óra. A Nyomorultak megrendítő, számos szereplőt mozgató, rendkívül izgalmas mai történet Párizs bevándorlók lakta külvárosából, ahol egy háromfős rendőrosztag teljesít szolgálatot. A már most klasszikusként emlegetett film Cannes-ban elnyerte a Zsűri díját, s Oscar-díjra is nominálták a legjobb nemzetközi film kategóriában
 A konferencia célja, hogy az oktatás felnőtt szereplői – tanárok, osztályfőnökök, szülők – helyzetjelentést kapjanak a probléma legújabb megközelítéséről, pszichológiai, jogi, szociálpszichológiai nézőpontjairól, közelebb kerüljenek a megoldási módokat nyújtó országos szakmai programokhoz. A nap folyamán előadások alapozzák meg a témát, esetmegbeszélések segítik a bullying-helyzetek sajátosságainak felismerését, a tanórai feldolgozás módszertanát, továbbá média- és irodalmi szövegek elemzésével, társasjáték-bemutatóval fejlesztjük a konfliktushelyzetek megközelítésének gyakorlatát.
 A továbbképzés célja a résztvevők megismertetése a kortárs segítés módszerének elméleti és gyakorlati alapjaival, a kortárs segítő program alkalmazási lehetőségeivel az iskolai erőszak megelőzésében és kezelésében, a kortárs segítő program indításának feltételeivel. A szakemberek a módszertan alkalmazásával váljanak képessé kortárs segítő diákok toborzására, kiválasztására, képzésére és támogatására, kortárs segítő program koordinálására (Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány).
 Az esemény Facebook oldala
 A kedvesemmel jól haladtunk, egy év után kitűztük az esküvő időpontját. Ezzel én még azért vártam volna, de némi szülői nyomásra mégis így maradt. Aztán jött a hideg zuhany: az esküvő előtt egy héttel visszatáncoltam. Voltam minden, csak ember nem. Megértettem őket, de nem lett volna őszinte részemről a döntés. Visszakaptam a gyűrűket, nem adtam fel azonban a kapcsolatunkat. Szerettem a lányt, és el is akartam venni, csak kicsit később. Kaptam ezért persze hideget-meleget. Ment minden tovább a maga útján, és láss csodát: közel egy évre rá összeházasodtunk (H.R.).
 Bármilyen abszurdnak tűnik, de a hazai nevelési szemlélet és gyakorlat is nagyban felelős a kutyáimmal történtekért, mert félelemre építő, mert címkéző, büntető és rosszkor elnéző, félrenéző. Ez termeli a beszűkült problémamegoldási készlettel rendelkező gyávákat, a sötét oldalnak az utánpótlását. (Dr. Gyarmathy Éva)
 Szeretettel várunk minden érdeklődőt OFOE Filmklub márciusi vetítésére. Az Egy jobb világ című dán film két helyszínen játszódik: egy afrikai menekülttáborban és egy dán kisvárosban, ahol két család sorsa kereszteződik, amikor a fiaik barátságot kötnek. A kiskamaszokra jellemző magányosság, morális gyengeség és bánat azonban rossz irányba tereli a barátságot (SzJ).
 A film néha lelassul, máskor pörög. A vágások segítségével, hol a főszereplő szemével látjuk a világot, hol a háromdimenziós játékban, vagy éppen a valós világban külső szemlélőként figyeljük Ben életét. Mindhárom nézőpont megrázó. Nem tudom eldönteni, hogy a történetnek, a főszereplőnek, a rendezőnek, a képi világnak köszönhetem inkább (valószínűleg a felsoroltaknak együttvéve), hogy nem tudtam nem beleolvadni a film világába. Rabul ejtett és azóta sem ereszt. Megtekintése kötelezően ajánlott minden pedagógus számára, utána már maguktól fogják bevinni az iskolai filmklubba. (Domonkos Katalin)
Egy film az iskolai erőszakról
OFOE Filmklub pedagógusoknak és szülőknek 3.
 Aronson a Columbine után – az iskolai erőszak szociálpszichológiája című könyvét egy elborzasztó iskolai vérengzés hatására írta. A Colorado állambeli Columbine középiskolában 1999 áprilisában két őrjöngő diák lőfegyverekkel és robbanóeszközökkel felszerelkezve ámokfutásba kezdett. A könyv a középiskolában történt vérengzés szociálpszichológiai elemzését tartalmazza. A kötet 35 %-os kedvezménnyel kapható a kiadóban.
 Első alkalommal Az osztály c. észt nagyjátékfilmet nézzük meg, majd beszélgetünk róla a meghívott szakemberekkel. Dátum: 2012. október 2, kedd.
 Az iskolai zaklatás jelenségét már hosszú évtizedek óta kutatják, számos, nemzetközi és magyar kutatás központi témájává vált, ezen felül a témával foglalkozók beszámolóikban jelzik a problémakör, IKT használatával való bővülését. Az új technológiák, nyújtotta térben megjelenő agresszív viselkedés jelenségével ("cyberbullying") a nemzetközi kutatások 2004-től kezdtek foglalkozni. (Domonkos Katalin)
Digitális Nemzedék
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.
--
Erdélyi Virág Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.
--
OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
  Kommentek |
|
