|
Címkék
 filmklub
 Gettó Balboa, vagyis egy hollywoodi sztori a Józsefvárosban. A magyar készítésű dokumentumfilm egy ökölvívó edzőről, a 8. kerület korábbi rettegett alvilági figurájáról Sipos Mihályról és a kisváltósúlyú magyar bajnok, Szabó Zoltánról szól. Szemléletváltás, kitartás, a szegény gyerekek támogatása - ezek a legfontosabb hívószavak. Március 5-án vetítjük a Café Kinóban: A film utáni beszélgetés meghívott vendége a film rendezője: Bogdán Árpád és a producer: Józsa László. Moderátor a Deák Diák Általános Iskola igazgatója: Farczádi-Bencze Tamás.
 Facebook esemény linkje
 Az OFOE Filmklub február 4-i vetítésén a Kilenc hónap háború című 2019-ben készült magyar dokumentumfilmet vetítjük. Csuja László filmje egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani társaival ellentétben nem menekül el a katonai behívó elől, hanem bevonul, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan a háború első vonalában találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A vetítés utáni beszélgetésen vendégünk lesz a film rendezője.
 A Napszálltá-val a rendező azt is bizonyította, hogy első nagyjátékfilmjének formanyelvi bravúrját és történelemszemléletét képes továbbvinni: újabb látványos, kíméletlen, szikár történetű, de szerteágazó képeslapfilmet forgatott. De nem a Saul fia 2-őt. Ha tehát működőképes Nemes második nagyjátékfilmje (márpedig az), akkor leginkább azért, mert a rendező nem az egyetemes történet logikája mentén tesz (alkotói szándék szerint érvényes) megállapításokat, hanem korszellemet idéz, nyugtalanító és csontig hatoló atmoszférát teremtve inkább kérdéseket tesz fel és sugalmaz válaszokat (Scheiber András, Origo).
 Április 30-án egy angol-francia-német filmdrámát (szatírát?) nézünk meg. A faluban történt banális félreértés miatt a kilenc éves Shulát egy vándor-boszorkánytáborba száműzik, ahol két választása marad: a boszorkányközösség tagjává válik, vagy kecskévé változik. Miközben Shula próbál megbékélni új környezetével, egy kormányhivatalnok szárnyai alá veszi, annak reményében, hogy hasznot húzzon kiszolgáltatottságából. A film utáni beszélgetést Kertész Luca, az ELTE Radnóti Gimnáziumának magyartanára moderálja.
Az esemény Facebook oldala
 Szülőnek lenni életre szóló kaland, hirdeti egy plakátkampány, pedig az életre szóló munka ugyanennyire igaz, csak az nem való a plakátra, de az elsőfilmes Szilágyi Zsófia munkája hajszálpontosan megmutatja, hogy működik ez. A fimnek Cannes-ban volt a premierje, ahol az alkotás a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját nyerte el, de esélyes az Európa Filmdíjra is, ami nem rossz ajánlólevél, de nem gondoltam, hogy egy ennyire egyszerű történettel egy ennyire fontos mű kerül elénk (Vízer Balázs).
 Karlovy Vary-ban az East of the West szekció 10 ezer dollárral járó zsűridíjával jutalmazták a poétikus elsőfilmet, amely több magyar filmtörténeti hagyományból táplálkozik. Visszanyúl a hazai mozitermés szociográfiai igényű, rögrealista műveihez, ugyanakkor – és ha lehet, ehhez még erősebben kötődik – fejet hajt a csaknem tündérmesei régióba repítő, lírai realista drámák előtt is. A Virágvölgyet azonban valami sokkal lényegesebb határozza meg. Társadalmi törvények és szabadságvágy, reflektálatlan életvitel és felelősségteljessé alakulás differenciáival játszik el, leheletfinom megoldásokkal destruálja a tradicionális gondolatfelvetéseket (Szabó Ádám, Filmkultúra).
Az esemény Facebook oldala
A vetítéseket havi egy alkalommal, keddi napon 18 órakor tartjuk. Az OFOE honlapon az adott programot megelőzően meghirdetjük az eseményt a Facebookon, és összeállítást közlünk a vetítendő filmmel kapcsolatos írásokból, interjúkból, kritikákból. Az első filmhez kapcsolódó esemény már megtalálható Facebook oldalunkon. A vetítést követő beszélgetést Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke vezeti.
 A hatalom és az erőszak kéz a kézben jár. Erre figyelmeztet Shakespeare királydrámája, s ezt meséli el az előbbire csak halványan utaló orosz regény angol vidéki környezetbe helyezett adaptációja is, ebben a gyönyörűen filmezett, szenvedélyes, kegyetlenségében is lírai alkotásban (Filmtett). Ezt láthatjuk a filmklub május 28-i vetítésén a Kino Café moziban.
 A filmklub következő vetítésén egy magyar–görög dokumentumfilmet nézünk meg, A film rendezője, Simonyi Balázs eddig négyszer küzdötte le a távot: a 246 kilométert. Az ULTRA többi szereplőjével együtt - a fizikai verseny mellett - egy önismereti megmérettetésen vesz részt. Mindannyian magukkal és magukban is viaskodnak a futás alatt. Azon dolgoznak, hogy feldolgozzanak traumákat, vagy mélyebben megismerjék, elfogadják önmagukat...
 Mészáros Márta a magyar film egyik élő legendája, legújabb munkája pedig két kedvenc motívumát egyesíti, a sorsfordító döntésekre kényszerülő nőket és a magyar közelmúlt történelmét. A film március 26-i vetítését követő beszélgetésen ő lesz a vendégünk. A várhatóan izgalmas találkozóra szeretettel várjuk az érdeklődőket (Szekszárdi Júlia).
 A Budapest Film Zrt-vel közös filmklubunk 2018-as évada a Brazilok című, 2016-ban készült magyar vígjátékkal indul január 29-én. "A film tényleg ábrázolja a mélyszegénységet, a rasszizmust és a bűnözést is. Nem hazudik el semmit a mai – és tegnapi és holnapi – magyar valóságból, nem próbálja erővel megváltoztatni a nézői előítéleteit, hanem egyszerűen csak szerethető és esendő emberekként mutatja be a cigányokat és a falu népének jó részét, a negatív figurákat pedig egyszerűen rossz döntéseket hozó egyénekként."
 December 4-én a BudapestFilm Zrt-vel közös filmklub keretében a Dragomán György regényéből készült angol-német-svéd-magyar filmet nézzük meg. A főszereplő a 12 éves Djata, akinek apját titkokzatos körülmények között börtönbe zárják, és őt anyjával együtt árulónak bélyegzik. A vetítés utáni beszélgetés vendége Jakab György történelem- és médiatanár.
 Az alkotókkal való beszélgetés, őszinteségük, elkötelezettségük meggyőzött arról, hogy többről van szó esetükben - mint filmkészítés. Ők alkotók, akik felelősséget éreznek értünk állampolgárokért, a fiatalokért, a jövőért. Időt szánnak ránk, a nézőkre, törődnek a film sorsával, közel érezzük őket magunkhoz. Úgy érezzük, megértettük az üzenetüket. Tesszük a dolgunkat és közvetítjük azt (Vincze Beatrix).
Részletek a filmről írott kritikákból
 November 6-án Az állampolgár című magyar filmet nézzük meg. A film utáni beszélgetés vendége a nemzetközi sikereket is aratott film rendezője: Vranik Roland. Részlet egy nézői véleményből: "Tegnap láttam moziban és még mindig a hatása alatt vagyok. Azt hiszem ennél hitelesebben nem is lehet bemutatni mit jelent menekültnek lenni, és teszi mindezt úgy, hogy az események egy egészen békés kispolgári környezetben zajlanak. Nincsenek halottak, mezítláb fagyban menetelő emberek, nem éhezik senki, és mégis teljes súlyával ránk nehezedik milyen is a menekült-lét."
 Május 2-án egy díjnyertes román filmet vetítünk, amely akár hazánkban is játszódhatna. "El tudom képzelni egy skandináv néző arcát, milyen szörnyülködéssel nézhették az uram-bátyám rendszer működését – olvasható az egyik kritikában – nekünk, magyaroknak azonban szemünk se rebbenhet, amikor egy orvostól azt kérik, hogy vegye már előre a befolyásos beteget, cserében az segíthet abban, hogy a lánya a törött kezével kicsit tovább írhassa az érettségijét. Majd félrenéz addig a tanfelügyelő."
 Február 7-én A szoba című ír-kanadai filmdrámát nézzük meg. Egy fiatal anya gyermekével már öt éve él egyetlen szobában, a kisfiú számára ez jelenti ezt a világot. Jack ötödik születésnapja után az Anya közli vele, hogy a falakon túl van a világ, amit ideje megismerni. A filmhez kapcsolódó beszélgetés vendége Gyarmathy Éva (SzJ).
 Vércseszex, hollóharc, dámvad csörte világzenére, avagy mit rejt a sakáltanya? Mosonyi Szabolcs új természetfilmje, A Vad Kunság egy kevésbé ismert régióba visz minket el, hősei pedig a nagy visszatérők, az aranysakálok – és sokan mások. Az OFOE Filmklub következő vetítésén (november 9-én) ezt a filmet nézhetik meg az érdeklődők.
 A hegedűművész Laerte a zenének él, álmai azonban szertefoszlanak, amikor nem válogatják be a nagy presztízsű Sao Pauló-i Állami Szimfonikus Zenekarba. Tanári állást vállal egy nyomornegyedben. Kezdetben bármit megtenne, hogy kiszabaduljon ebből a közegből, egy idő után azonban különleges tehetséget talál a diákjai között, és elkezdi élvezni a tanítást. A filmet követő beszélgetés vendége Pap Gábor, a Vörösmarty Gimnázium zene- és drámatanára, a Trainingspot Társulat vezetője.
 Az OFOE Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett Filmklubjának új évadját Till Attila rendhagyó, a hazai mozikban és a külföldi fesztiválokon is nagy sikert aratott filmjével indítjuk. A nézők a film után az egyik főszereplővel: Fenyvesi Zoltánnal beszélgethetnek. Mindenkit nagy szeretettel várunk az október 4-i vetítésen a Kino Café Moziban.
 Marieme átlagos fruska a telepen, suli után trécsel és amerikai focizik barátnőivel, otthon a húgát neveli, mert takarítónő anyjuknak nincs rá ideje, tán ereje se. A családfői pozíció mégsem az övé, hanem a bátyé, aki mellett sunyni kell a fejeket, hiszen elég csak egy pimaszabb pillantás, és már repül is a pofon. A helyi csajbanda mellé azért sodródik, mert köztük szóba állhat a sráccal, akibe titokban szerelmes, és aki nem mellesleg a bátyja legjobb barátja.
 Mivel minden állatot úgy filmeztek le, hogy nem is tudták, hogy felveszik őket, ezért olyan ez a film, mint egy kandikamera, mint egy valóságshow. a szereplők önmagukat adják, vadásznak, gyereket nevelnek, játszanak, alszanak, esznek. Mindezt soha nem látott szépségű tájakon vitték filmre. Nem csak a tájak és a képek gyönyörűek, hanem az időmennyiség is: Európa elmúlt pár tízezer évét vették filmre az alkotók.
 Március 22-én Hörcher Gábor Drifter című dokumentumfilmjét nézzük meg. A film egy Bakony-vidéki sváb, roma és magyar gyökerű fiatal fiúról szól, aki elhatározza, hogy raliversenyző lesz. A rendező öt éven át szinte együtt élt a családdal, csaknem minden héten elment hozzájuk, megörökítve a mélypontokat, a nehézségeket, az örömöket és a felhőtlen pillanatokat is. A vetítést követően a film rendezőjével beszélgethetnek az érdeklődők.
 Az OFOE Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett Filmklubjának március 1-i vetítésén Fekete Ibolya filmét nézzük meg, a vetítést követő beszélgetésen alkalmunk lesz személyesen találkozni az alkotóval. A négygenerációs történet az 1900-as évek legelejétől a 2000-es évek elejéig követi a szereplők sorsát. A főhősnő, Anya kilencvennégy évet él és huszonhétszer költözik életében. A viharos természetű és példás veszélyérzettel megáldott nő végigvonszolja a férjét meg a lányát a fél országon, valahányszor veszélyt szimatol.
 Az OFOE Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett Filmklubjának február 16-i vetítésén ismét egy magyar film kerül műsorra. A film rendezője, Gárdos Péter apja halála után, a hagyaték rendezése során talált rá szülei levelezésére, amelyből feltárult számára megismerkedésük és szerelmük története.
 A február 2-i vetítésen ismét egy nemzetközi sikert aratott magyar filmet nézünk meg. Horváth Lili alkotása egy különös felnőtté válási történet, melyben egy olyan lánynak kell anyává érnie, akinek magának nem volt édesanyja. A film hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja felelőtlen kamasz, aki egy négyéves kisfiúért tartozik felelősséggel.
 Az OFOE Budapest Film Zrt-vel közös filmklubja a következő félévben kéthetenként szervez találkozót a Kino Caféban. Szeretettel várunk minden érdeklődőt.
 A január 12-i vetítésen egy 2014-ben készült magyar filmet nézünk meg. (Forgatókönyvíró és rendező: Zomborácz Virág.) A történet szerint Mózes pszichés problémákkal küzd, mely az apjával való kapcsolatán alapul: a fiú képtelen megfelelni apja elvárásainak, aki mindenáron "férfit" akar faragni belőle. A lelkész apa azonban váratlanul meghal, s szelleme követni kezdi Mózest.
 A december 1-i vetítésen ismét egy sikeres magyar filmet nézünk meg. "Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan abban, miért nem csinált valaki hamarabb egy VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant. Ha nem is pont ezt és nem is pont így, de valami hasonlóan életszagú, nullpénzből forgatott hangulatmozit, amely rólunk szól, és a máról, hogy milyen Magyarországon élni a 2010-es években."
 Az ötödik Mozinet Filmnapokra október 8. és 10. között kerül sor Budapesten két helyszínen és további tizenkét városban. Különös hangsúllyal hívjuk fel a figyelmet A lecke című, Lux-díjas bolgár-görög filmre, amelynek a középpontjában egy tanítónő áll, aki nehéz gazdasági helyzete miatt súlyos erkölcsi dilemma elé kerül.
 Idei első vetítésünkön, október 6-án Nemes Jeles László alkotását, a Saul fiát tekintjük meg. Ezt követően a Cannes-ban a zsűri nagydíját elnyert filmről Zabezsinszkij Évával, a stáb Casting Directorával beszélgetünk. A beszélgetést Kovács Gellért vezeti.
 A filmklub évadzáró igazi vakációs filmje egy üdítő vígjáték kamaszokról, akiknek elegük lesz a felnőttekből, és úgy döntenek, hogy az erdőbe szökve szabadon, s reményeik szerint senkitől sem háborgatva alakítják ki a saját királyságukat. Szeretettel várunk minden érdeklődőt: szülőt, pedagógust, diákot.
Június 2-án a Nővér című francia-svájci filmet vetítjük. A tizenkét éves Simon ideiglenes állások és a munkanélküliség között ingázó nővérével, Louise-zal él együtt, és lopásból tartja el a kis családot. A völgy és a hegy közti határvonal átlépése, a két világ közötti ingázás és átjárás, az átmenetiség ott munkál szimbolikusan a két testvér viszonyában is.
Az esemény Facebook oldala
 Az OFOE Budapest Filmmel közös filmklubjának következő találkozóján, május 5-én a Submarine (Tengeralattjáró) című filmet vetítjük. A Submarine főhőse úgy hoz létre egy álomvilágot, hogy közben le is számol a mindennapok látszatboldogságával. Így nyernek a lepukkant kikötői negyed övezetében a tengerentúli tini-vígjátékokénál súlyosabb értelmet olyan kamaszkori gátak, mint a szüzesség elvesztése, az első szerelem felemésztő csődje vagy éppen a bullying.
 A Sráckor arra vállalkozott, amire eddig film még nem: 12 éven keresztül forgatták Texasban, a szereplők sok jelenetben improvizálnak és látunk egy fiút felnőni, aki az első kockák alatt még csak 6 éves. Látjuk a maga valóságában. Az OFOE Filmklub következő vetítésén: március 3-án a Kino Caféban látható.
Az esemény Facebook-oldala
 A 17 éves Lore négy testvérével marad egyedül a 2. világháborút elvesztő, romjaiban álló Németországban. A fiatal lány egyik pillanatról másikra válik felnőtté, és a menekülés viszontagságai között szembesül szüleinek a nemzetiszocialista múltjával. (Vincze Beatrix)
A filmklub a Facebook-on
 A film a spanyol író Juan Mayorga Fiú az utolsó sorban című drámájának filmadaptációja, a San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál Arany Kagyló díjas alkotása. Október 7-én, 17.30-kor látható az OFOE Filmklub vetítésén, a KINO Moziban.
 Október 7-én újra indul az OFOE és a Budapest Film Zrt. közös filmklubja. A vetítések általában az adott hónap első keddjén 17.30-kor kezdődnek. A helyszín ezúttal is a Kino Cafe mozi (1137 Bp., Szent István krt. 16.).
Filmek felnőtteknek gyerekekről
 A film a második világháború idején túlélni igyekvő ikerpár megrázó története. A gyerekeknek magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a nagy füzetbe, s lejegyzik annak állomásait, ahogyan a túlélés érdekében tudatosan, szélsőséges eszközökkel megedzik testüket és lelküket. A nagy füzet parabola arról, hogy milyen pusztító hatással van a háború és a magára hagyottság a gyermeki pszichére. (Kele Fodor Ákos)
 Szeretettel várunk minden érdeklődőt OFOE Filmklub júniusi vetítésére. A film főszereplője a hatéves Hushpuppy, aki egy nagyvilágtól elzárt, de erős közösségben él Édesanyja eltűnt, édesapja az alkohol rabja, a kislány állandó társasága csak néhány szelíd vadállat. Az élet számára nem más, mint a természet mozgó, lélegző, morgó dolgainak törékeny hálója. Amikor százévente előforduló hatalmas vihar kavarja fel az öbölváros körüli nyugodt vizeket, Hushpuppy, megpróbál mindenre és mindenkire vigyázni, aki kedves a számára. Célja, hogy helyreállítsa az egykori idillt és ezzel megmentse haldokló apját. (SZJ)
 Szeretettel várunk minden érdeklődőt OFOE Filmklub áprilisi vetítésére. A film főszereplője, Precious Jones 16 éves harlemi diáklány. A túlsúlyos tinédzsert az iskolában kiközösítik, otthon pedig kegyetlen anyja terrorizálja. Amikor felcsillan a lehetősége annak, hogy átkerüljön egy alternatív iskolába, ahol végre emberszámba veszik, Precious azonnal kap az alkalmon. (SzJ)
 Az OFOE Filmklub legutóbbi filmélménye valamennyiünket letaglózott. Összenéztem a mellettem ülőkkel, és jeleztem, hogy én erről nem tudok, nem akarok beszélgetni, mert olyan erős hatást gyakoroltak rám a filmvásznon történtek, hogy leginkább kifutnék a világból. Igen – hangzott a válasz – volt itt az utóbbi időben magányos gyilkos elég, a közülmúlt rettenete Bostonban, s nem oly régen hajtott végre tömeggyilkosságot az amúgy irigyelten békés Norvégiában Breivik. (Szekszárdi Júlia)
OFOE Filmklub pedagógusoknak és szülőknek 7.
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.
--
Erdélyi Virág Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.
--
OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
  Kommentek |
|
