OFOE a Facebook-on
Címkék

irodalmi mű feldolgozása

A virtuális világokhoz kapcsolódó addikciókat általában a számítógépes kultúra kialakulásával szoktuk összefüggésbe hozni, holott ha egy regény fiktív világában elmerülünk, azonosulunk annak valamely szereplőjével, átéljük az ábrázolt kvázi valóság érzelmeit, konfliktusait, bizonyos szempontból ez a virtualitás ugyanúgy beszippanthat bennünket. Természetesen az, hogy elmerülünk egy könyvben és ezért elfelejtünk leszállni a villamosról, bőven nem olyan súlyos tünet, mint amit egy-egy számítógépes játék világába való bevonódás jelent (Vinczellér Katalin).

Szinte már közhelynek számít, hogy egyfelől a kiskamaszok körében, azaz 12-13 éves kortól már gyakorlatilag nagyon széleskörűek az "ismeretek" a szexualitásról és a nemiségről, másfelől – mivel ezek általában nem "legális" forrásokból szerzett ismeretek – egyértelműen csak zavart, frusztrációt keltenek. Semmiképpen nem készítenek fel semmire, a legkevésbé sem segítik az önismeret fejlesztését, és végképp nem támogatják az úgynevezett másság elfogadását sem magunkban, sem a környezetünkben (Vinczellér Katalin).

A Pagony Kiadó Tilos az Á könyvei között jelenik meg a Vészkijárat című sorozat. A megjelenő regények a tizenéveseket erősen foglalkoztató témákat dolgoznak fel, és az eddigi tapasztalatok szerint alkalmasak az osztályfőnöki (esetleg az etika) órákon történő feldolgozásra. A most induló cikksorozatban ehhez kíván segítséget nyújtani a szerző. Az első bemutatott regény az önbántalmazás problémájával foglalkozik (Vinczellér Katalin).

Annak apropóján, hogy a közelmúltban megjelent és nagy sikert aratott a Nevelj jedit! - A képzelet pedagógiája című kötet, felidézünk egy a honlapunkon megjelent tanulmányt, amelyet Shmied Borbála, a Veszprémi Egyetem hallgatója készített még 2005-ben, és ami akár ebben a kitűnő kötetben is helyet kaphatott volna.

Bízom benne, hogy írásaim olvasása során érezhető volt, mennyire fontos számomra, hogy a gyerekek számára örömforrássá tegyem a tanulást, a magam számára pedig a tanítást. A tanulók kreativitásának fejlesztése határtalan lehetőségeket nyújt ehhez, főleg, ha hozzáteszem a tanuló és meggyőződésem szerint a tanárok által is oly kedvelt IKT-eszközök használatát. A kreativitásban benne rejlik az állandó fejlődés, az egyre újabb megoldások felkutatásának lehetősége. A fejlődés pedig maga az élet, vagyis aki egyre-másra töri a fejét valamin, az –úgy gondolom – nem is tud soha beleunni abba a tevékenységbe, amit végez, ezért nem kell tartania a manapság oly sokat emlegetett kiégéstől. (Zelmanné Varga Zsuzsanna)

A projekt módszer alkalmazására az 5. és 6. osztályokban a tananyag legnagyobb részét kitevő János vitézzel kapcsolatban nyílt alkalmam. A projekt végére létrejövő produktumok a csoportmunkák során született anyagokat egy közösen létrehozott újság tartalmazza. A tanulók több hónapos, folyamatos munkájának gyümölcse ez a kétoldalas saját kiadvány. (Zelmanné Varga Zsuzsanna)

Mivel a következő tanévtől minden általános iskolában hetente lesz erkölcstan óra, sokaknak jelenthet segítséget, ha felelevenítünk egy a honlapunkon korábban megjelent sorozatot. Olyan hosszabb-rövidebb szövegeket teszünk közzé, amelyek beszélgetésre, vitára serkenthetnek, s ezekhez módszertani ajánlásokat is kapcsoltunk. Természetesen ajánlásaink nem csupán az erkölcstan órán használhatók fel, jól jöhetnek egyéb tanórai és tanórán kívüli alkalmakkor is. Kíváncsian várjuk visszajelzéseiteket, és szívesen tesszük közkinccsé bevált jó gyakorlataitokat.

2007-ben komolyan felvetődött az az ötlet a francia oktatási minisztériumban, hogy az irodalomoktatást fakultatívvá tegyék. Tíz évvel ezelőtt egy hasonló ötletet mindenki kinevetett volna, négy éve már érvelni kellett ellene. Nálunk ugyan nem esett szó az irodalomtanítás fakultatívvá tételéről, de a tárgy vonzereje az utóbbi időben erősen megcsappant. Mit lehet tenni a változás érdekében? Hogyan motiválhatók a mai fiatalok arra, hogy egy-egy irodalmi művel behatóbban foglalkozzanak?

Partnereink, az Aula.info és a Magyartanárok Egyesülete gondozásában valóban hézagpótló kötet jelent meg a kortárs irodalom tanításának lehetőségeiről gyakorló magyartanárok tollából, Hézagpótlás címmel. Nemcsak a kötetet, de a róla szóló diskurzust is ajánljuk olvasóink figyelmébe.

„Lázár Ervin mesenovellájával a harmadikosok olvasókönyvében találkoztam, de nem csak velük dolgozható fel. A mese ugyanis ötvözi a tündérmesének, a tanítómesének és a novellaírásnak az elemeit. A hős maga a történet során belső fejlődésen megy át. Számíthatunk arra, hogy a Lázár Ervin-szöveg, mivel igen lírai, megérinti a tanulókat.” (Debreczeni Tibor)

És élmény és vers és próza

„Miután alaposabban megismertem az osztályt, az egyik órán a krétakör történetét dolgoztam fel velük. Célom az volt, hogy nyíljanak meg, és merjenek beszélni, beleszólni egy konfliktushelyzetbe, illetve keressenek megoldásokat, képzeljék el, ők hogyan rendeznék ezt a helyzetet.” (Móra László óraleírása.)

A krétakör (Beszélgetések)

A beszélgetés célja: tudatosítani a diákokban, hogy a vallás, a hit mindenkinek a legszemélyesebb magánügye. Ráébreszteni őket arra, hogy vallása, hite vagy nem hívő volta miatt megítélni senkit sem szabad, a cselekedetek minősítik az embert. 13 évesnél idősebb tanulócsoportoknak ajánljuk.

A szegények, a koldusok, a kolduló gyerekek látványa a nagyvárosok utcáin már annyira hozzátartozik mindennapjainkhoz, hogy hajlamosak vagyunk észre sem venni őket. Frank McCourt, ír származású író regénytrilógiájának első részében (Angyal a lépcsőn) saját nyomorúságos gyermekkorát írja le. Az ebből vett idézet feldolgozását 13 évesnél idősebb gyerekeknek ajánljuk.

L. Ritók Nóra: A másik Magyarország Benedekné Fekete Hajnalka: Bogáncs története A szegények bankára (37. beszélgetés)

„Azt hiszem, hogy a gyerekek számos okból elidegenednek az irodalomtól, amely csak egy tantárgy, ráadásul, egyre nehezebb tantárgy a számukra. A gyerekeknek nincs idejük. Mert elraboljuk tőlük. Holott az irodalomhoz, az élmény megéléséhez idő kell…” (Kalina Judit beszélgetése Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel.)

Mi lenne, ha egy világhírű hegedűművész a Deák téri aluljáróban kezdene el zenélni? Hogyan fogadnák őt a járókelők, ha senki sem hívná fel a figyelmüket arra, hogy ezúttal nem egy egyszerű utcai zenészt hallanak? Észrevennék-e egyáltalán a közvetlen közelükben felbukkanó szépséget? (13 évesnél idősebbeknek.)

A történetekről folyó beszélgetés bevált módszere – többek között – a gondolkodás és a kreativitás fejlesztésének. Ha a történetek még humorosak is, akkor különösen jó esély van arra, hogy sikerül tanítványaink érdeklődését felkelteni, és bevonni őket az ehhez kapcsolódó beszélgetésbe. A következő mese például nem csupán szórakoztató, hanem fontos felismerésekhez is vezethet. (12 évesnél idősebbeknek.)

Tanulástanítás?

A farm „lakói” elhatározzák, hogy felkelést szerveznek az ember ellen, és ehhez vezért akarnak választani. Ezután az azonos fajhoz tartozó „állatok” csoportokat alkotnak. Közösen átgondolják, hogy melyek az ő legfontosabb tulajdonságaik, és mik az erősségeik. Minden csoport kijelöli a képviselőjét, és közösen elkészítik jelöltjük választási beszédét. (Óravázlat 14 éveseknek 90 percben.)

„Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb, minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb, minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás, minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló.” Lao-ce gondolatát 14 évesnél idősebb tanulócsoportoknak ajánljuk.

Napjainkban, amikor annyira nehéz hiteles példaképeket állítani a fiatalok elé, különösen örvendetes a „szegények bankárának” felbukkanása. A 2006-os Nobel-békedíj kitüntetettje, Muhammad Junusz, egy olyan pénzintézetet hozott létre, amely a legszegényebbeknek nyújt hitelt, mégpedig fedezet nélkül, kizárólag a bizalmi tőkére alapozva...

A Ne légy szeles... második része évtizedekig egy rádióműsor felvezető gondolata volt; számos osztályteremben került fel a falra mint megszívlelendő, követésre érdemes gondolat. A József Attila-vers a felvezető két sorral együtt akár még arra is alkalmas, hogy osztálytermi beszélgetés keretében mély filozófiai problémákig is eljussunk a 12 évesnél idősebb gyerekekkel.

Bruce és Annette két tizenéves fiatal, akiket a gyermekparalízis egyik percről a másikra tolókocsiba kényszerít. Mozgássérültként ismerkednek meg egy dél-angliai menhelyen, egymásba szeretnek, és – egészséges kortársaikhoz hasonlóan – jogot formálnak a teljes élethez. Mivel igen jó humorérzékük van, képesek a dolgok fonákjáról szemlélni a dolgokat. A következő regényrészletben ők beszélnek olyan módon az őket mint cirkuszi mutatványt szemlélő látogatókkal, mint holmi különös lényekkel: lemmingekkel. A hatás nem marad el...

„Anyu, Apu megkért, hogy mondjam meg neked, elköltözik innen! Nekem persze csak akkor szóltok, ha üzenetet kell átadni. Az összes ruháit magával vitte a nagybőröndben. Én moziba mentem. Üdvözlöm a hájfejű Bélát! István. Egyébként három napja nyomdász ipari tanuló vagyok, ha érdekel.” – Vámos Miklós Cédulák című novelláját gimnazistáknak és osztályfőnöküknek ajánljuk beszélgetésre.

„A szabadság nevében az életből kivész mindenféle rend, (a világ) apró darabokból áll össze, és elveszítjük minden érzékünket az egészhez. Az egyén ott ül egyedül a darabkákkal, akár egy kisgyermek az összerakós játékkal.” – A Fromm-szöveg megvitatásának célja, hogy a diákokban tudatosodjanak a média által közvetített világban rejlő veszélyek és lehetőségek, ami segítheti a jelenben történő eligazodást. A beszélgetést 14 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk.

Rákosy Gergely novellája klasszikus parabola: példázat, amely kiválóan alkalmas arra, hogy erkölcsi ítéleteket váltson ki olvasójából. Szereplői: az agresszor, az áldozat, a hős és a tömeg. A novella hátterében nem nehéz felismernünk Dávid és Góliát klasszikus történetét. A történet alapvető morális üzeneteit egyrészt az agresszív dromedár és az agressziót eltűrő tömeg, másrészt az agresszióval egyedül is szembeszegülő, magányos hős, a kis púpos ember hordozza.

„...Aztán az első szünetben eszembe jutott, hogy még jobb lenne az útépítőket nézni, mint itt üldögélni, hiába. Hiszen írni már tudtam. Egy lapot kitéptem a füzetemből, s a következőket írtam a lapra: Kedves tanítónéni kérem hogy engedje el fiamat mert ma van a születésnapja és azt akarjuk ünnepelni. És aláírtam az apám nevét. Szép, nyomtatott betűkkel...” Nádas Péter korai novelláját 10 évesnél idősebb gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk közös beszélgetésre.

Kipling verse az emberi minőségről szól, arról, hogy mi teszi az embert az emberi léthez méltóvá, a szó szoros értelmében emberré. Vajon érvényesek-e ma is az általa megfogalmazott tanácsok? Az ő közel száz évvel ezelőtt született gondolatainak a mai fiatalok életről, emberről alkotott elképzeléseivel történő összevetése érdekes beszélgetésre, tartalmas gondolkodásra, tanulságos következtetések levonására adhat alkalmat.

A molnár, a fia meg a szamár történetét korhatár nélkül ajánljuk feldolgozásra. A mese segítségével a gyerekek megtapasztalhatják a befolyásolhatóság veszélyeit, és érzékelhetik az önálló döntésért való felelősségvállalás fontosságát.

Nagyon sok olyan aforizmát, közmondást, szólást ismerünk, amely szállóigévé válva a szó szerinti konkrét tartalomnál lényegesen többet fejez ki. Ezeknek a tömör életbölcsességeknek egy része több ezer éves, de azóta is folyamatosan keletkeznek újabbak. Ezek közül válogattuk az alábbiakat. Feldolgozásukat 12 évesnél idősebb tanulók számára javasoljuk.

A kamasz Adrian Mole naplót vezet. Minden január elsején írásban rögzíti újévi elhatározásait. Az ezekhez kapcsolható beszélgetés az önismeret, az önnevelés témakörébe sorolódik. Ennek során felhívható a figyelem az önmagunk, kapcsolataink, illetve személyes jövőnk alakítása iránti felelősségre. Adrian újévi fogadalmaival indítható beszélgetés arról, hogy ki milyen elhatározásokkal kezdi a következő esztendőt. Eldöntendő kérdés, hogy mindhárom részlet feldolgozásra kerül-e.

„A kutyaerkölcsök íratlan törvényének örvendetes és rokonszenves oldala a nőket és gyermekeket, azaz szukákat és kölyköket megillető lovagias bánásmód. Normális kutya soha nem harapja meg nőstény fajtársát, a szuka feltétlen tabu, sőt bármit megengedhet magának a kannal szemben...” Konrad Lorenz gondolatát 12 évesnél idősebb gyerekeknek ajánljuk.

„Hogy alkalmassá válhassunk a polgári engedetlenség gyakorlására, előbb önként és tisztelettel engedelmeskednünk kell az állam törvényeinek. Általában azért engedelmeskedünk a törvénynek, mert félünk a törvényszegést megtorló büntetéstől, s ez kivált olyan törvényekre áll, amelyek nem tartalmaznak erkölcsi elvet...” A Gandhi-idézetet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

Szekszárdi Júlia: Vajon miért „tartunk be a törvényeknek”, ahelyett, hogy betartanánk őket? Török Ildikó: „Tényleg nem tetszett tudni semmiről?”

A lemeznek mindig (legalább) két oldala van, és mindig fontos meghallgatni a másik felet is... A serdülőknek szüleikkel kialakult konfliktusaik napjainkban is gyakran előforduló jelenségek. A következő párhuzamos monológok segítségével lehetőség nyílhat arra, hogy kamasz tanítványaink beleéljék magukat az őket korlátozni próbáló szülők lelkivilágába, megértsék az ő szempontjaikat. A 12 éven felüli korosztálynak ajánljuk.

„Ha kivágtál minden fát és megmérgeztél minden folyót, rá fogsz jönni, hogy a pénz nem ehető. Egy háborút ugyanúgy nem lehet megnyerni, mint ahogy egy földrengést sem...” Az osztályfőnöki órai beszélgetéshez ezúttal rendhagyó módon csoportmunkában feldolgozható aforizmákat gyűjtöttünk össze az erőszak témakörében – többek között Gandhi, Einstein, Rejtő Jenő tollából. Az aforizmákat a 12 éven felüli korosztálynak ajánljuk.

A legyek ura egyike azoknak az irodalmi műveknek, amelyek több témához is jól felhasználhatók (kapcsolatok, rivalizálás, erőszak, kiközösítés, felelősségvállalás stb.). A teljes regény ismeretében az is megfigyeltethető, hogy milyen következményekkel jár a szabályok eltűnése, az önbíráskodás, az erőszak elhatalmasodása. A regényrészletet 12 éven felüli diákoknak ajánljuk.

Szükségszerű-e, hogy tanár és diák kölcsönösen ellenfélnek tekintse egymást? Vajon ma is elkülönül, „kettős színpadként” működik-e a pedagógusok és a tanulók világa? Karácsony Sándor írása 1942-ből származik; vajon mi változott azóta? Van-e esély a békekötésre? Az erről folytatott beszélgetésre ad alkalmat a következő szöveg.

Az ember is gyakran az ösztönei szerint viselkedik. A következő novella mutatja, hogy miként viselkednek a „rangsorban” különböző pozíciót elfoglaló fiúk. A gyengébb ösztönösen megadja magát, míg társa él az erősebb természetes jogával. Ez az állatoknál ugyan természetes, de az embereknél nem kellene ugyanezt szükségszerűnek tekinteni. Vámos Miklós novellájának feldolgozását 12 évesnél idősebb gyerekeknek ajánljuk.

Aki azonban jól ismeri önmagát, az megelőzheti, hogy haragjában, indulataitól vezérelve elhamarkodott, rossz döntéseket hozzon. Erről a témáról folytatható beszélgetés Lázár Ervin meséje kapcsán. A történet feldolgozása már harmadik osztálytól ajánlott, de idősebbek számára is gondolatébresztő lehet.

Vajon összeegyeztethető-e az erkölcs és a jog? Mikor igen és mikor nem? Erkölcsi kategória-e a törvénytisztelet? Illetve erkölcstelen-e az, aki megszegi a törvényt? Ezek a kérdések is felvethetők a svájciak nemzeti hősének, Tell Vilmosnak a története kapcsán. A szemelvényt felső tagozatos diákoknak ajánljuk.

„Hát ez a nap kész katasztrófa volt. Már nem Pandora ül mellettem, hanem Barry Kent. Egész órán másolta, amit írok, és rágógumit fújt a fülembe. Megmondtam Miss Elfnek, de ő is fél Barry Kenttől, ezért azután egy szót sem szólt.” Adrian Mole naplója már több generáció óta kedves könyve a tizenéveseknek. A felnőttek is sokat megtudhatnak belőle a serdülőkről, arról, hogy miként élik meg az őket körülvevő világot. Ez a szemelvény jó vitaindító lehet a társas kapcsolatokról, a közvetlen agresszióról és az erre adott reakciókról szóló beszélgetésekhez.

A szerző főiskolai hallgató. Tanulmányában az irodalmi művek erkölcsi nevelő hatására alapozva arra tesz javaslatot, miként dolgozható fel a Quo Vadis című regény etikai problémák osztályközösségben való megvitatására. Mert, mint írja, „ez a regény a maga nagyon is »multikulturális« történelmi és társadalmi közegével a posztmodern kor betegségeinek szinte valamennyi tünetét felmutatja”.

„Ottó ma olyan messze állította le mopedjét a legközelebbi lámpától, hogy szinte teljesen sötétben állt. Henrik átment az utcán, hogy közelebbről megnézze. Magas kormánya volt, olyan magas, hogy aki vezette, az orrával egy magasságban kellett tartania a kezét. Pompás jószág volt. Vörös zománca csillogott. Henrik vigyázva megcsavarta a gázadagolót. Henrik már ment volna tovább, amikor megpillantott valamit. A kulcsot az indítóban. Egy pillanatig habozott. A támasztóvilla nagy kattanással ugrott fel, és Henrik ijedten pillantott körül. A legtöbb ablakban lehúzták a redőnyt. Senki sem látta, mire készülődik....” A novellarészletet tízéves kortól ajánljuk.

A szerző különösen izgalmas feladatra vállalkozik: Kőszegi Imre A diákszázad becsülete című, talán kevéssé ismert regényének elemzése kapcsán többek között arra keresi a választ, hogy meddig terjed a tanár felelőssége diákjai értékrendjének formálásában; joga van-e a pedagógusnak úgymond ráerőltetni nézeteit tanítványaira, s milyen következményekkel járhat, ha ezt megteszi.

„Az embernek nem kell mindig jól járnia! Nem kell minden helyzetből nyertesen kikerülnie! Aki ezt a kényszert el tudja engedni, az belsőleg nagyon szabad lesz. Az élet hosszú, bele kell, hogy férjenek vereségek, összeomlások, újrakezdések is. És ennek során új aspektusai nyílnak meg a dolgoknak, olyanok, amelyeket csak alulnézetből lehet látni.” A szövegrészletet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

„Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki szavakban a gyűlölet mellé állna? Szavakban mindannyian a szeretetet hirdetjük. Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki a háború mellé állna? Aki a gyilkolás mellé állna? A halál mellé? Szavakban mindannyian a békét hirdetjük. Mégsincs béke, mégsem a szeretet regnál...” Esterházy Péter írását a középiskolás korosztálynak ajánljuk beszélgetésre, közös gondolkodásra.

„Ugyanolyan veréb maradt, mint korábban volt. Szökdécselt, csipogott, falt. Csak éppen csuklyás veréb lett belőle a horda szemében. Idegen, más, mint a többiek...” A Konrad Lorenz-szemelvényt 12 évesnél idősebb gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk az idegenséggel szembeni ösztönös ellenszenv és a tolerancia témakörének feldolgozására.

„Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bánts másokat! Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted!...” Robert Fulghum gondolatát tízéves kortól ajánljuk.

„Képes a legjobb barátod így szólni? Bocs, hogy kibeszéltelek a hátad mögött, Bocs, hogy nem hívtalak meg a bulimra, Bocs, hogy fütyültem a születésnapodra, Azt hittem, dobtál engem... Az enyém igen.” Bernard Young A legjobb barát című versét 12–14 éves gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk – beszélgetésre.

„Á, te vagy az”, mondta Lena, elém jött, átkarolta a vállam, és a titkairól sugdosott. „Á, te vagy az”, mondta Lena, sarkon fordult és ment... Siv Widerberg versét 10–12 évesekkel történő beszélgetéshez ajánljuk.

„Thetisz istennő és Peleusz király lakodalmára hivatalos volt valamennyi isten, egyedül Eriszt, a viszály istennőjét szerették volna távol tartani a menyegzőtől. Erisz nagyon megharagudott ezért, és a maga módján állt bosszút. Egy aranyalmát dobott az isteni násznép közé ezzel a felírással: A legszebbnek...” A mitológiai történet feldolgozását tíz éven felüli tanulóknak ajánljuk.

A tehetség fogalmának értelmezéséről, fejlesztésének iskolai és iskolán kívüli lehetőségeiről, a tehetség és az életben való boldogulás viszonyáról időről időre fellángolnak a viták. Milyen életkorban választhatók ki jó eséllyel a valamilyen területen kiemelkedő képességűek? Milyen életkorban kell és lehet fejleszteni bizonyos speciális képességeket? Mi történik azokkal a gyerekekkel és fiatalokkal, akik valami okból nem kapnak esélyt a speciális fejlesztésre? Ki és hogyan támogassa azokat a gyerekeket és fiatalokat, akik kiemelkedő képességűnek, tehetségesnek bizonyulnak? Elképzelhető-e egyáltalán esélyegyenlőség ezen a területen?

„A kisdiák nem gondolkodik. A kisdiák vélekedik, összefoglal, értelmez, gondolatai támadnak, eldönti, helyes-e ez vagy az. Ezek az Örök Tanító szavai, kérdései. A kérdéseket D'Orta tanító úr közvetíti.” – olvasható az egyik gyerekdolgozat-gyűjtemény fülszövegében. A szöveg alkalmas a különböző népekkel, országokkal, kultúrákkal kapcsolatos sztereotípiákról, előítéletekről történő beszélgetésre – 10–12 éves gyerekek számára.

Sorozatunkban időről időre közlünk osztálytermi feldolgozásra alkalmas idézeteket a hozzájuk kapcsolódó szempontokkal, feladatokkal együtt. Békés Pál Aztán pezsgő című írását 14 éven felüli diákokkal való beszélgetéshez ajánljuk.

Salamon király híres volt bölcsességéről, igazságos ítéleteiről. Egy napon két asszony jelent meg előtte. Az egyikük a következőket mondta: „Uram, én és ez az asszony ugyanabban a házban lakunk. Nemrégen a világra hoztam egy fiút. Három nappal később neki is fia született. Az elmúlt éjszaka ennek az asszonynak meghalt a fia. Erre míg én aludtam, elvette a mellemről a fiamat, és a halott gyermeket fektette oda helyette.” A másik asszony azonban ellene szólt: „Hazudsz!...” A történet feldolgozását tíz éven felüli tanulóknak ajánljuk.

„...A tökéletes világban egy ember marad: ő ölt meg könyörületből mindenkit, aki más volt, mint ő, tehát mindenkit, mindenkit ezen az egész böhöm nagy világon. És akkor könyörületből ő is öngyilkos lesz, hogy végre csönd legyen.” A szövegrészletet 14 évesnél idősebb diákoknak és osztályfőnöküknek ajánljuk.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek