OFOE a Facebook-on
Címkék

agresszió

Tükör ez a történet a szakmai anyagok és a hírek "fogyasztói" számára is: ilyen könnyen lehet a közvéleményt manipulálni, etikátlan projekteket jól eladni, és belőle remekül megélni évtizedeken át ahelyett, hogy felelősséget vállaltak volna a történtekért. Pedig csak annyi kellene, hogy leszokjunk a tabukról, a személyi kultuszról és merjünk a dolgok után nézni. Pláne, ha morális aggályaink támadnak – akkor egy pillanatig se hezitáljunk (Lévai Julianna).

A hatalom és az erőszak kéz a kézben jár. Erre figyelmeztet Shakespeare királydrámája, s ezt meséli el az előbbire csak halványan utaló orosz regény angol vidéki környezetbe helyezett adaptációja is, ebben a gyönyörűen filmezett, szenvedélyes, kegyetlenségében is lírai alkotásban (Filmtett). Ezt láthatjuk a filmklub május 28-i vetítésén a Kino Café moziban.

Címkék:
       

Ha a félelem és agresszió valóban kielégítő megoldás lenne, nem fejlődött volna tovább biztonsági rendszerünk, de tény, hogy továbbfejlődött. A félelem/agresszió dimenziónál tehát létezik sokkal hatékonyabb védelmi rendszer is, mégpedig (és ezt mi emberek tudjuk a legjobban) a tanulás, a gondolkodás és az együttműködés. Mára olyan erőssé sikerült válnunk, hogy a legnagyobb veszélyt az ember jelenti önmaga és minden más élőlény számára. Különösen akkor, amikor érzelmileg a "hüllőagy" szintjére süllyed (Gyarmathy Éva).

Címkék:
       

Ha jól emlékszem, egy gimnáziumi tanulónak a 70-es években általában legfeljebb 5-6., elvétve 7 órája volt. Igaz, akkor még szombaton is volt tanítás. Mégis volt idő pihenésre. Most az 5 tesi óra (rohadtul megutáltatták sok gyerekkel, csak jelzem!), meg az etika, meg fejlesztő órák (du. háromig, négyig!) miatt délutánra a gyerekből marad egy kifacsart citrom. Másnap pedig újra beszáll a mókuskerékbe. Öt kemény napon át (Pfeifer Erzsébet).

Pfeifer Erzsébet: Gondolatok a (gyógy)pedagógiáról Pfeifer Erzsébet: A megalkuvás rongyaiban

Cirkusz az iskolában. Egyik szakiskolás leány órám elején megemelt hangon közölte, nem fog tanulni, fáj a feje, elege van mindenkiből, csapkodni kezdett, stb. Kérdeztem van-e konkrét oka, hogy így kikelt magából. Kiderült, hogy előző órai szünetben a tornaterem előtt várakozva nyakon vágta egy nyolcadikos srác. Kérdeztem szólt-e a testnevelő tanárnak vagy az osztályfőnökének. Vállát rángatta, minek, úgyis kiiratkozik, dögöljön meg mindenki, ez a rákos iskola is (Pfeifer Erzsébet).

Címkék:
       

Rám zúdítják minden vélt vagy jogos sérelmüket. A hangnem alpári. Nincs mese, végig kell hallgatnom őket, képtelenség így órát tartani.Eddig a történet szokványos. Innen viszont váratlan fordulat következik. Leányka vádolni kezdi osztályfőnökét azzal, hogy őt az osztályfőnök könnyű erkölcsűnek nevezte (virágnyelven fogalmazva), az ő szexuális életéről valótlanságokat állított a szülőknek. Konkrét neveket mond, ami az osztály többi tagját is érinti. Az osztály fölhördül. Ez már nem vicc (Pfeifer Erzsébet).

Pfeifer Erzsébet: Irodalom órán Pfeifer Erzsébet: Irodalom órán 2

Itt állunk tehát Magyarországon, ezzel a nagy – és egzisztenciális okokból, jövőkép híján egyre inkább elhatalmasodó - frusztráltságunkkal. Normális esetben ilyenkor tör ki a LÁZadás, a FORRadalom. Kivéve, ha a gőzt másképp is ki lehet ereszteni. Arról, hogy ez így legyen, indulatokat, rémületet keltő plakátokkal, manipulált híranyagokkal gondoskodnak. Az agressziót, a dühöt további agresszióval, dühvel gondolják levezetni, manipulálni, célt kreálni neki. Ami persze egy életveszélyes játék (Lévai Julianna).

Lásd meg az embert a menekültekben! Lévai Julianna: "Az a szörnyű, hogy eljutottunk a diktatúrák utolsó mozgatórugóihoz.Magunkhoz."

Ezen a munkahelyen a dolgozók többsége, valamilyen fogyatékossággal élő volt: többnyire vakok és siketek. Furcsa érzés kerített hatalmába, hogy ilyen emberek között kell megfelelnem. Semmi alázat nem volt bennem, de ahogy telt az idő, csodálni kezdtem ezeket az embereket, Gyakran időztem egy-egy műhelyben figyelve a munkafolyamatokat. Az állam leesett például a vakok precizitásán, lenyűgözött, hogy a fogyatékosságuk ellenére sok egészséges embert lepipáltak volna (H.R.).

Már a bemutatkozásom is bámulatosra sikeredett. Álltam anyámmal a bejárat előtt várva a patronálómat, aki az ügyeimet intézte. Rágóztam, dohányoztam, és figyeltem az előttem lévő kisbusz motorterében tevékenykedő férfit, ahogy szerel. Hamarosan lemászott a kocsiról, és kérdezte, hogy segíthet-e. Úgy nézett ki, mint egy indián: hosszú haj, mélyen ülő szemek, baltával vágott arc. Válaszoltam is rögtön, hogy "köszönjük nem", mire rám szólt, hogy köpjem ki a rágót, ha vele beszélek. Azt hittem, rosszul hallok! Ki ez a mókus? Mindegy – gondoltam, és kiköptem (H.R.).

Ekkor kezdett el komolyabban érdekelni a futás. Rövidtávon eléggé jó voltam. A tornatanárom elkezdett foglalkozni néhányunkkal. Eljutottunk országos versenyekre, ahol mindig jól szerepeltünk. Élmény volt ezeken a versenyeken részt venni. Máshogy néztek ránk, és jó volt megtapasztalni az egymás iránti kölcsönös tiszteletet. Komolyan terveztem, hogy ennek szentelem az életemet: atléta leszek. Jártam a Vasasba és nagyon élveztem, hogy nem sok riválisom akad (H.R.).

Szerintem onnan érdemes kiindulni, hogy mi vonz be bárkit is a szélsőségek irányába. Mert ha ragaszkodunk az ideológiához, mint okhoz, kiindulóponthoz, akkor azzal azt mondjuk, hogy létezik valami (az ideológia), ami kvázi megszállja az embert, és ha ez megszűnik, nincs többé, akkor itt a világbéke. Csakhogy az előzmények (IRA, ETA, Vörös Brigádok, a rasszista gyilkosságok stb. példája) nem ezt mutatják (Lévai Julianna).

A 18 éves, szüzességi fogadalmat tett Phin Lyman és az érzelmek "Az a szörnyű, hogy eljutottunk a diktatúrák utolsó mozgatórugóihoz. Magunkhoz." Ágoston László: A muszlimok már a spájzban vannak - húsz éve!

Anyám elköszönt, és elment. Sírtam… Este, miután lefeküdtünk, a párducomat szorongatva aludtam el úgy, hogy közben egy szót ismételgettem: anya. A sors fura fintora, hogy a párducom mellkasára az volt írva, hogy "Szeress engem!". Ragaszkodtam a párducomhoz, nevezhetjük ezt szeretetnek. Közben pedig úgy éreztem, engem nem szeret senki (H.R.)

Amikor Jézust fiatal jogvélő aktivisták arról faggatták, hogy ki is az ő felebarátjuk, Jézus a következő történetet mesélte nekik (Kamarás István).

Hárompupu és a háromkirályok Csillag a főkapitányság felett Menekült betlehemes Karácsonyi zengedelem Unorthodox betlehemes

Este hívom az otthont, kérdezem, hogy van a kislány, megnyugodott-e egy kicsit. Az ügyeletes megnyugtat. Elmondja, hogy anya berohant, sírdogált, beszélni akart a gyerekkel, de R. mereven elzárkózott még a gondolatától is annak, hogy találkozzanak. Csak azért vagyok meglepve, mert tartottam tőle, hogy hajlandó lesz szóba állni anyával, aki némi "szelíd erőszakkal" majd rábírja a távozásra. És akkor R-nek vége! (DZS)

Nem? Pedig mókás kis sztori az. Tudod, ezek olyanok ám, hogy letördelik magukat a körtékről, felállnak a gyerekek tányérja szélére, és fejest ugrálnak a spenótba. Nem hiszed? Nos, az a baj, hogy én sem. Ráadásul a történet rohadtul nem vicces. Semmivel nem viccesebb, mint az úrkúti menzán uborkadarabtól megfulladt lány története. (Szabó Anna)

A remény az egyetlen bizonyosság Felhők mögül Családi hétvége

Este emilke érkezik, újra lehet pályázni a mogyoródi futam pénteki szabadedzésére. Tavaly voltunk, imádták! Akkor mindenéle nyilatkozatok kinyomtatása, kiosztása, hogy hétfőre aláírva nálam legyen, mert az új rendszer szerint nem személyesen kell átadni, hanem gyerekenként, egyenként szkennelni. Na mindegy, a nyár közepén – ha nyerünk – láthatom a kisdedeket. És ez legalább tök jó! (DZS)

Az OFOE filmklub 2014 november 4-i vetítésén Pepe Danquart francia rendező németekkel és lengyelekkel koprodukcióban készített filmdrámáját nézhetjük meg. A film fő mondandója, hogy miként tud küzdeni egy nyolc-tíz éves gyerek az áldozattá válás ellen, a benne egyre erősebben megnyilvánuló élni akarás miként teszi már-már emberfelettien bátorrá, s hogyan válik sorsának irányítójává, ami végül is lehetőséget ad a megmenekülésre, a túlélésre. (Schüttler Tamás)

A hazánkban is egyre nagyobb figyelmet követelő kortárs bántalmazás témájában tartottak szeptember 30-án könyvbemutatóval egybekötött sajtóbeszélgetést az Aranytíz Kultúrházban, amelyen felszólalt többek között dr. Herczog Mária az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja és Reményiné Csekeő Borbála a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője.

A Kölöknet és az OFOE szülő-pedagógus témában folytatott online vizsgálatainak tanulságait taglaló cikksorozatunk harmadik részében a tipikus iskolai problémák előfordulásáról és azok várható kezeléséről írunk. A kutatás eredményei is bizonyítják, hogy a felnőttek többnyire nem találnak megnyugtató megoldást jellegzetes iskolai problémahelyzetekre, ezért is lenne égető szükség a szülők és pedagógusok közötti kommunikáció minőségének javítására. (Lannert Judit és Szekszárdi Júlia)

A cikk a Kölökneten

A mai gyerekek, fiatalok világának változásairól rengeteg szó esik, a felnőttek sok esetben értetlenül, gyakran riadtan szembesülnek korábban ismeretlen, de mára egyre sűrűben jelentkező gondokkal. Ezek megértésében is segíthetnek a megfelelően megválasztott filmek. Szeretnénk, ha szélesebb körben is élnének a kollégák a mozi által nyújtott pedagógiai lehetőségekkel, ezért hívjuk fel a figyelmet az eddig közösen látott filmekre. Az írás végén megtalálhatók azok a linkek, amelyek a kapcsolódó ismertetőkre, ajánlásokra mutatnak. (Szekszárdi Júlia)

Az OFOE filmklub első találkozóján látott film a rendkívüli érzelmi bevonódáson túl számos lélektani törvényszerűséget és megoldhatatlan társadalmi problémát is felvet. Milyen könnyen megrendülhetnek emberi létünk alapkövei, ha egyszer csorba esik a feddhetetlenségen. A törékeny jó hír elvesztése egyszersmind a bizalom és a közösségi támasz megszűnéséhez vezethet. Milyen fékezhetetlen indulatok rejlenek bennünk, amikor másokban büntethetjük negatív erőinket! (Mildner Katalin)

Címkék:
     
OFOE filmklub – Felnőtteknek gyerekekről OFOE Filmklub – A vadászat

Szeretettel várunk minden érdeklődőt OFOE Filmklub idei első bemutatójára. A vadászat című dán film egy ártatlanul meghurcolt pedagógusról szól, akinek az élete egy óvodás kislány apró füllentésének hatására válik pokollá. A gyermeki hazugság visszafordíhatatlan károkat okozva szabadul el, a korábban közmegbecsülésnek örvendő Lucas üldözött páriává válik.(Időpont: október 1. kedd 17. óra 30. Helyszín KINO CAFÉ, 1137 Budapest, Szent István krt. 16.)

OFOE filmklub – Felnőtteknek gyerekekről Facebook esemény

A Holdfény királyság kritikáit olvasva, zavarba ejtően eltérő, egészen végletes véleményeket találtam az elragadtatástól egészen a „micsoda zagyvaság!” minősítésig. Szombaton az OFOE Filmklub keretében néztük meg a filmet, a vélemények itt is megoszlottak. Többen azonosultak az én abszolút pozitív véleményemmel, mások kicsit fanyalogtak, keresték a mélyebb gondolatokat, a film egyértelműbb üzenetét. Egyben azért mindenki egyetértett: lebilincselő, szép filmről van szó, hihetetlenül jó zenével, humorral, neves színészekkel, jó gyerekszereplőkkel, fantasztikus képekkel. (Szekszárdi Júlia)

Lazhar Tanár úr: Elbeszéletlen történetek Szesztolvajok – Mese a furfangos legényről Gondolataim Az osztály című filmről Egy különleges filmélmény – Ben X Falak között OFOE Filmklub pedagógusoknak és szülőknek 6. Valóban beszélnünk kell Kevinről? És kell-e Kevinről beszélnünk egyáltalán?

Az OFOE Filmklub legutóbbi filmélménye valamennyiünket letaglózott. Összenéztem a mellettem ülőkkel, és jeleztem, hogy én erről nem tudok, nem akarok beszélgetni, mert olyan erős hatást gyakoroltak rám a filmvásznon történtek, hogy leginkább kifutnék a világból. Igen – hangzott a válasz – volt itt az utóbbi időben magányos gyilkos elég, a közülmúlt rettenete Bostonban, s nem oly régen hajtott végre tömeggyilkosságot az amúgy irigyelten békés Norvégiában Breivik. (Szekszárdi Júlia)

Címkék:
         
OFOE Filmklub pedagógusoknak és szülőknek 7.

Április 20-án, szombaton 16 órakor a Beszélnünk kell Kevinről című angol-amerikai filmdrámát nézzük meg. A főszereplő Eva soha nem akart igazán anya lenni. Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával.

Alábbi írásunk hőse a szemtől-szembe módszer szemléletét és eszközeit használó szerző mellett az iskola igazgatója, aki nemcsak átengedte a „terepet” kollégájának, de maga is résztvevőként segítette a konfliktus rendezését. És hősök a segítő szándékot respektáló, saját indulataikat „elengedni” képes érintettek, a két fiú és nem utolsósorban a két édesanya is.

Brokés-Hadházi Lívia – Földes Petra: A Szemtől szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban. Hadnagy Márta: Egy kifejezetten „zűrös” gyerek. Kavicsi Vilma: Viccelődés vagy zaklatás? Szőke-Milinte Enikő: Pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája.

A Jogismeret Alapítvány műhelykonferenciáját különösen aktuálissá teszi, hogy 2012. július 1-től alapvetően új munkajogi keretekben, 2012. szeptember 1-től pedig alapvetően új közoktatási ("köznevelési") jogi keretekben kell az iskoláknak az agressziós jogkövetkezményeket alkalmazni.

Jogok az iskolában 2006 Jogismeret és demokrácia Szigor és agresszió

Néhány kollégám számára megkönnyebbülést jelent a fegyelmi tárgyaláson hozott súlyosan elmarasztaló határozat, amelynek következtében megszabadulhat az oly sok problémát okozó diáktól. Ebben én nem szoktam partner lenni, kínos alapossággal vizsgálom meg az ügyeket és törekszem az adott diák számára a legkedvezőbb (vagy legkevésbé súlyos) döntéshez jutni. A következő eset pedagógiai eszközökkel kezelhetetlennek bizonyult. Talán ha a kellő időben történik szakszerű beavatkozás, nem jutunk el idáig.

Olykor tárgyaltunk, átmenetileg még békét is kötöttünk. Különös módon nem volt bennünk tartós ellenszenv egymás iránt. Előfordult, hogy együtt mentünk haza, együtt játszottunk, majdnem olyanok voltunk, mint az igazi barátok. Egyszer fordult csak elő, hogy én kezdtem a támadást, ezzel otthon el is dicsekedtem. A szüleim azonnal meg is kérdezték, hogy miért bántom, ha nem csinál semmit. Igazat is adtam nekik, hiszen én is jobban éreztem magam akkor, ha ő provokálta ki a pofont, mint amikor én ugrasztottam össze az osztálytársaimat...

Fura, amikor az ember, a pedagógus, aki a gyermekközpontúság elkötelezett híve, szembesül egy másfajta pedagógiai kultúrával. Ami persze ismerős, hiszen ötvenévesként még én sem felejtettem el saját általános iskolai éveimet. (L. Ritók Nóra)

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bűnmegelőzési Osztálya támogatásával a fiatalkori agresszió és konfliktus kezeléséről forgatott oktatófilmet. A teátrum saját színház-pedagógiai foglalkozásai alapján készített oktatási segédanyagot, melyet elsősorban középiskolai pedagógusoknak ajánlja.

Elliot Aronsonról korábban megjelent művei alapján is tudtuk, hogy mesterien ötvözi a letisztult tudományos elméletet a leghétköznapibb gyakorlattal; és ez frissen megjelent két könyvében sincs másképp. A Columbine után – Az iskolai erőszak szociálpszichológiája, illetve a Történtek hibák (de nem én tehetek róluk) egyszerre a szociálpszichológia legújabb felismeréseinek közérthető bemutatása, az amerikai társadalom mesteri kritikája és a megoldás irányába mutató javaslat.

Címkék:
   

Az elmúlt tanév iskoláinkban és a közbeszédben is az agresszió kezelésének jegyében telt, mára azonban a kedélyek megnyugodni látszanak. Vajon az agresszióellenes kampány hatása eltűnik a múlt tanévvel együtt, vagy számíthatunk fenntartható eredményekre is?

Címkék:
   
A diákok erőszakos magatartásának tipológiája

Miközben el kell fogadnunk, hogy a mobiltelefon ma már a napi működés alapvető eszköze, olyan tárgy, amelyet mindig magunknál tartunk, mint a zsebkendőt, úgy tűnik, a mobilkommunikáció etikai és viselkedésbeli szabályai, íratlan normarendszere ma még nem gyökeresedett meg a köztudatban. Pedig nagyon ideje lenne. Mit tehet ennek érdekében az iskola?

A 23 ország 200 iskolájában mintegy 5000 felsős tanárral végzett TALIS elnevezésű kutatás szerint Magyarországon kiugróan sok tanár gondolja azt, hogy a vulgáris beszéd, illetve a fizikai bántalmazások komolyan zavarják a tanítás folyamatát – derül ki az OECD felméréséből.

A szerző dominanciaviszonyok szerint osztályozza a diákok agresszív magatartásait. A különböző jelenségek más és más intrapszichés, illetve társas folyamatokat jeleznek. Ez a fajta osztályozás megkönnyíti a jelenségek értelmezését és a helyes beavatkozás megtalálását.

Az erőszak piszhológiája és helyzetkezelése Adjatok, tanárnénik, telefont! Kutatások a gyerekek közötti erőszakról

Mit kell tenni a jövő érdekében, hogy gyerekeink ne legyenek elvadult agresszorok, és úgy alakuljon ki a lelki rendszerük, hogy abban még a közöny se születhessen meg? Dr. Bagdy Emőke tanulmánya a tudományos pszichológiára támaszkodva veszi számba azokat a módszereket, melyek hatékonyak az iskolai erőszak kezelésében.

Címkék:
 

„Olvastam Benjámin üzenetét. Fájt nagyon! […] Ezen töprengve azt álmodtam, hogy egy valódi demokratikus társadalomban élek. Ahol a lelki beteg tanárt a kollégái kérik meg, hogy a gyerekek további megalázása helyett menjen el betegszabadságra.” (Domokos Zsuzsa)

„Néha az osztály véleménye megoszlik egy-egy tanárról, de van, amikor egytől egyig mindenki ugyanazt érzi. Ezt többnyire nem a tanításának minősége befolyásolja, hanem a gyerekekkel való bánásmódja. Egyes eseteknél elgondolkozom: vajon néhány egyén azért megy pedagógusnak, hogy olyan embereket alázzon meg egész életében, akiknek nem áll módjukban kifejteni a véleményüket?”

A demokrácia fontos, de veszélyes fegyver A változást nem elvárni kell, hanem csinálni

„Úgy tapasztalom, hogy az utóbbi időben a tanulók és tanárok között nem csupán újjá éled, hanem felerősödik az ellenséges, olykor háborús hangulat. Pedig igazán régen volt, pontosan 1942-ben, amikor a nagy pedagógus, Karácsony Sándor, a nyolcéves háború színtereként emlegette az iskolát.” (Szekszárdi Júlia írása.)

„Viccelődve kérdeztem meg elsős fiamtól, hogy a tanító néni mit tesz veletek, ha nem fogadtok szót, volt-e már sarokba térdepeltetés. Fiam még a kölkös játék hevében derűsen válaszolta, hogy egyszer a Gézának az osztály elé, a sarokba kellett guggolnia.”

Címkék:
   

Ebben a tanévben a szokottnál is több szó esett az iskolában előforduló erőszakról. A közvéleményt folyamatosan borzolták az egyre sűrűbben médiaszenzációvá váló események. A közelmúltban egy civil szervezet kezdeményezésére a kapcsolódó problémák megoldásának módjairól tanácskoztak a különböző területeken működő szakemberek. A tanácskozáson jelen volt az OFOE elnökségének tagja, Földes Petra is. Honlapunkon a tanácskozáson kialakult állásfoglalást közöljük.

„Ha a tanár nem tudja feldolgozni saját belső feszültségeit, nem boldogul a személyközi konfliktusokkal sem. Hányszor találkoztam alacsony önértékelésű kolléganővel, aki diákjaiban saját életének a megrontóit látta, vagy nyugdíj előtt álló kollégával, akinek nincs már türelme sem a tanulókhoz, sem a szülőkhöz, de még a munkatársaihoz sem.” (Kováts Nóra írása.)

Az embereket számtalan módon lehet csoportosítani. Van, aki elítéli a lopást, más gátlás nélkül megteszi. Sokan soha nem hallottak még az IMEI-számról, mások viszont pontosan tudják, mi az. Utóbbiak feltehetőleg azon kevesek, akik tettek már feljelentést mobiltelefon eltulajdonítása miatt.

Címkék:
   

A fekete pedagógia jelensége már jóval azelőtt létezett a családban és az iskolában, mielőtt magát a fogalmat pontosan meghatározták volna. Nevelőktől, iskola- és osztálytársaktól elszenvedett sérelmek, bántások, cserbenhagyások sorolhatók ide, amelyek hosszú időn keresztül kínzó élményként rögzülnek az érintettekben, sok esetben veszélyeztetik testi-lelki és szellemi egészségüket...

Röfi honlapunkon elbeszélt budapesti története is bizonyítja, hogy még a pedagógusok sincsenek mindig tisztában azzal, hogy milyen mély sebeket lehet ejteni pusztán szavakkal. A gyerekek egymással szemben szóban is megnyilvánuló kegyetlensége pedig csak akkor enyhíthető, illetve szorítható vissza, ha a pedagógus tudatában van annak, hogy milyen hatása lehet a szóbeli bántalmazásnak.

Címkék:
   
Röfi Budapesten: Előítéleteink

Golding „Röfi”-je nem sportos, kicsit tudálékos, inkább a felnőttekhez vonzódik, mert nem találja a hangot kortársaival. Ilyen kisfiú az alábbi írásban szereplő Gábor, aki a fiútársaitól elválasztó hagyományos „másság” mellett még egy nagyon kemény előítélettel is szembesülni kényszerül.

Azonosság – másság, avagy mindenki másképpen egyforma: Gyakorlatok, játékok osztályfőnöki órákhoz

Rákosy Gergely novellája klasszikus parabola: példázat, amely kiválóan alkalmas arra, hogy erkölcsi ítéleteket váltson ki olvasójából. Szereplői: az agresszor, az áldozat, a hős és a tömeg. A novella hátterében nem nehéz felismernünk Dávid és Góliát klasszikus történetét. A történet alapvető morális üzeneteit egyrészt az agresszív dromedár és az agressziót eltűrő tömeg, másrészt az agresszióval egyedül is szembeszegülő, magányos hős, a kis púpos ember hordozza.

Oktatási-nevelési intézményeinkben a kortársak közötti zaklatás egyre elterjedtebb jelenség, kutatására mégis kevés empirikus munka irányul hazánkban. Az itt ismertetett vizsgálat az agresszivitásnak azt a formáját vette górcső alá, amely tartós és ismétlődő jelleggel zajlik, egy vagy több diák gyakorolja egy gyengébb vagy magányos egyénen, és nincs nyilvánvaló kiváltó oka.

Címkék:
   

Hála a médiának, terjed a gyermekek közötti erőszakos cselekmények híre, s az amúgy is hiszterizált légkörben különösen nagy visszhangot vált ki. A kapcsolódó (sajnos nem nagyszámú, de azért létező és tanulságos eredményeket hozó) kutatások tapasztalatai segíthetnek tágabb kontextusban és valamivel higgadtabban, objektívebben szemlélni a problémát.

Címkék:
   

Brutálisan megvertek és megrugdostak osztálytársai egy diákot egy debreceni iskolában. A tanulók rendszeresen verték társukat. Az egyik verést pedig rögzítették is egy mobiltelefon kamerájával. Az iskola igazgatója azt mondja, sem ő, sem kollégái nem tudtak arról, mit művelnek társukkal a hatodikos gyerekek a szünetekben. Az igazgató most vizsgálja az esetet, és büntetést ígér. A gyermekpszichológus szerint életre szóló lelki hatásai lehetnek az ilyen megaláztatásoknak.

Címkék:
   

„Ha kivágtál minden fát és megmérgeztél minden folyót, rá fogsz jönni, hogy a pénz nem ehető. Egy háborút ugyanúgy nem lehet megnyerni, mint ahogy egy földrengést sem...” Az osztályfőnöki órai beszélgetéshez ezúttal rendhagyó módon csoportmunkában feldolgozható aforizmákat gyűjtöttünk össze az erőszak témakörében – többek között Gandhi, Einstein, Rejtő Jenő tollából. Az aforizmákat a 12 éven felüli korosztálynak ajánljuk.

A legyek ura egyike azoknak az irodalmi műveknek, amelyek több témához is jól felhasználhatók (kapcsolatok, rivalizálás, erőszak, kiközösítés, felelősségvállalás stb.). A teljes regény ismeretében az is megfigyeltethető, hogy milyen következményekkel jár a szabályok eltűnése, az önbíráskodás, az erőszak elhatalmasodása. A regényrészletet 12 éven felüli diákoknak ajánljuk.

Az ember is gyakran az ösztönei szerint viselkedik. A következő novella mutatja, hogy miként viselkednek a „rangsorban” különböző pozíciót elfoglaló fiúk. A gyengébb ösztönösen megadja magát, míg társa él az erősebb természetes jogával. Ez az állatoknál ugyan természetes, de az embereknél nem kellene ugyanezt szükségszerűnek tekinteni. Vámos Miklós novellájának feldolgozását 12 évesnél idősebb gyerekeknek ajánljuk.

„Hát ez a nap kész katasztrófa volt. Már nem Pandora ül mellettem, hanem Barry Kent. Egész órán másolta, amit írok, és rágógumit fújt a fülembe. Megmondtam Miss Elfnek, de ő is fél Barry Kenttől, ezért azután egy szót sem szólt.” Adrian Mole naplója már több generáció óta kedves könyve a tizenéveseknek. A felnőttek is sokat megtudhatnak belőle a serdülőkről, arról, hogy miként élik meg az őket körülvevő világot. Ez a szemelvény jó vitaindító lehet a társas kapcsolatokról, a közvetlen agresszióról és az erre adott reakciókról szóló beszélgetésekhez.

A vizsgálat egyik különösen elgondolkodtató eredménye, hogy az agresszió elutasítása erősödött, de ez az elutasítás – eddigi elemzésünk alapján – feltételezhetően nem annyira erkölcsi meggyőződésből, sokkal inkább a félelemből fakad. A „jobb a veszélyes dolgokba nem belekeveredni, biztonságosabb kívül maradni” tendenciája már korábban is érzékelhető volt. Ez magyarázza, hogy a többség megérti, megbocsátja, etikai szempontból nem kifogásolja, ha valaki fenyegetett helyzetben feladja elképzeléseit, vagy akkor sem árulja el társait, ha azok veszélyes helyzetet idéznek elő.

A mások tulajdonának tisztelete olyan etikai norma, amelynek érvényessége általában nem képezi vita tárgyát. Ennek ellenére, mintha a fiatalok körében egyre kevésbé számítana súlyos véteknek az eltulajdonítás, a lopás. A kérdőívben három szituációban is felmerül ez a téma. A három probléma különböző súllyal és eltérő kontextusban veti fel a kapcsolódó normaszegés, illetve a normaszegő megítélésének kérdését.

„Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki szavakban a gyűlölet mellé állna? Szavakban mindannyian a szeretetet hirdetjük. Ki volna az, ki volna az az ütődött, aki a háború mellé állna? Aki a gyilkolás mellé állna? A halál mellé? Szavakban mindannyian a békét hirdetjük. Mégsincs béke, mégsem a szeretet regnál...” Esterházy Péter írását a középiskolás korosztálynak ajánljuk beszélgetésre, közös gondolkodásra.

Erőszak alkalmazása nélkül lehetetlen gyerekeket felnevelni – véli Somlai Péter szociológus. Szerinte olyan család is elképzelhetetlen, ahol még nem veszekedtek. Vagyis a kérdés nem az, hogy miért van erőszak a családban, hanem inkább az lehet, hogy hogyan működnek azok a családok, ahol nem rendszeres az erőszak.

Címkék:
   

Több pécsi középiskolában ismert a szecskáztatás, mely a szeptemberben újonnan érkező elsős diákokat beavató szertartás. Ennek során az év elején – rendszerint a gólyabál (illetve ahogyan itt hívják, a szecskabál) napjáig – a felsőbb évfolyamosok minden szünetben felkeresik az elsős osztályokat, s különböző játékos (sokszor csak látszólag játékos) feladatokat adnak az új diákoknak. Gyakran fordul elő, hogy a szünetben egy-egy elsőst többen megállítanak, s ott helyben fekvőtámasztatják, esetleg felszedetik vele a szemetet.

Címkék:
       
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek