OFOE a Facebook-on
Címkék

integráció

A digitális kor szükségessé és lehetővé tette a módszertani változást. Sok iskola és pedagógus meg is lépte az új korszakban szükséges szintet, de maga az oktatási rendszer a módszertanával, kereteivel, elvárásaival nem változott. Predigitális szemlélettel és megoldásokkal nem képes az oktatás belépni a digitális korba, hiába lesz már minden tananyag elektronikusan elérhető. A digitális kor kihívásainak megértése és az ezekre megfelelő választ adó módszertanra, valamint elsősorban szemléletváltásra van szükség. A 21. századra és az infokommunikációs korra érett társadalom a sokféleséget nem eltűri, hanem értékként kezeli (Gyarmathy Éva).

A fogalom kevéssé mulatságos jelenséget rejt. A törvény ugyan kimondja, hogy az osztályban "integráltan" tanuló gyermek tanítása az ott dolgozó pedagógus feladata, és ehhez segítségként hozzárendel a gyermek korától és állapotától függően habilitációs órákat, ám már a tanácsadás, a konzultációs céllal utazó gyógypedagógusok feladatai, s az azok ellátáshoz szükséges eszközök sem találhatóak meg a törvényben. Így fordulhatott elő, hogy OFI alkalmazott kért tanácsot ahhoz, hogy amikor ő (!) vidékre utazik tanácsadási céllal, mit tegyen (Szabó Anna).

Nahalka István: A szegregáció és az integráció fogalmának értelmezése kapcsán (Tani-tani) Leiner Károly: Integráció, inklúzió L. Ritók Nóra: Szegregáció Szabó Anna: Teher és probléma Szabó Anna: Pörölő

Az integráció kérdése sokunkban sok mindent megmozgat. "Hildaságok" is írt róla egy blogbejegyzést, ami több mint 25 ezer like-ot kapott. Ezt egyrészt értjük, másrészt viszont nem értünk vele egyet. Árnics Katalin gyógypedagógus reflektált is az írásra, amit szakmai hitelessége miatt most megosztunk, hogy a másik oldal is képviseltesse magát (Peer Krisztina).

Az alternatív iskolákat egyre többször keresik olyan gyerekekkel, akik valamiért a hagyományos rendszerben nem találják a helyüket. Az alternatív iskolákat azért ajánlják integrálandó gyerekeknek, mert toleránsak, elfogadók, és megpróbálják a lehető legkevesebb kényszert rányomni a gyerekre. Ez a légkör a gyerekeknek sokat segíthet, mégis érdemes végiggondolni, hogy milyen típusú alternatíva tud biztonságos keretet nyújtani az adott gyereknek, illetve hol tudják azokat a körülményeket biztosítani, mely a legoptimálisabb a gyermek fejlődéséhez (Dobos Orsolya).

Pénz, paripa, fegyver… ezek nem a háború eszközei. Ahhoz csak pénz, pénz és pénz kell. Az Integrációhoz is kell pénz, például fegyverre, sőt fegyverekre. A fegyver sokféle lehetne, s egyik sem pusztító. Tudás a lóról, hogy ne féljenek tőle, akik korábban nem ismerték közelről: mit eszik, miként kell felszerszámozni, hogy mozog, mennyi helyre van szüksége, mikor tud lovasa együtt lovagolni a többiekkel, mikor más úton, s mikor van szüksége valóban pihenőre. Miben tud segíteni a lovász. Míg van lovász. Mert azt is hirdetik egyre több helyen az országban, hogy ahol nem áll elég ló az Integrációk nemzetségéből az istállóban, ott nem kell lovász. Mert boldogul az istállómester is. (Szabó Anna)

Az Állampolgári Részvétel Hetén a Civil Közoktatási Platform szakmai fórumot szervez szülők és szakemberek, valamint diákok számára közösen a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesülettel, a CsakEgyüttVanEsély csoporttal és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületével. Időpont: 2017. május 23. kedd, 17:00 órától, helyszín: Gödör Klub (1061 Budapest, Király u. 8-10).

Azonban mindennek a lelke a pedagógus! A személyisége, az elhivatottsága, a szakmai tudása, felkészültsége. Igaz, hogy a hazai integrációnak hiányoznak a feltételei, de ez nem csökkenti a pedagógusok felelősségét. Szinte minden rajtuk múlik, a mozgásterük lényegesen nagyobb, mint amennyit általában kihasználnak. Nem egy módszertől, vagy eszköztől lesz sikeres az integráció. A kulcs, a megoldás Te vagy, Kolléga! (Leiner Károly)

IKT anyagok, ötletek: Tanárblog További digitális ötletek: Web 2.0 és IKT eszközök gyűjteménye Ritók Nóra: Esélyegyenlőségi napló az OFOE honlapon Széllel szemben Leiner Károly: Projektmunka a szakiskolában (speciális osztályban)

A beiratkozások után az iskola már ismeri leendő diákjai adatait, fel lehet tehát készülni a sajátos nevelési igényű gyermek, gyermekek fogadására. Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell! Egy alsó tagozaton jól induló integrációs folyamat csak akkor lesz hatékony, ha a felsős szaktanárok tovább viszik! Ha nem érezzük magunkat kompetensnek, akkor nem vállalhatjuk fel az integrációt. Nem szabad felvállalni! Nem befőtteket akarunk a padokban! (Leiner Károly)

Pribránszki Marianna (Gyerkőcökkel Suttogó) a magatartászavarral küzdő tanulók integrációjával szemben intézett komoly érzelmekkel terhes kirohanást a saját blogján, amit utána számos szakmai Facebook-csoporban posztolt. Az írás egészére jellemző kirekesztő hangvételt és a szövegben sorjázó tévedéseket és csúsztatásokat nem hagyhatjuk szó nélkül (dr. Földes Petra tanár, mentálhigiénés szakember, Peer Krisztina klinikai gyermek szakpszichológus, szociálpedagógus).

Most, hogy a civilek vegzálása úgy tűnik kormányzati stratégia lett, talán érdemes kihangosítani, mit tudnak a kiátkozott civilek hozzátenni azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyekről az állam nem hajlandó tudomást venni. Ilyen – többek között – a gyerekszegénység, egyáltalán a generációkon átörökített szegénység, ami egyre több település, egyre több család, gyerek jövőképét határozza meg jóvátehetetlenül (L. Ritók Nóra).

A közeljövőben megjelenik a második OFOE könyv: Szabó Anna Míg roppan egy utolsót című kötete. A gyógypedagógus szerző számos írása megjelent korábban az OFOE honlapon is. Számítunk arra, hogy az olvasókat ugyanúgy magával ragadják majd ezek a szépirodalmi értékű szövegek, mint bennünket. Ezúttal Lázár Júlia rövid ismertetőjével hívjuk fel a figyelmet a könyvre (SzJ).

Címkék:
         
OFOE könyvek Leiner Károly: Az én gyerekeim

Sajnos az utóbbi időben a pedagógia mindennapjaiban a bevált, eredményeket hozó gyakorlatok háttérbe szorultak, teret kapott az a fajta gondolkodás, amely feltételezi, hogy "egy méret mindenkire jó". Különösen vonatkozik ez a problémákkal küszködő vagy fogyatékos gyermekekre. A fogyatékos gyermekek épekkel történő együttnevelése megrekedt; a gyermekek, a pedagógusok és a szülők szenvednek a feltételek – személyi és tárgyi – hiánya miatt kialakult helyzetektől. (dr. Salné Lengyel Mária).

Ezek a gyerekek, és a ma már az iskolákban, óvodákban lévő gyerekeik, nem elveszettek? Ugyan, milyen esélyük van kitörni a szegénységből, a mélyszegénységből? Különösen akkor, ha ki merjük mondani, hogy a mai iskolarendszer, sokszor önhibáján kívül, de tovább mélyíti az árkokat! Mi lehetne a megoldás? Pénz, pénz, pénz, a gyűlöletes pénz. (Leiner Károly)

Ez olyan, mint egy nagy család, tehát itt minden gyerek az én kölyköm is. Van amikor szeretgetem őket, máskor meg nyakon tudnám csapni. Így telnek el a napjaink, és ez rendkívül jó érzés nekem. Olyan apró sikerek, amit más talán nem is lát meg. Például amikor a kislány hat év után először leteszi a sarkát, mert egészen addig lábujjhegyen járt a sérüléséből adódóan. Apró részeredmény, de nekem és neki nagy siker, de ő ezt még nem érti. Remélem, ezt a néhány gyereket sikerült felkészíteni, nem a továbbtanulásra, hanem inkább az életére. Nem biztos, hogy az a megoldás, hogy az úgy nevezett épeknek kell elfogadniuk a sérülteket, jó lenne, ha ez oda-vissza működne (Leiner Károly).

Szeretnél eltölteni egy hetet egy olyan táborban, ahol a sokféleség, másság tisztelendő és értékes; a játék nem csak a szórakozás, de az új dolgok elsajátításának módja is; a programok megválasztása és minőségének növelése nem csak a te lehetőséged, hanem a felelősséged is? Akkor pályázz a részvételre!

Címkék:
     

A portréfilm harmadik része egy egyedülálló pedagógiai kísérletről szól. Egyetlen "dicsekvés": a program tizenhét éve alatt majd tízezer gyerek, fiatal felnőtt, felnőtt, értelmi fogyatékkal élő és ép ember fordult meg a Zöld Béka Baráti Körben, ahogy elnevezte magát a csapat. Közülük nagyjából 1200 fogyatékkal élő. Ők, egy kivétellel, mindannyian elvégezték iskoláikat, megszerezték szakmáikat – ez példa nélküli Magyarországon (Leiner Károly).

Az OFOE honlapon megjelent írások rangsorát a megjelenő lájkok száma alapján készítettük el. A "sikerlistára" azok a cikkek kerültek fel, amelyekre legalább 150 klikk érkezett. Az itt felbukkanó tartalmak első sorban látogatóink érdeklődési körére engednek következtetni. (SzJ)

Az "Idegenek a kertemben" projekt az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával valósult meg. A program feltételezése szerint gondosan megválogatott dokumentumfilmek segítségével csökkenthető az intoleracia, és ezáltal javulnak az integráció társadalmi feltételei. A témával foglalkozó workshopot Pálos Dóra, a projekt egyik vezető szakértője vezeti.

Idegenek a kertemben Idegenek a kertemben migrációs filmgyűjtemény (Facebook)

Most csak azt nem értem újra az EMMI által életre hívott Antiszegregációs Kerekasztal tagjaként, miért van szükség ezek mellett a törvények mellett antiszegregációról, deszegregációról, beszélni, terveket szőni, adatokat elemezni, módszereket kidolgozni, konferenciákat, munkacsoportokat szervezni, úgy csinálni, mintha…. (L. Ritók Nóra)

Az én mottóm "szeretet az élet". Ezt nem én találtam ki. Móra Ferenc leírta a Kincskereső kisködmönben, a Mindenki Jánoskájában. Engem és az öcsémet így neveltek a szüleink. Én is így nevelem a saját és a majdnem sajátnak tartott gyermekeimet. Azt szeretném remélni, hogy ez a gondolat vagy érzés megmarad, amíg áll a világ. Tudom, hogy nehéz az élet, de úgy gondolom, hogy a szeretet képes átsegíteni a nehézségeken, reményt ad, felemel, jobb embert csinál az emberekből. És jónak lenni jó! (Szelekovszky Noémi)

Az integráció ma a társadalom egyik legsúlyosabb problémája. A megoldásra való igény egyre erősebb, mivel a problémák lassan kritikus méreteket öltenek. A hatósági eszközök túltengése, az egyre szélsőségesebb megoldások körvonalazódása nem fog megoldást hozni. Csak a pedagógia teremthet sikeres integrációt. Nemcsak a gyerekeknél, hanem a szüleiknél is, akik úgy nőttek fel, hogy az iskola nem tudott valós tudást, fejlesztést adni nekik. (L.Ritók Nóra)

A szekció alaptémája az IKT eszközök szerepe a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű tanulók tanulási képességeinek fejlesztésében, felzárkóztatásban, integrációjuk segítésében. A szekció gyakorlatorientált: jó gyakorlatokkal, eljárásokkal, hatékony eszközökkel kíséri végig a résztvevőket a kisiskolás kortól a fiatal felnőtt korig.

Digitális nemzedék konferencia Gyüttment blog Ped2.hu Lencse Máté: 1000 szó Ipari Szki és Szi, Nagykáta

Ma az iskolák többsége egy álszent, ugyanakkor nem alap nélküli, demagóg szöveg csapdájában él: fogyatékkal élőket csak integráltan lehet nevelni, mert úgy hatékonyabb. Hazug az állítás. Milyen fogyatékkal él? Mert ha érzékszervi vagy testi fogyatékos, akkor legalább az intellektusa ép, és az osztály tud együtt haladni még akkor is, ha nincsenek speciális eszközök, nincs a pedagógusnak segítsége, szakmai tudása hozzá stb. Azért hazug, mert ez az erőltetett, integrációnak nevezett folyamat Magyarországon a szükséges feltételek nélkül, csak papíron zajlik. (Leiner Károly)

Zöldbéka tanár úr neve sokaknak ismerősen csenghet. Ő, azaz Leiner Károly tanító, gyógypedagógus, kaland- és élménypedagógus alapította a Zöld Béka Baráti Kört. Most, tizenhét év elteltével véget ér a munka.

Búcsúfilm Játékaink Varázsoljunk, kollégák! Zöldbéka tanár úr (Blog) Zöld Béka Baráti Kör

Lassan véget ér egy csillagos projektünk. Azért csillagos, mert kikönyököl a hétköznapok közül, pályázattal indult, képzéssel folytatódott, s a megvalósítást végig dokumentálni kellett, mert jó gyakorlat lehet, így film, roadshow, kiadvány és konferencia anyag is készül. Kedden forgattak, s bár már hónapja múlt, hogy befejeztük, azt hiszem jól sikerült az óra, nem emlékidéző, hanem dolgos 45 percről készülhet majd negyedórányi anyag (Benedekné Fekete Hajnalka).

A gyengénlátó diák miatt jöttem. Hogy az ő mindenek fölött álló érdeke – a kifejezés kínos mosolyt csal arcomra, ahányszor csak felbukkan – ne sérüljön. Elképzelem ezt az érdeket, amint üvegbura alatt csillog, mint a Koh-i-Noor gyémánt. A diáknak, aki a meghatározás szerint középfokú tanintézményben tanul, az érdeke csöppet sem magányos, s gyakran sérül. Összefonódik ezer más érdekkel, s hol egyik, hol másik marad alul. Nem ritkán éppen a diák sérti meg, mert fel sem ismeri. Éppúgy, ahogy ő, aki itt ül mellettem kelletlenül a kanapén. A pszichológus szobájában. A másik szakembertől tudom, nyolc tárgyból bukott. (Szabó Anna)

Én is semmi lennék Két út van előttem

Mindenre képesek vagyunk a sikerért, és azoknak a gondoknak a szőnyeg alá söpréséért, amelyekkel szemben eszköztelenek vagyunk. Elnézzük a hiányzást, a kompetencaimérésen csúsztatunk, olyan is van, aki félévi jegyeket is hamisít. Csak az látszódjon, hogy minden rendben van. Az adminisztrációban nem érhető tetten a baj, és, ha látogatók jönnek, még mindig képesek vagyunk remek kirakat-órákat, műsorokat, bemutatókat csinálni. Akikkel nem boldogulunk, azok meg akkor szabad napot kapnak. A vezetők (politikusok) megnézik, ez remek, mondják, haladunk, fejlődünk, na ugye. (L. Ritók Nóra)

A Független Színház díjmentes képzést biztosít középiskolás korosztályú (14-20 éves) osztályok/csoportok számára, mely a diákok társadalomismereti tudását, művészeti és együttműködési készségeit egyaránt formálja. Amennyiben úgy látja, hogy az Ön osztályába/csoportjába járó fiatalok számára a cigányság és más kisebbségi csoportok integrációjához kapcsolódó társadalomismereti kérdéskör megismerése, a diákok együttműködési, kommunikációs és vitakultúrájának fejlesztése izgalmas és fontos kihívás, várjuk pályázatát a 2014. január-augusztus időszakban országos szinten megvalósuló Tollfosztás workshop sorozatban való részvételre.

Független Színház

Berettyóújfalun az igazgyöngyös gyerekek csoportmunkában alkotnak egy gyönyörű festményt. Egy gödi általános iskola magyaróráján a tanár megkéri a gyerekeket, hogy írják le azt, ami a kép láttán eszükbe jut. Íme a festmény létrejöttének története és három, a látvány hatására keletkező írások közül. Köszönet érte a rajzok létrejöttét segítő L. Ritók Nórának és a feladatot kiötlő tanárnak: Miklósi Lászlónak.

Láttam, megéltem, ahogy a cigány gyerekek szülei kérték a kisegítő iskolát, mert ott jobb nekik, mondták, ott nem bántják őket, meg jobban is szeretnek lenni az övéik között… meg az könnyebb is. Tudtam azt is, mert láttam, hogyan beszéli rá a tanulatlan szülőt a tanult pedagógus a kislétszámú szegregált osztályra: „látja anyuka, itt úgyis megbukik újra, ott meg egyből átmegy, hát mit akar vele, hogy innen menjen férjhez, ott hamarabb befejezi az iskolát!” (L. Ritók Nóra)

A film néha lelassul, máskor pörög. A vágások segítségével, hol a főszereplő szemével látjuk a világot, hol a háromdimenziós játékban, vagy éppen a valós világban külső szemlélőként figyeljük Ben életét. Mindhárom nézőpont megrázó. Nem tudom eldönteni, hogy a történetnek, a főszereplőnek, a rendezőnek, a képi világnak köszönhetem inkább (valószínűleg a felsoroltaknak együttvéve), hogy nem tudtam nem beleolvadni a film világába. Rabul ejtett és azóta sem ereszt. Megtekintése kötelezően ajánlott minden pedagógus számára, utána már maguktól fogják bevinni az iskolai filmklubba. (Domonkos Katalin)

Egy film az iskolai erőszakról OFOE Filmklub pedagógusoknak és szülőknek 3.

A FAIR PLAY társulat a Motiváció Alapítvány és az Együttható Egyesület integrált dráma csoportja, ahol fogyatékkal élő és ép fiatalok 7 hónapon át, minden szombaton együtt dolgoztak. Céljuk egy olyan színházi előadás létrehozása volt, ami kifejezi a fogyatékkal élők mai magyar társadalomban elfoglalt helyét és szerepét, s egyúttal reflektál is erre. Előadásuk ingyenesen megtekinthető december 16-án az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban.

Point of view-Nézőpont

Az Együttható Egyesület és a Motiváció Alapítvány integrált fejlesztő foglalkozást szervez fogyatékossággal élő és "egészséges" fiataloknak. Várjuk a jelentkezőket!

A hátrányos helyzetű tanulókért az Együtt-Ható csoporttal

Álmatlan éjszakák, vívódás önmagammal. Az egyik hang: szólj, kiabálj, kell, muszáj, mert látod, mennyit romolhat a helyzet. Látod, hogy visszafelé megyünk. A másik: kussolj, mert túl sokan függenek tőled. A saját véleményed miatt nem lehetetlenítheted el a kollégáidat, és a támogatott családokat. Túl sokan vannak. És megélted már, hogyha rajtad nem találtak fogást, kerestek azokon, akikért harcoltál. (Ritók Nóra)

A Surf Safe program következő csoportja szeptember végén indul. Ahogy arról a júliusban lezárult csoport tapasztalatai is árulkodnak, az internet és számítógép, a tréningek, a játékos tanulás összehozza a fiatalokat, és amellett, hogy információkhoz jutnak, értelmes időtöltéssel egybekötve tagjai lehetnek egy heterogén közösségnek, felzárkózhatnak az információs- és általában a társadalom által diktált követelményekhez.

A hátrányos helyzetű tanulókért az Együtt-Ható csoporttal

[...] a jogszabályi hiba azt jelentette, hogy fenntartói jogsértés hiányában az iskola nyugodtan megsérthette az egyenlő bánásmód követelményét, s határozatot is hozhattak az iskola ellen ezügyben, akár bírósági szinten is, ettől még nyugodtan igénybevehette fenntartója, s az iskola pedig felhasználhatta az IPR- támogatásokat. S voltak, akik igénybe is vették, s voltak, akik nem merték, de megtehették volna. (Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról Közoktatásban használt fogalmaink: az integráció 2. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 4. Közoktatásban használt fogalmaink: az "integráció"

"Erőltetett integráció" alatt azt értem, amikor az együttnevelésben, együttoktatásban érintett két fél közül vagy az egyik, vagy mindkét fél tiltakozik a "mások" által rájuk kényszerített együttnevelés, együttoktatás ellen. Az erőltetett integrációnak lehet pozitív, illetve negatív hatása, hozadéka, következménye. (Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3 A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 4 Közoktatásban használt fogalmaink: az "integráció"

Az Európai Unió a roma kérdést a kisebbségi politika és az oktatás egyik legfontosabb megoldásra váró problémájaként kezeli. Felmerül azonban a kérdés: lehetséges-e, és ha igen, hogyan, helyreállítani azoknak az embereknek a megbecsülését és önbecsülését, akiknek generációk hosszú sora óta kell megélniük a negatív diszkriminációt. Az Európát erősen foglalkoztató roma probléma nem csak abban hasonló a feketékkel kapcsolatos amerikai problémához, hogy nehéz róla valami újat mondani. (Subert Mária)

Az erőltetett integráció ott, ahol eleve kudarcra van ítélve, több kárt okoz, mint hasznot: a kölcsönös alkalmazkodás helyett súlyos konfliktusokhoz vezet, tovább mélyíti azt az árkot, amit eleve betemetni lett volna hivatott. A magyar társadalom súlyos szociális állapota, helyzete már régóta nem teszi lehetővé a közoktatási intézményrendszer számára, hogy teljes körűen (mindenhol, vagy legalábbis a legtöbb intézményben) megvalósíthassa azt az "ideális" megoldást, amin a - különböző szociális helyzetű, s különböző fejlettségű tanulók- kölcsönös alkalmazkodásra épülő együttnevelését, együttoktatását, vagyis az integrációt értjük. (Csirmaz Mátyás)

Címkék:
           
A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3 A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 4

Az előző írásomban (A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3. ) az ún. IPR- program (integrációs pedagógiai rendszer, "Iskolai integrációs program") egyik fejezetéről, a "Képességkibontakoztató felkészítésről" írtam. A mostani írásomban e program másik fejezetét, az iskolai ún "Integrációs felkészítést" vizsgálom különböző összefüggések szempontjából.(Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról

Az Együtt-Ható csoport SurfSafe projektje hátrányos helyzetű tinédzserek integrációját célozza, multikulturális szemléletmód közvetítésével. A tanórán kívüli tevékenységek nem-formális keretek között zajlanak, melyek a tinédzserek képességeit fejlesztve járulnak hozzá teljesebb életükhöz.

Amikor a közoktatási rendszer integráció- szegregáció kérdéséről beszélünk, akkor azt meg kell néznünk, hogy az egyes közoktatási intézmény egyáltalán abban a helyzetben van-e, hogy meg tudja tenni, hogy nem szegregál? S itt nem a pedagógiai hozzáállásáról beszélek, hanem arról, hogy egy szegregált kistérség szegregált településének iskolájában van-e lehetőség arra, hogy együttneveljen, oktasson hátrányos, halmozottan hátrányos, és nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos gyerekeket, együttnevelésre,- integrálásra- alkalmas arányszámban.(Csirmaz Mátyás)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról

"A halmozottan hátrányos helyzet fogalma kimondottan a közoktatási törvény által alkotott fogalom, amely megnevezi azt az oktatással (és csakis az oktatással) kapcsolatos okot, amely a gyermek szociális rászorultságához vezet. Nevezetesen azt, hogy a szülők alacsony iskolai végzettsége az oka közvetetten, hogy a család szociálisan rászorult a támogatásra: alacsony iskolázottságuk okán nincs rájuk szükség a munkaerőpiacon, nincs, vagy alacsony a jövedelmük, ezért újratermelik a munkanélküliséget generációkon keresztül."

Csirmaz Mátyás : A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 1. rész L. Ritók Nóra: A másik Magyarország L. Ritók Nóra: Csak pozitívan..! Benedekné Fekete Hajnalka: Hétköznapok Mi mindenről mesél a "gyüttment"?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek