OFOE a Facebook-on
Címkék

közösség

A műhely foglalkozásait, foglalkozásvezetőit azzal a célkitűzéssel gyűjtöttük egy csokorba, hogy többféle lehetőséget mutassunk a (saját) élmény iskolai környezetben való megjelenítésére, iskolai életbe történő integrálására. A négy workshopból álló programot maguk a résztvevők foglalták keretbe, lévén hogy valamennyien élménypedagógiai szakemberek, így a program gazdájának csak annyi volt a dolga, hogy figyeljen (Földes Petra).

15 éven át működtem iskolapszichológusként egy 12 évfolyamos iskolában. Ez idő alatt egy pár hónapos csapatfejlesztő program keretében foglalkoztam az egyes osztályokkal. Olyan tapasztalatokat szeretnék itt közre adni, melyek megmutatják, mi mindent tehetnek egy-egy osztály tagjai egymásért és önmagukért. Mire van szükség ahhoz, hogy jól érezzék magukat együtt, hogy barátokra, társaságra leljenek és senkinek ne kelljen megaláztatástól, bántástól, kiközösítéstől tartania? Hogyan érhető el, hogy olyan színes diákéletben legyen részük, amelyben az egyes tanulóknak lehetőségük van személyes képességeik kibontakoztatására is? (Járó Katalin)

A DST folyamatát nem tantárgyhoz kötötten, hanem szabadidős keretek között próbáltuk ki, a farsangi témához kapcsolva. A DÖK munkatervében átdolgoztuk a farsanghoz kapcsolódó programokat, beillesztettük a frissen alakult DST csoport tevékenységét. A csoportba nyolcadikos, önként jelentkező tanulókat kerestünk, akik emelt óraszámban tanulták az informatikát, tehát a technikai kivitelezés nem okozott problémát számukra Csoportokban és párban dolgoztak, a farsanggal kapcsolatban három témához készültek filmek (Péter Ágota Marianna).

Egy német filozófus mondta egy európa-méretű tragédiát követően, hogy eme emberiség trauma után már nem lehet verset írni. Nos, ez jár az eszemben (már bocsánat a profán egybevetésért): a skandináv írónő, Jane Teller világhírű, nálunk is olvasott, látott, kitárgyalt regénye, a Semmi után lehet-e még ifjúsági regényt írni. A gyerekvilág kimondott-ki nem mondott rejtélyei, filozófiai, metafizikai drámái, megannyi gyerekhős tragikusabbnál tragikusabb sorsa után tudunk-e még valamit mondani? Nekik. Róluk. Ebben a műfajban (Trencsényi László).

Csobánka Zsuzsa: A zöld szandálom, a hajtincsed és az ujja – ami a szilvafán túl van

A szabályszegést elnéző közegben megnő a csalók száma, s ez jelentősen megkönnyíti a szabályszegők dolgát, hiszen közösen könnyebb mentséget találni. A szabályszegők csoportja önerősítő közeg. A kutatási eredmények szerint a többek által elkövetett szabálysértő tettek megerősítő ereje sokszoros, mivel ezek szabályszegésre irányuló értékrendszert közvetítenek. Erre példa lehet a diákok puskázása vagy a kalóz zene- vagy filmletöltések, de ide sorolhatók egy-egy cégnek, politikai pártnak vagy egyéb csoportnak önnön érdekérvényesítése céljából alkalmazott tisztességtelen eljárása is (Gyarmathy Éva).

A program hivatalosan 2015-ben indult a Budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, kinőve magát az osztályfőnöki órákon megvalósuló, kisebb csapatépítő tevékenységekből. A diákok pozitívan fogadták, hogy egy olyan foglalkozáson vesznek részt, ami nagyban eltér egy hagyományos tanórától, ahol saját magukkal, az osztályukkal foglalkozunk és "játszunk". Az igény nem csak a diákok, de a pedagógusok oldaláról is megjelent, így a vezetés támogatásával kialakulhatott egy rendszeres program, ami a diákok közösséggé kovácsolását célozza (Lencse-Csík Orsolya).

A Közterem program honlapja Csík Orsolya: Osztálytermi közösségépítés Csík Orsolya: Feladatkönyv

Az OFOE Filmklub december 6-i vetítésénTrencsényi Klára dokumentumfilmjét nézzük meg. A főszereplők olyan kiskamaszok, akik szerint a legjobb dolog a világon a Gyermekvasúton szolgálni. A film arra keresi a választ, hogy anyagi és érzelmi nehézségekkel küzdő mai kamaszok miért találnak menedéket ebben a múlt történelmét hordozó, ám hiánypótlóan szeretetteljes és biztonságot adó intézményben. A vetítést követő beszélgetésen vendégünk a film alkotója és a szereplő gyerekek.

Ez olyan, mint egy nagy család, tehát itt minden gyerek az én kölyköm is. Van amikor szeretgetem őket, máskor meg nyakon tudnám csapni. Így telnek el a napjaink, és ez rendkívül jó érzés nekem. Olyan apró sikerek, amit más talán nem is lát meg. Például amikor a kislány hat év után először leteszi a sarkát, mert egészen addig lábujjhegyen járt a sérüléséből adódóan. Apró részeredmény, de nekem és neki nagy siker, de ő ezt még nem érti. Remélem, ezt a néhány gyereket sikerült felkészíteni, nem a továbbtanulásra, hanem inkább az életére. Nem biztos, hogy az a megoldás, hogy az úgy nevezett épeknek kell elfogadniuk a sérülteket, jó lenne, ha ez oda-vissza működne (Leiner Károly).

A portréfilm harmadik része egy egyedülálló pedagógiai kísérletről szól. Egyetlen "dicsekvés": a program tizenhét éve alatt majd tízezer gyerek, fiatal felnőtt, felnőtt, értelmi fogyatékkal élő és ép ember fordult meg a Zöld Béka Baráti Körben, ahogy elnevezte magát a csapat. Közülük nagyjából 1200 fogyatékkal élő. Ők, egy kivétellel, mindannyian elvégezték iskoláikat, megszerezték szakmáikat – ez példa nélküli Magyarországon (Leiner Károly).

Olyan természetességgel tiporjuk a másik ember jogait, olyan természetességgel nem törődünk még közvetlen környezetünk jogaival, érdekeivel sem, hogy azt rettentően fáj látni. Amikor a diák nem teszi el a mobiltelefonját, zavarja vele az órát és a pedagógus tehetetlen, mert el nem veheti a gyerek tulajdonjoga miatt, akkor a többi gyerek jogai sérülnek. Az egyén jogai érvényesítéséhez a törvényhez fordulhat (pedagógus mégiscsak elveszi, szülő feljelent…), a közösség pedig tehetetlen. (Leiner Károly)

Az M3-as 38. kilométerénél a buszunk lehúzódott az árokpartra, füstölve. A sofőr telefonált, majd ő is füstölni kezdett. Az idő telt. A busz lassan ürült. Mert pótlás nem jött. Nem is ígérték. Ki stoppolt, ki telefonált, hogy hol is várja az érte jövőket. Nekünk maradt a remény. (Szabó Anna)

A remény az egyetlen bizonyosság

Kedves Kollégák! Felhívom a figyelmeteket egy izgalmas lehetőségre, amely több módon segítheti az osztályotokkal kapcsolatos pedagógiai munkát. A ClassBox olyan zárt zártkörű és könnyen kezelhető közösségi portál, amely biztonságos környezetben ad lehetőséget arra, hogy a gyerekeket felkészítsétek a közösségi média használatára. Érdemes megismerkedni a www.classbox.me weboldallal, kipróbálni ezt a saját osztályotokban. Használatát főként az alsó tagozatos tanítóknak és az ötödik és (esetleg a hatodik) évfolyamok osztályfőnökeinek ajánljuk. (Szekszárdi Júlia)

A Maugli egy budapesti alapítványi középiskola, a Zöld Kakas Líceum programja azok számára, akik helyzete hasonló a mesebeli kisfiúéhoz. Maugli volt az, aki ember volt a farkasok között, és farkas az emberek között, valahogyan egyetlen közösség keretei közé sem sikerült beilleszkednie, mégis olyan kiemelkedő képességekkel bírt, ami vezető egyéniséggé tette. A programban részt vevő gyerekek is hasonlóak – sehol sem találják a helyüket, de mindenhol felfigyelnek rájuk. (Kerényi Kata)

Zöld Kakas Líceum Kárhelyreállító megközelítés a konfliktuskezelésben Zöld Kakas Program

Iskolánkban, az Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium 2008-ban kezdtük komplex tehetséggondozó programunkat. Munkánkat a kezdetektől fogva három fő szakaszra osztjuk. A beválogatást követi a fejlesztő program, majd a tanév végén hatásvizsgálattal zárjuk a munkát. Az állandóság mellett a változás, az innováció programunk második szakaszában jelenik meg. (Katona Istvánné, Subrt Péter)

Abban a pillanatban, hogy felszállunk a buszra, nyilvánvalóvá válik a közösség kapcsolati dinamikája. Az erős emberek, a központi figurák, a "menők", a hátsó traktusban foglalnak helyet. Legtöbbször mind fizikai adottságok, mind személyiségbeli vonások, illetve az érettség magasabb foka okán vindikálják maguknak ezt a kiváltságot. Ők azok, akik választanak, akik nagy valószínűséggel nem lesznek magányosak életük folyamán, mert van bennük valami többlet, amire épp aktuális közösségük mindig felfigyel majd. (Lippai Ildikó)

Címkék:
     
Lippai Ildikó blogja

Hogyan ösztönözheti az egyén boldogulását a közösség támogatása? Milyen tudást kínálhat az egyén számára a közösség és viszont? Milyen tanulási formák lehetnek a jövőben eredményesek? Ezeket a kérdéseket járja körül a kiállításokkal is egybekötött konferencia, melynek fókusztémája a tanulás jövője, az egyéni tanulási utak sokszínűsége és a tanulás közösség általi támogatása. Időpont: április 13.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt március 9-én a Kino Caféban. Ez alkalommal Az osztály című francia filmet nézzük és beszéljük meg. A film főszereplője François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától.

Mi a közös a gyerekek által játszott mesékben, szerep- és drámajátékokban, az önkéntességen alapuló közösségi szolgálatban, a műveltség közvetítésének felelősségében és Janne Teller kortárs regényének órai feldolgozásában? Látszólag Semmi, ahogy Teller regényének címe is hirdeti, miközben mégis a felnövekvő nemzedéket érintő életbevágóan fontos kérdéseket boncolgatunk. (Tier Noémi - Peszleg Brigitta)

Galéria a műhelyfoglalkozásról Valóságvesztés és műveltséghiány A Semmi-projekt Csepelen IKSZ=Iskolai Közösségi Szolgálat

A foglalkozás célja a döntéshozatal gyakorlása egy olyan iskolai dilemmahelyzet feldolgozása során, amikor a közösségi és egyéni érdekek ütköznek, és tökéletes megoldás nincs, csak szolidáris vagy többé-kevésbé önző.

Címkék:
       

„Az osztályfőnök és az osztályközösség fogalmai – főleg középiskolai szinten – elavultak, egy középiskolás gyereknek sem osztályfőnökre, sem osztályközösségre nincs szüksége” vélte egy korábbi cikkhez fűzött kommentben Dévai Tibor kollégánk. A felvetés kapcsán elindult köztünk az eszmecsere, amelyet egy szélesebb körű vita reményében adunk itt közre. (Szekszárdi Júlia)

Ami túlélte a változásokat, de már nem az igazi (Az osztálykirándulás) Szükség lenne rá, de... (Családlátogatás – múlt időben) Kerekasztal-beszélgetés az osztályfőnök mai szerepéről A netgeneráció tagjai az osztályközösségben

Az előző generációknak is voltak helyeik, ahol a szülőktől, tanároktól, egyáltalán a felnőttektől távolabb lehettek együtt. Felügyelet és beleszólás, irányítás, kritika, büntetés nélkül. Száz éve még grund volt, aztán tér, töltés, patakpart, városi házak, romok, aluljárók, játszóterek. A mostani gyerekeknek is van ilyen helyük, csak ez egy virtuális tér. (Török Ildikó)

Facebook-2011 (Részletek Tóth-Mózer Szilvia és Lévai Dóra tanulmányából) Negyedik dimenzió – Fiatalok a cybertérben Digitális Nemzedék Konferencia 2012

„Rusz Csilla rendhagyó módon tartja szülői értekezleteit. Azt gondolja, nem arról kellene egy szülői értekezletnek szólnia, hogy a tanár elmondja, melyik gyerek miben rossz. Meg hogy mennyi pénz kell, mennyi szendvics, mit hozzanak a gyerekek osztálykirándulásra stb. Erre más csatornák (levél, üzenőfüzet) is alkalmasak. Ehelyett a drámapedagógia módszereivel közelít a szülőkhöz.” (Achs Károly)

Közösségi konfliktuskezelés az iskolában – filmes segédletet és felkészítő műhelyt biztosít a Foresee Kutatócsoport programja. A Klíma+ program egy középiskolások bevonásával készült filmmel és az erre épülő beszélgető-vetítő foglalkozás lebonyolításához szükséges tudással segíti az iskolai konfliktusok kezelésében, megoldásában tevékenykedő felnőttek és kortárs segítők munkáját.

Alternatív módszerek Nagybörzsönyben Arrabona kisfilm - Szóval.eu vitaverseny A Szemtől szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban L. Ritók Nóra: Esélyegyenlőségi napló Subert Mária: Két elfojtott párbeszéd: Gondolatok az európai romák és az amerikai feketék helyzetéről

A diákok az internet közösségi oldalain korlátozás nélkül mozognak egy dinamikusan változó társas erőtérben. Az online és az offline alakuló közösségek határai elmosódnak, folyamatosan újabb csoportok szerveződnek, s az ezekkel kialakuló kapcsolat jelentősen befolyásolja a serdülők személyiségének alakulását. Ennek tudatában kell az osztályfőnöknek újragondolnia saját közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait.

Szükség van-e egyáltalán osztálykirándulásra? Kerekasztal-beszélgetés az osztályfőnök mai szerepéről Legyen közösségi élet az iskolában! Szociális szerepek az osztályban Féloldalas netgeneráció (egy tévéinterjú margójára) A Facebook fény- és árnyoldalai

A Nagyító Alapítvány célja, hogy a középiskolás korosztályt érdeklő, de az iskolai oktatásban kellő hangsúlyt nem kapó témák feldolgozásán keresztül fejlessze a résztvevők személyiségét és közösségét. Főképp kiscsoportos foglalkozásokat és különböző játékos gyakorlatokat alkalmazunk. Programjaink bentlakásos rendszerűek, péntek délutántól vasárnap délutánig tartanak. Ez egy intenzív együttlét, amely során új oldalukról ismerhetik meg egymást a résztvevők, az osztálykirándulásoknál strukturáltabb formában.

Olykor tárgyaltunk, átmenetileg még békét is kötöttünk. Különös módon nem volt bennünk tartós ellenszenv egymás iránt. Előfordult, hogy együtt mentünk haza, együtt játszottunk, majdnem olyanok voltunk, mint az igazi barátok. Egyszer fordult csak elő, hogy én kezdtem a támadást, ezzel otthon el is dicsekedtem. A szüleim azonnal meg is kérdezték, hogy miért bántom, ha nem csinál semmit. Igazat is adtam nekik, hiszen én is jobban éreztem magam akkor, ha ő provokálta ki a pofont, mint amikor én ugrasztottam össze az osztálytársaimat...

Elmúlt év októberében zajlott le a Deák Diák iskolában egy műhelybeszélgetés az óvoda és az iskola szerepéről a gyerekek bizalomra nevelésében. Most a beszélgetés összefoglalóját közöljük, s rövid időn belül sor kerül majd a négy szekció filmes összefoglalóinak bemutatására is.

Értékek - a kutatás dokumentációja Értéktér A kölcsönös bizalom és a közösségi értékek nevelése óvodás és kisiskolás korban

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány üdvözli azt a törekvést, hogy a középiskolai tanulmányok során a diákoknak közösségi szolgálati tevékenységben kell részt venniük. Azonban lenne néhány szakmai észrevételünk és javaslatunk.

Az osztályfőnöki szerep e pillanatban országos szinten tisztázatlan, az egyes iskolák maguk töltik meg ezt konkrét tartalommal. Íme egy kipróbált modell: osztályfőnökök helyett függetlenített évfolyamfelelősök látják el a szerephez kapcsolódó feladatokat. Hogyan működik ez a csaknem két évtized óta bevált szervezési forma? Erről számol be a Bethlen Gábor Újreál Gimnázium évfolyamfelelősi csapatának nevében Soha József.

„Az iskolai közösségteremtő alkalmak sok helyütt megszűntek” – olvashatjuk a Bölcsek tanácsa tanulmányában. Ennek a kétségtelen ténynek az okait hosszan sorolhatnánk, kétségtelen azonban, hogy ezt a fájó hiányt a diákok is érzik.

Címkék:
 

Az osztályfőnöki munka szempontjából rendkívül fontos változás a közösségek szerepének elhalványulása, az egyéni érdekek előtérbe kerülése. Az ún. közösségi nevelés jelentősége, tartalma, eszköztára részben elavult, részben méltatlanul elfelejtődött. Egyáltalán beszélhetünk-e ma az iskolában közösségi nevelésről? Vagy maga a kifejezés is lomtárba való?

Milyen módon lehet egy másik gyereket megismerni, és hogyan lehet elősegíteni a közösségbe való minél gyorsabb befogadását? Horváthné Palkó Andrea 45 perces óratervét 11 éveseknek és osztályfőnöküknek ajánljuk.

Címkék:
   

Az együttműködés, együttélési normák témakörébe illeszkedő óraterv a szabályalkotás, az egyeztetés és a kompromisszumkeresés gyakorlását célozza egy egyszerű szituációs játék keretében. 12-14 éveseknek ajánljuk.

Címkék:
   

Mit tehet az osztályfőnök, ha a rá bízott gyerekek nagy része hat évfolyamos iskolába távozik? Hogyan építhet új közösséget a szétesett, atomjaira hullott „maradék” tanulócsoportból? A szerző, Pataki Éva, ennek a lassú és tapogatózó újraépítkezésnek a módszereit, folyamatát és állomásait mutatja be. Írásából osztályfőnöki órán jól használható játékokat, konfliktuskezelő gyakorlatokat is megismerhetünk.

Amikor a pedagógus osztályfőnökként vagy szaktanárként kapcsolatba kerül a tanulócsoporttal, menet közben lép be egy rendkívül komplex és soktényezős folyamatba. Hatékonyabban végezheti dolgát, ha az általa vezérelt tevékenység kezdetén megkísérli diagnosztizálni a kiinduló helyzetet. Ezt a helyzetfeltárást tanácsos időszakonként megismételni, és az újabb eredményeket összevetni az előző állapottal. Az összeállítás az elemzés hagyományos és kooperatív modelljével ismertet meg.

Címkék:
   
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek