OFOE a Facebook-on
Címkék

osztályfőnöki szerep

A Pagony Kiadó Tilos az Á könyvei között jelent meg a Vészkijárat című sorozat. A regények a tizenéveseket erősen foglalkoztató témákat dolgoznak fel, és az eddigi tapasztalatok szerint alkalmasak az osztályfőnöki (esetleg az etika) órákon történő feldolgozásra. A most induló cikksorozatban ehhez kívánunk segítséget nyújtani (Vinczellér Katalin).

A Pozsonyi Pagony Kiadó Facebook oldala A Pozsonyi Pagony Kiadó honlapja

Az Új Köznevelés októberi száma tematikus összeállítást közöl az osztályfőnöki szerepről. Megszólal itt igazgató, egy pedagógus házaspár, nyilatkoznak az osztályfőnökről szülők és diákok. Az OFOE elnökeként velem is készült egy interjú. A kép lényegesen rózsásabb, mint a valós tapasztalatok, de mégis örülni kell annak, hogy – minden meglévő probléma ellenére – máig megőrződött valami ennek a hagyományos pedagógiai szerepnek a romantikájából. (Szekszárdi Júlia)

Fenyő D. György: 44 tanács osztályfőnököknek Szekszárdi Júlia: Az osztályfőnöki tevékenység helyzete és fejlesztési feladatai Miért ne próbálhatnánk meg osztályfőnök nélkül? Újra kell gondolni az osztályfőnöki szerepet!

"Hatalmas lehetőséget jelent egy értő pedagógus, hogy módja van egy csoport fejlődését megalakulásától a megszűnéséig nyomon követni, a pozitív folyamatokat erősíteni, a negatívokat ellensúlyozni, az adott kortárscsoportot mint a nevelés eszközét felhasználni" (Wéber Anikó)

Április 7-én, vasárnap az OFOE Műhely az Orczy Kalandparkba költözik. Az aktív pihenés mellett izgalmas szakmai programokkal várjuk a látogatókat. A kalandpark trénerei, animátorai mellett saját kollégáink is készülnek játékokkal. S hogy a játékon és feltöltődésen kívül mire jó mindez, hogy mi közünk is van pedagógusként a kalandparkhoz, azt igyekszünk ebben az írásban elmondani… (Földes Petra)

Orczy kalandpark 2011. Élménypedagógia: módszerek a személyes és szociális készségek fejlesztésére Nyári kalandozás a határon túl Környezetvédelmi kalandfüzet II.: Nagy indiánkönyv

Szeretettel várunk minden érdeklődőt március 9-én a Kino Caféban. Ez alkalommal Az osztály című francia filmet nézzük és beszéljük meg. A film főszereplője François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától.

Az osztályfőnök jelenleg szinte az egyetlen olyan pedagógus a tantestületben akinek dolga lenne a személyesség garantálása. Aki segít abban, hogy a gyerek otthonosan és biztonságban érezze magát az iskolában. Mióta az osztályfőnöki szerep elerőtlenedett, a személyesség, főleg a középiskolákban (kutatási adatokkal is igazolhatóan) gyengült. Sajnos az osztályfőnök egyre ritkábban számít bizalmi személynek, csökken azoknak a tanulóknak az aránya, akik személyes problémáikkal hozzá fordulnak. (Szekszárdi Júlia)

A lányok elsősorban tőlem várták a megoldást, én pedig igyekeztem olyan helyzeteket-gyakorlatokat létrehozni, amelyben kimondhatják érzéseiket, de a megoldásra nekik kellett javaslatokat tenniük. Amit nehezen értettek meg: saját felelősségük abban, hogy képesek legyenek együttműködni másokkal, és betartani s maguk alkotta szabályokat.(Kádár Rita)

A diákok az internet közösségi oldalain korlátozás nélkül mozognak egy dinamikusan változó társas erőtérben. Az online és az offline alakuló közösségek határai elmosódnak, folyamatosan újabb csoportok szerveződnek, s az ezekkel kialakuló kapcsolat jelentősen befolyásolja a serdülők személyiségének alakulását. Ennek tudatában kell az osztályfőnöknek újragondolnia saját közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait.

Szükség van-e egyáltalán osztálykirándulásra? Kerekasztal-beszélgetés az osztályfőnök mai szerepéről Legyen közösségi élet az iskolában! Szociális szerepek az osztályban Féloldalas netgeneráció (egy tévéinterjú margójára) A Facebook fény- és árnyoldalai

Az iskola kilencedik évfolyamát e tanév kezdete óta ismerem. A diákok fenntartás nélkül elfogadnak, és én is nagyon megkedveltem őket. Az év során számos osztályfőnöki órára sikerült "bekérezkednem", és ha valamelyik tanárukat helyettesíteni kell, nagyon szívesen vállalkozom a feladatra. (Antal Katalin)

Módszerek nevelési vizsgálatokhoz 2. Részlet a „Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek” című kötetből Osztályfőnöki óra a halálról és az életről Álmaink iskolája

Valamennyien tudjuk, hogy a köz- és felsőoktatás éppen átalakítás alatt áll, de az építkezés alatt az iskoláknak (no meg a felsőoktatási intézményeknek) üzemelniük kell. Már csak azért is, mert a végzős diákok is működni kénytelenek, pontosabban ebben a káoszban kell meghozniuk egy a (közel)jövőjük szempontjából fontos döntést. Ehhez pedig segítségre van szükségük. Vajon kivételes esetről számol be ennek az írásnak a dologban személyesen is érintett szerzője? Ha az itt felvázolt kép általánosan jellemző, akkor valóban nagyon nagy a baj! (SZJ)

Kell-e osztályfőnök, illetve osztályfőnök kell-e? Valóban ez-e a pedagógiai munka csúcsa, vagy csupán egy rengeteg nyűggel járó és lesajnált mindenes szerep? Igénylik-e szülők és diákok, hogy legyen egy az osztályért felelős pedagógus az iskolában? S ha egyáltalán szükség van manapság erre az iskolai szereplőre, mi a dolga, miben áll a felelőssége? Ilyen és hasonló kérdésekről szólt a kerekasztal-beszélgetés, amely teljes egészében megtekinthető a Pedagógia Online Webináriumában.(Szekszárdi Júlia)

Hadd higgyem azt, hogy az osztályfőnökség a tanári munka csúcsa – írja Achs kollégánk egy megjelenés előtt álló könyvében. Az erről szóló könyvfejezettel indítjuk el a felkészülést a január 31-i kerekasztal-beszélgetésre (részletes információk minderről a pedagógia-online honlapon találhatók).

Az osztályfőnöki szerep e pillanatban országos szinten tisztázatlan, az egyes iskolák maguk töltik meg ezt konkrét tartalommal. Íme egy kipróbált modell: osztályfőnökök helyett függetlenített évfolyamfelelősök látják el a szerephez kapcsolódó feladatokat. Hogyan működik ez a csaknem két évtized óta bevált szervezési forma? Erről számol be a Bethlen Gábor Újreál Gimnázium évfolyamfelelősi csapatának nevében Soha József.

Ez a kurzussorozat azért jött létre, hogy közösen foglalkozhassunk fontos, érdekes, izgalmas pedagógiai témákkal. Az első szakasz témái is bizonyára sok kollégát érdekelnek majd (tehetséggondozás, nemi szerepek, gyermek- és civilmozgalmak). A következő évben sor kerül egy az osztályfőnök szerepéről, annak változásairól, aktuális problémáiról szóló kurzusra. Szervezők: Ollé János és Csuvár Fruzsina.

Olyan könyv, amire nehéz azt mondani, hogy nincs rá idő. Mint egy körhinta. Senki nem mondja, hogy szívesen mennék a Vidám Parkba, de nincs időm rá. Szédítő! Sorra jönnek igazi tanárok, és mesélnek. Mondanám: tanítanak, de mégsem. Legalábbis nem a hagyományos értelemben. Ők valóban mesélnek, és együtt gondolkodnak velem.

Új nevelési kézikönyv osztályfőnököknek Könyvheti PszichoFesztivál a Rádayban

Hajdan a családlátogatás kötelező feladata volt valamennyi osztályfőnöknek. Ma már ez a kötelezettség megszűnt. Vajon hatékonyabb lenne a nevelés, ha az osztályfőnökök ismét valamennyi gyerek otthonába eljutnának? Egyáltalán elvárható-e az amúgy is túlterheltségről panaszkodó pedagógusoktól, hogy erre is időt áldozzanak? S a családok vajon igénylik ezt az áldozatot?

„A kirándulás első napján kijelentette, hogy ki az, akit kirúgat, ha gyökeresen nem változik meg (...). Szinte tapintani lehetett a feszültséget. Nem volt sem bizalom, sem tisztelet a tanár–diák kapcsolatban. A tanárnő bezárt minket éjszakára a szobáinkba, átkutatta a holminkat, leszólta az öltözködésünket...”

Deviáns fiatalokat nevelünk? Tanárparadoxon: 44 tanács osztályfőnököknek Mi tartozik az osztályfőnökre, és mi nem?

Fenyő D. György 2002-ben fogalmazta meg az osztályfőnököknek szóló tanácsait. Azóta eltelt hét viharos év. Vajon érvényesnek tekinthetők-e napjainkban ezek a gondolatok? Van-e közöttük betarthatatlan elvárás? Hiányzik-e valami lényeges gondolat a listáról?

Mi tartozik az osztályfőnökre, és mi nem? Húsz tézis az osztályfőnöki munkáról

„Néhány éve tapasztaltam egy ifjúsági szálláshelyen, hogy három aprócska női tanerő hogyan próbál megfékezni és a faházakba terelni harminc erősen ittas szakközépiskolást az éjszaka közepén… Nem sikerült, így még négy másik csoport hallgathatta hajnalig mulatozásukat...” (Török Ildikó írása.)

Az osztálykirándulások egykor a tanév csúcspontját jelentették. Manapság egyre ritkábbak, hisz a tanárok és a diákok nagy része számára inkább kellemetlen, mint kellemes programnak számítanak. A szülők véleménye is megoszlik.

„Meddig avatkozhat bele – tisztességesen – egy osztályfőnök a tanítványai életébe? Meddig avatkozhat bele a családok életébe? Azért kérdés ez, mert azt tapasztaljuk, hogy ha egy osztályfőnök foglalkozik a diákjaival, akkor óhatatlanul is beleavatkozik az életükbe. Értékeket, magatartási mintákat ad át, vonzó vagy taszító példává válik a diákok szemében.” (Fenyő D. György írása.)

Húsz tézis az osztályfőnöki munkáról Tanári eskü

Az osztályfőnöki munka szempontjából rendkívül fontos változás a közösségek szerepének elhalványulása, az egyéni érdekek előtérbe kerülése. Az ún. közösségi nevelés jelentősége, tartalma, eszköztára részben elavult, részben méltatlanul elfelejtődött. Egyáltalán beszélhetünk-e ma az iskolában közösségi nevelésről? Vagy maga a kifejezés is lomtárba való?

Új sorozatunkat Fenyő D. György írásával nyitjuk, aki 20 pontban foglalja össze az osztályfőnökség aktuális jellemzőit. 14 tézis a helyzetképet vázolja fel, a fenn maradó hat pedig e funkció alaptételeinek megfogalmazására tesz kísérletet. Az írást vitaindítónak is szánjuk.

Nyilván egyszerűbb és biztonságosabb szabályok, paragrafusok mögé rejtőzve lemondani az önálló döntések meghozataláról. Meggyőződésünk szerint azonban a pedagógus nem szorítható be az engedelmes hivatalnok előírások és szabályok által meghatározott szerepkörébe. Bizony, olykor éppen a pedagógushivatás természetéből fakadóan kényszerülhet – például – az osztályfőnök egyedi „szabálytalanságokra”. Ilyen helyzetekről szól Grábics Éva írása.

Annak ellenére, hogy a mai tizenévesek számos olyan dolgot produkálnak, ami akár egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, sok olyan tabut döntenek le, mely örök tiltásnak tűnt, szükségleteik közel sem változtak annyit, mint azt felszínesen gondolnánk. A mostani kamasz is igényli az odafigyelést, a problémái iránti nyitottságot, az elfogadást, a valóságos kapaszkodókat.

„Bizonyára én sem tudok már annyi lelkesedést sugározni, mint régen. Hiába mondom többek között, hogy tanuljanak, mert akkor jó állásuk lesz, hiszen ez sem igaz. Mivel szolgáltatók lettünk, néha ki vannak szolgáltatva az elveink is...” Szilágyiné Polgár Éva személyes hangvételű írása az osztályfőnöki szerep változásairól.

Irodalomtanárként az átlagos tanár-diák viszonynál sokkal közelebb kerülünk egymáshoz tanítványaimmal. Így azt gondoltam, nem is kell nekem osztályfőnöknek lennem, hiszen tanítványaim nagyobb bizalommal fordulnak hozzám, mint az osztályfőnökükhöz. E viszony pikantériája, hogy míg az osztályfőnök adminisztrál, szaladgál, szervez, pénzt szed, én nagyvonalúan lelki életet élek velük. Én viszont vágyakozva néztem utánuk, mikor az osztály saját, megszokott belső rítusait végezte.

„Dühös voltam és szomorú is, de igazából elcsodálkoztam, hogy engem, akiről köztudott, hogy jól ismerem ezt a generációt is, mennyire becsaptak, elárultak minden látható lelkiismeret-furdalás nélkül. Eleinte nem is értettem, miért csinálták, vagy miért velem, akit – állítólag – kedveltek, aztán sokat törtem a fejem azon is, hogy minden tanításom/tanításunk ellenére nem is érzik tettüknek a súlyát, és nevetésükből ítélve nem is gondolják ezt sem hibának, sem bűnnek, legfeljebb egy kis szabályszegésnek.” – Török Ildikó írása.

Mielőtt az „elvárások kereszttüzében” munkálkodó pedagógus (és osztályfőnök) szerepét taglaltuk volna, szükségesnek tartottuk egy pillantást vetni az iskola iránt támasztott, folyamatosan változó társadalmi elvárásokra. Ezért indítottuk szakmai programunkat Perjés István előadásával, aki éppen arra próbált választ keresni, hogy milyen hiedelmek és mítoszok hagyományozódnak át nemzedékről nemzedékre, s ezek hogyan határozzák meg az iskolával szembeni társadalmi elvárásokat.

„Én nem tudom, hogy máshol (más iskolában) hogy van ez, de nálunk az osztályozó értekezleteken mindig ugyanaz a két kérdés képezi – általában meddő – vita tárgyát. Mindkét dilemma – »Mit jelent egyáltalán a példás, a jó, a változó és a rossz magatartás/szorgalom?«, illetve »Mihez, kihez viszonyítsuk az adott diák szorgalmát és magatartását?« – az értékelés kritériumrendszerével kapcsolatos. Félévente szembesülünk azzal, hogy a Házirendbe és egyéb iskolai dokumentumokba foglalt, »egyetemesnek vélt« elveink nem működnek a gyakorlatban.”

Az osztályfőnöki feladatkör sajátossága – szemben a szaktanári funkcióval –, hogy nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel. Ha a pedagógus nem csupán az osztály adminisztratív ügyeinek intézője kíván lenni, tudomást kell vennie arról a világról, amelyben élünk. Az elvárások, amelyek kereszttüzében a dolgát tennie kell, sok esetben egymásnak is ellentmondanak. Senki sem veszi le a pedagógusról a felelősséget, hogy ezek között mérlegeljen, rangsoroljon, a rábízott tanulók szükségleteit, igényeit szem előtt tartva, saját személyisége hitelét megőrizve alakítsa ki működőképes nevelési programját.

„Jelenleg 25. évemet taposom ezen a pályán. (...) Ebből a negyedszázadból 20 évet »osztályfőnökösködtem«. Két évig, amíg főiskolás voltam, addig nem kaphattam osztályt, »csak« napközis lehettem, egy évig pihentem, most pedig két éve tudatosan nem vállaltam osztályt. Ennek okait boncolgatom ebben az írásban, talán azért is, mert magamnak is szükségem van magyarázatra, miért húzódozom mostanában az osztályfőnöki munkától.”

Az osztályfőnöki munka lényegesen többet jelent az osztályfőnöki órák megtartásánál. Az osztályfőnök hagyományosan az a pedagógus, aki állandóan az arcvonalban állva a legközvetlenebbül tapasztalja meg az osztályába járó gyerekeken és szüleiken keresztül a társadalom valamennyi feszültségét és problémáját – mondta Szekszárdi Júlia a Felvételi Információs Szolgálatnak adott interjújában.

Kedves Kollégák! Többen jeleztétek, hogy problémákat okoz az osztályfőnöki munka tervezése. Talán segítségetekre lesz, ha olyan terveket, szempontsorokat ismerhettek meg, amelyet más iskolákban már sikerrel alkalmaztak. Pintér Ildikó, a kocsi ÁMK Vincze Imre Általános Iskolájának tanára, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője küldött egy náluk bevált szempontsort, és hozzájárult, hogy ezt a honlapon közzétegyük. Bármilyen kérdésetek merül fel az alkalmazással kapcsolatban, biztosan szívesen válaszol rájuk. Örömmel fogadunk más bevált terveket, ötleteket, javaslatokat is.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek