|
Címkék
 IKT
 Szeretnék rövid bepillantást engedni óráimba, az általam alkalmazott módszerekbe, amely egy hosszú tanulási folyamat, út eredménye. Igazán úgy gondolom, hogy merésznek kell lenni, merni kell válogatni, alkalmazni. De ami a legfontosabb, hogy "mesémmel" példát tudok mutatni. Tanítani csak úgy lehet és szabad, hogy folyamatosan próbálunk megújulni (Molnárné Kövér Ibolya).
Az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport 2017 óta egy saját fejlesztésű applikáció (Zenesziget) osztálytermi felhasználásának lehetőségeit és a tanulók zenei képességeire, attitűdjére és zenei tudására gyakorolt hatását vizsgálja. A második kísérleti év statisztikái alapján elmondható, hogy a digitális oktatási környezetben megvalósult fejlesztőprogramunk az ének-zene órák iránti pozitív attitűd kialakulása szempontjából eredményesnek tekinthető (Szabó Norbert).
A digitális írástudás területei a (1) technológiai-procedurális tudás, ami magába foglalja a hardverek és szoftverek használatához és a tartalom előállításához szükséges tudást, a (2) kognitív készségek (vizuális és információs írástudás), melynek különösen fontos területe a kritikai gondolkodás fejlesztése, végül a (3) szociális készségek, ide tartoznak a kommunikációs készségek és médiaismereti elemek. Mindez azt is jelenti, hogy számomra a digitális technológia iskolai alkalmazása során az oktatási és nevelési célok egyaránt fontosak (Domonkos Katalin).
Hogyan reagál a nyelvoktatás, a nyelvtanár, a tanuló? Szólunk a történeti és kortárs angolnyelv-tanítási módszerekről az IKT aspektusából, a jelen lehetőségeiről, megoldásairól, kihívásairól, a digitális dimenzió megjelenési formáiról és színtereiről. Kitérünk az általános iskolai digitális alapú alprogrami foglalkozásainkra is. Több átvehető gyakorlati példát is hozunk, ugyanakkor támaszkodunk a vonatkozó szakirodalomra, kutatásokra (Dr. Bankó Marietta).
A gamification és a pozitív pszichológia módszertanának ismerőjeként célom volt, hogy mindennapi pedagógiai gyakorlatom részévé tegyem a játékosítást, mindezt ötvözve a tudatos IKT használattal és a tanulói autonómia fejlesztésével. Magasztos célok, a gyakorlatban azonban ezek összehangolása és megvalósítása nem kis fejtörést okozott egy olyan oktatási rendszerben, amely sokszor nem a képes rugalmasan kezelni az egyéni igényeket (Hajba László).
A Digitális Tér konferencia központi témája a digitális tanári életutak. A tanármesék című szekciókban saját gyakorlati tapasztalatairól mesélt kilenc pedagógus. A most induló sorozatban őket mutatjuk be tudván, hogy valamennyien szívesen osztják meg tudásukat az érdeklődő kollégákkal. Aki szeretne személyesen konzultálni valamelyikükkel, keresse meg őket. A sort Tarné Áder Mariannával indítjuk.
 Alig egy hónap van hátra a 2018-as matematika érettségi időpontjáig. A felkészülés sok diák számára szörnyű kínlódást jelent, s vannak, akik csak most kezdenek hozzá a 4 éves anyag átismételéséhez. Nekik jelenthet segítséget a mateking.hu fejlesztése, amely kényelmes megoldást kínál az érettségi előtti ismétlés problémájára, s így a diákoknak és az őket felkészítő tanároknak egyaránt hasznos lehet.
 A gyakorlatban egytantárgyas szaktanár lévén órai keretbe ágyazva alkalmaztuk a DST-t. A kilencedikesek által létrehozott és felmondott angol nyelvű, narratív szövegeket keltettünk életre videóvá rendezett képsorok segítségével. A tankönyvünkben szereplő, változást hozó életeseményekhez kapcsolódva öt csoportban öt különféle történetet alkottak a tanulók. A közös tematikai szál a változást hozó esemény elbeszélése volt, tartalmilag a narrációhoz szükséges igeidők, szókincs és szerkezet alkalmazása, összességében pedig az élményszerű, közös tanulási folyamat kapcsolta össze a történeteket s alkotóikat (Tongori Ágota).
 Az 5. osztályos természetismeret tananyag "A Naprendszer bolygói" c. témakört a tavalyi tanévben dolgoztuk fel a gyerekekkel a digitális történetmesélés segítségével. A téma természetesen úgy került kiválasztásra, hogy az tökéletesen illeszkedjen a tanmenetbe. A feldolgozás elsődleges célja a Naprendszer bolygóinak szélesebb körű megismerése volt az elkészített a történetek által. A munkában az egész osztály, 31 tanulóval részt vett, csoportokra bontva dolgoztak. A folyamat során a csoportok egy általuk választott bolygóról gyűjtött száraz információkat foglalták egy izgalmas és személyes történetbe (Gulya Nikoletta).
 A DST folyamatát nem tantárgyhoz kötötten, hanem szabadidős keretek között próbáltuk ki, a farsangi témához kapcsolva. A DÖK munkatervében átdolgoztuk a farsanghoz kapcsolódó programokat, beillesztettük a frissen alakult DST csoport tevékenységét. A csoportba nyolcadikos, önként jelentkező tanulókat kerestünk, akik emelt óraszámban tanulták az informatikát, tehát a technikai kivitelezés nem okozott problémát számukra Csoportokban és párban dolgoztak, a farsanggal kapcsolatban három témához készültek filmek (Péter Ágota Marianna).
 Az eredmény 34 db. 2-7 perces film lett. A diákjaim egymást és engem is tanítottak a projekt során. Az adott személy kiválasztását megelőzően a gyerekek kutattak, olvastak majd a rövid képes bemutatóval összekötve érveltek választásuk mellett, és meggyőzték társaikat ennek helyességéről. Munka során megismerkedtek a jogtisztaság fogalmával, képkereső, és filmszerkesztő programokkal. A forgatókönyv narrációját maguk írták és rögzítették. Ezt követően megszerkesztették, animálták filmjeiket. A folyamatot bemutató és értékelés zárta le. A vetítést követően ők maguk értékelték saját és társaik munkáit (Molnárné Kövér Ibolya).
 Osztályaimban, amióta létezik és hozzáférhető, mindig is meghatározó szerepe volt a digitális technikák alkalmazásának, ezen belül a digitális történetmesélésnek. Segítségével a sajátos nevelési igényű tanulókat éppen azokon a területeken lehet fejleszteni, ami általános gyengeségük: tanulási képességeik területein. Ez a munka azonban, ellentétben az "ép" tanulóknál alkalmazott digitális történetmesélési módszertannal, nem alkot önálló és időben behatárolható folyamatot, hanem végigkíséri a nevelés-oktatás teljes időszakát (Leiner Károly).
 A konferencia egyik legsikeresebb szekciója volt a digitális történetmesélésről szóló. A nagy érdeklődésre való tekintettel gondoltuk, hogy a honlapunkon egy sorozatot indítunk, ahol a munkacsoport egyes résztvevői szélesebb közönség előtt is beszámolhatnak saját gyakorlatukról. Jelen írásban a szekció vezetője, Lanszki Anita mutatja be ezt a komplex oktatási stratégiát.
 A Tempus Közalapítvány fontosnak tartja, hogy a Digitális módszertért követően évente meghirdetésre kerülő felhívással és díjjal ösztönözze és elismerje a pedagógusok közötti tudásmegosztást. A 2015-ös felhívásra beérkezett, és a szakértői értékelést követően a Digitális Módszertár felületén publikált 59 ötlet közül 6 díjazott pedagógusnak gratulálhattunk! A B.Tier Noémi által szerkesztett sorozatban velük ismerkedhettünk meg.
 2016. április 4. és 8. között megvalósult az első Digitális Témahét közel 5000 tanár, 75 ezer diák, valamint IT cégek, könyvtárak, kiállító terek, felsőoktatási intézmények részvételével. A program ajánlásként bekerült a 2016-17-es tanév rendjébe. Az elért eredmények fényében helye van a számvetésnek, és ideje az előre tekintésnek. A konferencián mindkét sávban foglalkozik 1-1 szekció a címben jelzett témával. Szekcióvezető: dr. Főző Attila.
Folytatjuk a konferencia szekcióinak bemutatását, amelyben a résztvevők megtudhatják, hogy milyen gyakorlati lehetőségek kínálkoznak a mobil eszközök iskolai alkalmazására. A foglalkozást, ahol lehetőség nyílik a bemutatott alkalmazások saját eszközön történő bemutatására, az IKT MasterMinds Kutatócsoport tagjai tartják. Szekcióvezető: Fehér Péter.
 Pedagógus szakmai csoportok működésének elemzése hálózatos környezetben
A november 26-i jubileumi Digitális Konferencián két sávban 6+5, azaz 11 szekció közül választhatnak e résztvevők. Ezt a választást szeretnénk segíteni, amikor ismertetjük a megrendezésre kerülő szekciók tartalmát, és bemutatjuk azok előadóit. Elsőként a digitális családdal foglalkozó műhelyfoglalkozásról írunk. A szekciót Kovács Márta vezeti.
 A Tempus Közalapítvány fontosnak tartja, hogy a Digitális Módszertár elindulását követően évente meghirdetésre kerülő felhívással és díjjal ösztönözze és elismerje a pedagógusok közötti tudásmegosztást. A 2015-ös felhívásra beérkezett, és a szakértői értékelést követően a Digitális Módszertár felületén publikált 59 ötlet közül 6 díjazott pedagógusnak gratulálhattunk! A most induló sorozatban velük ismerkedhetünk meg. (B.Tier Noémi)
IKT és web2 a tanórákon - Díjaztuk a legjobb módszertani ötleteket
 A szekció vendégei részben üzleti vállalkozások, részben pedig olyan oktatási programok képviselői, melyek mögött komoly üzleti szereplők is állnak. Miért fontos számukra az oktatásba való invesztálás? Milyen alapelvekre építenék a jövő iskoláját? Vajon alkalmazhatók-e az oktatásban is a gamifikáció elemei vagy a crowdsourcing alapú tudásépítés, melyek a képviselt projektek közül közül többnek a fejlesztésében is fontos szerepet játszottak? (Szegedi Eszter)
A műhelymunkán megismerkedhetnek a résztvevők, a játék, tanulás, alkotás egymásra épülő rendszerével, amit kitölthetünk a digitális és analóg módszerekkel, amelyek már most rendelkezésre állnak a tanítás számára, hogy a tanulásban ne akadályozza, hanem segítse a jelen és jövő minden diákját. (Gyarmathy Éva)
A szekcióban az IKT-hoz kapcsolódó hazai fejlesztések bemutatására kerül sor. Megismerkedhetünk a Zanza tv-vel, a Redmentával, a Televele Médiapedagógiai Műhellyel, a BeeTheBest nevű játékosításon alapuló rendszerével, valamint a debreceni Digitális Napközivel.
 Inklúzió alternatív médiával. A konferencia a RoboBraille Projekt, a MTA Pszichológiai Intézete, az Óbudai Egyetem Mérnöktanárképző Intézete, a Tehetségműhely és a SNI Tehetségeket Segítő Tanács szervezésében augusztus 26-án (Gyarmathy Éva).
 A Z generáció már a középiskolában van, tanítványaink valamennyien együtt nőttek fel a kütyükkel. Hogyan távoznak majd az iskolából? Érintetlenül, bezárva a saját világukba, egyedül azt tartva hitelesnek? Vagy sikerül átadnunk valamit az idősebb generációk hagyományokban gyökerező kultúrájából? És mindeközben velünk mi történik? Megértjük-e őket? Megismerjük-e az ő világukat? Építünk-e hidakat kellő mennyiségben ahhoz, hogy később is lehetséges legyen rajtuk a közlekedés? A műhelyt három magyartanár vezeti: Gergelyi Katalin, Fegyverneki Gergő és Sulyok Blanka.
Digitális nemzedék konferencia
 Véget ért az a nyolc részből álló sorozat, amelyben az Alma a fán – A tanulás jövője című kötet interjúiból közöltünk részleteket. Nagy örömünkre szolgált az interjúkat övező figyelem és érdeklődés. Most hozzászólások formájában várjuk az Olvasók véleményét! Kíváncsiak vagyunk, mely beszélgetések voltak a kedvencek, milyen pozitív üzenetek, inspiráló gondolatok fogalmazódtak meg az olvasás közben, esetleg kivel szeretnének további interjúkat látni? (B. Tier Noémi)
Mindig az a félelmünk, hogyha nem osztályozzuk azonnal a gyerekeket, akkor nem foglalkoznak majd a feladattal, az én tapasztalatom viszont az, hogy így sokkal többet dolgoznak, még ha nem is mindig a kezdetektől. Ennek a rendszernek az egyik nagyon fontos pozitívuma, hogy a negatív értékelést sikerült szinte teljesen kiszorítani, és ez nem ment a munkamorál rovására. A másik, hogy a diáknak sokkal nagyobb szabadsága van abban, hogy ő mit és hogyan szeretne csinálni. Joga van például néha nem tudni dolgokat, viszont bármikor, bármit hozzátehet a munkájához. (Prievara Tibor)
Tanárblog
21. századi pedagógia a gyakorlatban (Digitális Pedagógus konferencia)
21. századi tanulás a gyakorlatban (szekciófoglalkozás)
Elbírja-e a demokráciát a magyar osztályterem? (HVG)
 A tanárok munkáját segítő, de azt nem helyettesítő feladatlap készítő alkalmazást fejlesztett ki két fiatal informatikus. A Redmenta névre keresztelt internetes applikáció nemcsak a tudás ellenőrzését, hanem annak bővítését is lehetővé teszi, így egyszerre könnyíti meg a tanárok munkáját és teszi vonzóbbá, játékosabbá a tanulást és a dolgozatírást a diákoknak.
 Már harmadik alkalommal tanácskozunk arról, hogy milyen legyen, illetve milyen lesz a digitális világ pedagógusa. Mire készüljenek fel a jelenlegi tanárjelöltek egy olyan világban, amikor már azon sem lepődünk meg, ha a hallgatók és az oktató nem tartózkodik egy légtérben, sőt talán még egy országban sem. A tudás áramlása ennek ellenére töretlen, az előadó és a hallgatóság közötti interakció zavartalan.
Digitális Pedagógus
 Beharangozó- Szembenézés önmagunkkal a portfólióban, hogyan lehet élmény a matekóra és mit keres a mosógép egy iskolában? Komoly, de olvasmányos tartalom, sokszínű cikkek, érdekes felütések (Fülöp Hajnalka).
 2014 március 29-én kerül megrendezésre a 3. Digitális nemzedék konferencia az ELTE PPK Kazinczy utcai épületében. Rendezői ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, a Tempus Közalapítvány és az OFOE. Nemsokára tájékoztatunk majd a programról, és regisztrálni is lehet majd rá.
Digitális nemzedék konferencia 2014
 Kedves Kollégák! Felhívom a figyelmeteket egy izgalmas lehetőségre, amely több módon segítheti az osztályotokkal kapcsolatos pedagógiai munkát. A ClassBox olyan zárt zártkörű és könnyen kezelhető közösségi portál, amely biztonságos környezetben ad lehetőséget arra, hogy a gyerekeket felkészítsétek a közösségi média használatára. Érdemes megismerkedni a www.classbox.me weboldallal, kipróbálni ezt a saját osztályotokban. Használatát főként az alsó tagozatos tanítóknak és az ötödik és (esetleg a hatodik) évfolyamok osztályfőnökeinek ajánljuk. (Szekszárdi Júlia)
 A Jedlik Ányos Gimnázium 11.évfolyamának két osztályában valósítottam meg a projektet. Ez egy „nagy kutatás” része, mely pl. a tavalyi Semmi-projektre épül, ahol már kortárs szövegekkel dolgoztunk. A diákokkal jó kapcsolatom van, közös bizalmon épül, mely során én alapvetően a moderátor szerepét öltöm magamra. Nagy hangsúlyt fektetek a személyes véleményszabadságra, a toleranciára, a figyelemre, arra nevelem őket, hogy fogadják el egymás véleményét, és merjenek gondolkodni, a szöveget nyílt terepként képzeljék el (Csobánka Zsuzsa).
Csobánka Zsuzsa: A szerelem kísérő tünetei
Csobánka Zsuzsa: A Semmi-projekt Csepelen
 Bízom benne, hogy írásaim olvasása során érezhető volt, mennyire fontos számomra, hogy a gyerekek számára örömforrássá tegyem a tanulást, a magam számára pedig a tanítást. A tanulók kreativitásának fejlesztése határtalan lehetőségeket nyújt ehhez, főleg, ha hozzáteszem a tanuló és meggyőződésem szerint a tanárok által is oly kedvelt IKT-eszközök használatát. A kreativitásban benne rejlik az állandó fejlődés, az egyre újabb megoldások felkutatásának lehetősége. A fejlődés pedig maga az élet, vagyis aki egyre-másra töri a fejét valamin, az –úgy gondolom – nem is tud soha beleunni abba a tevékenységbe, amit végez, ezért nem kell tartania a manapság oly sokat emlegetett kiégéstől. (Zelmanné Varga Zsuzsanna)
 A projekt módszer alkalmazására az 5. és 6. osztályokban a tananyag legnagyobb részét kitevő János vitézzel kapcsolatban nyílt alkalmam. A projekt végére létrejövő produktumok a csoportmunkák során született anyagokat egy közösen létrehozott újság tartalmazza. A tanulók több hónapos, folyamatos munkájának gyümölcse ez a kétoldalas saját kiadvány. (Zelmanné Varga Zsuzsanna)
 „Remélem, hogy az én példám kellő inspirációt ad majd más iskoláknak, tanároknak. Még azoknak is, akik –hozzám hasonlóan – néhány éve még azt gondolták, hogy minket, humánszakosokat se szép szóval, se kényszerítéssel nem bírhatnak rá a tanításban technikai eszközök használatára” – írja a szerző, Zelmanné Varga Zsuzsanna. Ebben reménykedve adjuk közre ezt a beszámolót egy sárszentmiklósi Jó Gyakorlatról.
 2012. november 30-ig még várjuk olyan közoktatásban dolgozó pedagógusok (vagy szakmai munkaközösségek) jelentkezését, akik a Tempus Közalapítvány tematikus honlapján elérhető Digitális Módszertárban megosztanák a digitális nemzedék interaktív tanulását, tanítását segítő módszertani ötleteiket az IKT eszközök kreatív használatával, azok tanórai vagy tanórán kívüli alkalmazásával kapcsolatban.
 A Zsolnay Kulturális Negyed ad otthon ebben az évben november 8-9-én a Microsoft Magyarország és a Modern Iskola magazin által közösen szervezett innovatív tanárfórumnak. Az idén már negyedik alkalommal sorra kerülő találkozón ezúttal is gyakorló pedagógusok osztják meg saját projektjeiket, sikeres tanítási gyakorlataikat az IKT-eszközök minél szélesebb körű iskolai használatával kapcsolatban.
 Az EU Kids Online kutatásban vizsgált 9-16 év közötti korosztály az internethasználati szokásaik szempontjából nem alkot homogén csoportot. Dacára a "digitális bennszülöttekkel" kapcsolatos, általánosnak tartott, sztereotip vélekedésnek, a hagyományos társadalmi-gazdasági dimenziók mentén hátrányos helyzetben lévő családok gyermekei hozzáférésükben, használati szokásaikban is jelentős hátrányban, lemaradásban vannak. A digitális szakadék ebben a korosztályban is létezik. (Ságvári Bence)
Digitális nemzedék
 A HunDidac Szövetség és a Modern Iskola magazin az idei tanév egyik legjelentősebb közoktatási eseményére, a HunDidac 2011 kiállításra hívja az intézményvezetőket, pedagógusokat, óvodapedagógusokat.
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
