OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Védőfalak helyett szélmalmok 4.
2013. január 30.
» Hozzászólások (1)
: Gyakorlat

Védőfalak helyett szélmalmok

4. A Toldi projekt

A Toldi-projekt a János vitézéhez hasonlóan szintén kitölti a műre szánt teljes óraszámot, a nem szakrendszerű órákat is beleértve, vagyis 26 órát. A közben elkészült alkotások a következők: fali tablók, kérdésbank, kérdező orsó, újság.

A projekt menete: a 26 óra során folyamatosan dolgozzuk fel a mű tartalmát, folyamatosan sajátítják el a tanulók a fontosnak tekintett irodalomelméleti tartalmakat (episztola, allegória fogalma, újabb költői alakzatok, epizód, konfliktus fogalma, verselési ismeretek bővítése, szerkezeti és műfaji sajátosságok, jellemek, stb.).

A mű feldolgozása, illetve az elmélet elsajátítása során időrendben haladva ismertetem a megvalósított feladatokat. (Természetesen csak a tartalmi részét ismertetem minden feladatnak, hiszen a módszertanit már a János vitéz projektnél leírtam.)

Arany János életrajzát a Fogalomháló módszerével dolgoztuk fel, melyhez otthoni feladatként interneten a tanulók is gyűjtöttek és hoztak anyagot PowerPoint-bemutatók formájában.

1. Bár a konfliktus mint fogalom már a mű 2. énekben megjelenik, mégis csak a 3. ének feldolgozása után használtam először a Véleményvonal módszerét, vagyis csoportmunkában gyűjtöttünk Miklós tettét igazoló, illetve azt elítélő érveket. Természetesen az előző projekthez hasonlóan a Toldi kapcsán is számtalan alkalom adódott a mű folyamán ezen módszer alkalmazására.

Néhány példa a felvetett vitaindító tételmondatok, illetve kérdések közül:

2. A mű megismerésének előrehaladtával lehetőség nyílt Kérdésbank létrehozására, ami érintette a mű szereplőit, cselekményét, műfaji sajátosságait, és az új irodalomelméleti fogalmakat egyaránt. Természetesen ezt a Kérdésbankot is a tanulók alkották, és a vele való munka is a korábban ismertetett módon zajlott.

3. A 10. ének után, a történetben egy kis pihenőt tartva, jutottunk el azokhoz az órákhoz, melynek eredményeként elkészültek a fali tablók. Ezeket a foglalkozásokat a tanulók lelkes gyűjtőmunkája előzte meg, és én is előkészíthettem a célzatosan erre az órára szánt saját fénykép- és videofelvételeimet, melyek a Visegrádi Palotajátékokon készültek. Több tanuló tartott Power-Point bemutatót a lovagok életéről, illetve hozta el saját fényképeit egy-egy bajvívásról.

A fali tablók elkészítése során: minden csoport a feladat nehézségi foka és a tagok képességei szerint kapott feladatot. A megoldásokat, a képpel is illusztrált tablókat most is csomagolópapíron alkották meg a tanulók. Az egyes feldolgozásra váró témák a következők voltak:

IKT-eszközök felhasználásával történt az anyaggyűjtés is.

4. A 11. ének feldolgozása során szorgalmi feladatként a tanulók – az írásbeli szövegalkotási kompetenciájuk fejlesztése érdekében – a következő házi feladatot kapták: Képzeld el, hogy te vagy Miklós, és így te kaptad édesanyádtól a 100 aranyat! Írd le, hogyan osztottad volna be a pénzt, mit vettél volna belőle, és mennyiért, hogy felkészülten állhass hozzá a bajvíváshoz!


5. A leghosszabb, többlépcsős projektre ugyanúgy, mint a János vitéz projekt esetében a mű teljes feldolgozásának végén vállalkoztunk, ez pedig az újság: a „Toldi Sztori” elkészítése volt. Első lépcsőben a tanulók differenciált csoportokban különböző feladatokat oldottak meg. A feladat az volt, hogy elkészüljenek a kiadványba szánt következő cikkekkel:

Az elkészült cikkeket azok ismertetése után minden csoportból egy-egy tanuló eljuttatta az e-mail címemre.

Ezt követően képeket kerestünk az újságba, majd mivel a hatodikos tanulók már jártasabbak a programok kezelésében, a kiadvány egy részét már együtt készítettük el tanórán kívüli időpontokban.

A gyerekek sikerélménye természetesen most sem maradt el, hiszen akkor is, és azóta is minden projekt órán ”… a tanuló olyan cél érdekében tevékenykedik, amelyik számára vonzó; olyan tartalommal, részlettel foglalkozhat, amely számára különlegesen érdekes…”1

Záró gondolatok

Bízom benne, hogy írásaim olvasása során érezhető volt, mennyire fontos számomra, hogy a gyerekek számára örömforrássá tegyem a tanulást, a magam számára pedig a tanítást. A tanulók kreativitásának fejlesztése határtalan lehetőségeket nyújt ehhez, főleg, ha hozzáteszem a tanuló és meggyőződésem szerint a tanárok által is oly kedvelt IKT-eszközök használatát. A kreativitásban benne rejlik az állandó fejlődés, az egyre újabb megoldások felkutatásának lehetősége. A fejlődés pedig maga az élet, vagyis aki egyre-másra töri a fejét valamin, az –úgy gondolom – nem is tud soha beleunni abba a tevékenységbe, amit végez, ezért nem kell tartania a manapság oly sokat emlegetett kiégéstől.

Zelmanné Varga Zsuzsanna

1M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás, Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 24.o

--