OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Tanévnyitás 2014/2015
2014. szeptember 1.
» Hozzászólások (0)
: Háttér

Tanévnyitás 2014/2015

Ma véget ér a két és fél hónapos nyári vakáció, és reggel nyolc órakor megkezdődött a tanítás az iskolákban, elindult a 2014/2015-ös tanév. Az új évben mintegy 1 millió 267 ezer diák vette hátára az iskolatáskát.

Az ellenzék káoszról, a kormány rendről beszél” – olvashattuk néhány napja a Népszabadság online felületén. Ez a kettősség végigkíséri az új tanév megnyitását. Bizonyítékul szolgálnak erre a tegnapi és a mai sajtóból kiemelt idézetek.

Rendet kell tenni az iskolákban!

Az iskola nagy lehetőség lehet arra, hogy valamilyen módon erősítsük a társadalomnak, a nemzeti közösségnek az összetartó erejét. És persze legalább ilyen fontos a komoly tudás, annak átadása az nagyon fontos cél, az új tankönyvek ezt a célt szolgálják. A digitális segédanyagok és minden más, ahol próbálunk úgy fejleszteni, hogy közben a családok pénztárcáját ne terhelje meg túlságosan – fogalmazott Balog Zoltán. (Az iskola közügy)

A tárcavezető jó kiindulási pontnak nevezte, hogy az ünnepélyes tanévnyitónak helyt adó templom tele van fiatalokkal, és azt mondta: a következő lépés, hogy az ország és a Kárpát-medence is tele legyen velük. Akkor egész jól fogunk állni azzal a nemzetstratégiával, amelyikben az oktatásnak, nevelésnek kulcsszerepe van – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a „zsidó – keresztény - protestáns kultúrának elidegeníthetetlen része a nevelés, a tanítás”. (Balog: Vonzó az egyházi oktatási rendszer)

„A dolgok a fejük tetejére álltak, kezdték elveszíteni eredeti értelmüket, kifordulni önmagukból, elveszíteni céljukat. (…) Az iskolákban elharapózó erőszak, a tanároknak és magának az iskolának mint intézménynek a tekintélyvesztése, a diákok, pedagógusok és szülők között lassan-lassan hallgatólagosan kialakuló teljesítményminimalizáló konszenzus riasztó tünetei voltak mindennek” – mondta Kövér László a szigetszentmiklósi új általános iskola és zeneiskola átadásán. Kiemelte, hogy „rendet kellett, rendet kell tenni az életünkben, amíg nem késő. Az iskoláinkban is”. („Rendet kell tenni az iskolákban is, amíg nem késő”)

Jó és tartandó az irány a köznevelésben

– nyilatkozta a Világgazdaságnak Czunyiné Bertalan Judit, aki arról is beszélt, hogy gördülékenyebbé teheti a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működését egy megerősített középszintű irányítás. A lap hétfői számában megjelent interjúban a köznevelési államtitkár azt mondta: az első feladat az lesz, hogy az intézményfenntartásban, működtetésben létrehozzák az önálló döntésekre képes megyei középirányítási részt a decentralizáció jegyében. Kifejtette: ide kell rendelni a megfelelő jogköröket, hatásköröket, felelősséget. Ez egy olyan szervezeti átalakítás, ami megerősíti a fenntartói pozíciókat és még könnyebbé teszi a napi munkát az intézmények működtetésében, a szakmai irányításban – tette hozzá. (Becsengettek)

Az új pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jei bevezetése után immár harmadik alkalommal növekszik generálisan a pedagógusok bére szeptember 1-jétől. Emellett kisebb jogszabályi változások is várhatók az új tanévben.

A vonatkozó rendelet egy új melléklettel egészül ki, amely meghatározza a tanulók fizikai-fittségi mérésének tartalmi kereteit. A rendelet megjelenését követően a minisztérium honlapján közzétesznek egy útmutatót, amely a mérések részletes leírását fogja tartalmazza majd. Pontosították továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló rendeletet.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésekben (tanfelügyeletben) közel 6 ezer köznevelési intézmény, 15 ezer feladatellátási hely vesz részt, illetve 150 ezer pedagógus érintett a pedagógusok előmeneteli rendszerében, melyhez kapcsolódó eljárások lebonyolításának támogatására az informatikai támogató rendszer továbbfejlesztése szükséges. (InfoRádió / MTI)

Papírtömeg alá szorult a közoktatás

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában elmondta, hogy természetesen örülnek a kollégák az újabb béremelésnek. Ez átlagosan 6 – 12 ezer forint közötti bruttó béremelést jelent. Azonban ez a fizetésemelés sem fogja orvosolni magának a teljes pedagógus bértáblának a problémáját, hiszen a például az oktató, nevelő munkát segítő, adminisztratív kollégák számára 2008 óta nem volt béremelés. A tanév újdonságát jelentő kísérleti tankönyvekkel kapcsolatban Galló Istvánné elmondta, hogy ezek a könyvek nem estek túl az úgynevezett tankönyvvé nyilvánítási eljáráson, amely korábban az oktatási hivatalnak volt a feladata. Egy tankönyvet – annak idején - éveken keresztül javítgattak, próbálgattak, korrigáltak. (Nőnek a pedagógusbérek)

Fáradt, szorongó pedagógusokról, csökkent bérekről és a Klik késedelmes kifizetései miatti napi működési gondokról is beszél lapunknak az országos rangsorokban rendre az élbolyban végző Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. Hámori Veronika bepillantást engedett a Klik által uralt bürokratikus útvesztőkbe, és megtudhatjuk, hogy az sem mindegy, ki javítja meg a csengőt. (Papírtömeg alá szorult a közoktatás)

Az elektronikus naplót országszerte körülbelül 400-500 iskolába vezették már be. A lényege az, hogy a gyerekek teljesítményét a szülők napról-napra követhetik egy internetes felületen keresztül, de nem csak a jegyeket, hanem a hiányzásokat és a tanárok óraszámát is ezekkel a szoftverekkel tartják nyilván. Eddig többfajta program is létezett az iskolák kiszolgálására, ezt akarták most központosítani, illetve egyetlen szoftverrel helyettesíteni. Az elmúlt napokban azonban kiderült, hogy egyelőre nem lesz központosítás, majd az is, hogy az e-napló- szolgáltatások és az adminisztrációs szoftverek beszerzése megakadt, és az eddigi licenszeket sem újították meg. Így kénytelenek az iskolák hagyományos papírnaplót rendelni, de ennek akár több hónap átfutási ideje is lehet, mondta Mendrey László. Aztán ezeket ki kell majd tölteni, és ha újra elérhetőek lesznek az e-napló-rendszerek, azokba is fel kell tölteni az adatokat. Az új közbeszerzés valószínűleg szeptember közepén indul el. (Kísérleti könyvek és fejcserék bizonytalanítják el az iskolakezdést)

Egyenlőtlen esélyek

A magyar iskolarendszer egyik legjellegzetesebb, egyben legnyomasztóbb tulajdonsága, hogy nem csökkenti, hanem növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Kevés olyan ország van még a világon, ahol a tanulmányi sikerek, a továbbtanulás és később a munkavállalás szempontjából annyira meghatározó lenne, hogy milyen családba születik egy gyerek és melyik iskolában tanul. Az összes nemzetközi összehasonlító felmérés ezt bizonyítja. Vannak iskolák, amelyek használható tudást adnak, és vannak, amelyek nem. Vannak családok, amelyek képesek hozzáigazítani a gyerek teljesítményét az iskolai elvárásokhoz, vannak, amelyek nem. Ebben a rendszerben miért lenne más a vakáció, mint a tanév? Szeptemberben a gyerekek egyik része feltöltekezve kezdi a tanévet. Ők a nyáron pihentek, táboroztak, utaztak. Az sem ritka, hogy valamilyen képzésen vettek részt. Nyelvtanfolyamon, felkészítőn, korrepetáláson, sportfoglalkozáson. A gyerekek másik része ezalatt bandázott, tabletezett, tévét bámult, útban volt, unatkozott. A két csoport tanulási esélyei között a távolság a nyáron csak nagyobb lett. (Ónody Molnár Dóra: Zárunk és ártunk)

Próbálom magamban vizualizálni ezt az oktatási rendszert. Ezt az egyetlen vonalra rendeződő, központi irányítású, egységes tankönyvű, egységes szemléletű, nagyon magyar értékrendű, mindenkire és mindenhol ugyanúgy ható rendszert. Egyforma dobozokból áll ez az egész, mindegyikben egy-egy gyerek. A doboz öt oldala zárt, kilátás csak egyfelé. A dobozok egyformák. Na jó, csak a méretük, mert vannak, amelyek béleltek, komfortosabbak, hiszen a felső réteg gyerekeinek a képzése azért nem lehet ugyanolyan. Az ő dobozaik még egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, egy-egy sí- vagy vitorlástábor, esetleg egy lovasiskola erejéig. Ők egyébként szigorúan egy helyen vannak a rendszerben, nem keverendők, és nem is keverhetők a többivel. A dobozokat ugyanis a rendszer helyezi el. Vagyis a döntéshozók. (L. Ritók Nóra: Tanévkezdés 2014: a finomodás éve)

„Minden alternatív intézmény tapasztalja, hogy a rendszerváltás utáni első éveket követően most megint megugrott a jelentkezők száma ezekbe az iskolákba, és a kiutat kereső pedagógusok száma is megnőtt – menekülnek az állami iskolarendszerből. Emellett ott a lehetőség, hogy a gyerek magántanuló legyen. Ha hat-nyolc család felfogad egy nyugdíjas tanító nénit, a gyerekek egyharmad idő alatt sajátítják el az iskolai tananyagot, amiből a tapasztalatok szerint remekül le is vizsgáznak. A szülőknek érdemes tudni, hogy Magyarországon nincs iskolába járási kötelezettség, csak tankötelezettség van. A magántanulóvá válásra az iskolaigazgatótól kell engedélyt kérni, ami azonban csak formális. Csak akkor tagadhatja meg, ha a gyerek veszélyeztetett, és okkal feltételezhető, hogy nem fog tudni levizsgázni (…) Ha ennek a kérdésnek nem lesz nagyon hamar megfelelő megoldása, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy nemzeti katasztrófa felé haladunk.” (Interjú Vekerdy Tamással)

***

Az Inforádió mai Aréna műsorában 18.00 órától Bertalanné Czunyi Judit, köznevelési államtitkár válaszol a felmerülő kérdésekre, amelyek már most feltehetők az Inforádió portálján.