OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Digi Potter és az irodalomóra
2015. április 10.
» Hozzászólások (0)
: Gyakorlat

Ez történt a Digitális nemzedék konferencián

Digi Potter és az irodalomóra

Színész, kertész, állatidomár, vendéglátós, szolga – az idők során ezekhez hasonlították a pedagógusokat, a digitális kor kihívásai azonban tovább árnyalhatják a metaforák sorát. A 21. században hívhatnának minket (vagy nevezhetnénk magunkat) hálózati villanypásztornak vagy digitális idegenvetőnek, hiszen egy pedagógusnak az online térben is képesnek kell utat mutatnia a tanulóknak. Ugyancsak találó elnevezés lehet, ha a digitális nemzedék motiválására gondolunk, a digitális mágus vagy a Digi Potter. Én egyszerűen így hívom a mai, lelkes, tenni akaró magyartanárokat. Digi Potter. Akinek lényegében Harry Potter varázslataihoz hasonló IKT-s különlegeségekkel kell elbűvölnie tanulóit, ha meg akarja értetni velük az irodalom mibenlétét.

Ha egy kicsit is belelapozunk a szakirodalomba, láthatjuk, hogy az évek alatt az irodalom a legnépszerűbb tantárgyak közül a középmezőnybe csúszott le, és ezzel egyidejűleg feliratkozott a nehéz, olykor unalmasnak és értelmetlennek hitt tantárgyak közé. A pozitivista beidegződésekről, az értelmetlen és felesleges életrajzokról, az irodalomtörténet útvesztőiről sok vita folyt mostanában, viszont igazából kevés szó esett arról, hogy az iskolákban megjelent egy olyan mediatizált generáció, akiknek az életében egyre nagyobb szerepet tölt be az IKT. Hatására egészen máshogy viszonyulnak az iskolához, a tudáshoz, az irodalom megérteni-, esetleg megérteni nem akarásához. Egy ilyen gondolat közben ugrott be a digitáliskultúra-azonos pedagógia ötlete. Ha a tanulók lételeme a „kütyü”, akkor mi lenne, ha ezeken keresztül tolmácsolnám nekik az irodalmat. Hátha lelkesebbek, érdeklődőbbek lesznek, hátha a modern technikán keresztül megfogja őket valami a sorokból...

Így történt aztán, hogy új köntöst kaptak az istenek és hősök. A görög mitológia olyan szerteágazó téma, amelyet sokszor kedvtelenül és nehezen tanulnak meg a diákok, így arra gondoltam, fel kellene dobni valamivel a témát. Így jött a szófelhők ötlete, amit már korábban is használtam egyszer-kétszer versek illusztrálásához. Olyan ingyenesen alkalmazható grafikai szervezőkről van szó, amelyek alkalmasak a kulcsszavak kiemelésére és összegzésére, sőt szerkesztés során a megadott szavakat bármilyen alakba rendezhetjük, így tartalom és forma egymást erősítik, akár egy képvers.


Pallasz Athéné - Szalontai Adél

Hermész - Mercs Martin

Dionüszosz, a bor és a mámor megtestesítője

Arra kértem a diákokat, hogy szimpátia alapján mindenki válasszon magának egy mitológiai szereplőt, majd próbáljon minél több információ összegyűjteni kedvencéről akár a könyvtárból, akár az internetről. Ezeket dolgoztuk fel beszédes szófelhőkben. Virtuális mitológiakönyvünkben tetten érhető, hogy a tanulók változatos, az összefoglalásban és tanulásban remekül hasznosítható címkefelhőket hoztak létre. A képversekre emlékeztető címkefelhők felkeltették a tanulók érdeklődését, és segítségükkel könnyebben meg tudták jegyezni, melyik istenhez melyik terület tartozik. A közös megértést és a hatékonyabb tanulást java részt az biztosította, hogy a lényeges szavakat a tanulók többnyire az általuk választott istenre jellemző formában rendezték el. Egy zenei hangjegybe sűrítették Apollónak, a művészetek istenének jellemzőit, vagy másutt egy szívformába öntött fogalmazás vallott Aphroditéről, a szerelem istennőjéről. Ráadásul a címkefelhők a tanár számára fontos információkat hordoznak a tanulók szövegértési és lényegkiemelési képességeiről.


Apolló, a művészetek istene. Szilágyi Levente címkefelhője

Odüsszeusz tutaja

A diákoknak időközben annyira megtetszettek az online alkalmazások, hogy az egész görög irodalmat egy IKT-s projektben dolgoztuk fel. Ugyancsak nagyon motiváló volt irodalomórán a Prezi, amely merőben új gondolkodási és gondolkodtatási módszer. A felhőalapú prezentációszerkesztő lényegében egy intelligens gondolattérkép, amelynek segítségével könnyedén szemléltetni lehet egy téma rész-egész viszonyát együttesen, majd az egyes részekre rá tudunk nagyítani. A tanulókat már a prezi látványvilága is lekötötte. Egyikük így kiáltott fel órán egy prezim láttán: „Klippel tanulni jó!”. Nem csoda, hogy szívesen merültek el a homéroszi eposzok világában, hogy aztán kipróbálhassák ezt a programot is. (Az elkészült preziket itt lehet megtekinteni. A tanulók prezijének óriási nagy értéke, hogy munkájuk során a szöveges információkat és irodalmi idézeteket a populáris kultúrából hozott képekkel, filmrészletekkel illusztrálták, így vált teljesen 21. századivá Odüsszeusz, aki tutaj helyett szörfdeszkán szelte a tenger habjait.

Mivel ma már az internet nemcsak az oktatás tárgya, hanem színtere is lett, sok iskolának van saját honlapja, de miért ne lehetne akár egy tanárnak saját weboldala is, hogy felkeltse a digitális világokhoz szokott tanítványainak figyelmét?


Irodalomóra a számítógépteremben

A Google Site segítségével viszonylag könnyen létrehozhatunk ilyen oldalakat. A Gergő bácsi internetes tantermének és a Médiafüzetnek a fő célja, hogy kiegészítse és támogassa az iskolában zajló órákat. Korszerű tanulási környezetben lehetőséget biztosíthatunk ezáltal a gyors kommunikációra, a tanulói együttműködés terelgetésére, a közös internetes tudásépítésére és az online tanulás támogatására különböző, motiváló feladatok kiírásával.

A Google-hoz tartozó Gmail-postafióknak több olyan szolgáltatása van, amelyet remekül hasznosíthatunk az internetes magyar órákon, hogy azok színesebbek és sokrétűbbek legyenek. A honlapba beágyazhatunk videókat, képgalériákat, online kérdőíveket, közös szerkesztésre váró dokumentumokat, de fel tudjuk tölteni a különféle prezentációkat és feladatlapokat is, így akár projektjeinknek vagy a tanórák nagy részének egy internetes keretet tudunk adni.

Az oldal egyik legfontosabb, szinte nélkülözhetetlen menüje az üzenőfal (Házi feladat/Üzenet). Kicsengetéskor már nem mindenki hallja meg, mi a házi, de a honlapon bárki utána tud nézni a feladatnak. Mivel a honlapon belül a tanulók kiemelt szerepet tulajdonítanak az üzenőfalnak, érdemes innen elindítani őket az aloldalakhoz. Például hiperhivatkozásokkal átirányíthatjuk őket az olvasmányok vagy hasznos linkek listájához, a feltöltött tananyagokhoz vagy a digitális tudástárba, amely a honlapon belül kifejezetten a tanulói munkák elkészítésére, bemutatására és a közös tanuláshoz szeretne teret biztosítani. A hiperlinkeknek köszőnhetően a magyaros virtuális tanteremben megnyitható a Virtuális Diamúzeum, a Magyar Elektronikus Könyvtár vagy az összegyűjtött helyesírási tudnivalók oldala, de innen juthatnak el a tanulók egy olyan különleges oldalra, amely azt mutatja be, hogyan váltott volna levelet Petőfi és Arany, ha ismerték volna az Office 365 számítógépes alkalmazást.

Egy szó, mint száz: IKT-s projektjeinkkel tanulóinknak kedvet csinálhatunk az irodalomhoz érdekességek, könnyedebb témák, háttérinformációk és egy otthonosabb, digitáliskultúra-azonos felület megosztásával. Mert Digi Potter legfontosabb küldetése ma az, hogy tanulóinak élményszerű átjárást biztosítson a digitális Neumann-univerzum és a nyomtatott Gutenberg-galaxis között.


Fegyverneki Gergő és Gergelyi Katalin a Digitális nemzedék konferencián

Fegyverneki Gergő