OFOE | Nyomtatóbarát oldal: MI 23. (Egy osztályfőnök feljegyzései)
2015. május 7.
» Hozzászólások (0)
: Gyakorlat

MI – Egy osztályfőnök feljegyzései

23. És akkor a hetedik a mennybe megy

2015. április 24.

Lehet, hogy ez a hét most aztán már tényleg a dögunalom jegyében telik el? De szép is lenne! A hétfő jól indul, mert csak a szokásos. Föci doga a változatosság kedvéért. Két tanszobányi biflázás. Csupa fontos ismeret, ami feltétlenül szükséges egy hetedikesnek. Mindenesetre nálunk nem a matektanártól, hanem E. nénitől félnek. Mindegy, ezt belekalkuláljuk minden héten kétszer. De minden más tökéletesen rendben.

Kedden levél jő, melyben meghívnak bennünket a Kézenfogva Alapítvány rendezvényére a Margitszigetre. Péntekre! Uff! Villámgyors kérés, hogy mehessünk tanítási időben, mert pénteken délután igazgatóválasztás a program, ebéd után eltűnnek a kis drágák. Engedély besöpörve, kisdedekkel megbeszélve, szuper! Este regisztrálás a programra. Hálásan köszönöm a lehetőséget, persze megyünk, ott a helyünk. Érkezik a válasz is hamarost. Kissé zavarban vannak, mert volt rendezvényük, lesz is, de április 24-ére ők bizony nem terveztek semmit! Mégis, hová szeretnénk mi menni? Hűűűűűűűha! Meghívó újraolvasása, értelmezése. Dátum: május 15. Hm. Hogy lehet május 15-öt április 24-nek olvasni? Ez igen komoly részképesség zavar jele lehet, a gyógypedagógus kollégák segítségét kell kérnem. ☺ Na, akkor tehát szerdán lefújom a dolgot. Közben még délután egy esetmegbeszélő a kollégákkal, mert ezt az ajtó levétel ügyet helyre kell tenni. És A. semmi jelét nem mutatja annak, hogy partnere legyen Gy. és I. néniknek. Sorolják a sérelmeiket és meg csak nézek. Semmi olyan extra nincs, amit bármelyik másik leánygyermek ne csinálna. No persze a fiúk is, de most A. van műsoron. Megegyezünk, hogy az általuk legfontosabbnak tartott öt szabályt összeírják. Ezzel a listával lepjük majd le A. anyut és persze A-t a jövő héten.

A föci dogán is túl vannak, de O. bácsi kissé nehezményezi, hogy nem készültek töriből. Mondom neki, bocsika, de föci doga volt. Ja, az más, nem baj, a témazárók mindig jól sikerülnek, hagyjuk a fenébe az egészet! Vicces! De én mégse tudok röhögni.

Főnök szóla, hogy még nem ültünk le a csoporttal kapcsolatos tapasztalatokat értékelni. Pedig már vége az ellenőrzésnek. Igaz, közbejött az erdélyi kirándulás nekünk, hivatalos kötelezettségek neki, de sebaj, majd szerdán! Jó.

És akkor eljőve a szerda. Fél órás késéssel ülünk ösze, mert a főnök már megint valami hivatalos ügyet intéz. Ezeken a szeánszokon az iskolavezetés (igazgató, két igh), valamit az osztályfőnök, a csoportnevelő és a váltósnevelő ücsörög. Nálunk Z. bácsi 3 in 1.: ofő, váltónevelő és rajztanár egyszemélyben. Akkor kezdjük! Zs. igh indít: nagyon szomorúan veszi tudomásul nap mint nap, hogy ő az egyik, aki nem tanítja a hetediket (igazgató bácsi a másik). Mert az általa látogatott magyar óra az maga volt a felüdülés! Mert figyeltek, mert képben voltak, mert okosakat mondtak. És a rajz! Ha tehetné, minden órára beülne, ő is dolgozna az aktuális feladaton. Mert egy élmény! Z. bácsi is, de a kis drágák is. Nekem tecc. Nincs ellenvetésem. ☺


Kós Károly tér, szökőkút

Kós Károly tér: azoknál az asztaloknál tanulunk

E. néni is mondja, hogy milyen édesek, aranyosak, együttműködőek, aktívak. Kivéve a földrajz. Az borzasztó, hogy milyen gyengén teljesítenek. Mert vagy nem tanulnak vagy a mi módszereink rosszak. Ezen változtatni kéne. Képtelen vagyok befogni a számat, mondom neki, szerintem más probléma van. Pl. annyit kéne követelni, amennyi az órán számon kérhető. Na, elevenére tapintottam! Kiderül, hogy a kisdedekkel semmi probléma, a baj velem van! Mert én nem engedem le őket felelni a szabadidőből. Esetleg a tanszobáról. És a napos iskolába járó gyerekek is járnak zeneórára meg edzésre, meg satöbbi. Mondom néki, hát ja. De nem mennek vissza a suliba felelni, mert a sok megátalkodott pedaógus elintézi az órán. Főnök nem bírja tovább, mondja, ez egy lehetőség. De én se nagyon bírok magammal, mondom: ez egy olyan lehetőség, amivel, ha nem élnek, egyest kapnak. Tehát akkor ez mégsem lehetőség, hanem kötelezettség. És az mégsem ugyanaz. Igazgató bácsinak igen nagyon tele van a virágoskertje velem, ezért tudomásul veszem, amit mond, de jelzem, hogy nagyon nem értünk egyet. Azért azt ő is elismeri, hogy bármely órán volt is bent, a kölykök bizony működnek. Nem is akárhogy! És a tanszoba szerinte rendben van, ott volt, tapasztalta. (Na, akkor kivel van a probléma? Most eltekintek a válaszadástól, mindenkire rábízom, találja ki!) E. néni újra fogást keres rajtam: És mi az, hogy tanszoba a Kóson? Ott nem tanulnak, csak összecsapják a leckét! Mondom: tessenek megsasolni az osztályzatokat. Azokat nem én adom! De akkor is! Ne ott tanuljunk! Mondom, felfordulunk a hőségtől a teremben, ha csukva az ablak. Ha nyitva, akkor is, de még a zajt is el kell viselni, mert a kicsik már kint vannak az udvaron. És ordítanak. Mert az nekem is fél évembe került, hogy megtanítsam, elhitessem velük, hogy hangosnak lenni, és ordítani nem ugyanaz. És hangosnak sem kell feltétlenül lenni. De persze az udvaron az simán belefér. Viszont ilyen körülmények között a Kós a megoldás. Árnyékot adó fák, asztalok, székek. Megy az adok-kapok. (Zs. igh önkéntelen mimikai izmai vitustáncot járnak, igyekszem elkerülni a tekintetét, nehogy felröhögjek.) Főnök már meg se hallja? Nem reagál. Még. Azért azt is elmondja, hogy látszik, hogy jó páros vagyunk, remekül kiegészítjük egymást. Megköszöni az eddigi melót, kéri, hogy így csináljuk a továbbiakban is, kívánja nekünk, hogy ennél rosszabb ne legyen! Most erre mit kéne mondani? Persze, igyekszünk ám nagyon! Továbbra is. És akkor még egy utolsó félmondat: A Kóson nem lehet írásbeli leckét csinálni, a szóbelit nem tiltja, de nem is támogatja.

Akkor most én teljesen kész vagyok. A gyönyörűségtől. Mindenki mondjon, gondoljon, amit csak akar, ez a társaság mindent visz. Rengeteg meló van benne, de ez nem számít. Az eredmény önmagáért beszél. A hetedik a mennybe ment! Mint már többször mondtam, ilyen csapat egy életben csak egyszer. Ha egyáltalán...

Nyomás a kisdedekhez. Beszámoló a történtekről, elégedett nyögés! Míg mi lent múlattuk a drága időt, ők megcsinálták a leckét. Föciből dogát írtak, nincs feladat. Hurrá!!!! Irány a Kós! És ki jön szembe velünk? Persze, E. néni! És mondja is: Hiába a doga, el ne felejtsük, hogy országok és fővárosok. Nna, pont nem érdekel! A csoportok többségének nevelői ülve nyalnák a holdat a gyönyörűségtől, ha csak fele ennyire jó lenne az értékelésük. Ma azt kapják a drágáim, hogy „polgári engedetlenségi mozgalmat” játszunk. Nem halljuk meg az intelmeket, nem vesszük tudomásul, hogy ez lenne a kötelességünk. (Azért egy-kettő odajön, felmondja a felmondani valót, de nem esnek túlzásokba. Én meg nem bánom.) Háromnegyed hatkor vissza a suliba. Megbeszéljük, hogy csütörtökön „sajnos” ismét a Kóson lesz dolgunk. Vár bennünket Koller bácsi. Mert fagyit kell ennünk. Jó idő van, és ők jól megérdemlik ezt a fajta kényeztetést is.

Csütörtök. A reggeli fészbuk profilok „ellenőrzése” során szembesülnek azzal, hogy ma van a szülinapom. És gyanakodnak. Igaz vagy nem? Mert ők bizony nem mindig valós adatokkal regnálnak a közösségi portálokon. Pedig hányszor elmondtam, hogy bizonyos adatokat egyáltalán nem közlünk (lakcím, telefonszám), de a születési idejük legyen igaz. Mert sok kellemetlenségtől tudják magukat, illetve mi tudjuk őket megóvni ebben az esetben. (Pedofil, friss husit szerető „ismerősök” lekapcsolása, pl.) Na, mindegy, ha már megbizonyosodtak az adat valóságáról, felköszöntenek. Tábla telerajzolva, ölelések, puszihegyek. Jó ez ám nagyon! De a tökéletes ajándék a tegnapi értékelés. Általuk, „miattuk” az iskolavezetéstől. Tőlük, nekem. Gyors ebéd, a szokásos „pisi, kaki, puki, böfi, kézmosás” és irány a Kós. Lecke tényleg nincs, mert sok a beteg kolléga, szakos helyettesítés ritka, mint a fehér holló, föci pedig pénteken (még) nincs. ☺


Koller bácsi (Forrás: internet)

Koller bácsi cukija belül (Forrás: internet)

Koller bácsinál a tőlünk megszokott módon viselkednek. Köszönnek, beállnak a sorba, kérik a kedvelt ízű fagyit, megköszönik, elköszönnek és kimennek. Kint halkan beszélgetnek, a cuki vendégei pedig csak lesnek, hogy gyerekcsoport és így is lehet. Lehet hát! Fagyi projekt 15 perc alatt lezajlik. Jöhet a foci! A lányok sétálnak, ülnek a fűben, a padon, ki hol érzi jól magát, és beszélgetnek, zenét hallgatnak, viháncolnak. Óránként mindenki lejelentkezik. Háromnegyed hatkor balra el. Irány ismét a suli.

Pénteken gyors ebéd, könnyes búcsú. ☺ Hétfőn velük újra itt!

P.s.: Igazgatóválasztás egy óra alatt lezavarva. Egy jelölt, a jelenlegi. A pályázatával kapcsolatban néhány megjegyzés, kiegészítés, kérés. Személyét is támogatjuk. A felvetésekkel kapcsolatban válaszul néhány sematikus mondat. Megköszöni a hozzászólásokat. Szavazás. A pályázatát is, a személyét is nagy többséggel támogatta a testület. A labda a KLIK térfelén pattog. Őszintén reméljük, hogy a személyében nem lesz változás.

--