OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Az új nemzedék – digitális tanárjelöltek
2015. július 2.
» Hozzászólások (0)
: Háttér

Az új nemzedék – digitális tanárjelöltek

A XXI. század indukálta technológiai innovációk széles körben történő elterjedését világunk erősen digitalizálódó jellege mutatja. A terjedő tendencia idézte változások az élet számos területén éreztetik hatásukat, beleértve az oktatás világát is. Jelen értelmezési keretek között a tanulás-tanítás folyamat eredményességének szükséges feltétele, a pedagógustársadalom szemléletformálásának támogatása, tudásbázisának kiszélesítése.

A IV. Digitális Nemzedék Konferencia Az új nemzedék – digitális tanárjelöltek címet viselő szekciójának – kiváltképp tanár szakos – előadói, az oktatásban alkalmazható ötletek, megoldási javaslatok ismertetésével, a megújulást szorgalmazó módszertani repertoárt jellemezték.

Elsőként Pintye Erzsébet, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának német-angol tanár szakos hallgatója tartott előadást A digitális kommunikáció hatása a diákok nyelvhasználatára címmel. A prezentáció felépítettségét tekintve négy fő tartalmi egységből állt, melyek az internetes kommunikáció beszédre gyakorolt hatásán túl, a szleng nyelvi jelenségének alkalmazására, a középiskolás diákokkal készített interjúk eredményeinek bemutatására, valamint továbblépési lehetőségek megfogalmazására egyaránt kiterjedtek. Pintye Erzsébet, a kapott adatok tükrében, a diákok körében használatos internet szleng redukálását célzó javaslatokat is megfogalmazott.

A szekció második előadójaként Nyéki Zoltán – a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának másodéves, magyar-angol tanár szakos hallgatója –, Edutópia című prezentációját mutatta be. Előadásában a tudásbázis fogalmi tisztázását, a létező tanári tudásbázisok működésének jellemzése, valamint az ideális tudásbázisok kialakítására vonatkozó kritériumok meghatározása követte. Nyéki Zoltán, a téma hangsúlyozásával az oktatói tudásbázisok tanári munkában betöltött szerepének létjogosultságára hívta fel a figyelmet. A példákkal szemléltetett rendszerek hiányosságaira és gyengeségeire reflektálva, az ideális tudásbázisok formai és tartalmi kritériumait a következő fogalmakkal írta le: egyszerű kezelőfelület, letisztult dizájn, tananyag- és módszervezérelt, közvetlenül oktatók számára készült, különféle oktatási formába beépíthető, ellenőrzött anyagokat tartalmaz.

Sápi Vivien, a szintén Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanár szakos hallgatója (magyar–hon-és népismeret) az Okostelefonok és applikációk legalizálása a középiskolai oktatás világában kérdéskörrel foglalkozott. Előadását a hazai közoktatási rendszer helyzetképének feltárásával kezdte, mely – ellentétben a külföldi gyakorlattal –, nem szorgalmazza a digitális tananyag, valamint mobiltelefon oktatásba történő beillesztését. Sápi Vivien, prezentációjában a hagyományos, vegyes és interaktív tanulási környezetek előnyeinek és hátrányainak bemutatását követően a procedurális (kritikai) tudástípus – oktatási segédeszközök által történő – fejlesztésének jelentőségét emelte ki. Előadását tovább gazdagította a tanulási folyamat során alkalmazható applikációk felsorolása, jellemzőik részletezése.

A szekciót Dr. Buda András, a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézet megbízott intézetigazgató helyettesének Oktatási ötletek az IKT használatára című előadása zárta. A virtuális környezetben megvalósítható csoportszervezési lehetőségek technikai kivitelezhetőségének ismertetésén túl, a számítógépes programok oktatási célú felhasználásának módszerei is bemutatásra kerültek.

Salamon Szilvia

A prezentációk az alábbi linkeken érhetők el:

Nyéki Zoltán: Edutópia – Az ideális tanári tudásbázis kialakításának alapelvei
Sápi Vivien: Okostelefonok és applikációk legalizálása a középiskolai oktatás világában
Buda András: Oktatási ötletek az IKT használatára