OFOE | Nyomtatóbarát oldal: A boldogságról
Archív
: Gyakorlat

Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 7.

A boldogságról

A nemrég meghalt kiváló pszichológust, Mérei Ferencet egyszer megkérdezték, hogy mi a tartalmas, igaz élet titka. Ezt felelte: „Az embernek nem kell mindig jól járnia! Nem kell minden helyzetből nyertesen kikerülnie! Aki ezt a kényszert el tudja engedni, az belsőleg nagyon szabad lesz. Az élet hosszú, bele kell, hogy férjenek vereségek, összeomlások, újrakezdések is. És ennek során új aspektusai nyílnak meg a dolgoknak, olyanok, amelyeket csak alulnézetből lehet látni.” Talán ez a titka annak is, hogy az ember néhányszor boldog legyen életében. S ez talán elég is lehetne!

Feldolgozási, megbeszélési szempontok (14 évesnél idősebb tanulók számára)

Bibliográfiai adatok: In: Popper Péter: Hogyan öljük meg magunkat? Relaxa, 1991., 96. o.

Háttérinformációk: Mindenképpen hitelesebbé válnak Mérei Ferenc gondolatai, ha ismerjük életútját. Küzdelmes életszakaszai ellenére élete végéig derűs, harmonikus ember maradt, aki képes volt tanulni és épülni a keserves élményekből is. Mérei Ferenc (1909–1986) a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult. 1934-ben szerzett diplomát pszichológia, pedagógia, szociológia és filozófia tárgyakból. Ezt követően hazatért Magyarországra, ahol elsősorban pedagógusként és klinikai pszichológusként dolgozott. Oktató-gyógyító munkája során felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt foglalkozott. Ha pályája nem is, de szakmai karrierje mind a II. világháború idején, mind az 50-es években ismételten törést szenvedett: a háború alatt munkaszolgálatos volt a keleti fronton. 1944-ben átszökött, és a Vörös Hadsereg századosaként, valamint az Új Szó munkatársaként tért haza. 1945–1948-ig a Fővárosi Lélektani Intézet vezetője, a Pedagógiai Főiskola és az Eötvös Kollégium tanára, a NÉKOSZ központi szemináriumának vezetője, illetve 1948-ban a Kollégiumi Tanács elnöke. 1949-50-ig az Országos Neveléslélektani Intézet főigazgatója. 1950-ben a pedológia ellen hozott párthatározat alapján elbocsátották és kizárták az MDP-ből, amelynek 1927-től (illegális Kommunista Párt) tagja volt. Ettől kezdve 1956-ig állástalan, fordításokból élt, 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia és a pártszervek rehabilitálták, majd kiemelt tudósként 1957-ben kinevezték az MTA Lélektani Intézetébe. 1956. október 25-én az ELTE bölcsészkarán megalakult Egyetemi Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője. 1958 októberében szervezkedés miatt 10 évi börtönre ítélték. 1963 márciusában amnesztiában részesült.

A szöveg meghallgatása után célszerű a tanulók spontán megnyilatkozásait meghallgatni, és abból indítani a beszélgetést.

Kérdések és feladatok a történet feldolgozásához

Mi a véleményetek Mérei Ferenc gondolatairól?
Egyetértetek vele vagy sem? Indokoljátok meg a véleményeteket, és ütköztessétek az ellene és a mellette szóló érveket!
Fejezzétek be a következő mondatot: Nagyon boldog voltam, amikor...
Készítsetek listát a boldog érzés forrásairól, és beszélgessetek erről 3-4 fős kiscsoportokban! Válasszatok a csoportból egy szóvivőt, aki a beszélgetés legfontosabb tapasztalatait elmondja az egész osztály előtt.
A beszélgetéshez kapcsolódóan elvégeztethető az osztállyal egy, az értékválasztást feltáró kérdőíves vizsgálat. (A kérdőív megtalálható a honlapon: Szekszárdi Júlia: Módszerek nevelési vizsgálatokhoz 2. – Értékválasztás. A kérdőív a szükségleteknek megfelelően átszerkeszthető.)