OFOE | Nyomtatóbarát oldal: OFOE Filmklub - Hajnali láz
2016. február 11.
» Hozzászólások (0)
: OFOE

OFOE Filmklub

Hajnali láz

A 25 éves Miklós 117 lánynak ír levelet, hogy megtalálja az igazit. A 19 éves Lilivel fél évig levelezik, mire személyesen is találkoznak. A két fiatal fülig egymásba szeret, újra érzik, az élet szép is lehet, és úgy tűnik, nem állhat boldogságuk útjába semmi. Még az sem, hogy Miklós tüdőbeteg, akinek az orvos szerint csak néhány hónapja van hátra (Artmozi).

Időpont: február 16., 17.30
Helyszín: Kino Café Mozi
Jegyár: 700 Ft

Részletek a Hajnali lázról szóló írásokból

Gárdos Péter (Uramisten, Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, Tréfa) apja halála után, a hagyaték rendezése során talált rá szülei levelezésére, amelyből feltárult számára megismerkedésük és szerelmük története. Mindketten a haláltáborok fiatal túlélői voltak, és 1945 második felében egy-egy, a Vöröskereszt által működtetett svédországi rehabilitációs központban lábadoztak fizikai és lelki sérüléseikből - egymástól több száz kilométerre (Petrik Andrea: A túlélés túlélése, Port.hu).

Ami Gárdos Péter regényében benne van, az viszont megtörtént, méghozzá a második világháborút követően, amikor mindenki azt hitte, hogy majd minden jobb lesz. Nem lett jobb, az író édesapja tbc-s lett, ám a szerelem éppen ekkor érkezett, és ez utóbbi legyőzött tbc-t, határokat, egyéb bajokat. Olyannyira, hogy az olvasó alig akarta elhinni, hogy ez is igaz, az is igaz, közben meg tudta, hogy minden igaz. Igaz történetet írt meg Gárdos Péter, a szülei történetét, csak mesének volt álcázva, ahol a tüdőbeteg fiú és a szintén beteg lány egymást csókolja a szanatóriumban. Nincsenek rá jobb szavak: szép (Gera Márton: Egy film és más semmi, Revizor).

És persze a két főhős között sem szokványos románcról van szó. Egy igazi giccsparádé úgy szólna, hogy a szerelmeseket a háború szakítja szét, itt viszont a világégés már a múlté. Azaz nem teljesen. Ez a film nem egy csodával határos szerelem története, azaz nem arról szól, hogy a főhős szerencséjére pont abba a lányba szeret bele, akivel levelezésük során is jól megértették egymást. Inkább arról van szó, hogy mindkét karaktert végtelenül életigenlővé változtatta a holokauszt, így a szerelembe és a jövőbe vetett hitük boronálja össze őket. Így aztán a melodráma (amit a halálos betegség határidő-narratívája működtet) és a románc is integrálódik, mivel a főhős egy füst alatt próbál életben maradni és szerelembe esni (Holokauszt love story, Filmtett).

A film főhőse a huszonöt éves Miklós (Gárdos Péter apja, Schruff Milán alakításában), aki túlélte a holokauszt borzalmait és egy svédországi rehabilitációs táborba kerül felépülni és megerősödni. Az orvosok arra a tragikus megállapításra jutnak, hogy nagyon súlyos és vissza nem fordítható TBC-ben szenved, aminek következtében nagyjából fél éve van hátra. Miklós viszont nem vesz tudomást a szörnyű diagnózisról, nem hajlandó hinni benne. Helyette megszerzi azoknak a szintén Svédországban gyógyuló, Holokauszt-túlélő lányoknak a levelezési címét, akik szülőhelyéről, Debrecenből származnak. Megfogadja, hogy megtalálja a nagybetűs Szerelmet, akivel újrakezdi az életét. Így ismerkedik meg Lilivel (Rácz Sarolta: Kaphatnék egy kicsit kevesebbet? Movieaddikts).

A Radnóti Színház gyönyörű színésznőjét eddig főleg a színházból és kisfilmekből ismerhettük, de Gárdos Péter filmje remélhetőleg változtat ezen a helyzeten. Ő a főszereplőnő, a Piti Emőke játszott Lili legjobb barátnője, és Gold Judit, aki, mint megtudjuk, a koncentrációs táborban gyakorlatilag életben tartotta a lányt, és most is mindentől meg akarja óvni, és emiatt egy sor rossz döntést hoz. A film alapjául szolgáló, szintén Gárdos által írt világhírű regényben ez a karakter még korántsem volt vonzó, sőt, de részben a meghallgatásra érkező Petrik Andrea hatására egy ragyogó szépségű, vibráló, mégis bukásra ítéltetett nő lett belőle, és a színésznő a helyenként túl nyersre, elnagyoltan megírt szerepben is tündököl. Reméljük, gyakrabban láthatjuk ezután. (Petrik Andrea, 2015 legjobb színész(nő)i, Port.hu).

Ennek ellenére a színészekben is felmerült, hogy az immár Golden Globe-jelölt és Oscar-shorlistes Saul fia elhomályosíthatja a Hajnali lázat, hogy a nézők nem lesznek kíváncsiak egy másik hasonló témájú filmre. "Felmerült bennem, hogy ez most talán nem biztos, hogy a mi filmünknek jót tesz. De persze járja körbe a világot, és nyerjen sok díjat a Saul fia, mert ez nagyon jó dolog. De remélem, hogy a nézők nem mondják azt, hogy megint kijött egy holokausztfilm, mert ez nem az. A Saul fia a halálról szól, a Hajnali láz az élni akarásról" (Matalin Dóra: Ez nem holokausztfilm, Index).

A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet öt évvel első magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedeztek. A Publishers Weekly és a Booktrade által az idei Londoni Könyvvásár legfontosabb könyvének tartott Hajnali láz külföldi jogaiért a világ vezető kiadói versengtek. Eddig 26 kiadó vette meg a fordítási jogokat, és a kiemeltnek számító angol, német, francia, olasz, spanyol, nyelvterületeken 8-10 jelentős kiadó versenyzett heteken át azért, hogy megszerezzék a könyv kiadásának jogát. Szinte valamennyi európai nyelven hamarosan megjelenik a Hajnali láz, emellett olyan országokban is saját nyelven olvashatják majd a könyvszeretők, mint Brazília, Taiwan, Kína, Korea. (Könyveink – Gárdos Péter: Hajnali láz, Libri Kiadó, 2015.)

Az esemény Facebook oldala