OFOE | Nyomtatóbarát oldal: PSZICHOháttér - 1. Tanulási és viselkedési zavar helyett zsonglőrködés
2016. április 12.
» Hozzászólások (0)
: Elmélet

PSZICHOháttér

1. Tanulási és viselkedés zavar helyett zsonglőrködés

A mozgás minden életkorban segít a tanulás idegrendszeri alapjainak kialakításában. Különösen a gyerekeknél, és főképpen tizenéves kor előtt a fizikai aktivitásnak, tevékenykedésnek a mindennapi életben és főképpen a tanulásban vezető szerepe van.

Az egyensúly rendszer karbantartása az észlelés és ezzel a kognitív működés hatékonyságát biztosítja. A neurológia alapú zavarok legegyszerűbb és leghatékonyabb terápiája az egyensúlyrendszer ingerlése.

A zsonglőrködés ősidők óta része volt az ember életének. Az iskolában tudatosan lehetne használni a szenzomotoros rendszer fejlesztésére. A cél nem a zsonglőrködésben való jártasság, hanem az egyensúlyrendszeren keresztül a mozgás és az észlelés összehangolása, a kontroll funkciók fejlesztése, és így a kognitív működés megalapozása.

Már a legegyszerűbb gyakorlatok is az öröm és a teljesség érzését adják, és fejlesztő hatásuk tökéletes. Nem szükséges szakértővé válni ahhoz, hogy örömet okozó, fejlődést elősegítő mozgásokat végezhessen az ember, de a gyakorlás további erősítés a belső irányító működés számára.

Az egyensúlyozást kívánó mozgások neurológiailag harmonizáló hatása annál erőteljesebb, minél inkább az alábbiakat kívánja:

A digitális korban az általános mozgáshiány nagymértékben meggyengítette az emberek neurológiai harmóniáját. Emiatt terjed a tanulási zavar.

Ha a zsonglőrködés terjedne legalább olyan mértékben, mint a mozgáshiány, a diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia, figyelem és hiperaktivitás zavar, ezek a neurológiai alapú teljesítményzavarok sokkal kevesebb bajt okoznának.

A zsonglőrjáték sok ezer éve része az emberek életének. Elsősorban a keleti kultúrákban, de az ókori Egyiptomban is a mindennapi élet része volt. Számos előnyös hatása miatt az indiai nők egyik kötelessége volt a kaszkáddobást készség szinten megtanulni. Így a gyermekek utánozva az anyát, természetes idegrendszeri fejlesztésben részesültek.

A labdára irányuló figyelem, a mozgások irányítása, a szem és a kéz holisztikus észlelése a zsonglőrködés során állandó tréning az agynak. Az újabb gyakorlatok rendre újabb kihívást jelentenek az irányító rendszernek. A mozdulatok és a mozdulatok gátlása edzi a prefrontális területeket, amelyek a viselkedés kontroll szempontjából lényegesek.

A háromlabdás kaszkád sokféle hatása által csökkenti és némely esetben meg is szünteti a teljesítmény zavarokat. A zsonglőrködés hatásai:

A karok váltott mozgása a két agyfélteke együttműködését erősíti. Ez az, amiért a kaszkáddobás jobban javítja az olvasási képességet, mint az egyéb zsonglőrgyakorlat.

A zsonglőrködés mindenképpen hasznos, mert az idegrendszer harmóniáját növeli. A tanulási zavarokra azonban a kaszkáddobásnak van a legerőteljesebb hatása a kérges test tréningje miatt.

A kérges test a két agyféltekét köti össze. Némely feladat inkább a jobb, másik inkább a bal agyféltekéhez kapcsolódó feldolgozást kívánja, de az egész agy részt vesz a tevékenységben, ezért a kettő összeköttetése kulcsfontosságú. A kétféle feldolgozás tökéletes együttműködése szükséges a sikeres tevékenységhez. Ez a kérges testen, a két agyféltekét összekötő területen keresztül történik.

Kisgyerekkorban a váltott mozgásokban való elmaradás, mint például a kúszás kimaradása a fejlődés során, vagy a váltott lábbal lépcsőn közlekedés megkésése a tanulási zavarok előjelei lehetnek, mert a két agyfélteke együttműködésének gyengeségét jelzik. A kaszkáddobással ez a probléma jelentősen csökkenthető.

Kicsi gyerekkortól kezdve egész életen át használható a zsonglőrködés a testi-lelki egészség felépítésére, fenntartására. Rendkívül egyszerű mozdulatokból kiindulva érdekes és látványos mozgás érhető el rendszeres gyakorlással.

A Tehetségműhely Alapítvány és a Zsonglőr Egyesület kurzusain pedagógusok és diákok is megtapasztalhatják a zsonglőrködés hatását.

Aktuális ajánlat (pdf)

Gyarmathy Éva

--