OFOE | Nyomtatóbarát oldal: PSZICHOháttér - 4. A tehetség talentummá fejlődése
2016. május 3.
» Hozzászólások (1)
: Elmélet

PSZICHOháttér

4. A tehetség talentummá fejlődése

A tehetség gondozásának egyik akadálya a tehetség homogén fogalomként és kész entitásként való kezelése. A tehetség sokfélesége nem csupán területében, hanem magának a fejlődési utaknak a sokféleségében is megjelenik.

A tehetség prediszpozíció veleszületetten jelen van a népesség egy igen nagy hányadában, de különböző mértékben. A tehetségmezőt a populáció 20-25%-ára teszi a szakirodalom (erről bővebben: Gyarmathy, 2014). Vagyis a tehetség ritka, de nem annyira, mint amennyire ritka az értékké fejlődő tehetség.

Tehetségfejlődés

A tehetség fogalma a tehetség fejlődése szempontjából is finomítandó, és első menetben meg kell különböztetni a tehetséget, mint lehetőséget, és a talentumot, mint értéket létrehozót.

Minden ember érték önmagában is, és a tehetségfejlődést mutató, a tehetség attitűdjével rendelkező gyerekek is önmagukban értéket hordoznak. A talentum azonban az, amikor a tehetség már nem csupán önmagában érték, hanem értéket hoz létre, vagyis teljesítménybe fordult.

A tehetségfejlődés az ember egész életében folyamatos lehet. A talentum viszont jellemzően tizenéves kortól tud megjelenni, amikor már elég nagy tudás és képesség fejlődött ki az intenzív tevékenység által.

Címkézés helyett értelmes kihívások

A tehetség, mint mindenki más is, a tevékenység során tud fejlődni, ezért az ellátásnak elsősorban erre kell irányulnia, vagyis fejlesztő környezetet kell biztosítani. A tehetség fejlődését támogató környezet nem vár el teljesítményt, hanem tevékenységekre ad lehetőséget. A tehetség elvárások nélkül fordul teljesítménybe, amikor eléri az ennek megfelelő szinteket.

Azok a szülők és nevelők, akik a fiatal tehetséget folyton teljesítményekre késztetik, gyorsan akarnak sikereket aratni, és a saját bizonyosságukat erősítik, nem a gyerekét. A korai teljesítménybe nyomás ártalmas lehet, viszont a korai magas szintű tevékenység, amelyet a gyerek maga választ, fejlesztő hatású.

Ugyanez igaz a tanítás és fejlesztés egyéb területein is. Először adni kell, utána elvárni. Minél fiatalabb egy gyerek, annál nagyobb arányban kell a fejlődéshez szükséges közeg biztosításával fejlődési lehetőséget adni, és az elvárásokat csak fokozatosan lehet emelni.

A korai minősítés helyett értő odafigyeléssel adott visszajelzések segítik a fejlődést. Ha az adott szakaszban optimális kihívást jelentő feladatok közül választhat a gyerek, akkor

A talentum megjelenését a teljesítmény elérést támogató ellátás, az értékeket és teljesítményeket támogató környezet segíti, nem a címkézés és az elvárások.

Az utóbbi évtizedben egyre több tizenéves tehetség jelenik meg kiemelkedő teljesítménnyel. Ennek a változásnak a hátterét egyértelműen az elérhetővé vált fejlődés, a könnyebben elérhető információk adják. A tehetség a környezet ingergazdagságát másoknál sokkal jobban ki tudja használni sajátos attitűdje folytán, amely tevékenységre sarkallja.

Várhatóan egyre több fiatal mutat majd korai kiemelkedő teljesítményt, és egyre több lesz a gyorsan, sőt átütően fejlődő kisgyerek is. Nekik sem címkékre, hanem értelmes kihívásokra van szükségük.

Gyarmathy Éva

--