OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Módosítások a pedagógusok minősítési rendszerében
2016. augusztus 1.
» Hozzászólások (0)
: Háttér

Módosítások a pedagógusok minősítési rendszerében

Július 29-én végre megjelent a Magyar Közlönyben a 326/2013. (VIII. 30.) számú Kormányrendelet módosítása. Ennek alapján nem kell minősítésben részt vennie azoknak a Pedagógus I-be sorolt pedagógusoknak, akik hét évvel az öregségi nyugdíjkorhatáron belül vannak, hanem automatikusan átkerülnek a Pedagógus II. fokozatba. Eddig úgy volt, hogy mindenkit „lefokoztak” a pedagógus-előmeneteli rendszer bevezetésével, és mivel a nyugdíj előtt állóknak nem volt kötelező az amúgy mindenkinek előírt minősítésben részt venni, előfordulhatott volna, hogy jó néhány évig a pedagógusok többsége Pedagógus I. fokozattal megy nyugdíjba, ami nem kicsit méltánytalan.

A másik módosítás azokat a Pedagógus II. fokozatban lévőket érinti, akik a pedagógus-életpálya bevezetése előtt szakvizsgával rendelkeztek, és akiknek 2014. április 30-áig legalább 14 év szakmai gyakorlatuk volt, majd 2014 tavaszán feltöltötték az Oktatási Hivatal internetes felületére az egyszerűsített vagy teljes portfóliójukat. Ők ideiglenesen a Ped. II-be kerültek azzal, hogy 2018. december 31-éig minősülni kellett volna nekik. Az ő kötelező minősítésüket törölték el. Ez azokra is vonatkozik, akiknek idén jelentkezni kellett a minősítésre.

Ezek pozitívumok, de persze, csak féleredmények, úgyhogy bőven van még tennivaló. Értelmetlen és igazságtalan, hogy azokra nem vonatkozik az automatizmus, akik „önszántukból”, azaz az adott évben még nem kötelezően jelentkeztek minősítésre, és nem kaptak a sikeres minősítéshez elegendő százalékot. Ez azért probléma, mert valószínűleg a jogalkotók is tudják már, hogy a minősítési rendszer ezer sebből vérzik. A pedagógusok által készítendő portfólió nem igazán tükrözi az érintett szakmai tudását, ezen kívül pedig mindössze két tanítási óra, illetve foglalkozás látogatása alapján történik a minősítés. Ezt sok esetben olyanok végzik, akiknek az adott intézménytípusban nincs kellő szakmai gyakorlatuk, esetenként a minősítő mesterpedagógus jóval alacsonyabb végzettséggel és szakmai teljesítménnyel rendelkezik, mint a minősülő (pl. általános iskolai ének-zene tanári végzettséggel minősít valaki művészeti iskolában tanító, zeneművészeti főiskolát, Zeneakadémiát végzetteket). Olyan esetekre utalok, amelyek miatt pedagógusok megkeresték a PDSZ jogsegélyszolgálatát.

Az általam ismert ügyek azzal végződtek, hogy a pedagógusnak lett igaza: eltörölték a sikertelennek nyilvánított minősítés eredményét, és új minősítést írtak elő. De vajon hányan lehetnek olyanok, akik beletörődtek az eredménybe, és most két éven át frusztrálva, stresszben dolgoznak tovább, míg újabb, immár fizetett minősítésben vehetnek részt, és sikertelenség esetén megszüntethetik a jogviszonyukat. Olyan pedagógusokról van szó, akik a végzettségük szakvizsgát tettek, és akiknek a korábbi végzettségeit a fenti eljárásban annullálhatják.

Félreértés ne essék, a PDSZ nem az alkalmatlan pedagógusokat akarja védeni. A szakmai alkalmatlanság megállapítására azonban a jelenlegi minősítési rendszer nem megfelelő. Egyébként, ha egy minősítési eljárásnak az lehet a kimenete, hogy valakinek megszüntetik a jogviszonyát, azt nem előmeneteli rendszernek, hanem szakmai alkalmassági vizsgálatnak kellene nevezni. Ha valakinek megállapítják az alkalmatlanságát, akkor hogy fordulhat elő, hogy ezután még évekig tanít?

A jelenlegi módosítás tehát csak foltozgatása az alapvetően rossz rendszernek, mégis fontos egészen addig, amíg a rendszer teljesen meg nem változik. Hiszen így legalább a pedagógusok egy jelentős csoportját nem éri súlyos méltánytalanság. Ez a változtatás tehát mindenképpen eredménynek tekintendő.

Nem megoldott továbbra sem a pedagógusvégzettséggel nem rendelkező, oktatási rendszerben dolgozók bérhelyzete, amelyért tovább kell küzdenünk. Ez nem csak azoknak a feladata, akiket a dolog közvetlenül érint, hanem mindenkinek, akinek köze van az oktatáshoz. Nélkülük ugyanis a rendszer egésze nem működik. A kétszer 35 ezer forintos „ajándék”, és a jövő évi 7+3%-os emelés nem hozza fel a sok esetben messze a minimálbér, illetve középfokú végzettséggel ellátandó munkakörökben a garantált bérminimumtól elmaradó béreket.

Nagy Erzsébet (PDSZ)