OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Társadalmi vita a kék bálna jelenségről Oroszországban
2017. április 8.
» Hozzászólások (0)
: Háttér

Társadalmi vita a kék bálna jelenségről Oroszországban

Mi vagy ki áll valójában a „Kék bálna” csoport(ok)-játék mögött? Használ-e vagy inkább árt, amikor a média pánikot generálva foglalkozik a gyermeköngyilkosság témájával? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresik a választ az orosz médiában. Megkíséreltem összefoglalni a hazai tanulságtól sem mentes vitát.

A témáról elsőként az oknyomozó munkásságáról is ismert Novaja Gazeta (NG) közölt cikket 2016 májusában. Galina Mursalieva terjedelmes riportja1 szerint fél év alatt több mint 130 oroszországi gyermek vetett véget önkezével életének, s nagyrészük halála összefüggésbe hozható az Interneten, azon belül a VKontakte (VK) oldalon tevékenykedő, „öngyilkosságra buzdító” csoportokkal. A 2 milliós olvasottságot produkáló cikk szerzője elsősorban az áldozatok hozzátartozóit szólaltatta meg, leírva „oknyomozásaik” eredményeit. A riport konklúziója: a cikkben említett öngyilkos csoportok felnőtt adminja(i) szisztematikusan, lépésről lépésre kergetik halálba a kamaszokat. A szerző a szülőket arra buzdította, hogy figyeljenek oda, mit rajzolnak (például a kezükre), milyen zenéket hallgatnak a gyermekeik, milyen VK csoportokat látogatnak. (Bár a szöveg többször utal a bálnákra, egyetlen alkalommal sem esik szó „kék” bálnáról.)

A riportra a Medúza internetes portálon reagáltak2 kritikai hangvétellel, kérdések formájában. A portál főszerkesztőjét, Ivan Kolpakovot ezután a Radio Svoboda egy videó-vita3 erejéig összehozta a NG cikk szerzőjével. Kolpakov hangsúlyozta az újságírók felelősségét, s többek között a következő kifogásokat emelte a NG cikkével kapcsolatban: a gyermeköngyilkosság problémája valós, ugyanakkor a cikk érzelmi alapú megközelítése káros. A szövegben az öngyilkosság okaként említik az internetes csoportokat, ezt azonban a szerző nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ugyancsak nem derült ki, mi az alapja a cikkben említett 130 áldozatnak. Kolpakov szerint nem kizárt, hogy a csoportok utolsó löketként szerepet játszanak az öngyilkosságokban, ám nem puszta kiváltói azoknak. Az öngyilkosság egy sokkal komplexebb probléma - ilyen utolsó löket lehet egy beszélgetés vagy épp vers is. A Medúza főszerkesztője azt is kifogásolta, hogy a cikkben nem szólaltattak meg független, a témában jártas szakembert.

A Lenta.ru internetes portál újságírója eközben ugyancsak tényfeltáró munkába kezdett: beépült a csoportokba, illetve kiderítette azok adminjainak kilétét. Sikerült megszólaltatnia néhányukat4, többek között a hazai sajtóban is említett, Filip Lis-ként tevékenykedő, később letartóztatott 21 éves Filipp Budeikint, valamint a Tengernyi Bálna nevű csoport adminját, Filipp Chelovot, aki More Kitov néven volt jelen az interneten.

A Lenta.ru kutatása szerint a VK oldalon több, bizarr posztokra specializálódott csoport tevékenykedett. Egyikük, az f57 megpróbálta felhasználni egy kamaszlány, Rina Palenkova öngyilkosságát saját csoportjának promótálására, azt állítva, hogy a lány az egyes számú áldozatuk, ők kergették a halálba. Ennek előzménye volt, hogy az interneten már megjelentek különböző mendemondák Rina halálával kapcsolatban. (Később kiderült, hogy a lánynak magánéleti problémái voltak, ez vezetett a tragédiához.). Az f57-et betiltották, ám ekkor Budeikin, elirigyelve a csoport népszerűségét, úgy döntött, hogy alapít egy azonos nevű közösséget. Budeikin később több csoportot is létrehozott, amelyekben megpróbálta hasznosítani a máshonnan ellesett, látogatottságot növelő ötleteket. Sőt, átvette más adminok személyiségét is, például a Tengernyi Bálna csoportot működtető adminét, More Kitovét. (A látogatottság a VK oldalon reklámokat, az adminoknak bevételt generál.)

More Kitov szintén megpróbált tagokat gyűjteni úgy, hogy egy kvázi öngyilkosságra buzdító csoportot hozott létre. Ám állítása szerint a célja valójában az volt, hogy ezután a belépőket lebeszélje az öngyilkosságról. Elmondása szerint, ha eleve ezzel a szándékkal rukkol elő, a kamaszok nem fordultak volna hozzá. Közölte: a „bálna” elnevezés valójában az ő ötlete.

A Lenta.ru élő műsorban5 ültette egymás mellé Lis-Budeikint és More Kitov-ot (ez utóbbi csoportjának néhány tagjával együtt). Lis és Kitov, bár szemmel láthatóan eltérő attitűdöt képviseltek, abban egyetértettek, hogy a NG cikke nem fedi az igazságot. A zeneszerzéssel foglalkozó Budeikin szerint azért hozta létre „öngyilkos csoportját”, hogy azt később átalakítsa, és a bevonzott tagoknak a saját zenéjét reklámozza. (Ez a jelenség nálunk sem ismeretlen – egy facebook oldal például mobilházak kisorsolásának ígéretével szerzett rengeteg lájkot, majd egyik napról a másikra átalakult harmadosztályú hírportállá, a meglévő közönségre apellálva.)

Budeikint néhány hónap múlva, 2016 őszén letartóztatták, azzal vádolva, hogy 15 kamasz öngyilkossága köthető a személyéhez.

2017 február közepén Oroszországban ismét napirendre került a halálcsoportok témája, ezúttal (a nálunk is hírhedtté vált) Kék bálna játék kapcsán. (50 nap, napi egy feladat, a végén az öngyilkossággal, mindez megspékelve fenyegetésekkel.)

Minderről a Medúza portál is beszámolt. Mint írták6, a játék annyiban különbözik a NG-ban tárgyalt csoportoktól, hogy nem adminok, hanem „kurátorok” irányítanak anonim oldalakról. Nem kizárt, hogy a kék bálna motívum a Lumen együttes egyik dalából származik 7.

Egy általuk hivatkozott cikkben arról tudósítottak, hogy Észak-Oszétiában négy embert tartóztattak le halálcsoport működtetése miatt. Ketten közülük fiatalkorúak voltak. A gyanúsítottak szerint csak szórakozni akartak a társaikkal.

A Medúza egyúttal idézett néhány közszereplőt, akik egészen elképesztő teóriákkal rukkoltak elő a játékkal kapcsolatban. Volt, aki szerint ukrán nacionalisták akarják így likvidálni az orosz gyerekeket. Mások a nyugati titkosszolgálatot sejtették a háttérben.

A portál által megszólaltatott szakemberek szerint ugyanakkor a Kék bálna játékkal kapcsolatos rémtörténetek tipikusan a városi legenda kategóriájába tartoznak, amelyek elterjedése mögött a társadalomban meglévő fóbiák állnak. Például, mert a felnőttek attól tartanak, hogy elveszítik a kontrollt gyermekeik fölött. Ehhez társult a kamaszkorban nem ritkán tapasztalható érdeklődés az öngyilkosság témája iránt. Jellemző módon néhány évvel ezelőtt a gót és az emo szubkultúrákban kereste egy képviselő a kamaszkori öngyilkosságok okát Oroszországban. Megoldásként a betiltásukat javasolta.

A Medúza később (8) felkereste a már letartóztatott Budeikin ismerőseit, csoportjának tagjait is. Szerintük a szeretethiányban felnőtt férfi mindent elkövetett, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, ám amikor az öngyilkosság témája komolyan felmerült, Budeikin próbálta lebeszélni őket. A férfi államilag kirendelt ügyvédje közölte: már nincs szó 15 gyermekáldozatról, egy eset kapcsán folyik a vizsgálat.

A portálnak nyilatkozó antropológus „halálcsoportok” tagjaival beszélgetett. Kutatása során azt tapasztalta, hogy nem felnőttek, hanem iskolások működtették a vizsgált csoportokat. Következtetése szerint az ilyen gyerekközösségek célja az ijesztgetés. A motivációk különbözőek, volt, aki az ijesztgetéssel akarta letesztelni barátnőjét, hogy az valóban szereti-e őt.

Azt tehát senki nem vonta kétségbe, hogy a probléma valós – egyre több gyermek követ el Oroszországban öngyilkosságot. A NG és a cikkét kritizálók közötti konfliktus lényege: míg az előbbi szerint létezik valamiféle gonosz, agymosást végző szekta, amely halálba kergeti az egyébként kiegyensúlyozott gyerekeket is, az utóbbiak szerint ez nem több mint városi legenda. Ha a csoportokra/játékra fókuszálunk, azzal azt sugalljuk, hogy betiltásukra megszűnik a jelenség maga. Az igazi okokkal kellene (végre) foglalkozni, azzal, hogy mitől válnak depresszióssá, öngyilkosságra hajlamossá a gyerekek.

Ezt erősítették meg a Lenta.ru műsorában megszólaló egykori „bálnák” is. A kamaszok szerint az nem megoldás, ha a szülők elkezdik ellenőrizni gyermekeik internethasználatát, esetleg még tiltani is azt. Ezzel ugyanis még jobban elidegenítik maguktól, s bezárkózásra késztetik őket. Az egyetlen megoldás az öngyilkosságokkal szemben, ha a szülők sokkal több időt töltenek gyermekükkel, és többet beszélgetnek velük.

Lévai Julianna

1https://www.novayagazeta.ru/articles/2016/05/16/68604-gruppy-smerti-18

2https://meduza.io/feature/2016/05/17/pyat-glavnyh-voprosov-k-materialu-novoy-gazety-o-podrostkovyh-suitsidah

3https://www.youtube.com/watch?v=38mAN9S1mW0

4https://lenta.ru/articles/2016/05/17/suicidetrue/

5https://www.youtube.com/watch?v=Um3VYpv-On0

6https://meduza.io/feature/2017/02/17/gorodskaya-legenda-chto-stoit-za-igroy-siniy-kit-i-vspleskom-interesa-k-suitsidalnym-pablikam
https://meduza.io/feature/2017/03/03/kto-takoy-filipp-lis-i-kakoe-otnoshenie-on-imeet-k-sinim-kitam-iz-vkontakte-reportazh-meduzy

7https://www.youtube.com/watch?v=D-gEuCawbr0