OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Neked mindegy? Nekem nem! 9. - Miért sikertelen a felzárkóztatás?
2017. május 12.
» Hozzászólások (0)
: Háttér

Neked mindegy? Nekem nem!

9. Miért sikertelen a felzárkóztatás?

Sokan csak azt látják, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek deficitekkel érkeznek az iskolába. Csomó mindent rosszabbul tudnak, mint szerencsésebb kortársaik. A valóságban azonban inkább arról van szó, hogy olyan tudásokkal rendelkeznek, amikre az iskola nem tart igényt. Nem kevesebbet tudnak a világról, csak mást. Ám ezek között is meg lehet találni azokat a mozzanatokat, amikre építve iskolai tanulásuk sikeressé válhat – állították oktatási szakemberek Baló György televíziós műsorában.

Azt szoktuk mondani, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek rosszul kommunikálnak. De ha figyelembe vesszük, hogy a kommunikáció nem azonos a verbális kommunikációval, azt is láthatjuk, hogy saját környezetükben jól megértetik magukat. Birtokában vannak tehát egy működőképes készletnek – csak az iskola nem igazodik ehhez. Pedig minden ép értelmű gyerek képes magas szintű tudás elérésére, ha az ő kihívásaira, problémáira, erősségeire és hátrányaira differenciált válaszokat adunk.

Bár az oktatás rendszere hivatalosan nem mond le ezekről a gyerekekről, sőt bizonyos programok kimondottan az ő megsegítésüket célozzák, mégsem látszik elmozdulás ezen a téren. Az úgynevezett „felzárkóztatás” ugyanis abból a deficit modellből indul ki, hogy nekik hiányzik valami, amivel mások rendelkeznek, akikhez ezért fel kell zárkózniuk. Az iskola az oda való belépésük pillanatától „középosztálybeli képességeket” vár el minden gyerektől. A pedagógusok többsége pedig úgy érzi, hogy nem lehet mit kezdeni a hat éves korra e téren felhalmozott hiányokkal. Legfeljebb csak egy kis javulás érhető el. A kezdeti szociális hátrányok így az iskola közvetítésével válnak valódi tanulási hátrányokká.

2017 március 16-án a következő szakemberek voltak Baló György beszélgető társai: Bódis Kriszta, az ózdi Van helyed Alapítvány vezetője, Nahalka István oktatáskutató és Mészáros György, az ELTE oktatója, aki korábban hét évig egy kazincbarcikai általános iskolában tanított.

A szakemberek gondolatait kiemelte és összefoglalta: Gönczöl Enikő
A műsor teljes felvétele itt érhető el.

Lehetne-e másképp csinálni?

Vajon miért nem hisz a magyar pedagógusok döntő többsége abban, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek sikeresek lehetnek az iskolában?

Milyen tudás- és képességbeli erősségekkel rendelkezhetnek a nem középosztálybeli környezetben nevelkedő kisiskolások? Hogyan ismerhetők fel ezek?

Miben kellene a pedagógusoknak változni, változtatni ahhoz, hogy a szociális hátrányok ne váljanak valódi tanulási hátrányokká sok-sok gyerek esetében?

Milyen tanulságai vannak a hátrányos helyzetű gyerekeket eredményesen segítő, létező jó gyakorlatoknak?

--