OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Ez történt a digitális konferencián – Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban
2018. január 11.
» Hozzászólások (0)
: OFOE

Ez történt a digitális konferencián – szekciók

Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban

A digitális történetmesélés egy több, mint 20 éve létező oktatási stratégia. Alapja egy komplex módszertan, mely lehetővé teszi, hogy a tanulók saját, tananyaghoz köthető élményeiket, tapasztalataikat, új tantárgyi ismeretekkel ötvözve, egy 2-3 perces rövid videót készítsenek el. A kisfilm szövegét ők írják, kép- és hanganyagát pedig saját maguk szerkesztik.

Az alkotási folyamatban egyaránt megjelenhetnek az iskolai és otthoni asztali számítógépek, de a tanulók mobil eszközei is, akik fotókat és hangfelvételt készíthetnek telefonjaikkal, sőt, számos, történetmesélést segítő applikáció is segítheti a kisfilm megszületését. Régi képek digitalizálásához kiváló a Heirloom vagy a CamScanner alkalmazás, a képek és a narráció összehangolásához nagy segítséget nyújthat a Storyboardthat és a Storybird applikáció, az Aurasma alkalmazással három dimenzióban elevenedhet meg a digitális történet, a WeVideo-val pedig a digitális történet teljes szerkesztése is lehetséges. A legkisebbek a LapodaMese vagy a ScratchJr. alkalmazással animált filmet is készíthetnek.

A digitális eszközök használata mellett a teljes alkotási folyamatot végigkíséri egyfajta szakmai diskurzus és technológiai összmunka, mely különböző tanulásszervezési formákban nyilvánulhat meg. A komplex eljárás pozitív hatása számos tanulói kompetenciaterület esetén megfigyelhető, legyen szó digitális írástudásról, információs és médiaműveltségről, vagy olyan alapvető képességekről, mint a fogalmazási, szövegértési képesség. De fejlődik a tanulók vita- és problémamegoldó készsége is.

A módszertan szinte minden tantárgy esetén alkalmazható különböző iskolafokokon. A konferenciára öt, innovatív szemléletű, a köznevelésben dolgozó pedagógus hozta el jó gyakorlatát a hallgatóságnak, bemutatva, hogyan lehet integrálni a digitális történetmesélést az éves tanmenetbe az egyes műveltségi területeken. Az esemény workshoppal zárult, a közönség kipróbálhatta a ScratchJr. alkalmazást, mellyel egyaránt lehetővé válhat az alapfokú programozás és történetmesélés tanítása is.

Az OFOE honlapon megjelenő sorozatunkban bemutatjuk a szekcióban előadó pedagógusok munkásságát, tevékenységi körét, és azt, hogyan tudják hasznosítani munkájuk során a digitális történetmesélést.

A szekciót Lanszki Anita vezette, aki a digitális történetmesélés neveléstudományi aspektusainak magyarországi kutatója. Anita az ELTE bölcsészkarán végzett esztétika, médiatanár és két idegen nyelv szakon, jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. A Magyar Táncművészeti Egyetem Elméleti Tanszékének tanársegédjeként médiaismeretet, kommunikációt, filmtörténetet, valamint kutatásmódszertant tanít. Régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogyan lehet a folyamatosan megújuló digitális eszközöket a művészi önkifejezés és a tanulás szolgálatába állítani. 2017. januárjában egy online továbbképzést, egy ún. MOOC-ot (Massive Open Online Course) indított a Virtuális Egyetemen elsősorban köznevelésben dolgozó pedagógusok számára, melynek célja az volt, hogy szélesebb körben is megismertesse hazánk tanárait a digitális történetmeséléssel. A learning by doing elve alapján készítették el a kurzus résztvevői saját digitális történetüket, keresztülmentek a módszertan egyes fázisain: szöveget írtak, hangfelvételt készítettek, videót vágtak, ezen kívül megismerkedtek a Creative Commons-szal, a jogtiszta tartalmak keresésének, megosztásának, hivatkozásának ismérveivel. A kurzust megkoronázandó minden tanár elkészítette szakterületén saját digitális történetmesélés ütemtervét is. A digitális történetmesélés képzés hatalmas siker volt: 77 szöveg, 66 hangfelvétel, 60 digitális történet, 58 tematikus terv született, a kurzusfelületen pedig mindvégig élénk szakmai diskurzus zajlott 138 pedagógus részvételével, akik a kurzus végeztével is kapcsolatban szerettek volna maradni egymással. Így született meg a képzés végeztével a Digitális történetmesélés az oktatásban elnevezésű Facebook csoport, mely lehetőséget kínál arra, hogy a szakmai párbeszéd szélesebb körben, új pedagógusok folyamatos bekapcsolódásával folytatódjon, és hogy a csoporttagok tájékoztassák egymást a legfrissebb publikációkról, alkalmazásokról.

A kurzus résztvevőiből (és a FB csoportból) került ki az a 15 tanár is, akik a frissen megjelenő, 350 oldalas digitális történetmesélés tanulmánykötetben írták meg tapasztalataikat a módszerrel kapcsolatban. A könyv a Líceum Kiadó gondozásában jelenik meg Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban címmel 2018. elején.

Akit bővebben érdekel a téma, a következő (magyar nyelvű) szakirodalmat forgathatja:

Lanszki Anita, Papp-Danka Adrienn (2017): Digitális történetmesélés alkalmazása természettudományos témájú tantárgyi tartalmak feldolgozásában. NEVELÉSTUDOMÁNY: OKTATÁS KUTATÁS INNOVÁCIÓ 5:(2) pp. 26-44. http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/archivum/20172-2/

Lanszki Anita (2017): Digitális történetmesélés és tanulói tartalom(re)konstrukció. ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE 66:(3-4) pp. 82-88. http://folyoiratok.ofi.hu/…/digitalis-tortenetmeseles-es-ta…

Lanszki Anita (2016): A digitális történet mint önreprezentáció a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói körében. Egy nem reprezentatív felmérés eredményei In: Bolvári-Takács G, Németh A, Perger G (szerk.) Tánc és társadalom: V. Tánctudományi Konferencia a Magyar Táncművészeti Főiskolán 2015. november 13-14.. 236 p. Budapest: Magyar Táncművészeti Főiskola, 2016. pp. 148-155. (Táncművészet és tudomány; IX.)

Lanszki Anita (2015): A tanulói aktivitás szerepe a digitális történetmesélésben In: Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra (szerk.) Interaktív oktatásinformatika. 163 p. ELTE Eötvös Kiadó, 2015. pp. 79-92. http://www.eltereader.hu/…/Interaktiv_Oktatasinformatika_RE…

Lanszki Anita (2015): A "digitális történetmesélés" relevanciája a tanárképzésben In: Falus Iván (szerk.) Felkészülés a pályára, felkészülés az életre. 124 p. Eger: EKF Líceum Kiadó, 2015. pp. 89-97.https://webshop.uni-eszterhazy.hu/…/mtu-falus-ivan-nyomdai_…

Lanszki Anita, Horváth Kata (2015): A digitális történetmesélés In: Horváth Kata, Oblath Márton (szerk.) A részvételi ifjúságkutatás módszerei: kutatás-módszertani összefoglaló. 201 p. Budapest: OKT-Full Tanácsadó Kft., 2015. pp. 73-93. http://bgazrt.hu/…/T%C3%81…/Kutat%C3%A1s_m%C3%B3dszertan.pdf

Lanszki Anita (2015): A digitális történetmesélés módszertani felhasználhatósága – nemzetközi kutatások áttekintése In: Keresztes Gábor (szerk.) Tavaszi Szél 2015 / Spring Wind 2015. IV. kötet: Orvos- és egészségtudomány, pszichológia és neveléstudomány, szociológia és multidiszciplináris történelem és politikatudomány. 574 p.
Konferencia helye, ideje: Eger, Magyarország, 2015.04.10-2015.04.12. Eger; Budapest: EKF Líceum Kiadó; Doktoranduszok Országos Szövetsége, 2015. pp. 117-130. http://dosz.hu/dokumentumfile/tsz2015_4.pdf

--