OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Műhelyfoglalkozások az Országos Osztályfőnöki Konferencián – Fókuszban a SZEMÉLYISÉG
2019. május 18.
» Hozzászólások (0)
: OFOE

Műhelyfoglalkozások az Országos Osztályfőnöki Konferencián – Fókuszban a SZEMÉLYISÉG

Ebben a műhelyben a foglalkozásvezetők mind a diákok és a pedagógusok egyéni szükségleteire, személyes készségeik fejlesztésére, a nehézségek esetén a támogatásukra, valamint az ezzel kapcsolatos prevenciós munkára helyezték a fókuszt. A résztvevőkön túl a workshopok vezetői is kapcsolódtak egymáshoz, megtalálva a munkájuk közös felületeit és a lehetséges jövőbeni együttműködés formáit.

A Hintalovon Alapítvány gyermekjogokkal foglalkozó szakembere, Németh Barbara (aki pszichológiából, nemzetközi tanulmányokból és emberi jogokból szerzett diplomát) azzal kezdte, hogy gyermekjogokkal nem csak jogászok foglalkoznak, hanem a legkülönfélébb szakemberek (pszichológusok, szociális munkások, gyermekvédelmi szakemberek, pedagógusok stb.), ugyanis a gyermekek jogaival kapcsolatos kérdéseket számos oldalról érdemes megközelíteni. Sőt, a tapasztalataik azt mutatják, hogy egy-egy megkeresés, iskolai vagy családi konfliktushelyzet megoldása során az utolsó állomás a jog. Azt sok minden megelőzi, ezért ők maguk is együtt dolgoznak más szervezetekkel, ismerik egymás munkáját és igyekeznek az alapítványon belül is különféle megoldásokat, alternatívákat nyújtani az egyes kérdések megválaszolására.

Bemutatásra került a középiskolás korosztály számára kidolgozott Gyermekjogi Követ Program, valamint mesélt az indulásakor még általa vezetett Yelon Programról is.

És ha egy gondolatot kellene átadnom, amit Barbitól tanultam, az az, hogy egy gyereknek azt kell megtanítunk, mit szabad vele megtenni és mit nem. Ha ezt tudja, azt is tudni fogja, hogy ő mit tehet meg a másikkal.

Békés Iskolák Program

A Békés Iskolák Programot Adler Katalin prevenciós koordinátor, a Zuglói Békítő Team tagja mutatta be a szekcióban. Kata mesélt arról, miért tartják fontosnak, hogy a diákok, fiatalok el tudják viselni saját érzelmeiket, azok kifejezését megfelelő formában tegyék és képesek legyenek a konfliktusaikat békés úton rendezni. Azt vallják, hogy csakis így válhatnak később társaik empatikus, segítőkész barátaivá és persze felnőttként így tudnak majd felelősséget vállalni, a társadalom hasznos tagjaivá válni. A folyamat segít abban, hogy autonóm emberként képesek legyenek egy boldogabb társadalmat létrehozni.

Kata a beszélgetést saját élményű gyakorlattal tette színesebbé. A résztvevők két, eltérő színű papírlapot kaptak, melyek közül az egyiket felmutatva kellett eldönteniük, hogy az általa említett szituáció konfliktus vagy bántalmazás inkább. A gyakorlat során megtapasztalhattuk, hogy ennek eldöntése nem is olyan egyszerű, de a workshop vezető által adott kritériumok segítettek eligazodni.

A programról itt tudtok olvasni.

Aki szeretne csatlakozni, ezen a linken teheti meg.

Kék Pont

A Kék Pont Alapítvány szakembere, Dávid Ferenc, aki magát biopolitikai szakértőként definiálja, az örömök urairól beszélt. Mindezt úgy, hogy a résztvevők hol nevettek, hol pedig döbbenten hallgatták őt.

A biopolitikai szakértő kifejezés jól hangzik, Dávid Ferenc szerint ő maga lehet egyfajta egzotikus szakértő, amiben van politika és bio is, ami meg amúgy menő. Drogszakértőként megjelenni bárhol nem feltétlenül előremutató, a résztvevőket vagy magyarázkodásra vagy éppen a sorsközösségben való osztozkodásra készteti.

A biopolitika a társadalomban az egészséget szabályozó normák és diskurzusok összessége, így a biopolitikus ebben a keretrendszerben igyekszik „lavírozni”, irányvonalakat és programokat létrehozni.

A workshopon szó volt arról, hogy mennyiféle örömforrással vagyunk körülvéve, milyen vágyaink vannak és hogyan tudjuk azokat megregulázni. Bizonyos értelemben mi mind az örömök urai vagyunk, és vannak, akik pedig uralkodnak az örömeinken. Ez az, ami a feszültséget is okozza.

Kék Vonal

Rimóczi Tamás pedagógus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyeletvezetője és iskolalátogató trénere rugalmasan alkalmazkodva az előtte elhangzottakhoz, és kiegészítve azokat, beszélt a saját munkájuk egyes területeiről. Megtudhattuk, hogy az iskolalátogató programjuk keretein belül a rendhagyó osztályfőnöki órák, tematikus napok, témahetek alkalmasak arra, hogy a diákokkal beszélgessenek a munkájukról és érzékenyítsék őket.

Munkájuk fókuszában az életkori krízisek, a kortársbántalmazás, a cyberbullying, ennek mentén a biztonságos internet használat, a párkapcsolati nehézségek és a szexuális visszaélés vannak.

Fontos tudni, hogy a Kék Vonal Gyermekkrízis alapítványhoz nem csak gyerekek, de pedagógusok, vagy más, gyerekekkel foglalkozó szakemberek is fordulhatnak tanácsért. Időszakosan szupervíziós csoportot is tartanak szakembereknek.

MáSzínház

A MáSzínház zárta a szekciót, akik dráma-és színházpedagógiai eszköztáruk segítségével nemcsak azt mutatták meg, hogyan dolgoznak, de segítőik közreműködésével bepillantást engedtek abba a világba is, amiben dolgoznak.

Küldetésük a másság elfogadtatása a társadalomban és mindezt számos helyszínen teszik. Ebből az egyik színtér a középiskolások számára az önkéntes szolgálat biztosítása, amit a műhelyfoglalkozáson egy középiskolás diák beszámolója alapján ismerhettünk meg.

Az épek és a sérültek együtt vannak jelen a színpadon, a foglalkozásokon, így érzékenyítve a társadalmat, amiben ma még érdekességnek számít, ha egy sérült embert látnak, és interakcióba lépni vele pedig bőven kívül esik az átlagember komfort zónáján.

Nagyon köszönöm a résztvevőknek a közös gondolkodást és a jó gyakorlatok bemutatását!

Peer Krisztina

--