OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Mi történt a képen látható kisfiúval? Mesélj! - Tankönyvkritika a Kölöknet portálon
2019. szeptember 26.
» Hozzászólások (0)
: Háttér

Mi történt a képen látható kisfiúval? Mesélj!

Tankönyvkritika a Kölöknet portálon

Nemrégiben a Facebookon nagy port kavart az alábbi kép az OFI másodikosoknak szóló újgenerációs olvasókönyvéből. Az olvasók többsége rémisztőnek tartotta ez a képet és rossz sugallatúnak. Persze volt olyan is, aki szerint a büntetés ilyen formája elfogadott. De olyan is, aki szerint ez a kép egy jó alkalom arra, hogy beszélgessenek a gyerekekkel egy tabutémáról.

A témáról a Kölöknet háromrészes tanulmányt közölt, amiben lényegesen több van mint egy egyszerű tankönyvkritika.

Következzék – kedvcsinálóul – néhány részlet. Feltétlenül ajánljuk a teljes tanulmány elolvasását.

Megkértek néhány pedagógiai szakembert, hogy nézzék meg az olvasókönyvet és mondják el a véleményét. Ők vették a fáradságot és megnézték az olvasókönyvet, a munkafüzetet és a hozzátartozó tanári segédletet is.

Részlet egy véleményből: „Az olvasókönyv felvállaltan meghökkentő nyitóképekkel operál (valljuk be, ez itt most tényleg sikerült!), ahogy ezt a tanítói kézikönyvben olvashatjuk: „az olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok zömében olyan nyitóképek szerepelnek, amelyek alkalmasak arra, hogy kommunikációra, személyes véleményük, élményeik megfogalmazására késztessék a diákokat. az olvasástechnikai órák nyitóképei általában szokatlan helyzeteket mutatnak be. Segítségükkel a gyerekek beszédkészségük mellett a kreativitásukat is fejleszthetik, a fantáziájukat kiélhetik.” Fontos lenne tudni, hogy a vizuális információ másképpen hat, mint a szöveges. A kép esetében nagyon erős beégetése történik egy nem igazán elfogadott szituációnak a gyermeki agyakba, ráadásul képi reflexió nélkül. Pedagógus legyen a talpán, aki ezt jól tudja kezelni. Ráadásul a többi fejezetrészben található képek is furcsa családmodellt sugallnak. (1. rész).

A sarokba állított kisgyerek képe utáni feladatok sem olyanok, ahol a gyerekek a fantáziájukat kiélhetik. A feladatokban szereplő szavak nyomasztóan azt sugallják, hogy a gyerekek rosszak, büntetés jár nekik. Tanulságos, hogy önmagában a jó szándék és a minőségi szakirodalom fellistázása (és sajnos a Nemzeti Tankönyvtanács és az OH sem) nem garancia arra, hogy valóban jó tankönyv szülessen. Ehhez a gyakorlat próbáján is átesett pedagógiai-didaktikai szakértelemre van szükség. A versek jó szándékú és nívós szerzői így kerülnek egy olyan környezetbe, ahol a mondanivalójuk visszájára fordul. A gyermekvilág ebben a tankönyvben rendetlen, dühös gyerekekből áll, akik egyfolytában rosszalkodnak. Nincsenek pozitív családi képek, nem látjuk a gyerekeket alkotni, gondolkodni, saját jogon élni (2. rész).

Túl azon, hogy a látványvilág igényes kivitelezése egyáltalán nem látszik, a páros, csoportos gyakorlatok egészen ijesztőek, íme egy a lélegzetelállító verziók közül:

A sarokba állított kisfiú képe és a feladatok után mintegy feloldásként szerepel Vesztergom Andrea: Saroklakó című verse, amely ironikusan mutatja be a sarokba állítás büntetését, és amit nagy előszeretettel szavalnak gyerekek különböző szavalóversenyeken.

Azt mondják rám mind a nagyok,
Éktelenül komisz vagyok.
Rossz, akár az égedelem,
Sarok-lakó lett a nevem.

Mikor reggel felébredek,
Kiöntöm a csokis tejet.
Anya már a fejét fogja;
„Nyomás gyorsan a sarokba”.

Ha az ebéd finom falat,
Megkínálom én a falat.
Apa mérges, halkan mondja;
„Indíts tüstént a sarokba”.

Délután a játszótéren
Megdobálom kistestvérem.
Nagymama a kezem fogja;
„Megyünk haza, a sarokba”.

A papagájt kiengedem,
Fogócskázzon ő is velem.
Mikor apa visszahozta,
Mennem kellett a sarokba.

Ha labdámmal futballozok,
Kirúgom én az ablakot.
Nagyapa a fülem fogva
Odavezet a sarokba.

Tévében a mesét nézem,
S összetöröm a kisszékem.
Mondják megint, századszorra,
„Irány oda, a sarokba!”
Mivel álmos úgysem vagyok,
Aludni én juszt sem fogok.
Az egész család együtt mondja:
Éjszakázzon a sarokba?

Azt szeretné sok-sok gyerek,
Minden szoba legyen kerek.
De ha addig megjavulok,
Üres lesz az összes sarok.

Mi annak jártunk utána vizuális, pszichológiai és pedagógiai szakértők megkérdezésével, vajon ez a vers feloldja-e az előtte lévő vizuális és szöveges tartalom feszültségét, rendet tesz-e a gyerekek fejében. A pszichológus kiemeli, hogy a sarokba állítás pedagógiailag és pszichológiailag is elítélendő, de a témáról a vers alkalmat ad a beszélgetésre. Az is tény viszont, hogy a tankönyv arra már nem ad támpontot, hogy milyen módon dolgozzák fel a pedagógusok a témát, így valójában magukra vannak hagyatva, mindenki a maga módján foglalkozik vele, ha akar. Ami azért lássuk be, nem feltétlen nyugtatja meg az embert (3. rész).