OFOE | Nyomtatóbarát oldal: OFOE Filmklub – Gettó Balboa
2020. február 27.
» Hozzászólások (0)
: OFOE

OFOE Filmklub –Gettó Balboa

Az OFOE Filmklub következő vetítésén a Gettó Balboa című 2018-ban készült magyar dokumentumfilmet nézzük meg.

A vetítés időpontja: március 3. (kedd), 18 óra
Helyszín: Kino Café Mozi, Szent István krt. 16.
Jegyár: 800 Ft

A vetítést követő beszélgetésnél vendégünk a film rendezője: Bogdán Árpád, a producer: Józsa László.A beszélgetés moderátora: a Deák Diák Általános Iskola igazgatója: Farczádi-Bencze Tamás.

Bogdán Árpád Gettó Balboa című dokumentumfilmje nyerte 2018 december 11-én véget ért Ake Dikhea? – Festival of Romani Film in Berlin fődíját. A Genezis című – a januári Berlinálén debütáló – játékfilmjével idén már több fesztiválsikert is maga mögött tudó rendező első egészestés dokumentumfilmes munkája az iamnewhere, a SpeakEasy Project és a Focusfox Stúdió koprodukciójában készült Ponczók Attila és Csányi Dávid eredeti ötlete alapján. A Gettó Balboa premierje a Szarajevói Filmfesztiválon volt idén augusztusban, azóta több nemzetközi filmfesztivál programjában szerepelt.

Interjú a rendezővel és a két főszereplővel

(Digi Sport, Reggei Start, 2018. szeptember 19.)

Szabó Zoli (21) 6 éve bokszol Sipos Misi (60) felügyelete alatt. Misi egykor a kerület alvilágának meghatározó figurája volt. 10 éve azonban egy rivális maffiózó rálőtt. Misire, aki az eset után megtért és maga mögött hagyta a bűnöző életet. Azóta a kerület kamasz gyerekeivel foglalkozik: boxolni tanítja őket. Zoli apjával, mostoha-anyjával, kishúgával és menyasszonyával él egyszobás lakásukban. Ablakukból a kerület egyik leghírhedtebb utcájára látni rá. Tehetséges, de képtelen saját erőből átlépni az árnyékán, Misi barátsága és segítsége kell ahhoz, hogy visszatérjen a sporthoz. A film a kilátástalanságtól a profi box világáig követi a két főszereplőt.

Részletek a filmről írt kritikákból

A Gettó Balboa fókuszában a józsefvárosi gyerekeket felkaroló, börtönviselt, később megtért edző, Misi és a világbajnoki címre törő, tehetséges, de nehéz szociális körülmények közül érkező fiatal bokszoló, Zoli élete és kettőjük kapcsolata áll. A film már az utómunka fázisában kivívta a nemzetközi dokumentumfilmes szakma figyelmét, amikor 2017-ben egy fejlesztő workshopon elnyerte az IDFA (International Documentary Filmfestival Amsterdam), a világ legrangosabb dokumentumfilm-fesztiváljának különdíját.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy Budapest nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválján, a BIDF-en mutathatjuk be a filmünket először itthon, és versenyezhetünk egy igazán rangos nemzetközi válogatásban szélesvásznon, amire a filmet szántuk. Számunkra fontos ez a dedikált dokumentumfilmek iránt elkötelezett feszttiválközeg, akikre nagyban számítunk abban, hogy a film hírét vigyék. Külön öröm továbbá a nagy számú, a művészet és a közélet sok területéről érkező nemzetközi zsűri is” – mondta el Józsa László, a film vezető producere (A Gettó Balboa azokat is el akarja érni, akik nem járnak moziba, magyar film.hu).

A Gettó Balboa a sztoriját tekintve egyáltalán nem hivalkodó film, szereplőin szerényen suhan végig a győzni akarás: céljuk a lehetőségek szerinti jobbá válás. Ahogy az a sportfilmeknél szokás, a forgatókönyíró-rendező Bogdán Árpád nagy hangsúlyt helyez a nehézségek legyőzésére, vagyis a felkészülésre, kevesebbet a tényleges meccsekre.

A bokszfilmeknek megvan a külön zsánere – erre utal Bogdán Árpád dokumentumfilmjének címe is, hiszen az egyik legalapvetőbb bokszfilmre kapunk itt utalást, mégpedig a Rockyra. A Golden Globe- és Oscar-díjakkal jutalmazott Rocky története létező ökölvívók életútjából merítkezett, ahogy a legtöbb hasonló mozi még mindig a valós figurákat és eseményeket tartja követendőnek. De legyen szó dokumentumfilmről vagy fikciósról, az ökölvívással foglalkozó filmek témái nem csak személyes történetek, hanem társadalmi ügyek is egyben. A Gettó Balboa is ilyen. Az edzőt és mentort megtestesítő Misi bácsi vélhetően valamikor maga is sportoló volt, bár erre szavai nem, inkább csak mozdulatai utalnak. Az ő úgymond sötét múltjának kibomlása ad először is súlyozottságot a filmnek. No meg az, hogy a helyszín a nyolcadik kerület.

Bár meg kell jegyeznem, hogy Bordás Róbert operatőr fekete-fehér, olykor elmosódott képei inkább a művészet felé tolják el az alkotást, mint afelé, hogy megragadjuk azt, hogy mi is a gettó mint rögvalóság. Bordás fekete-fehér világában összemosódnak és eltűnnek az etnikai minták. Ezenkívül a környezet megszépül és múltidézővé válik. Nem csak azért, mert a kezdő képsorokhoz képest (melyek a történet keretezését is jelentik) 18 hónapot visszaugrunk az időben. Hanem talán azért is, mert a józsefvárosi gettó miliője a mostanság rohamtempóban folyó beruházások és átépítések folytán lassan megsemmisülni látszik, és talán végleg eltűnik Budapest világvárosi fejlődése során. Bordás képein tehát a romos házak, az utcára kihordott sitt- és lom-halmok képei már-már nosztalgikusan és egyben líraian jelennek meg (Beretvás Gábor: Szorítóban, Filmtett).

A Nyócker szívéből ritkán érkeznek szívmelengető történetek. Lecsúszott drogosok, megesett tinédzserek, börtönviselt szélhámosok, utcán lófráló kölykök tanyája ez. A gettó. Bogdán Árpád dokumentumfilmje, a Gettó Balboa szerint azonban van egy másik arca is a kerületnek: a feltörekvők, a hívők, a keményen küzdők otthona is egyben.

A Szarajevói Filmfesztiválon is versenyző film tavaly év végén az Ake Dikhea Berlini Roma Filmfesztivál fődíját nyerte el, és nem lennék meglepve, ha még díjak sokasága állna előtte. A történet Budapest hírhedt nyolcadik kerületének szívében indul, ahol Sipos Mihály, a merényletét követően megtért, egykori drogos maffiózó fiataloknak tart amatőr bokszedzéseket. Állandó edzőterem híján iskoláról iskolára, térről térre jár a kis csapat, ahol Misi bá felfigyel Szabó Zolira. A gyerekkor és a felnőttkor határán egyensúlyozó, a családi elvárások és a profi boksz között vívódó srác óriási tehetség – némi összefogással, kőkemény munkával, sok-sok lemondással és ember feletti hittel felvértezve azonban nekiindulhat a teljes esélytelenségből, hogy megvalósítsa a maga Rocky-álmát, a maga Valami Amerikáját, és meghódítsa az egész világot.

A Szarajevói Filmfesztiválon is versenyző film tavaly év végén az Ake Dikhea Berlini Roma Filmfesztivál fődíját nyerte el, és nem lennék meglepve, ha még díjak sokasága állna előtte. A történet Budapest hírhedt nyolcadik kerületének szívében indul, ahol Sipos Mihály, a merényletét követően megtért, egykori drogos maffiózó fiataloknak tart amatőr bokszedzéseket. Állandó edzőterem híján iskoláról iskolára, térről térre jár a kis csapat, ahol Misi bá felfigyel Szabó Zolira. A gyerekkor és a felnőttkor határán egyensúlyozó, a családi elvárások és a profi boksz között vívódó srác óriási tehetség – némi összefogással, kőkemény munkával, sok-sok lemondással és ember feletti hittel felvértezve azonban nekiindulhat a teljes esélytelenségből, hogy megvalósítsa a maga Rocky-álmát, a maga Valami Amerikáját, és meghódítsa az egész világot (Molnár Kata Orsolya: BIDF 2019: Kiütéssel nyer a lélek – Gettó Balboa, Filmtekercs).

A 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál sok izgalmas filmet kínált. A legizgalmasabbak közé tartozott Bogdán Árpád műve, a Gettó Balboa, amely katartikus megváltástörténetből válik a Rockyhoz hasonló, szívhez szóló bokszfilmmé.

A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm immár tizenhatodik alkalommal adott teret a világ minden tájáról érkező dokumentumfilmeknek. Ismét sok olyan alkotás szerepelt a kínálatban, amelyek nem csupán tényfeltáró riportok, hanem valóban izgalmas filmdrámák voltak, és alanyaikból filmes karaktert formáltak. Ezek közé sorolhatjuk Bogdán Árpád (Boldog új élet, Genezis) legújabb filmjét, a 2018-ban már fesztiváloztatott, a Magyar Filmdíjat is elnyerő Gettó Balboát, ami a Sylvester Stallone-féle Rocky méltó párdarabja lett, ugyanakkor száz százalékban a magyar valóságot mutatja be.

A Gettó Balboa érdekessége, hogy benne két fontos történet is megjelenik. Az egyik azé a Sipos Mihályé, aki a 2000-es évekig a budapesti nyolcadik kerületi alvilág egyik meghatározó figurája volt. Ám bő tíz évvel a film forgatása előtt, 2005-ben egy riválisa meglőtte, és élet-halál között – elmondása szerint egy isteni hang hatására – megtért, majd szó szerint felvette a kesztyűt a bűn és a drog ellen. Azaz Sipos „sporttal a drog ellen” mottóval bokszegyesületet hozott létre, amelynek célja, hogy a VIII. kerületben élő, hátrányos helyzetű, ezért potenciálisan elkallódó (nemcsak) roma gyerekeket felkarolja. A bokszedzővé vált ex-gengszter edzésekkel inspirálja a fiúkat (és kisebb részt lányokat), mindent megtesz azért, hogy önálló edzőtermük legyen, ahol kiadhatják magukból a társadalmi állapotok és a rossz családi háttér miatt felgyülemlett feszültséget. Ha nincs sehol helyük, hát Sipos Mihály lakásán, a parkettára izzadva ütik a bőrt, nyomják a fekvőtámaszokat, feszítik meg szinte a szétszakadásig hasizmukat.

(…)Érdekes módon az ötlet nem a roma származású, magát szintén a szegénysorból „felverekedő” Bogdán Árpádtól, hanem az egyik producertől, Ponczók Attilától származott. Ponczók Józsa Lászlóval, a projektet felkaroló Speak Easy egyik vezetőjével és Bordás Róbert operatőrrel jelentek meg a Verziós-vetítéshez kapcsolt közönségtalálkozón, és elmondta, hogy ő maga is a VIII. kerületben nőtt fel. Sőt mi több, testközelből látta Sipos Mihály teljes átalakulását, a bokszegylet felemelkedését és sikereit.(…)

Hangsúlyos a filmben, hogy Sipos Mihály bokszegyesülete életmentő közösség. Ez pedig nem túlzás, mert, mint a közönségtalálkozón is kiderült, az egyesület történetében volt olyan szakasz, amikor átmenetileg abba maradtak az edzések, és ezalatt volt, aki visszaesett, ismét a droghoz nyúlt, és bele is halt. A történetben megjelenő tizenéves roma fiataloknak ez az egyetlen lehetőségük arra, hogy értelmet nyerjen az életük, és kiemelkedjenek a társadalmi-családi nyomorból. Sőt, ez az egyetlen közeg, ahol egyáltalán törődnek velük, és emberszámba veszik őket (Benke Attila: Boxold ki magad a nyomorból, Prae).