OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Bemutatkozik az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (OFOE)
Archív
: OFOE

Bemutatkozik az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (OFOE)

A megalakulás előzményei

2000 júniusában került sor a III. Országos Osztályfőnöki Konferenciájának megrendezésére Szombathelyen. A közel. 200 pedagógus a rendezvény zárásakor elfogadta a következő állásfoglalást:

A III. Országos Osztályfőnöki Konferencia állásfoglalása

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy

Szombathely, 2000. június 23.

A konferencián megfogalmazott igény kielégítése érdekében alakult meg az a szűkebb szakmai grémium, amely elhatározta egy az osztályfőnöki munkával foglalkozó egyesület létrehozását. E testület a következő szakmai állásfoglalást hozta nyilvánosságra az Interneten és az Új Pedagógiai Szemle 2000. 12. számában:

Szakmai állásfoglalás az osztályfőnök helyzetéről és a kapcsolódó szakmai feladatokról

Az osztályfőnöki szerep tartalma az elmúlt években egyre bizonytalanabbá vált, konkrét megjelenési formája, működése a NAT bevezetése óta a korábbiaknál is erősebben függ az adott iskola programjától, a helyi lehetőségektől, a fenntartó által biztosított kondícióktól, az aktuális körülményektől.

A Nemzeti Alaptanterv bevezetésével megszűnt az osztályfőnökség központi kodifikációja, e hagyományos funkció konkrét tartalma mellett megőrzésének, modernizálásának felelőssége is átkerült az egyes intézmények hatáskörébe. Annak ellenére, hogy ez a döntés biztosítani látszott az intézmény, a pedagógus szakmai szabadságát, a tapasztalatok azt igazolják, hogy a megszokott központi szintű legitimáció híján - annak ellenére, hogy maga a szerep az iskolák túlnyomó többségében megmaradt – általában elhalványult ennek súlya, csökkent addig sem igazán magas presztízse. Feltételezhető, hogy ennek a 150 esztendeje a személyre szóló törődés ellátására létrejött szerepnek az elsúlytalanodása is jelentős szerepet játszik abban a hazai és nemzetközi kutatásokkal is igazolható negatív folyamatban, amelyet. az iskola világának elszemélytelenedése, érzelmi elsivárosodása, a gyerekek és a pedagógusok mentálhigiénés állapotának romlása, az iskolai szereplők (pedagógus, szülő, diák) egymás iránti bizalmatlansága jellemez.

Az osztályfőnöki munka lényegesen többet jelent az osztályfőnöki órák megtartásánál. Az osztályfőnök Magyarországon hagyományosan az a pedagógus, aki állandóan az arcvonalban állva a legközvetlenebbül tapasztalja meg az osztályába járó gyerekeken és szüleiken keresztül a társadalom valamennyi feszültségét és problémáját. A problémák sokasodása ismét felhívta a figyelmet az iskolai nevelés fontosságára, s ezen belül az osztályfőnöki szerep általános nélkülözhetetlenségére.

Az osztályfőnöki munka ellehetetlenüléséhez nagyban hozzájárult a pedagógusok általános egzisztenciális és szakmai elbizonytalanodása. A megélhetési gondokkal küszködő, állását, iskoláját féltő pedagógustól ugyanis nehezen várható az az őszinte tanítványok felé fordulás, ami nélkül az osztályfőnökség működése nehezen képzelhető el. A helyzeten tovább ront, hogy e feladat ellátására egy méltatlanul alacsony (átlagosan bruttó 1500 és 2500 Ft) közötti pótlék ellenében az iskola bármelyik pedagógusa kötelezhető. Mindenképpen szükség van e feladatkör méltó dotálására, a pótlék jelentős emelésére.

Feltétlenül szükségesnek tartjuk az osztályfőnöki órakeret jelentős megemelését is. Megfelelő időkeret birtokában (és természetesen megfelelő pótlék biztosításával) már elvárható lenne a feladattal megbízott pedagógustól, hogy az adott tanulócsoport szükségleteihez igazodva, az adott iskola pedagógiai programjában szereplő célkitűzéseket is szem előtt tartva, magas színvonalon (professzionális szinten) alakítsa ki, és valósítsa meg nevelési programját. A nevelési programok tartalmát és metodikáját feltétlenül gazdagítaná, ha az osztályfőnököknek módjuk lenne megismerni a kapcsolódó tapasztalatokat, elméleti és módszertani eredményeket. Hiszen hazánkban számos egészségnevelő, mentálhigiénés, az erkölcsi, az állampolgári és a családi neveléssel foglalkozó, környezetvédelmi stb. program működik. Több ezek közül már több éves (esetenként évtizedes) múltra tekinthet vissza. A jó szakmai felkészültség, a színvonalas tevékenység a pedagógusok világában (sem) feltétlenül párosul azonban jó önérvényesítő képességgel és üzleti érzékkel, ezért is lassulhat le értékes tapasztalatok közkinccsé válása. Nagyon fontos lenne megteremteni a anyagi és szakmai feltételeket e tapasztalatok minél teljesebb feltárásához, tudományos igényű elemzéséhez, s az elemzés tapasztalatainak nyilvánosságra hozásához.

Annak érdekében, hogy az iskolai gyakorlatban jelenleg még létező belső tartalékok ne enyésszenek el, feltétlenül szükség lenne a közoktatás irányítás vezetőinek, a pedagógia elméleti szakembereinek, a pedagógiai szolgáltatásokat nyújtó, illetve a pedagógusképzést és továbbképzést ellátó intézményeknek a folyamatos kommunikációjára ás kooperációjára a feltételteremtés és a segítségnyújtás összehangolt, a valós szükségleteket szem előtt tartó megvalósítására. A kialakult helyzetért ugyanis a maguk módján a felsorolt tényezők valamennyien felelősek, s a kiutat is csupán együtt találhatják meg.

A III. Országos Osztályfőnöki Konferencián megjelenő osztályfőnökök viszonylag magas száma (több mint 200 pedagógus volt jelen) jelzi, hogy az iskolai életnek e sok megpróbáltatást megélt szereplői körében még mindig lenne késztetés a tanítványaikkal való személyes törődésre. Még mindig sokan vannak, akik hivatásként élik meg a pedagógus pályát, értelmét látják az osztályfőnök nevével fémjelzett funkciórendszernek.

A jelzett állásfoglaláshoz a helyszínen a következő szakemberek csatlakoztak:

E kezdeményezés nyomán jött létre az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete.

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének megalapítása

Az egyesület (továbbiakban OFOE) alapító közgyűlése 2000 októberében fogadta el az alapító okiratot és választotta meg az öttagú vezetőséget. A szervezet bejegyzése 2001 áprilisában történt meg.

Az Alapító Okirat alapján az Egyesület neve: Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete.

Székhelye: 1051 Budapest, Dorottya u. 8.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes– és jogi személyek adományaiból fedezi. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el. Pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat a választásokon.

Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai és társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

Az Egyesület célja:

A vezetőség tagjai:

Dr. Szekszárdi Júlia, egyetemi docens (elnök)
Kósáné dr. Ormai Vera, iskolapszichológus
Ligeti György, szociológus (titkár)
Dr. Sallai Éva, egyetemi adjunktus
Stanglné Pintér Márta, pedagógus

Ügyintéző:

Karajz Elvíra, pedagógus

Az OFOE tervezett tevékenysége

Az OFOE működési szabályzata (pdf, 183 KB)
Belépési nyilatkozat magánszemélyeknek (pdf, 25 KB)