OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Az együttműködés etikai normái az Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában
Archív
: Elmélet

Az együttműködés etikai normái

az Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában

Bevezető

Számos együtt megélt tapasztalatunk és gondunk vetette fel a gondolatot, hogy gyorsan változó világunkban időszerű lenne megfogalmazni az iskolánkban munkakapcsolatba kerülő felek közötti érintkezés kultúrájának általános jellemzőit, a kapcsolattartás követendő etikai normáit. (A mindennapjainkban felvetődő problémák és a kezelésük során követendő normák összegyűjtésére az ügy iránti elkötelezettségből önként vállalkozott néhány – a tantestület tagjaiból szerveződött – munkacsoport. Egy több szakaszban megvalósuló közös gondolkodási folyamatnak a terméke az, amit az itt következő dokumentum elfogadásra felkínál a tantestület közösségének. A benne foglaltak az által lépnek életbe, hogy a nevelőtestület tagjai aláírásukkal kifejezik egyetértésüket. Az eddig elvégzett munka egy folyamat kezdete, s annak érdekében, hogy elkerüljük az eddig kiérlelt értékek és normák formálissá merevedését időről időre – az újabb követelményeknek és gondoknak megfelelően – szükség lehet a szöveg felfrissítésre, újragondolására.)

A magas szakmai színvonal mellett iskolánkra a világnézeti – politikai sokszínűség jellemző. Feladatunk, hogy önállóan és felelősen gondolkodó autonóm értelmiségiek alkotó közösségeként munkálkodjunk. Együtt vállalkozzunk arra, hogy az új nemzedék felnövekedéséhez legjobb tudásunk szerint korszerű ismeretek hatékony módszerekkel történő közvetítésével járuljunk hozzá. Részt veszünk a tanulók képességeinek kibontakoztatásában, valamint emberi fejlődésük formálásában. Tekintve, hogy egy, az értékeik azonosságát és eltéréseit egyaránt nyíltan vállalni kívánó szakembereket foglalkoztató munkahelyen a nézetkülönbségek, szakmai viták tulajdonképpen természetesnek tekinthetők, fontos pedagógiai kihívás az is, hogy pozitív mintát nyújtsunk a konfliktusok konstruktív rendezése terén is. Növendékeink számára így kívánjuk a családi alapokra építve tovább gazdagítani az értékeket hordozó tartalmas élet előfeltételeit.

Célunk, hogy megerősítsük iskolánk humanista szellemiségét, megőrizzük a magas színvonalú teljesítményeknek rangot adó, időálló értékeinket és hagyományainkat, s egyúttal korszerűen reagáljunk napjaink etikai kihívásaira. Szeretnénk, ha az itt megfogalmazódó normák zsinórmértékül szolgálnának mindennapi munkánk során, arra ösztönöznének bennünket, hogy az elemzés és változtatás igényével újragondoljuk a tantestületen belül, valamint a tanulókkal és a szülőkkel való érintkezésünk hatékonyságát, a feszültségek kezelésének módozatait. Konkrét helyzetekben kiindulópontot jelentenének autonóm pedagógiai döntéseink kiérlelésében, szempontokat kínálnának a különböző lehetséges megoldások mérlegeléshez, más kollégák eljárásainak megértéséhez és esetenként kritikájához, s egyfajta közös nyelvként elősegítenék a felmerülő pedagógiai nézeteltéréseknek – a felek számára egyaránt megnyugtató, s kollektív tapasztalatainkat gyarapító – nyílt megbeszélését.

Kívánatos, hogy az újonnan érkezők a testületben elfogadott etikai normákat megismerhessék, még mielőtt hosszabbtávú elkötelezettséget vállalnának intézményünkben.

Céljaink megvalósítása érdekében közösségünkben az érintkezés és együttműködés alapvető normájának tekintjük:

Együttmunkálkodásunk etikai normáinak megfogalmazásától azt várjuk, hogy

Az itt lefektetett normák érvényességi köre kiterjed az intézmény vezetőire és valamennyi dolgozójára, a pedagógusokra, beleértve a tanárjelölteket is, valamint az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatba kerülő más foglalkozású alkalmazottakra egyaránt.

Az e dokumentumba foglalt etikai normák megfogalmazására az erkölcsi és jogi szabályozás átfogóbb eszközeinek – személyiségi jogok, alkotmány, közoktatási törvény, stb. – kiegészítéseképpen került sor olyan helyzetek kezelhetőbbé tételére, amelyekben azok nem bizonyulnak elégségesnek, nem alkalmazhatók, mivel a szabályok íratlanul, személyes mérlegelés, felelősségteljes személyes döntések útján érvényesülnek. Így merült fel az igény további konkrétabb útmutatásokra, amikor kívánatos lehet az ismert szabályok értelmének mélyebb újragondolása. Ebből eredően ez a követelmény gyűjtemény olykor megismétel más dokumentumokban is szabályozott tennivalókat, de alapjában véve a beilleszkedés kezdeti szakaszában a törvényi szabályozást, az annak megfelelő adminisztratív szankcionálást kiindulópontnak, előzménynek tekinti. Következésképpen feltételezi, hogy:

--