OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Az iskola belső világa
2006. augusztus 28.
: OFOE

Az iskola belső világa

Az OFOE gyűjteménye az Új Pedagógiai Szemlében

Nagy örömmel tájékoztatjuk a kollégákat, hogy az Új Pedagógiai Szemle július-augusztusi számában megjelenik az iskola belső világával kapcsolatos összeállításunk. A tanulmányok a folyóirat honlapján már most olvashatók.

A gyűjtemény sajátos nézőpontból készített metszeteket mutat be az iskolai életből. A közreadott tanulmányok széles spektrumot fognak át az iskolákban alkalmazott – sokszor nem szervesen beépült – pedagógiai módszerektől az iskolai honlapok intézményi nyilvánosságot teremtő funkcióján át az iskolai ünnepek gyerekekben keltett hatásainak vizsgálatáig. Az alábbiakban röviden ismertetjük az egyes írások tartalmi összefoglalóját és internetes elérhetőségüket.

Ligeti György: Az iskola belső világa

A szerző az iskolaszociológus szemszögéből szól az iskola belső világáról, három fontos területre, az állampolgári nevelésre, az esélyegyenlőségre és a személyiségfejlesztésre összpontosítva. Megpróbálja eloszlatni azt a tévhitet, hogy oktatáscentrikussága következtében az iskola nem nevel. Meggyőz arról, hogy a nem direkt hatások éppúgy nevelési tényezők, mint a hagyományos értelemben vett nevelés. A tanulmány fontos megállapítása, hogy a többségi társadalom gyerekei számára is számos tanulási és személyiségfejlesztési lehetőség kínálkozik az integrációban.

Földes Petra: Kényszer vagy lehetőség. Gondolatok a család és az iskola viszonyáról

Hogyan válhat az iskola és a szülő ma még kölcsönösen kiszolgáltatottnak tekinthető viszonya igazi partneri kapcsolattá, amelyben ráadásul a felek szimmetrikus helyzetben állnak szemben egymással? Ennek a kérdésnek a megválaszolása áll a tanulmány gondolatmenetének középpontjában. A szerző elemzi azt is, miként válhat a mai iskola olyan közszolgáltatássá, amelyben a szülők jogai – a szabad iskolaválasztás, a gyerek iskolai pályafutásával, például az évismétléssel kapcsolatos döntési jog – érvényesülnek, s amelyben valódi felelősségmegosztásra van lehetőség.

Szekszárdi Júlia – Tusa Cecília: Osztályviták erkölcsi dilemmákról egy veszprémi iskolában. Az erkölcsi kompetenciák fejlesztésének gyakorlati módszere

A tanulmány olyan módszert mutat be, amely az erkölcsi dilemmák megvitatásával fejleszti a tanulók erkölcsi ítélőképességét. A modellt a Kolhberg-i iskola egyik kiemelkedő képviselője Georg Lind, a Konstanzi Egyetem pszichológus professzora fejlesztette ki. A módszer nem írja elő, hogy mi az erkölcsileg helyes vagy helytelen, úgy segíti az erkölcsi ítélőképesség fejlesztését, hogy közben irányokat, útmutatásokat ad, de a döntést az egyénre bízza. Az erkölcsi nevelésben alkalmazható módszer hazai kísérleti kipróbálásának tapasztalatait adja közre a szerzőpáros tanulmánya.

Szabó Ildikó: Nemzeti ünnepek az iskolában

A tanulmány röviden felvázolja, miként változott és hogyan rendeződött át az elmúlt másfél évtizedben a nemzeti ünnepek jelentéstartalma. A tanulmány második része egy ötödik osztályban végzett iskolaszociológiai vizsgálat eredményeit adja közre. Az elemzés bemutatja a gyerekek viszonyát az iskolai ünnepekhez, és hogy milyen tartalmat hordoznak számukra nemzeti ünnepeink. A szerző az ünnepekhez való viszony problémáinak orvoslásában fontos szerepet szán a történelemtanításnak és az iskolai ünnepek megszervezésében alkalmazandó új, a gyerekek sajátosságaihoz jobban alkalmazkodó dramaturgiai megoldásoknak.

Sallai Éva: Szakmai divatok és az iskola belső világa

A tanulmány a pedagógiai gyakorlat szakmai divatjainak veszélyeiről szól. A szerző azokat a pedagógiai módszereket, innovációkat tekinti veszélyesnek, amelyeket felszínesen, öncélúan, vagy nem megfelelő szituációban használnak. Pedagógiai kultúrák, paradigmák – mint a személyközpontúság, az önismeret fejlesztése, a különböző tanulásszervezési és módszertani divatok vagy az integráció és a differenciálás – divat jellegű alkalmazását veszi górcső alá. Rámutat arra, hogy ezek a pedagógiai, módszertani eljárások a megfelelő alkalmazási kultúra hiányában kiüresednek, s ennek következtében kioltódnak azok az értékek, amelyek megújíthatnák a pedagógiai gyakorlatot.

Mészáros János: Milyen az iskola sajtója?

A tanulmány szerzője arra keresi a választ, hogy az oktatással kapcsolatos témák milyen mélységben és milyen gyakorisággal kapnak helyet az írott és elektronikus sajtóban. A szerző kitér az elektronikus alternatív média szerepére is az oktatás és az iskola világáról való tájékoztatásban. A cikk fontos megállapítása, hogy a napilapok oktatással foglalkozó írásaiban a szakmaközpontú szemlélettel szemben a többnyire a rendkívül szubjektív (sőt elfogult) véleményközpontúság érvényesül. Ezt a tendenciát a szerző rendkívül károsnak tartja.

Mészáros János – Szatmáry Nóra: Az iskolai honlapokról az elvárások és lehetőségek tükrében

Az iskolai honlapok egyre fontosabb szerepet töltenek be az intézmények külvilággal folytatott kommunikációjában, ugyanakkor sajátos virtuális közösségi terekké is válnak. A szerzők az intézmények honlapjaiból vett minták alapján mutatják be, milyenek is valójában ma az iskolák honlapjai, és milyen lehetséges funkciókat tölthetnek be ezek az iskolák életében. Részletesen kitérnek az iskolák által szerkesztett és működtetett honlapok tartalmi, formai, technikai követelményeire. Különösen érdekes a tanulmánynak az a része, amely a honlapok helyi fejlesztésű tananyagainak közreadásával foglalkozik, mintegy előrevetítve a tanítás-tanulás individualizálásának e médiumokban rejlő lehetőségeit.