OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Széles körű társadalmi egyeztetés…? Új tudás – műveltség mindenkinek?
2008. március 16.
» Hozzászólások (13)
: Háttér

Széles körű társadalmi egyeztetés…?

Új tudás – műveltség mindenkinek?

Március 4-én Gyurcsány Ferenc és Hiller István együtt hirdette meg az Új Tudás – Műveltség Mindenkinek programot. A bejelentést akár komolyan is vehetnénk, hiszen a háttérben az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal keretében az elmúlt évben komoly szakértői munka zajlott. A miniszter most a program kapcsán „széles körű társadalmi egyeztetésről” beszél, melyet március 4. és április 5. között (!), egy figyelemre méltó road-show keretében igyekszik lebonyolítani. Eközben megjelent az OKM honlapján egy „vitafelület”, ahol egy e-mail boxon keresztül juttathatnánk el kérdéseinket, észrevételeinket az „illetékeseknek”.

Mivel úgy gondoljuk, hogy sem a road-show, sem az egyirányú, titkos levelezés nem alkalmas keret a társadalmi vitához, ezúton adjuk közre az OKM honlapján is elérhető vitaindítót. Tesszük ezt azért, hogy a virtuális kongresszusunkon zajló élénk és tartalmas beszélgetéshez hasonló diskurzust indítsunk el. Mert „társadalmi vita” a közoktatás egészét (tehát minden tanárt, szülőt, gyermeket is) érintő, nagyszabású koncepcióról csak akkor lesz, ha mi magunk, a „társadalom” úgy teszünk, mintha valóban megkérdeztek volna.

A véleményünket, ami a virtuális kongresszus tükrében az érintett kérdésekben tagadhatatlanul VAN, most itt az ideje nyíltan, világosan és ezúttal nem egy empatikus kisközösség, hanem a döntéshozók felé megfogalmaznunk. A kialakuló beszélgetést, vitát, javaslatokat és kérdéseket továbbítjuk a társadalmi vitát meghirdető OKM felé. Javasoljuk, hogy – megismerve a vitaindító téziseket – igyekezzünk/igyekezzetek minél több érdemi, konstruktív, tartalmi kérdést megfogalmazni, hiszen a kérdés az a műfaj, amit semmiképpen nem illik reakció (éspedig válasz) nélkül hagyni. Vagyis így válik számonkérhetővé, hogy a megszólítottak a felvetéseinkkel érdemben foglalkozzanak.

Íme tehát a vitaindító tézisek (illetve a „javaslatsor”, mely „nem részletesen kidolgozott cselekvési terv, hanem a lehetőségeket, alternatívákat tartalmazó összefoglaló, amely alapja és sorvezetője lehet egy széles körű társadalmi vitának.”

Tudás

A korai gyermekkor és az iskola jórészt meghatározza életünk későbbi alakulását. Az államnak kötelessége, hogy a közösség adóforintjaiból olyan oktatási rendszert alakítson ki és működtessen, amely nem újratermeli az öröklött viszonyokat, hanem segít kitörni azok közül, hogy a tudáshoz a szegényebb családok gyermekei is hozzáférjenek, mert a tudással léphetnek előbbre az életben, használható versenyképes tudással vihetik többre, mint a szüleik. Gyermekeinknek csak egy modern, a pedagógusokat kiváló teljesítményre sarkalló, senkit elveszni nem engedő közoktatási rendszer adhatja meg az ehhez szükséges esélyt. Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva, a jelenleg futó programokra is építve a szakpolitikusok és az oktatási kerekasztal szakértői átfogó javaslatokat dolgoztak ki. A javaslatok felölelik a korai gyermekkori neveléshez nyújtandó támogatást, a bölcsődei-óvodai fejlesztéseket, az informatika, az idegen nyelv, a természettudományok oktatásának és tanulásának kiemelt támogatását. Azt, hogy miként fordíthatunk több figyelmet a tehetséges vagy éppen a hátrányos helyzetű gyerekekre. A jövő évi költségvetésben az ideinél mintegy 50 milliárd forinttal többet tervezünk oktatási és közművelődési célokra.

El kell érnünk, hogy minden gyermek eséllyel kezdhesse meg az iskolát. A szegény és leszakadó társadalmi rétegek gyermekei számára biztosítani kell a koragyermekkori készségfejlesztés komplex szolgáltatásait. Ezt legjobban a védőnői hálózat, a bölcsődei és az óvodai hálózat fejlesztésével lehet elérni. Jó eszköz lehet erre a családi napközi intézményének kiterjesztése, az egységes óvoda – bölcsőde kialakításának megkönnyítése. Segítséget kívánunk nyújtani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beóvodáztatásához is.

Integrációs programokat hirdetünk az iskolai és a települési szegregáció visszaszorítása és a különböző hátterű diákok hatékony együttnevelésének érdekében. A pedagógusok számára megadjuk a megfelelő szemléleti, szakmai, módszertani muníciót ahhoz, hogy sikeres lehessen a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja. A pályázatoknál megköveteljük az esélyegyenlőségi tervek végrehajtását, a sajátos nevelési igényű tanulók esetében egyértelmű vizsgálati, fejlesztési és ellátási protokollt alakítunk ki, megerősítjük a szakértői bizottságokat. Biztosítjuk, hogy a pedagógusjelöltek a szakmai gyakorlat keretében megismerhessék a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos pedagógia módszereket.

Szakmailag és infrastrukturálisan is fejlesztjük és modernizáljuk a jelenlegi kollégiumhálózatot. A kollégiumoknak az esélykülönbségek mérséklése mellett egyre nagyobb szerepet kell kapniuk a tehetséggondozásban is. Komplex tehetséggondozó programot hirdetünk, amely a közoktatástól a felsőoktatásig képes arra, hogy a valamely területen kiváló gyermekeinket támogassa. Létrehozzuk a Nemzeti Tehetség Alapot, segítjük az Arany János programban résztvevő diákok felsőfokú tanulmányainak megkezdését, tehetséggondozó bázis intézményhálózatot alakítunk ki. Lehetővé tesszük, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek igénybe vegyék a kollégiumok napközbeni pedagógiai szolgáltatásait.

A közoktatási rendszerünket modernizáljuk annak érdekében, hogy a gyermekeknek használható tudást, a nekik megfelelő módszerekkel közvetítse. Ennek érdekében a pedagógiai tartalmat és a formát is meg kell újítanunk. Kiemelt szerepet kap a jövőben a nyelvi oktatás és az informatikai képzés. Lehetővé tesszük a nyelvi előkészítő évfolyam alanyi jogon való igénybevételét 2010-től minden középiskolában. Támogatjuk a tanárok nyelvi képzését és nyelvvizsgáját. A program része az informatikával támogatott oktatási módszerek bevezetése az oktatásban, a korszerű tananyagok kifejlesztése és az iskolákba való eljuttattása, a tanárok felkészítése, az iskolákban kifejlesztett jó gyakorlatok elterjesztése. A közháló programban a sávszélesség növelése; tantermi informatikai csomagok (digitális tábla, projektor, laptop); az SNI tanulók számára speciális informatikai csomagok biztosítása. Az ÚMFT fejlesztési programjába bekapcsolódó pedagógusok számára támogatást kívánunk biztosítani a képzéshez, az új pedagógiai módszerek alkalmazáshoz szükséges laptop vásárlásához.

A pedagógusok megfelelő ösztönző-rendszere elengedhetetlen feltétele az oktatási rendszer fejlesztésének. A pályakezdő pedagógus bére talán a legfontosabb üzenet a pedagógus pályát is megfontoló jó tanulmányi eredményű pályaválasztó fiatalok, a jövő tanárai felé, ezért a kezdő pedagógusok munkáját a jövőben a jelenleginél jobban kell megfizetni. Ugyanakkor a legnehezebb pedagógiai munkát végzőket, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglakozókat és az iskolavezetők irányítói munkáját szintén jobban meg kívánjuk becsülni.

A közoktatási intézmények „teljesítményét” objektív összehasonlítható eredménymutatókkal kell jellemezni. A mutatókra támaszkodva segítő és ösztönző rendszereket kell kidolgozni, melyek segítségével a pedagógusok, iskolaigazgatók és iskolafenntartók visszacsatolást kaphatnak teljesítményükről. A mérési eredményekhez és az értékelési rendszerhez ösztönzőket kell hozzákapcsolni. Fejleszteni kívánjuk az SNI tanulók készségeinek mérésére alkalmas eszközöket.

Újra élettel kívánjuk megtölteni a közösségi kulturális intézményeket, ezért átfogó művelődési ház felújítási programot indítunk, és jelentősen növeljük a közművelődés költségvetési támogatását.

(Forrás: http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200803/tudas_szg_vbcomments_doc.doc)