Virtuális nevelésügyi kongresszusunk az elmúlt év novembere, azaz már több mint három hónapja zajlik, és még közel sincs vége. A vitaindítókból (e héten jelenik meg a 18.) és a hozzászólásokból (számuk e pillanatban megközelíti a kétszázat) lassanként kirajzolódik egy kép az iskola, a nevelés jelenlegi állapotáról. A fokozatosan kibomló képet élesebbé, teljesebbé, árnyaltabbá kívánjuk tenni annak érdekében, hogy megfelelő alapot szolgáltassunk egy, a nevelés ügyével foglalkozó diskurzushoz, amelyben a közoktatás valamennyi szereplője és felelőse képviselteti magát.
Ennek érdekében kértünk meg elektronikus úton 140 szakembert (pedagógusokat, iskolavezetőket, egyetemi oktatókat, tudományos kutatókat, pedagógiai szakértőket) arra, hogy töltsenek, illetve egészítsenek ki egy táblázatot, amelyben a közoktatás résztvevőinek, illetve a közoktatás társadalmi környezetének erősségei és gyengeségei szerepelnek. A táblázatba már előzetesen bekerültek azok az állítások, amelyeket a január 21-ig megjelent kongresszusi anyagból gyűjtöttünk ki.
A vizsgálatot Szekszárdi Júlia és Molnár Zsuzsanna végezte.
A következő táblázatban azoknak az erősségeknek és gyengeségeknek a számbavételét kíséreltük meg, amelyek a közoktatás egyes szereplőihez, illetve érintettjeihez kapcsolódnak. Ez szerkesztőségünk álláspontja, de biztosak vagyunk abban, hogy a vélekedések e tekintetben is különbözőek. Ezért arra kérünk, hogy az alábbi táblázatba (valamilyen eltérő színnel vagy betűtípussal) írd be kiegészítéseidet, kritikai észrevételeidet, és az így módosított anyagot legkésőbb január 31-ig küldd vissza nekünk. Az így beérkező véleményeket összegezzük, és honlapunkon – mint vitaindítót – közzé tesszük.
| Szakemberek | Erősségek | Gyengeségek |
|---|---|---|
| Pedagógusok | Kötelességtudat, felelősségérzet, felelősségvállalás a gyerekekért | Idegenkedés a változásoktól Önállótlanság A saját jogok érvényesítésének elégtelensége Rossz mentálhigiénés állapot Gyenge reflektivitás |
| Tanulók | Nyitottság, kíváncsiság dinamizmus, erősödő igény a társas életre, a közösségre, fogékonyság, őszinteség, igazságérzet | Szocializálódás egy mediatizált világban Motiválatlanság iskolai tanulásra Idegenkedés a hagyományos iskolai értékektől Befolyásolhatóság, manipulálhatóság, bizalmatlanság a felnőttek iránt Szabályok elutasítása Közöny a közügyek irántt Indulati reakciók, erőszak terjedése, az érzelmi kultúra háttérbe szorulása Felületesség |
| Fenntartók | Közvetlenül megtapasztalt helyi igények Érdekeltség a fejlesztésben | Költséghatékonyság felülírja a szakmai érveket Anyagi források elégtelensége Helyi lobbik, kiskirályságok |
| Oktatásirányítók | A koncepció előremutató elemei (kompetenciaalapú fejlesztés, integráció, a merev iskolai keretek oldása stb.) | Kapkodás, rossz kommunikáció Erősödő bürokrácia A társadalmi párbeszéd hiánya A pártpolitika túlzott érvényesülése a döntésekben A piaci érdekeknek a szükségesnél erősebb érvényesülése (pl. a tankönyvkiadásban, a pedagógus-továbbképzésekben és más szolgáltatásokban) Átláthatatlan pályáztatás: fiskális szigor a bemenetnél és a teljes áttekinthetetlenség a döntéseknél |
| Tanárképzők | Szigetszerűen, de létező korszerű törekvések, műhelymunka, lehetőség a felnőttképzésbe való bekapcsolódásra | Életidegenség,
az iskolával való párbeszéd hiánya Átmeneti helyzet (áttérés a bolognai folyamatra) következtében elbizonytalanodás Összefonódások, helyi hatalmi harcok, lobbiérdekek kiszorítják a szakmai szempontokat Sokan „csak formalinban” láttak gyereket |
| Tudományos kutatók | Fontos témák felvetése, döntő fontosságú problémák felszínre hozása | Elefántcsonttoronyba vonulás, elszakadás a gyakorlattól A tudományos címek, rangok túlértékelése Rossz anyagi feltételek Hatalmi harcok, lobbiérdekek érvényesülése |
| Szülők, családok | Az iskolával együttműködni kész szülői csoportok,
segítségnyújtás az iskolának Részvétel lehetősége a döntésekben | Különböző szülői rétegek eltérő módon reagálnak (gőggel, a jogérvényesítés félreértelmezése, bizalmatlanság, lenézés, félelem stb.) Családok szétesése, a családi nevelés sokfélesége |
| Társadalom | A jogállam és a demokrácia létező alkotmányos keretei Szólásszabadság, kapcsolódás Európához és a világhoz | Magas feszültségi szint A szociális háló szinte teljes hiánya Általános bizalmatlanság A társadalmi szolidaritás erőtlensége, manipulálhatóság, etikai normák szétesése, „következmények nélküli ország” hatása Manipulálhatóság, a pénz és a média szerepének túlzott megnövekedése Férfi és női szerepek gyökeres átalakulása, hagyományok elhalványulása |
| Média | A korlátlan tájékozódás lehetősége Széles választék A társadalmi párbeszéd technikai lehetősége adott Az internet mint kihasználható tér a tájékoztatásra, vitára Nincs cenzúra | Szenzációk kiemelése, felületesség, a közszolgálat igényeinek háttérbe szorulása Az internet adta lehetőségek (vitára, tájékoztatásra) kihasználásának elégtelensége Visszaélés lehetősége a technika adta lehetőségekkel (internet-nyilvánosság), szabályozhatatlanság |
Felkérésünkre ötvenen válaszoltak; ezúton is nagyon köszönjük mindenkinek az értékes közreműködést.
A következő hetekben folyamatosan közreadjuk a beérkezett vélemények összesítését. A sort a pedagógusokra vonatkozó állapotrajzzal indítjuk. Terveink szerint 1-2 hetes gyakorisággal közöljük a többi részt.
Az összefoglalás során kizárólag a beérkezett gondolatokat „használjuk”, sohasem a sajátunkat. A minta véletlenszerűen alakult, tehát nem reprezentatív kutatásról van szó. A megismert és gyakran egymásnak is ellentmondó vélemények egy teljes foglalkozási csoportot írnak le, és nyilván számos sztereotip elemet tartalmaznak. Az összképet nem tekintjük véglegesnek. A leírtakhoz kérjük Olvasóink visszajelzéseit, bízva abban, hogy a beérkező hozzászólások segítik megalapozottabbá tenni a képet. Az aktuális állapot valósághű megrajzolását követően – reményeink szerint – megindulhat az együttgondolkodás arról, hogy a helyzet jobbítása érdekében miként használhatók ki az erősségek, és hogyan lehet ellensúlyozni, illetve felszámolni a gyengeségeket.
--