OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Egyeztető megbeszélés az oktatásért felelős államtitkár és a szakmai civil szervezetek vezetői között
2010. október 7.
» Hozzászólások (9)
: OFOE

Egyeztető megbeszélés az oktatásért felelős államtitkár és a szakmai civil szervezetek vezetői között

„Esik mocskosul az eső...” cseng a fülemben Kern András dala amikor néhány perccel 5 óra előtt beesem a Szalai utcai épületbe (ez már nem az OM, hanem a NEFMI államtitkársága). Óriási sor, egyenként igazoltatnak, akár a schengeni határnál. Sokan vagyunk civilek, ki tudja, ki mit remél. Megvárják, ameddig mindenki túlesik a beléptetésen, a terem csordultig tele meghívottakkal. Végignézek a társaságon, sok jól ismert arc, fegyelmezett várakozás, senki sem háborog az idő csúszása miatt. Átlagos életkor 60 körül lehet, úgy látszik a szakma nem csupán az iskolában öregszik. Viszont a nemek arány jobb, mint az intézményekben, legalább egyharmada férfi a társaságnak. Igaz: ide a szervezetek vezetői kaptak meghívást.

Az államtitkár asszony mentegetőzik: ez a legnagyobb terem az épületben, s ha máshová megyünk, az már pénzbe kerül. A Báthory utcában egy méretesebb helyiség 30 ezer forint, és higgyük el, annyi sincs. Előre jelzi: tudja, hogy a rendelkezésre álló egy óra nem teszi lehetővé az érdemi munkát, csupán a további együttműködés hogyanjára vonatkozóan szeretne a megjelentektől javaslatokat hallani. Hangsúlyozza, hogy törvény nem kényszeríti a civil szervezetekkel való közös munkára, de nagyon szeretné, ha menetközben kaphatna javaslatokat a következő év első felére elkészülendő új közoktatási törvényhez. Nagyon örül a sok jelenlevőnek, és reménykedik egy tartalmas együttműködésben.

Fegyelem és szabályozott rend

A korábbi nyilatkozataival összhangban Hoffmann Rózsa ezúttal is fegyelmezett és szabályozott rend megteremtését ígéri a közoktatásban, de hangsúlyozza, hogy ellene van minden túlszabályozásnak. Ellene van, hiszen, ha mindenre jogszabály van, lekerül a felelősség az emberek válláról. Az irányítás tehát csak a főtrendeket kívánja meghatározni, és nem minden lépést előírni. (Elrettentő adatként említi, hogy az 1993-ban hatályba lépett Közoktatási Törvényt 100 alkalommal módosították kisebb-nagyobb mértékben, s ennek következtében szinte senki sem ismeri ki magát a jogszabályok között.)


Ellenségek - Szűcs Édua rajza

Az államtitkár asszony hangsúlyozta, hogy a kormányzat és ezen belül a közoktatás a munkát, a rendet, a biztonságot, az egészséget és a családot tekinti alapértékeknek, és a normatív pedagógiát tartják kívánatosnak. Nevelésfilozófiájában a felnőttet tekinti fejlettnek és a neveltet fejletlennek, tehát a felnőtt (pedagógus, szülő) jelöli ki a feladatokat, ellenőriz és értékel természetesen a gyermeki jogok tiszteletben tartásával és a gyermek emberi méltóságának tekintetbe vételével. (Hozzáfűzte, hogy a gyermekközpontúságot hirdető alternatív iskolák külön engedély mellett természetesen továbbra is működhetnek.)

A terv új közoktatási törvény készítése. Előkészületként a nyáron nyolcvan a feladatra önként vállalkozó szakembert kértek fel egy előzetes témavázlat elkészítésére a közoktatás és a felsőoktatás számára. A szakemberek kiválasztásánál nem a pártállás számított, és Hoffmann Rózsa cáfolta a médiának azt a hírét, amelynek alapján a keresztény pedagógusok túl lettek volna reprezentálva a szakmacsoportban. A konszenzussal elfogadott munkavázlatot kapta meg az apparátus, amely ennek alapján alkotja meg október végéig a koncepciót indokolással együtt. Ezután kerül majd sor a nyilvánossággal való egyeztetésre (itt kapnak lehetőséget javaslattételre a civilek is), és kikérik az Országos Közoktatási Tanács és az Országos Közoktatáspolitikai Tanács véleményét. Mindehhez egy hét áll rendelkezésre. Széleskörű szakmai egyeztetést szeretnének (apró megjegyzés: kicsi rövid az idő az érdemi munkára, de nem szabad kimaradni belőle).

Az egyeztetéseken átesett koncepciót a tervek szerint a kormány februárban hagyja jóvá, és ezután történik a jogi megformálás. A parlament várhatóan május-június táján tárgyaljas a már kész törvénytervezetet.

A törvényt kerettörvényként kívánják létrehozni, ami azt jelenti, hogy nem lesz részletekbe menő, nagyon aprólékos. Nagyobb szabadságot kívánnak biztosítani az oktatásügy szereplőinek, ezzel nagyobb felelősségvállalásra is kívánják ösztönözni őket. Ugyanakkor a részleteket kormányrendeletekben és miniszteri rendeletekben kívánják majd szabályozni, többek között azért is, mert azt könnyebb szükség esetén módosítani.

A törvény a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján kerül majd nyilvánosságra.

Szakmai ellenőrzési rendszer

A szakfelügyeleti rendszer több szempontból is más lesz, mint a néhány évtizeddel korábbi.

a) Az ellenőrzés viszonyítási pontja nem központi előírás, hanem az adott iskola önállóan kialakított programja.

b) Nem egyes tantárgyak oktatását, hanem a tanítók és tanárok (és persze az óvodapedagógusok) pedagógiai kultúráját ellenőrzik majd, mégpedig a neveléselmélet és didaktika tudományosan meghatározott szempontjai alapján (apró megjegyzés: ez az elméleti háttér nincs teljesen rendben, nehéz elképzelni, hogyan lehet ezek alapján működőképes értékelési szempontokat kialakítani).

c) A szakfelügyelőnek nem lesz intézkedési joga, objektív szempontok alapján értékel, és javaslatot tesz az iskola pedagógiai munkáját illetően.

Az előkészítő szakaszba kidolgozzák a felügyelői látogatás modelljét, elkészítik a dokumentációt, és megszervezik a képzést. Az lehet szakértő, aki a képzésen bizonyítja a rátermettségét, felkészültségét. A leendő szakértői gárda és a jelenlegi országos szakértői névjegyzék viszonyáról még nem döntöttek. A rendszert 2011. áprilisában kipróbálják néhány önként jelentkező iskolában, és szakértőnek is jelentkezni kell. Mindig 3 fős szakértői csoport vizsgál egy iskolát, s ennek az lesz a vezetője, aki szakértőként már legalább két vizsgálatot végigcsinált.

Pedagógus életpálya modell

Pontosan kidolgozzák a pedagógusok munkakörét, képzési és továbbképzési rendszerét. Az ötéves tanárképzés után egy éven át csak tanárjelölt az illető, aki a gyakorló évét tölti, 5-10 éven keresztül a tanár1 kategóriába sorolódik, majd egy minősítő eljárás után átkerül a tanár 2-be. Természetesen a bértábla is ennek a kategóriarendszernek megfelelően alakul (a jelenleginél lényegesen magasabb fizetéseket tervezve). Pontosan kidolgozzák az igazgató, a szakértő, a szaktanácsadó tevékenységének kritériumait is.

(Apró megjegyzés: ez egészen jó elképzelés, a gond ismét a pénzhiány. No meg egy kérdés: Vajon lesz-e valaha megfelelő költségvetése a közoktatásnak? Jelenleg – a költséghatékonyság jegyében – apparátus létszáma is minimális, ki tudja, marad-e energia a tervezett egyeztetésekre.)

Tantervi szabályozás

A jelenlegi közoktatásirányítás számára a tantervek jelenlegi szabályozása, pontosabban szabályozatlansága elfogadhatatlan. Ezért újra meg kívánják határozni a nemzeti minimum követelményeket. A középiskola számára háromszor három fajta kerettanterv készül iskolatípusok szerint. Az egyes intézmények szakmai autonómiája a tananyag 10-15 százalékában valósulhat meg. Alapul a KDNP közoktatási koncepciója szolgál. Az innovatív iskoláknak joguk lesz engedélyeztetés után a központi tantervektől eltérő programokat működtetni.

Az érettségiről

Problémát okoz, hogy nincs kapcsolata a felsőoktatással. A jelenlegi közoktatásirányítás képviselői helytelenítik, hogy a tanulók már 15 éves korukban választásra kényszerülnek. Nagyon nagy gondot jelent az érettségi alacsony színvonala. Meg szándékoznak ugyan őrizni az érettségi vizsga két szintjét, de nem támogatják a kizárólag kompetencia alapú követelményeket. Fontos, hogy megfelelő mennyiségű ismeretet is elsajátítsanak a diákok. Szelíd kényszerrel el kell érni, hogy a diákok magasabb szintű tudással hagyják el a középiskolát.

Az érettségi szabályozásában figyelembe veszik, hogy 2-3 évvel korábban ki kell adni a jogszabályt, mint ahogy életbe léptetik. Az érettségin tervezett változtatásokat összekapcsolják a felsőoktatási törvény módosításával. A két szint megmarad, de más tartalommal és más névvel.. Egyszerűbb, olcsóbb, kevesebb választási lehetőséget kínáló érettségit kívánnak létrehozni. Fokozatosan, de el kívánják érni, hogy az elégséges határa ne 20%, hanem 50% legyen.

Hoffmann Rózsa megköszönte a hozzá érkezett javaslatokat (szép vaskos paksaméta lett), és ígérte, hogy áttanulmányozzák és hasznosítják őket. Reméli, hogy a Közoktatási Törvény kialakításánál a javaslatok a megfelelő helyeken is megfogalmazódnak majd.

Hozzászólások

Barlai Róbertné

Felajánlja, hogy a Pedagógusok Civil Fóruma (Pecifo) szívesen összefogja az ügyért tenni kívánó civileket. Eddig is tartottak munkamegbeszéléseket az aktuális közoktatási kérdésekről (ennek a fórumnak Hoffmann Rózsa az alapítói közé tartozott), Elérhetősége: barlaine[kukac]fpf[pont]hu

Menyhért Ildikó (Utolsó Padban Egyesület):

Ki határozza meg azt a szintet, amikor a kisiskolás még nem bukik?

Az óvodapedagógusok képviselője kérdezte, hogy mindez az óvodákra is vonatkozik-e (a válasz: igen, és a bölcsödepedagógusokat is partnereknek kívánják tekinteni)

Felmerült a civil szervezetek rossz anyagi helyzete, és az igény a szakmai lapok támogatására. (Ígéretet kaptunk működési pályázat kiírására a civil szervezetek számára, de erre a megszokottnál később kerül majd sor, lehet, hogy csak a jövő év elején.)

Miklósi László a TTE elnöke felvetette a tankönyvek, az egyeztetés és a finanszírozás kérdését. Problémaként jelezte az állandó időkényszert. (Az államtitkár asszony a tankönyvpiac szabályozását ígérte. Szándékaik szerint minden kerettantervre épül majd egy tankönyvsorozat, így nem lesz egy-egy tantárgynak 16-féle tankönyve, csak három. Ha ez megvalósul akkor lehet majd a tartós tankönyvek rendszerét kialakítani.)

Szó esett a környezettan önálló tantárgyként történő megőrzéséről, a művészetek kiaknázatlan lehetőségeiről a nevelésben. (Az államtitkár asszony válaszában elhangzott, hogy vannak olyan ismeretkörök és műveltségi területek, amelyek nem tantárgyiasíthatók, ezeket szintén bele kívánják tenni a NAT-ba. Ugyanakkor a féléves, kis óraszámú modultárgyaknak nem látják értelmét, egy tantárgyat akkor érdemes bevezetni, ha legalább heti két tanítási óra jut rá, és be kívánják vezetni a napi egy testnevelésórát is.)

Benedek András (az MPT képviseletében) a vidéki intézményekkel való kapcsolattartáshoz ajánlott fel segítséget.

Horn György javasolta, hogy a civil szervezetek számára legyen az interneten kapcsolattartási lehetőség (Hoffmann Rózsa jelezte, hogy e kapcsolat megteremtése nem közpolitikai, hanem civil feladat.)

Az államtitkár asszony kitért a kisiskolákkal kapcsolatos problematikára is. A kisiskolák fenntartását és újraindítását támogatják, akár annak árán is, hogy legyenek összevont alsó tagozatos osztályok, de ezt nem mint kényszert, hanem mint lehetőséget kívánják biztosítani. Továbbra is az önkormányzatok lesznek az iskolafenntartók, az állam csak akkor vesz át iskolát, ha az önkormányzat nem tudja működtetni. Ugyanakkor a tanárok fizetését nem az iskolafenntartónak, hanem a kormányzatnak kell biztosítania.

A minisztériumhoz lehet küldeni e-mailben kérdéseket javaslatokat: kozoktatas[kukac]nefmi[pont]gov[pont]hu. Az ígéretek szerint ezek minden alkalommal eljutnak majd az adott terület illetékeseihez.

Szekszárdi Júlia