OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Tehetséggondozás a digitális korban
2011. április 21.
» Hozzászólások (2)
: Elmélet

Tehetséggondozás a digitális korban

A Fordulópont című folyóirat legfrissebb (51.) tematikus száma a tehetség, a tehetséggondozás tematikáját járja körül rendkívül sokoldalúan, a megszokott igényességgel. Mindenkinek ajánlom, akit érdekel, hogy mi minden segítheti, illetve gátolhatja a tehetség felismerését, kibontakozását mai világunkban. Itt egyetlen, a pedagógusokat különösen érdekes részletet emelek ki: Gyarmathy Éva néhány gondolatát a digitális korban történő tehetséggondozásról.

Gyarmathy Éva rendkívül izgalmas tanulmányában arról ír, hogy a digitális kor újrarendezi a képességeket, és megváltoztatja az értékek egy részét. A digitális korban szocializálódó nemzedékek agyműködése is megváltozik. A hagyományos írásbeliség háttérbe szorulásával a bal agyfélteke dominanciája csökken, és a jobb agyfélteke több ingert kap.

Szókratész még az írásbeliségtől féltette az ifjú generációt...

Azt is megtudhatjuk, hogy Szókratész a maga korában az írásbeliség megjelenését tartotta veszélyesnek a jövő generációja számára, mivel az véleménye szerint rontja az emlékezőképességet, és akadályozza az elmélyülést. A mai felnőtt generáció pedig éppen az írásbeliség háttérbe szorulásától félti az ifjú nemzedéket. Tudomásul kell azonban venni, hogy a digitális korban alapjaiban alakul át az információfeldolgozás módja. A hagyományos elemző, lépésről lépésre történő feldolgozás mellett egyre nagyobb szerepet kap az egészleges téri-vizuális feldolgozás. Ehhez a változáshoz az agyunk is alkalmazkodik. Komoly gondot jelent azonban, hogy az oktatási rendszer ezeket a változásokat alig követi.

Einsteinnél, Edisonnál, Agatha Christie-nél vagy akár Széchenyi Istvánnál, tehát a tagadhatatlanul kivételes tehetséggel bíró, az utókor számára egyértelműen sikeresnek tekintett embereknél gyerekkorukban feltételezhetően tanulási részképességzavart (diszlexiát, diszgráfiát, diszkalkuliát, ráadásul gyakran hiperaktivitást) lehetett volna kimutatni. De körülöttük még olyan volt a kulturális környezet, hogy a bal agyfélteke működtetésével kompenzálható volt a jobb agyféltekének az átlagosnál intenzívebb funkcionálása.

A tehetségesek közül azok érhettek és érhetnek el ma is sikereket, akik a kreatív gondolkodás mellé elsajátítják a logikai-elemző gondolkodást és az írásbeliséget. Napjainkban viszont kevésbé számíthatunk a kulturális környezet kompenzáló hatására. E területen sok dolga lenne még a pedagógiának. (A Fordulópont e tematikus számáról részletes ismertetőt közöl a Kölöknet.)

Szekszárdi Júlia