OFOE | Nyomtatóbarát oldal: Facebook-2011 - részletek Tóth-Mózer Szilvia és Lévai Dóra tanulmányából
2011. augusztus 11.
» Hozzászólások (0)
: Elmélet

Facebook-2011

Részletek Tóth-Mózer Szilvia és Lévai Dóra tanulmányából

Az osztályterem és az iskola online kiterjesztésére számos lehetősége van a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt. Tanárként az oldalt hatékonyan lehet használni például a mentorálási rendszer kialakításával, illetve a pedagógusnak lehetősége van arra, hogy egyensúlyt teremtsen a nonformális/informális/formális forrásból érkező információk között. Az online közösségi oldalak használata diákok és tanárok számára egyaránt kínál oktatási és nevelési helyzetekhez köthető lehetőségeket, amennyiben a tanár elfogadja, hogy a diák az interakcióban egyenrangúan részt vevő fél.

(...)

A kérdőívet három hónap alatt (2011. április elejéig) 1505 közoktatásban tanuló diák és felsőoktatásban tanuló hallgató töltötte ki az ország különböző részeiről. A mintaválasztás során arra törekedtünk, hogy azokat a diákokat érjük el, akik a közösségi oldalon jelen vannak. Kényelmi, hozzáférés alapú mintavételt alkalmaztunk, és a diákok kapcsolati hálóját aktivizálva terjesztettük a kérdéssort. Az online kérdőív alkalmazása miatt a minta nem reprezentatív, de ahogy a válaszokból kiderült, a mintába került diákok valóban aktív Facebook-felhasználók.

(...)

A diákok többsége számára a “facebookozás” valamiféle aktivitás, tehát nem csak szemlélődnek, legtöbben naponta ténykednek is. Frissítik az állapotukat, hivatkozásokat osztanak meg, fényképeket és videókat töltenek fel, idézeteket, filmrészleteket kérnek, teszteket, kvízeket töltenek ki. Szerencsemondó, hangulatjelentő és ajándékküldő alkalmazásokat használnak, játszanak és természetesen lájkolnak, azaz tetszést nyilvánítanak külső oldalakon is: vicces dolgokkal és bölcsességekkel kapcsolatban. De mindezt megtehetik ismerőseik bejegyzéseivel és fényképeivel is.

(...)

Kutatásunk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra a kérdésre, hogy az online közösségi oldalak miképpen használhatóak az oktatás támogatása céljából. A legnépszerűbb online közösségi oldalt közel 500 millióan használják világszerte, ám nagyrészt információk megosztására, fényképek közzétételére, ismerősök által megosztott tartalmak kommentelésére, illetve kommunikációs célból. Általánosságban elmondható, hogy az oldalon zajló aktivitás inkább a szociális interakciókat és kapcsolatokat erősíti, mintsem az oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek körét bővíti 

(...)

A tananyagokhoz való hozzáférés terén egy sikeres tudásátadó közeget jelenthet a Facebook, ezért megkérdeztük a diákokat, hogy általánosságban jellemző-e, hogy tanáraik számukra az iskolával kapcsolatos tartalmakat osztanak meg. A diákok 40%-a felelt úgy, hogy ez jellemző a pedagógusaik részéről. Ez önmagában kedvező arány, hiszen szakirodalmi adatok is alátámasztják, hogy a tanár és a diákok számára egyaránt előnyökkel jár, ha közösen alakítják át az online közösségi felületet tanulási környezetté.

(...)

Az iskolához kapcsolódó tartalmak megosztásán kívül rákérdeztünk arra is, hogy a tanárok használják-e az oldalt a szociális kapcsolatok erősítése céljából, élnek-e a közösségszervezés lehetőségével. A tanárok közül kevesebben élnek a közösségszervezés lehetőségével, mint amilyen arányban iskolával kapcsolatos tartalmakat osztanak meg diákjaikkal. A diákok válaszai alapján a tanárok háromnegyedére nem jellemző, hogy közösségszervezésre is használná az online közösségi felületet.

(...)

A tanárok szempontjából kedvezőtlen hozzáállás, hogy az online közösségi oldalakat csupán csöndes információszerzésre használják a gyerekekkel kapcsolatban. Véleményünk szerint a Facebookon szerzett információk a pedagógus számára semmiképpen sem használhatóak fel megkülönböztető céllal az osztályteremben. Amennyiben a tanárnak véleménye van az oldalon közzétett információkról, úgy célszerű, ha tetszését/nemtetszését abban a közegben nyilvánítja ki, ahonnan az információt szerezte.

(...)

Eredményeink azt mutatják, hogy az online közösségi oldalon a tanulók 5%-a élt meg tanár részéről valamilyen sérelmet, míg 27,8% diáktársainak “esett áldozatul”. A két kategória között átfedés is található: a diákok 2,8%-a mind tanár, mind diáktárs részéről szenvedett el valamilyen sérelmet a közösségi oldalon. Kérdés, hogy ők érzékenyebbek-e társaiknál, vagy valóban céltáblái mind diáktársaiknak, mind tanáraiknak. Könnyű abba a hibába esni, hogy az osztályközösség által peremre szorított diákokkal szemben a pedagógus is kirekesztően és megalázóan viselkedjen, hiszen ezáltal szorosabbra fűzheti kapcsolatát az érintett osztállyal, és az osztályközösség is jobban összetart a kirekesztettek ellenében.

Bár a kutatásban gyakoriságra utaló kérdéseket nem tettünk fel, a sérelmek különböző típusait soroltuk fel: a legtöbb tanuló diáktársai részéről érkező goromba hozzászólásra (15%), róla készült kedvezőtlen kép feltöltésére (11,1%) panaszkodott. A tanárok mindenféle sértésben alulmaradtak a diáktársakhoz képest, de a válaszokból kiderült, a diákok Facebookon közzétett információival való visszaélést csaknem annyian tapasztaltak tanároktól, mint diáktársaiktól: a megkérdezett tanulók 3,9%-ának volt ilyen élménye tanárával kapcsolatban.

(...)

Az adatvédelmi beállítások ismeretlenek zaklatásaitól talán megvédenek, de az osztálytársak és a tanár-ismerősök részéről tapasztalt kellemetlen élmények visszatérő, állandósult jellege takarja a cybermobbing fogalmát, ami ellen másféle eljárásokat kell bevetni, mint az ismeretlen elkövetőkkel szemben. A diáktársak által bevetett pszichoterrornak tanári, osztályfőnöki feladat lehet elejét venni – elsősorban megelőzéssel, közösségformálással elkerülni a zaklatás és a sérülések kialakulását.

A tanulmány teljes szövege megtalálható a Pedagógia-online portálon.