OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 |
#288  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-06-26 06:14
Kedves Zsuzsi Azt írod, hogy nehezen szakítasz időt a magaddal való törődésre. Sokszor hallom ezt. Van azonban egy jó hírem, ha törődsz magaddal, az nem időt vesz el, hanem időt csinál. Effektívebb leszel, jobban, könnyebben mennek a dolgaid, azaz többszörösen megtérül a befektetett idő. Van azonban egy rossz hírem is. Ez csak akkor derül ki, amikor csinálod, és ráadásul nem is másnap, hanem csak hetek múlva(ez azért jó hír, hiszen ez nem olyan sok idő). Addig tényleg még egy kolonc, amit cipelni kell.
Szeretettel Péter
 
#287  Zsuzsizsu[kukac]freemail[pont]hu2004-06-24 09:47
(folytatás)
Szóval, kedves PÉTER Persze, hogy rajtunk is áll,mennyire vagyunk boldogok, de azért a körülmények is befolyásolnak. És a körülményeket mi csak részben vagyunk képesek befolyásolni. Legfeljebb megpróbálunk nem csupán a gondokra koncentrálni. Szerintem szakmai tudás kérdése, hogy a gyerekekkel foglalkozva mennyire vagyunk képesek felülkerekedni a saját problémáinkon. Igazad van a helyes étrend, testmozgás, egészséges életvitel stb. kérdésekben, de egy túlterhelt ember (és sokan, pedagógusok sajnos elég hajszoltak vagyunk) nehezen szakít még erre is időt. Nekem egyszerűen nem marad egy fikarcnyi energiám sem ahhoz, hogy sajátmagammal foglalkozzam. Persze már az is gyógyítólag hat rám, hogy ezeket a dolgokat kibeszélhetem (pontosabban kiírhatom magamból), például itt. Ennek is van némi mentálhigiénés funkciója. Azért szeretem, amiket írsz, és kimondottan jól esik replikázni. Barátsággal Zsu
 
#286  Zsuzsizsu[kukac]freemail[pont]hu2004-06-24 09:46
Közben már, mióta nem jártam itt egészen sok minden történt ebben a rovatban. Néhány napig nem tudtam ránézni erre a portálra. Na sebaj Nem szeretném Pétert reagálás nélkül hagyni. (Nehezen viselem el, hogy ne az enyém legyen az utolsó szó. Nálam ez is része a "boldogságnak", legalább is a jó közérzetnek)
 
#285  Erikaera[kukac]axelero[pont]hu2004-06-22 14:18
Kedves Kollégák Érdemes a Tanácsadó rovatban ránézni a legutolsó kérdésre, és az arra adott válaszra. Nagyon izgalmas Csak véletlenül nyitottam ki, és mellbe vert maga a probléma. A szülők gyakran tehetetlenek. Az én lányom még csak 15 éves, de biztosan belepusztulnék, ha 18 éves korába oda jutnánk, ahogyan a történetből megismert család
 
#284  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2004-06-22 11:02
Kedves Zsuzsa
A törzslapszám utáni évszám mindig a beiratkozás éve, mivel abban az évben nyitottuk meg a törzslapot. Konkrétan: Kis Pista 2004-ben iratkozott be, kezdte el a 9. osztályt. A 2004-ben megnyitott anyakönyv mondjuk 8.lapján van. Tehát a törzslapszáma 8/2004. A naplóban a sorszáma 9.-ben az is 8. Lehet hogy 10-re kibukik előle 2 tanuló, tehát a NAPLÓBAN a sorszáma 6. lesz, de az anyakönyvben ugyanazon a lapon marad, tehát VÉGIG a törzslapszáma 8/2004 lesz, de a naplósorszáma akár minden évben lehet más. Nem tudom elég világos voltam-e, de ha gond van, akár telefonon is elmondom.Tel.:30/507 1865 Üdv Márta
 
#283  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2004-06-22 10:48
Kedves Zsuzsa Utána néztünk, egy napon belül fog menni a pontos válasz. Üdvözlettel Juli
 
#282  Zsuzsabudaizs[kukac]hello[pont]hu2004-06-22 09:35
Kedves kollégák
Lehet, hogy buta a kérdés amit felteszek, de nekünk most ez okoz gondot.
Van-e valamilyen meghatározott formátuma a tanuló dokumentumaira (bizonyítvány, törzslap) kerülő törzsszámnak. A törzslapszám utáni évszámon van a vita, ugyanis van olyan vezetőnk aki azt állítja, hogy oda az aktuális évszám kell, hogy kerüljön, mások szerint pedig a 4-5 évfolyamon keresztül a beiratkozás éve, és így nem változik a törzsszám sem. Volt rá példa, hogy egy osztálynyi bizonyítványt irattak újra, a következő évben pedig azt kérik, amit előtte nem fogadtak el. Szóval tudnátok nekünk segíteni Mi a helyes formátum, hol van ez szabályozva (ha van egyáltalán) Szakközépiskoláról van szó.
Zsuzsa
 
#281  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-06-21 07:36
Kedves Zsuzsi Megértem, amit írsz, és szörnyen sajnálnám, ha úgy tűnne, helyetted szeretnék optimista lenni. Tudod, a boldogságra való képesség nem helyzet, hanem attitűd függő dolog. Az az tapasztalatom, hogy sokkal többet változtathatnánk a dolgainkon, semmint azt tesszük, mert szentül meg vagyünk győződve arról, hogy a korlátaink le vannak betonozva. Ezt sugallja a környezetünk is, de mi ennél sokkal erősebben kiáltjuk magunknak, mert ez aztán fölment sokminden alól. Az a tapasztalatom, hogy ha sikerül valakiket rávenni arra, hogy képesek legyenek (hihetetlen bátorság kell hozzá) ránézni a valódi életükre, és béklyózatlan gondolatokkal megtervezni egy újat, akkor a legnagyobb döbbenet a szabadság élményét övezi. És ne csak nagy dolgokra gondolj, sőt elsősorban is ne arra. A napi életvezetésben a rendszeres testmozgástól, az étkezési szokásokon keresztül, a feltöltődés apró napi trükkjeire. Szörnyű és nagyszerű, de ki kell mondani: felelősek vagyunk a magunk boldogtalanságáért. Szeretettel Péter
 
#280  Zsuzsizsu[kukac]freemail[pont]hu2004-06-20 08:53
Kedves Péter Kicsit sok volt a hajtás az utóbbi héten, ezért nem válaszoltam. Kapóra jött az az írás, ami megjelent most a honlapon (Papp Sándor). Főleg az a része, amely az elszemélytelenedésről szól. Mintha a jelenlegi követelmények, élettempó stb. nem segítene abban, hogy ha nem is boldog, de legalábbis kiegyensúlyozott életet éljünk. Az iskoláskorú gyerekek körül egyre több a széthullott család, a pedagógusok általában örülnek hogy élnek... Olyan gyönyörű, amiket Te képviselsz, de a "való világ" nem kedvez a megvalósításnak. Vagy túl pesszimista vagyok Közvetlen környezetem nem tart annak. Kicsit keserű vagyok olykor, pedig szeretnék én is derüt árasztani, hidd el. Őszinte barátsággal Zsuzsi
 
#279  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-06-14 05:44
Kedves Zsuzsi Azt hiszem a lényegnél vagyunk, és nagyjából itt is szoktunk elakadni. Azért próbálkozom. A boldogság belülről jön, nem kívülről. Mindannyiunknak vannak gondjai és problémái, és mégis vannak köztünk olyanok, akik képesek a boldogra, és vannak akik nem. És ha lennének olyanok mégis, akiknek nincsenek gondjaik és problémáik, azok között is számos boldogtalant találhatunk. Vagyis továbbra is azt állítom, hogy alapvetően mégis ez az elsődleges feladat mindannyiunk számára: addig tologatni a "berendezési tárgyainkat", amíg egy harmónikus otthonná nem válik a belső terünk, aztán jöhet minden más. A gyerekek egyébként csukott szájon keresztül is felismerik az összeszorított fogat, kár kísérletezni. Ami meg a TV-t illeti, azt írtam, hogy a nappaliból kell kihajítani, s ezzel azt akartam mondani, hogy a szelektálás legfontosabb lépését így tehetjük meg. A nappali ugyanis diskurálásra való, interaktív közösségi életre, és nem egy agyelszívó csőre való individuális rácsatlakozásra. Úgy gondolom, hogy az TV-is, meg az internet is áldás, az életmódunk lehet átok. Szeretettel Péter
 
#278  Zsuzsizsu[kukac]freemail[pont]hu2004-06-11 07:38
Kedves Péter Hogy legyünk kongruensek (hitelesek, önmagunkkal azonosak) az még rendben lenne. De hogyan produkáljuk at, hogy "boldog emberekként legyünk jelen az életükben" Ez jó lenne, de nem működik. A mi életünk is tele van gonddal, problémával, a pedagógusoké is. Legfeljebb annyi várható, hogy míg a gyerekekkel együtt vagyunk, emelkedjünk felül ezeken, és koncentráljunk a ránk bízottakra. Ez még esetleg megy. A gyerek valóban "nevelődik", sajna nem csak általunk. Szerintem, ha az iskola jól teszi a dolgát, labdába rug a gyerek szocializációjában. Persze ez a "rugás" olykor sorsdöntő is lehet. A TV kihajítása pedig nem célszerű, inkább szelektálni kellene megtanulni és tanítnai. Nem is szólva az internetről, amely egyszerre "átok meg áldás". Barátsággal Zsuzsi
 
#277  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-06-09 06:10
Kedves Zsuzsi Igen, talán ez a kulcsmondat, hogy mindenki a saját kompetenciakörében próbálkozzon, vagy másképpen fogalmazva: próbáld meg legalább saját magadat megváltani, mielőtt másokkal próbálkozol Mert megbízhat-e egy gyermek bennem, ha azt látja, hogy saját magamat sem tudom irányítani Vajon gondozom-e magamat az elvárható szinten Azt eszem-e, amire igazán szükségem van, mozgok-e annyit, ami karbantartja a testemet, kihajítottam-e a TV-t a nappaliból, úgy élem-e az életemet, ahogy az nekem jó, vagy pusztán megszokások, sugallmazások szerint. A gyerekek, fiatalok semmit nem értékelnek többre, mint a kongruenciát. Ha mélyen belegondolunk, akkor leginkább azt kívánjuk nekik, hogy legyenek boldogságra képes felnőttek, de ezt nem lehet tanítani, csak mutatni, vagyis a legfontosabb feladatom, hogy boldog emberként legyek jelen az életükben, mert ahogy Burckhard Ergzsébet mondta: A gyereket nem lehet nevelni ..., a gyerek nevelődik. Szeretettel Péter
 
#276  Zsuzsizsu[kukac]freemail[pont]hu2004-06-07 12:56
Látod, Péter, éppen erről van szó. Én sem gondolom,hogy a csak a gyerekek változtak meg, de a világ, a felnőtt környezet is egészen más lett. Minden és mindenki rohan, bizonytalan, szorongó, és nagyon nehéz orientálni a gyerekeket olyan pedagógusoknak (és szülőknek), akik maguk sem érzik magukat biztonságban. Persze, nem normális, hogy nincs idő(nk) nyugodt beszélgetésre, a gyerekek szükséglete iránti igazi figyelemre, miközben (legalább is nekem) ezért is állandó lelkiismeretfurdalásom van. Azt hiszem, valamennyien (sajnos a gyerekeink is) ennek a keserű levét isszuk. Talán ha mindenki a saját kompetenciakörében próbálkozna... De szerinted ez elég A gyerekeink mégiscsak most élik visszahozhatatlan gyerekkorukat, diákéveiket, és amit most nem kapnak meg, az már nem pótolható. A régi rutinok (még a jók, demokratikus és gyerekköpontúak sem) működnek már igazán. Te képes vagy őket még a valóságban működtetni
 
#275  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-06-06 19:59
Kedves Zsuzsi Momentán nincs gyermekcsoportom, de néhány éve állami gondoskodásban élő gyermekekkel is dolgoztam évekig, előtte meg gimnazistákkal. Mindettől függetlenül úgy látom, hogy nem csak a gyerekek változnak az utóbbi években (ahogy az azelőttiekben is), hanem a körülöttünk lévő világ is. Most csak két fontos tendenciára utalok: az egyik az információval kapcsolatos világfelfordulás, ami egyre tarthatatlanabb, mondhatni nevetségesebb helyzetbe hozza a ma iskoláját, s az azt képviselő tanárokat, és ezt nagyon érzik a diákok, a másik pedig az az értékválság, ami átlengi a társadalmunkat, a képmutatás és a szemforgatás, ami egy rémületes és elfogadhatatlan képet fest a gyermekek elé.
 
#274  Zsuzsizsu[kukac]freemail[pont]hu2004-06-06 10:35
Kedves Péter Carl Rogers tanait én is jól ismerem, szeretem, vettem részt olyan tréningeken, ahol saját élményként találkoztam velük. Azt érzékelem, hogy az utóbbi években a gyerekek szükségletei mintha kicsit megváltoztak volna. Mi,"gyermekközpontú pedagógusok" pedig a tíz évvel korábbi szükségletekre reagálunk a mai iskolásoknál. A Fanny és Alexander papjától én is zsigerből idegenkedem, és nem tartom jó tendenciának a teljesítménykényszer felerősödését. Ennek hatására a gyerekek vagy idegroncsok lesznek vagy elmenekülnek, motválhatatlanokká válnak. De a rogersi gondolkodás sem feltétlenül segít át a jelenlegi gyerekekkel adódó gondokon. Te nem látod az utóbbi évek változásait a gyerekeken Ezért kérdeztem,hogy pillanatnyilag milyen kapcsolatban állsz iskolásokkal
 
#273  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-06-06 07:20
(folytatás) Zsuzsi Gondold csak át a te praxisodat Hány meg hány olyan eleme van, amit csakis egy termelő üzemi racionalitás igazol, hány, meg hány olyan, amit csakis a szokásjog. Gondold meg, hány százalékban segítesz a gondjaidra bízottaknak valakivé, potenciális önmagukká válni, és mennyi időt töltesz olyan dolgok megtanításával, amit garantáltan elfelejtenek, és/vagy elavul, használhatatlanná válik, mire oda kerülnek, hogy értékesíteni kellene a tudásukat a piacon. Hány százalékban dolgozunk a társadalmi elvárások szerint és hány százalékban a gyermekek valódi igényei szerint. És itt a választóviz. Mert erre szokott az a válasz jönni, hogy ha a gyermekek igényei szerint mennének a dolgok, akkor sose lenne belőlük rendes ember, sose válnának a társadalom számára elfogadhatókká, ... de mi majd megmutatjuk, hogy akkor is rendes embert faragunk belőlük. Aki ezt válaszolja, az maga a "megmentő", nem sokat lehet vele kezdeni, mert tele van "jóindulattal", mint a "Fanny és Alexander"-ben a pap. Önmagunk megmentése ott kezdődik, ahonnan Te szólsz az előbbi soraidban: a kétség, a kétkedés és az alázat felől indulhatunk.
 
#272  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-06-06 07:19
Kedves Zsuzsi Ha megfogalmazható lenne a megoldás itt néhány mondatban, akkor semmi sem tartana vissza, hogy megtegyem. A helyzet valóban súlyos. Talán csak egy kollektív fellázadás segíthetne ..., de bármily meglepő, nem a szülők, a gyerekek és még csak nem is a hatalom képviselőivel szemben, hanem a saját berögződéseinkkel, hiedelmeinkkel szemben. Carl Rogers valahogy úgy fogalmazott a 80-as években, hogy ha csak egyet kívánhatna, akkor azt kívánná, hogy a tanárok felejtsék el egy pillanat alatt, hogy tanárok, és mindazt, ami ehhez tapad, és legyenek képesek önmaguk hiteles személyiségével megjelenni a tanulási helyzetekben.
 
#271  Zsuzsizsu[kukac]freemail[pont]hu2004-06-03 08:39
Nem kétséges, hogy a tanároknak drukkolsz,és őszintén irigyellek, hogy volt módod kilépni a szokványos mókuskerékből. Adj már valami tanácsot, hogyan kezdheti "önmaga megmentését" egy átlagpedagógus a jelenlegi körülmények között. Amikor a szülők fölényeskednek, a gyerekek nem motiváltak a tanulásra, egyre nehezebb felkelteni az érdeklődésüket, ráadásul borzasztóan nehéz ellensúlyozni az őket érő hatásokat. Ráadásul rajtunk minden felelősség. Mi felelünk a rossz teljesítményért (PISA), az erkölcsi hanyatlásért, miközben presztízsünk a béka f.... alá zuhant. Én is tudom, hogy a személyiségünk erejével ki lehet küzdeni az elfogadásunkat, de fogytán az energiánk. Legalább is én gyakran úgy érzem. A kollégák meg egyre szkeptikusabbak, és a pesszimizmus ragadós.
 
#270  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2004-06-03 05:43
Kedves Zsuzsi Talán nem kell bizonygatnom, hogy a körülmények és a tanárok labdajátékában én a tanároknak drukkolok, de bármily fájdalmas, ki kell mondani, hogy igazából a tanárok maguk ellen játszanak, mert mi alakítjuk a körülményeket. Igen, azt írtam mi, noha meg vagyok győződve arról, hogy nem Te, nem azok akik itt megszólalnak alakítjuk ilyenné a körülményeket, de mégis jobb ha azonosulunk a saját társadalmunkkal, a tanártársadalommal. Mert kérdezem, egy iskolai légkört ki tud igazán elrontani. A fenntartó ..., bizonyára tud rajta rontani, a szülők ... ők is ronthatnak rajta, a gyerekek ... talán ők is, de úgy igazán (nézz körül a saját tanntestületedben), úgy igazán a tanárok határozzák meg a légkört. Egyébként igen, tanítok. Egyetemen, pedagógus továbbképzési kurzusokon és az üzleti életben, de mindenhol a magam szabta körülmények között. Ennyit tudtam tenni a magam megmentéséért. A pedagógus társadalom is csak saját maga magát mentheti meg, mert sosem járt jól, ha ezt más akarta megtenni.
 
#269  Zsuzsizsu[kukac]freemail[pont]hu2004-06-02 22:13
Kedves Péter Nem veszed észre, hogy mi,tanárok már rég nem vagyunk urai a helyzetnek Hogy a körülmények labdáznak velünk Mit gondolsz, Rita miért reagált ilyen keserűen Kata szavaira. A leghivatásszeretőbb (leggyermekközpontúbb) pedagógusokat veti ki magából a jelenlegi iskolai légkör. Te tanítasz pillanatnyilag Ha igen, nem érzed ugyanezt
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 |
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.05.18.
Ebbe az iskolába járatja gyerekeit a budai elit: 10-szeres a túljelentkezés, tandíj nincs
"Ha ma elmegyek egy 15 éves érettségi találkozóra, ott az egykori tanítványaim jó része olyan szakmában dolgozik vagy olyan foglalkozást végez, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelent, egyszer...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.05.18.
Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását
Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. A szükséges matematikai leíró...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.18.
Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket
A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.17.
Robotdiák helyettesít egy beteg gyereket a tanórákon Bécsben
Egy különleges diák, egy 30 centis robot is jár az osztrák főváros egyik általános iskolájába, a Volksschule Neilreichgasséba. Az AV1 névre hallgató robot az egyik tanulót, Dominikot helyettes...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.17.
Csak a politika szintjére ne süllyedjen le a vita – történelemtanítás másképp
Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készs...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.17.
Az ombudsman szerint alapjogokba ütközik a kötelező nyelvvizsga bevezetése
Az intézkedés veszélyeire korábban többek között Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is felhívta a figyelmet, szerinte a felvételi rendszer bemeneti feltételeinek módosítása tö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.14.
Ahelyett, hogy megvédenék, büntetik a prostitúcióra kényszerített gyerekeket
Április végén egy gyermekprostitúciós ügyben a bíró szigorúbb ítéletét azzal indokolta, hogy az elkövetés helyszínén az utóbbi években megsokasodtak az ilyen bűncselekmények. A helysz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.14.
Rettegtek a gyerekek a súlyos lelki traumákat okozó óvónőtől, de semmi nem történt, amíg egy szülő feljelentést nem tett
Az olyan panaszokat, ahol nincs látható nyom, külső sérülés, sajnos nagyon nehéz bizonyítani – nyilatkozta a Népszavának Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Tapasztalatai szerint az é...
(Forrás: népszava)
--
2019.05.14.
Friss kutatás: a munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást
Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait – az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek