OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
#149  Paróczai Hajnalkaszuszik[kukac]freemail[pont]hu2003-10-02 14:49
Ki tudna nekem segítséget nyújtani a következő dologban Kötelezheti-e az iskola a tanárt arra, hogy az órán általa használni kívánt tankönyvet megvegyeJoga van-e ahhoz a vezetőségnek, hogy utólagos bejelentéssel közölje ezt a tényt: a tanárnak ki kell fizetni azt a tankönyvet, amiből tanít. A mi középiskolánkban tegnap közölték velünk, hogy ami könyvet újonnan a tankönyvárustól (még szeptember első hetében)elhoztunk tanári példány címén, azt fizessük is ki.
Kötelező-e nekem a szakirodalom támogatásból erre fordítanomMi a tendencia nagyon sürgős lenne a válasz, köszönöm.
 
#148  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-09-30 12:02
Kedves Etelka Szoktak küldeni az iskolának egy csomó ilyen ajánlatot a különféle gyártók. Én már évek óta egy bajnai cégtől rendelem (Mikéné Szabó Mária, 2525 Bajna, Petőfi u.20), és nagyon elégedett vagyok. Ki is küldik utánvéttel. Elérhetőségeik: tel:33/516 010, fax:33/516 019, e-mail:tari@ballago.hu
 
#147  Kolozsiné Földvári Etelkafoldvari[kukac]math[pont]u-szeged[pont]hu2003-09-29 13:41
Tisztelt szerkesztőség
Szívesen olvasnék ötleteket arról, hogy a ballagási tarisznyákat hol szokták az iskolák beszerezni. Esetleg konkrét címeket is, Békés, ill. Csongrád megyéből.
Köszönettel
 
#146  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-09-28 20:02
A honlap valamennyi szerkesztője nevében nagyon köszönöm a dícséretet. Próbáljuk tartani a színvonalat.
 
#145  Takacs Andreatakacs_andrea[kukac]axelero[pont]hu2003-09-28 13:47
Nagyszerű, hogy létezik egy ilyen színvonalas pedagógiai honlap
 
#144  Szávai Ilonailona[pont]szavai[kukac]pontkiado[pont]hu2003-09-26 13:04
Nem reklám, tájékoztatás
Kedves Olvasó A PONT Kiadó gondozásában megjelenő Fordulópont ötödik évét tölti idén. Már kapható a folyóirat 20-ik száma, melynek címe: Kire vagyok féltékeny A Fordulópont negyedéves folyóirat, évente 4 szám jelenik meg. Minden szám egy-egy fontos, gyermekkorban gyökerező pszichológiai, nevelési, társadalmi témát jár körül. Egy-egy szám külön is megrendelhető, kötetenkénti ára 630 Ft. Egy teljes évfolyam ára 2000 Ft, éves előfizetési díja is 2000 Ft, amely nem változott öt éve, a folyóirat alapítása óta. Postaköltség nem terheli a megrendelőt, az egyre növekvő postai díjak ellenére sem. Tekintettel a folyóirat hiánypótló jellegére, értékelve az egyre növekvő érdeklődést, "lehetőségeink erejéig" a folyóirat számai visszamenőleg is megrendelhetők A borítók, a tartalomjegyzékek és egyes cikkek kivonatosan olvashatók honlapunkon: www.pontkiado.hu
Folyóiratunk megrendelhető e-mailen: rendeles@pontkiado.hu
levélben: 1300 Budapest, Pf. 215 vagy faxon (1)368-8058.

ÉLMÉNYKÖZPONTÚ IRODALOMTANÍTÁS sorozatunk újabb 2 kötettel gazdagodott

Hálásak vagyunk, ha továbbítja érdeklődő ismerőseinek, munkatársainak e tájékoztatót. Ha a továbbiakban nem kívánja kapni hírlevelünket, kérem jelezze a rendeles@pontkiado.hu címen.
 
#143  Csillag Ferenccsillag[kukac]fovpi[pont]hu2003-09-25 08:59
Az elmúlt időszakban többször is kellett a közoktatási törvény módosításáról más és más hallgatói körnek szólnom. A hozzászólásokból, vitákból pontosan kiderült, hogy minden kör [igazgatók,osztályfőnökök iskolatípustól függően] másként kezeli a titkot.
A veszélyhelyzetet többen is abban látják, hogy:
1./ a gyerek és a pedagógus szövetségre lép a szülő ellen,
2./ a pedagógus olyan felelősséget kell magára vállaljon, amely mélyebb, bensőségesebb kapcsolatot feltételez a tanítvány és közte,
3./ további komoly gondot jelenthet az is, hogy a személyiségfejlődés bbizonyos szakaszaiban a gyerek egy-egy otthoni "konfliktusát" felnagyítja.
A példák még folytathatóak lennének, ám magam azt gondolom, hogy a törvény ezen pontja olyan helyzeteket produkálhat, amely - ha a pedagósus nevelő szerepét nem erősítjük meg - kifejezetten káros lehet valamennyi szereplő részére. S a nevelő szerepet - éppen az osztályfőnöki órák jelenlegi hekyzetében - magam megkérdőjelezem.
Komoly tett lenne a törvényalkotótól, ha a titok fogalmát meghatározná Ha a titok az etika kategóriájába tartozik, akkor - hasonlóan egyéb szakmákhoz [orvos, pszichológus stb.] etikai kódex formájában közzétehető és az alkalmazása, a betartása számon kérhető. Ha jogi kategória, akkor a jogalkotónak pontos leírását kell adnia annak, mit is ért titkon; mettől meddig terjed.
Gondolkozzunk tehát, mielőtt alkalmazzuk a törvény e pontját [A rutinos, jó pedagógus ugyanis korábban is tartotta magát a titoktartáshoz törvényi szabályozás nélkül.]
Csillag F.
 
#142  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-09-24 16:55
Kedves "Kincses" Biztos vagy benne, hogy az osztályfőnöki órát tartalmát központilag kellene meghatározni Az egészségnevelés kötelező 10 óráját még nem vonták vissza, szerintem elhibázott volt a bevezetése. Ez az amúgy is szűkös órakeret álljon rendelkezésre az osztályfőnök és osztálya kötetlen, a helyi igények által meghatározott együttlétére.
 
#141  Szentmiklóssy Linalina1[kukac]axelero[pont]hu2003-09-24 13:06
Azt gondolom, hogy megint a JOG-nál vagyunk. Nem vagyunk tisztában azzal, hogy a szerzői jog mit jelent a pedagógiában. Ahhoz vagyunk szokva, hogy minden szabadon használható, adaptálható, másolható. A számítógép megjelenése, a szoftverek használhatóságánál ez már konkrétan felmerülő probléma. Ki, mit használhat indegy, mit kell megfizetni, milyen módon lehet kijátszani a szabályozást, törvényeket. Ami egy felől gond, a másik felől akár jó is lehet. Ha valaki tankönyvet ír, nyilván meg fogja illetni a szerzői jogi védelem. Azt gondolom, a lényeg az, hogy pontos, az európai normákhoz igazodó, korrekt szabályozás legyen ami mindenki számára egyértelmű és nem kell minden alkotó pedagógus mellé egy jogászt is alkalmazni. Mit gondoltok erről
 
#140  Kincsesnkati[kukac]veszprem-ped[pont]sulinet[pont]hu2003-09-24 11:07
Az osztályönökök tervező munkájukhoz ismét segítségre várnak. Ugyanis az óraszámcsökkentés "áldozata" számos iskolában az osztályfőnöki óra lett. Maradt a kötelező 10 óra egeszségnevelés Hogyan lehet okosan a fontos témákat súlyozni, ütemezni Ha jó ötleted van, légyszives írd megKincses
 
#139  Linalina1[kukac]axelero[pont]hu2003-09-22 10:28
(folytatás) Az enyém annyi, hogy közzétegyem: azzal, ha az iskolát, osztályfőnököt egyértelmű állásfoglalásra kötelezi, amelyik lehetségesen az egyik fél javára pozitív a másik oldalán negatív, (vagy nem pozitív, ) és ez az érdekeltek tudomására kerül, az mindenképp az egyik szülő és az iskola/osztály/osztályfőnök kapcsolat romlásához vezet. Ez biztosan nem a gyermek érdeke, aki amúgy is nehéz helyzetben van.
Ha a Bíróság olyan véleményt akar, amely a döntéshozásban valóban segíti, akkor biztosítani kell, hogy a véleményt kötelezően adó pedagógus és az általa tanított gyerek kapcsolata védett legyen.
Ma a törvény és jogismeret a mindennapos élet egyik legfontosabb velejárója. Ehhez jelenleg nincsenek megfelelő szakmai továbbképzések. Úgy érzem, hogy a pedagógus pálya magasabb szintű törvény és jogismeretet kíván, amelyre a pedagógusokat is tanítani kell.
Szentmiklóssy Lina
Tanító-tanár
Közoktatási szakértő
 
#138  Linalina1[kukac]axelero[pont]hu2003-09-22 10:27
Jog, válóper, szakvélemény, vélemény, iskola, osztályfőnök
Azért írok, mert tapasztalataimat közzé szeretném tenni, hogy más is okuljon belőle.
Nem kívánom megnevezni a szereplőket, helyet, de természetesen a nevem adom a hitelesség érdekében.
Osztálytanítóként az iskolán keresztül keresett meg a Bíróság azzal, hogy egy gyermekelhelyezési ügyben adott szempontokra kér választ- felteszem: az objektív döntés érdekében.
A véleményemet természetesen jogkövető állampolgárként és egy szakmai szervezet tagjaként felelősségem teljes tudatában adtam. Mivel a véleményem ebben az esetben csak az egyik fél számára volt kedvező, a gyermek és a szülők, iskola, osztályfőnök jó kapcsolat megőrzésének érdekében faxon kértem, hogy a felek számára ne legyen megtekinthető. A bíróság nem értesített arról, hogy ez nem lehetséges, bár az első fokú bíróság ezt végül is tiszteletben tartotta. Nem szeretnék itt a gyermekelhelyezés megoldatlansága kapcsán az egyéb, a gyermek érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyó bírósági gyakorlattal és procedúrával kapcsolatos eljárásokra utalni, tegye ezt meg más, nem az én tisztem.
 
#137  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-09-22 10:24
Izgalmas Ildikó (több részből álló) hozzászólása a jog és pedagógia kérdésköréről.Elgondolkodva az általa írottakon valóban nehéz eldönteni, hogy a kérdés kapcsán optimisták vagy pesszimisták legyünk-e. Nem véletlen, hogy váltják egymást a vidám és szomorú fejecskét. Vajon az elvek, bármily szépek is mennyire érvényesíthetők a jelenlegi gyakorlatban
 
#136  Ildikókocse[pont]ildiko[kukac]freemail[pont]hu2003-09-22 10:21
Ui.: A kaposvári konferencia (VII. Nemzetközi Erkölcs- Művészetfilozófiai és Nevelési Konf.) plenáris ülésén mutatta be Földesi Tamás A Janus-arcú titok c. kiadás alatt lévő könyvét. Kedvcsinálónak néhány gondolat a mű alapvetéséből:
A titok közbülső hely az igazság és a hazugság között. A titok hallgatás. „Nem hazudik”-és ez jó. „Nem mond igazat”-és ez rossz. Akkor a titoknak melyik arca a domináns A lényeg: mi a titok következménye, milyen emberi hatásai vannak Van, amikor erény ha hallgatok, van , amikor az az erény, ha nyilvánosságra hozom. Ez felelősséggel jár. A titok birtokosa dilemmák elé kerül. A demokrácia működésében két törekvés él: 1, derüljön ki a titok- kormányzati felelősség, 2, ne derüljön ki – személyiségi jogok.
Akár ennek tükrében is értelmezhető a pedagógus titoktartási kötelezettsége, és dilemmái. Lehet, hogy a probléma tényleg bonyolultabb, minthogy jogszabállyal meg lehetne oldani.
 
#135  Ildikókocse[pont]ildiko[kukac]freemail[pont]hu2003-09-22 10:19
A törvény hatálya rövidebb időre szól, mint az erkölcsé. A törvényeket kormányok módosítják (nálunk – az oktatásban - négy évenként), de az alapvető erkölcsi szabályok évszázadosak.
Kérdéses, hogy a nevelés – mint az iskola egyik fő feladata – milyen hatékony lesz, és milyen eredménnyel zárul ebben a változó világban Ha négy évenként más elvek alapján, más szemléletű közokt. tv. és tanterv szerint oktatjuk és neveljük gyermekeinket, hogyan alakul ki a személyiségük, jellemük szilárd alapja, aminek segítségével megállják a helyüket a társadalomban, kiszámítható társakká válnak a környezetük számára és ép, egészséges testi-lelki életet tudnak élni.
Persze kérdés az is, hogy változik-e az iskola a törvényekkel és tantervekkel együtt, vagy a dokumentumok bekerülnek a fiókba, és az iskola élete úgy folyik tovább, mint annak előtte.
És itt egy újabb probléma. Ha a közoktatás megújításra szorul, a régi reflexek megváltoztatására vajon a törvény-e a megfelelő eszköz Attól tartok nem feltétlenül. Ha az oktatás- nevelés az osztályteremben zajlik, az osztályterem ajtaja pedig be van téve, nehéz nyomon követni a jogszerűséget. A pedagógusképzés/továbbképzés talán hozhatna szemléletváltozást, de az eltömegesedett felsőoktatásban a tanárképzés szinte mindenfajta szűrés nélkül bocsátja a munkaerőpiacra az oklevéllel rendelkező tanárok tömegét.
 
#133  Ildikókocse[pont]ildiko[kukac]freemail[pont]hu2003-09-22 10:17
A pedagógia és a törvény
Az elején fontos leszögezni; messzemenően egyetértek azzal, hogy törvények alapján végezzük a mindennapi munkánkat. Ennek betartása mindegyikünk számára kötelező, hiszen a demokrácia sajátja, hogy a többségi akaratnak a közösség minden tagja engedelmeskedik. Törvények kellenek, szabályozzák életünket, ugyanakkor meg is védenek bennünket.
A kérdés csupán az, hogy minden probléma megoldható-e a törvény által. A közoktatási tv. módosítása nagy teret szentel a hátrányok mérséklésének. A törekvést messzemenően támogatom, hiszen nem csak az egyénnek, az országnak is rossz, ha tehetségek, jó képességek vesznek el. Fontos lenne a mind jobban képzett munkaerő a gazdaság fejlődéséhez. De ha arra gondolok, hogy a hátrányos megkülönböztetés leggyakrabban nem manifeszt módon, hanem látens folyamatok által valósul meg, akkor elgondolkodtató, hogy ezek felett a folyamatok felett van-e hatalma a törvénynek Ki, hogyan ellenőrzi azt, hogy a tanító néni melyik gyerekre mosolyog, kit kérdez többször, kit dícsér és kit nem Lehet, hogy az ő (tanító néni) viselkedésében semmi jogszerűtlent nem találunk, különbséget mégis tesz.
 
#132  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-09-19 00:47
Én sem vagyok e téren túl optimista, hiszen a hivatalos véleménykérések javarésze formális. Tartok attól, hogy itt a nagy és zajos botrányok közepette a jogdíjjal kapcsolatos, a tankönyveket és taneszközöket érintő jogszabály átcsúszhat. A tankönyvkiadók szervezete írt ugyan mindkét érintett minisztériumnak, az RTL klub Fókusz című műsorában is volt szó róla, de igazi nyilvánossága nincs ennek a kérdésnek. Fontosnak tartanám, hogy ezekben a kérdésekben civil szervezetként (a pedagógusok és szülők nevében)
véleményt nyilvánítsunk. Akkor is, ha nem biztos, hogy foganatja lesz. De hátha mégis...
 
#130  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-09-18 11:04
Kedves Kata és Márta Valami közös állásfoglalást például az egyesület nevében mégiscsak ki kellene erőltetni magunkból, mert különben minden így marad, és ehhez még a lelkiismeretünk is háborog, hogy nem tettünk ellene semmit. Figyeljetek oda – többek között – arra a honlapon is szereplő hírre is, amely a tankönyvek drágulását prognosztizálja bizonyos várható jogi természetű szabályozás miatt (szerzői jogdíj). Talán a szakmai nyilvánosság segíthet legalábbis elgondolkodni a döntéshozóknak. Mert válaszolni közvetlenül nem nagyon akarnak egyetlen felvetett kérdésünkre sem.
 
#129  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-09-17 09:43
Kedves Kata Szívemből szóltálAzt gondolom mindnyájan hozzászoktunk már az ilyen iróasztal mellett készült szüleményekhez, és senki sem veszi már komolyan őket. És gyűlnek gyűlnek az ilyen be nem tartott - tartható rendeletek, aminek aztán senki sem látja mi lesz a vége.
 
#128  Katanincsneki[kukac]freemail[pont]hu2003-09-17 06:51
Kedves Juli
Ahogy én látom, a tanárok többsége a végsőkig elmegy szakmai önállóságának megőrzése érdekében. Tudomásul veszi a jogszabályi változásokat, ahol muszáj, be is tartja azokat, de nem veszi különösebben komolyan a gyereket, iskolát csak statisztikai adatokból ismerő döntéshozók véleményét (és akkor nagyon finoman fogalmaztam). Ráadásul hozzászoktak ahhoz, hogy az ő véleményük számít a legkevésbé a valódi élethelyzetektől ily mértékben elrugaszkodott döntések meghozatalában.
Érdekes adalék különben, hogy a mi iskolánkban egy szó sem esett a törvényről hivatalosan, pedig túlvagyunk már értekezletek sokaságán, szülőik is csaknem minden osztályban voltak már. Ha azonban az adminisztráció menete változik meg például, hosszas előadást kapunk az aktualitásokról. Nem hiszem, hogy ez az iskolát minősíti, sokkal inkább a titoktartási törvényhez hasonló jogszabályok felett mond ítéletet.
Kata
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek