OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
#136  Ildikókocse[pont]ildiko[kukac]freemail[pont]hu2003-09-22 10:21
Ui.: A kaposvári konferencia (VII. Nemzetközi Erkölcs- Művészetfilozófiai és Nevelési Konf.) plenáris ülésén mutatta be Földesi Tamás A Janus-arcú titok c. kiadás alatt lévő könyvét. Kedvcsinálónak néhány gondolat a mű alapvetéséből:
A titok közbülső hely az igazság és a hazugság között. A titok hallgatás. „Nem hazudik”-és ez jó. „Nem mond igazat”-és ez rossz. Akkor a titoknak melyik arca a domináns A lényeg: mi a titok következménye, milyen emberi hatásai vannak Van, amikor erény ha hallgatok, van , amikor az az erény, ha nyilvánosságra hozom. Ez felelősséggel jár. A titok birtokosa dilemmák elé kerül. A demokrácia működésében két törekvés él: 1, derüljön ki a titok- kormányzati felelősség, 2, ne derüljön ki – személyiségi jogok.
Akár ennek tükrében is értelmezhető a pedagógus titoktartási kötelezettsége, és dilemmái. Lehet, hogy a probléma tényleg bonyolultabb, minthogy jogszabállyal meg lehetne oldani.
 
#135  Ildikókocse[pont]ildiko[kukac]freemail[pont]hu2003-09-22 10:19
A törvény hatálya rövidebb időre szól, mint az erkölcsé. A törvényeket kormányok módosítják (nálunk – az oktatásban - négy évenként), de az alapvető erkölcsi szabályok évszázadosak.
Kérdéses, hogy a nevelés – mint az iskola egyik fő feladata – milyen hatékony lesz, és milyen eredménnyel zárul ebben a változó világban Ha négy évenként más elvek alapján, más szemléletű közokt. tv. és tanterv szerint oktatjuk és neveljük gyermekeinket, hogyan alakul ki a személyiségük, jellemük szilárd alapja, aminek segítségével megállják a helyüket a társadalomban, kiszámítható társakká válnak a környezetük számára és ép, egészséges testi-lelki életet tudnak élni.
Persze kérdés az is, hogy változik-e az iskola a törvényekkel és tantervekkel együtt, vagy a dokumentumok bekerülnek a fiókba, és az iskola élete úgy folyik tovább, mint annak előtte.
És itt egy újabb probléma. Ha a közoktatás megújításra szorul, a régi reflexek megváltoztatására vajon a törvény-e a megfelelő eszköz Attól tartok nem feltétlenül. Ha az oktatás- nevelés az osztályteremben zajlik, az osztályterem ajtaja pedig be van téve, nehéz nyomon követni a jogszerűséget. A pedagógusképzés/továbbképzés talán hozhatna szemléletváltozást, de az eltömegesedett felsőoktatásban a tanárképzés szinte mindenfajta szűrés nélkül bocsátja a munkaerőpiacra az oklevéllel rendelkező tanárok tömegét.
 
#133  Ildikókocse[pont]ildiko[kukac]freemail[pont]hu2003-09-22 10:17
A pedagógia és a törvény
Az elején fontos leszögezni; messzemenően egyetértek azzal, hogy törvények alapján végezzük a mindennapi munkánkat. Ennek betartása mindegyikünk számára kötelező, hiszen a demokrácia sajátja, hogy a többségi akaratnak a közösség minden tagja engedelmeskedik. Törvények kellenek, szabályozzák életünket, ugyanakkor meg is védenek bennünket.
A kérdés csupán az, hogy minden probléma megoldható-e a törvény által. A közoktatási tv. módosítása nagy teret szentel a hátrányok mérséklésének. A törekvést messzemenően támogatom, hiszen nem csak az egyénnek, az országnak is rossz, ha tehetségek, jó képességek vesznek el. Fontos lenne a mind jobban képzett munkaerő a gazdaság fejlődéséhez. De ha arra gondolok, hogy a hátrányos megkülönböztetés leggyakrabban nem manifeszt módon, hanem látens folyamatok által valósul meg, akkor elgondolkodtató, hogy ezek felett a folyamatok felett van-e hatalma a törvénynek Ki, hogyan ellenőrzi azt, hogy a tanító néni melyik gyerekre mosolyog, kit kérdez többször, kit dícsér és kit nem Lehet, hogy az ő (tanító néni) viselkedésében semmi jogszerűtlent nem találunk, különbséget mégis tesz.
 
#132  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-09-19 00:47
Én sem vagyok e téren túl optimista, hiszen a hivatalos véleménykérések javarésze formális. Tartok attól, hogy itt a nagy és zajos botrányok közepette a jogdíjjal kapcsolatos, a tankönyveket és taneszközöket érintő jogszabály átcsúszhat. A tankönyvkiadók szervezete írt ugyan mindkét érintett minisztériumnak, az RTL klub Fókusz című műsorában is volt szó róla, de igazi nyilvánossága nincs ennek a kérdésnek. Fontosnak tartanám, hogy ezekben a kérdésekben civil szervezetként (a pedagógusok és szülők nevében)
véleményt nyilvánítsunk. Akkor is, ha nem biztos, hogy foganatja lesz. De hátha mégis...
 
#130  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-09-18 11:04
Kedves Kata és Márta Valami közös állásfoglalást például az egyesület nevében mégiscsak ki kellene erőltetni magunkból, mert különben minden így marad, és ehhez még a lelkiismeretünk is háborog, hogy nem tettünk ellene semmit. Figyeljetek oda – többek között – arra a honlapon is szereplő hírre is, amely a tankönyvek drágulását prognosztizálja bizonyos várható jogi természetű szabályozás miatt (szerzői jogdíj). Talán a szakmai nyilvánosság segíthet legalábbis elgondolkodni a döntéshozóknak. Mert válaszolni közvetlenül nem nagyon akarnak egyetlen felvetett kérdésünkre sem.
 
#129  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-09-17 09:43
Kedves Kata Szívemből szóltálAzt gondolom mindnyájan hozzászoktunk már az ilyen iróasztal mellett készült szüleményekhez, és senki sem veszi már komolyan őket. És gyűlnek gyűlnek az ilyen be nem tartott - tartható rendeletek, aminek aztán senki sem látja mi lesz a vége.
 
#128  Katanincsneki[kukac]freemail[pont]hu2003-09-17 06:51
Kedves Juli
Ahogy én látom, a tanárok többsége a végsőkig elmegy szakmai önállóságának megőrzése érdekében. Tudomásul veszi a jogszabályi változásokat, ahol muszáj, be is tartja azokat, de nem veszi különösebben komolyan a gyereket, iskolát csak statisztikai adatokból ismerő döntéshozók véleményét (és akkor nagyon finoman fogalmaztam). Ráadásul hozzászoktak ahhoz, hogy az ő véleményük számít a legkevésbé a valódi élethelyzetektől ily mértékben elrugaszkodott döntések meghozatalában.
Érdekes adalék különben, hogy a mi iskolánkban egy szó sem esett a törvényről hivatalosan, pedig túlvagyunk már értekezletek sokaságán, szülőik is csaknem minden osztályban voltak már. Ha azonban az adminisztráció menete változik meg például, hosszas előadást kapunk az aktualitásokról. Nem hiszem, hogy ez az iskolát minősíti, sokkal inkább a titoktartási törvényhez hasonló jogszabályok felett mond ítéletet.
Kata
 
#127  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-09-16 10:23
Kedves Kata Nekünk is az lenne a célunk, hogy a témában vitára ösztönözzünk, de ez az elektronikus vitagerjesztés nehezen működik. Ha van valami ötleted, hogy miként lehet serkenteni pedagógus körökben a "parázs vitát", amit én is nagyon reméltem, kérlek, jelezd. Ebben a témában több anyagot rakunk fel a honlapra folyamatosan, és erről (jog és pedagógia) szeretnénk megtartani az egyesületünk tanácskozását is valószínűleg november 8-án. A itt leírt véleményeddel különben teljes mértékben egyetértek, de ez kevés. Lépni kellene, de hogyan
 
#126  katanincsneki[kukac]freemail[pont]hu2003-09-16 07:16
Hónapok óta olvasgatom a honlapot. Mikor vitát indítottak a szerkesztők a tanári titoktartásról szóló törvényről, izgatottan vártam a hozzászólásokat. De úgy látszik, a parázs vita elmarad, mert ez a téma sem mozgatja meg tanár kollégáimat; mintha ezt a - szakmailag túlontúl privát szférájukba a "jog" eszközeivel való - durva beavatkozást is felsőbbrendű hallgatással vennék tudomásul. Merthogy sokan durva beavatkozásnak tartják, az kiderül "külsősökkel" vagy egymással folytatott magánbeszélgetéseikből, ironikus mosollyal és legyintéssel félbehagyott, értekezleteken a szomszéd fülébe súgott mondataikból.
Valójában igazuk van: a jog ismét olyat próbál szabályozni, ami képzeletükben mint elemi emberi norma, magától értetődő dolog, axióma él. Legyintenek hát, és teszik, ahogy eddig: aki jogi szabályozás nélkül is el tudja dönteni, kinek mit mikor mondhat el, ahhoz lesz bizalmuk a gyerekeknek, aki meg nem, az csak olvasgassa nyugodtan a jogszabályokat.
 
#125  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-09-10 11:15
Kedves Mindenki Megkésve bár(de törve nem) boldog új év(kezdés)et kívánok mindenkinek. Elolvastam a Fenyő féle írást. Véleményem szerint nem törvényekkel kell szabályozni a bizalmat. Eddig is hányszor előfordult, hogy odajöttek diákok hogy "Tanárnő, de ezt ne tessék elmondani a szüleimnek" és ha olyan volt eddig sem mondtuk el, ha meg nem akkor megbeszéltük, hogy erről bizony tudni kell a szülőnek. És -én legalábbis-ha úgy fogom megítélni, ezután is el fogom mondani. És mint szülő én is elvárnám az iskolától, a gyermekem tanáraitól, hogy ha valami olyasmi jut a tudomásukra, amit tudnom kell, akkor azt közöljék velem.Csak így tudunk közösen becsületes, megbízható Embereket nevelni.
 
#124  Kalukvm[kukac]katonaj-bp[pont]sulinet[pont]hu2003-09-09 21:16
Kedves Mindenki Köszönöm a gyors válaszotokat, a tanulásmódszertani szakirodalmat és a letölthető "széttöredezett négyzeteket".
 
#123  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-09-09 10:05
Az Üzenet rovat néhány napig technikai okokból nem működött. Elnézést kérünk minden a bekapcsolódással hasztalan próbálkozó látogatónktól. Kérjük, hogy amennyiben a honlapunk bármely rovatában gondokat észlel, azonnal jelezze ezt a következő e-mail címek valamelyikén: szatmaryn@axelero.hu vagy szekja@axelero.hu. Közreműködését előre is köszönjük.
 
#122  janjan[kukac]kik[pont]oki[pont]hu2003-09-09 09:50
Újra működik!
 
#121  Nóraszatmaryn[kukac]axelero[pont]hu2003-08-29 21:18
Kedves Ili
Sortörést a "\" karakterrel tudsz csinálni.
 
#120  Iliisz7[kukac]freemail[pont]hu2003-08-29 21:13
Hogyan lehet sortörést csinálni az üzenetben
 
#119  Iliisz7[kukac]freemail[pont]hu2003-08-29 21:12
Kedves Petra Köszönöm szépen a tanácsadóban közzétett kimerítő válaszodat Ili
 
#118  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-08-26 22:14
A 117. üzenetben jelzett ábrák letölthető formában fenn vannak a Pedagógiai (ezen belül a kooperációs) játékok között.
 
#117  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-08-25 13:55
Kedves Kalu és minden érdeklődő A Széttöredezett négyzetek és az Összekuszált állatok című gyakorlatok honlapon megjelent változatából valóban hiányoznak a képek. Mivel ezek nélkük nehézkes a gyakorlatok alkalmazása, a lehető leggyorsabban fel fogjuk őket tenni. Üdvözlettel Juli
 
#116  Nóraszatmaryn[kukac]axelero[pont]hu2003-08-25 08:14
Kedves Kalu
Az ábrákat sajnos nem lehet letölteni, mert nem képek. Csak a szöveget tudod lemásolni.
Üdvözlettel: Nóra
 
#115  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-08-24 21:14
Kedves "Kalu"
Az alábbi internetcímen, az AKG Kiadó megrendelhető kiadványai között találhatók Oroszlány Péter könyvei, amelyek a tanulás tanításának egy kipróbált programját tartalmazzák.
http://www.akgkiado.hu/arl.htm
A széttöredezett négyzetek letölthetőségének utána nézünk.
Jó tanévkezdést kívánunk
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek