OFOE a Facebook-on
Kedves látogatóink! Ma újra elindult a sajtófigyelő, amely egy ideje - személyes okok miatt - szünetelt.

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 |
#77  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-21 10:00
Kedves Juco A véleményem valóban kisarkított, ... én magam sarkítottam ki, mert lekerekítve nem tartom érdemesnek elmondani. A lekerekített vélemények által semmi sem fog megváltozni. Az iskolák környékén valóban nem minden rossz, de ha az alapvető feltételek és körülmények rosszak, akkor majdnem mindegy, hogy mi a jó. De Nem szükséges a korcsoportos elszigetelés (ez pusztán egy életidegen hagyomány), nem fontos az órarend, mert az a legritkább esetben illeszkedik a valódi igényekhez, nem szükségesek a gyorsan avuló tankönyvek (azok inkább szamárvezetők, semmint inspiráló források). Épp ezek a legfontosabb elemei annak a paradigmának, ami súlyos cserére szorul. Az sem egy új paradigma része, hogy feltöltjük az iskolákat számítógéppel és rákapcsoljuk a világhálóra (ez persze fontos), az új paradigmának az a fontos eleme, ha megtaláljuk ebben az iskolában az új szerepeket, és az új kanavászokat. Szeretettel Péter
 
#76  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-04-16 02:23
Péter (67)minden megállapítását valósnak gondolom, én azonban továbbra is erősen kisarkítottnak érzem a véleményét. Nem mindenben rossz az iskolák környékén, csak az alapvető feltételek és körülmények.
Az iskola, mint kötött szervezeti forma véleményem szerint szükséges rossz a közösségben nevelés eredményességéhez. Szükséges a korcsoportos elszigetelés, fontos az órarend és kellenek a gyorsan elavuló ismereteket tartalmazó tankönyvek is. Ennél azonban sokkal meghatározóbb – Péter véleményével egyetértve – a nevelők, oktatók személyisége, szakértelme. Elég régóta érzem a vészhelyzetet, kongatom a vészharangot ismerőseim körében azért, hogy a pedagógusok megbecsültségének hiányérzetét felkeltsem. Ha a politika felismerné, hogy a jövő nemzedékének színvonala nem mellékes, akkor a legkiválóbbakat vonzaná a pályára, s csak azokat hagyná ott garázdálkodni. Minden más (tantervek, korszerű taneszközök, minőségfejlesztés, stb) csak átmeneti próbálkozás – több-kevesebb sikerrel az eddigiekben.
És ekkor jöhet szóba a pályán lévők mentálhigiénéje.
A családdal való együttműködés – megint csak egyetértve Péterrel - , pedig elengedhetetlen, ellenükre tevékenykedni pedig eleve elrendelt bukás Ezért is érzem a tankötelezettség megnyújtása nagy veszteseinek a szakképző iskolák 9-10.évfolyamait, ahol kötelező iskolai felvétel valósul meg az iskola körzetéből, a családi támogató háttér kiküszöbölhetetlen távolsága miatt.
Márta (75)véleményét támogatom, a szívemből szólt.Juco
 
#75  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-16 12:18
Nem tudom ki olvasta a tegnapi Népszabadságban a cikket a kétszintű érettségiről. Mégis hogy képzelik ezt a vendégtanulói státuszt Mi pl. kistelepülésen vagyunk egyedüli középiskola. Ez azt jelenti hogy pl. aki földrajzból akar emelt szintű érettségit tenni az a harmadik szünetben átutazik a nem tudom melyik településre ahol pont tartanak ilyen felkészítést és a negyedik szünetben visszautazik Ez még egy városon belül is nehéz. A másik dolog pedig: hogy lehet ilyen kijelentést tenni, hogy a kistelepülések középiskolái eddig sem tudtak kellőképpen felkészíteni minden tárgyból, tehát nem nő tovább az esélyegyenlőtlenség. Ezt kikérjük magunknak, ne írjanak le minket ab ovo. Azt gondolom minden pedagógus, függetlenül attól, hogy Budapesten tanít vagy Csajágaröcsögén, erején felül dolgozik azért, hogy a legjobbat hozza ki abból a gyerekből, legyen az elit gimnázium vagy kisegítő iskola.
 
#74  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 02:57
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete nevű civil szerveződés azon szülők segítését vállalja fel, akik jogaikat gyakorolva szeretnének eljárni gyermekeik érdekében. Feladatának tekinti a szülők tájékoztatását a közoktatás-politika aktuális kérdéseiről, az őket megillető jogokról és ezek gyakorlásának lehetőségeiről, valamint a szülői igények és észrevételek továbbítását a közoktatás irányítói felé. (Jelentés a magyar közokatásról 2000)Én is csak a vezetőjét: Keszei Sándort ismerem. Megpróbálom majd rávenni,hogy kapcsolódjon be a beszélgetésbe, hátha előbbre jutunk.
 
#73  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-15 12:10
Én elsősorban a döntéshozókat hoznám közelebb azokhoz akik a döntéseiknek a következményeit kénytelenek elviselni. Szerintem mindnyájan feltettük már a kérdést egy-egy döntés kapcsán, hogy aki azt hozta vajon mikor látott utoljára iskolát,netán tanulót. A másik dolog pedig amin már sokat gondolkoztam, mi lehet az a Szülők Országos Egyesülete amire mindig hivatkoznak, és kikből állhat, mert én bizony még senkitől sem hallottam hogy akár ő akár valamelyik ismerőse tagja lenne. A harmadik dolog pedig, nem hiszem hogy feltétlenül bizalmatlanságról lenne szó a szülők és az iskola között, szerintem inkább a "sok bába közt elvész a gyerek" jelenséget tapasztaljuk, de olyan formában, hogy egyrészről a szülőknek a napi megélhetésért folytatott egész napi rohanása, másrészről az iskolára rótt óriási követelményk között csak egyre nem jut már idő: a gyerekre.
 
#72  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 11:49
Kedves JuliEgyetértve Veled két „apróságra” térnék csak ki: én nem a fantasztikus és nem is a kritikán aluli iskolákról beszélek (ilyenek akkor is lesznek, ha már itt lesz a Kánaán), hanem a zömről, arról az uszkve 88%-ról. Ami a példákat illeti, mégiscsak szükség van rájuk, de nem véletlenül hoztam fel Margóék esetét Csenyétével, mert az valóban inkább atipikus, de arra mégis remek útmutatást ad, hogy mit lehet kezdeni azzal, amikor a szülők már a fizikai valóságában kezdik szétszedni az iskolát. Hiányukban egyébként valóban megfordult a folyamat.
Szeretettel
Péter
 
#71  Zsuzsavoke[kukac]freemail[pont]hu2003-04-15 11:47
Juli,
csakhogy több mint 400 csak alternatív sziget van
És: bár rosszul kommuniálják, da a közoktatás jó irányba vánszorog: szöveges értékelés, kerettanterv nem kötelező, integrálás...; EU-s felsőoktatási programok indulnak (Twinning -prgram dánokkal pl.)

Zs.
 
#70  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 10:48
(folytatás)
A paradigmaváltásra az egész rendszerben szükség lenne, az ezt akadályozó tényezők felsorolására nem alkalmas ez a rovat. Azért mindenképpen lendítene az ügyön, ha érdemi kommunikáció folyna az érdekeltek (pedagógusok, szülők, közoktatáspolitikusok, elméleti szakemberek, fenntartók stb.) között, és ez a kommunikáció a lényegről (pl. a gyerekek jövőjükre történő felkészítéséről, ennek feltételeiről stb.)szólna. Akkor talán az együttműködésnek is lenne némi esélye.
A szülőkkel való kapcsolat valóban "sarokkő", de érdemes lenne megnézni, hogy miért romlik mégis az iskola-család viszony, miért ennyire általános a bizalmatlanság. Fel hívnám a figyelmet a 47. pontban található hozzászólásra (próbáltam is reagálni rá), amiben sok igazság (és az érintettség közvetkeztében sok indulat is) van.
Ami a csenyétei példát illet, valóban tanulságos, de egyedi példa, nem is szólva arról, hogy a kiváló pedagógus házaspár távozásával az iskola sem tudott többé tudomásom szerint úgy működni, mint korábban. Vigyázzunk az egyedi példákkal (ne Csenyétét vagy a Waldorf iskolát esetleg az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot tekintsük jellemzőnek. Jó hogy vannak ilyenek, de ezek csak "szigetek".)
 
#69  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 10:48
Péter "szellemiségével" egyet tudnék érteni, de néhány részletkérdésben azért van vitám.
Az egész közoktatási rendszer olyan, amilyen, pillanatnyilag szétzilált és áttekinthetetlen. Úgy látom, hogy szakmai kérdések még mindig politikai síkon dőlnek el, a megengedettnél nagyobb szerephez jutnak a lobbik és a közvetlen piaci érdekek, és a tudomány nem hogy segítene, hanam valami maga építette elefántcsonttoronyból elemezget. Szerintem azért működik még úgy ahogy az iskola, mert vannak pedagógusok, akik olykor heroikus erőfeszítések árán működtetik, s akadnak közöttük egészen nagyszerűek is. Léteznek fantasztikusan jó intézmények, és kritikán aluliak, mint mindenütt.
 
#68  Janmjan[kukac]mail[pont]datanet[pont]hu2003-04-14 01:12
Ez csak próba...
 
#67  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-13 07:12
Egyébként én úgy kezdtem az első írást (#53), hogy az iskolát, mint intézményformát neveztem gyatrának, s talán ez a kihívó mondat is megér egy rövid magyarázatot. Úgy látom, hogy a mai világban, az információs társadalomban (na jó, a küszöbén) egyre anakronisztikusabb az iskoláztatásnak ez a módja: azonos korú gyermekek elszigetelt csoportjai; 45 perces egyfelvonásosok forgószinpad-szerű előadása órarend címén; gyorsan avuló tankönyvekből, gyorsan avuló ismeretek cizellált kimunkálása az agyi barázdák felszínén stb. Olyan mértékű paradigmaváltásra lenne szükség, amit sem a hatalom, sem a családok, sem a szakma nem tud, nem mer megengedni/megtenni. Az egyik sarokkő (Julival egyetértve) az lehetne, hogy miként vonja be az iskola a figyelme, a szolgáltatási körébe a szülőket, a családokat. (Komaság Margó és Pólya Zoli se tudta volna megmenteni az iskolát Csenyétén, ha nem a szülők megnyerésével, kiszolgálásával kezdik.) Péter
 
#66  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-10 04:08
Kedves Juli Jaj de nagyon örülök, hogy más is így gondolja
Megkérdeztétek, hogy mit csinálunk mi, hogy szeretnek hozzánk járni a gyerekek, én meg továbbítottam a kérdést nekik. Három dolgot soroltak fel:
1)sokat beszélgetünk velük (bizony még az is előfordul hogy egy egész órát rá-rászánunk és "lecke" helyett megtárgyaljuk a világ sorát. - szerintem ez legalább olyan jó lecke tud lenni. Nem egyszer az is előfordul, hogy szünetben kihívnak a tanáriból, csak azért hogy beszélgessünk egy kicsit.)
2)bármit megbeszélhetnek a tanárokkal mindenféle retorzió veszélye nélkül (azt gondolom ennél nagyobb dícséretet egy nevelőtestület ritkán kap)
3)a mi iskolánkban állítólag nagyobb szabadság van mint sok más iskolában.
Hát ezt mondták az én 12-es diákjaim, és ha jobban belegondolok, lehet hogy nem egy gyerek esetében az iskola az egyetlen hely, ahol odafigyelnek rá, ahol odafigyelnek arra amit mond vagy csinál.
Én optimista vagyok amig mosolyogni tudok a diákjaimra.
 
#65  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-09 09:52
Csináljuk a dolgot mégis derüsen Ezért választottam a mosolygó arcot, pedig nem vagyok feltétetel nélkül optimista. Annak ellenére, hogy itt az utóbbi üzenetekben pozitívumokat lehet olvasni az iskola világáról. Feltétlenül fel szeretném hívnia figyelmet arra a vitára, amely az És hasábjain (az Agora rovatban) folyik az elmúlt hetekben, és amelynek során többen reagáltak már egy a Vekerdy Tamással és Mihály Ottóval készült korábbi interjúra. A vita egyes részletei rajta vannak ezen a honlapon is hozzászólást remélve. A legfrissebb lapban (a hálón is megtekinthető: www.es.hu) Varga Zoltán pszichológus szállt be a vitába. Nagyra becsülöm az ő munkásságát, de úgy vélem, eszmefuttatásából s ugyanígy az általa megvédett Vekerdy Tamáséból is hiányzik egy lényeges gondolat.A gyerekeket ugyanis testileg és főleg lelkileg nem első sorban az iskola "betegíti", hanem sokkal inkább a tágabb környezet, amelynek a követelményeit az iskola közvetíteni kényszerül. Úgy tűnik, mintha az iskola és főleg a pedagógusok lennének az első számú felelősök a teljesítmény- és versenycentrikus szemléletért, az elszemélytelenedésért, az érzelmi elsivárosodásért az általános bizalmatlanságért, az értékválságért stb. Persze, van felelőssége, de semmiképpen kizárólagos felelőssége az iskolának, amit vállalnia is kell, de nem jutunk előbbre, ha bűnbakot csinálunk a pedagógusokból. Az ő testi-lelki egészségük sem elhanyagolandó szempont
 
#64  viktorvikt[kukac]hotmail[pont]com2003-04-08 08:33
Az első mondatban a "diák" helyett "diákok"-at akartam írni. Mindig ez a kapkodás...
 
#63  viktorvikt[kukac]hotmail[pont]com2003-04-08 08:32
Gyermekem középiskolájában (budapesti gimnázium) az aula a végzős diák fényképével van kitapétázva. Nagyon megejtő látvány. A gyerekek ott - persze nemcsak emiatt - fontosnak érzik magukat. Tényleg jó oda bemenni.
Viktor
 
#62  klarahklara[kukac]freemail[pont]hu2003-04-08 07:22
Ami a gyerekek iskolába járási kedvét illeti: optimizmusra kevés az ok, de azért mi is próbálkozunk programokkal, versenyekkel, sporttal, házi színjátszással, kórussal, szakkörökkel, nyári táborokkal. Ugyanis ha valami vonzó és emlékezetes egy gyerek számára, az a tanításon kívüli igen tartalmas időtöltés jól szervezett programokkal egy reggel 7-től este 6-ig "nyitott" iskolában. Nagyobb a hatás az órán, ha a "tanár" szerepkörhöz egy gyerek számára nemcsak a szigorúan vett óratartás, számonkérés, a napi rutin élménye kötődik, hanem egyéb élethelyzetekkel kapcsolatos kellemes benyomások is. Legalábbis ez a tapasztalatom.
Üdvözlettel: Klára
 
#61  Évakoszosallaiszabo[kukac]axelero[pont]hu2003-04-06 10:06
Kedves Márta
Miért szeretnek iskolába járni a ti iskolátokban a gyerekek Szivesen olvasnék arról, hogyan tudjátok ezt elérni. Mit kell tenni a tanároknak ahhoz, hogy az iskola olyan hely legyen, ahol örömmel tud tanulni minden gyerek
Üdvözlettel: Éva
 
#60  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-04-03 06:23
Kedves Márta
Örülünk, hogy ide kattintottál erre az oldalra, s megosztottad velünk gondolataidat. Az iskoládról írtakhoz gratulálok, szerintem is alapvető dolog, hogy szeressenek az iskolába menni azok, akik oda járnak. Péterrel azokról az előforduló negatív jelenségekről, tendenciákról és a mögöttük álló okokról diskuráltunk, melyek e jó közérzet megrontói vagy megrontói lehetnek. Véleményed mindenképpen megerősít abban a véleményemben, hogy vagyunk még "szép számmal" a pályán, akik nem pályatévesztettek, nem véletlen vannak a pályán és optimizmusunk is van ahhoz, hogy jó túlélési eséllyel nézzünk a meglévő és leendő problémák elé.
Üdvözlettel: Juco
 
#59  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-02 12:31
Kedves Mindenki
Már jó ideje nézegetem a honlapot, de erre az oldalra most kattintottam először. Mondhatom nagyon tetszikIgaz ugyan, hogy egyelőre még enm igazán tudom miről is folyik itt a beszélgetés de lassanként végigolvasok minden hozzászólást és megértem. Az már eddig is világos hogy egy gyermekközpontú iskola felé tendál a többség, amivel csak egyet tudok érteni, hogy mi a mi iskolánkban próbálunk minél többet meg is tenni ezért.(Nem dicsekvésként mondom - vagy talán mégis). Egyik erősségünk a jó hangulat úgy a diákok mint a tanárok között. A diákjaink szívesen járnak ide iskolába - azt gondolom ez lehet az egyik első lépés-. Na máskor majd okosabbakat fogok írni. Üdv mindenkinek
 
#58  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-04-01 11:23
Kedves Péter
Úgy érzem, hogy ha egyszer az ilyen egy gondolaton lévőket tényleg egy csapatban hagynák játszani, akkor csodákra lennénk képesek
Teljes tisztelettel olvasom gondolatait, melyekkel maximálisan azonosulni tudok. Jó optimista módjára reménykedjünk a jövőben Reménykedjünk abban, hogy a jövő nemzedékének ügye előbb vagy utóbb a "fentieknek" is fontosabb lesz a gyorsan illanó jelennél, s ha mi már nem is érjük meg - bár nem tudom, csak sejtem az Ön korát - unokáink talán teljes bizakodással fordulhatnak majd az oktatás-nevelés "szentélyéhez".
Sok szeretettel kívánok további munkájához sok sikert és örömet: Juco
Kedves honlaposok, drága Julikám Régen nem szóltatok már hozzánk Igaz, mi Péterrel jól "elbeszélgettünk", s biztosan nem akartatok megzavarni egy ilyen mélységesen mélyről jövő elmélkedést. Pedig a Ti biztató szavaitokra is szükségünk lenne Vagy nincs semmi biztató
Üdv mindenkinek
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 |
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.12.
A szülő felelősségévé tenné a KDNP, hogy szakmát szerezzen a gyerek
Az új szakképzési törvényhez nyújtott be a kereszténydemokrata Hollik István módosító javaslatot. Ez – osztrák példára hivatkozva – a szülők (vagy a kiskorú tanuló törvényes ké...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.12.
Nem kötelező, de nagy előnyt jelent felvételinél a nyelvvizsga
Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez, de azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával,...
(Forrás: infostart)
--
2019.11.12.
Részletek a szakképzés átalakításáról
Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása -...
(Forrás: infostart)
--
2019.11.12.
Készíts te is digitális tananyagot - Prievara Tiborral!
A tanfolyam előadója Prievara Tibor, a #school létrehozója, a TanárBlog írója, A 21. századi tanár és A 21. századi iskola című könyvek (társ)szerzője, aki Nádori Gergellyel együtt imm...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2019.11.12.
Nem született még döntés a nulladik osztályról
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan semmiféle új információt nem hozott nyilvánosságra, mivel a dokumentummal kapcsolatosan nem született még dönt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.12.
Háromszázezret érhet egy jó vizsga
Csaknem négyszeresére emelkedik az ösztöndíjasok száma a szakképzésben: míg az idén 33 ezren kaphatnak juttatást, 2021-ben már 110 ezernél is több diá­kot fog támogatni az állam. A kezdetben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.12.
Visszaüt a migránspropaganda: Ferencvárosban az Erdogan-féle magániskolától féltik a lányokat
Az emberekben nyomott hagyott a migránsok elleni propaganda, és már Erdogan magániskolájával kapcsolatban is olyan félelmek jelennek meg a helyiek körében, hogy lányokat fognak megerőszakolni...
(Forrás: Népszava)
--
2019.11.12.
A Nemzeti Bántalmazás Rendszere
Kiverték két fogát és eltörték több bordáját egy 15 éves fiúnak egy fiatalkorú banda tagjai a Széll Kálmán téren, kés is volt náluk. De ez a riport nem róluk szól. Nem is arról a...
(Forrás: Népszava)
--
2019.11.12.
A belügyminiszterhez fordult Baranyi Erdoganék iskolája miatt
Pintér Sándor belügyminisztertől kért tájékoztatást hétfőn Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere a kerületben helyet kapott török alapítványi Maarif Általános Iskola és Gimn...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek