OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
#94  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-30 03:13
Nekem is az a véleményem, hogy a tankönyvügybe túlságosan korán lettek belevonva a piaci érdekek, és most már nehéz visszazárni a szellemet a palackba. Irtózatos árak és egyáltalán nem garantált színvonal... Így a valóban színvonalas tankönyvek is csak véletlenszerűen fedezhetők fel Kíváncsi lennék, hogy milyen stratégiája van a közoktatásirányításnak ebben a kérdésben.
 
#93  malfamalfa[kukac]freemail[pont]hu2003-04-30 12:54
Bizony, bizony... A tankönyek, a tankönyvkérdés is az oktatásügy egy olyan területe, ahol a pénz beszél... Óriási üzlet, és lehet, hogy rosszindulatú vagyok, de mintha a minisztérium tankönyvirodája nem mindig lenne szakmailag a helyzet magaslatán.
Lehet, hogy konzervatív vagyok, de magam is úgy gondolom, erősen redukálni kellene a választható tankönyvek számát, a maradékot viszont sokkal jobban kontrollálni.
 
#92  Borsa Gézaszefeli[kukac]szennaisk[pont]hu2003-04-29 11:07
Az óraszámcsökkenést követi-e tananyagcsökkentés Ha igen, akkor ez mely tantárgyakat és milyen mértékben érint Amíg ezt nem tudjuk, igen nagy feszültségeket okoz az általános iskolákben, "meglesz-e a szükséges óraszámom" Ez egy számunkra létfontosságú gond, hiszen a béremelések következtében a fenntartó önkormányzatok (különösen a kistelepülésiek) nehéz helyzetbe kerültek.
Azon úgy látszik kevesen gondolkodtak el, hogy a jelenlegi óraszámok megtartásával, de megfelelő tananyagkorrekcióval (a jelenlegi óraszámok megtartása mellett) és - ami a mániám - megfelelő tankönyvekkel többet tudnánk csökkenteni a tanulók terhelésén, mint azzal a heti két órával. Nem tartom magam nagyon butának, de ha nekem kétszer-háromszor kell nekifutnom egy általános iskolai tankonyv némelyik mondatának, hogy megértsem, akkor mit várhatok a szerencsétlen kiskölyöktől Szerintem a tankönyvek jelentős része nem alkalmas arra, amire készült, a megfogalmazások túl bonyolultak, nehezen emészthetők. Hiába csökkentünk óraszámot, ha a jelenlegi tananyag és tankönyvek maradnak.
 
#91  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-28 11:03
Kedves Nagy László Nagyon örülünk a jelentkezésének. E-maileztem a Baraka Alapítványnak, hogy jelezzenek vissza az észrevételeire, remélem megteszik. A filmeket mi még nem láttuk, és nem hallottunk a pályázat eredményeiről sem. Különben milyenek a filmek Maga már látta óket
 
#90  Nagy Lászlónlacaf[kukac]freemail[pont]hu2003-04-26 09:42
Helló
Most találtam meg a honlapot, miután a tanforumon bejelentkeztek. Egyenlőre érdekesnek tűnik.
Más: Baraka program (Önismeret Oktatásszervezési Bt.) vel vigyázzatok két éve az egyik iskolában, ahol tanítottam ment a baraka program: osztályfőnöki órákat tartottak fiatalok. Nem tudták a gyerekekt megfogni ... Némelyik óra szerintem egyenesen botrányos volt. Végül az volt, hogy az előadó két-három tanulóval foglalkozott a többiek ordítoztak stb. Tavaly kiirtak egy pályázatot, amin meglehetett volna nyerni a videokazetta sorozatukat 2000 Ft nevezési díjért 6 kazettát . Érdekes módon nem nyertünk ... És nem látszott sehol, hogy volt e nyertes, vagy csak "balekok".
 
#89  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-26 09:05
Úgy érzem, mintha éppen ezen gondolkodnánk itt együtt. A pedagógus társadalmat pedig nem az oktatáspolitika fogja kiszabadítani a rossz közérzete, a bizonytalansága és bizalmatlansága börtönéből, hanem csakis saját maga (esetleg a szülőkre számíthatnak, ha megnyerik őket). Belátom, ez elég reménytelenül hangzik, főleg ha számításba vesszük, merjük számításba venni a (társadalmi, helyi társadalmi, sőt tantestületi szinten is meglévő) kiskorúsításnak a mértékét, amihez képest a nemzet napszámosa megjelőlés igazán hízelgő volt. Amíg ez nem történik meg, addig az oktatáspolitika csak a börtönkosztról, a sétaidőről stb. döntve biztosíthatja a feltételeket.
 
#88  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-26 06:50
Persze, hogy nem az oktatáspolitikán múlik az egész, de a feltételek biztosításában azért komoly feladata van. Azt hiszem, hogy minden nagyszerű és kevésbé nagyszerű kezdeményezés hamvába hal, ha a pedagógusok többségének ilyen szörnyű rossz a közérzete, ilyen általános a bizonytalanság és bizalmatlanság. Egy aktuális országos (reprezentatív) vizsgálatból kiderül, hogy a pedagógusok 72 százaléka tart minden intézményi változástól, mert úgy véli, hogy valamennyi új elem az ő munkaterheit növeli, az iránta támasztott követelményeket fokozza. Ezen a jelenségen azért el kellene gondolkodni.
 
#87  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-26 06:00
Talán arra, hogy ha végre azok, akiken múlik a jövő, megfogalmazzák a feladatokat, az apparátus, ahogy az a szerepe szerint való, szolgálattételként megoldja azokat.
 
#86  malfamalfa[kukac]freemail[pont]hu2003-04-26 04:12
Egyetértünk.
Megjegyzés:
"szerintem nem az oktatáspolitikán múlik a pedagógia jövője..."
Szerintem sem. Már csak az a (költői) kérdés, mire akkor ez a komoly apparártus
 
#85  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-26 03:32
Nem tudom, hogy igaza van-e Malfának, de az attitüdje közel áll hozzám. Ugyanakkor inkább vitára serkent az, amit ír. Szerintem nem az oktatáspolitikán múlik a pedagógia jövője, hanem az oktatáspolitika elszenvedőin: gyermekeken, szülőkön, pedagógusokon, s mivel legalább az egyik kategóriába mindanki beletartozik, de legtöbben kettőbe is, nyugodtan mondható, hogy az iskola, iskoláztatás helyzete a társadalmi közállapotoktól függ igazán. Az etikai, esztétikai értékek zsigeri szinten működő normarendszerétől, a nyitottságtól, a szolidaritástól, az autonómiától. Amíg mindezek tekintetében súlyos válságban van a felnőtt társadalom, minden erőfeszítés (esetleg mártíromság) hiábavaló, mert alapvetően hiteltelen a gyermekek és fiatalok szemében. Leváltani persze sem a világot, sem a népet nem lehet, de felváltani igen. Az is bizonyosnak tűnik, hogy a tanárképzésnél kell kezdeni, de hát (kénytelen vagyok általánosítani) épp a képzők szorulnának a legnagyobb mértékű átképzésre. S ha már újra magamra borítottam a forróvizes dézsát, kerek-perec kimondom: kellene végre egy olyan pedagógusképző intézmény, amely alkalmas volna megszakítani ezt az ördögi kört, de ha mégsem, akkor legalább az ott kiképzett szakemberek jól járnának, mert majd megfizetné őket az üzleti szféra a saját képzési rendszereiben. Péter
 
#84  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-25 05:39
Malfának sok mindenben igaza van. De a világot nem lehet leváltani Ebben az ellentmondásos,l felgyorsult, manipulációval teli világban kellene boldogulnunk ezekkel a gyerekekkel, ezekel a szülőkkel, ezekkel a feltételekkel stb.. .Ha már addig eljutunk, hogy kommunikálunk akár elektronikusan is közös gondjainkról, már kicsit több lehet az esély a változásra. Ezért örülök, hogy megindult az érdemi diskurzus ebben a rovatban. Az oktatáspolitikának címzett kérdésekre már van válaszadó, és Márta korábbi kérdésére reagálva próbálom a szülőegyesület illetékeseit is szóra bírni.
 
#83  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-25 05:22
Kedves Béla Köszönjük az ötletet, élünk a lehetőséggel.
 
#82  malfamalfa[kukac]freemail[pont]hu2003-04-25 10:43
Szülők és tanulók. Itt a fórumon vázolt „álomiskola” megvalósulása nem csak a pedagógusokon, illetve a pedagógus képzésen múlik, bár ennek jelentős szerepe lenne benne. Vitatkozhatunk rajta, de szerintem a gyerek 2-3 éves korára sok minden eldől, többek közt az ismeretszerzésre vonatkozó attitűd is. Nem biztos, hogy minden gyerek önként kapkodni fog a még oly korszerű ismeretekért is, és az sem biztos, hogy ezt majd minden szülő erősíteni fogja gyermekében. Ráadásul (sajnos) a gyermek formálásának egyik legbefolyásosabb közege, a média sem a tudáshoz való pozitív viszonyt erősíti. Tudom, az alternatív iskolák eredményei ennek ellentmondani látszanak. Ezzel kapcsolatban azonban egy dologról ne feledkezzünk meg; az alternatív iskola olyan területen működik, ahol ő valóban alternatívája mondjuk tíz hagyományos iskolának. Ez pedig, akár elismerjük, akár nem, szelekcióhoz vezet. Nyilván azok a szülők választják ezt a lehetőséget, akik eleve elkötelezettek a gyermekük boldogulása, tudása irányában. Nem biztos, hogy az adott módszer ennyire sikeres lenne, ha már nem alternatívaként működne.
 
#81  malfamalfa[kukac]freemail[pont]hu2003-04-25 10:42
Kedves Mindenki.
Olvasgatva a fórumot, néhány gondolat kikívánkozik belőlem.
Szerintem addig semmi sem fog változni, amíg az oktatáspolitika olyan, amilyen. Ha majd egyszer lesz hosszú távú koncepció, stabilitás legalább 8-12 évig, akkor van esély a változásra. Ezt például onnan látjuk majd, hogy a változások a tanárképzésben kezdődnek; tehát megtervezem egy új tárgy bevezetését, elindítom a szakos képzést, majd 5-6 év múlva bevezetem a tárgyat, amit előtte már néhány normál iskolában kísérleti tantervként kipróbáltam és finomítottam. (Mostani gyakorlat: kitalálok egy tárgyat, kipróbálás nélkül bevezetem, jó pénzért akkreditált továbbképzéseket indítok, ha mégsem működik, akkor „integrálom” valamelyik klasszikus tárgyba; mert azt mégsem mondhatom, hogy hülye voltam) A pénzügyi részről ne is beszéljünk: a minisztérium határoz, a fenntartó fizet, nincs elég pénz, mindkét fél a másikat hibáztatja.
 
#80  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-24 05:48
Keves Márta Csak Neked merem elárulni, én sem tudom a megoldást. G.B.Shaw mondta egyszer valakinek, aki arra utasította, hogy csak azt a művet kritizálja, aminél jobbat tud alkotni: „Attól, hogy nem tudok friss tojást tojni, még nagy biztonsággal tudom megállapítani egy tojásról, hogy záp.” Én sem tudok friss tojást tojni. De Ha elegendően leszünk, akik szembe merünk nézni a saját iskoláztatásunk valódi következményeivel, a pedagógiai kudarcaink okaival, a megcsontosodott gondolatainkkal, a hiedelmeinkkel a változtathatatlanságokkal kapcsolatban, akkor talán együtt kitalálunk valamit. Az össznépi beszélgetés nekem is utópisztikusnak tűnik. Feltehetőleg kicsit több strukturáltságnak kell lenni az új formá(k)ban. Abban viszont biztos vagyok, hogy nincs végső megoldás, még ha az iskoláztatás jelenlegi formája évszázadok óta ebben a hitben leledzik önmagát illetően. Szeretettel Péter
 
#79  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-24 11:32
Kedves Péter Tulajdonképpen egyet tudok érteni veled,csak nem igazán látom a megvalósíthatóságát. Ha jól értem, egy olyen "össznépi beszélgetésként" képzelném el,ahol kölcsönösen tanulnánk egymástól tanár és diák. Kicsit utópisztikusnak tűnik, de lehet hogy így működhet a jövő sikeres iskolája Mindenképpen a kisarkított dolgokból kerekednek aztán a végső megoldások.
 
#78  Bélamagi[kukac]mailbox[pont]hu2003-04-23 10:20
Ajanlom figyelmetekbe az [iskola] levelezolistat
Tanulok es szuleik, tanarok kozos kozhasznu foruma.
A lista mar negyedik eve valtozatos temakkal mukodik, tobbek kozott:
- Problemas nevelesi-oktatasi helyzetek.
- Osztalyozas, ertekeles
- Nyelvtanulas
- Tanulasi es magatartasi zavarok
- Iskolai hazirend
- Alkoto munkakozossegek, kozhasznu alapitvanyok bemutatkozasa
- Programok, rendezvenyek
- Iskola tipusok, tovabbtanulas
- Tehetseggondozas, tanulmanyi versenyek
- Iskolai felszerelesek, konyvek
- Kozhasznu informaciok, palyazatok, felhivasok
- Tippek-trukkok
- Magyar es kulfoldi iskolai tapasztalatok
Feliratkozni az
iskola-subscribe@yahoogroups.com
cimre elkuldott tetszoleges tartalmu es targyu levellel lehetseges,
erre kapsz egy megerositest kero
"Please confirm your request to subscribe to iskola"
targyulevelet a Yahoo Groups valtozatlanulvissza kell kuldeni.
Ezaltal sikeresen fel is iratkoztal.
Utana bemutatkozni, cikket irni a iskola@yahoogroups.com cimen lehet.
Varlak benneteket
Bela, a lista alapitoja
 
#77  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-21 10:00
Kedves Juco A véleményem valóban kisarkított, ... én magam sarkítottam ki, mert lekerekítve nem tartom érdemesnek elmondani. A lekerekített vélemények által semmi sem fog megváltozni. Az iskolák környékén valóban nem minden rossz, de ha az alapvető feltételek és körülmények rosszak, akkor majdnem mindegy, hogy mi a jó. De Nem szükséges a korcsoportos elszigetelés (ez pusztán egy életidegen hagyomány), nem fontos az órarend, mert az a legritkább esetben illeszkedik a valódi igényekhez, nem szükségesek a gyorsan avuló tankönyvek (azok inkább szamárvezetők, semmint inspiráló források). Épp ezek a legfontosabb elemei annak a paradigmának, ami súlyos cserére szorul. Az sem egy új paradigma része, hogy feltöltjük az iskolákat számítógéppel és rákapcsoljuk a világhálóra (ez persze fontos), az új paradigmának az a fontos eleme, ha megtaláljuk ebben az iskolában az új szerepeket, és az új kanavászokat. Szeretettel Péter
 
#76  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-04-16 02:23
Péter (67)minden megállapítását valósnak gondolom, én azonban továbbra is erősen kisarkítottnak érzem a véleményét. Nem mindenben rossz az iskolák környékén, csak az alapvető feltételek és körülmények.
Az iskola, mint kötött szervezeti forma véleményem szerint szükséges rossz a közösségben nevelés eredményességéhez. Szükséges a korcsoportos elszigetelés, fontos az órarend és kellenek a gyorsan elavuló ismereteket tartalmazó tankönyvek is. Ennél azonban sokkal meghatározóbb – Péter véleményével egyetértve – a nevelők, oktatók személyisége, szakértelme. Elég régóta érzem a vészhelyzetet, kongatom a vészharangot ismerőseim körében azért, hogy a pedagógusok megbecsültségének hiányérzetét felkeltsem. Ha a politika felismerné, hogy a jövő nemzedékének színvonala nem mellékes, akkor a legkiválóbbakat vonzaná a pályára, s csak azokat hagyná ott garázdálkodni. Minden más (tantervek, korszerű taneszközök, minőségfejlesztés, stb) csak átmeneti próbálkozás – több-kevesebb sikerrel az eddigiekben.
És ekkor jöhet szóba a pályán lévők mentálhigiénéje.
A családdal való együttműködés – megint csak egyetértve Péterrel - , pedig elengedhetetlen, ellenükre tevékenykedni pedig eleve elrendelt bukás Ezért is érzem a tankötelezettség megnyújtása nagy veszteseinek a szakképző iskolák 9-10.évfolyamait, ahol kötelező iskolai felvétel valósul meg az iskola körzetéből, a családi támogató háttér kiküszöbölhetetlen távolsága miatt.
Márta (75)véleményét támogatom, a szívemből szólt.Juco
 
#75  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-16 12:18
Nem tudom ki olvasta a tegnapi Népszabadságban a cikket a kétszintű érettségiről. Mégis hogy képzelik ezt a vendégtanulói státuszt Mi pl. kistelepülésen vagyunk egyedüli középiskola. Ez azt jelenti hogy pl. aki földrajzból akar emelt szintű érettségit tenni az a harmadik szünetben átutazik a nem tudom melyik településre ahol pont tartanak ilyen felkészítést és a negyedik szünetben visszautazik Ez még egy városon belül is nehéz. A másik dolog pedig: hogy lehet ilyen kijelentést tenni, hogy a kistelepülések középiskolái eddig sem tudtak kellőképpen felkészíteni minden tárgyból, tehát nem nő tovább az esélyegyenlőtlenség. Ezt kikérjük magunknak, ne írjanak le minket ab ovo. Azt gondolom minden pedagógus, függetlenül attól, hogy Budapesten tanít vagy Csajágaröcsögén, erején felül dolgozik azért, hogy a legjobbat hozza ki abból a gyerekből, legyen az elit gimnázium vagy kisegítő iskola.
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek