OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
#74  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 02:57
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete nevű civil szerveződés azon szülők segítését vállalja fel, akik jogaikat gyakorolva szeretnének eljárni gyermekeik érdekében. Feladatának tekinti a szülők tájékoztatását a közoktatás-politika aktuális kérdéseiről, az őket megillető jogokról és ezek gyakorlásának lehetőségeiről, valamint a szülői igények és észrevételek továbbítását a közoktatás irányítói felé. (Jelentés a magyar közokatásról 2000)Én is csak a vezetőjét: Keszei Sándort ismerem. Megpróbálom majd rávenni,hogy kapcsolódjon be a beszélgetésbe, hátha előbbre jutunk.
 
#73  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-15 12:10
Én elsősorban a döntéshozókat hoznám közelebb azokhoz akik a döntéseiknek a következményeit kénytelenek elviselni. Szerintem mindnyájan feltettük már a kérdést egy-egy döntés kapcsán, hogy aki azt hozta vajon mikor látott utoljára iskolát,netán tanulót. A másik dolog pedig amin már sokat gondolkoztam, mi lehet az a Szülők Országos Egyesülete amire mindig hivatkoznak, és kikből állhat, mert én bizony még senkitől sem hallottam hogy akár ő akár valamelyik ismerőse tagja lenne. A harmadik dolog pedig, nem hiszem hogy feltétlenül bizalmatlanságról lenne szó a szülők és az iskola között, szerintem inkább a "sok bába közt elvész a gyerek" jelenséget tapasztaljuk, de olyan formában, hogy egyrészről a szülőknek a napi megélhetésért folytatott egész napi rohanása, másrészről az iskolára rótt óriási követelményk között csak egyre nem jut már idő: a gyerekre.
 
#72  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 11:49
Kedves JuliEgyetértve Veled két „apróságra” térnék csak ki: én nem a fantasztikus és nem is a kritikán aluli iskolákról beszélek (ilyenek akkor is lesznek, ha már itt lesz a Kánaán), hanem a zömről, arról az uszkve 88%-ról. Ami a példákat illeti, mégiscsak szükség van rájuk, de nem véletlenül hoztam fel Margóék esetét Csenyétével, mert az valóban inkább atipikus, de arra mégis remek útmutatást ad, hogy mit lehet kezdeni azzal, amikor a szülők már a fizikai valóságában kezdik szétszedni az iskolát. Hiányukban egyébként valóban megfordult a folyamat.
Szeretettel
Péter
 
#71  Zsuzsavoke[kukac]freemail[pont]hu2003-04-15 11:47
Juli,
csakhogy több mint 400 csak alternatív sziget van
És: bár rosszul kommuniálják, da a közoktatás jó irányba vánszorog: szöveges értékelés, kerettanterv nem kötelező, integrálás...; EU-s felsőoktatási programok indulnak (Twinning -prgram dánokkal pl.)

Zs.
 
#70  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 10:48
(folytatás)
A paradigmaváltásra az egész rendszerben szükség lenne, az ezt akadályozó tényezők felsorolására nem alkalmas ez a rovat. Azért mindenképpen lendítene az ügyön, ha érdemi kommunikáció folyna az érdekeltek (pedagógusok, szülők, közoktatáspolitikusok, elméleti szakemberek, fenntartók stb.) között, és ez a kommunikáció a lényegről (pl. a gyerekek jövőjükre történő felkészítéséről, ennek feltételeiről stb.)szólna. Akkor talán az együttműködésnek is lenne némi esélye.
A szülőkkel való kapcsolat valóban "sarokkő", de érdemes lenne megnézni, hogy miért romlik mégis az iskola-család viszony, miért ennyire általános a bizalmatlanság. Fel hívnám a figyelmet a 47. pontban található hozzászólásra (próbáltam is reagálni rá), amiben sok igazság (és az érintettség közvetkeztében sok indulat is) van.
Ami a csenyétei példát illet, valóban tanulságos, de egyedi példa, nem is szólva arról, hogy a kiváló pedagógus házaspár távozásával az iskola sem tudott többé tudomásom szerint úgy működni, mint korábban. Vigyázzunk az egyedi példákkal (ne Csenyétét vagy a Waldorf iskolát esetleg az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot tekintsük jellemzőnek. Jó hogy vannak ilyenek, de ezek csak "szigetek".)
 
#69  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-15 10:48
Péter "szellemiségével" egyet tudnék érteni, de néhány részletkérdésben azért van vitám.
Az egész közoktatási rendszer olyan, amilyen, pillanatnyilag szétzilált és áttekinthetetlen. Úgy látom, hogy szakmai kérdések még mindig politikai síkon dőlnek el, a megengedettnél nagyobb szerephez jutnak a lobbik és a közvetlen piaci érdekek, és a tudomány nem hogy segítene, hanam valami maga építette elefántcsonttoronyból elemezget. Szerintem azért működik még úgy ahogy az iskola, mert vannak pedagógusok, akik olykor heroikus erőfeszítések árán működtetik, s akadnak közöttük egészen nagyszerűek is. Léteznek fantasztikusan jó intézmények, és kritikán aluliak, mint mindenütt.
 
#68  Janmjan[kukac]mail[pont]datanet[pont]hu2003-04-14 01:12
Ez csak próba...
 
#67  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-13 07:12
Egyébként én úgy kezdtem az első írást (#53), hogy az iskolát, mint intézményformát neveztem gyatrának, s talán ez a kihívó mondat is megér egy rövid magyarázatot. Úgy látom, hogy a mai világban, az információs társadalomban (na jó, a küszöbén) egyre anakronisztikusabb az iskoláztatásnak ez a módja: azonos korú gyermekek elszigetelt csoportjai; 45 perces egyfelvonásosok forgószinpad-szerű előadása órarend címén; gyorsan avuló tankönyvekből, gyorsan avuló ismeretek cizellált kimunkálása az agyi barázdák felszínén stb. Olyan mértékű paradigmaváltásra lenne szükség, amit sem a hatalom, sem a családok, sem a szakma nem tud, nem mer megengedni/megtenni. Az egyik sarokkő (Julival egyetértve) az lehetne, hogy miként vonja be az iskola a figyelme, a szolgáltatási körébe a szülőket, a családokat. (Komaság Margó és Pólya Zoli se tudta volna megmenteni az iskolát Csenyétén, ha nem a szülők megnyerésével, kiszolgálásával kezdik.) Péter
 
#66  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-10 04:08
Kedves Juli Jaj de nagyon örülök, hogy más is így gondolja
Megkérdeztétek, hogy mit csinálunk mi, hogy szeretnek hozzánk járni a gyerekek, én meg továbbítottam a kérdést nekik. Három dolgot soroltak fel:
1)sokat beszélgetünk velük (bizony még az is előfordul hogy egy egész órát rá-rászánunk és "lecke" helyett megtárgyaljuk a világ sorát. - szerintem ez legalább olyan jó lecke tud lenni. Nem egyszer az is előfordul, hogy szünetben kihívnak a tanáriból, csak azért hogy beszélgessünk egy kicsit.)
2)bármit megbeszélhetnek a tanárokkal mindenféle retorzió veszélye nélkül (azt gondolom ennél nagyobb dícséretet egy nevelőtestület ritkán kap)
3)a mi iskolánkban állítólag nagyobb szabadság van mint sok más iskolában.
Hát ezt mondták az én 12-es diákjaim, és ha jobban belegondolok, lehet hogy nem egy gyerek esetében az iskola az egyetlen hely, ahol odafigyelnek rá, ahol odafigyelnek arra amit mond vagy csinál.
Én optimista vagyok amig mosolyogni tudok a diákjaimra.
 
#65  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-09 09:52
Csináljuk a dolgot mégis derüsen Ezért választottam a mosolygó arcot, pedig nem vagyok feltétetel nélkül optimista. Annak ellenére, hogy itt az utóbbi üzenetekben pozitívumokat lehet olvasni az iskola világáról. Feltétlenül fel szeretném hívnia figyelmet arra a vitára, amely az És hasábjain (az Agora rovatban) folyik az elmúlt hetekben, és amelynek során többen reagáltak már egy a Vekerdy Tamással és Mihály Ottóval készült korábbi interjúra. A vita egyes részletei rajta vannak ezen a honlapon is hozzászólást remélve. A legfrissebb lapban (a hálón is megtekinthető: www.es.hu) Varga Zoltán pszichológus szállt be a vitába. Nagyra becsülöm az ő munkásságát, de úgy vélem, eszmefuttatásából s ugyanígy az általa megvédett Vekerdy Tamáséból is hiányzik egy lényeges gondolat.A gyerekeket ugyanis testileg és főleg lelkileg nem első sorban az iskola "betegíti", hanem sokkal inkább a tágabb környezet, amelynek a követelményeit az iskola közvetíteni kényszerül. Úgy tűnik, mintha az iskola és főleg a pedagógusok lennének az első számú felelősök a teljesítmény- és versenycentrikus szemléletért, az elszemélytelenedésért, az érzelmi elsivárosodásért az általános bizalmatlanságért, az értékválságért stb. Persze, van felelőssége, de semmiképpen kizárólagos felelőssége az iskolának, amit vállalnia is kell, de nem jutunk előbbre, ha bűnbakot csinálunk a pedagógusokból. Az ő testi-lelki egészségük sem elhanyagolandó szempont
 
#64  viktorvikt[kukac]hotmail[pont]com2003-04-08 08:33
Az első mondatban a "diák" helyett "diákok"-at akartam írni. Mindig ez a kapkodás...
 
#63  viktorvikt[kukac]hotmail[pont]com2003-04-08 08:32
Gyermekem középiskolájában (budapesti gimnázium) az aula a végzős diák fényképével van kitapétázva. Nagyon megejtő látvány. A gyerekek ott - persze nemcsak emiatt - fontosnak érzik magukat. Tényleg jó oda bemenni.
Viktor
 
#62  klarahklara[kukac]freemail[pont]hu2003-04-08 07:22
Ami a gyerekek iskolába járási kedvét illeti: optimizmusra kevés az ok, de azért mi is próbálkozunk programokkal, versenyekkel, sporttal, házi színjátszással, kórussal, szakkörökkel, nyári táborokkal. Ugyanis ha valami vonzó és emlékezetes egy gyerek számára, az a tanításon kívüli igen tartalmas időtöltés jól szervezett programokkal egy reggel 7-től este 6-ig "nyitott" iskolában. Nagyobb a hatás az órán, ha a "tanár" szerepkörhöz egy gyerek számára nemcsak a szigorúan vett óratartás, számonkérés, a napi rutin élménye kötődik, hanem egyéb élethelyzetekkel kapcsolatos kellemes benyomások is. Legalábbis ez a tapasztalatom.
Üdvözlettel: Klára
 
#61  Évakoszosallaiszabo[kukac]axelero[pont]hu2003-04-06 10:06
Kedves Márta
Miért szeretnek iskolába járni a ti iskolátokban a gyerekek Szivesen olvasnék arról, hogyan tudjátok ezt elérni. Mit kell tenni a tanároknak ahhoz, hogy az iskola olyan hely legyen, ahol örömmel tud tanulni minden gyerek
Üdvözlettel: Éva
 
#60  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-04-03 06:23
Kedves Márta
Örülünk, hogy ide kattintottál erre az oldalra, s megosztottad velünk gondolataidat. Az iskoládról írtakhoz gratulálok, szerintem is alapvető dolog, hogy szeressenek az iskolába menni azok, akik oda járnak. Péterrel azokról az előforduló negatív jelenségekről, tendenciákról és a mögöttük álló okokról diskuráltunk, melyek e jó közérzet megrontói vagy megrontói lehetnek. Véleményed mindenképpen megerősít abban a véleményemben, hogy vagyunk még "szép számmal" a pályán, akik nem pályatévesztettek, nem véletlen vannak a pályán és optimizmusunk is van ahhoz, hogy jó túlélési eséllyel nézzünk a meglévő és leendő problémák elé.
Üdvözlettel: Juco
 
#59  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-02 12:31
Kedves Mindenki
Már jó ideje nézegetem a honlapot, de erre az oldalra most kattintottam először. Mondhatom nagyon tetszikIgaz ugyan, hogy egyelőre még enm igazán tudom miről is folyik itt a beszélgetés de lassanként végigolvasok minden hozzászólást és megértem. Az már eddig is világos hogy egy gyermekközpontú iskola felé tendál a többség, amivel csak egyet tudok érteni, hogy mi a mi iskolánkban próbálunk minél többet meg is tenni ezért.(Nem dicsekvésként mondom - vagy talán mégis). Egyik erősségünk a jó hangulat úgy a diákok mint a tanárok között. A diákjaink szívesen járnak ide iskolába - azt gondolom ez lehet az egyik első lépés-. Na máskor majd okosabbakat fogok írni. Üdv mindenkinek
 
#58  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-04-01 11:23
Kedves Péter
Úgy érzem, hogy ha egyszer az ilyen egy gondolaton lévőket tényleg egy csapatban hagynák játszani, akkor csodákra lennénk képesek
Teljes tisztelettel olvasom gondolatait, melyekkel maximálisan azonosulni tudok. Jó optimista módjára reménykedjünk a jövőben Reménykedjünk abban, hogy a jövő nemzedékének ügye előbb vagy utóbb a "fentieknek" is fontosabb lesz a gyorsan illanó jelennél, s ha mi már nem is érjük meg - bár nem tudom, csak sejtem az Ön korát - unokáink talán teljes bizakodással fordulhatnak majd az oktatás-nevelés "szentélyéhez".
Sok szeretettel kívánok további munkájához sok sikert és örömet: Juco
Kedves honlaposok, drága Julikám Régen nem szóltatok már hozzánk Igaz, mi Péterrel jól "elbeszélgettünk", s biztosan nem akartatok megzavarni egy ilyen mélységesen mélyről jövő elmélkedést. Pedig a Ti biztató szavaitokra is szükségünk lenne Vagy nincs semmi biztató
Üdv mindenkinek
 
#57  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-01 08:14
Kedves Juco
Úgy érzem, nem csak egy pályán, de egy csapatban is játszunk, mert amit az attitüd elsődlegességéről írt, az szívemből szólt. Úgy gondolom, ha egy tanító semmi mást nem tenne, mint kongruens, harmonikus, nyitott személyiséggel lenne jelen a gondjaira bízott gyermekek között, akkor már nagyrészt megtette, ami tőle elvárható. A gyerekek meg – kis túlzással – maguktól is megtanulnak írni, olvasni, vagy egy kicsit kevésbé elrugaszkodottan fogalmazva, kiudvarolják a tanítóból ezeket az ismereteket, mert szükségük van rájuk. Ehelyett mi van. Számtalan hajtó (tanmenet, szülők, igazgató, szomszéd osztály stb.) által űzött vadként érzékeljük a tanítót az osztályban, világossá téve a gyermekek számára, hogy itt súlyos erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a munka el legyen végezve, aminek az lesz a legfőbb jutalma, hogy aztán lehet pihenni, és nem foglakozni ezzel a szörnyű és starpás dologgal, úgymint a világ csodáinak felfedezése stb. Szeretettel Péter
 
#56  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-03-31 09:14
Kedves Péter
Ha jól értem Önt, akkor "egy pályán focizunk", s mindketten a belülről látható problémákról szóltunk. Én, vidéki pedagógusként továbbra is fenntartom azt a tapasztalaton alapuló véleményemet, hogy "szép számmal" vannak még a pályán igazi mesteremberek. Igaz, hogy a tétjét vizsgálva tevékenységünknek, már a kevés pályára tévedt egyén is sok lehet Sajnos a szűk környezetemben is egyre égetőbb a probléma, mert nem csak Ön általánosít, s bizony ez a mi bőrünkre is megy.
Iskolai minőségfejlesztő munkánk során most találkoztunk először élesben azzal az ellentmondásossággal, hogy a toleranciának, a mások elfogadásának és tiszteletben tartásának szükségessége mellett, muszáj a változtatásra is törekednünk e téren. De hogyan Pedagógusokról, azaz felnőtt és értelmiségi emberekről van szó, akik alapvetően jó "szakemberek". A továbbképzések ehhez adhatnak kis rásegítő hátteret, de alapvetően emberi attitűdökről lévén szó, a pályaalkalmassági vizsgálatok hiánya merül fel mindinkább problémaként. Házi továbbképzéseink tapasztalatai alapján kialakult véleményem szerint ugyanis a tudatot még csak lehet felnőtt fejjel formálni, de az empátiakészséget... S valahol ezen áll, vagy bukik a mi pályánk.
Örülök reagálásának, s köszönöm megtisztelő véleményét. Szeretettel: Juco
 
#55  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-03-31 10:38
Kedves Jucó Köszönöm az együttérzését ValóbanNehéz egy ilyen rövid szösszenetben nem általánosan fogalmazni, s az általánosítást vállalva továbbra is fönntartom a véleményemet. Csodálkozni pedig egyáltalán nem csodálkozom a helyzeten, ahhoz túl közel vagyok hozzá, hogy megengedhetném magamnak a szempillarebegtetést Mindazokkal a súlyos általánosításokkal egyetértek viszont, amit az írása második felében ír, talán csak a "szép számmal" nem, bár nyilván mást ért mindenki ez alatt. Néhány kiváló pedagógussal már találkoztam persze, de ez csak abból adódik, hogy van egy ilyen találkozási felület, s ez a pedagógus-továbbképzés. Szeretettel Péter
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek