OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
#67  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-13 07:12
Egyébként én úgy kezdtem az első írást (#53), hogy az iskolát, mint intézményformát neveztem gyatrának, s talán ez a kihívó mondat is megér egy rövid magyarázatot. Úgy látom, hogy a mai világban, az információs társadalomban (na jó, a küszöbén) egyre anakronisztikusabb az iskoláztatásnak ez a módja: azonos korú gyermekek elszigetelt csoportjai; 45 perces egyfelvonásosok forgószinpad-szerű előadása órarend címén; gyorsan avuló tankönyvekből, gyorsan avuló ismeretek cizellált kimunkálása az agyi barázdák felszínén stb. Olyan mértékű paradigmaváltásra lenne szükség, amit sem a hatalom, sem a családok, sem a szakma nem tud, nem mer megengedni/megtenni. Az egyik sarokkő (Julival egyetértve) az lehetne, hogy miként vonja be az iskola a figyelme, a szolgáltatási körébe a szülőket, a családokat. (Komaság Margó és Pólya Zoli se tudta volna megmenteni az iskolát Csenyétén, ha nem a szülők megnyerésével, kiszolgálásával kezdik.) Péter
 
#66  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-10 04:08
Kedves Juli Jaj de nagyon örülök, hogy más is így gondolja
Megkérdeztétek, hogy mit csinálunk mi, hogy szeretnek hozzánk járni a gyerekek, én meg továbbítottam a kérdést nekik. Három dolgot soroltak fel:
1)sokat beszélgetünk velük (bizony még az is előfordul hogy egy egész órát rá-rászánunk és "lecke" helyett megtárgyaljuk a világ sorát. - szerintem ez legalább olyan jó lecke tud lenni. Nem egyszer az is előfordul, hogy szünetben kihívnak a tanáriból, csak azért hogy beszélgessünk egy kicsit.)
2)bármit megbeszélhetnek a tanárokkal mindenféle retorzió veszélye nélkül (azt gondolom ennél nagyobb dícséretet egy nevelőtestület ritkán kap)
3)a mi iskolánkban állítólag nagyobb szabadság van mint sok más iskolában.
Hát ezt mondták az én 12-es diákjaim, és ha jobban belegondolok, lehet hogy nem egy gyerek esetében az iskola az egyetlen hely, ahol odafigyelnek rá, ahol odafigyelnek arra amit mond vagy csinál.
Én optimista vagyok amig mosolyogni tudok a diákjaimra.
 
#65  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-04-09 09:52
Csináljuk a dolgot mégis derüsen Ezért választottam a mosolygó arcot, pedig nem vagyok feltétetel nélkül optimista. Annak ellenére, hogy itt az utóbbi üzenetekben pozitívumokat lehet olvasni az iskola világáról. Feltétlenül fel szeretném hívnia figyelmet arra a vitára, amely az És hasábjain (az Agora rovatban) folyik az elmúlt hetekben, és amelynek során többen reagáltak már egy a Vekerdy Tamással és Mihály Ottóval készült korábbi interjúra. A vita egyes részletei rajta vannak ezen a honlapon is hozzászólást remélve. A legfrissebb lapban (a hálón is megtekinthető: www.es.hu) Varga Zoltán pszichológus szállt be a vitába. Nagyra becsülöm az ő munkásságát, de úgy vélem, eszmefuttatásából s ugyanígy az általa megvédett Vekerdy Tamáséból is hiányzik egy lényeges gondolat.A gyerekeket ugyanis testileg és főleg lelkileg nem első sorban az iskola "betegíti", hanem sokkal inkább a tágabb környezet, amelynek a követelményeit az iskola közvetíteni kényszerül. Úgy tűnik, mintha az iskola és főleg a pedagógusok lennének az első számú felelősök a teljesítmény- és versenycentrikus szemléletért, az elszemélytelenedésért, az érzelmi elsivárosodásért az általános bizalmatlanságért, az értékválságért stb. Persze, van felelőssége, de semmiképpen kizárólagos felelőssége az iskolának, amit vállalnia is kell, de nem jutunk előbbre, ha bűnbakot csinálunk a pedagógusokból. Az ő testi-lelki egészségük sem elhanyagolandó szempont
 
#64  viktorvikt[kukac]hotmail[pont]com2003-04-08 08:33
Az első mondatban a "diák" helyett "diákok"-at akartam írni. Mindig ez a kapkodás...
 
#63  viktorvikt[kukac]hotmail[pont]com2003-04-08 08:32
Gyermekem középiskolájában (budapesti gimnázium) az aula a végzős diák fényképével van kitapétázva. Nagyon megejtő látvány. A gyerekek ott - persze nemcsak emiatt - fontosnak érzik magukat. Tényleg jó oda bemenni.
Viktor
 
#62  klarahklara[kukac]freemail[pont]hu2003-04-08 07:22
Ami a gyerekek iskolába járási kedvét illeti: optimizmusra kevés az ok, de azért mi is próbálkozunk programokkal, versenyekkel, sporttal, házi színjátszással, kórussal, szakkörökkel, nyári táborokkal. Ugyanis ha valami vonzó és emlékezetes egy gyerek számára, az a tanításon kívüli igen tartalmas időtöltés jól szervezett programokkal egy reggel 7-től este 6-ig "nyitott" iskolában. Nagyobb a hatás az órán, ha a "tanár" szerepkörhöz egy gyerek számára nemcsak a szigorúan vett óratartás, számonkérés, a napi rutin élménye kötődik, hanem egyéb élethelyzetekkel kapcsolatos kellemes benyomások is. Legalábbis ez a tapasztalatom.
Üdvözlettel: Klára
 
#61  Évakoszosallaiszabo[kukac]axelero[pont]hu2003-04-06 10:06
Kedves Márta
Miért szeretnek iskolába járni a ti iskolátokban a gyerekek Szivesen olvasnék arról, hogyan tudjátok ezt elérni. Mit kell tenni a tanároknak ahhoz, hogy az iskola olyan hely legyen, ahol örömmel tud tanulni minden gyerek
Üdvözlettel: Éva
 
#60  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-04-03 06:23
Kedves Márta
Örülünk, hogy ide kattintottál erre az oldalra, s megosztottad velünk gondolataidat. Az iskoládról írtakhoz gratulálok, szerintem is alapvető dolog, hogy szeressenek az iskolába menni azok, akik oda járnak. Péterrel azokról az előforduló negatív jelenségekről, tendenciákról és a mögöttük álló okokról diskuráltunk, melyek e jó közérzet megrontói vagy megrontói lehetnek. Véleményed mindenképpen megerősít abban a véleményemben, hogy vagyunk még "szép számmal" a pályán, akik nem pályatévesztettek, nem véletlen vannak a pályán és optimizmusunk is van ahhoz, hogy jó túlélési eséllyel nézzünk a meglévő és leendő problémák elé.
Üdvözlettel: Juco
 
#59  mártahadnagym[kukac]oveges-szi[pont]hu2003-04-02 12:31
Kedves Mindenki
Már jó ideje nézegetem a honlapot, de erre az oldalra most kattintottam először. Mondhatom nagyon tetszikIgaz ugyan, hogy egyelőre még enm igazán tudom miről is folyik itt a beszélgetés de lassanként végigolvasok minden hozzászólást és megértem. Az már eddig is világos hogy egy gyermekközpontú iskola felé tendál a többség, amivel csak egyet tudok érteni, hogy mi a mi iskolánkban próbálunk minél többet meg is tenni ezért.(Nem dicsekvésként mondom - vagy talán mégis). Egyik erősségünk a jó hangulat úgy a diákok mint a tanárok között. A diákjaink szívesen járnak ide iskolába - azt gondolom ez lehet az egyik első lépés-. Na máskor majd okosabbakat fogok írni. Üdv mindenkinek
 
#58  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-04-01 11:23
Kedves Péter
Úgy érzem, hogy ha egyszer az ilyen egy gondolaton lévőket tényleg egy csapatban hagynák játszani, akkor csodákra lennénk képesek
Teljes tisztelettel olvasom gondolatait, melyekkel maximálisan azonosulni tudok. Jó optimista módjára reménykedjünk a jövőben Reménykedjünk abban, hogy a jövő nemzedékének ügye előbb vagy utóbb a "fentieknek" is fontosabb lesz a gyorsan illanó jelennél, s ha mi már nem is érjük meg - bár nem tudom, csak sejtem az Ön korát - unokáink talán teljes bizakodással fordulhatnak majd az oktatás-nevelés "szentélyéhez".
Sok szeretettel kívánok további munkájához sok sikert és örömet: Juco
Kedves honlaposok, drága Julikám Régen nem szóltatok már hozzánk Igaz, mi Péterrel jól "elbeszélgettünk", s biztosan nem akartatok megzavarni egy ilyen mélységesen mélyről jövő elmélkedést. Pedig a Ti biztató szavaitokra is szükségünk lenne Vagy nincs semmi biztató
Üdv mindenkinek
 
#57  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-04-01 08:14
Kedves Juco
Úgy érzem, nem csak egy pályán, de egy csapatban is játszunk, mert amit az attitüd elsődlegességéről írt, az szívemből szólt. Úgy gondolom, ha egy tanító semmi mást nem tenne, mint kongruens, harmonikus, nyitott személyiséggel lenne jelen a gondjaira bízott gyermekek között, akkor már nagyrészt megtette, ami tőle elvárható. A gyerekek meg – kis túlzással – maguktól is megtanulnak írni, olvasni, vagy egy kicsit kevésbé elrugaszkodottan fogalmazva, kiudvarolják a tanítóból ezeket az ismereteket, mert szükségük van rájuk. Ehelyett mi van. Számtalan hajtó (tanmenet, szülők, igazgató, szomszéd osztály stb.) által űzött vadként érzékeljük a tanítót az osztályban, világossá téve a gyermekek számára, hogy itt súlyos erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a munka el legyen végezve, aminek az lesz a legfőbb jutalma, hogy aztán lehet pihenni, és nem foglakozni ezzel a szörnyű és starpás dologgal, úgymint a világ csodáinak felfedezése stb. Szeretettel Péter
 
#56  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-03-31 09:14
Kedves Péter
Ha jól értem Önt, akkor "egy pályán focizunk", s mindketten a belülről látható problémákról szóltunk. Én, vidéki pedagógusként továbbra is fenntartom azt a tapasztalaton alapuló véleményemet, hogy "szép számmal" vannak még a pályán igazi mesteremberek. Igaz, hogy a tétjét vizsgálva tevékenységünknek, már a kevés pályára tévedt egyén is sok lehet Sajnos a szűk környezetemben is egyre égetőbb a probléma, mert nem csak Ön általánosít, s bizony ez a mi bőrünkre is megy.
Iskolai minőségfejlesztő munkánk során most találkoztunk először élesben azzal az ellentmondásossággal, hogy a toleranciának, a mások elfogadásának és tiszteletben tartásának szükségessége mellett, muszáj a változtatásra is törekednünk e téren. De hogyan Pedagógusokról, azaz felnőtt és értelmiségi emberekről van szó, akik alapvetően jó "szakemberek". A továbbképzések ehhez adhatnak kis rásegítő hátteret, de alapvetően emberi attitűdökről lévén szó, a pályaalkalmassági vizsgálatok hiánya merül fel mindinkább problémaként. Házi továbbképzéseink tapasztalatai alapján kialakult véleményem szerint ugyanis a tudatot még csak lehet felnőtt fejjel formálni, de az empátiakészséget... S valahol ezen áll, vagy bukik a mi pályánk.
Örülök reagálásának, s köszönöm megtisztelő véleményét. Szeretettel: Juco
 
#55  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-03-31 10:38
Kedves Jucó Köszönöm az együttérzését ValóbanNehéz egy ilyen rövid szösszenetben nem általánosan fogalmazni, s az általánosítást vállalva továbbra is fönntartom a véleményemet. Csodálkozni pedig egyáltalán nem csodálkozom a helyzeten, ahhoz túl közel vagyok hozzá, hogy megengedhetném magamnak a szempillarebegtetést Mindazokkal a súlyos általánosításokkal egyetértek viszont, amit az írása második felében ír, talán csak a "szép számmal" nem, bár nyilván mást ért mindenki ez alatt. Néhány kiváló pedagógussal már találkoztam persze, de ez csak abból adódik, hogy van egy ilyen találkozási felület, s ez a pedagógus-továbbképzés. Szeretettel Péter
 
#54  jucoszalai[kukac]nagyatad[pont]hu2003-03-27 11:39
Kedves Péter
Azt kell, hogy mondjam sajnálom a rossz tapasztalataiért. Méginkább sajnálom, hogy csak rossz tapasztalatai vannak, mert ilyenfokú általánosítást leszűrni nem lehetett könnyű. Magvas gondolatai mögé persze én is oda tudom társítani egyes negatív megtapasztalásaimat, én is érzem az iskolarendszer és a pedagógus társadalom hiányosságait, sőt az utóbbi idők valóban negatív tendenciáit is e téren, de
Vajon szabad-e csodálkozni a "szűklátókörű, csalódott, intellektuális, érzelmi és neveltetési deficitekkel terhes felnőttek" megszaporodásán ezen a pályán. Hosszú évtizedek során sokadrangú oktatásügyünk nem tett meg ez ügyben mindent a "sikeres"()leépítésért
Az iskolapolitika a politika játékszere lett.A feltételek, a körülmények, a "vonzó" perspektívák vajon a legjobbak, a legrátermetebbek pályára csalogatására szolgált
Igen, valóban erősen felhigult a pálya, csökkent a fanatikusan elkötelezett pedagógusok száma, de azért vannak szép számmal. Sajnálom, hogy még nem találkozott velük, mert akkor nem ítélne ilyen könyörtelenül egyértelműen. Kívánom, hogy legyen kellemes tapasztalata is jövőben
 
#53  Péterdramaped[kukac]axelero[pont]hu2003-03-26 07:27
Az iskola úgy általában az egész világon egy meglehetősen gyatra intézményforma. Magyarországon az súlyosbítja a helyzetet, hogy a pedagógusokat nem sokra tartja a társadalmi közgondolkodás. Még egy hatékonyan és gazdaságosan működő konzervgyárat is képtelen lenne kiszolgálni ez a rendszer, noha alapvetően sokkal inkább egy gyári késztermék előállítására van beállítva, semmint gondolkodó, érző lények fejlesztésére. Mindig is az volt a túlélés záloga, hogy a gyermek meglehetősen ellenálló és rezisztens fajta, s az iskola és a pedagógusok határozott törekvései ellenére él és virul. Egy hatéves gyermeknek nem kell több mint két hét, hogy az addig áhított iskolát megutálja, és még egy-két hét, hogy megfelelő túlélési stratégiát dolgozzon ki. Ha ez a hihetetlen életerő nem volna, az iskola már rég kipusztította volna az emberiséget. A helyzet talán öröktől fogva és végzetesen paradox. Béklyózatlan gondolkodású, lehetőségekkel teli, nagyszerű gyermekek felett uralkodnak szűklátókörű, csalódott, intellektuális, érzelmi és neveltetési deficitekkel terhes felnőttek, akik súlyos árat fizettetnek a gyermekekkel saját meg nem élt életükért, be nem teljesített vágyaikért és általában minden önmagukkal kapcsolatos csalódottságukért. Nehéz ezzel szembenézni, olyan nehéz, hogy nem is tesszük meg. (Kristóf Péter)
 
#52  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-03-25 03:53
Most vettük csak észre,hogy a tanácsadó rovatunk technikai okokból néhány hónapig nem működött. Mi meg azt hittük, hogy nincs kérdés, pedig volt. Elnézést kérünk a hasztalan kérdezőktől, és ígérjük minden mulasztást pótolunk. Már csak egy egészen kis türelmet kérünk hozzá.
 
#51  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-03-24 10:36
Kedves Apuka A titoktartási kötelezettség arra vonatkozik, hogy a pedagógus a következőkben nincs kötelezve a feljelentésre, amennyiben diákját drogozáson éri. Szó sincs a tanárok és diákok közötti csatornák lezárásáról. Éppen hogy nyitni kellene, hiszen a gyerek közös ügy
 
#50  k.j.jkabai[kukac]axelero[pont]hu2003-03-23 06:38
Kedves osztályfőnökök
Megdöbbenve és étetlenkedve olvasom a drogos ügyekben Önökre rótt titoktartási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek sem szólhatnak, ha tanítványukkal kapcsolatban felmerül a kábítószerezés gyanúja
Ha így van, egyre kevesebb csatorna marad nyitva a szülők és a tanárok között, pedig ez egyike azoknak a kérdéseknek, melyekben igazán szükség lenne az iskola és a szülők közötti együttműködésre.
"Egy apuka"
 
#49  Juliszekja[kukac]axelero[pont]hu2003-03-03 12:02
Tisztelt "Apuka" Osztom a véleményét Szülőnek lenni is nehéz, mindenki rohan ebben a felgyorsult világban, és valóban valahol újra kellene gondolni a mai kor fényében ezt az egész iskolát, meg az összes szép, de több pontján meghaladott elvet. Valamennyien frusztráltak vagyunk akár szülői, akár nagyszülői, akár pedagógusi szerepünkben, és közös kínunkban egymásra mutogatunk.
Kedves Klára Köszönjük a gratulációt, és minden anyagnak örülünk.
 
#48  klarahklara[kukac]freemail[pont]hu2003-03-02 09:30
Kedves Juli Körülnézek a fiókokban, biztosan akad majd valami küldendő anyag, meg nógatom a kollégákat is. Szép és tartalmas a megemlékezésetek, gratulálok Fenyő D. Györgynek
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek