OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
#2908  Varga Ilivargaili[kukac]freemail[pont]hu2014-12-02 23:16
Kedves Zsolt! Íme a válasz a problémájára:

A szabadság kiadásáról a 2012. évi tv. (Mt) a következőket írja (csak a releváns részeket másoltam ide):

60. A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

(2)43 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Szerintem időarányosan 3 nappal a dolgozó rendelkezik.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6)45 A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

A szabadságot kötelező kiadni, az nem "veszhet el"! Ha nem tudják szünetekben, szorgalmi időben kell kiadni.
 
#2907  Zsoltszupersport[kukac]gmail[pont]com2014-12-01 21:19
Tiszteletem!
2014.06.30-ig volt tanári munkaviszonyom, határozott szerződésem ekkor lejárt. Ekkor a megmaradt 22 nap szabadságomat pénzben fizették ki. Nyáron álláskereső voltam. 08.18-tól van megint tanári kinevezésem. Iskolámban kiszámolták, hogy évvégéig 17 nap szabadság jár + a 2 gyerekem után arányosan még 2 nap = 19 nap. Ebből lejön az őszi szünet 5nap, téli szünet 5nap, marad 7+2. Igazgatóm közölte ő rendelkezik 15 napommal csak akkor lesz szabadságom, ha majd ő mondja. Kérdezem, tényleg nem vehetem ki ezt a 9 napot az év hátralévő részében december 20 előtt mondjuk? Ha jól sejtem pénzben nem fizetik ki, átvinni nem lehet köv. évre, azaz elvész (kivéve a 2 nap a gyerekek után)? Vagy kivehetem ha az igazgató a feje tetejére áll is? Válaszát köszönöm
 
#2906  Ofoeosztalyfonokok[kukac]gmail[pont]com2014-11-25 20:52
Kedves Kérdezőnk! A konkrétabb válaszhoz azért több tényt kellene tudnunk. Miben áll a gyerek "mássága"? Mivel indokolják a tanárok azt, hogy a gyereket el kellene vinni az iskolából? Mielőtt bárkihez fordulna, tisztázni kellene először az osztályfőnökkel, majd ha ez nem működik, akkor az igazgatóval a kérdést. Indokolatlanul nem lehet elküldeni a gyereket, ez nyilvánvaló. Az indokokat meg kellene ismerni és tisztázni. Mielőtt a helyi tankerületnél esetleg az oktatási jogok biztosánál panasszal élne, meg kellene próbálni békésen rendezni az ügyet ott helyben az érintettekkel. Ha megkeres bennünket e-mailben, és felvilágosít a tényekről, mi is tudunk talán világosabb választ adni: osztalyfonokok@gmail.com
 
#2905  xyicsuka7404[kukac]gmail[pont]com2014-11-25 10:49
Tisztelt Cím!Van egy 13 éves gyermekem,aki más mind a többi.A gyerekek elfogadják,a tanárok nem,sőt el akarják,hogy vigyem az iskolából.Van hozzá joguk?Kihez fordulhatok segítségért,hogy ne tehessék meg?tisztelettel és köszönettel:xy
 
#2904  Jánosnmsjan[kukac]freemail[pont]hu2014-11-13 23:16
Kedves Gábor!

Szíves figyelmébe ajánlom a Köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) alábbi paragrafusát:

42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.
(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

Sok helyen nem veszik ezt magukra nézve kötelezőnek, pedig komoly következménnyel járhat a titoktartási kötelezettség megszegése. Teljesen igaza van Julinak, az etikai küszöbnek akkor is működnie kellene, ha a pedagógusnak szövegértési problémái lennének...
 
#2903  OFOEosztalyfonokok[kukac]gmail[pont]com2014-11-13 19:34
Kedves Gábor! Nem tartjuk szerencsésnek, ha az Ön fiáról más szülőkkel beszél a pedagógus, ez még abban az esetben is tapintatlanság, ha Ön jelen van. Azt tanácsoljuk, hogy próbálja a pedagógussal személyesen tisztázni a helyzetet, hátha sikerül helyre állítani a bizalmat. Erre vonatkozó jogszabályról nem tudunk, de a pedagógusetika íratlan szabályai megkívánják a diszkréciót.
 
#2902  OFOEosztalyfonokok[kukac]gmail[pont]com2014-11-13 19:29
Kedves Angéla! Általános iskolai tanítói vagy fejlesztő pedagógusi, esetleg gyógypedagógiai asszisztensi állásra feltétlenül jogosult. Érdemes figyelemmel kísérnie a pályázati kiírásokat. Sok szerencsét kívánunk!
 
#2901  Gáborgesztorhaz[kukac]gesztorhaz[pont]hu2014-11-13 10:11
Tisztelt Cím!
Abban kérném az iránymutatásukat, hogy van egy most elsős fiam, akinek vannak problémái. Joga van az osztályfőnöknek a többi szülővel, akár privábtan is a fiamról beszálni? Vagy van erre valami szabály, hogy mindenkivel csak a magáéről lehet beszélni? Köszönettel Gábor
 
#2900  Angelavangela[kukac]vipmail[pont]hu2014-11-11 18:47
Kedves Ofő! A kérdésem az lenne tanítói, fejlesztőpedagógus, szociálpedagógus diplomával, és fogyatékosok ellátása és rehabilitációja szakvizsgával milyen oktatási intézményben lehet elhelyezkedni?Köszönöm!
 
#2899  OFOEosztalyfonokok[kukac]gmail[pont]com2014-10-09 10:15
Kedves Eszty! Természetesen szólhat, lehet, hogy szólnia is kell. De semmiképpen se tegye indulatosan, ne legyen számonkérő. Valóban eltúlzottnak látszik a követelmény, de a tanító valamiért ezt tartja célravezetőnek. Szerencsés lenne a problémát a több szülővel megbeszélni, esetleg egyeztetni a teendőket, és közösen felvetni a kérdést. A matematika tanár egyben az osztálytanító is? Mert ha nem, érdemes lenne a problémát az osztálytanítónak is elmondani, és közvetítésre kérni. Nem ismerem a konkrét körülményeket, ezért nem tudok ennél alaposabb választ adni.
 
#2898  Esztyselyem[pont]eszter[kukac]freemail[pont]hu2014-10-08 12:55
Tisztelt Ofő! Kérdésem a következő lenne,tegnapi nap folyamán 3. osztlyos kislányom matematika tanára úgy nevezett "röpdolg" íratott velük. Fejben számolás! pl:18:2+7x8...10 feladat volt csak az eredményeket kérte.minden feladatra 10 másodpercet kaptak.10-ből 8 feladat jó volt.Így 3 lett az érdem jegy! Szerintem túlzás ez az osztályozás!!! Ön szerint szólhatok a tanrnőnek ,hogy nem értek egyet az osztályzásával?Válaszát előre is köszönöm.
 
#2897  OFOEosztalyfonokok[kukac]gmail[pont]com2014-09-29 12:24
Szerintünk igen. Miért? Kétségbe vonta ezt a jogosultságot valaki?
 
#2896  Máriamoneszka[kukac]freemail[pont]hu2014-09-29 00:33
Tisztelt OFŐ!
A kérdésem a következő lenne: taníthat-e középiskolában közismereti informatikát és/vagy szakmai informatikát egy pedagógus az alábbi végzettségekkel.
-főiskolai könyvtáros és számítástechnika szakos tanár(2002)
-egyetemi kiegészítő képzés keretében elvégzett informatikus könyvtáros szak(2005)
-szakvizsgázott pedagógus informatika tanári szak(2013)
Válaszát köszönöm.
 
#2894  Jánosnmsjan[kukac]freemail[pont]hu2014-09-22 20:45
Kedves Júlia!

Köszönöm, remélem ott leszek!
 
#2893  OFOEosztalyfonokok[kukac]gmail[pont]com2014-09-12 17:50
Kedves Csilla!
1. Ha külső helyszínen történik valamilyen iskolai jellegű munka, akkor azt természetesen kint tölti el - valahogyan dokumentálva.
2. Elvileg túlóradíj is járna, ha kontakt órából tartana többet a számára előírtnál, és az a 32 órán túl kimutatható. Vagy előírnak neki a 32 óráján felül további benti feladatot. De szerintem a gyakorlatban ezt nem tartják sehol...
3. Erre nehéz jogszabályt találni, de: nyilván a kötelező továbbképzés neki munkaidő (még a felkészülés is), amit iskolán kívül kell ledolgoznia. Az naponta 8 vagy akármennyi óra. Az iskolai kötelező órája viszont csakis az iskolában folyó munkavégzésével telik, ilyenkor semmiképpen sem volna szabad a heti 32 órát 4 napra tömöríteni. (Ha így számolnák, akkor tulajdonképpen a szabadságát használná továbbképzésre.)
(Köszönjük Szívósné Tóth Annamáriának a válaszokat)
 
#2892  Csillascll[kukac]freemail[pont]hu2014-09-10 16:37
Sziasztok!
A pedagógusok kötelező 32 órájával kapcsolatban szeretnék kérdezni:
1. Valóban benn kell-e tölteni a 32 órát (32*60 perc) az iskolában? (Középsikola, gimnázium)
2. Ha 32 óránál többet tölt benn valaki, akkor jár-e érte túlóradíj? (na jó- ez költői kérdés volt...)
3. Ha van olyan kolléga aki szakmai továbbképzésre jár (második szak, illetve mesterképzés, hogy meglegyen az egyetemi végzettsége), amit az iskolavezetés jóváhagyott, akkor többször előfordul, hogy pl. pénteken az egyetemre megy, nem az iskolába. (Szerencsére órája nem marad el, mert az órarendet sikerült úgy elkészíteni, hogy pénteken ne legyen órája) Amikor nem kell egyetmre menni akkor még be is jön az iskolába. Szóval amikor egyetmre megy, akkor a 32 óráját 4 nap alatt kellene letölteni az iskolában. Jogszerű-e ez? Nem számít-e bele a 32 órába az iskolavezetés által jóváhagyott (általa ösztönzött) képzésen való részvétel?
Válaszotokat előre is köszönöm! Csilla
 
#2891  Varga Ilivargaili[kukac]gmail[pont]com2014-09-01 19:18
Kedves Marcsi! Sajnos ebben az esetben nem jár idegennyelv-tudási pótlék .
 
#2890  Marcsimari61[kukac]dunaweb[pont]hu2014-08-31 22:51
Sziasztok!Szeretnék tőletek tanácsot kérni.A fiam rendszergazdaként dolgozik egy középiskolában.A végzettsége informatikus hálózattelepítő és üzemeltetó középfok és webprogramozó felsőfok.A munkahelyén a középfokú végzettségét számolták be. Az alapbére így 118000 Ft.Rendelkezik azonban B/2 tipusú angol középfokú nyelvvizsgával is.Az a kérdésem lenne hogy ezt a munkahelyén be kell-e számolni (vagy beszámították-e)és akkor hogyan alakulhat a bére? Megpróbáltam utánnanézni,de nem igazán egyértelmű ez a számomra.Elöre is köszönöm a válaszotokat. Marcsi
 
#2889  Varga Ilivargaili[kukac]gmail[pont]com2014-08-31 14:05
Kedves Lia!

A 138/1992-es Kormányrendeletet már hatályon kívül helyezték. A 326/2013.Kormányrendelet alapján besorolható az F fizetési osztályba, ha a feltételek teljesülnek.

A Kjt. 74. §-a írja elő az idegennyelv-tudási pótlékot. Ha indokolt a munkakörében a használata, akkor megilleti.

- A Kjt. szerint (27. § (1)148) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A lemondási idő egyébként 2 hónap.
 
#2887  Varga Ilivargaili[kukac]gmail[pont]com2014-08-31 14:00
Kedves K. Zoli! A pontos válaszhoz több információra lenne szükségem. Tudnom kellene például, hogy milyen munkakörről van szó, a Ba/Bsc-re volt-e tanulmányi szerződése, s ha volt, az mit tartalmazott stb. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy a munkáltatónak nem kötelező hozzájárulnia a felsőfokú tanulmányokhoz.
Nézze át a 2012. évi I. törvényt (Mt).

 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek