OFOE a Facebook-on

Üzenő

Elrejtés
Név:
Email:
Üzenet:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
#2525  OFOEosztalyfonokok[kukac]gmail[pont]com2012-12-03 20:36
Kedves Laura!
Megnéztem az ajánlott cikket, amerikai példákkal, egy olyan címmel, amihez egyetlen történet sem illett. A szülők többsége – reményeim és tapasztalataim szerint – figyel a gyerekére. Gondok persze adódnak bőven e téren is, és nem csak az okostelefonok és egyéb kütyük miatt.
Kinek lehetnek itt sziklaszilárd elvei? Olyan gyorsan rendeződik át minden körülöttünk, hogy régen rossz, ha valaki bemerevedik egy bizonyos álláspontba.
Ahogyan ígértük: rövidesen közzé teszünk egy vitaindítót, hátha lesznek érdeklődő, hozzászólni is kész szülők, pedagógusok, esetleg diákok. Továbbra is szeretettel várjuk az érdeklődő és beszélgetni vágyó látogatóinkat ide: az Üzenőbe.
 
#2524  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2012-12-03 13:01
Ez a másik véglet is idetartozik. A környezetemben nincs medencés család, de a játszótéri anyukás traccsparti - a gyerektől távoli padon - naponta előfordul. Az Eu szabvány szerint felújított játszótér mellett évente 3-4 szer megáll a rohamkocsi...
Meghalt egy gyermek, miközben az anyja az okostelefonján netezett.
 
#2523  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2012-12-03 10:25
Örülnék neki. Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy "szikla szilárd" elveim nem szorulnak alapos renoválásra. Engem is érdekelnek más tapasztalatai, élményei, miért követi azt az utat, amellyel gyerekként - valószínűleg - nem értene minden esetben egyet. Hol a középút? Inkább legyek kicsit (nagyon?) szigorúbb 4-5 évig, hogy utána könnyebb legyen a gyerekemnek? Most engedjem kitombolni magát, hogy ne később igyekezzen behozni az elmulasztott éveket, mondjuk 22-30 éves korában? Én nem nézném tétlenül, hogy a gyerekem eltékozolja a tehetségét. Ezért is írtam korábban, hogy inkább azt erősíteném benne, igen, Te is meg tudod csinálni! Mindenkinek lehetnek rosszabb napjai, semmihez sincs kedvem időszakai. Ha azonban esetleg további 5 perc ráfordítással jobb eredményt tudsz elérni, ne lazsáld el a dolgot, a rossz munka kijavításához sokkal több erőfeszítésre lesz szükséged. Ha van értelme, tegyük a honlapra a beszélgetést, ide egyelőre más nem írogatott, talán máshol nagyobb pezsgés lesz.
 
#2522  OFOEosztalyfonokok[kukac]gmail[pont]com2012-12-03 09:38
Kedves Laura! Mi is örülünk ennek az eszmecserének, és köszönjük, hogy elindította. Semmi akadálya annak, hogy az itt megkezdett beszélgetést ennél szélesebb körűvé tegyük. Mit gondol például arról, hogy összeállítunk belőle egy vitaindítót, és feltesszük a honlapra?
 
#2521  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2012-12-02 22:07
Én is nagyon sajnálom. Annak viszont örülök, hogy találtam 2 embert, akivel tudok beszélgetni. Remélem, hogy leszünk még többen is, egyre több ember látja be, hogy lehet együtt is felelősen gondolkodni. Nagyon remélem, hogy lesznek még olyan 30 évesek, akik nem késtek el azzal, hogy benőjön a fejük lágya. Egyelőre nem vagyok optimista, de a magam módján igyekszem tenni érte, hogy a környezetemben így legyen. Valahogy szót fogunk érteni a mi osztályfőnökünkkel is, talán elküldöm neki ezt az oldalt, valamilyen rögtönzött email címről, nyomozza ki, hogy ki írta, bár ha elolvassa az eddigieket, esetleg változtatni is fog a stílusán. Egy pezsgőt minimum küldenék neki, ha az itt leírtak felét elolvasná. :)
 
#2520  axaxkaro[kukac]vipmail[pont]hu2012-12-02 21:07
Azt hiszem,elköszönök, nehéz hét lesz.

A tegnapi találkozóról még egy mondat: a végig eszeveszetten tanuló, apróbetű-betanuló lány azt mondta: az egyetemen aztán bepótolt mindent... És nem ő az egyetlen, sok olyan gyereket láttam, aki húsz-harmincévesen játszotta le az elmaradt kamaszkorát.
Vannak gyerekek, akiket, ha az osztályomba kerülnének, először is rosszalkodni, kajláskodni tanítanám meg, beolvasni nekem, kópéságokba belevinni, hogy aztán megkínálhassam őket komoly, őket személyesen érintő munkákkal is.
Sajnálom,hogy az Ön gyermeke nem jár hozzám.
További jó hetet kívánok.
 
#2519  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2012-12-02 14:18
Kedves ax!

Vettem az üzenetet, szaktanári=potenciális vő. :) Az esküvőig nem törődöm vele, utána meg én leszek az anyós... Érdekes módon nálunk is a matek tanár volt az egyik legjobb fej, néha elbeszélgettük az óra felét, de a tananyaggal is haladtunk. Mindössze 3 osztálytársunk nem tanult tovább, egy férjhez ment, ő nem is jár a találkozóinkra. Mindenki nosztalgiával gondol a a tanárainkra, bár akinek a kémia fontos lett a gimi után, az utólag nem örült az alacsonyabb követelmény szintnek. Nálunk a nagy mellény nem megengedett, a tanár szava szent, vita nem lehet, megyünk egy iskolával odébb, nem szégyenkezünk tovább. Egyszerűen nem is értem, hogyan fordulhat elő, hogy valaki "meglegyint" egy tanárt.
Ha tanárral osztályzatról beszélünk, az csak arra szorítkozhat, hogy milyen tanulási technikákat szükséges alkalmazni, ha csak 1-2 pont hiányzik az ötöshöz. Nekünk az tetszik , ha elmondja a szaktanár a szerinte célravezető módszert, az már kevésbé, ha azt erősítik, hogy a négyes is "jó", ne gondolja a szülő, hogy a gyereke tehetségesebb ennél és képes rá. Nyilván az állhat mögötte, hogy nem kell a gyereket ízekre tépni egy négyesért, de talán nem kellene átesni a ló másik oldalára: az ön gyereke csak ennyire képes, oszt jó napot!. És akkor mit tegyen a szülő? Segítsen beskatulyázni a lányát, elhitetni vele, hogy jobb, ha egyet kihúz az érdeklődési köréből, vagy közösen találják meg a megoldást? Én inkább azon vagyok, hogy alakuljon az érdeklődési köre, ne pedig szűküljön, mert itt is, meg ott is kudarc éri.
Már néhányszor leírtam, az átlag szülő nem pedagógus, beszólások helyett megoldást vár, még a frissen végzett egyetemistától is... Bizonyára minden tantárgynak vannak olyan sajátosságai, amelyek eltérnek a többiétől, érdemes ezekre tudatosan alapozni. Emlékszem, mi is tanultuk pszichológiából, sokkal több árkot ásnak ki a munkások, ha tudják mi a célja, ha bevonják őket az alkotási folyamatba. Kíváncsi lennék arra, hogy szaktanár milyen mellénnyel kérdezné meg kollégáját, ha látja, hogy "nem öröklődtek a szakmai gének" a kölykében, a tanár pedig nem tekintené partnernek, hanem közölné, hogy ennyire képes a srác. Az 5 gyereket Ön hagyta sodródni/szárnyalni/gyötrődni, vagy segítette saját tudásával?
 
#2518  axaxkaro[kukac]vipmail[pont]hu2012-12-01 23:03
Kedves Laura!

Hozzám intézett kérdésére: szinte sosem adok szaktanárit, általában eszembe se jut ez az eszköz. (Legelső évemben beírtam egy lánynak: "Az órán társainak csokoládét osztogatott" - azóta van öt közös gyerekünk...)
Akik adnak, azok közül sokan nem azért adják, hogy a szülő intézkedjen, hanem azért, hogy le legyen írva az eset. Ha a szülő túl nagy mellénnyel jön számon kérni, elé lehessen tenni: bocs, október 5-én, 6-án,10-én 21-én nem volt itt a felszerelés, 8-án, 12-én ennyit és ennyit késett óráról stb.

(Most jövök egy tizenöt éves találkozóról: egyetlen résztvevő sem említette a tankönyveket, helyette az erkölcsi tartásról beszélt, amelyet az iskolában kapott, kolléganőm "zárójeleiről" - azaz tananyagon kívüli tanításairól, arról, hogy akár a matekra szánt idő terhére is meg-megbeszéltük az őket nagyon érdeklő aktuális problémákat.
Az iskola, a nevelés bonyolult folyamat.
 
#2517  Juliszekszardi[pont]julia[kukac]gmail[pont]com2012-12-01 15:40
Amint az embernek gyereke lesz, azonnal elindul az aggódós időszak, és ez természetesen így marad. Egy biztos családi háttérrel rendelkező gyerekkel is adódhatnak problémák, de nyilván kisebb erre az esély, ha működik a családi szabályrendszer, kölcsönös a bizalom, a gyereknek nem kell elhallgatnia, ha "tilosba" téved, és persze próbáljuk megelőzni azt, hogy veszélyes helyzetbe kerüljenek, azaz igyekszünk "kiiktatni a veszélyeztető tényezőket". Jelzem, hogy az unokáimon keresztül (ha nem is személyesen) ismertem én is a West Balkánban áldozattá vált kislányokat, szolid, jó, "aggódós" családokból való gyerekek voltak, baleset történt... A veszélyek nem mindig védhetők ki, de a lehetőségek száma nyilván csökkenthető. A "puskapor szárazon tartása" valóban tanácsos.


 
#2516  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2012-12-01 13:44
Egyetértünk! :) Én persze kicsit aggódósabb vagyok, kerestük osztálytárs testvérét Karácsony előtt 3 napig (28-án temették, a szülőknek írt búcsúlevél nem volt kamu), fogtam a barátnőm kezét a műtő előtt, sikerül-e úgy a gerincműtéte a gyerekének, hogy nem bénul le. Rész vettem olyan tárgyaláson, ahol a gyerektől cigarettát vásárló tanár tanú volt apuka csempészési ügyében... Igyekszem olyan kapcsolatban lenni a 3. gyerekemmel is, hogy elfogadjon partnernek, barátnak, bizalmasának. Nem tudom mennyire görcsöltek a West Balkánban halálra taposott lányok szülei, nálunk a gyerek akkor van az utcán, ha konkrét céllal megy valahova, iskolába, zenére, vagy éppen szülinapi bulira. Sötétedés után pláne nem közlekedik egyedül, hozzuk-visszük, a veszélyeztető körülményeket kiiktatjuk, ahogy lehet... Mehet önállóan, fölszállhat a másik ajtón, leülhet 2 sorral odébb, de esélye sem lesz vele szemben drog dealernek, simogatós bácsinak. A nagyobb lány ismerte Bándy Katát, 1000 %, hogy kerülni fogja a hasonló szituációkat. Lehet, hogy a gyerekeim indokolatlanul vannak/voltak szoros felügyelet alatt, de mi ezt így alakítottuk ki, nálunk ez természetesebb, mint az ezerszám céltalanul kószáló fiatalok esetében. Így is bármikor bekövetkezhet olyan esemény, amelyet nem tudunk elhárítani, de kevésbé görcsölünk, ha "szárazon tartjuk a puskaport". :)
 
#2515  Juliszekszardi[pont]julia[kukac]gmail[pont]com2012-12-01 12:58
Kedves Laura!
Valóban nagy segítség az internet sok dologban, én is sokat és szívesen használom. Szeretem és használom a Facebookot is, az adatainkhoz történő illetéktelen adathozzáférést meg lehet előzni. A közösségi oldalak használatával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, és nyilván személyiségfüggő is, hogy ki mennyire tágítja a saját intimszféráját újabb online elemekkel. A fiatalok többsége természetesen használja ezeket az eszközöket és ezzel is váratlan nevelési helyzeteket generál. Részben azért, mert gyorsabban és spontánabbul használják az IKT eszközöket, mint a felnőttek, részben pedig azért, mert a technika gyorsabban fejlődik, mint a gondolkodás, meg a szabályozás.
Visszatérve az iskolai oktatáshoz: ne csodálkozzunk azon, hogy ebben a pörgős, információgazdag világban szocializálódó fiatalok unják az iskolát. És ebből rengeteg gond fakad. Ezek egy része már előkerült a mostani levelezésünkben is.
Ne aggódjon, a gyerekéből nem lesz közmunkás, de azért jobban kellene bíznia benne. Jobban, mint az oktatási rendszerünkben. Persze segíteni kell neki, sokat beszélgetni vele, rávenni a rendszeres munkára, az értelmes tevékenységre, biztonságot nyújtani számára. És nem görcsölni a jövőjén jobban, mint szükséges.
 
#2514  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2012-11-30 22:32
Elnézést a hibákért, a javítás előtt véletlenül elküldtem a kommentet...:(
 
#2513  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2012-11-30 22:30
Kedves Júlia! A cikk valóban távolabbra mutat, ha tudjuk mi vár ránk, előzzük meg, de használjuk ki a lehetőségeit is! Kapcsolatok szempontjából pl. Ha nincs gépem, mi vélhetően nem találkozunk soha. Ha érdekel valami, beütöm a keresőbe, és ugyanannyi esélyem van többet tudni Záhonyban, mint Budapesten. Könnyen kiderül a turpisság, a hazugság, "a hiszem, ha látom" pillanatokon belül bizonyosságot nyerhet. Az én lányom pl. internetnek köszönhetően tanult meg angolul és szerette meg a nyelvet, szerencsékre olyan angol tanárunk van jelenleg is, aki bátran tömi külön feladatokkal. Éppen arról beszélgettünk a szülőkkel, ha már van ilyen lehetőségünk, szervezzünk házi versenyeket - interneten. Országos versenyre egy gyerek mehet az osztályból, miért ne biztosítsunk sajátjainknak lehetőséget a versenyzésre. Mindenki azt mondja, legalább egy osztályzatot jelent ismeretszinten már a készülés is. Lehet kötelező olvasmány részletét angolra fordítani? Miért ne? Angol éneket magyarra? Munkácsy festményről beszélni angolul? Már legalább 3 tantárgynál és tanárnál tartunk... Mi lenne, ha a színház "szénszünetet" tartana és a fűtési költséget az utazásra költené, egy egy iskolában előadná az Antigóné :) valamely részletét? Mi lenne, ha kis köcsög nemecsek, vagy nyilasmisi (7-es buszon hangzott el!) monológját a nemzet színészei között - dadogva - mondaná el saját osztályában a gyerkőc? Internetről letöltve hogyan is hangzik a Himnusz, vagy a Szózat? Magam is függő vagyok már, hátha ezen keresztül lesz majd egyszer munkám... Sajnos úgy tűnik, nem a gondolkodás irányába tart az oktatás, mintha nagyszüleink időszaka közeledne, egy tanteremben 8 osztály + tanító házaspár. Ausztráliában olyan oktatási forma is van (iskola fenntartása nélkül), ahol a gyerekek interneten kapják a tananyagot, a házi feladatot... Én nem akarom, hogy a gyerekem közmunkás legyen, meg fogom találni azokat az utakat, amelyekkel kikerülöm a nehézkesen araszoló/visszafogó bürokráciát. A FaceBook-ot nem szeretem, nagyon vissza lehet élni az oda regisztrálókról szerzett adatokkal.
 
#2512  Juliszekszardi[pont]julia[kukac]gmail[pont]com2012-11-30 20:35
Kedves Laura! Akkor menjünk mélyebbre! Itt van egy interjú Gyarmathy Évával Elbutul a Facebook nemzedék címmel. Ez itt már nem a felszín, hanem valami rendkívül fontos, ami segítheti a probléma gyökereinek a megértését.
 
#2511  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2012-11-30 15:59
Bizonyára jók a konferenciák, bár olvasgatva a róluk szóló híreket, mintha a 20 perces előadások csak kapirgálnák a felszínt, a valóságról csak a nagyon bátrak mernek őszintén megnyilatkozni, a "lakkozott" hozzászólások alapján javasolt megoldások annyit is érnek. Alsó tagozatra még csak-csak vannak hasznosítható útravalók, onnan kezdve azonban egyre nagyobb zűrzavart érzékelek. Ha valaki konkrét dologhoz kérne valami támpontot, vagy azt kapja, hogy nem jól látja amit átélt(!), ilyen a valóságban nincs is, vagy éppen az a szülő a hibás, aki nem figyelt a gyerekére, nem koncentrált a megelőzésre.
 
#2510  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2012-11-30 15:47
Kedves ax! Köszi a tippet, elolvasom Vekerdy Tamás könyvét. Találkoztam vele néhány alkalommal, korábban olyan iskolába "jártunk" :), ahol érdeklődő szülők is kaptak meghívót szakmai konferenciákra (időnként mi adtuk át az ott készített feljegyzéseinket az of.-nek). Bocsánat a hasonlatért, de a mai viszonyok miatt talán ő (V.T.) forogna legtöbbet a sírjában, ha már nem élne.:( Nem vettem magamra a pikírt megjegyzést, nagyon is jól tudom, hogy nem vagyok pedagógiából szakértő, írásban pedig pláne nem biztos, hogy egyértelmű az, amit írok. Lenne egy kérdésem: ha Ön szaktanári figyelmeztetést ad valamiért (az érintett I. gimnazista), nyilván beírja az ellenőrzőbe, hogy a szülővel láttamoztassa. Mit vár el a szülőtől, hogyan viszonyuljon az eseményhez az anyuka (ritkán apuka)? Az egyértelmű, hogy nem kell ízekre szedni a kezét, lábát, nem tépjük a haját. Sajnos egy alkalommal már kapott figyelmeztetést, mert hiányzott a felszerelése, ezúttal én hibáztam, későn ébredve elfelejtettem kivasalni a gyerek éjjel még száradó tesi pólóját, ráadásul ő is elaludt, a cipőjét már a liftben kötötte meg. Egy hónapja lejárt a türelmi időszak, a szaktanári ellen nincs apelláta.
 
#2509  axaxkaro[kukac]vipmail[pont]hu2012-11-30 13:13
Kedves Laura!

Nyilván nem ismerjük az említett tanárt. Csak azért tettem pikírt megjegyzést, mert borzasztóan keskeny a mezsgye a szülői érdeklődés-együttműködés és a szülői túlaggódás, túlellenőrzés között. Mindig sajnáltam azokat a gyerekeket (láttam egyet-kettőt), akit a szülő azzal küldött az iskolába: lesd, hogy mit ront el a tanárod, jelentsed nekem, feljegyzem, a kis füzetben úgyis már ott sorakoznak a tavalyelőtti szörnyűségek is. Ezen általában nem a tanár veszít, hanem a gyerek, akinek boldogtalanabbá válik az élete (lásd: anyós-rátelepedés). Ha már füzetecske: abba annak a nevét kellene beleírni, aki az apróbetűs rész alapján osztályoz...
Javaslom elolvasni Vekerdy Tamás Kicsikről nagyoknak című könyvének talán 57. oldalát, ahol a vizsgaszempontú és a nem vizsgaszempontú tanárokat veti össze. Jó lenne persze a kettőt egyesíteni, de nem mindenkinek megy.
Még egyszer: nem ismerem az adott tanárt (sajna még magamat se nagyon).
 
#2508  Juliszekszardi[pont]julia[kukac]gmail[pont]com2012-11-30 09:14
Kedves Laura! Én a gyerekeimen és tizenéves unokáimon keresztül is érzékelem a változásokat. A digitális világban felnövekvő nemzedék egészen másképp szocializálódik, mint a korábbiak, még az agyműködésük is átalakul. A pedagógusok nagy része azonban nem akar, nem tud alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, és egyre távolabb kerül a gyerekek átalakult világától. Ez a gond az irodalomnál különös erővel jelentkezik több, részben már eddig is említett ok miatt.
A probléma bonyolultabb annál, hogy itt részletesebben leírjam, de két országos konferenciát is tartottunk erről tavaly Digitális nemzedék (digitalisnemzedek.hu) és Digitális pedagógus (digitalispedagogus.hu) címmel.Érdemes megnézni a két portálon megjelent írásokat. A következő márciusban lesz a 2. Digitális nemzedék tanácskozás, ahol a szülő-tanár-diák hármas kapcsolatrendszerével is foglalkozunk ebben a megváltozott világban. Persze ettől a problémák nem fognak megszűnni, és sajnos a jelenlegi oktatáspolitika, amely az idő kerekének visszaforgatását tűzte ki célul inkább gátolja ezek kezelését, mintsem segítené. Különben teljes mértékben egyetértek azzal, amit írt, és nagyon szeretnék/szeretnénk segíteni, illetve e téren is együttműködni a szülőkkel.
 
#2507  Lauralarvucska[kukac]gmail[pont]com2012-11-29 20:54
Elolvastam a konferenciáról készített összefoglalót, és úgy látom, van néhány darázs abban a fészekben, amibe véletlenül beletenyereltünk. Kívülállóként olyan érzésem van, hogy az igazság ezúttal is valahol középen van. Az irodalomnak nagyon fontos szerepe lenne, de mintha megállt volna az idő. Már az én időmben is olyan korábbi időszakban készült remekműveket olvastunk, amelyek a saját korukban voltak aktuálisak, akkor hatottak igazán, bár számunkra is jutott még bőven a mondanivalóból. Nekem nincs unokám, de már a gyerekeimen is látom, hogy egyre távolodnak a művek az ő világuktól. Ha szakember lennék, nem biztos, hogy teljes kötelező olvasmányokat adnék a gyerekek kezébe. Részleteket dolgoznék fel belőlük (majd elolvassa a többit is, ha érdekes), tájleírásokra, emberi kapcsolatok fejlődésére, sikeres élettörténetekre hegyezném ki a dolgot. A lényeg az lenne, hogy "Te is meg tudod csinálni", "Úgy bánj másokkal, ahogy Te is szeretnéd, hogy mások bánjanak veled!". A mai életből ezekhez bőven lehetne művészi eszközökkel megfogalmazott témákat meríteni. Mindenképpen lenne egy törzsanyag, mint a zenében, ezeket el kell sajátítani ahhoz, hogy verset, regényt, drámát, esszét írjon valaki, vagy megfogalmazzon egy levelet, beadványt. Lenne egy mérhető követelményszint az érettségire, amelyet el kell érni és az egyetemen is elfogadják. Nem igazságos, hogy valakinek azért van több esélye az ELTE-re bekerülni, mert a Fazekashoz, vagy a Radnótihoz közelebb lakik. A törzsanyagon kívül lehetne egyénileg akciózni, de azért azzal is figyelve, hogy lehet olyan érettségiző, akivel szemben tapintatlanság lenne, ha az írásbelin 2 Nyírő és egy Vass Albert témából kellene választania... Megítélésem szerint nagy felelősséget vállal magára az, aki csak saját kútfő után megy, elutasítva minden "felülről jövő kényszert". Mi lesz, ha a tanár iskolát vált, hónapokra lebetegszik, alkalmatlanná válik a további oktatásra? Mi van, ha a gyerek fekszik fél évig a kórházi ágyon dialízis, vagy kemoterápia miatt? A konferencián komoly szellemi potenciál volt érezhető, de egyben az is, hogy aki döntéshozó, inkább koncepciója megerősítéséhez várja az érvanyagokat és kapásból elutasít olyan véleményeket, amelyek mögött komoly kutatási anyag, tapasztalat áll. Kívülállóként úgy tűnik, kevéssé számít a befogadók (gyerekek) és az igazi felelősségvállalók (szülők) igénye. Az olvasás öröme mellett arra is gondolni kellene, hogy van akinek a további élete nagyban függ attól, hogy irodalomból szerzett ismeretei elegendőek-e a továbblépéshez. Nem biztos, hogy az a fiatal, aki nem tudta elviselni a kudarcot, eleve orvosi eset volt, és az a szülő a főbűnös, aki reménytelenül tördeli a kezét a kórházi ágy mellett. Az általános iskolában többségében a szülőnél idősebb a tanítónéni. Iskolás gyereke is van már, olyan dolgokban is tud hiteles tanácsot adni, amelyekkel a szülők csak ezután találkoznak. Középiskolában nem bíznék szívesen osztályt olyanra, aki nem élte át személyes élményként saját gyermekével szülői felelősséget. Bizonyára sokan vérig sértődnek emiatt, de térjünk vissza azután a kérdésre, ha már felvették a gyerekét egyetemre... Láthatóan nem vagyok szakértője a témának, de szerintem sok szülőnek lenne segítségére, ha ezekben a kérdésekben még bekövetkezésük előtt kapnának útmutatást.
 
#2506  Juliszekszardi[pont]julia[kukac]gmail[pont]com2012-11-29 11:52
Fűzfa Balázs irodalom tanterve és tankönyvei valóban új utat jelentenek az irodalomtanításban. Ő az, aki alkalmazkodni igyekszik a megváltozott körülményekhez a "digitális nemzedék" szükségleteihez, miközben át szeretné menteni a múlt értékeit. Most volt egy konferenciája az általa kezdeményezett IROM szervezetnek. Itt van róla egy cikk: Mi az oka, hogy az irodalmtanítás innovációja lábra nem tud kapni? Még egy megjegyzés: az sehová sem vezet, ha mindkét fél "lenézettnek" érzi magát, pedig szerintem egyszerűen tartanak egymástól, nem bíznak egymásban. Ezt a bizalmatlanságot kellene valahogy oldani. Szerintem.
 
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek