OFOE a Facebook-on
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) felméréséből kiderül: a 14 év alatti gyermeket nevelők negyven százaléka tervezi, hogy táborba küldi a gyermekét a nyári szünet alatt. Nekik jó hír, hogy a magyar kormány döntése szerint június 16-tól már szervezhetők napközis és ottalvós nyári táborok is az érvényes járványügyi előírások betartásával.
(Forrás: magyar nemzet)
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, ám a táborok száma még nagyobb arányban csökken, úgyhogy érdemes időben választani. Kicsit nőttek az árak és kicsit szigorodtak az egészségügyi előírások, ha valaki rúdtánc, katonai, nyelvi vagy más tematikájú táborba adja a gyereket.
(Forrás: hvg.hu)
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul át. A lapunk által megismert, „Szakképzésben alkalmazott oktatók értékelési rendszere” című táblázat szerint 10 szempont alapján minősítik a tanárokat, ezeket 1-től 6 pontig lehet értékelni, vagyis összesen 60 pont szerezhető. Nézik egyebek mellett a képzettséget, a szakmai tapasztalatot, a felkészültséget, a munkaerőpiaci értéket, a „szakképzés-releváns” módszertan alkalmazását, az innovációs tevékenységet és szakmai elkötelezettséget.
(Forrás: Népszava)
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban felmerült, júniusra az alsósok visszatérhetnének az iskolapadba az alacsonyabb fertőzöttségű területeken. A munkacsoport nem klasszikus, tanórai foglalkozást képzelt el, hiszen az pedagógialiag értelmetlen, járványügyi szempontból pedig megvalósíthatatlan. Az sem biztos, hogy minden szülő visszaengedte volna a gyerekét. Az alsók újranyitása mellett egyébként az szólt, hogy náluk a legnehezebb megvalósítani a digitális oktatást, az ő bejárásuk a legbiztonságosabb, hiszen jellemzően a lakóhelyükhöz közeli intézményben tanulnak. A felsősök – pláne a középiskolások – visszaterelése járványügyi szempontból ennél jóval kockázatosabb lenne, már csak azért is, mert ők a kicsiknél jóval aktívabb társasági életet élnek, így egy esetleges újabb fertőzést könnyebben „széthordhatnának”. Ehhez képest döntött úgy a kormány: bármilyen, felzárkóztatásra szoruló diák bemehet az iskolába.
(Forrás: hvg.hu)
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak menteni. Hála nekik, hogy legalább a kétharmaduk megmaradt. És ezzel együtt az is kiderült, hogy az elmúlt 10 évben létrehozott összes központosított csodaintézménynek semmi értelme, semmi teljesítménye és egyik sem hiányzik senkinek. Egy cseppet sem.
(Forrás: 24.hu)
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes parlamenti képviselője vasárnap a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.Kiemelte: egy Soros György által nyíltan támogatott szervezet rendezte meg a pert. Nem a cigány családoknak jutott eszébe a bíróságra menni, őket oda vitték - tette hozzá. A képviselő szerint az ítélet igazságtalan, társadalmi hatásait nézve rendkívül káros és békétlenséget teremt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az alapítvány képviselője néhány órával a Kúria ítélete után arról beszélt, a gyöngyöspatai ügy hasonló perek indításához is jó lehet. Horváth László szerint ez is azt igazolja, hogy ez egy pénzszerző, politikai akció volt, amit modellként kívánnak máshol is felhasználni.
(Forrás: 168 óra)
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta lapunk megkeresésére a humántárca. Kiemelték, hogy a bejáró tanulókra is az online munkarend vonatkozik, az ügyeletes nevelőknek pedig nem az a dolguk, hogy átadják a napi tananyagot.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak, illetve kik azok, akik csak a régi berögződéseiket próbálták minden áron átültetni a digitális térbe? És egyáltalán, ez most csak egy egyszeri, riadt digitális veszélyelhárító mechanizmus volt vagy egy olyan hirtelen adódott lehetőség, ami ha lassan is, de alapjaiban változtathatja meg a magyar oktatásban meglévő attitűdöket? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Vass Vilmos, egyetemi docenssel, aki jelenleg a METU főállású szakvezetője, akinek fő kutatási területei az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet.
(Forrás: Pénzcentrum)
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola. Mint írtuk, Horváth Péter pedagóguskamarai elnök, a kormány márciusban létrehozott oktatási akciócsoportja tagja beszélt arról, hogy nem kötelezően, de valamilyen módon az alsósoknak meg lehetne nyitni az iskolákat június első két hetében. Ennek a szülők egy része is örülne a sokhetes karantén után, amikor már vissza tudnának menni dolgozni – derül ki az idézett cikkünkből. De milyen érvek szólnának e mellett pedagógiai szempontból?
(Forrás: hvg.hu)
2020.05.15.
Ezeket a magyar szülőket lőtte lábon a digitális oktatás: tehetetlenek, ha segíteni kell
Bár a tanárok szerint viszonylag zökkenőmentes volt a digitális oktatásra való átállás, sok szülőnek meggyűlhetett a baja a különféle eszközökkel, programokkal. Főképp az egyszülős háztartásokban tetőzik ez a probléma, hiszen náluk közvetlenül csak egy felnőtt tud segíteni, ha a gyerek elakad valamiben. Viszont a statisztikák szerint Magyarországon az egyszülős családok harmadában a felnőttek egyáltalán nem, vagy csak minimálisan értenek a számítástechnikához.
(Forrás: Pénzcentrum)
2020.05.15.
Akarnak iskolába járni a cigányok? – tabudöntő vita a gyöngyöspatai ítélet után
Kedd délelőtt döntött a Kúria a gyöngyöspatai iskolai szegregációs per felülvizsgálati kérelméről, amit az iskola fenntartói, a gyöngyöspatai önkormányzat és a Hatvani Tankerület azért nyújtott be, hogy pénz helyett természetben kártalaníthassák a diákokat. A Kúria elutasította a kérelmet és fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős döntését, azaz ki kell fizetni a korábban megítélt 99 millió forintos kártérítést.Németh György nem üdvözli a döntést: szerinte a törvényt, amely alapján ez az ítélet megszületett, meg kell változtatni. A Németh által is idézett Forray R. Katalin felhívja a figyelmet arra, hogy nem tudhatjuk, az említett attitűdök milyen erősek ma, hiszen az a kutatás 23 évvel ezelőtt készült. A cigányság középosztályosodása viszont időközben elindult, a társadalomtudósok dolga pedig Forray szerint az lenne, hogy támogassák ezt a nagy átalakulást.
(Forrás: válasz online)
2020.05.15.
Tanulókártya projekt – 21. századi megoldás a lemaradás ellen
Számos kiváló szakértővel elindult a „Tanulókártya Projekt”. A tanulókártyáknak nevezett eszközök kidolgozását a járvány miatt kialakult helyzet motiválja. Miközben a gyerekek egy része az otthoni tanulás során jobban tud haladni, mint az osztályteremben, a tanulók igen nagy százaléka, jellemzően a hátrányos helyzetű diákok, nem jutnak hozzá a távtanításhoz, és jelentősen lemaradnak. Ezért az iskolai tananyag elsajátításának és gyakorlásának megkönnyítésére pedagógusok és egyéb szakemberek szabadidejükben kérdés-válasz és feladatmegoldás típusú tanulókártya csomagokat készítenek, amelyek kvízjátékra használhatók, de emellett mindenféle társasjátéknak is részéve tehetők.Gyarmathy Éva, Nagy Emese és Ritók Nóra mindenkit vár a csapatba, aki akármilyen kis mértékben és bármi módon segíteni tud a projektben. Jelentkezés Pap Judit koordinátornál: pap.judit@avkf.hu
(Forrás: ckpinfo)
2020.05.15.
Maruzsa Zoltán: le lehet zárni a tanévet
Egy világtrendet követtünk az elmúlt évtizedekben, aminek megvan a munkaerőpiaci alapja: érezhetően nagyobb szükség volt gimnáziumi jellegű képzésekre, szélesedett a bemenet a felsőoktatásba is. Én ebben nem látok problémát. A 30-34 éves lakosság körében a diplomások arányára nézve Magyarország 34 százalékot vállalt az EU 2020-as stratégiai célkitűzéseinek meghatározásakor, ez a mutató 2009-ben 24 százalékon állt, a legutóbbi adatunk 33,7 százalék, tehát sokat nőtt az arány az elmúlt tíz évben. Úgy gondolom tehát, hogy vannak vélemények, vannak aggodalmak, és vannak a tények. Rendszerszinten nem történt olyan intézkedés, ami a gimnazisták számát leszűkítette volna.
(Forrás: népszava)
2020.05.14.
Júniusban újra iskola? – íme a javaslatok
legtöbb országban nem állt vissza százszázalékosan a hagyományos oktatás. Van, ahol délelőtti, délutáni csúsztatásban oldották meg a bejárást, de arra is akad példa, hogy felváltott napokon járnak iskolába a diákok. Mindenesetre az oktatási akciócsoport azt támogatja, hogy ha valakik, akkor az első–negyedik évfolyamosok térhetnének vissza, elsősorban azokon a településeken, ahol kisebb mértékű a fertőzöttség. Továbbá, hogy a településeknek és az iskoláknak lehetőségük legyen eldönteniük, mit támogatnak, és mit nem. A szakemberek véleménye szerint a tanév hosszán nem kellene változtatni, vagyis június 15-ével érhetne véget, hogy aztán a sokon következő a már szokásossá vált szeptember 1-jével indulhasson.
(Forrás: Infostart)
2020.05.14.
A tanárok és a diákok is segítették az érettségi lebonyolítását
Elenyésző az érettségitől visszalépő diákok száma, a Klebelsberg Központ fenntartásába tartozó összes iskolában eddig – tantárgyaktól függően – mindössze 20-90 olyan tanuló volt, aki előzetes bejelentés nélkül nem jelent meg a vizsgán – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hajnal Gabriella. Az állami iskolafenntartó elnöke a rendkívüli körülmények között megtartott érettségi első hetét értékelve kiemelte: nem igazolódtak be azok a félelmek, hogy nem lesz elég felügyelő pedagógus, az egészségvédelmi előírások betartására pedig rendkívül ötletes megoldásokat alkalmaznak az iskolák. Szerinte az érettségi miatt nem fog megugrani a koronavírus-fertőzések száma.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.14.
Van értelme a tanév végén kinyitni az iskolákat?
A 2020. május 12-i Reggeli személyben Civil Közoktatási Platformot képviselő Nahalka István oktatáskutató volt Dési János vendége, akivel az iskolák esetleges tanév végi megnyitásáról, illetve a digitális oktatás tapasztalatairól beszélgettek.
(Forrás: Klubrádió)
2020.05.14.
A szülők jogai is sérülhetnek a távoktatás alatt
. Az Oktatási Hivatal által kiadott ajánlás értelmezhető úgy is, hogy az iskola elsődleges feladata nem az, hogy számonkérésekkel bombázza a gyerekeket és az otthon dolgozó vagy munkába járó szülőket testnevelés dolgozat megírásával nyomassza, hanem az, hogy „motiválják a tanulókat rendszeres beszámoltatással – és főleg az önértékelés, önellenőrzés érdekében – online feladatokkal.” Ugyanez a közlemény azt is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy „maradjon reális az a feladatmennyiség, amely a tanulók számára kiadásra kerül.”
(Forrás: Nők Lapja)
2020.05.14.
Egyes településeken újraindulhat az iskolai oktatás az alsósoknak
Az oktatási akciócsoport nem zárta ki, hogy egyes településeken az alsósoknak újrainduljon az oktatás az iskolákban júniustól. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke, az akciócsoport tagja szerint azonban az iskolába járást nem lehetne kötelezővé tenni. Horváth Péter az InfoRádiónak azt mondta: az oktatási munkacsoport kizárólag javaslatokat tud tenni, a döntés meghozatala a kormány dolga.
(Forrás: index)
2020.05.13.
Döntött a Kúria: ki kell fizetni a kártérítést a gyöngyöspatai roma diákoknak
A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak, olvasható a kedd délután kiadott közleményükben. A Polgári Törvénykönyv, a több évtizedes bírósági gyakorlat és jogirodalma alapján azt állapították meg, hogy a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. A pénzbeli kártérítés képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhetne sor, írják, ez azonban nem történt meg, mivel az érintett családok nem fogadták el a kormány ajánlatát. Gyöngyöspata önkormányzata a kártérítés összegének mérséklését is kérte a bíróságtól, de a Kúria erre se látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság "helyes mérlegeléssel (...) kellően megindokoltan állapította meg".
(Forrás: index)
2020.05.13.
Szakképzés: béralku helyett bérdiktátum, értékelés helyett skatulyázás
A járványügyi vészhelyzet nem jelenti azt, hogy a szakképzés átalakításáról letett volna a kormányzat. A vészhelyzet, a magukra hagyott pedagógusokkal bevezettetett digitális oktatás teremtette káosz és a rohamtempóban lezavart érettségi közepette lehetetlen határidőket meghatározó eljárásrendet kaptak kézhez az intézmények néhány napja. Ebben a munkavállalók sorsát, juttatásait nagymértékben meghatározó értékelési rendszer bevezetéséről rendelkezik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH). Ennek kapcsán gyorsan kiderült, hogy a sokat hangoztatott béralku lekerült a programról: ami most történik, az nagyon nem alku – sokkal inkább hasonlít egy diktátumhoz.
(Forrás: ne dolgozz ingyen)
2020.05.13.
Nem a távoktatásban elsajátított anyagokon volt a hangsúly – pozitívan értékelte az érettségit a Pedagógusok Szakszervezete
Betartották az egészségügyi szabályokat és még arra is figyeltek, hogy inkább olyan anyagok szerepeljenek a kérdéssorban, amelyet még a távoktatás előtt tanultak a diákok – a Mérce megkeresésére összességében pozitívan értékelte az idei érettségi megszervezését az egyik legnagyobb pedagógiai szakszervezet, a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete). A PSZ kezdetektől fogva amellett érvelt, hogy az egészség, az élet védelme a legfontosabb, e fő szempont szerint kell megszervezni az érettségit
(Forrás: mérce)
2020.05.13.
Elkezdődött a rendkívüli felvételi az üres helyekre
Megkezdődött a rendkívüli felvételi eljárás azon diákoknak, akik első körben az általuk megjelölt középiskolák egyikébe sem jutottak be vagy nyertek felvételt, de időközben megváltoztatták a döntésüket. Az érintettek az Oktatási Hivatal (OH) honlapján böngészhetik, melyek azok az intézmények, ahol maradtak még üres helyek. Fontos tudni, hogy ebben a körben már nincs központi jelentkezés, a tanulóknak egyénileg, közvetlenül kell megkeresniük a választott középiskolát. A részvétel módját és feltételrendszerét ezúttal a fogadó iskolák igazgatói határozzák meg.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.13.
A pedagógusok rendkívül kreatívan élnek a lehetőségeikkel Mérlegelni kell, hogy érdemes-e az utolsó két hétre visszaváltani a személyes oktatásra
Az alsó tagozaton jelenti a legnagyobb kihívást a tantermen kívüli, digitális munkarend, de az Oktatási Hivatal módszertani ajánlása és a kialakult gyakorlat a legkisebbek foglalkoztatására is rengeteg fantáziadús, jól alkalmazható módszert, illetve oktatási tartalmat kínál – hangsúlyozta lapunknak a köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Az elmúlt heteket értékelve Kisfaludy László elmondta: jól működik az online tanulás, az iskolák gyorsan alkalmazkodtak a rendkívüli helyzethez, a pedagógusok digitális kompetenciái pedig rengeteget fejlődtek. Az, hogy a tanév utolsó heteiben visszatérhetnek-e a gyerekek személyesen is az iskolapadba, egyelőre nem dőlt el.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.12.
ÍGY TŰNNEK EL A MAGYAR KÖZOKTATÁSBÓL A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS ROMA GYEREKEK A JÁRVÁNY IDEJÉN
Rákérdeztünk arra is, hogy a pedagógusok mit gondolnak a diákok kimaradásának legfőbb okairól. Első helyen a megfelelő infrastruktúra hiányát jelölték meg függetlenül attól, hogy milyen összetételű iskolában tanít a válaszadó. Bár a HHH/roma gyerekeket nagy arányban oktató iskolákban a pedagógusok közel fele ezt jelölte meg elsődleges okként, a jó helyzetű gyerekek között is ez a leggyakoribb ok (37%). A tanári kérdőív alapján azonban a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a diákok nem elhanyagolható része kiesik az oktatásból: minden ötödik tanár egzisztenciális okokat jelzett (a gyerekeknek is be kell kapcsolódniuk a megélhetés biztosításába, háztartási munkákba, kisebb gyerekek felügyeletébe). A jobb társadalmi helyzetű gyermekeket oktató iskolákban a tanárok közel harmada azt jelezte, hogy az oktatásból kimaradó gyerekek egyszerűen nem reagálnak a megkeresésükre.
(Forrás: Qubit)
2020.05.10.
Ne gondoljuk, hogy nincs gond a pedagógustársadalommal
Egy magyar youtuber, Paul Street háromnegyed órán keresztül mesél az Ezért rúgtak ki az iskolából című videójában arról, hogy válogatott módszerekkel próbálta elüldözni egykori tanára az iskolájából. Hallgatni is nehéz, ahogy kirajzolódik, milyen erős pszichológiai nyomásgyakorlással, diktatúrákat idéző eszközökkel próbálnak tönkretenni egy fiatal srácot. A két hete megjelent videó már hatszázezres megtekintésnél tart. Apró reménysugár, hogy az internet mainstream felületein ekkora érdeklődést tud kiváltani egy véresen komoly téma, de megmutatja azt is, hogy annak a magasztos álomképnek, miszerint az oktatásban közvetlenül vagy közvetetten résztvevők szimpla áldozatok felelősség nélkül, nem sok valóságtartalma van.
(Forrás: kolozsvaros.com)
2020.05.10.
A felzárkóztatásnak nem záloga az integráció – Rubovszky Rita a Mandinernek
Nem igaz, hogy csak integrálással lehet felemelni a leszakadó társadalmi rétegeket Rubovszky Rita, az integrált óvodát működtető Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont igazgatója szerint, aki a Mandinernek adott interjúban rámutat: ha az ünnepelt harlemi modellben is csak feketék vesznek részt, akkor a hazánkban sem lehet probléma, hogy csak cigányok járnak egy iskolába. Az igazgató úgy látja: nem a társadalmat kell átalakítani, hanem a leszakadókat felemelni. A Patrona igazgatója szerint hamis a liberális média által az egyházi iskolákról sugalmazott kép. Rubovszky Rita beszél a digitális oktatás tapasztalatairól, az érettségiről, az iskolai erőszakról és persze a NAT-ról is kikértük a véleményét.
(Forrás: Mandiner)
2020.05.10.
Felmérést készített a HÖOK - a hallgatók 40%-a elégedett a távoktatással Felmérést készített a HÖOK - a hallgatók 40%-a elégedett a távoktatással
A teljes kutatási eredményt a HÖOK a közeljövőben fogja közzétenni. A szervezet fontosnak tartja, hogy amennyiben a távoktatás velünk marad a veszélyhelyzetet követően is, úgy a változások a hallgatói visszajelzéseken alapuljanak. A téma összetettsége okán a HÖOK további kérdőíveket is fog készíteni annak érdekében, hogy a hallgatók véleményét minél szélesebben megismerje, legközelebb a vizsgaidőszakban az elektronikus vizsgáztatás kérdéséről.
(Forrás: eduline)
2020.05.08.
Ónody-Molnár Dóra: Hozhat-e hosszú távú változást a digitális oktatás a magyar iskolákba?
Mint mindig, természetesen most is találni példákat fantasztikus pedagógusi teljesítményekre is, bőven akadnak olyan pedagógusok is, akik az új helyzetben a tanszabadság visszanyerését látják, és megpróbálnak örömöt csempészni a gyerekek otthoni tanulásába. A közösségi médiában naponta több olyan kezdeményezés is megjelenik, amely a pedagógiai innovációról, kreativitásról, gyerekszeretetről szól. Emiatt is csillant fel a remény azokban, akik az elmúlt évek tendenciáit egyre kétségbeesettebben szemlélték. Ők abban reménykednek, hogy a közoktatásra megtermékenyítő hatással lesz a kényszerű digitális home schooling. Szerintük a járvány után már nem lehet visszatérni a 19. századi tudáseszmény anakronisztikus és gyerekellenes erőltetéséhez.
(Forrás: Nők Lapja)
2020.05.08.
Ebben az évben elmaradhat a nyári táborok többsége
A nyárra tervezett táborok zöme elmarad, egyelőre úgy tűnik, talán augusztusban tudnak majd gyermekeket fogadni – erről tájékoztatták lapunkat a különböző programok szervezői. Várható azonban, hogy ha meg is tudnak szervezni egy-egy tábort, valószínűleg kevesebb gyermeket látnak majd vendégül.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.05.08.
Többen tanulnak tovább gimnáziumban - A PSZ szerint megtévesztésre alkalmasak a szaktárca adatai
Összemosva tette közzé a szakgimnáziumba és a technikumba felvételt nyert tanulók adatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – írta csütörtöki közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).Idén jelentős változások lesznek a szakképzésben, amelyek egy része az intézmények népszerűsítését is szolgálja. A következő tanévtől például teljesítményük alapján többletjuttatást is kaphatnak a diákok új ösztöndíjak formájában, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Az oktatók júliustól elveszítik közalkalmazotti státuszukat, ugyanakkor átlagosan 30 százalékos béremelést ígérnek nekik. Igaz, ennek fedezetét a költségvetésben továbbra sem látják a szakszervezetek.
(Forrás: Népszava)
2020.05.04.
Az otthoni tanulás után a szülők 77 százaléka arra jutott, hogy a tanárok fizetésemelést érdemelnek
Az amerikai szülők majdnem 80 százaléka szerint a tanárok megérdemelnék, hogy jelentősen megemeljék a fizetésüket. Azután jutottak erre, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett iskolabezárások után a saját bőrükön tapasztalták meg, milyen feladata oktatni saját gyermekeiket – derült ki a OnePoll közvélemény-kutatásából. A felmérést kétezer szülő részvételével végezték, akik mind otthon vannak iskolakorú gyermekeikkel. Az Osmo nevű, oktatásügyi cég felkérésére készült közvéleménykutatás eredményei szerint a válaszadók 77 százaléka adna fizetésemelést a tanároknak, közölve, hogy az otthoni tanulás után sokkal jobban értékelik a pedagógusok munkáját, és nagyobb tisztelettel tekintenek rájuk. Az Osmo oktatásügyi vezetője az eredményekre reagálva közölte:
(Forrás: 24.hu)
2020.05.04.
Magyar írásbelikkel indult az érettségi – Több diák nem találta nehéznek a feladatokat
A mai napon a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődött meg az idei érettségi vizsgaidőszak. A járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel csak írásbeli vizsgákra kerül sor. Az Oktatási Hivatal adatai szerint magyarból középszinten 68.458-an ezren, emelt szinten pedig 2119-en vizsgáznak. Az Eduline oktatási szakportál információi szerint a középszintű írásbeli első részében a könyvek történetéről, olvasásról és a kódexekről kaptak szövegértési feladatot a diákok. A szövegalkotási részben pedig a sportról és testnevelésről szóló érvelést vagy egy egészségügyi problémákról szóló hivatalos levelet kellett írniuk. A portálnak nyilatkozó szaktanár szerint „érettségizőbarát szöveget” kaptak a diákok. A második részben a műelemző feladat egy Fekete István-novellához, az összehasonlító elemzés egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpád-költeményhez kapcsolódott.
(Forrás: nép)
2020.05.04.
Rétvári: Minden diákot fel fognak venni a szentesi gimnáziumba
"Minden diákot föl fognak venni, minden diák folytatni tudja majd a tanulmányait", erről pedig már az érintetteket is értesítették, mondta Rétvári Bence államtitkár, miután az MSZP-s Kunhalmi Ágnes a parlament azonnali kérdések órájában arról kérdezte hétfőn, hogy fordulhatott elő, hogy a Hódmezővásárhelyi Tankerület utólag csökkentette a szentesi gimnáziumba felvettek számát.Rétvári szerint azt jogszabályok rögzítik, hogyan zajlik egy felvétel, de "az állam gondoskodik arról, hogy minden diák számára az ország minden részén az oktatást, nevelést biztosítani tudják". Rétvári Bence az Országgyűlés plenáris ülésén
(Forrás: index)
2020.05.04.
Szaktanári vélemény a középszintű magyarérettségiről: "Bukni már senki sem fog"
"Ez egy húzd meg ereszd meg feladatsor volt az idei érettségin. Az első rész könnyebb, a második kicsivel nehezebb volt" - mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár. A magyartanár úgy véli, hogy az idei érettségin olyan feladatsor volt, aminek az összeállítása során mintha figyeltek volna arra, hogy idén csak az írásbeli eredmények döntik el az egész érettségit. Úgyanis az első rész könnyebb, a második nehezebb volt, így nem lesz mindenkinek hibátlan, de az is kiküszöbölhető, hogy nagyon alacsony pontszámot érjenek el az érettségizők.
(Forrás: eduline)
2020.05.04.
Nagyobb a nyomás a nevelőszülőkön a koronavírus miatt
Bár minden családot megvisel a koronavírus okozta szituáció, különösen nagy a nyomás a nevelőcsaládokon, akiknek akár öt-hat gyermekről kell gondoskodniuk. Számukra több a kihívás. Az őket érintő helyzetről Vass Ildikóval, az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózatának vezetőjével, illetve Szilvási Léna gyermekvédelmi programigazgatóval beszélgettünk. Cikkünkben emellett megmutatjuk azt is, hogy olvasóink hogyan élik át felmérésünk szerint a koronavírus által keletkezett helyzetet.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.29.
A szó elszáll, csak az írásbeli marad – az érettségi a kormány vizsgája is
Nem állnak sorfalat az alacsonyabb évfolyamú osztályok a végzősöknek, nem lesz szerenád a tanárok ablaka alatt. Az idén érettségiző diákok nem tudnak méltó módon elbúcsúzni az iskolájuktól, még csak egy utolsó, nagy bulit sem tarthatnak, lezárva az együtt töltött éveket. A feladatukat viszont teljesíteniük kell, az érettségit a jövő héten megtartják – döntötte el a kormány.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.28.
Szigorúan védik az érettségizőket
Mindent elkövet a kormány, hogy szavatolja az érettségiző fiatalok és felügyelőtanáraik biztonságát. A tíz nap múlva esedékes írásbeli vizsgák lebonyolításához szigorú óvintézkedéseket írtak elő, amelyről az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatta a Magyar Nemzetet.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.28.
Megtérítik az ösztöndíjasok költségeit Nem lehet felmondani a szerződéseket, a fizetés digitális munkáért is jár
A rendkívüli helyzetben is zavartalan a diákok juttatásainak folyósítása a szakképzésben és a felsőoktatásban – tudta meg a Magyar Nemzet. A különböző ösztöndíjakat, valamint a tanulószerződés alapján járó fizetést a digitális munkarendben is minden érintett megkapja, a vis maior helyzetet jelentő járvány miatt félbeszakadt külföldi tanulmányok költségeit pedig megtérítik a hallgatóknak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.28.
Ingyenes oktatástól eshetnek el hátrányos helyzetű gyerekek
a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő és autista gyerekeknek az ingyenes alapfokú művészetoktatást – derült ki az Nkt. lapunk birtokába került módosító javaslatából. A törvény jelenleg úgy szól: az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.A Népszava által megismert módosító javaslat az utolsó mondatot törölné. Az indoklások között nem részletezték, mi szükség van erre, ahogy azt sem, terveznek-e valamilyen más intézkedést hozni helyette.
(Forrás: népszava)
2020.04.28.
A hátrányos helyzetű gyerekek papír alapon kapcsolódnak a „digitális tanredhez”
A túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekeket oktató pedagógusok szerint tanulóik harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba – ez derül ki egy friss, kutatásból. Az eredmények alapján várható, hogy tovább nő majd az iskolai szakadék a gyerekek társadalmi helyzete alapján.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.28.
Knausz Imre: Gondolatforgácsok a nevelés céljáról
Az általános nevelési célok iránti igény mellett foglalnék állást egyszerűen azért, mert a nevelő előzetes elgondolásai, illetve az adott társadalom uralkodó eszméi, előítéletei nagy erőkkel befolyásolják a nevelési folyamatot. Éspedig abban az értelemben, hogy a felnövekvő nemzedéknek illeszkednie kell az adott társadalom szövetéhez, el kell foglalnia azokat a „rókalyukakat” (George Harrison), amelyeket a társadalom számukra kijelölt. Ezek a hatások aligha védhetők ki mással, mint tudatossággal, azaz azzal, hogy megfogalmazunk egy általános nevelési célt, amit a hagyományos neveléselméletek embereszményként szoktak megnevezni.
(Forrás: Tani-tani online)
2020.04.28.
MIT GONDOLNAK A DIÁKOK AZ ÉRETTSÉGIRŐL? – VALÓS, SZÁMSZERŰ EREDMÉNYEK
Az elmúlt hétvégén készült online kérdőíves felmérésben több, mint 3.000 érettségi előtt álló diák válaszolt az érettségivel kapcsolatos kérdésekre. A kutatásokból kiderül az érintettek véleménye az érettségivel kapcsolatban felmerült alternatívákról, és az is látszik, mekkora kockázatot, milyen nehézségeket jelent a jelenlegi megoldás. Összességében megállapítható, hogy a diákok többsége nem szeretné az érettségi vizsgák elhalasztását, de még mindig bíznak egy méltányosabb és kevesebb kockázatot jelentő megoldásban.
(Forrás: CKP)
2020.04.28.
Összeállt, miért rendezi meg most a kormány az érettségit
Eldőlt, hogy május 4-étől két hétig írásbeli érettségi vizsgát tartanak Magyarországon, amikor 100 ezer ember indul majd útnak országszerte. Többen azt kérték a kormánytól, hogy halassza el az érettségit, hiszen korábbi közlések szerint éppen a járvány csúcspontján kezdődik az érettségi. A halasztás ebben az esetben valóban racionális és indokolt lépés lenne, azonban az új információk alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a későbbi megrendezés még nagyobb kockázattal járna, mint a mostani.
(Forrás: portfolio)
2020.04.22.
„A karanténoktatás egy merő káosz. Minden máshogy van, és mindenki más, mint aminek látszik” – Egy matektanár vendégposztja
Az iskolák bezártak. Minden bezárt. Minket meg jól összezártak. Itthon, együtt a család. És ez jó. Szeretem. Egészen addig, amíg meg nem érkezik az üzenet, hogy feladat van. Egyszerre lendül három kéz a magasba, egy negyedik négykézláb, de két keze a magasban, és kérlelő tekintettel néz fel. És akkor csörög a telefon, jelez a naptár, hogy team meeting. Hétköznapok a karanténban. Koren Balázs négy gyerek apukája, matematikatanár, a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője – ez az ő vendégposztja.
(Forrás: WMN)
2020.04.22.
Beindult a tömeges diplomagyár - Megrohamozták az egyetemeket a nyelvvizsga nélküliek
Eddig közel 300 megkeresés érkezett egyetemünkre diplomakiadás kapcsán, de folyamatosan növekvő érdeklődésre számítunk. Becslésünk szerint több ezres nagyságrendre tehető azon volt hallgatóink száma, akik nyelvvizsga hiányában nem tudták átvenni a diplomájukat az elmúlt évtizedben. Pontos számot egyelőre azért nem tudunk mondani, mert 2006-ig a hallgatók teljes tanulmányi adminisztrációja papír alapon zajlott - válaszolta lapunk kérdésére a Budapesti Corvinus Egyetem.
(Forrás: privatbankar.hu)
2020.04.22.
A magyarok négyötöde támogatja, kétharmada ellenzi az érettségi megtartását
A kormány házi tanácsadó- és közvéleménykutató cége, a Századvég szerint a magyarok négyötöde egyetért az „írásbeli érettségi szigorú biztonsági szabályok melletti megtartásával“ A politikai piacon ismeretlen Pulzus Piackutató ATV megbízásából született mérés szerint a magyarok kétharmada úgy véli, hogy „a járvány tetőzésének idején nem lehet biztonságosan megrendezni az érettségit“
(Forrás: index)
2020.04.22.
Megelőzhető az iskolai bántalmazás A Sulinyugi-foglalkozás a gyerekeket és a tanárokat is kiegyensúlyozottabbá teheti
Egyre inkább úgy látjuk, hogy a gyerekeknek nagy szükségük van a kötelező órákon kívül az önismeretre, a konfliktuskezelésre, arra, hogy átadjunk valamiféle stratégiát, amellyel képesek leküzdeni a problémáikat, ezért az elsők között kapcsolódtunk be a Békés iskolák programba hat évvel ezelőtt – mondta el lapunknak Pattantyúsné Tóth Gyöngyi, a zuglói Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója. A Nemzeti alaptantervben hét kompetencia jelenik meg, amelyekkel foglalkoznia kell az intézményeknek, ezek egyike a személyes és társas kapcsolatok – ebbe szorosan beilleszthető a program.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.22.
Pórul járhatnak a tandíjas egyetemisták
Az államilag támogatott képzéseken tanuló egyetemi hallgatók idén nem kerülhetnek át önköltséges, vagyis tandíjas képzési formába – derült ki abból az április 10-én megjelent kormányrendeletből, amely az egyetemeket, hallgatókat érintő intézkedéseket tartalmazza a koronavírus-járvány időszakában.Bár elvben továbbra is adott számukra a lehetőség, hogy ősztől ne kelljen tandíjat fizetniük, a fentebb említett intézkedés miatt sokan mégis kiszorulhatnak az államilag támogatott helyekről, nagy részük ugyanis épp azoknak a helyére kerülhetne be, akiket gyenge eredményeik miatt fizetős képzésbe sorolnak át.
(Forrás: népszava)
2020.04.22.
Egyetemistákat is bevetnének az érettségin
Az oktatásirányítás tanárszakos egyetemi hallgatókat is bevonna érettségi felügyelőnek – állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központjának szerdai állásfoglalására hivatkozva, amelyben arról lehet olvasni, milyen feltételekkel vehetnek részt a hallgatók a május 4-21. közé tervezett írásbeli érettségi vizsgákon. A tájékoztató szerint a tanárszakos egyetemisták nem kötelezhetők, hogy részt vegyenek az érettségik lebonyolításában, de aki önként vállalja, közreműködhet.
(Forrás: népszava)
2020.04.22.
Milliók maradnak ki az oktatásból a járvány miatt világszerte
Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója úgy vélekedett: bár erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy mindenki rendelkezhessen digitális kapcsolattal, szükséges, hogy "az oktatás és a tanulás ne csak az online eszközökre korlátozódjon". "A fennálló egyenlőtlenségek csökkentése érdekében támogatnunk kell egyéb alternatívákat, például a közösségi rádió- és televízió-programok igénybevételét, valamint a kreativitást a tanulás minden formájában" - tette hozzá.
(Forrás: eduline)
2020.04.22.
Mégsem lesz elég felügyelőtanár az idei érettségihez?
A szakszervezet szerint nemrég levelet kaptak az általános iskolai igazgatók, hogy gyűjtsék össze a 50 év alatti, érettségin felügyeletet vállaló pedagógusok névsorát, de jelezzék a nemleges válaszokat is.A PDSZ szerint ebből is látható, hogy előfordulhat, nem lesz elég felügyelőtanár az érettségin, nemcsak azért, mert több tanárra van szükség a normális érettségi menetéhez képest, hanem azért is, mert sokan vannak a 60 év körüli, a járvány tekintetében veszélyeztetett tanárok. A hozzájuk érkezett visszajelzésekből tudják, hogy voltak, akik kérték, hogy idős szüleik ápolása, krónikus betegség, vagy más veszélyeztető tényező miatt ne osszák be őket felügyeletre, illetve éltek azzal a munkavállalói joggal, hogy szabadságot kértek az érettségi napjaira a veszély elkerülése érdekében.
(Forrás: eduline)
2020.04.22.
„Megéri az érettségi akár csak egy nagymama halálát?” Válasz Thaisz Miklósnak
Thaisz Miklós Legyen érettségi – de kötelező maszkhasználattal! című cikkének végkövetkeztetése szerint a kormány „az írásbeli érettségi megtartásával a legkevésbé rossz döntést hozta meg egy helyzetben, amelyben jó döntést hozni lehetetlen”.Ideális megoldás valóban nincs, minden megoldás esetén vannak, akik rosszabbul járnak. Rendkívüli helyzet van, rendkívüli megoldásra van szükség. Minden megoldás eltér attól, amire a diákok készültek, és minden megoldás eltér a tavalyitól és a jövő évitől. Ha pedig eltér, akkor lesz, akit nagyon, lesz, akit kevésbé rosszul érint, és még az is lehet, hogy olyan is lesz, aki jól jár.Ez az oka, hogy valóban sokféle megoldási javaslat kering a neten, és ez magyarázza, hogy a sok szervezet véleményét összegző Civil Közoktatási Platform nem állt ki egyetlen megoldás mellett sem.
(Forrás: válasz online)
2020.04.21.
Érettségi: a 65 év feletti tanárokra is számítanak, és a halasztásnak nincs kijelölt határideje
Az érettségin a 65 év feletti pedagógusok is részt vehetnek a vizsgáztatásban. A május 4-ei időpont változtatásnak pedig ”jelenleg nincs kijelölt, végső határideje” - közölte az atv.hu kérdésére az EMMI.Az érettségi vizsgák lebonyolítása során nem határoztunk meg jogszabályban életkori korlátokat - közölte az EMMI sajtóosztálya az atv.hu kérdésére, hogy a 65 év feletti pedagógusok is részt vehetnek-e az érettségi vizsgák lebonyolításában.
(Forrás: ATV)
2020.04.21.
Több tízezer gyerek maradhat ki a digitális oktatásból, ezt még a Klebelsberg Központ is kénytelen elismerni
A Klebelsberg Központ (KK) mintegy 750 ezer diákjának öt százaléka nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, vagy még internettel sem a digitális távoktatáshoz – erről Hajnal Gabriella, a KK elnöke beszélt múlt pénteken az InfoRádióban. Azt is elmondta, esetükben levél útján oldják meg az oktatást. Ugyanakkor a KK korábbi tájékoztatása szerint nemcsak levélben, hanem telefonon vagy családsegítő szolgálat közreműködésével is eljuttathatják a feladatokat és a tananyagot. Az öt százalék első pillantásra alacsony aránynak tűnhet, ám valójában ez is rengeteg diákot jelent: a KK-elnök által ismertetett számok alapján mintegy 37,5 ezret. Vagyis ennyien biztosan vannak, akik kiesnek a koronavírus-járvány miatt március 16-tól elrendelt tantermen kívüli, digitális tanulásból.
(Forrás: Népszava)
2020.04.21.
Érettségi járvány idején: Értelmetlennek tűnt tanulni, most örülünk, hogy vége lesz
A szakmai szervezetek hevesen tiltakoznak, a kormány pedig mintha engedni készülne az érettségi ügyében, de a diákoknak éppen elég probléma maga a bizonytalanság. Amíg nem volt biztos, hogy lesz vizsga, többen nem is tanultak rendesen. Vannak, akik tartanak a járványhelyzettől, ám mégis javít a motivációjukon az, hogy tudják: megtartják az érettségit.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.21.
A járvány csúcsára tervezett érettségi: az oktatásirányítás uralja a pillanatot, de vajon a vírusokat is?
2010 óta nincs más lehetőségünk, mint tehetetlenül figyelni azt az ámokfutást, amit az Orbán-kormány az oktatás területén (is) művel. Az elhibázott intézkedések a lézerpontos szakértői előrejelzéseknek megfelelően fejtik ki pusztító hatásukat. Gondoljunk csak a szakképzés már sokadik újra-átalakítására vagy a brutálisan megnövekedett tanulói és tanári terhelésre, esetleg a Nemzeti alaptantervre, amelynek 2012-es verziója kevés híján forradalmat robbantott ki, és a feszültségcsökkentésnek beígért, 2018-2020-as variációk – hosszú, nyűgös vajúdás után is – csak rontottak a helyzeten. És most, a járvány idején tökéletesen nyilvánvalóvá vált az oktatásirányítás felkészületlensége és alkalmatlansága.
(Forrás: g7.hu)
2020.04.20.
Több mint 1 milliárdot költött a kormány az új NAT-on dolgozó szakértőkre - uniós pénzből
A projektben résztvevő forrásunk szerint valamennyire végig tartottak attól, hogy munkájuk eredményét a politika átírja majd, a bizonytalansághoz hozzátett, hogy a 2017-es kezdetekkor szinte egyáltalán nem volt tisztázva, mit vár a kormány a kutatócsoporttól, milyen NAT-ot szeretne. Az is hozzájárulhatott a NAT tervezetének átírásához, hogy a 2018-as választás után Balog Zoltánt Kásler Miklós váltotta az Emmi élén. Takaró Mihály nagy valószínűséggel az új miniszternek köszönhetően került pozícióba, bár hivatalosa titulusa nincs az Emmi-ben, Takaróra a minisztérium belső levelezéseiben "miniszteri főtanácsadó úrként" is hivatkoznak.
(Forrás: Magyar Narancs)
2020.04.20.
Minden rászoruló diáknak jut digitális eszköz
A magyar hozzáférési arányok nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, erre Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára hívta fel a figyelmet a napokban. Az MSZP-s Szabó Sándor írásbeli parlamenti kérdésére adott válasza szerint OECD-átlag feletti a gyermekes magyar családok körében mért 98,5 százalékos internetelérési arány. Az OECD-átlag e tekintetben 96 százalék. Akiknek van internetjük, azok kivétel nélkül szélessávú internetet használnak, ami szintén két százalékkal jobb az uniós átlagnál.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.20.
Még a kevésbé kormánykritikus szakszervezetek is felszólaltak Maruzsa Zoltán terroristázása ellen
A szakszervezeti akciószövetség szerint „egy demokratikus jogállamban nem megengedhető, hogy egy tanárok és diákok érdekeit jogszerűen védő szakszervezetet egy szélsőbaloldali terrorszervezethez hasonlítson bárki” – de főleg nem az állam egyik képviselője -, azért azt követelik, Maruzsa kérjen nyilvánosan bocsánatot, amennyiben pedig erre nem hajlandó, azonnal mondjon le. A szakszervezetek továbbá azt is követelik, hogy a kormányzat haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a pedagógusok és a diákok érdekképviseleteivel annak érdekében, hogy az ez évi érettségi lebonyolítása ne tegye ki kockázatnak tanárok, diákok és hozzátartozóik tízezreit a koronavírusnak.
(Forrás: mérce)
2020.04.20.
Maruzsa: Ha a járvány miatt szükséges, mozgatják az érettségi időpontját
Müller Cecília országos tisztifőorvos, illetve Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy a járvány tetőzését május 3.-ra várják. Az érettségi napját egy nappal későbbre jelölte ki a kormány.Az elmúlt napokban diákok és pedagógusok körében is felháborodást, értetlenkedést váltott ki a kormánynak az a csütörtökön közölt döntése, amelyben az eredeti menetrendhez ragaszkodva, a májusi időponttól rendezik meg az írásbeli érettségi vizsgákat.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.16.
Sem érdemi támogatás, sem valóságismeret – így irányítja Maruzsa Zoltán az oktatást
Maruzsa Zoltán levelet írt az iskolaigazgatóknak. A levél hangneme megértő – talán a korábbi felháborodás hatására. A szemlélet azonban nem változott. A levél – mint ahogy a mindennapi gyakorlat is – azt mutatja, hogy az oktatásirányítás nem alkalmazkodik a rendkívüli helyzethez. Míg a Facebookon sorra keringenek azok a levelek, beszámolók, hogy Angliában, Németországban vagy Olaszországban mennyire a „mentális túlélésre” helyezik a hangsúlyt, míg például Szlovákiában bejelentették, hogy év végén nem lehet buktatni és általános iskolában nem kell osztályozni, nálunk az az öröm, ha a számonkérésnek kialakulnak a formái, és ugyanannyi érdemjegy kerül be a rendszerbe, mint eddig.
(Forrás: mérce)
2020.04.16.
FELELŐS TANÁR NEM ÉRETTSÉGIZTET MÁJUSBAN, MÉG AKKOR SEM, HA KÉNYSZERÍTIK!
FELSZÓLÍTJUK A TANÁROKAT, HOGY JELEZZÉK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐJÜKNEK, HOGY JELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM KÍVÁNNAK KÖZREMŰKÖDNI AZ ÉRETTSÉGIBEN.FELSZÓLÍTJUK A SZÜLŐKET, HOGY TILTAKOZZANAK ŐK IS A GYERMEKÜKET ÉS CSALÁDJUKAT VESZÉLYEZTETŐ DÖNTÉS ELLEN. Ez annál is inkább fontos a tanárok tekintetében, mert adott esetben ez nemcsak lehetőség számukra, hanem jogszabályi kötelezettség is. Fontos tudni, hogy a munka törvénykönyvének 54. §-a szerint ha az elrendelt munkavégzés a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, a munkavégzést meg kell tagadni, továbbá ha a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, a munkavállaló a munkavégzést megtagadhatja.
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
2020.04.16.
Végzős gimnazisták írtak megfontolandó javaslatokat az operatív törzsnek az érettségiről
A diákok emlékeztetnek, hogy a kormány szándéka a kijárási korlátozással, hogy kerüljük az otthonunk elhagyását és a tömeget. Ezzel szembefordulna, ha a végzős évfolyamok a vizsgán egyszerre tartózkodnának egy légtérben. Ráadásul az allergiaszezon miatt a levegőben is terjedő vírus nagyobb veszélyt jelent az egy légtérben tartózkodókra. Azt is megjegyzik, hogy mivel a tünetmentes fertőzöttek a legveszélyesebbek, az érettségin pedig nem biztosítható mindenkinek az előzetes vizsgálat, lehetséges, hogy tünetmentes fertőzött lesz az érettségizők között. Felteszik a kérdést, hogy hogyan lenne biztosítva így az érettségiző diákok számára a vizsga alatti biztonságos és kényelmes környezet?
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.16.
Csak írásbeli érettségi lesz, május 4-én kezdődnek a vizsgák
Az idei érettségi jelentkezők összesen 113 ezren vannak, de ebben benne vannak az előrehozott érettségire jelentkezők is. KIZÁRÓLAG AZOK ÉRETTSÉGIZHETNEK MOST, AKIKNEK MOST KELL A TOVÁBBTANULÁSHOZ.Előrehozott érettségire nincs lehetőség.CSAK A VÉGZŐSÖK ÉRETTSÉGIZNEK MAJD.Ez 83 ezer embert jelent.KIZÁRÓLAG ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI LESZ szóbeli csak ott lesz, ahol írásbelire eddig nem volt lehetőség, ez 3178 embert érint csak.
(Forrás: index)
2020.04.16.
„A net mindent elbír, de a gyerekek nem!” – gimnáziumi tanárok a digitális oktatásról
„Azt ugye senki nem gondolja, hogy majd a kis borsodi falvakban neten tanulják a matekot a gyerekek?” Nagyszerű lehetőség vagy össztársadalmi szétszakadás? Gimnáziumi oktatókkal – egy optimista magyartanárral és egy szkeptikus igazgatóval – beszélgettünk a digitális oktatás eddigi tapasztalatairól. Az is elhangzik: „Nincs az az elitiskola, ahol ne lenne hülye pedagógus”.
(Forrás: Mandiner)
2020.04.16.
Felgyorsíthatja a járvány terjedését az érettségi megtartása?
Nem szabadott volna az eredeti dátumra kinevezni az érettségi vizsgákat, ráadásul a túl nagy kockázat miatt a munkavállalóknak a törvény szerint a megjelenést meg is kell tagadniuk. Fontos, szakértői álláspontot mutatunk be a témában. Arató László szerint azt nem lehet vállalni, hogy a tanárok és a 80 ezer diák jó része - helyi vagy helyközi - tömegközlekedési eszközre szálljon, majd az ott szerzett vírusokat hazavigye idősebb hozzátartozóinak. Úgy fogalmazott, erre senki nem kötelezhető, miként arra sem, hogy személyautóval vagy biciklivel közlekedjen. Álláspontját pedig a a Munka Törvénykönyvében foglaltakkal alá is támasztotta.
(Forrás: eduline)
2020.04.15.
Levelet kapott Maruzsa Zoltán a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezetektől
Huszonöt tanoda és civil szervezet kéri nyílt levélben a Köznevelésért Felelős Államtitkárságot, hogy dolgozzon ki válságkezelő akciótervet azoknak a gyerekeknek a támogatására, akik hátrányos helyzetükből fakadóan kimaradnak a digitális távoktatásból.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.15.
Egy ábrán megmutatjuk, miért aggasztó a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus csökkenése
Korábban több cikkünkben foglalkoztunk már azzal, mekkora problémát okoz már most az országban a pedagógushiány, legyen szó tanárokról vagy óvónőkről. Ezeknek az egyetemi szakoknak ráadásul közös jellemzője, hogy azon túl, mennyire kevés a jelentkező, a képzési idő végére még felvett hallgatók jelentős része is lemorzsolódik. A Felvi statisztikáit böngészve kiderül, hogy az idén szeptemberben sem töltik fel majd az elsőéves hallgatók a tanárokat, tanítókat és óvodapedagógusokat képző intézmények padsorait, hiszen minden egyes területen csökkent a jelentkezők száma – noha már tavaly is meglehetősen alacsony volt az érdeklődés ahhoz képest, hogy ezeken a területeken hányan vannak a nyugdíjkorhatár közelében.
(Forrás: 24.hu)
2020.04.15.
Pléh Csaba: Káoszt vártunk, de a tanárok feltalálták magukat
Ahhoz képest, hogy az utóbbi tíz évben egyre inkább centralizálódott a magyar oktatás irányítása, most a drámai körülmények miatt egy decentralizált helyzet jött létre. „Nagyon sok energia szabadul fel, az új eszközök, felületek és az új módon bemutatott tartalmak kezelése során pedig mind a diákok, mind a tanárok nagyon sokféle új tudásra tesznek szert.” Pléh hangsúlyozza, hogy a megbecsültségük hiánya és a centralizáció miatt kialakult másodlagos szerepük ellenére a tanárok igen jól képzett értelmiségiek, akik igenis képesek új helyzetek megoldására.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.14.
Karanténpedagógia a közoktatásban
A tanártársadalom magára hagyatottságában önállóságot is kapott, a legtöbb tanár szabadon választhat a különböző online lehetőségek közt. Kulcsfontosságú lett a tanárok kreativitása, eltökéltsége és teherbírása, ezekre szükség is van az új eszközök felfedezésekor. A pedagógusok támaszra is lelhetnek a különböző tanárblogokban, ahol akár ismeretlen tanárkollégák nyújtanak egymásnak segítő kezet.
(Forrás: Tani-tani online)
2020.04.14.
Extrák a tantervben: idén a sakkozás a favorit
Középiskolában a rendészeti ismeretek, általánosban pedig pél­dául a honismeret az egyik legkedveltebb szabadon választható tantárgy az idei tanévben – tudta meg a Magyar Nemzet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint az iskolák csaknem harminc különleges kerettanterv közül választhatnak a következő tanévben is, hogy a szabadon tervezhető időkeretet kitöltsék. A diákok így tanórai keretek között mehetnek tehenet fejni, vitorlázni vagy lovagolni.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.14.
Online iskolai zaklatás
A koronavírus járvány idején virtuális tantermekben folyik az oktatás. Az online órákon a tanár legtöbbször nem látja, ott van-e a diák a képernyő előtt, s azt, hogy a tanulók a számítógépen hogyan kommunikálnak egymással. A szülőké a felelősség, hogy gyermekük se áldozat, de bántalmazó se lehessen. Az iskolapszichológus a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: az online bántalmazások fájóbbak lehetnek, mivel a világhálón többen tudomást szerezhetnek róla.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.14.
Biztos, hogy most egyeseket kell szórni testnevelésből?
A távoktatásra áttért iskolarendszer egyik legfurább feladata, hogy miközben a gép elé várja a gyerekeket, egyben mozgásra is kellene bírnia. Nem könnyű azonban a mindennapos testnevelést ilyen körülmények között elvárni a gyerekektől, pláne nem könnyű ellenőrizni és értékelni azt. A videós bizonyíték erre egyébként nem jogszerűtlen, csak nem biztos, hogy a legjobb módszer.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.14.
Ezeket érdemes lenne a kormánynak is átgondolni - végzős diákok levele az érettségiről
Nyílt levelet írtak a budapesti Lauder Javne Iskola végzős diákjai Maruzsa Zoltánnak - a köznevelési államtitkárnak - és az Oktatási Akciócsoportnak. Maruzsa Zoltán a múlt heti sajtótájékoztatón bejelentette: döntés még nem született a 2020-as érettségiről, de hivatalos javaslatuk szerint idén szóbeli érettségi vizsga nélkül zajlana le a vizsgaszezon. A diákok az egyik legégetőbb résszel kezdik levelüket: érettségi készülésüket - ami alapból stresszes - felborította a jelenlegi helyzet, és komoly bizonytalanság nehezedik rájuk. Szerintük a kijárási korlátozással szembefordulna, ha megtartanák az érettségi vizsgákat.
(Forrás: eduline)
2020.04.14.
Nemzeti Pedagógus Kar: a nem felvételiző diákok akár megajánlott jegyet is kaphatnának az érettségin
Az egészség védelme az elsődleges szempont az érettségi lebonyolításában, ezért a vizsga módját és időpontját a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzsnek kell meghatároznia – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Kossuth rádióban. Horváth azt is elmondta, a jelenlegi elképzelés szerint csak az írásbeli vizsgákat tartanák meg, de még sok nyitott kérdés van ezzel kapcsolatban is. Például, hogy mi történik akkor, ha valaki nem tudja teljesíteni a feltételeket, ha betegség miatt nem tud részt venni az írásbelin, valamint vannak olyan tantárgyak is, amelyeknél nincs írásbeli vizsga – sorolta.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.14.
19 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre: nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni
A jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését biztos, hogy nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni – vélekedett Nahalka István oktatáskutató. Szerinte több tényező állhat a háttérben: egyrészt tovább növekedhetett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, másrészt pedig csökkenhetett azoknak a száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább (egy évben átlagosan 70 ezer középiskolás érettségizik, vagyis az egyetemre jelentkezők között sokan vannak, akik korábban érettségiztek). De befolyásoló tényező az állami férőhelyek központi meghatározása, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből.
(Forrás: népszava)
2020.04.13.
Nyílt levélben fordultak a Lauder végzős diákjai a köznevelési államtitkárhoz és az Oktatási Akciócsoporthoz
Nyílt levelet írtak egy alapítványi iskola végzős diákjai a köznevelési államtitkárnak és az Oktatási Akciócsoportnak. Levelükben az államtitkár által a koronavírus-járvány okán belengetett, az érettségi szervezésével kapcsolatos elemeket nehezményezik, valamint alternatív javaslatokat is kínálnak az érettségi lebonyolítására.
(Forrás: Oktatás átlátszó )
2020.04.13.
„Hatalmas pacsi a tanárainknak!” – Egyszerre kihívás és csapatmunka a digitális oktatás
Rendkívül rövid idő alatt kellett átállnia az iskoláknak egy teljesen más működési formára, de a tapasztalatok azt mutatják, sok helyen sikerrel vették az akadályt. A megpróbáltatásoknak azonban még nincs vége: a pedagógusok, diákok és szülők együttes munkájára van szükség ahhoz, hogy a rendszer megfelelően működjön.
(Forrás: 24.hu)
2020.04.13.
Radó Péter: A rendszer-szabályozási eszköztár és a NAT
A továbbiakban négy kérdésre szeretnék tömör választ adni: (1) Milyen elemekből áll a közoktatás teljes rendszer-szabályozási eszközparkja? (2) Az elmúlt bő három évtizedben milyen pályán haladt a rendszer-szabályozás egésze Magyarországon? (3) Miért tekinthető radikális vízválasztónak a 2011-es közoktatási törvényi szabályozás? (4) Mindezek alapján mi a szerepe a 2020-as NAT-nak?
(Forrás: Tani-tani online)
2020.04.11.
Shoutout – kiáltvány (a.k.a. sírva könyörgés) az általános iskolák tanáraihoz, SZÜLŐKTŐL
Kisgyerekes szülő vagyok. Több is van itthon, bevallom. És rögtön az elején leszögezném, hogy sok szempontból jó ez az új rendszer.Sokat lehetünk a gyerekeinkkel, és ha már dolgozni kell, sokan magunktól is nem a munkatárs, hanem a család közelében tennénk azt, napi 6-8-10(stb.) órában. (Van persze ennek is pro és kontra része, egyrészt mackó/kávé/napsütés/kert, másrészt visító gyerekek a konferenciahívás hátterében, de ezt most hagyjuk.)De.És ez nagy DE.Mi, szülők, eljutottunk addig a pontig, amikor, ha valami nem változik meg sürgősen,meg fogunk zakkanni. De tényleg.
(Forrás: Carrie)
2020.04.11.
Az érettségi megtartásáról szóló döntés igen vakmerő, és igen kevéssé bátor
A Pedagógusok Szakszervezete és a Nemzeti Pedagógus Kar üdvözölte a javaslatot, csak apróbb aggályokat vetett fel vele szemben. Sokan vagyunk azonban, akik a döntést elfogadhatatlanul vakmerőnek, ugyanakkor igen kevéssé bátornak tartjuk. A javaslat elfogadhatatlanul vakmerő, mert veszélyhelyzetben is meg kívánja tartani az érettségit, vállalva – valóban vállalva? – ennek minden kockázatát. Maruzsa Zoltán korábban azt is kijelentette, hogy ha a májusban tartott érettségi kockázata kisebb, mint ha később rendezik, akkor májusban tartják meg a vizsgákat.
(Forrás: mérce)
2020.04.11.
Általános iskolai beiratkozás: nem kötelező személyesen
Hétfőn megkezdődött az általános iskolai beiratkozás, a koronavírus-járvány miatt azonban ez a folyamat sem úgy zajlik, ahogy korábban megszoktuk. Az aktuális szabályokról a Klebelsberg Központ tájékoztatta a Magyar Nemzetet, mint kiderült: ezúttal minden intézhető online, és a lakóhely szerinti körzetes iskola mindenkit automatikusan felvesz, aki nem jelzi, hogy másik intézményt választott.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.11.
Senki se maradjon jövedelem nélkül az oktatásban
A megbízási szerződéssel dolgozó pedagógusok, napközis tanárok és a digitális eszközök használatával hadilábon álló nyugdíjas tanárok sem veszíthetik el állásukat az online munkarend miatt. A Klebelsberg Központ nyomatékosan kéri a tankerületeket, hogy találjanak feladatot azoknak is, akik a rendkívüli körülmények között az eredeti teendőjüket nem tudják ellátni. A Pedagógusok Szakszervezete üdvözli a központi iránymutatást.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.11.
Megszüntetett vizsga, eltörölt tantárgyak – nem csak vírus formálta át az érettségiket
Volt olyan évfolyam, amelynek egyszerűen eltörölték az érettségijét. Volt olyan, amelyik nem kapott osztályzatot a vizsgára és csak két kötelező tárgyat írtak neki elő. Olyan is volt, amelyiknek az év végi matekjegye került be az érettségi bizonyítványába. Az atipikus érettségik 2020-ban új elemmel gazdagodnak: ezúttal nem csalás, nem politika, hanem a vírus ír történelmet. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentése szerint csak írásbeli tesztek lennének, a kormány jövő héten dönt.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.09.
Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT). Ami meglepő, hiszen e részletező szabályozás megjelenése előtt, a már ismertté vált keretdokumentum, az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) támogatói épp azt emelték ki, hogy eddig a magyar történelem tanítása „nagyon sokszor a tragédiákra volt kihegyezve”, az „eddigi narratíva szerint besenyő vereség [volt] a honfoglaláskor, augsburgi vereség a kalandozásokkor, majd [jött] a tatárjárás, tehát alapvetően az Árpád-kori történelem minthogyha csak verségekből állt volna”. Ezek Nánay Mihály, a 2016-ban alapított Történelemoktatók Szakmai Egyesülete (TSZE) elnökének egy vitában elhangzott szavai.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.09.
A gyerekekkel mi lesz?
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg, hanem azért, mert az iskolából való tartós kiesés hosszú távra befolyásolhatja a jövőjüket. A családokra hatalmas teher és felelősség hárul amiatt, hogy a gyerekek ezt az időszakot átvészeljék súlyosabb következmények nélkül. A gyerekeket felügyelni, etetni és oktatni kell. A kormány válságkezelő csomagja erről teljesen elfeledkezett.
(Forrás: g7.hu)
2020.04.09.
Nem kötelező érettségiznie most annak, aki nem felvételizik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot. Mint közleményükben írták, örülnek, hogy az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát arról, hogy csak egyféle vizsgát tartsanak. Továbbá bíznak abban, hogy a szakképzésben a szakmai érettségi és a szakvizsgák is megszervezhetők lesznek. Hangsúlyozták: az írásbeli érettségi megszervezése és megtartása se veszélyeztesse egyetlen tanuló és pedagógus, továbbá hozzátartozóik egészségét, életét. Az érettségi vizsgák alatt minden iskolaépületben legyen elegendő fertőtlenítőszer, gumikesztyű, szájmaszk, és minél kevesebb számú vizsgázó tartózkodjon órákon át egy tanteremben.
(Forrás: népszava)
2020.04.09.
Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak a vizsgázók. Korábban több iskolaigazgató ezt kérte, a bejelentés alapján viszont érettségizni kötelező, de aki akarja, eltolhatja következő tanévre.A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a hvg.hu-nak azt mondta, az akciócsoport ülésén kérték, hogy a buktatás feltételein lazítsanak, 25 helyett 20 százalék legyen a határ. Ilyen részletekbe Maruzsa Zoltán most nem ment bele, így nem tudni, hogy ezt is megfontolja-e a kormány. Horváth Péter szerint minden körülményt mérlegelve a legelfogadhatóbb javaslat született.
(Forrás: eduline)
2020.04.09.
Csak írásbeli érettségi lehet idén
Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az oktatásért felelős akciócsoport azt javasolja a kormánynak, idén csak írásbeli érettségi legyen, ezzel ugyanis jelentősen lehet csökkenteni a találkozások számát, és a felvételi, illetve a szeptemberi felsőoktatási tanévkezdés sem kerül veszélybe.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.09.
Maruzsa: Nem lesznek szóbeli érettségik
AZ OKTATÁSI AKCIÓCSOPORT AZT JAVASOLJA, HOGY HA A JÁRVÁNYHELYZETBEN VAN RÁ MÓD, AKKOR ÉRDEMES AZ ÉRETTSÉGIT MEGSZERVEZNI.Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő vizsgákat törölni kell, ez 30 000 jelentkezést érintene, így legfeljebb 73 000 érettségiző maradna.Ugyanakkor megnyitják az érettségi jelentkezési felületeket, és azt javasolják, hogy aki nem felvételizik idén, tehát valójában nincs égető szüksége az érettségi eredményre, az vissza tud lépni a jelentkezéstől, és a következő tanévben nyugodt körülmények között le tud vizsgázni.Senkinek nem kötelező tehát érettségizni, ha nem felvételizik.
(Forrás: index)
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek, szervereket jelentenek be, game jameket szerveznek, webináriumokat tartanak, és sok más módon igyekeznek lefoglalni a lengyel ifjúságot.
(Forrás: index)
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökkenőmentes. Ott pedig, ahol a hó vége felé eladják az okostelefont, hatványozottak a problémák. Sok helyen képtelenség lesz végigvinni a tanévet, pláne úgy, hogy minden ötödik diák kimaradhat az online oktatásból.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanulást. A tarnabodi gyerekek nem ilyen szerencsések, itt a legtöbb családban nincs komputer, de ha lenne, internetet akkor is csak nagyon kevesen tudnának fizetni. Így az iskola másik módszert dogozott ki – tudtuk meg Nyírfalvi Melinda igazgatótól –, a tanárok otthon állítják össze az osztályok és tantárgyak szerinti feladatlapokat, foglalkoztatókat, amelyeket az intézményben kinyomtatnak, majd hetente kétszer, kedden és pénteken a meleg ebéddel együtt kivisznek a diákoknak. Ilyenkor hozzák vissza a kitöltött feladatlapokat is, amelyeket aztán a köztes időben a pedagógusok ki is javítanak.
(Forrás: Népszava)
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon és a nagyvilágban, hogy a jelen nehéz helyzet hatalmas lehetőség a változtatásra. Sőt nem egyszerűen lehetőség, hanem szükség. A régi megoldások már nem működnek, az újak azonban még csak kezdeményekben léteznek. Ezért eljött a lehetőségek és megoldások ideje a családokban, az intézményekben, a gazdasági életben.
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni. A magánkiadóktól rendelhető könyveket és az azokat forgalmazó boltokat a TANOSZ alternatív tankönyvjegyzéke tartalmazza. Az “ingyenes” állami könyvek és tananyagok mellett a magánkiadók digitális anyagait nem támogatja az állam – annak ellenére sem, hogy azokat egyes kiadók a mostani helyzetben ingyen bocsátják a tanárok, diákok rendelkezésére.
(Forrás: CKP)
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t. A jelentkezők többsége állami ösztöndíjas formában szeretne továbbtanulni, a legnépszerűbb egyetem továbbra is az ELTE. A szaktárca közleménye szerint a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 11 719-en, felsőoktatási szakképzésre 5 132-en, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 16 810-en jelentkeztek első helyen. Az állami ösztöndíjas képzéseket 81 350-en jelölték meg elsőként, míg az önköltséges képzési formát 10 110-en vállalnák.
(Forrás: Magyar Narancs)
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiányában ezen a módon nem jut el az oktatás. Az azonban messze nem ilyen egyértelmű, hogy mennyien vannak, és mekkora problémát jelenthet ez most és a jövőben a közoktatás számára.Itt az Országos kompetenciamérés 2017-es egyéni adatai alapján becsüljük meg, hogy a diákok mekkora részéhez nem juthat el az online távoktatás.
(Forrás: KRTK KTI)
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is magabiztosan, bátran szóba elegyedik a külföldiekkel. Egy új kutatás ismét bebizonyította, hogy az idegennyelv-oktatásban élenjáró iskolák titka nem más, mint az érdeklődés felkeltése, no meg persze a beszéd, a beszéd és a beszéd.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen nem minden szülő tud otthonról dolgozni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy az iskolákban 300–500 fő a gyermekmegőrzésben résztvevők létszáma, az óvodákban pedig minimum háromezer, de olykor több mint ötezren is igénybe veszik ezt a lehetőséget. Hozzátették: a létszám naponta változik, ám mivel a teljes állományhoz képest elenyésző a bejárók aránya, ezért a tárca nem vizsgálja, hogy a szülők milyen indokkal kérik a gyermekük megőrzését.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem alapítói és fenntartói joga idén július 1-től a közvetlen állami fenntartás helyett egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerül. A modellváltás első példája a Budapesti Corvinus Egyetem volt.Toronyai Gábor elmondta azt is, a Corvinust fenntartó alapítvány kuratóriuma már tavaly a szenátus bevonása nélkül módosította az egyetem SZMSZ-ét, szerinte jogszerűtlenül. A kormány most ezt a helyzetet simítaná el egy törvénymódosítással.
(Forrás: népszava)
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar oktatási felmérésből, a minden évben több évfolyam összes tanulójával elvégzett Országos kompetenciamérés adataiból számolta ki, hogy hányan lehetnek, akiknek eszközük sincs otthon ahhoz, hogy igazán tartani tudják a lépést.
(Forrás: index)
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terápiás tanszék e-learning képzésén a koronavírus járványra összpontosító intenzív ellátási protokollokkal és ajánlásokkal ismerkednek meg a szakemberek.A távoktatáshoz gyakorlati képzés is kapcsolódik, az aneszteziológiai és intenzív terápiás klinikán a betegellátó team tagjai egy külön erre a célra kialakított és berendezett kórteremben sajátítják el a COVID-19 betegek ellátásának sajátosságait, és azt is gyakorolhatják, hogyan csökkentsék a megfertőződés esélyét.
(Forrás: index)
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatásai a megváltozott szerepeknek a szülők és gyerek kapcsolatára, azt mondta a szakember: "Egy új élethelyzet, ami a legharmonikusabban működő családi rendszert is ki tudja mozdítani az egyensúlyából."
(Forrás: eduline)
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal kapcsolatban. Pedig ahogy arról korábban már beszámoltunk, egy a helyzetre rálátó forrás a hvg.hu-nak azt mondta, a kormány valószínűleg ezen a héten fogja bejelenteni a döntést. A szombati sajtótájékoztatón azonban elhangzott, a végső döntést az aktuális járványügyi helyzet függvényében fogják meghozni, és erről mindenkit időben fognak tájékoztatni. Azt is kihangsúlyozták, hogy erre még húsvét előtt - tehát a jövő hét folyamán - sor kerül.
(Forrás: eduline)
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé tette. Az emberi erőforrások minisztere a veszélyhelyzetre való tekintettel úgy határozott, hogy a minősítéssel és tanfelügyelettel kapcsolatos folyamatban lévő eljárásokat a 2020/2021-es tanévre halasztják, az Oktatási Hivatal valamennyi érintett pedagógust közvetlenül értesíti majd az átütemezésről. A halasztás érinti a gyakornokok májusban esedékes minősítését is, melyre ugyancsak az ősszel kerül sor, így semmiféle joghátrányuk nem keletkezik.
(Forrás: kormany.hu)
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik - mondta a köznevelési államtitkár. Hangsúlyozta: mivel az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kell. "A kormány a kellő időben meg fogja hozni a szükséges döntéseket. Ez az idő még nem jött el, de azt ígérjük, hogy még a húsvét előtt a terveket ismertetni fogjuk".
(Forrás: hvg.hu)
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmerült a kérdés: mit tehetnek a tanárok, ha a Google Classroomban is elkezdődik a szekálás vagy egyenesen az iskolai zaklatás? Dr. Jármi Évát kérdeztük a lehetséges megoldásokról.
(Forrás: eduline)
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorló szülőkként vagy idősebb testvérként mi is szembesültünk azzal, milyen napi 8-12 órás munka mellett alsósokkal, felsősökkel tanulni vagy középiskolásokat segíteni tanulni. Rossz és jó példákkal, segítőkész és beleszarós, lelkes és maradi, a digitális eszközöket jól kihasználó és csak nyűgnek tekintő tanárokkal egyaránt találkoztunk abban az elavult, korszerűtlen és életképtelen katyvaszban, amit magyar közoktatásnak neveznek.
(Forrás: index)
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes minisztérium halassza el az új alaptanterv bevezetését, mert a bevezetésére szánt idő rendkívül rövid; a szükséges elvégzendő feladatok elől a digitális munkarendre való átállás elvonja az időt, energiát; amennyiben elhalasztásra kerülne a Nemzeti Alaptanterv, a rendkívüli helyzetben szerzett tartalmi, módszertani tapasztalatok beépíthetők lennének az új alaptantervbe; az oktatási ágazat dolgozóinak többsége megnyugvással fogadna egy ilyen több mint gesztusértékű bejelentést.
(Forrás: mérce)
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról, digitális eszközök segítségével tanulnak majd a diákok; és csak húsvét után születik döntés arról, mikor térhetnek vissza az iskolapadokba, és hogy május 19-én megkezdődhetnek-e az érettségi vizsgák. Leszögezte ugyanakkor, hogy tisztességes feltételeket teremtenek minden tanuló számára a bizonyítvány megszerzéséhez.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a családok számára, ugyanakkor az intézmények adminisztrációs terhei is jelentősen csökkennek.A 2020/2021-es tanév tankönyv alaprendelése a korábbi évekhez hasonlóan áprilisban zajlik a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) felületén.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet óvodában maradhat-e, a kormány egy törvénymódosítással megszüntette ezt a jogot. Idén januártól csak az OH dönthet, az iskolahalasztást a szülőnek kell kérelmeznie, ehhez saját indoklását is csatolhatja. Ha az OH nem tud maga dönteni, kérheti az érintett gyermek vizsgálatát az illetékes szakszolgálatnál. Az OH legutóbbi tájékoztatása szerint a január végi határidőig 10,8 ezer kérelmet kaptak, nagy részüket el is fogadták, a többi esetben szakszolgálati felülvizsgálatra küldték az érintett gyermeket. Az elutasítások aránya minimális.
(Forrás: Népszava)
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a támogatói környezeten át (amely ahhoz szükséges, hogy a tanulók a tanulásra tudjanak koncentrálni) egészen addig, hogy képtelenek vagyunk a tehetséges pedagógusokat a leginkább kihívást jelentő osztályokba vonzani.De az egyenlőtlenségek felerősödése a válság idején egyben lehetőséget is adhat arra, hogy változtassunk mindezen. Mi alakíthatjuk a sorsunkat, és az, hogy közösen, rendszerszinten milyen válaszokat adunk egy ilyen mindent felforgató helyzetre, meghatározza annak ránk gyakorolt, további hatásait.
(Forrás: DPMK)
2020.04.01.
Hat állami egyetem kerül magánalapítvány kezébe
Bár még kevés tapasztalat gyűlt össze az egykori „Közgáznál”, a törvényjavaslatok pontosan ugyanazt a sémát követik. A felsőoktatási törvény szintén benyújtott módosítása azonban pontosítja, hogy a központi költségvetés csak a felsőoktatási intézmény alaptevékenységét támogatja, ami „az oktatási tevékenység támogatásából, a tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatásából, valamint az ezekhez igazodó mértékű fenntartási, üzemeltetési tevékenység támogatásából áll.” Ez azokra is vonatkozik, amelyek állami fenntartásban maradnak, és a fejlesztésről például nem szól.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az érettségik megszervezésében.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) intézményvezetőnek küldött, lapunk által is megismert tájékoztatójából.
(Forrás: Népszava)
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint a XIX-XX. században megalkotott tantárgyak zárt gondolkodásmódja ma már nem használható a valóságban, a munka világában adódó komplex problémák megoldására. A tantárgyak határai a magyar oktatásban is kezdenek feloldódni, de egészen új szemléletre volna szükség, ha magyar pedagógusokkal akarnánk belevágni hasonló kísérletbe.
(Forrás: index)
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájárulni. A legfontosabb azonban, hogy a járványhelyzetben ők is komoly kéréssel fordulnak a kormányhoz.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportjának vezetője csokorba gyűjti a módszertani, technikai és mentális dilemmákat.A mindennapjainkat megbénító járvány lassításának érdekében március idusán már minden magyarországi köz- és felsőoktatási intézmény távoli oktatásra állt át. Minden oktatási tevékenység digitális, online platformon folytatódik az eddigi személyes kontaktórák helyett. Vannak olyan szakmai közösségek, netán iskolák, egyetemi szakok, ahol előrehaladottabbak az ilyen irányú fejlesztések és megoldások, de sajnos ez korántsem egységes, még intézményeken belül sem feltétlenül.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzetű, nehéz szociális körülmények között élő diákokkal foglalkozó intézményben.
(Forrás: Pécs ma)
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Hozzátéve, segítenek a diákjaik internet-elérésének biztosításában is, a kollégái pedig nagyon konstruktívan álltak a kihívás elé, és azóta is folyamatosan és sokat dolgoznak, összeállítják a szükséges tananyagokat, javítják, értékelik a visszaküldött megoldásokat.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt-kezelő rendszert is, ami rögzíti azt is, hogy mikor, honnan töltötték ki. Ezek a dokumentumok, tesztek osztályozhatók
(Forrás: eduline)
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban. Horváth Péter, a szervezet elnöke az InfoRádióban elmondta, türelem és rugalmasság kell a tanároktól a jelenlegi helyzetben, kölcsönösen pedig a bizalom nagyon fontos.
(Forrás: Infostart)
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közösen kielemezzék, és megoldást találjanak rá. Az iskolában mintegy 100 diák tanul. Az első feladat a tanárok számára az volt, hogy felmérjék, mennyi tanuló rendelkezik otthoni tanulásra alkalmas digitális eszközzel és internetkapcsolattal. Rövid időn belül kiderült, hogy vannak olyan családok, amelyek semmilyen eszközzel és internettel sem rendelkeznek.
(Forrás: BAMA)
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz időszakot csak úgy lehet átvészelni, ha figyelembe veszik, hogy a családok életkörülménye, eszközellátottsága, a lakóhelyek internet-lefedettsége különböző. Nem várható el, hogy mindenki minden eszközzel rendelkezzen, az online jelenlétnek az eszközökön kívül is van költsége, miközben a járvány miatt több család anyagi helyzete bizonytalanná válik.Nem várható el a folyamatos online jelenlét a tanulóktól, hiszen egy családban több gyermeket is érinthet a digitális oktatás, egyszerre nem biztos, hogy tudják az eszközöket használni, 10-12 órát pedig se tanár, se diák ne töltsön számítógép előtt, mert ártalmas.
(Forrás: 24.hu)
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány már évek óta segíti az otthoni tanulásra kényszerülő beteg diákok felzárkóztatását; az ezalatt felhalmozódott tananyagot osztják meg most a kialakult rendkívüli helyzetben.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedagóguskar elnöksége. A digitális oktatás kapcsán azt is javasolják, hogy a tananyag átadására az intézmények egyszerre csak egy online platformot használjanak, és az lehetőleg ne egy közösségi oldal legyen.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken megjelent Önkormányzati Hírlevélben. A Kásler Miklós miniszter szignálta, március 23-i keltezésű dokumentum bevezetője emlékeztet rá, hogy a fogyatékos emberek megfertőződése „fokozottan súlyos, akár végzetes következményekkel is járhat”, és rengeteg emberről van szó: a 2011-es népszámlálás adatai szerint 490 578 fő, azaz a népesség 4,9 százaléka vallotta magát fogyatékosnak, de a nemzetközi vizsgálatokra épülő szakértői becslések szerint még többen lehetnek, a lakosság átlagosan 10 százaléka él valamilyen fogyatékossággal, „a valós szám tehát hazánkban is inkább az 1 milliót közelítheti”.
(Forrás: index)
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg a diákok, tanárok jogait szem előtt tartva. Az online osztályozó vizsgával kapcsolatban például már megszólalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kiderült, hogy a jelenlegi helyzetben tantermen kívül is meg lehet ezeket a vizsgákat tartani. „Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megjelenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. videókonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt” – írják állásfoglalásukban.
(Forrás: eduline)
2020.03.27.
Nényei Pál: A NAT kapuja, avagy egy „írófejedelem” leleplezése
Kevés írás szól úgy az új Nemzeti Alaptanterv „mélyrétegeiről”, mint a most következő. Nényei Pál magyartanár, író – akit nemrég az egyházi iskolák pedagógusainak állásfoglalásáról kérdeztünk – nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy boncasztalra teszi a kultúrharcban írófejedelemnek kikiáltott Herczeg Ferenc frissen kötelező olvasmánnyá tett művét, Az élet kapuját. Esszéje mégsem (csak) műelemzés: giccsanatómia, a nemzeti önsajnáltatás leleplezése, az „új irodalmi kánon” kulcsfigurájának ízekre szedése.
(Forrás: Válasz online)
2020.03.27.
KÖNYVHÉT.HU ONLINE
Az MTVA vasárnapi tájékoztatása szerint az archivum.mtva.hu/radio/ oldalon olyan klasszikusok érhetők el, mint A kőszívű ember fiai, az Ábel a rengetegben, A Pál utcai fiúk, a Mesék Mátyás királyról, A kincses sziget, a Robinson Crusoe vagy a Tom Sawyer kalandjai.A közmédia a kialakult helyzetre reagálva jelentős lépéseket tett, hogy megkönnyítse az oktatási tartalmakhoz és kulturált szórakozáshoz történő hozzáférést. Az M5 csatorna minden hétköznap este 20.30-ig iskolatévéként működik. A reggel 8-tól este 20.30-ig terjedő műsorsávban a biológia, földrajz, matematika, történelem, nyelvtan és irodalom óráké, valamint a nyelvtanulásé a főszerep. A Felsős és Érettségi című műsorok az általános iskolai és gimnáziumi évfolyamoknak szólnak, a Szólalj meg! című sorozattal pedig a nyelvtanulókat célozzák meg. A Mindenki Akadémiája című műsorokban az egyetemi tananyag felé is kitekintenek. A műsorok visszanézhetőek a mediaklikk.hu oldalon.
(Forrás: konyv7..hu)
2020.03.25.
MŰKÖDHET-E A TÁVOKTATÁS EGY KÖZPONTOSÍTOTT RENDSZERBEN?
Valójában itt az oktatásirányítás ismeretlen terepre tévedt. Ez abból látszik igazán, hogy a kormányzati intézkedések színlelt határozottsága alatt minduntalan felsejlett a valójában mögöttük meghúzódó jókora bizonytalanság.A kapkodás hátterében valószínűleg az is ott rejtőzik, hogy ez a rendszer nehezen tud mit kezdeni a 21. századi oktatással.Ez abból fakadt, hogy hiába született módszertani ajánlás a digitális átállásra, de a kivitelezés módja kimondatlanul is a helyi tanári közösségekre hárult. Ebben a merev és központosított rendszerben hirtelen lehetőség nyílt az önállóságra
(Forrás: azonnali.hu)
2020.03.25.
BOLDOGOK-E A TANÁROK?
Boldog-e a szakember, aki egyik pillanatról a másikra kénytelen áttenni természetes közegét a digitális térbe – egy hétvége alatt, minimális időkerettel és ugyanannyi kormányzati támogatással, kaotikus körülmények között, de a prioritásokra tekintettel, hogy két nap múlva hitelesen azt tudja mondani egy egész nemzedéknek, hogy „nehéz lesz, de együtt megcsináljuk?” Boldog-e, aki két nap alatt egyszerre hajt végre digitális átállást és távoktatásra való átállást, ami – a gyengébbek kedvéért, kedves Maruzsa úr – két fundamentális változtatás az oktatási gyakorlatban? Nem.
(Forrás: Szemlélek)
2020.03.25.
Ami most történik az oktatásban, megmutatja, mekkora zsákutca a NAT2020
A lehetőségekhez képest még egész jól sikerült többnyire az átállás, az bizony elsősorban nem az oktatási kormányzaton múlt. Hanem pedagógusokon, diákokon, szülőkön, szolidáris civileken, tankönyvkiadókon, és ki tudja még, ki mindenkin, akik megfeszített tempóban azon ügyködtek és ügyködnek a mai napig (és még fognak is, jó sokat), hogy tovább gördüljön ez a tanév.
(Forrás: mérce)
2020.03.25.
Összefogtak a magyar könyvkiadók a járvány miatt: szabadon lehet olvasni a neten
Mérföldkő lehet a koronavírus-járvány a hazai digitális könyvpiacon: 12 kiadó közel 15 ezer könyvét teszik hétfőtől elérhetővé a járványhelyzet miatt, soha ilyen gazdagságban nem lehetett a neten legálisan olvasni friss, magyar nyelvű szakkönyveket. A legkülönbözőbb tudományágak szakkönyveit egyelőre egy hónapra, április 23-ig biztosítják ingyenesen mindenkinek.
(Forrás: index)
2020.03.25.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány már évek óta segíti az otthoni tanulásra kényszerülő beteg diákok felzárkóztatását; az ezalatt felhalmozódott tananyagot osztják meg most a kialakult rendkívüli helyzetben.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.25.
Angliában feltették a kérdést: vajon veszélyben vannak-e az ügyeletet ellátó tanárok?
Az Egyesült Királyságban péntek délután bezártak az iskolák, hétfőtől már csak ügyeletet tartanak azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei fontos feladatot látnak el. Vajon veszélyben vannak az ügyeletet ellátó tanárok? A kérdés azután merült fel, hogy Wendy Jacobs, a Roose általános iskola igazgatója hétfőn elhunyt – a BBC. Az oldal szerint a tanárnőnek koronavírusra utaló tünetei voltak. A tanárok helyzete miatt most világosabb, egyértelműsített útmutatót kérnek a kormánytól az iskolák. A fő kérdésük, hogyan lehet megvédeni a tanárokat és a diákokat az ügyeletet tartó iskolákban.
(Forrás: eduline)
2020.03.25.
Ezt tanácsolja az óvodapedagógusoknak a Nemzeti Pedagógus Kar
Valószínű, hogy több hónap, amíg helyre áll a normális élet. Ezért szükség van arra, hogy távlatokban gondolkodjunk - írja az óvodapedagógusoknak a Nemzeti Pedagógus Kar. Szerintük így működhet a Home Office az óvodákban. Elképzelhető, hogy a nyári időszakban az eddigiektől eltérően üzemelni fognak az óvodák, a dolgozók szabadságát az eddigi szokásrendtől eltérően kell kiadni, a nyári karbantartások a járvány megszűnte után történnek - írják közleményükben. Erre a helyzetre érdemes többféle tervet kidolgozni, figyelve az arányos tehervállalásra.
(Forrás: eduline)
2020.03.23.
A Pécsi Tudományegyetem rektora azt kéri a pécsiektől, ne bántsák a külföldi egyetemi hallgatókat
„A rendkívüli helyzetben elszaporodóban vannak azok a cselekmények, melyek hátrányosan érintik a városban tanuló külföldi diákokat. Különösen igaz ez a távol-keleti hallgatókra még akkor is, ha évek óta nyugat-európai országokban élnek.” A rektor azt írta, a „COVID-19 megbetegedés nem diszkriminál, kérem, Önök se tegyék”. „Az egészségügy dolgozói a betegség elleni küzdelem frontvonalában vannak, munkájukat ezúton is köszönöm, és erőt kívánok a folytatáshoz! Ugyanakkor az ő munkájukat is elősegíti a higgadt, felelősségteljes és mértéket tartó viselkedés” – írja Miseta Attila. (Szabad Pécs)
(Forrás: 444.hu)
2020.03.23.
Minden tanárnak tudunk digitális eszközt biztosítani
A továbbiakban is úgy kell megoldani a tanulási folyamatot, hogy annak része legyen az ellenőrzés, valamint a támogató értékelés – hangsúlyozta az osztályozás kapcsán a Magyar Nemzetnek Hajnal Gabriella. A Klebelsberg Központ elnöke az első digitális munkarendben lezajlott iskolai hétről azt mondta, gyorsan alkalmazkodtak az intézmények a kialakult helyzethez, és egyetlen olyan iskoláról sem tudnak, ahol alig-alig vagy egyáltalán nem sikerült volna az átállás.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.23.
Csépe Valéria: Az online iskolában elfelejthetjük a számonkérés szót Interjú a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős korábbi miniszteri biztossal
Az új Nemzeti alaptanterv munkálatait elindító Csépe Valéria professzor régóta nem adott interjút. Most úgy látta, a koronavírus járvány miatt kényszerből bevezetett "digitális tanrend" kapcsán érdemes megszólalnia. Az akadémikus szerint annak nincs értelme, hogy a frontális oktatást vigyék át a digitális térbe. Ha azonban jól csinálják, akkor a digitális oktatás egyszerre lehet játék és mélyreható tanulás, amelyben a hagyományos számonkérést és a puskázást is el lehet felejteni. Csépe Valéria szerint itt volna az ideje a mobilok rehabilitálásának az oktatásban, a sokszínűséget nem tiltotta meg senki az iskolában, és az akadémikus röviden az új Nemzeti alaptantervről is elmondta a véleményét.
(Forrás: Index)
2020.03.23.
„Nem tudjuk elkerülni, hogy a szülő pedagógusabb legyen, mint eddig”
Az új távoktatási forma nemcsak a pedagógusok számára kihívás, hanem a diákoknak és szülőknek is, akikre a járvány miatt még pszichológiai nyomás is nehezedik. Milyen stratégiákkal érdemes nekifogni az új rendszernek? Mit tehet a szülő, a diák, hogy jól jöjjön ki a koronavírus-időszakból?
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.23.
Mi lesz azokkal, akik lemaradnak a távoktatásban?
A szakértő szerint azt, hogy ki, hogy viszonyul a helyzethez, nagyban meghatározza az, ki, hogy viszonyul magához az iskolához, az oktatáshoz. És ezzel nem állunk túl jól – írja blogjábam L. Ritók Nóra. "Nagyon nehéz lesz. Iszonyúan látszik most az a társadalmi szakadék, ami családok között van." Megoldás egyelőre nincs, de mindenkinek csinálni kell, agyalni rajta, hogyan lehet motivációt kialakítani ott, ahol ez közvetlen érintkezésben is nehezen ment – olvasható a blogon. A szakértő szerint most az a tanulság, hogy mennyire fontos az értő olvasás, a figyelemkoncentráció, a memóriafejlesztés. A tanulás tanítása.
(Forrás: eduline)
2020.03.22.
Nincs szünet, csak az oktatás módja változott meg
Március 16. óta tantermen kívüli, digitális munkarendben kell megszervezni az oktatást. Ez azt jelenti, hogy a tanulók nem látogathatják a köznevelési intézményeket, minden tanórát virtuálisan, személyes kapcsolat létesítése nélkül kell megtartani. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem rendkívüli szünet, hanem az oktatás módjának megváltoztatása. A munka tehát folyik tovább, a tanév nem ért véget.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.22.
Wass Albert, a koronavírus és az új NAT – Takaró Mihály a Vasárnapnak
Az utóbbi időben hatalmas közéleti vita bontakozott ki a megújított Nemzeti alaptanterv körül, s bár a koronavírus-járvány hazai megjelenése miatt kényszerűen bevezetett digitális oktatás most új kihívások elé állítja a társadalmat, több rendkívül fontos kérdés tisztázatlan maradt. Takaró Mihály irodalomtörténész lapunknak adott nagyinterjúban beszél a jelenlegi helyzetről, az őt ért durva kritikákról, a NAT megalkotásáról és a társadalmi konszenzust akadályozó folyamatokról.
(Forrás: vasarnap.hu)
2020.03.22.
Digitális oktatás? Itt vannak házak, ahol áram sincs!
Miközben a legtöbb iskolában hétfő óta az a fő kérdés, hogy milyen programot használjanak a távoktatáshoz, az ország egy jelentős részében még azt se tudják, hogy miként jut el a tananyag a diákokhoz. Civil szervezeteket és segítőket kérdeztünk, hogy mik az első tapasztalatok az iskolák bezárása után a hátrányos helyzetű településeken, ahol sok családban se megfelelő eszköz, se internethozzáférés nincs. Versenyfutás indult, hogy a távoktatás alatt ne növekedjenek még jobban a társadalmi egyenlőtlenségek.
(Forrás: index)
2020.03.22.
Radó Péter a Fülkében: Ebben a helyzetben el kellene engedni, hogy van tananyag
Beszélgetésünkben szó esik arról, hogy:mik az első hét tapasztalatai, kaptak-e központi segítséget a tanárok, vagy marad a kreativitás, felkészítették-e erre a szülőket,mi a helyzet az elmaradottabb helyeken, ott mit kezdenek a digitális oktatással, illetve fenntartható-e ez a helyzet hosszabb távon. Szóba kerül még Maruzsa Zoltán államtitkár is, aki úgy fogalmazott, nem halasztják el az új Nemzeti alaptanterv szeptemberi bevezetését.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.22.
Így végezd ki a humán erőforrásodat!
Nem ideje van a pedagógusoknak „a jelen helyzetben”, államtitkár úr, hanem elege. Ahogy mindannyiunknak. A saját határaikon táncolnak minden nap, ahogy mi mindannyian – pedig a java csak most jön. És nem szabadságon vannak, hanem fogságban. Ahogy mindannyian. Nem „boldogság van a rendszerben”, hanem stressz és bizonytalanság az egész országban. És nem az extra elvárások meg a más szabadidejével való nagyvonalú gazdálkodás idejét éljük most, hanem a soron kívüli alázatos köszönetekét. A szívbéli gratulációkét, az őszinte elismerését. A minimumért. Azért, hogy az ország ma sem dobta be a törülközőt.
(Forrás: Magyar Hang)
2020.03.20.
TÜRELMET A GYEREKEKNEK, IDŐT A TANÁROKNAK – JÁRVÁNY VAN! A CKP PETÍCIÓJA
Miközben kétségbeesett szülők és kialvatlan tanárok próbálnak megbirkózni a rájuk szakadt feladatokkal, Maruzsa Zoltán azt nyilatkozta, hogy a digitális munkarend kiválóan működik, mindenki maradéktalanul boldog, a NAT-ot pedig már csak azért sem kell visszavonni, mert a tanároknak most bőven lesz idejük a bevezetéssel kapcsolatos feladatokra. Követeljük, hogy ebben a nehéz helyzetben más országok gyakorlatával megegyezően ne a tanórai haladás és a korábban kitűzött tanári feladatok maradéktalan elvégzése, a tanárok ellenőrzését biztosító adminisztráció legyen az elsődleges! Az oktatási vezetés intézkedéseivel azt segítse elő, hogy a tanárok, a gyerekek és a szülők egészségben és lelki sérülések nélkül vészeljék át a járvány nehéz időszakát!
(Forrás: ckpinfo)
2020.03.20.
Jelen állás szerint lesz érettségi, de jobban szétültetik a diákokat
„A kormány oktatási akciócsoportja dolgozik az érettségi lebonyolításának különböző forgatókönyvein” – nyilatkozta Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár az Inforádiónak.Úgy látja, ha a járvány terjedése mérsékelt marad, a diákokat több tanterembe szétültetve a jelenlegi szabályok szerint is megtarthatók a vizsgák. „Ha a helyzet romlik, nyilván szóba jöhet mind az időbeni eltolás, mind pedig egyéb oktatási-, levelezési megoldások” – tette hozzá. Az államtitkár további konkrétumokat nem árult el. „Egyelőre minden érettségizőnek azt tanácsolom, hogy a felkészülésre fókuszáljon. És természetesen kezelni fogjuk a helyzetet, ahogyan a körülmények is lehetővé teszik”
(Forrás: Magyar Narancs)
2020.03.20.
Felmondások és tanárelbocsátások a koronavírus miatt – a fenntartó persze nem tud és nem tehet semmiről
Bajba kerültek a megbízási szerződéssel foglalkoztatott tanárok, mert többeknek azonnali hatályú felmondással szüntetik meg munkaviszonyukat – írja a Népszava. Több tucat megkeresés érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ), hogy jellemzően napközis tanároknak, de testnevelőtanároknak is megmondták, nincsen szükség a munkájukra. Volt olyan, akinek SMS-ben mondták fel a megbízási szerződését. A PDSZ felhívta az érintettek figyelmét: ha a megbízási szerződésben van felmondási idő, azt minden tankerületnek be kell tartania.
(Forrás: 168 óra)
2020.03.20.
Sokan segítenek az oktatás megfelelő átállításában
zámos cég ajánlotta fel segítségét a tantermen kívüli digitális oktatásra való átálláshoz: tanároknak, szülőknek nyújtanak szakértői, technikai támogatást, távoktatást lehetővé tevő platformokat, szoftvereket mutatnak be vagy éppen a tanítást, tanulást segítő hasznos linkeket gyűjtenek csokorba. A Microsoft Magyarország munkatársai például ingyenes webes tanfolyamokon mutatják be a digitális oktatás lehetőségeit pedagógusoknak. Közleményükben azt írták, a digitális oktatás könnyen begyakorolható, nagyon sok tanárnál és diáknál már most is megvannak az ehhez szükséges eszközök és szoftverek. Az Office-csomagban elérhető Teams és a One Note oktatási változatai kifejezetten az iskolák igényei­re szabott funkciókkal rendelkeznek. A Microsoft minden diáknak és tanárnak díjmentesen biztosítja a szükséges szoftvereket, amennyiben a közoktatásban vagy a felsőoktatásban tanulnak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.20.
A PDSZ azt kérte az államtitkártól, hogy nyilatkozatait a szokásosnál körültekintőbben igazítsa a valósághoz
A politikus csütörtök este beszélt az Inforádió Aréna című műsorában. A járványügyi intézkedések részeként hétfőtől a tanítás digitálisan folyik tovább. Maruzsa Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a visszajelzések alapján azt tapasztalják, hogy boldogság van szerte a rendszerben, a kollégák felzárkóztak a feladathoz. Közölte, hogy jól vizsgázik a digitális munkarendet lehetővé tevő KRÉTA-rendszer. Kijelentette, hogy a kormány oktatási akciócsoportja már dolgozik az érettségi lebonyolításának különböző forgatókönyvein is, ugyanis ha a helyzet romlik, szóba jöhet az időbeni eltolás, illetve egyéb oktatási-, levezetési megoldások is. Leszögezte, hogy a módosított Nemzeti alaptanterv szeptemberi bevezetését nem halasztják el, és a pedagógusoknak most úgyis több a szabadideje a felkészüléshez.
(Forrás: Népszava)
2020.03.20.
Maruzsa szerint szóba jöhet az érettségi elhalasztása, de egyelőre mindenki fókuszáljon a felkészülésre
Ha a koronavírus-járvány terjedése mérsékelt marad, a diákokat több tanterembe szétültetve megtartható az érettségi, mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár csütörtökön az Inforádió Aréna című műsorában. „Ha a helyzet romlik, nyilván szóba jöhet mind az időbeni eltolás, mind pedig egyéb oktatási-, levezetési megoldások,” „Azért nem szeretnék erről pedig most több konkrétumot mondani, mert kellő időben a kormány erre nézve meg fogja hozni a döntéseket.
(Forrás: 444.hu)
2020.03.20.
Pedagógus állások veszélyben, lemondanak a napközis tanárokról
öbb tucat megkeresés érkezett az elmúlt napokban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) arról, hogy a tankerületi központok azonnali hatállyal elküldik a megbízási szerződéssel foglalkoztatott tanárokat – erről Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője számolt be lapunknak. Bár vannak köztük szakos oktatók is – például testnevelőtanárok –, a megkeresések egy jelentős része olyan pedagógusokról érkezett, akiket délután, a napközis ellátásban foglalkoztattak az iskolák. A héten bevezetett digitális távoktatási munkarend miatt ugyanis az ő munkájukra jelenleg nincs szükség. Volt olyan érintett, akinek SMS-üzenetben mondták fel a megbízási szerződését.
(Forrás: Népszava)
2020.03.18.
Digitális oktatás – A köztévé is közvetíti az oktatási műsorokat
A koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedésekkel összhangban, segítve az otthon tanuló diákok munkáját a közmédia számos oktatási tartalmát mostantól – amíg a helyzet indokolja – az M5 kulturális csatorna napi műsorában sugározza – számolt be az Origo. Március 16-tól minden hétköznap reggel 8.00-tól 14.30-ig az alábbi tematikájú műsorokkal készülnek.8.00 órától -11.00 óráig az 5-8. osztályos diákoknak szánt Felsős című műsorokat sugározzák, Biológia, Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, művészetek és informatika témakörben.
(Forrás: Mandiner)
2020.03.18.
A koronavírus elindíthatna akár egy valódi oktatási reformot is
Az iskolabezárás miatt akár észre is vehetné az oktatási rendszer, hogy 2020-at írunk. Technológiailag majdnem minden adott lenne ahhoz, hogy korszerű távoktatásra álljunk át ideiglenesen, ám változtatni kell a pedagógiai szemléleten, s ez már nehezebb ügy. A hátrányos helyzetű térségekben persze nem biztos, hogy a diákok hozzáférnek a nethez, és az sem bizos, hogy van megfelelő eszközük ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a távoktatáshoz. Bemutatunk néhány olyan platformot, amit bármely iskola használhat.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.18.
Viharos gyorsasággal álltak fel a digitális operatív törzsek az iskolákban
A legtöbb helyen izgalmas kihívásként tekintenek a tanárok a közoktatás digitális térbe helyezésére, napok óta az innovációs lehetőségeken gondolkodnak a tantestületek. Mindenképp egy nagy oktatási és szociális kísérletről van szó, aminek azért megvannak a veszélyei is: a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan még inkább nőnek.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.17.
Sem a polarizált magyar közoktatás, sem a viharvert tanártársadalom nem áll készen a gyors digitális fordulatra
Az elkövetkezendő időszak egyik legnagyobb kérdése, hogy lehet-e most digitális fejlesztést rákényszeríteni a teljes tanártársadalomra, illetve hogy mindez milyen következményekkel és áldozatokkal fog járni. Az már biztos, hogy most nem jön jól a magyar közoktatást jellemző nagyfokú egyenlőtlenség
(Forrás: Qubit)
2020.03.14.
Az IKT és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggései
Elemzésünk fókuszpontjában az áll, hogy vajon az otthoni számítógép- és internethozzáférés, valamint -használat képes-e enyhíteni a társadalmi háttér és a tanulmányi eredmények szoros kapcsolatát, és ily módon csökkenteni az oktatási egyenlőtlenségeket. A 2003 és 2015 közötti PISA-felmérések magyar adatai alapján arra következtetünk, hogy az IKT-hozzáférés egyre kevésbé befolyásolja a teljesítményt, a használat bizonyos típusai azonban pozitívan hatnak rá, míg mások negatív összefüggést mutatnak vele. A kifejezetten tanulásra, iskolai feladatok elvégzésére való IKT-használat a várttal ellentétben inkább csökkenti, semmint növeli az iskolai teljesítményt.
(Forrás: Magyar Tudomány)
2020.03.14.
"Fontos, hogy a gyerekek otthon maradjanak. Ez most nem a bandázás ideje!"
Az iskolaépületeket nem zárják be, ezzel is segítve a gyermekétkeztetést, de "vélelmezik, hogy az otthon maradó gyerek otthon kapnak majd enni," és azoknak, akikre az iskolákban felügyelnek, kapnak majd ott enni. Azt, hogy hogyan és milyen eszközöket ajánlunk, a mai napon egy módszertani útmutatóban hozzuk nyilvánosságra, jelentette be. Az otthonmaradó szülőknek egyelőre semmilyen kompenzációt nem tud felajánlani a kormányzat.
(Forrás: 444.hu)
2020.03.14.
Bezárják a fővárosi óvodákat és bölcsődéket is
Sajtótájékoztatót tartott Karácsony Gergely szombat délután, ahol a kerületi polgármesterekkel, illetve a fővárosi operatív törzzsel folytatott tárgyalás eredményeit foglalta össze. Karácsony Gergely elmondta, hogy Budapestnek annyiban szerencséje van, hogy ide lassabban ért el a vírus, mint több más városba, és így lehet tanulni a jó gyakorlatokból. A jó gyakorlat pedig nagyon egyszerű: amennyire csak lehet, le kell állnia a városnak, aki csak teheti, maradjon otthon, kerüljük a találkozást másokkal, de közben ne feledkezzünk meg senkiről.
(Forrás: 444.hu)
2020.03.14.
Otthon maradhatok hétfőtől a gyerekemmel?
Orbán Viktor péntek este bejelentette, hétfőtől bezárnak az iskolák, és digitális munkarend lép életbe. A diákoknak otthon kell maradniuk, a tanárok digitális eszközökkel folytatják a tanítást. A miniszterelnök azt is kérte, hogy az otthon maradó gyerekekre ne a nagyszülők vigyázzanak, mivel a koronavírus-járvány elsősorban rájuk jelent komoly veszélyt. Így aztán adódik a kérdés: milyen munkajogi lehetőségei vannak a szülőnek, ha nincs kire bíznia a gyereket, így otthon kell maradnia? A Hargittay és Tóth ügyvédi iroda munkajogi szakértői segítségével vettük végig a lehetőségeket.
(Forrás: 24.hu)
2020.03.14.
„Ránk szakadt a XXI. század” – Tanárok a digitális távoktatásról
Most hirtelen ránk szakadt a XXI. század. De ha az iskolák jól csinálják, ennek a poshadt, retrográd szemléletnek az alkalmassága, ami a jelenlegi oktatásirányítást jellemzi, megkérdőjeleződet – fogalmazott. Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának vezetője emlékeztetett: a kormány által indított Digitális Oktatási Stratégiának 2018-ig kellett volna befejeződnie – ha ez megtörtént volna, most nem kellene azon agyalni, melyik iskola hogyan oldja meg a távoktatást. A Hermanban sem döntöttek még, a tantestület hétfőn fog összeülni.
(Forrás: népszava)
2020.03.14.
Így csinálják Európában: tananyag a tévében és virtuális órák
Hétfőn Magyarországon is bezárják az általános és középiskolákat is az egyetemek után, amit az EU 27 országából eddig 19 tett meg országosan, további négy pedig részlegesen. Ez utóbbiak: Franciaország, Hollandia, Németország és Spanyolország. A spanyolok azonban hétfőtől lényegében a teljes lezárás felé mozdulnak el, 10 millió diák marad otthon – írta az El País angol nyelvű kiadása.
(Forrás: index)
2020.03.14.
Telefonon vagy levélben is folyhat az oktatás, ha nincs valahol eszköz
Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondta, hogy felállítottak egy "koronavírus oktatási akciócsoport", az akciócsoport tett tegnap javaslatot a digitális oktatásra történő átállásra. "Az iskola nem bezár, csak más módszerekre áll át" – mondta ezzel kapcsolatban. Ha egy tanár nem rendelkezik a távoktatáshoz szükséges digitális eszközökkel, akkor ő bemehet az intézményekbe, és használhatja az ottan eszközparkot. Az oktatási akciócsoport egyébként azt javasolja, hogy a gyerekekre néhány fős csoportokban vigyázzanak a szülők, akár egy szomszédság közösen, felváltva.
(Forrás: index)
2020.03.14.
Bezárt iskolák, felfüggesztett szűrővizsgálatok, nem küldik nyugdíjba az orvosokat - itt az első adag rendelet
Megjelent az iskolák bezárásáról szóló rendelet, az óvodákról és bölcsődékről ismét az önkormányzatok dönthetnek. Állami fogászati ellátást csak sürgős esetben lehet igénybe venni, az orvosokat nem kell nyugdíjba küldeni. A gyerekükkel otthonmaradó szülők megsegítéséről továbbra sincs döntés.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.14.
Orbán Viktor: Hétfőtől bezárnak az iskolák
Hamarosan rendeletet hoznak arról, hogy március 16-a hétfőtől új oktatási munkarend lép életbe: a tantermen kívüli digitális munkarend. Ezt azt jelenti, hogy a gyerekek nem mehetnek be az iskolába, az igazgatóknak viszont be kell menniük, a tanároknak pedig folytatniuk kell a tanítást. Digitális eszközökről otthonról, ha nincs ilyenük, akkor az iskolából kell tanítani a gyerekeket. Így a szokott rendben az érettségi vizsgákat is jó eséllyel meg tudják majd tartani. Csak olyan tanítási módok lesznek, amiket otthonról tudnak biztosítani. Azt a kormányfő is elismerte, hogy az ehhez szükséges infrastruktúrát még nem építették ki teljesen, ezért most idő előtt kell megindítani, így lehet, hogy döcögni fog, de így még mindig jobb, mintha egyáltalán ne lenne tanítás.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.12.
Sorra zárják be az iskolákat Európában
Az ENSZ-hez tartozó Unesco közlése szerint 22 ország vezetése döntött úgy, hogy a koronavírus elleni védekezésképpen bezáratja az összes iskolát - írta csütörtök reggel a BBC, de aztán a nap folyamán ez a szám nőtt:csütörtökön Írország is az iskolabezárás mellett döntött és ugyanígy határoztak Norvégiában is. Tehát a jelen állás szerint 24 ország zárja be az iskolákat. A TELJES ISKOLABEZÁRÁSRÓL SZÓLÓ DÖNTÉSEK VILÁGSZERTE 372 MILLIÓ GYEREKET ÉRINTENEK. Legutóbb Dánia döntött úgy, hogy valamennyi iskoláját bezáratja, beleértve az egyetemeket is. A dánok azután döntöttek így, hogy megugrott a fertőzöttek száma, most 514-nél tart.
(Forrás: index)
2020.03.12.
Nem igaz, hogy meg kellene ismételni a tanévet, ha bezárnák az iskolákat
Határozottan cáfolta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke Gulyás Gergely miniszter szerdai kijelentését, mely szerint a teljes tanév megismétlését és érvénytelenítését eredményezné, ha az általános iskolákat, középiskolákat is be kellene zárni a koronavírus terjedésének megelőzésére. Szabó Zsuzsa lapunk kérdésére elmondta, az elmaradt órák pótlására később hat napos tanítási hetet is el lehet rendelni, a jogszabályok továbbá arra is lehetőséget biztosítanak, hogy az iskolákban a következő tanévben pótolják az elmaradt tananyagot. Sőt, miután a kormány kihirdette a járványügyi vészhelyzetet, a tanév rendjéről szóló rendeletet is módosíthatnák. A PSZ a napokban fejezte be országjáró körútját, a tapasztalatok alapján pedig elmondható: a pedagógusok egyre jobban tartanak a vírus terjedésétől, különösen a nyugdíjasként alkalmazott tanárok aggódnak.
(Forrás: Népszava)
2020.03.12.
PDSZ: Igenis be kell zárni az iskolákat!
A nyilvánosságra hozott adatok szerint igaz, hogy az átlagos kontaktok alapján a fertőzés valószínűsége 8 százalékos, de a családon belül és zárt csoportokon belül ennek akár hatszorosa lehet a fertőzés veszélye. Bár a fiatal korosztály megbetegedési rátája szerencsére alacsony, észrevétlen vírushordozóként azonban nagy veszélyt jelenthetnek a vírus terjedése szempontjából – írja közleményében a PDSZ. Úgy vélik, fontos lenne minden fronton a megelőzés, az, hogy a gyermekek, az óvoda, iskola ne legyen terjesztője a vírusnak, hiszen sok helyen még mindig nincs kézfertőtlenítő, de van, ahol a szappan és a kéztörlő is hiányzik. Azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a pedagógusok átlagéletkora már igen magas, és sok intézményben a nyugdíjas kollégák alkalmazásával tudják csak enyhíteni a tanárhiányt.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.12.
Gyerekellenes, pedagógusellenes, nemzetellenes: mi a baj a NAT-tal?
Nahalka István a Civil Közoktatási Platform oldalán összegezte az eddig született kritikai megállapításokat a NAT-2020-szal és a nyomában megjelenő kerettantervekkel kapcsolatban.Az átfogó problémák közt több különböző formában is megjelenik a kritika, miszerint az új NAT nem felel meg a kor kihívásainak, sőt, „a jelentől viszolygó, a 21. század kihívásaira süket, életidegen, korszerűtlen”, ráadásul „tananyagtartalma morálisan vállalhatatlan”.És talán a legfontosabb meglátás ez:„Komoly kritikákat váltott ki a NAT szakmai körökben, megosztotta a társadalmat, márpedig a Nemzeti alaptantervnek éppen az a feladata, hogy megteremtse azt a nemzeti alapot, amelyre egy korszerű, XXI. századi oktatás épülhet.”
(Forrás: mérce)
2020.03.12.
L. Ritók Nóra: Míg mindannyian belezuhanunk
Az iskolai erőszak is valahogy így alakul. A rendszer működési hibái hozzák létre. Számomra egy látlelet ez, olyasvalami, ami ráadásul pontosan megjósolható volt. Legalábbis a terepen dolgozva, a családok, a szegregált iskolák, és a feladatait betölteni nem képes intézményrendszer szintjéről megtapasztalva ezt az egészet, már sokkal korábban világosan látszott, hogy ez megtörténhet. De hiába volt jelzés sokfelől, a döntéshozói szint ezekről nem akart tudomást venni, és most sem ez történik – sokkal inkább a hibáztatás és a hatósági eszközök újra hadba állítása.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.12.
„A tanítók pedagógiából elégtelent ad(ná)nak Maruzsa Zoltánnak”
A Magyar Nemzet március 6-ai számában Maruzsa Zoltánnak, az oktatás irányítás ténylegesen első számú vezetőjének sikerült a tankönyvekkel kapcsolatban több olyan állítást tennie, mely köszönő viszonyban sincs a valós helyzettel, legalábbis ami az alsó tagozatos magyar irodalom tantárgycsoportot érinti – állítja a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete. Maruzsa állítása szerint a tankönyvek átalakítása az új Nemzeti alaptantervhez és kerettantervekhez nem akkora probléma, hiszen a tananyag csökkent, így csak kihagyásokra van szükség. Elsőben egyébként sem jellemző a tankönyvek használata.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.12.
Koronavírus: egyre reálisabb a tanítási szünet
Bár a koronavírus-járvány miatt egyre több szomszédos ország zárja be az iskolákat, a magyar hatóságok erre még nem szánták el magukat. A Klubrádióban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta, amióta ő pályán van, még nem volt ilyen, de most egyre reálisabbá válik ez a forgatókönyv, hiszen a biztonság miatt az a lényeg, hogy ne terjedhessen a vírus.Horváth Péter szerint a kényszerszünet nehéz helyzetbe hozná az iskolákat, amelyek többsége nem tudna mit kezdeni a nyárba még inkább belógó tanév időjárásával. A jogszabályok alapján ugyanis nagyjából 180 napot kell iskolába járni, pótolni kellene a kieső tanítási napokat, a meleg idő azonban sokszor már május végén is gondot okoz.
(Forrás: 24.hu)
2020.03.10.
z iskolákat egyelőre nem zárják be
Az óvodákat, iskolákat egyelőre nem zárják be, de azt javasolják, a március 15-i megemlékezést ne tartsák meg.Az Olaszországból most hazatérőket két hét önkéntes karanténra kérik, a határon egy idő után őket is szűrni és regisztrálni fogják.Jelenleg 12 koronavírusos beteg van Magyarországon, a Szent László Kórház 16 munkatársa karanténban van. Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint van elég lélegeztetőgép (1600, de folyamatban van továbbiak beszerzése is), a Kútvölgyi Kórházat azért ürítik ki, hogy legyen elég hely az esetleges koronavírusos betegeknek.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.10.
Gyarmathy Éva: Karanténba az oktatással!
Gyarmathy Éva 139 Magyarországon még hivatalosan nem zárták be az oktatási intézményeket, miközben már konferenciákat és tudományos üléseket és a március 15-i ünnepségeket is lemondták. Pedig az előbbiekben sokkal jobban terjed a vírus. Tulajdonképpen nem is kellene kinyitni az iskolákat. Vélemény.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.09.
„Vakugrásnak” nevezték a szakképzés átalakítását
Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a Szegedi Szakképzési Centrum dolgozói az új szakképzési törvény ellen, petíciójukat hétfő délben adták át Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A tiltakozók, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nevében Mészáros Imre sajtótájékoztatót is tartott, ahol arról beszélt: a szakképzés átalakításában évek óta a káosz az úr.
(Forrás: Népszava)
2020.03.09.
Hajnal Gabriella: A legfontosabb, hogy a gyerek szeresse az iskolát
Meg fogjuk teremteni a feltételeit annak, hogy ha csak két-három tanuló szeretne fizika- vagy kémiafakultációt egy iskolában, akkor ennek a néhány gyereknek is megtartsák a felkészítőt – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Hajnal Gabriella. A Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos, a Klebelsberg Központ elnöke kiemelte: a kerettantervekben elképzelhető még módosítás, de nem a mostani vélemények, hanem csakis a bevezetést követő tapasztalatok alapján. Beszélt a tantervek elleni tiltakozásokról is, például arról, hogy egyes iskolák már a szülői közösségeket, sőt a szülők egymást is levelekkel bombázzák, hergelik. Sokszor anélkül, hogy egyáltalán olvasták volna a Nemzeti alaptantervet.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.09.
Tovább bővül az iskolai wifihálózat
Néhány éve még sem a tanárok, sem a diákok nem használhattak az oktatási intézményekben saját wifihálózatot. Azonban tavaly óta a Digitális oktatási stratégia részeként háromezernél is több közoktatási intézményben adtak át a Diákháló programban iskolai wifit. Az eddigi eredményekről beszélt a Magyar Nemzetnek a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke, Szijártó Zoltán.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.09.
Hajnal: A NAT már nem fog változni
Az interjúval feltehetőleg a Takaró Mihály szélsőjobboldali oktatáspolitikus, a NAT egyik szerzője azon, óriási felháborodást keltett nyilatkozatának hatását próbálták enyhíteni, miszerint "Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény". A mostani cikk címe ugyanis az, hogy "A legfontosabb, hogy a gyerek szeresse az iskolát." Az interjúban a kérdések sem érintették az új NAT-tal szemben érkezett legfontosabb kifogások többségét, például azt, hogy a kritizálók szerint annak alapvető hozállása retrográd, a tananyag felmondására, nem pedig az önálló gondolkodásra ösztönöz, illetve azt, hogy a történelem és a magyar irodalom oktatását mélyen átpolitizálná, szinte propaganadisztikus lendülettel.
(Forrás: 444.hu)
2020.03.08.
Igazat mond-e az államtitkár?
Maruzsa Zoltán államtitkár állítása:“…Miklósi Lászlóék (Történelemtanárok Egylete) a kormány oktatási intézkedéseiről nyilvánosan még soha nem nyilatkoztak pozitívan…” „Hazugság, hogy nem volt egyeztetés”
(Forrás: Történelemtanárok Egylete)
2020.03.08.
Balavány György: Egyházi iskolák tiltakozása: ez a tűz már nem oltható el
A történet legalább annyira szomorú, mint amennyire reményt keltő. A Budapesti Piarista Gimnázium honlapján megjelent – az új NAT, valamint a közoktatás visszásságai ellen szót emelő – állásfoglalásra gondolok, illetve az azt követő botrányra.Itt ez a Nemzeti alaptantervnek hívott izé, ami fű alatt, érdemi szakmai egyeztetés nélkül született, ahogy az efféle dolgok NER-Magyarországon születni szoktak. Hazafias, jobboldali, keresztény és konzervatív akar lenni, mintha bizony egy ország közoktatását alá kéne rendelni bármiféle ideológiának; mintha nem az volna egy alaptanterv dolga, hogy a közre – vagyis mindenféle diákemberre – terjessze ki a fókuszát, konszenzusos legyen és korszerű, ráadásul hasznos tudást és készségeket közvetítsen.De láthatóan nem ez a Takaró-különítmény ambíciója, hanem az, hogy fideszes agymosodává tegye az iskolarendszert.
(Forrás: 24.hu)
2020.03.06.
Több mint 200 iskolában, 65 különböző településen tiltakoznak már a NAT ellen
Eddig 211 iskolából érkezett tiltakozás a januárban megjelent új Nemzeti Alaptanterv ellen. Összesen 65 különböző település intézményei, főleg általános és középiskolák vannak a tiltakozók között. Ezen kívül számos egyetemi tanszék, 18 szakmai szervezet és több oktatási szakértő is bírálta az alaptantervet - írta közleményében az aHang és a Civil Közoktatási Platform. A két szervezet egyúttal bejelentette: külön oldalt indítanak, ahol összegyűjtik az alaptantervet bíráló eddigi összes nyilvános állásfoglalást, és ide várják az ezután beérkező nyilvános tiltakozó leveleket is.
(Forrás: 444.hu)
2020.03.06.
Őszinte fórum Fehérgyarmaton
A fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium és Kollégium aulájában találkoztak annak a szakmai fórumnak a résztvevői, amelyet a Nemzeti Pedagógus Kar Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi szervének vezetősége hívott össze. A szervezők arra vállalkoztak az érdeklődő intézményvezetők és pedagógusok előtt, hogy szakmailag hiteles előadók segítségével bemutatják mindazon változásokat, amik a nemzeti köznevelés előtt állnak. Kulcsár Judit, a Nemzeti Pedagógus Kar megyei elnöke köszöntötte a közel kétszáz résztvevőt.
(Forrás: szon.hu)
2020.03.06.
„Hazugság, hogy nem volt egyeztetés” (interjú Maruzsa Zoltánnal)
Az elmúlt két évtizedben sok iskola a csökkenő tanulólétszámra rea­gált azzal, hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, az órarendek túlzsúfolásának azonban gátat szab a módosított Nemzeti alaptanterv, amely évfolyamonként maximálja a tanulók terhelhetőségét – hangsúlyozta lapunknak a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán szerint a változtatások szakmai megalapozottságát jól jelzi, hogy a Nemzeti alaptanterv elvi alapjait és a tantárgyak többségét nem éri érdemi kritika, a bírálatok hangsúlyosan az identitásképző tárgyak esetén jelennek meg, ráadásul meglehetősen kiszámítható módon. Az államtitkár lapunknak arról is beszélt, hogy a tantervi változások mintegy negyven tankönyv átdolgozását teszik szükségessé, de mivel főleg tananyagcsökkentés várható, a munka időben elkészül.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.06.
„Ha a NAT egyik fele jó, a másik meg totál problémás, akkor ez egy dilettáns tanterv”
„Miért állít engem olyan helyzet elé egy oktatáspolitikai dokumentum, hogy én annak ne tudjak megfelelni?” – teszi fel a kérdést a Nemzeti alaptantervre utalva Pethőné Nagy Csilla középiskolai magyartanár, tankönyvszerző. Szerinte egy szaktanárnak választania kell: vagy a NAT modern pedagógiát leíró bevezetőjéhez tartja magát, vagy a tartalmat leíró másik feléhez. Az egyiket mindenképp el kell szabotálnia, mert együtt nem lehet megtanítani a kettőt. Tankönyveinek a jogait szerette volna megszerezni az Oktatási Hivatal, de ő nem járult hozzá azok NER-esítéséhez (BAlla István interjúja).
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.06.
Szülői szervezet: a NAT visszavonása nem elég, iskolabezárással kell elérni a régi tanterv visszaállítását
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) szerint nemcsak az új, hanem a jelenlegi NAT-ot is vissza kell vonni, mert az úgy terheli túl a gyerekeket, hogy közben a legfontosabb készségek és képességek fejlesztése az iskolában nem történik meg. Ezért szerintük drasztikus lépésre is szükség lehet.Az ESZME közleménye szerint a változást akár úgy is ki lehetne kényszeríteni, hogy az állami oktatási intézmények nem nyitnak ki 2020. szeptember 1. után határozatlan ideig. A szülői szervezet emlékeztet arra, hogy számos ország tapasztalatai mutatják, hogy „a nem tárgyalóképes kormányzattal szemben csak a határozatlan idejű és totális oktatási akciók hatásosak. Ehhez megnyerhető a szülők támogatása.”
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.03.
Szakmaiság és politikum a NO NAT mozgalomban
A pedagógusok mozgalmát kezdettől – és a NAT elleni mozgalmat jelenleg – áthatja ez a dilemma: politikai ellenállásról van szó, vagy szakmai kritikáról? Újra és újra megfogalmazódik, hogy maradjunk szigorúan a szakmai kereteken belül, ne tévedjünk a politika ingoványos talajára. Annál is inkább jogosnak tűnik ez a figyelmeztetés, mert a kormány sem unja meg, hogy Gyurcsány láncos kutyájának tekintsen mindenkit, aki kritikai hangot üt meg vele szemben.
(Forrás: hotigris.blogspot.com)
2020.03.03.
Korokon átívelő értékek a tantervben
Az irodalmi kánon legfontosabb újítása, hogy a városi, liberális polgári irodalom kiegészül a nemzeti konzervatív polgári irodalommal, valamint a határon túlra szorult Kárpát-medencei magyar irodalommal – hangsúlyozta lapunknak a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek kapcsán Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész. A tananyag-szabályozás magyar nyelv és irodalom fejezeteinek készítésében részt vevő, Magyar Örökség és Németh László-díjas tanár azt mondta: a szerzők megítélési alapja csakis az életmű és az érték lehet, ebbe pedig nem fér bele az a világnézeti harc, amit ma sokan szakmai álarcban próbálnak folytatni a NAT ellen. Kitért arra is, hogy a megújult szabályozás régi és jogos igényt kielégítve újra megerősíti a tanár pozícióját, és soha nem látott szakmai szabadságot biztosít a pedagógusoknak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.02.
Ezer pedagógus arconrúgásáról
Állásfoglalás az oktatás mai helyzetéről címmel közölt vitairatot és alatta több mint ezer aláírást péntek reggel a pesti Piarista Gimnázium honlapja. Az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok a NAT-vita nyomán világossá teszik, hogy a magyar oktatás válságban van: méltatlan pedagógusbérek, túlzott óraterhek, tanárhiány, a pedagógusi szerep- és szemléletváltás feltételeinek fogyatékossága. A budapest.piarista.hu-n közölt állásfoglalás kitér a NAT-ra is, de határozottan nem ideológiai, hanem szakmai alapon, üdvözölve a helyenként megjelenő korszerű pedagógiai szemléletét, kritizálva az egyeztetés elmaradását, illetve a bevezetésre adott minimális időt.
(Forrás: válasz online)
2020.03.02.
Itt a teljes névsor: ők 45-en készítették elő a NAT-ot
Tanárok, diákok, iskolák sora tiltakozik hetek óta a kormány által legyártatott új Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek ellen. A nyilatkozatokban szakmai és világnézeti kritikák is megfogalmazódtak, a múlt héten pedig az egyházi iskolák tanárai nyilvánították ki, hogy ebben a formában nem a várt megújulást segítik az oktatás alapdokumentumai, hanem inkább gátolják a korszerűbb pedagógia érvénysülését. Az Oktatási Hivatal Szél Bernadettnek megküldött névsorából az egyébként nem derül ki, hogy kit milyen szerepkörre vettek fel a NAT-csapatban. Az Oktatási Hivatal szerint valamennyiüknek az volt a feladata, hogy „szakmai támogatás biztosítsanak az új tantervi-tartalmi szabályozók készítéséhez”, amihez a „minőségbiztosítás” is hozzátartozott. Az OH szakmai fejlesztő munkakörben bruttó 480 ezer forintos bérezéssel alkalmazta őket.
(Forrás: 24.hu)
2020.03.02.
Mohás Lívia: A szellem és lélek belső tereiről
A valódi nevelés a szellem és a lélek ügye. Minden egyéb, ami manapság körülötte zajlik, többnyire külsőségekkel akar hatni, javítani, operálni. Bekamerázni az iskolákat? Iskolarendőrséget fölállítani? Külső megközelítések. Az új tanterv beláthatatlan vitákkal bajlódik? Kell-e kötelező ideológia? Visszalépés vagy örömteli, ha a nemzeti és a keresztény szellemiség uralja az alaptantervet? Külső megközelítések. Rá kell bízni a pedagógusra! Amit saját meggyőződésének erejével közvetít, abból belső élménye lehet a diáknak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.02.
Nem igaz, hogy csak néhány oktató és 7 középiskola tiltakozott a NAT ellen
Kásler Miklós a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában reagált a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatos véleményekre kedd reggel. Emellett pedig bejelentette azt is, hogy „szeptemberre minden elkészül”, így a következő tanévben már bevezetik a NAT-ot és a kerettanterveket is – írja az MTI.Az emberi erőforrások minisztere továbbá arról is beszélt, hogy mintegy 3 ezer középiskola van az országban, és összesen csak 7 iskolából tiltakoztak a NAT bevezetése ellen, illetve mindössze néhány egyetemi oktató csatlakozott hozzájuk, szerinte pedig ez „csekély, 1 százalék alatti”.Csakhogy amit Kásler mondott arról, hogy hányan is tiltakoztak a NAT ellen, az súlyos csúsztatás.
(Forrás: mérce)
2020.03.02.
Persze, sztrájkolhatnak a tanárok, de majd csak tanítás után
Csak akkor engedné meg a munkabeszüntetést a sztrájkra hajlandó pedagógusoknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), ha a gyermekfelügyelet biztosítása mellett az első négy-öt órájukat is megtartják. Az „ajánlatot” Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár vetette fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőinek a legutóbbi sztrájkbizottsági tárgyaláson. „Kijelentettük, hogy ezt az ajánlatot egy az egyben elutasítjuk, még vitaalapnak sem tekintjük” - olvasható a szakszervezet beszámolójában. Az államtitkár erre azt felelte: mivel más sztrájkbizottságoknak is a fenti ajánlatot adták, ezt nem fogják visszavonni, de arra kérte a szakszervezet képviselőit, küldjenek újabb ajánlatot az Emmi számára jogi érveléssel alátámasztva, majd a közeljövőben egyeztessenek megint a kérdésről. A PDSZ tervei szerint erre már a héten sor kerülhet. Jelezték: ha a minisztérium nem fogadja el javaslatukat, bírósághoz fordulnak.
(Forrás: Népszava)
2020.03.02.
Szükségünk volt egy olyan történetre, ami motiválja a nehéz sorsú gyerekeket
Bogdán Árpád Gettó Balboa című filmjében egy megtért, egykori nyolcadik kerületi gengszter tanítja bokszolni a kerület kallódó fiataljait. Tanítványai közül kitűnik tehetségével Zolika, aki nehéz körülményei ellenére profi bokszoló szeretne lenni. Az ő útját követhetjük végig a filmben.
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.01.
A NAT megbukott – a „kormány” azonban bevezet(het)i
A tiltakozást a „kormány” fölháborító pimaszsággal kezelte, lekezelte…De aztán történt valami, amire mindeddig nem volt példa: megszólaltak egyházi intézmények pedagógusai is, több mint ezernégyszázan! A „kormány” válasza a megszokott pimaszságon, hatalmi gőgön kívül bizonyos zavart is tükrözött: nem csoda, hiszen olyanokkal került „vitába”, akiket eddig a maga támogatóinak gondolt. Hiába, ez a hatalom nem szokott hozzá valódi vitákhoz.
(Forrás: Városi Kurír)
2020.03.01.
Diákok tiltakoztak a Hősök terén a NAT bevezetése ellen
Élőképpel demonstrált az ADOM Diákmozgalom – amely mozgalommá alakulása előtt Független Diákparlament néven a korábbi diáktüntetések szervezésében ugyancsak aktív szerepet vállalt) – pénteken délután a budapesti Hősök terén az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetése ellen.A mozgalom szerint az a baj a módosított NAT-tal, hogy Az óraszám minimális (35-ről 34-re való) csökkentése mellett jelentősen növeli a lexikális tananyagot, ezzel hamisan állítja, hogy csökkentené a diákok és tanárok terheit: éppen ellenkezőleg, a tanórák mostantól még zsúfoltabbak lesznek.
(Forrás: mérce)
2020.03.01.
Rengeteg, egyházi iskolában tanító pedagógus tiltakozik az új NAT ellen
Állásfoglalásuk szerint a szakmai konszenzus megteremtése a rendszerváltás óta az oktatáspolitika súlyos adóssága, és a fiatalok veszítenek a legtöbbet, ha az oktatással kapcsolatos szakmai kérdések másodlagossá válnak az ideológiai elvárásokhoz, elvekhez, irányokhoz és politikai szándékokhoz képest. „Az iskola csak szabad közegben tudja betölteni a funkcióját, ahol a tanári közösség szerepet kap saját feladatának megtalálásában. Ez az autonómia a feltétele az elkötelezett, felelősséget vállalni tudó pedagógusok minőségi munkájának.”
(Forrás: 444.hu)
2020.03.01.
A református egyház szerint politizálnak és lejáratják az egyházi iskolákat a NAT-ot kritizáló tanárok
Tegnap este került ki a pesti Piarista Gimnázium honlapjára az új NAT-ot kritizáló állásfoglalás, amelyet több tucat egyházi iskola tanárai, összesen mintegy ezer pedagógus írt alá. A szöveg hangsúlyozza, hogy a magyar oktatás válsága régóta tart, nem az új NAT idézi elő, amelynek amúgy vannak előremutató részei is. Ezzel együtt a pedagógusok úgy látják, és ezt részletesebben is kifejtik, hogy „a magyar oktatás egészének várt megújulását – néhány részterület kivételével – a bevezetett Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek nem segítik, hanem akadályozzák.”
(Forrás: 444.hu)
2020.03.01.
Élőképpel tiltakoztak a NAT ellen az Eötvös József Gimnáziumban
Az iskola udvarán, a szereplők magukat betűkké formázva fejezték ki tiltakozásukat az új Nemzeti Alaptanterv ellen az Eötvös József Gimnázium diákjai. A NAT ellen nagyon sok iskola, diák és pedagógus tiltakozik, köztük egyházi iskolában tanító tanárok is. Március 15-ére tüntetést is szerveztek a bevezetése ellen.
(Forrás: 444.hu)
2020.03.01.
Biztosítja az új NAT a gyógytestnevelést
A fiatalok edzettségi mutatói sajnos nem túl fényesek, kialakult az ülő életmód, és bizony komoly kihívás számunkra, hogy felállítsuk őket. A mindennapos testnevelésnek köszönhetően azonban már látok némi előrelépést. Ha nem is fizikai mutatókban mérhető változást – mert ahhoz több időnek kell eltelnie –, de szerintem egyre sikeresebben tudjuk ráirányítani a tanulók figyelmét a mozgás és a testedzés fontosságára. Hosszú távon remélhetőleg kevesebb lesz a túlsúlyos gyerek, megváltoznak a táplálkozási szokásaik is – állapította meg az MTTOE elnöke.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.03.01.
A piaristák tartományfőnöke: Támogatjuk, hogy munkatársaink gondolkodó pedagógusok legyenek
Csütörtökön, mielőtt még az állásfoglalás nyilvánosságra került volna, az Origo propagandaportál lehozott egy cikket, amelyben egyházi vezetők elítélik az aláírásgyűjtést. A cikkben idézőjelben közlik Szilvásy László, a magyar piaristák tartományfőnökének szavait, miszerint "a terjesztett levél tanárok egy csoportjának a véleményét tükrözi", és nem a Piarista Rend Magyar Tartományának hivatalos állásfoglalása. "A levelet egy véleménynek tekintem, semmi többnek" - olvasható Szilvásytól a "Megtévesztő állásfoglalást köröztetnek egyházi iskolákban" című cikkben. Ugyanakkor Szilvásy ezt kikéri magának, az Indexnek azt mondja: hogy az idézőjelben szereplő nyilatkozatot soha nem tette az Origo hírportál felé, és a témában eleve nem nyilatkozott semmilyen sajtóorgánumnak sem. Kiemeli ugyanakkor, hogy a szöveg valóban tőle származik, "de az egy levélben, más kontextusban került leírásra egy konkrét személynek, aki nem újságíró."
(Forrás: hvg.hu)
2020.03.01.
Az egyházi iskolák tanárainak kritikája a rendszer elevenébe vág
A magyar oktatás problémáiról, a Nemzeti alaptantervről már sok bírálat jelent meg, de talán egyik sem vágott annyira a kormány elevenébe, mint az egyházi iskolák tanárainak most megjelent, higgadt állásfoglalása. A nyílt levelet mostanra már közel 1200 katolikus, evangélikus, református iskolában tanító tanár írta alá. Ott vannak köztük az ország neves piarista és ferences gimnáziumainak, az evangélikus Fasori Gimnáziumnak a tanárai, mint ahogy Soprontól Nyíregyházáig számos más egyházi iskola pedagógusa is.
(Forrás: index)
2020.02.28.
Több tucat egyházi iskola több száz tanára tiltakozik az új NAT ellen
Azt is mondta, hogy az új alaptanterv ellen tiltakozók száma csekély, sőt kormányzati részről ideológiai és politikai okokkal magyarázták a NAT bevezetése elleni tiltakozásokat. Ehhez képest most a kormánnyal ideológiailag azonos oldalon álló egyházi iskolák tanárai, nevelők, pedagógusok végeláthatatlan sora írta alá azt az állásfoglalást, amelyben többek között az olvasható, hogy „az alaptantervvel és a kerettantervekkel szemben világnézeti meggyőződéstől függetlenül, szakmai alapon indokolt és kívánatos a sok szempontú, lényeget érintő kritika. Sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál.”
(Forrás: index)
2020.02.28.
Egyre idősebb tanárok küzdenek egyre problémásabb gyerekekkel az iskolákban
A megélhetés kérdése mellett szakmai szempontból is többször élesen konfrontálódott a kormány a pedagógusokkal. Utoljára a január végén közreadott Nemzeti alaptanterv ellen szólaltak fel egymás után tanárok és iskolai tantestületek.Mindeközben a pedagógusok vállán folyamatosan nő a teher: több cikk kiemelte már a Közgazdaságtudományi Intézet kötetében megjelent adatokra hivatkozva, hogy megnőtt a különböző okok miatt fokozott figyelmet igénylő diákok aránya a közoktatásban. És van még egy rendkívüli rendkívül kedvezőtlen tendencia, amit fontos lenne mielőbb megállítani:mindinkább lemaradnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a jobb körülmények között élő társaiktól a kompetenciaméréseken.
(Forrás: g7.hu)
2020.02.26.
Tanári összefogás nélkül nincs esély minőségi változásra – Pécsi kerekasztal új NAT történelem tantárgyi részéről
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) történelem tantárgyra vonatkozó részéről 2020. február 13-án rendezte meg kerekasztal-beszélgetését a PTE BTK Történettudományi Intézetének Új- és Modernkori Történeti Tanszéke. Az eseménynek a Rókus utcai épület adott otthont, egy terembe befogadva a körülbelül 150 fős hallgatóságot: egyetemi oktatókat, pedagógusokat és tanárszakos hallgatókat. A szakmai meghívottak Engel Mária, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének (TSZE) elnökségi tagja, a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium történelemtanára, valamint Kaposi József, egyetemi docens, oktatásszervező, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának (MTT TT) elnöke voltak.
(Forrás: ujkor.hu, Pécs)
2020.02.25.
Balla István: Kásler Miklós nem mond igazat
Az emberminiszter szerint minden rendben van a kiváló, új NAT-tal, azt szeptembertől ezért be is vezetik. Úgy látja, alig van tiltakozás a tanterv ellen. A miniszter hazudik. Tényszerűen. Folytatólagosan.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.25.
Hátrányt hátrányra halmoznak – Újraéledő feszültségek a közoktatásban
Rég látott feszültséget váltott ki az új Nemzeti alaptanterv (NAT). A felháborodást nem csak az váltotta ki, hogy a csaknem egymillió diák oktatását meghatározó alapdokumentum társadalmi egyeztetés nélkül készült. Sokan tiltakoznak retrográd, ideológiai tartalma, valamint a pedagógiailag tarthatatlan mennyiségű tananyag miatt is. Legutóbb talán a kockás inges tüntetések idején találtak így egymásra tanárok, diákok, szülők, konzervatív iskolaigazgatók és kevéssé konzervatív oktatáskutatók. A NAT-nak a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet érintő részei miatt nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia emelt szót, hanem az állami egyetemek irodalomtanszékei, a pedagógus-szakszervezetek, illetve azok a civilszervezetek is, amelyek mögött tényleges civil erő van (azaz nem a kormány által gründolt csoportosulások).
(Forrás: 168 óra)
2020.02.25.
Kásler: Csekély volt a tiltakozás a NAT ellen, szeptemberben bevezetik
Kásler azt is hozzátette, hogy a tantervek rendkívül hosszú megbeszéléssorozat után, konszenzus alapján jöttek létre, figyelembe véve az első változatra érkezett körülbelül ezer észrevételt. Szerinte ennek eredményeként olyan alap- és kerettantervek jöttek létre, amelyek minden magyar gyermek számára ugyanazt az alapvető ismeretanyagot közvetítik, függetlenül a gyerekek szociális és földrajzi helyzetétől. Az új tanterv értékorientált, korszerű módszerekre és eszközökre támaszkodik, gyermekközpontú, emellett hazafias szemléletű.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.25.
Az ország legjobb gimijében is kiakadtak a NAT-on: egy év halasztást kérnek
A Lovassy tanárai úgy vélik, a pedagógiai szakma többsége a NAT újragondolását szorgalmazza, mert a magyar közoktatás nagyon is rászorul a stratégiai reformra. Azonban az új Nemzeti Alaptanterv nem orvosolja, sőt néhány szempontból inkább súlyosbítja a terület problémáit. Ennek oka az alaptanterv erőltetett ütemű megalkotása, gyors bevezetése és az érdemi szakmai konzultáció elmaradása. Ezek a hiányosságok orvosolhatók – vélik az állásfoglalást aláíró veszprémi lovassys pedagógusok, akik egyenesen Maruzsa Zoltánhoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatásért felelős államtitkárához fordultak.
(Forrás: Magyar Narancs)
2020.02.25.
Csökken a magyarok átlagos IQ-ja, és nem az iskolarendszer átalakítása miatt
Az egyes országok sikerét vizsgálva nehezen bizonyítható, hogy a ma elítélt poroszos oktatási rendszer kevésbé lenne hatékony, mint a szabadabb angolszász. Ami még ennél is érdekesebb: az elit iskolák és gyengébb iskolák közötti, az oktatás minőségben mutatkozó különbség sem bizonyítható. A világ számos országban végzett vizsgálatok ennek általánosságban épp az ellenkezőjét mutatják. Azt ugyanis, hogy az iskolák bemeneti és kimeneti teljesítménye közötti különbség nem változik, vagyis a jó iskolában sem tanítják meg többre a gyereket, mint amit képességei engednek. A jó iskola a vizsgálatok szerint egyszerűen azért jó, mert oda okosabb gyerekek járnak, és a tanárok ezt képesek is kihozni belőlük.
(Forrás: válaszonline.hu)
2020.02.25.
Annyira jól fogadták a tanárok a módosított alaptantervet, hogy megyei roadshowba kezd a minisztérium
Miután elfogadta az Országgyűlés a módosított nemzeti alaptantervet, az emberi erőforrások minisztériuma megkérdezné a pedagógusok véleményét is róla, írja a Magyar Nemzet. Az új NAT-ot rengeteg kritika érte, erre lehet válasz az a "konferenciasorozat," amit a Nemzeti Pedagógus Kar kezdeményezett a szabályozásról. A lap úgy tudja, hogy "március végéig minden megyében lehetőséget kapnak a tanárok, hogy személyesen konzultáljanak a módosított Nemzeti alaptanterv készítőivel." A NPK elnökségi tagja, Szakál Ferenc Pál szerint "a tájékoztató rendezvények után kérdőíves felmérést is végeznek, összegyűjtve a gyakorló pedagógusok legfontosabb javaslatait és kérdéseit a NAT-tal kapcsolatban, majd ezt a kar eljuttatja a szaktárcához."
(Forrás: 444.hu)
2020.02.25.
Kásler: Tíz százalékkal emelkedik a tanárok bére, PDSZ: Nyomorúságos pótlékkal szúrják ki a tiltakozók szemét
Júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére - jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn. A miniszter szerint ez technikailag ágazati szakmai pótlék bevezetését jelenti, ami 170 ezer pedagógust érint. A kormány rögtön ezután be is jelentette a Magyar Közlönyben a határozat kihirdetését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közölte:„A kormány nyilván érzi, hogy az oktatási dolgozóknál a NAT-nak nevezett fércmunka bevezetése az utolsó csepp volt a pohárban. Nyomorúságos, béremelésnek álcázott pótlékkal próbálják kiszúrni az egyre dühösebb ágazati dolgozók szemét.”
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.25.
Kásler Miklós megüzente a pedagógusoknak, hogy mire építkezzenek
A miniszter úgy fogalmazott, a magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem, valamint az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel és válogatott tartalmakkal biztosítják a magyarság kulturális kincseinek, hagyományainak, ízlés és érzésvilágának magyar értékeinek megismertetését és megszerettetését. „A természettudományos gondolkodást középpontba állító úgynevezett science-típusú tananyagot határoznak meg. Ez a megoldás csillapítja a természettudományokhoz való, esetenként észlelhető negatív viszonyulást, és felkelti a tanulók érdeklődését” – tette hozzá.
(Forrás: infostart)
2020.02.25.
„Akik ilyen osztályban kezdenek, nem igazán tudnak kilépni belőle”
L. Ritók Nóra: A leszakadó társadalmi csoportokat mindenhol alacsony szociális készségek jellemzik, amivel sajátos értékrend, konfliktuskezelés és kommunikáció jár együtt. Ez érthető, hiszen már a szülői generáció is iskolázatlan, ők sem kapták meg az iskolarendszertől, amit kellett volna. Akkor mitől várnánk, hogy bármi is változzon? A gyerek az otthon látott, hallott mintákat viszi be az iskolába.
(Forrás: 444.hu)
2020.02.25.
„Nincs az a pénz” – A népszerű irodalomtankönyvek szerzője nem engedi, hogy az állam dolgozza át a könyveit
A kormány szeptembertől felmenő rendszerben bevezeti a sokat kritizált új Nemzeti Alaptantervet (NAT), arról azonban egyelőre keveset lehet tudni, kik és milyen eljárásban készítik a megváltozott tantervhez igazodó tankönyveket. A Narancs.hu információ szerint a tankönyvfejlesztésért felelős Oktatási Hivatal (OH) nem a nulláról kezd neki a feladatnak, felhasználnak régi, jól bevált tankönyveket is. Erre utal, hogy januárban megkeresték Pethőné Nagy Csillát, az egyik népszerű középiskolai irodalomtankönyv-család szerzőjét, aki azonban nem adta el szerzői jogait az államnak. (Pethőné Nagy Csilla néhány nappal ezelőtt azzal került be a hírekbe, hogy Facebook-oldalán „az irodalomtanítás Mohácsákonyveitnak” nevezte az új NAT-ot.)
(Forrás: Magyar Narancs)
2020.02.23.
Ez a NAT és kerettanterv a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja
Magyarból a kerettanterven van némi felszíni kozmetikázás, de valójában még rettenetesebb, mint a NAT. 155 oldal – ez már eleve kizárja a tanári szabadságot. Ugyanúgy nem kerettanterv, ahogy a NAT nem alaptanterv, nem kereteket ad, hanem minden négyzetcentimétert teljesen kitölt. Sőt túlcsordul. Kilencedik és tizenkettedik között 117 szerzővel és 269 művel kell kötelezően foglalkozni. A 2012-ben szereplő – szintén irreális – hat helyett tíz életművel! Szép példa ez a kompetenciafejlesztést, differenciálást lehetővé tevő tananyagcsökkentésre vonatkozó állítások álságos voltára (Arató László).
(Forrás: Index)
2020.02.23.
Katolikus diákok tüntettek kirúgott meleg tanáraikért
Két tanárt távolítottak el a Washington állambeli Burien katolikus gimnáziumából, miután mindketten eljegyezték azonos nemű partnerüket. Az iskola szinte összes diákja előbb a folyosókon kezdett ülősztrájkba, majd a gimnázium kertjében folytatták a tiltakozást. Csatlakoztak hozzájuk szülők is, többen feltették a kérdést, még miért lehet számítani kirúgásra, ide tartozik-e, ha valaki elválik és újraházasodik, vagy házasságon kívül születik gyereke. A tanulók közül is volt, aki tábláján afelől érdeklődött, kicsapják-e, amiért meleg.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.21.
A NAT-tal kapcsolatos kommunikációról
A NAT-2020 mellett kiállók a kritikusokat hazafiatlansággal vádolják. Szélsőségesebb megfogalmazásokban még a hazaárulás is előfordul. --- Nem állítom, hogy nem léteznek szélsőséges megnyilvánulások a kritikusok körében is. De talán mérvadónak lehet tekinteni a ma már igen nagy számú szervezet (akadémiai szféra, iskolák, civil szervezetek) konkrét szövegekben megjelenő tiltakozását. Ezekben lehet nagyítóval, mikroszkóppal, elektronmikroszkóppal keresni a hazafiatlanságra utaló megfogalmazásokat, egy darab sincs. A másik oldallal szembeni hazafiatlanság vád is tömény hazugság. Csak megjegyzem, hogy a NAT-ot kritizálóknak is van egy közös "hazafiatlanság fogalmuk". Ez az, hogy hazafiatlan az, aki kárt okoz a nemzetnek. És határozott az álláspontjuk, hogy ez a NAT merénylet a nemzet, és persze a gyerekek, a fiatalok, a pedagógusok, az egész ország ellen.
(Forrás: Nahalka István blogja)
2020.02.21.
Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák
A kormányzat szándékáról megkérdeztük a két érintett minisztériumot is. Az ITM kérdésünkre nem hagyott kétséget afelől, ha életben akarnak maradni, a szakgimnáziumoknak fel kell venniük a technikumi profilt. "A szakképzési rendszer új szabályai szerint ősztől többféle iskolatípusban nyílik lehetőség a művészeti területet is érintő szakmák, szakképesítések képzésére. Az új Szakmajegyzékben szereplő szakmák szakképző intézményekben (technikumokban, szakképző iskolákban) lesznek megszerezhetőek. Ennek megfelelően a művészeti jellegű szakmák (pl. grafikus, kerámia- és porcelánkészítő, színház- és rendezvénytechnikus) további oktatásához az érintett intézményeknek (a korábbi szakgimnáziumoknak) szakképző intézménnyé vagy többcélú intézménnyé kell alakulniuk."
(Forrás: Magyar Narancs)
2020.02.21.
Közös órákat javasol a NAT a tanároknak
A módosított Nemzeti alaptantervben meghatározott nevelési célok és módszertani alapelvek a korábbi NAT-hoz képest számos lényeges korszerűsítést, korszerű pedagógiai módszert tartalmaznak, így előtérbe helyezik az aktív tanulást, a tanulói kompetenciafejlesztést – értékelte az ősztől életbelépő változásokat lapunknak Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő. A 25 éves iskolaigazgatói tapasztalattal rendelkező szakember felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozás azt ajánlja az iskoláknak: minden tanévben szervezzenek úgynevezett multidiszciplináris órákat, amelyeken a tanulók egyszerre több tudományterülettel foglalkoznak, a tudnivalók integrálásával ismerkednek meg.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.21.
Megbüntették a fóti gyermekközpontról rappelő fiút - A fenntartó szerint nem történt felelősségre vonás
“Mi Mohameddel rúgjuk kint a bőrt, te meg a kerítésednél állhatsz őrt” - ilyen és hasonló mondatokkal sorjázza a gyerekek sorsával játszadozó döntéshozókat a bezárásra ítélt fóti Károlyi István Gyermekközpont egyik lakója, a 17 éves Dávid a napokban megjelent videoklipjében, amelyben rappelve fejti ki véleményét a gyermekközpont körül kialakult helyzetről. Úgy tudjuk, a klip nem nyerte el a fenntartó tetszését, ezért belső vizsgálatot indítottak, a fiút pedig megbüntette az intézményvezetés: megtiltották neki, hogy dolgozni menjen a munkahelyére.
(Forrás: Népszava)
2020.02.21.
Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az új Nemzeti alaptantervet a benne lévő kötelező tananyagmennyiség miatt is kénytelen lesz minden magyartanár szabotálni. A HVG számára írt cikkében Arató László arról is kifejti véleményét, hogy a kormánymédia miért próbálja lejáratni a NAT ellen tiltakozó iskolákat és szakmai szervezeteket.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.21.
Oktatáskutató az új NAT-ról: megkeseredett fiatalok fognak kijönni az intézményekből
Oktatási évértékelőt tartott a Civil Közoktatási Platform. Ercse Kriszta a CKP szóvivője az ATV című műsorában arról beszélt: a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és nem alaptanterv. Az oktatáskutató szerint az alaptanterv a gyerekek és a pedagógusok érdekeit hagyja figyelmen kívül. Ercse Kriszta szerint a NAT-ból hasznos tudást a fiatalok nem fognak kapni (videó).
(Forrás: ATV)
2020.02.21.
Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe
Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintje az egyes területekhez kapcsolódó kerettanterv, amelyben konkrétan leírják, mit, hány órában kell tanítani az iskolákban. Ezek alapján kell kidolgozni az új tankönyveket, az iskoláknak pedig a helyi tanterveiket. (Minderre néhány hónap áll rednelkezésre, mert szeptembertől már az 1. 5. 9. évfolyamon ezek alapján kell tanítani.) Ehhez képest, a hatosztályos gimnáziumok és a szakképzés kerettantervei még mindig nem hozzáférhetőek.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.21.
Hároméves kortól parancsra készítenek fel bennünket a sötét jövőre
És nem azért, hogy nyafogjak. Meg a személyes dolgaimmal előhozakodjak. Meg kend sajnáljon engemet. Bár jól esne, ha legalább kend. Nem is a sajnálat, mert azzal nem sokra megyünk. A tata megmondta: „Minden gyerek sajátos nevelési igényű!” Én annyival vagyok más, hogy nekem papírom is van róla. A mostani törvénymódosítással oda lett a papír és egységes kincstári elsötétítésre ítélt papírmagyar lettem! Hároméves kortól parancsra készítenek fel bennünket a sötét jövőre. Gondolom én. Mert sötétben megyünk el otthonról és sötétben jövünk haza a templomból/iskolából. A Takaró is elsötétít napközben, és mivel állítólag az iskola az életre készít fel, ezért a magam eszével úgy gondolom, hogy mire én felnövök, akkor itt már teljes lesz a sötétség. De a gondos idomításnak hála a Lölö bácsi kukoricáját képesek leszünk éjjellátó készülék nélkül címerezni és neki 15 milliónál is több kukoricaszem terem, mi pedig nem éhezünk, mert kapjuk a Magyarok Kenyerét kolduláskor.
(Forrás: Kolozsvárii Szalonna – Határokon Átívelő Szellemi Táplálék )
2020.02.21.
Nem takarodnak el az iskolából, inkább tovább tiltakoznak
Körülbelül hatvanan jöttek el arra a csütörtöki fórumra a pécsi Reggelibe, amit az Emberség Erejével Alapítvány szervezett a hetek óta viták kereszttüzében álló új Nemzeti Alaptantervvel (NAT) kapcsolatban. Nyirati András, az Alapítvány vezetője bevezetőjében elmondta, számukra hiteles szakmai szervezetek véleménye szerint nem jó az új NAT, ezért szervezték ezt a fórumot. Csovcsics Erikát, a Vadgesztenye Iskola alapítóját, a Gandhi Gimnázium egykori igazgatóját kérték fel a rendezvény moderálásra. Mint elmondta, az igazi nagy probléma az, hogy nem volt és nincs egyeztetés a NAT-ról az érintettek között. Hozzátette, azért vannak itt, hogy arról beszéljenek, ebben a helyzetben mit tudnak csinálni.
(Forrás: Pécs Ma)
2020.02.21.
El kell törölni a Nemzeti Alaptantervet!
Az új NAT-tal kapcsolatos legfontosabb problémának épp azt látjuk, hogy lényegében nem változtat az eddigi gondolkodáson.A 2012-es NAT-nál még részletesebb, sokszor életszerűtlen elvárásokat fogalmaz meg az új alaptanterv. Ez nagyon súlyos probléma, amire a 2012-es NAT visszaállítása vagy javítgatása nem ad megoldást. Ahogyan az se, hogy az elmúlt hetek vitáiban a 2018-as, Csépe Valéria nevével fémjelzett NAT-tervezet jelenik meg mintaként. Ezzel kapcsolatosan már akkor is megírtuk a problémáinkat a Momentum blogján.
(Forrás: azonnali)
2020.02.18.
Az állami egyetemek tanszékei visszavonatnák az új NAT-ot
Miután múlt héten egyetemi oktatók széles köre foglalt állást az új Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részei ellen, kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-intézetei juttattak el tiltakozó nyilatkozatot az Indexhez. Az akcióhoz a Szegedi Tudományegyetem nem csatlakozott. A dokumentumot nem írta alá a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézete sem, csak az oktatói. A nyilatkozathoz csatolt dokumentumban az új NAT visszavonását kéri az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottsága is.
(Forrás: Index)
2020.02.18.
Kínában gigantikus internetes oktatási platformot szerveztek a vírus miatt otthon maradt 180 millió diáknak
Kína létrehozott egy felhő alapú közös oktatási platformot, és elkezdte a tévében leadni az általános iskolás tananyagot, miután az ország 180 millió tanulója nem járhat iskolába az új koronavírus miatt. Az új félév elvileg hétfőn kezdődött volna, de a megbetegedések miatt határozatlan időre elhalasztották az iskolakezdést. A hatóságok mindenkit arra biztatnak, hogy lehetőség szerint maradjon otthon, hogy ezzel is gátolják az országban eddig csaknem 1800 halálesetet és több mint 70 ezer megbetegedést okozó vírus terjedését.
(Forrás: Qubit)
2020.02.18.
Nahalka István: Mekkora a baj? Harcok a NAT körül
Tényleg úgy tűnik, hogy az oktatás tartalmának központi szabályozása terén két egymásnak gyökeresen ellentmondó nézet érvényesül, és attól függően, hogy éppen milyen oktatáspolitika érvényesül Magyarországon, az egyik vagy a másik adja a szabályozás „logikáját”. És itt a szerzőnek színt kell vallania, bár nem valószínű, hogy az olvasóban kétségek merültek volna fel abban a tekintetben, hogy a szerzőnek mi a véleménye. Magam egyértelműen a sokkal kevésbé előíró központi szabályozással értek egyet. Erre egyáltalán nem politikai megfontolások késztetnek. Erősen szakmai érveim vannak (persze ismerjük azt a vicces, de nagyon igaztalan mondást is, hogy „a szakmaiságra hivatkozás egy bolsevista trükk”). Szakmai szempontból szinte megkérdőjelezhetetlen a differenciálás, a személyre szóló oktatás fontossága.
(Forrás: Városi Kurír)
2020.02.18.
Az egykori népbiztosok színvonalán támadják a Nemzeti alaptantervet
A hőzöngők minden pozitív újítást és változást figyelmen kívül hagyva, főleg politikai-ideo­lógiai síkon támadják a NAT történelem tantárgyra vonatkozó részeit, aminek semmi köze nincs a szakmaisághoz, ráadásul a tiltakozók sokszor önellentmondásba keverednek. Pontosan azok a politikusok hőbörögnek a leginkább az történelemoktatás ,,múltba visszanéző, Trianonon kesergő” jellegén, akik a leghevesebben tiltakoztak június 4-nek nemzeti összetartozás napjává nyilvánítása ellen. Pedig ez utóbbi éppen a sérelmeket feledtetni akaró, a jövőbe tekintő, de a nemzeti összetartozást hangsúlyozó szemléletet próbálja meghonosítani.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.18.
A Fazekas tanárai is tiltakoznak a NAT ellen
Az iskolai rangsorokat rendre megnyerő Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai és dolgozói is tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen. Csatlakoznak korábban megszólaló tantestületekhez, pedagógus kollégáikhoz; kiállnak az oktatás szabadsága: a diákok és tanárok, a tanulás és a tanítás szabadsága mellett. „Elutasítjuk többek között a szakmai egyeztetések hiányát, a természet- és társadalomtudományi oktatás ellehetetlenítését, az oktatásban részt vevők terheinek növelését. Nem tudjuk elfogadni továbbá a tanárok szellemi szabadságának, a diákok igényeinek, valamint a 21. század kihívásainak tudatos semmibevételét” – írják.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.18.
Ha nálam egy tanár azt mondaná egy gyereknek, hogy „fogd be a szád”, akkor holnap bezárnék
Ha játékosan csináljuk, az is lehet buli, hogy megtanuljuk az összes magyarországi tájegységet a pontos helyesírásukkal együtt, meg az is, hogy összegyűjtjük a magánhangzó-torlódásos szavakat – mondja Rózsa Ildikó, a belvárosi Mars-program magántanulói csoport pedagógiai vezetője. Amikor arra vágynak a gyerekek, graffititúrára viszi őket a kerületben, a feladattudatot pedig úgy tanulják meg, hogy maguknak készítenek ebédet, sőt takarítanak is. Ildikó mára tanulóközösségek hálózatát hozta létre, és pedagógusokat is oktat a jó módszertanra.
(Forrás: Forbes)
2020.02.18.
Multinacionális vállalatok tantervei: gyerekvilág a 21. századi globális kapitalizmus korában
A 21. századi gyermekkép két fő jellemzője a gyerekek álemancipációja, és a néhány éve elhunyt amerikai kutató, Joe Kincheloe által kinderkultúrának nevezett, rózsaszínre lakkozott álvilág. Az álemancipáció mögött látszólag a modernizációs álláspont hangsúlyozott elismerése áll: a gyerekek világa más, mint a felnőtteké, és semmivel sem értéktelenebb annál. Ez a modernizációs megközelítés tudatos félreértelmezése: a gyerekkori tulajdonságok modernizációs értelmezése nem értéktelennek tekintette azokat, hanem olyanoknak, mint amelyeknek a felnőtt kori feladatok teljesítéséhez meg kell változnia. A gyerekkor különleges kezelésére éppen azért van szükség, hogy a cseperedő gyerekek időt és lehetőséget kapjanak a felnőttségre való felkészüléshez. Az álemancipáció esetében a jövő szempontjai háttérbe szorulnak: a gyerekek kedvenc elfoglaltságai „semmivel sem értéktelenebbek”, mint a felnőttekéi: a legfontosabb, hogy jól érezzék magukat.
(Forrás: mérce)
2020.02.18.
Bayer-show: Ez az első tanárok, pedagógusok által összeállított NAT
A műsor második felében Pósán László, a Fidesz-KDNP debreceni országgyűlési képviselője volt a vendége, akivel főként az új Nemzeti Alaptantervről beszélgettek.Ami az új Nemzeti Alaptantervet illeti, így fogalmazott az országgyűlési képviselő: „Ez az első olyan NAT, amikor elmondhatjuk, hogy a végső verzióját olyanok rakták össze, akik ténylegesen tanárok, tehát pedagógusok. Ott vannak az iskolában, gyerekekkel találkoznak és nem pedig az íróasztal mellett és nem olyan elméleti, magukat szakembernek vallók – akik valószínűleg akkor láttak utoljára iskolát, amikor ők ültek az iskolapadba. Szerintem ez egy óriási nagy különbség.”
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.18.
Fidesz: A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye
A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye, a cigány családok és tanulók pedig csak eszközök ahhoz, hogy a kártérítési pert kezdeményező, „külföldről pénzelt alapítvány” elérhesse politikai célját – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes parlamenti képviselője hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.18.
Fennakadások nélkül zajlik az iskolai felmentési kérelmek feldolgozása
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint mindösszesen 10 874 kérelem érkezett be, ezek 72 százalékáról (7828 kérelem) már született döntés, amelyek közül az Oktatási Hivatal 90 százalékban helyt adott a kérelemnek, 2814 ügyben pedig még szakértői véleményre vár.Az ügyek lezárására 60 nap áll rendelkezésre, így az iskolai beiratkozásokig minden eljárás befejeződik, a szülők kiértesítése pedig folyamatos. Kitértek arra is: az ellenzéki médiumokban megjelentekkel ellentétben minden szülő megismerheti a saját gyermekéről készült szakértői véleményt.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.18.
„Itt könnyen elcsattan egy-két pofon” – Nem megoldás az iskolarendészet
Büntető jellegű intézkedések helyett átfogó stratégiára, több szakemberre és megelőző programokra lenne szükség az iskolai agresszió visszaszorításában. Iskolarendészek foglalkoztatása, a folyosók, tantermek bekamerázása csak átmenetileg jelenthet megoldást a gyerekek, illetve a diákok és a tanárok közötti agresszió visszaszorításában – nyilatkozta a Népszavának Duró Zsuzsa gyermekpszichológus nem sokkal azután, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentette: iskolai rendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi a kormány az erőszak visszaszorítására. Az államtitkár szerint fontolóra kell venni a fiatalok büntethetőségére vonatkozó életkori határ leszállítását is.
(Forrás: Népszava)
2020.02.18.
Látványos tiltakozás - a diákok is kiálltak az új Nemzeti alaptanterv ellen
A XIII. kerületi Berzsenyi Dániel GimnáA budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tantestülete már korábban A Berzsenyi Gimnázium tantestülete már korábban nyilvánosan tiltakozott a Nemzeti alaptanterv "kidolgozási módja, korszerűtlen tartalma és bevezetésének a tanév beosztását és az iskolák működését semmibe vevő ützium diákjai, azt rakták ki az iskola udvarán: NO NAT – számolt be az Iskola a határon Facebook-csoport.
(Forrás: eduline)
2020.02.16.
Radó Péter: a NAT nem enyhíti a szörnyű állapotban lévő magyar közoktatás legsúlyosabb problémáit
Négyévnyi tragikomikus szerencsétlenkedés után megszületett az új NAT, amit valójában senki nem akart, írja Radó Péter oktatáskutató. Az új NAT jól összezavarja a dolgokat, s legalább egy év eltelik majd, amíg az igazgatók és pedagógusok – ahogy szokták, az állam irányító apparátusai helyett - úgy ahogy elrendeznek mindent. Mindez pedig csak azért, hogy egyáltalán ne változzon semmi, mondja a szakértő, aki szerint a Nemzeti Alaptanterv nem enyhíti a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, marad a magoláson alapuló pedagiógiai kultúra, és az oktatási rendszerünk minden évben több tízezerrel növeli majd a lemorzsolódó, a tanuláshoz és munkavégzéshez szükséges alapkompetenciák minimumával sem rendelkező fiatalok számát.
(Forrás: portfolio.hu)
2020.02.16.
A PSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a szakképzésben dolgozók nem közszolgálati alkalmazottak többé
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, jelentősen sérült a kollégáik joga, ugyanis a közalkalmazotti státusz elvétele után a munka törvénykönyve fog rájuk vonatkozni, ami nagyban nehezíti a tervezhetőséget. A szakszervezet szerint a szakképzésben dolgozóknak nem volt elég idejük az átállásra, ugyanis „amint megjelent a törvény, érvénybe lépett”. Ez azt jelenti, hogy most nincs garantált előmeneteli rendszerük, és sem a díjazásukról, sem a munkarendjükről nem tudni semmit.
(Forrás: mérce)
2020.02.16.
Utcára vonultak a pedagógusok, a PDSZ munkabeszüntetést hirdet márciusban
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 19. kongresszusának első napján demonstrációt tartott az Nemzeti Alaptanterv, illetve a székképzési törvény átalakítása ellen. A tiltakozók az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé vonultak, ahol sajtótájékoztatót tartottak. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke arról beszélt, sem a NAT, sem a szakképzés átszervezése nem gyermekbarát és nem munkavállaló-barát, ezért a tiltakozás elemi kötelessége mindenkinek, „aki egy kicsit közelebb hajolt már a pedagógiához, az oktatáshoz”.
(Forrás: mérce)
2020.02.16.
Esélyegyenlőtlenség felsőfokon – A legtöbb roma fiatalnak még az érettségi is csak vágyálom
Senki nem tudja, hogy pontosan mennyi roma fiatal tanul Magyarország egyetemein, de az biztos, hogy még akkor is nagyon kevés, ha valóban megduplázódott a számuk, mint ahogy azt kormánypárti politikusok állítják. Azoknak a keveseknek, akik eljutnak a felsőoktatásig, a segítő szándék mellett inkább nehézségekkel és megaláztatásokkal van kikövezve az útja.
(Forrás: Népszava)
2020.02.16.
Újabb tanári karok tiltakoznak a NAT ellen
Egyre nagyobb a felháborodás a Nemzeti alaptanterv (NAT) körül. A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanárai is csatlakoztak a tiltakozók közé. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) és a szakképzés átalakítása ellen tüntetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is (PDSZ) pénteken.
(Forrás: eduline)
2020.02.15.
Szele Tamás: Fröccsöntött hazafiság
Napok, hetek óta gyűlik a feszültség, érlelődik a keserűség ennek a NAT-vitának a kapcsán: és nem, nem csak annyiról van szó, hogy deklaráltan nyilas és vállaltan fasiszta szerzők művei lettek kötelező olvasmányok. Mindenki érzi, de senki sem mondja, hogy alapvetően arról szól a dal: mit nevezünk valójában hazafiságnak? Mi az, amire a tanterv nevelni akar?
(Forrás: huppa.hu)
2020.02.13.
Bírálat készült az új NAT természettudományos részéről is
Az elmúlt napokban leginkább az új Nemzeti alaptanterv irodalomról és történelemről szóló részei körül folyó szakmai, ideológiai és politikai küzdelmekről lehetett olvasni. Nahalka István oktatáskutató most elkészítette az új NAT természettudományi részének bírálatát. Nahalka szerint súlyos probléma, hogy a természettudományos részben is óriási a tananyag. Hiányolja, hogy az 1-2. osztályban nincs természettudományos tantárgy, "mintha a gyerekek természetmegismerő folyamatai két évre szüneteltethetők .Részletesen kifejti, mi a probléma a NAT tudomány-, megismerés- és tanulásszemléletével, amely a világban már a 70-es években is túlhaladottnak számított."
(Forrás: index)
2020.02.13.
Akár a polgári engedetlenséget is bevethetik a tanárok az új Nat ellen
A legkeményebb eszközök használatát sem zárják ki a pedagógusok az új Nemzeti alaptanterv szeptemberi bevezetésének megakadályozására – nyilatkozták a 24.hu-nak a Nat ellen leghangosabban tiltakozó szakmai szervezetek vezetői. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke és Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) első embere szerint az ideológiai problémáknál is fontosabb, hogy ez az alaptanterv fércmunka, inkoherens, tanár- és diákellenes, az oktatás egyetlen szereplőjének sem szolgálja az érdekeit. Azt egyikük sem tudja megmondani, mikor, de lehetséges, hogy előbb-utóbb újra felveszik a tanárok a 2016-ban ikonikussá vált kockás ingeket.
(Forrás: 24.hu)
2020.02.13.
Az Eötvös és az Apáczai gimnázium is nyílt levélben tiltakozik az új NAT ellen
Az iskolai rangsorok szerint az egyik legjobb magyar középiskola a budapesti Eötvös József Gimnázium: 2019-ben országosan a második legjobb volt, Budapesten pedig az első. A gimnázium tanárai az alábbi nyilatkozattal tiltakoznak a január 31-én közzétett NAT-módosítással kapcsolatban. A szintén erős oktatási intézmény hírében álló ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium szaktanárai és kollégiumi nevelőtanárai is nyílt levélben tiltakoznak a módosítottnak nevezett NAT bevezetése ellen. Azt írják, az új NAT-ot jelenlegi formájában nem tartják bevezethetőnek, így nem is fogadhatják el.
(Forrás: 444.hu)
2020.02.13.
Erdély sem kér az új NAT-ból
Elsőként a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalomtudományi Intézete tett közzé egy szolidaritási nyilatkozatot, majd több szakmabeli is megszólalt a kérdésben. A kolozsvári magyar intézet egyetértését fejezte ki a magyarországi egyetemi oktatók valamint a Magyartanárok Egyesülete által a módosított NAT-al szemben kifejezett szakmai bírálatokkal, ami elszabadította a sorosozó, bolsi-libsiző poklot a közösségi médiában. Az intézetet és annak oktatóit gyalázók között egyaránt vannak erdélyiek és magyarországiak, ugyanakkor szép számban olyanok is, akik egyetértenek mind a szakmai kifogásokkal, mind azzal, hogy az erdélyi magyar tudományos élet képviselői nem rejtik véka alá véleményüket annak ellenére, hogy – amint erre többen figyelmeztettek – az minden bizonnyal a BBTE további hátrányos megkülönböztetését fogja eredményezni. (A BBTE eddig sem volt a magyar kormányzati támogatások kedvence
(Forrás: Népszava)
2020.02.13.
Orbánnak esze ágában sincs visszavonnia a NAT-ot
Azzal kezdte több mint félórás, jó hangulatú beszédét Orbán Viktor a Fidesz balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén szerdán, hogy igazából nincs is túl sok minden, amit mondania kellene, hiszen nem változott semmi, a kormányzás rendben van, a dolgok mennek a maguk útján, értesült az atv.hu. A lap a frakcióülés résztvevőire hivatkozva azt írja, a miniszterelnök a ciklus félidejében azonban a 2022-es választásokra koncentrálva arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy jól kell kormányozni, a jó kormányzás fontos, de önmagában a győzelemhez nem lesz elég, jól is kell politizálni. Szóba került a NAT is az ülésen, a miniszterelnöknek viszont esze ágában sincs visszavonnia azt a tiltakozások ellenére sem.
(Forrás: 24.hu)
2020.02.13.
A kormány 16-18 éveseket táboroztatna tudatformálás céljával
Az MKI 16-18 éveseknek ingyenes táborokat szervezne, a tervezet szerint ezzel a céllal: „a) Megerősíteni az anyanyelvű kultúrában élő fiatalok nemzeti identitását, kulturális elköteleződését, egészséges nemzeti jövőképét. b) Nemzeti identitás megerősítése: magyar hazaszeret, patriotizmus erősítése nemzeti tartalmú programokon keresztül (magyar teljesítmény, történelem, hagyományőrzés, kultúra, identitás bemutatása). Keresztény, nemzeti értékek elmélyítése, tudatformálás. c) Fiatalok lelkének megszólítása. A táborban megkapott identitás/érdeklődés fenntartásának kidolgozása/biztosítása.”
(Forrás: 444.hu)
2020.02.13.
A PSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a szakképzésben dolgozók nem közszolgálati alkalmazottak többé
2019 novemberében lépett érvénybe az új szakképzési törvény, ami miatt a következő tanévtől gyökeresen megváltozik majd a szakképzési rendszer: az oktatók a közalkalmazotti törvény helyett a munka törvénykönyvének hatálya alá fognak tartozni. A Pedagógusok Szakszervezete már akkor elmondta, hogy ez miért problémás: rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség és a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége.A PSZ szerinta munkaszerződés miatt könnyebben sérülhetnek majd a diákok jogai is, vélhetően elég alacsony fizetést kapnak majd, illetve azt sem lehet tudni, hogyan lesz idejük az érettségire is felkészítő technikumba járó diákoknak tanulni az érettségi vizsgákra. A szakképzési törvényről itt írtunk bővebben.
(Forrás: mérce)
2020.02.13.
Nézzük meg, mi szerepel a NAT-ban, és mi a baj vele!
Ha elolvassuk a Nemzeti alaptanterv szövegét, furcsa dologra lehetünk figyelmesek: kétségtelenül nagyon sok bírálható kijelentés olvasható benne a magyar vagy a történelem tantárgyaknál, de ugyanígy előhúzhatók az ezeket a kritikákat hatástalanító mondatok is. Tegyük félre az ideológiát, és nézzük meg, szakmailag mi a baj az új Nemzeti alaptantervvel. Miért tanítunk irodalmat és történelmet a XXI. században? Mennyi szabadságot kap a tanár a tanításban, és hogy lesz erre ideje?
(Forrás: index)
2020.02.13.
Csató Mónika: Mi folyik ténylegesen énekóra címszó alatt az iskolákban?
Heves vita alakult ki az új NAT-ról, főleg magyar irodalom területről. Pedig szerintem az örökösen háttérbe szoruló alapfokú művészeti nevelés, ezen belül az ének-zene terén is súlyos visszalépés tapasztalható. Arról nem is szólva, hogy az irodalmat és zenét nem lehet gyökeresen szétválasztani. Nemzeti köntöst kapott az ének-zenei nevelés is, ezzel az új tanterv még inkább visszafelé tekint: a kerettanterv 75 százalékát a magyar népdalok teszik ki. Alkotói hangsúlyozzák: „az ének-zene minden kompetenciát fejleszt, a reál tárgyakét is. Elkezdődött egy építkezés, komoly sikernek számít, hogy az alsó tagozat heti kétszer egy órája ötödik osztályban is folytatódjon.”
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.13.
Konzervatív gimnáziumigazgatók a NAT-ról: „Habonyék örülnek, mi sírunk”
Egyre intenzívebb a tiltakozás a megújított Nemzeti alaptanterv ellen: egyetemi tanszékek, gimnáziumi tantestületek hallatják hangjukat, ám a kormányzati média igyekszik elszigetelt liberális lázadásként tálalni a fejleményeket. A Válasz Online a tisztánlátás érdekében konzervatív gimnáziumigazgatókat keresett: egy közepes méretű város két „szomszédvárának” vezetőjét. Megérte elutazni hozzájuk, segítségükkel ugyanis végre mindenki átláthatja a NAT-problémát. Interjúnk szépséghibája csupán annyi, hogy nem fedhetjük fel a nyilatkozók valódi nevét – az alábbiakból kiderül, miért. Átadjuk tehát a szót „Wass Ferencnek” és „Herczeg Albertnek”.
(Forrás: válasz online)
2020.02.12.
Sorra állnak bele a NAT elleni tiltakozásba a gimnáziumok
A pécsiek levele óta csatlakoztak a tiltakozáshoz többek közt a budapesti Leövey Klára Gimnázium tanárai és dolgozói, a budapesti Szent László Gimnázium magyar és történelem munkaközösségének tagjai, a Budapest VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar és művészeti munkaközösségének tagjai, és a hozzájuk csatlakozó kollégák, a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium tanárai. A miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete pedig tizenöt kérdést tette fel a NAT-tal kapcsolatban. Nemrégiban újabb három gimnázium csatlakozott a tiltakozáshoz, a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Budapest VI. Kerület Bajza Utcai Általános Iskola, és a VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.11.
A köznevelési államtitkár szerint a magyarok alacsony nyelvtudása a nemzetkarakternek köszönhető
Képes a magyar oktatási rendszer arra, hogy legalább egy idegen nyelvet legalább használati szinten megtanítson a diákoknak, jelentette ki a köznevelésért felelős államtitkár az Inforádió Aréna című műsorában hétfő este. Maruzsa Zoltán azonban hozzátette: szerintem ebben van egy nagyon erős, nemzetkarakter-jelleg is. Nálunk a karakter olyan, hogy bár évtizedek óta mindenki tanul egy, vagy kettő idegen nyelvet, ha megkérdezik, hogy tudunk-e, akkor az a divat, hogy azt mondjuk: nem.
(Forrás: 444.hu)
2020.02.11.
Horváth László: a gyöngyöspatai iskola az erőltetett és álszent integráció kudarca
Orbán Viktor után ma megszólalt Gyöngyöspata országgyűlési képviselője, Horváth László is a Kossuth Rádióban. Elmondta, sérti az emberek igazságérzetét, hogy egy jogerős bírósági döntés eredményeképpen több milliós kártérítést kaphatnának olyan családok, amelyek éveken keresztül nem járatták rendesen a gyermekeiket iskolába.Az országgyűlési képviselő természetesen azt is megemlítette, hogy az érintett cigány családok nem maguktól fordultak bírósághoz, hanem „egy Soros György által támogatott alapítvány vette rá őket a pereskedésre”, amit 2010 óta „iparszerűen” űznek. Viktor után ma megszólalt Gyöngyöspata országgyűlési képviselője, Horváth László is a Kossuth Rádióban.
(Forrás: mérce)
2020.02.11.
Juhász Ágnes: Tizenkilencre lapot húzni: kényszerhelyzetbe hozza a továbbtanulókat az oktatási kormányzat
Az új NAT az eddigieknél lényegesen kevesebb szabad vagy átcsoportosítható órakeretet biztosít az iskoláknak. Nem lehet tudni, hogy milyen emelt szintű oktatáshoz lesznek kerettantervek. Így egyáltalán nem biztos, hogy az eddigi specialitásokat bele tudják gyömöszölni az alaposan beszabályozott keretekbe, el tudják-e indítani az eddigi tartalommal azokat a tagozatokat, amelyeket hivatalos beiskolázási tájékoztatójukban beígértek, amelyekre a gyerekek jelentkeznek, amelynek a felvételijére készültek. A szülőknek tehát tizenkilencre kell lapot húzniuk – és ha „befuccsolnak”, ugyanúgy nincs visszakozás, mint a hazárdjátékban.
(Forrás: mérce)
2020.02.11.
Bencsik András szerint „aki nem tiszteli Magyarország népe többségének akaratát, az takarodjon az iskolákból”
Indítsunk mozgalmat a NAT védelmében, kéri elcsukló hangon Bencsik a műsorban, és „nyitott kapukat” dönget Bayer Zsoltnál, Gajdics Ottó pedig kifejti: a balliberális acsarkodók vitorlájából azzal lehet kifogni a szelet, hogy „igazából szakmai érv a NAT-tal kapcsolatban eleddig nem hangzott”. Ami persze ebben a formában jócskán nem igaz, hiszen elég sok szakmai szempont merült fel a problémák lokalizálása során, több szakmai szervezettől és az oktatásban érintett résztvevőktől is – akiket persze a Sajtóklub egyszerűen csürhének nevez, de azért kár, hogy ha már a 160 oldalas NAT-on átrágta magát Bencsik, akkor ezeket nem olvasta melléjük.
(Forrás: mérce)
2020.02.11.
Lépést tart a NAT a változó világgal
Újabb támogató szakmai vélemény érkezett a balliberális ellenzék által ideológiai alapon támadott Nemzeti alaptantervhez. Szabó Gyula debreceni iskolaigazgató – aki az egyeztetés során maga is küldött javaslatokat a formálódó dokumentumhoz – úgy látja, több szempontból is szükséges volt a tananyag átrendezése.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.11.
Dráma a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen
A színészkedés, a zene vagy a rendezés iránt érdeklődő fiatalokat igyekszik a pedagóguspálya felé vonzani új tanárképzésével a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. A tervek szerint kimondottan gyakorlatorientált, tíz féléves szak indítása hozzájárulhat a pedagógushiány enyhítéséhez, hiszen várhatóan olyan felvételizők körében is népszerű lesz, akik korábban elsősorban művészeti szakokat céloztak meg, és nem gondolkodtak azon, hogy tanárnak álljanak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.11.
Példátlan Európában az új NAT
Szinte valamennyi mértékadó, oktatásügyben érintett szakmai szervezet elfogadhatatlannak nevezte a keresztény-konzervatív ideológiával átitatott, több lexikális tananyagot előíró NAT-ot, és csak a nyíltan kormánypárti kötődésű szervezetek tartják támogathatónak. Az iskolák szintjén a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tantestülete után a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai is nemtetszésüket fejezték ki. Két online petíció is indult: az egyik elutasítja, a másik támogatja az új NAT bevezetését; előbbit több mint 12 ezren, utóbbit eddig 8 ezren írták alá. Egy magyartanár pedig tiltakozásul félpályás útlezárással egybekötött versszavalást hirdetett meg jövő hétre a budapesti Szél Kálmán térre.
(Forrás: Népszava)
2020.02.11.
Az én hetem: Parti Nagy Lajos a kultúr-hajóágyúkról és a NER-tanárokról
Nem ragozom, ami leírható erről a fejbeverésről, azt leírták a nálam autentikusabbak. A Magyartanárok Egyesülete nyilatkozatával, a megszólaló, elképedt író-kollegáimmal mélyen egyetértek, és rendületlenül bízom a magyar tanárok (inkluzíve:magyartanárok) okosságában, szuverenitásában, akik nélkül nincs se klasszikus, se kortárs irodalom, nincs kánon, nincs olvasó nép, amúgy sincs, de nélkülük még nincsebb. Nem lehet minden magyartanár mellé egy NER-tanárt állítani (igen jellemző, hogy a tanterv készítői se merik vállalni a nevükkel e kollaborátumot, talán mert senki nem nevesíthető külön, mindenki szem a láncban), nem is lenne annyi nertárs, s minden diák mellé se állítható egy NER-diák, aki követeli, hogy a tanár legyen szíves Nyírőn keresztül készségfejleszteni őneki a nemzeti identitását.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.11.
Révész Sándor: Révész: Tanítsatok bátran fasiszta írókat!
Nagyon szeretném, ha minél több pedagógus, szülő, diák és polgár minél radikálisabban tiltakozna a NAT ellen, mert az a nemzetbutítást szolgálja, mint minden, amit ez a kormány a közoktatással művel. Ezt most nem fejtem ki, megtették ezt már sokan és elegen. De ettől még nem azonosulhatok valamennyi tiltakozó szlogennel. Sok tüntetésen jártam, sok proteszt feliratot láttam, mindig voltak közöttük olyanok, amelyekkel problémám volt. Nagyon egészséges, ha ezeket a problémákat kitárgyaljuk, és nagyon nem az, ha a tiltakozásban lelkesen egyesülvén föladjuk a fenntartásainkat.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.08.
Demeter Szilárd: Én kötelezővé tenném Kertész Imrét, de az interjúit is
A nemzeti alaptantervbe került fasiszta írók elleni tiltakozásnak akkor lenne értelme, ha a kommunisták ellen is felszólalnának, kortársakat tanítani viszont necces - mondta az Indexnek a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, hozzátéve, hogy ő az Iskola a határont többször is megvette, a kötelezőket meg mindig is utálta.
(Forrás: index)
2020.02.08.
Nem akadályozhatja meg a szülő, hogy megfigyeljék gyerekét az iskolában
Ha a parlament törvényt hoz róla, az iskola pedig rábólint, akkor sem a pedagógusoknak, sem pedig a szülőknek nem lesz beleszólása abba, hogy kamerával figyeljék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon – tudta meg a hvg.hu. Az intézkedés célja eredetileg az iskolai erőszak visszaszorítása, de a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a rendszernek nem lenne visszatartó ereje, viszont megfélemlítené és elbizonytalanítaná az intézményekben dolgozókat.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.08.
Egyetemi oktatók: A NAT bevezetése óriási visszalépést jelentene az irodalomtanításban
Egyetemi oktatók megütközésüket és felháborodásukat fejezik ki a Nemzeti alaptanterv irodalomtanításra és irodalomtanulásra vonatkozó részletei miatt. A nyílt levelet közel ötven, irodalommal, esztétikával, filozófiával foglalkozó oktató írta alá az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a Pannon Egyetemről és az Eszterházy Károly Egyetemről
(Forrás: index)
2020.02.08.
Utazó logopédia újragondolva
Az utazó logopédiai ellátás során a logopédus szakemberek mennek a gyermekek intézményébe és helyben látják el őket. Ennek a legfőbb előnye az, hogy sokkal több gyerek részesül a fejlesztésben, mintha csak ambuláns ellátás lenne. Ez utóbbinál ugyanis a gyermeket kell a fejlesztő helyre vinni, ami az ellátottak családja számára idő- és energiaigényes lehet. Különösen vidéken, ahol a Pedagógiai Szakszolgálatok tagintézményeinek ellátási körzete 10-15 település. Ez azt jelentheti, hogy vannak olyanok, akiknek nagyon sokat kell utazniuk ahhoz, hogy megfelelő ambulánsan működő ellátást kapjon a gyerekük. Arról nem is beszélve, hogy ez gazdaságilag is megterhelő tud lenni és nem csak a vonatjegy árára gondolok, hanem akár a lehetséges bevétel kiesésre is, ami a szülőt érinti, mivel heti két délelőtt, jobb esetben délután, a gyerekét kell fejlesztésre kísérnie.
(Forrás: tanoda blog/ Igazgyöngy)
2020.02.08.
Vállaltan hazafias a NAT Az összevont természettudományi óra izgalmasabb tananyagot kínálhat
Az államtitkár szerint a balliberális ellenzék és szervezetek kritikájában nincsen semmi új: elleneznek mindent, ami a nemzeti identitást erősíti, hiszen ők nem a nemzetek Európáját akarják megőrizni, hanem egy bevándorlókkal teli, identitását vesztett kontinenst akarnak létrehozni, gyenge államokkal, genderiskolákkal, amelyekben a diákok se nemzeti, se nemi identitást nem kapnak. A kormánypárti politikus a kifogásolt írókkal kapcsolatban azt mondta: Wass Albert már a 2012-es NAT-ban is szerepelt, Nyírő József és Tamási Áron pedig a székely irodalom klasszikusai
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.08.
Megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendelete
A középfokú szakképzés az iskolarendszerben belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre. Az iskolai szakoktatás keretében 25 ágazatban tanítanak alapozó ismeretet, amire építeni lehet majd 174 alapszakma képzését – mondta a helyettes államtitkár. Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, hogy 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, azaz az eddig indított képzések kifutnak. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.08.
Egy pécsi gimnáziumból jött az első tantestületi tiltakozás az új NAT ellen
A pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanári munkaközössége azonban az első tantestületi közösség, amely testületileg adott ki tiltakozó nyílt levelet az új NAT ellen, mert úgy érzik, eljött az ideje annak, amikor már nem hallgathatnak tovább, amikor cselekedni már erkölcsi kötelességük. „Úgy gondoljuk, nem lehetünk kiszolgálói annak a NAT-nak, mely egyeztetés, érdemi vita nélkül, tartalmát és szerzőit a szakma előtt titokban tartva született. Ebben az országban a mi felelősségünk sem kisebb, mint a politikusoké. Nem kívánunk végrehajtói lenni a politika és az ideológia által vezérelt oktatáspolitikának, amely még tovább ront a közoktatás helyzetén”
(Forrás: 444.hu)
2020.02.08.
Kertész Imrét csak a kerettantervbe tervezik beleírni
Bár Kertész Imrét valóban nem említi név szerint a Nemzeti alaptanterv, az eddigi egyetlen magyar Nobel-díjas író a kerettantervekben már szerepelni fog - mondta Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a Hír Tv-nek. Azt is elmondta, hogy Wass Albert helyet kapott a NAT-ban, de az nem igaz, hogy Örkény István vagy Móricz Zsigmond háttérbe szorulna. Szerinte az sem igaz, hogy a tanulóknak teljesíthetetlenül sok kötelező olvasmánya lenne - vette észre az Index. Hajnal azt is elmondta, hogy a gimnáziumban a megjelent állításokkal ellentétben nem 59, csak 20 kötelező szöveget kell olvasniuk a diákoknak, az általános iskolában pedig csak 9-et és nem 30-at, ahogy az egyes helyeken megjelent.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.08.
Akár a hatéveseket is kamerákkal figyelhetik majd az iskolákban
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hétfőn jelentette be, hogy az utóbbi hónapok tanárbántalmazásai miatt gondolkodnak az iskolai rendészet bevezetésén és a kamerarendszer telepítésén. Továbbá azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy adott esetben a szülőket is szankcionálnák a családi pótlék felfüggesztésével. Lapunk információi szerint a kamerák bevezetéséhez törvénymódosítás szükséges, de ha megszavazza az Országgyűlés, akkor a szülőknek nem lesz beleszólásuk abba, hogy megfigyeljék-e gyereküket az osztálytermekben.
(Forrás: hvc)
2020.02.04.
Kicsinálja a bizonytalanság az alternatív iskolákat
A köznevelési törvény tavalyi módosítása megszüntette a magántanulói státuszt, és bevezette helyette az egyéni munkarendet, amelyet az Oktatási Hivataltól kérvényezhetnek a szülők. Egyelőre azonban nem tudni, kik és mi alapján remélhetik, hogy ezt a státuszt megkapják. A bizonytalanság ellehetetleníti az alternatív, tanulócsoportos „lakásiskolákat”: az Index által megkeresett nyolc tanulócsoportból egy sem számít arra, hogy a következő tanévben is folytathatják.
(Forrás: index)
2020.02.04.
Boldogtalan hazafiakat nevelnek majd az iskolák, ha életbe lép az új NAT
Az oktatási kormányzat azt ígérte, néhány napon belül elérhetőek lesznek azok a tantárgyakra vonatkozó kerettantervek, amelyek alapján az iskoláknak április 30-ig ki kell dolgozniuk a helyi tanterveiket. Horváth Péter úgy fogalmazott, szűkös az idő egy ekkora munkára, Nahalka István viszont egyszerűen lehetetlennek nevezte, hogy ilyen rövid idő alatt alapos, szakmai munkát végezhessenek a pedagógusok a tananyag összeállításában. Hasonló indokkal kérték január közepén a hazai gimnáziumok vezetői (egész pontosan az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma), hogy halassza el egy évvel - azaz tolja 2021 szeptemberére - a kormány a megjelenő új NAT bevezetését. Azt egyelőre azonban nem látni, hajlandó-e erre az oktatási kormányzat.
(Forrás: 444.hu)
2020.02.04.
Dragomán György a NAT-ról: „Kár, hogy 2020-ban itt tartunk, ide jutottunk”
Ez a mostani NAT (...): száraz, unalmas, szinte taníthatatlan, nem személyre szabható, gyanakvó, poros és bizalmatlan. Olyan mintha az lenne az célja, hogy mindenkit elijesszen az irodalomtól és az olvasástól. Aki írta, az nem tudja, és nem is akarja tudni, hogy mi a tanítás tempója, hogy milyen irdatlan nehezen lehet megszerettetni egy mai átlagos kamasszal az olvasást egyáltalán, és főleg a költészetet, és semmit se tud a mostani digitális és egyre digitálisabbá váló világról
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.03.
A CEU gondozza az egyetemi hálózatra adományozott egy milliárd dolláros alapot – Ha késik a kormányváltás, a CEU végleg elszakad Budapesttől
Nos, egyelőre csak a koncepciót rakjuk össze, és valóban Budapest központtal. Az új hálózati kezdeményezésnek köszönhetően azonban átalakult a terv és most már abban gondolkodunk, sőt a terveket vitatjuk, hogy a Nyitott Társadalom Egyetemi Hálózat része lesz a kutatóközpont. Mondjuk, a részletekhez az is hozzátartozik, hogy amikor Budapest elhagyására kényszerítettek minket, akkor világos volt, hogy a kutatói hálózat egy részét itt tovább fogjuk működtetni, noha Bécsbe is kitelepítjük egy részét. Most azonban úgymond szárnyakat kapott ez a kutatói hálózat kezdeményezés. Neve még nincs ugyan, de azt tudjuk, hogy alapvetően demokrácia tanulmányokat szervezünk, illetve a tudományágak közti átjárással egyéb részterületekre kiterjesztjük a demokrácia kutatások különféle ágait.
(Forrás: Klubrádió)
2020.02.03.
„Kitört a pánik a tanulócsoportokban, mindenki menekül a magántanulói státusz miatt”
„Kitört a pánik a tanulócsoportokban, nem kapják meg a gyerekek a magántanulói státuszt, fejvesztve menekül mindenki az alapítványi iskolákba, a legtöbbre már ki is tették a megtelt táblát. Nincs hova menni, már csak az állami iskola marad lassan, ami viszont halál az olyan figyelemzavaros gyerekeknek, mint az enyém. Daninak idegrendszeri sérülés miatt van az SNI kódja, nem tréfadolog, hogy csak kis létszámú csoportban tud odafigyelni a tananyagra. Okos, értelmes gyerek, csak épp más módszerek kellenek neki ahhoz, hogy megtanulja az anyagot. Ezt meg is kapta eddig a tanulócsoportban, négyesre-ötösre vizsgázott minden félévben és év végén, most viszont bizonytalanná vált a helyzete.
(Forrás: Nők Lapja Café)
2020.02.03.
„Vállalhatatlan” az új Nemzeti Alaptanterv - a Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása
A Történelem Tanárok Egylete a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartja. Szerintük ez a NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének. Egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő, amely „nemzetvédő” elvárás elfogult. Esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket.
(Forrás: Drót.eu)
2020.02.03.
Videóra vették, ahogy egy diák agresszívan fenyegeti a tanárát az osztályteremben
Diáktársai készítettek videót arról, ahogy egy fiú az iskolában agresszívan fenyegeti és szidalmazza a tanárát, egy fadarabbal hadonászik az irányába, és az arca előtt a levegőbe bokszol. Az RTL Híradó szerint az eset a Nagykátai Ipari Szakgimnzium és Szakközépiskolában történt, azóta közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt nyomoz a rendőrség. Az iskolát fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium közölte, hogy fegyelmi eljárás indult az ügyben.
(Forrás: 444.hu)
2020.02.03.
„Mélyebb és aljasabb szándék húzódik mögötte”: Ujhelyi István kiszúrt egy apró változást az új NAT-ban
Kevesen vették észre, de az újonnan kihirdetett Nemzeti Alaptantervben a fideszes kormányzat szépen fű alatt kivette az állampolgárság- és demokrácia nevelés preambulumából a „kritikai gondolkodás” szükségességét, helyére pedig a „mérlegelő gondolkodást” tette – szúrta ki Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. A megváltoztatott mondat tehát így szól: „A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló mérlegelő gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését.”
(Forrás: mérce)
2020.02.03.
Itt a bosszú: iskolarendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi a kormány Gyöngyöspatán
A MTI közlése szerint a mai gyöngyöspatai sajtótájékoztatón az államtitkár arról beszélt, a zavartalan munkavégzés körülményeinek biztosításával meg kell védeni a munkájukat ellátó pedagógusokat.Maruzsa Zoltán közölte: a gyöngyöspatai szegregációs iskolaügy és a napokban egy nagykátai iskolában történt tanárbántalmazás is igazolja, hogy az oktatási intézményekben előforduló, pedagógusokkal szembeni erőszakos esetek szaporodása romló tendenciákat mutat. Ennek visszaszorítása érdekében a kormány az érintett és erre igényt tartó oktatási intézményekben iskolarendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi.
(Forrás: Magyar Narancs)
2020.02.03.
Jánk István:A NAT 2020 és az anyanyelvi nevelés
A NAT 2020 rengeteg tartalmat (célokat, alapelveket, tantárgyi elemeket stb.) közöl, és már rögtön az elején világossá teszi az általa (vagy az ismeretlen szerzők által) képviselt értékrendet. A dokumentum elején, mintegy a preambulum előszavaként funkcionáló Alapvetés című rész szerepel, ami olyannyira nemzetire sikeredett, hogy inkább nacionalistának mondható. Már csak azért is, mert sem itt, sem a későbbi bevezető részekben nem szerepel a magyar kultúra tágabb kontextusban, például az európai kultúrába beágyazva. Nincs tágabb identifikáció, nincsenek közös kulturális gyökerek, az európai vagy az egyetemes kultúrához való kötődés. Félreértés ne essék: nem az a baj, hogy a NAT 2020 a nemzeti kulturális hagyományokat kiemelten kezeli. Hanem hogy annak tágabb környezetével nem foglalkozik.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
2020.02.03.
NAT: közelebb a mindennapokhoz
Bekerült a kötelezők közé Szabó Magda Abigél című, a fiatalok köré­ben is közkedvelt regénye, A kőszívű ember fiait ugyanakkor már nem ajánlja olvasásra a diákoknak a megújított Nemzeti alaptanterv, amely pénteken, késő este jelent meg a Magyar Közlönyben. Az új szabályozás nagy hangsúlyt fektet a digitális kompetenciákra, és nemcsak a kimondottan ezzel foglalkozó tantárgynál, hanem a többi órába beépítve is: matematikából például grafikus és táblázatkezelő szoftverekkel, illetve geometriai szerkesztőprogramokkal is dolgozniuk kell a tanulóknak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.03.
Horváth László: Nem jó az erőltetett integráció
Sérti az emberek igazságérzetét, hogy egy jogerős bírósági döntés eredményeképpen többmilliós kártérítést kaphatnának olyan családok, amelyek éveken keresztül nem járatták rendesen a gyermekeiket iskolába – mondta Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője a gyöngyöspatai szegregációs iskolaügy kapcsán a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Közlése szerint az önkormányzat és a tankerület próbál most egyeztetni az érintett családokkal arról, hogy a kártérítést ne készpénzben kérjék, hanem oktatásban, képzésben, egyéb szolgáltatásban, ami a beilleszkedést segíti, mert hosszú távon ez biztosít nekik előnyt. Horváth emlékeztetett arra, hogy az érintett cigány családok nem maguktól fordultak bírósághoz, egy Soros György által támogatott alapítvány vette rá őket a pereskedésre.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.02.03.
A szolgálólány meséje: ezt gondolják a magyartanárok az új NAT-ról
Nemzetinek sem nevezhető az új alaptanterv, ami rideg, gyerekellenes, és a politika szolgálólányává teszi az irodalmat – figyelmeztetnek a pedagógusok.Két ismert oktatási szervezet, a Magyartanárok Egyesülete és a Civil Közoktatási Platform is kemény hangvételű közleményben bírálta hétfőn a legnagyobb titokban szerkesztett, majd január 31-én bemutatott Nemzeti alaptantervet (Nat), amit több, lapunknak nyilatkozó oktatási szakértő is részletesen kritizált.
(Forrás: Népszava)
2020.02.03.
Iskolaérettség: majdnem tízezer halasztási kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz
Összesen 9941 iskolahalasztási kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz (OH). A szülők január 31-ig kérelmezhették a 2020. augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltő gyermekük esetében a tankötelezettség kezdési időpontjának módosítását. Az OH tájékoztatása szerint a beérkezett kérelmek száma az előzetes szakmai várakozásoknak megfelelő. Jelezték: az esetek mintegy kétharmadában szakértőként rendelik ki a pedagógiai szakszolgálatot, és a szakvéleményük alapján hoznak döntést. Hozzátették: a beadványok feldolgozása folyamatos és zökkenőmentes, a végleges adatokról a hét közepén várható bővebb információ.
(Forrás: Népszava)
2020.02.03.
020. február. 01. 18:07 2020. február. 01. 18:38 Itthon Arató László: A magyartanítás katasztrófája avagy a „módosított” NAT
Ez a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert olyan anyagmennyiséget tartalmaz, amely az iskolába járó diákok nagy részét eleve kirekeszti a nemzetből, a szakközépiskolák (szakiskolák) diákjait eleve meg sem célozza. Nem alaptanterv, mert nem pusztán kereteket és alapelveket, műveltségterületenként követendő fejlesztési feladatokat tartalmaz, hanem részletekbe menően előírja a tananyagot. Az iskolatípusonként egyetlen kerettanterv számára csupán az óraszámbeosztást és az igen kevés megmaradó választási lehetőség teljes felszámolásának feladatát hagyja meg.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.03.
Megszólalt Kásler az új NAT-ról: Biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre
A módosított Nemzeti Alaptanterv ismeretanyaga mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén.Így fogalmazott az emberi erőforrások minisztere hétfőn az M1-en. Kásler Miklós azt is elmondta, hogy a módosításra azért volt szükség, mert a jelenleg hatályban lévő NAT néhány része elavult. "A módosításnak köszönhetően a jövő generációi értékorientált, európai magyar értékeket felmutató tananyagra támaszkodva léphetnek ki az életbe, az életkoruknak megfelelő tartalommal rendelkező tantárgyakat pedig a legkorszerűbb módszerekkel tanulhatják" – lelkendezett a miniszter.
(Forrás: hvg.hu)
2020.02.03.
Új NAT: "A nacionalizmus lesz a vezérlő ideológia"
A szépen csengő mondatok mögött nagyon súlyos részleteket rejt a péntek este 10 órakor nyilvánossá tett új Nemzeti alaptanterv: hagymázas múlt, nacionalizmus, a történelem megfelelő értelmezése, hangsúlyos politikai nevelés. A rendszerváltás óta nem volt olyan tanterv, ami ennyire fontosnak tartotta volna a honvédelmet. Noha a diákok maximális óraszáma csökken, az alaptanterv alapján a tananyag mennyisége nem fog.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.31.
Kásler Miklós: A módosított Nemzeti Alaptanterv "a jelennek és a jövőnek készült és a múlt értékeire épít"
Hozzátette: egyszerre ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást. Kásler elmondta, hogy a tanterv kitér azon ismeretekre, amelyek a harmonikus családi élet kialakításához szükségesek. Az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől hatálybalépő tantervről Hajnal Gabriella miniszteri biztos ismertette: csökken a tanulók óraszáma, és a korábbi szabályozástól eltérően évfolyamonként meghatározzák a diákok maximális heti óraszámát. A kerettantervek készek, mondta, a minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján napokon belül közzéteszik a dokumentumokat.
(Forrás: 444)
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap. Szombaton összesen több mint 53 000 tíz, tizenkettő és tizennégy éves diák írta meg a középiskolai felvételiket matematikából és magyarból. A vizsga után volt, aki sírt, és sokan elkeseredtek. Gyerekjogász szerzőnkben több kérdés is felmerült a felvételi jelenlegi formája kapcsán. Például az, hogy azt méri-e a középiskolai felvételi, amit kell? Dr. Gyurkó Szilvia írása.
(Forrás: wmn.hu)
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar gyerekeket, mint más országokban élő társaikat. z oktatás megítélésében itthon és más országokban is a tananyag hasznosságát jelölték a legfontosabb szempontnak, azonban a magyar gyerekek sokkal nagyobb arányban tartják haszontalannak a tananyagot (63%), mint európai társaik (38%).Hazánkban és más európai országokban is 3-ból 2 gyerek vesz részt iskolán kívüli szabadidős tevékenységekben (pl. sport, zene). Azok közül, akik nem vesznek részt ilyesmiben, a magyar gyerekek közel kétszer annyian jelölték meg az időhiányt ennek okaként, mint más európai társaik.Még egy komoly különbség, hogy az európai gyerekek elégedettebbek a családjukkal töltött idő mennyiségével (58%), mint a magyarok (45%).
(Forrás: mérce)
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal korosztály iskolázottsági mutatói romlottak az elmúlt években, ami középtávon már nagyobb bukást kódol magában. A nagyon hiányos kompetenciájú fiatalokat (akik szerencsére kevesen vannak), ma a közmunka szívja fel, az alacsony kompetenciájúakat pedig a munkaerőhiány és az állami bértámogatások rendszere. De mindkét csoport bajban lesz abban az eléggé valószínű esetben, ha beüt egy válság, hosszú távon pedig azért, mert a technológiai változások miatt elveszíthetik munkájukat, hiányos készségeik pedig nem lesznek elegendők ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a kötet egyik tanulmányában is felvázolt munkaerő-piaci változásokhoz.
(Forrás: Qubit)
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja a tiszteletlen diákokat, a különc tanárokat és a kollégiumi életet. Mindezek fölött pedig az Abigél egy borzongató suspense." “Igazi felszabadító öröm ez a regény, ami egy magával ragadó fejlődéstörténet Szabó tollából. Az 1970-ben kiadott kötet most először jelenik meg angolul.Vitay Gina, az akaratos és elkényeztetett főhős Jane Austen Emmájára emlékeztet... .
(Forrás: Fidelio)
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati kommunikáció 2019 végén kabaréba illett”. Az Emmi január elején úgy nyilatkozott, napokon belül nyilvánosságra hozzák majd a NAT-tervezetet, amely csak azért nem jelent meg a tavalyi év végén, mert „az átlagosnál nagyobb terjedelemmel” rendelkezik, hatályba léptetése pedig január 1-jével nem volt szükséges. Közel egy hónap elteltével azonban még mindig nem került nyilvánosságra a végső tervezetet, az érintettek pedig továbbra is csak találgatják, mikor olvashatják végre a változtatásokat, amelyek nagyban meghatározzák majd az iskolák jövőjét.
(Forrás: 24.hu)
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat. A cél, hogy megadott idő alatt menjenek végig a pályán, miközben minél több pontot gyűjtenek. A termekben is sorakoznak a diákok. A First Lego League (FLL) versenyen ugyanis a kilenc és tizenhat év közötti csapattagok felosztják maguk között a feladatokat. A matematikusok írják a kódokat, aki nem ért a programozáshoz, de jó a kézügyessége, az a robot építésében vesz részt. Aki pedig a kommunikáció és a kutatás iránt érdeklődik, az a verseny másik feladatát, az adott téma (jelen esetben a fenntartható város) köré épülő prezentációt készíti el.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett képzések széles választékát kínálják nekik – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapítására irányuló kérelem érkezett a megyei szakszolgálatokhoz, ezek közül december 20-ig 12 ezer szakvéleményt állítottak ki. Megyei szinten nagyok az eltérések: van, ahol szinte minden kérelmet elbíráltak, de van olyan megye is (például Baranya vagy Jász-Nagykun-Szolnok), ahova különösen kevés, 40-50 kérelem érkezett, „szakmai okokból” mégsem fogadták be ezeket.
(Forrás: Népszava)
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét mégis továbbküldik az egyébként is túlterhelt pedagógiai szakszolgálatoknak. Ez abból a szempontból jó, hogy így legalább szakértő nézi meg a gyereket ahelyett, hogy pusztán papírok alapján döntenének a sorsáról, de ettől még nagy problémák vannak a rendszerrel. Hátrányosabb helyzetű térségekben sokan azt sem tudják, hogy kérvényt kellett volna beadniuk, így akkor is iskolába küldik az óvodásokat, ha még nem lenne itt az ideje.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója szerint „retorikai fogás csak, hogy a megszűnő tantárgy tartalma más tárgyakba kerül”, amit a közvélemény és a szakma megnyugtatására használ az oktatási kormányzat. Szerinte anélkül, hogy biztosítanák a tanárok képzését és továbbképzését (hogy képesek legyenek mozgókép- és médiaértési készségeket fejleszteni), és tananyag- és módszertani fejlesztések hiányában nem beszélhetünk valódi tartalmi integrációról.
(Forrás: 444.hu)
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntartó Egri Tankerületi Központ el is készítette az intézményre vonatkozó deszegregációs tervet, ami alapján elhatározta: öt éven belül bezárja az iskolát. A döntés ellen most tiltakozásba kezdtek a szülők, akik korábban kifejezetten azért íratták gyerekeiket az iskolába, mert szükségük volt arra a plusz (gyógy)pedagógiai figyelemre, amit az intézmény nyújtani tud a gyerekeknek. A tankerület azt ígéri, a többi iskolában is biztosítják majd a szükséges ellátást az SNI-s diákoknak.
(Forrás: 444.hu)
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján már világos, hogy a közvélemény szondázása alapján kormányzó Orbán miért állt rá erre a témára. A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) igazságtalannak, eltúlzottnak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítésének mértékét, és mindössze a 20 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra – olvasható a Századvég alapítvány legfrissebb felmérésében, amely részleteit szombaton közölték az MTI-vel.
(Forrás: 24.hu)
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken is, ahol végül elbukták a pert a látszólag a gyerekekért harcoló érdekvédők, akiknek fontosabbak a felszínes, hangzatos kijelentések, mint a szakmai érvek. Jó példa erre a nyíregyházi Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola esete, amely mélyszegény családok gyerekeinek nyújt oktatást és sok minden mást. Ennek ellenére őket is meghurcolták a bíróságon.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon álláspontja mellett, miszerint a sértett gyermekek számára nem a pénz, hanem a természetbeni fizetség volna megfelelő – közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Mint fogalmazott, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ott élő gyermekek informatikai, nyelvi, valamint szakképzést kapjanak. – Ez nemcsak az ott élő romákon segítene, hanem a nem romák igazságérzetét is megnyugtatná – hangsúlyozta az államtitkár.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével törődnie kell, ezért szólalt meg ebben az ügyben, s ezért kíséri végig annak mozzanatait. Hozzátette: továbbra is úgy véli, hogy mivel a tanulók az oktatás terén szenvedtek hátrányt, a kártérítést is egyéni fejlesztés, képzés formájában kellene megkapniuk. Szavai szerint a per során az érintett diákok maguk is megnevezték, hogy idegen nyelvet, informatikát vagy szakmát szeretnének tanulni, a bíróság azonban anélkül döntött a pénzbeni kártérítés megítéléséről, hogy a természetbeni kártérítésről az érintetteket „nyilatkoztatta” volna. Horváth László úgy tudja, pénteken a tankerület és az önkormányzat jogi képviselőiken keresztül kezdeményezte a kapcsolatfelvételt az érintett romákkal, hogy egy kártérítési megállapodásról kezdjenek egyeztetni.
(Forrás: Népszava)
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott, tizenöt gimnáziumi igazgató által jegyzett közleményben azt írták: egyetértenek abban, hogy olyan alaptantervre van szükség, amely megfelel a 21. század követelményeinek. Hozzátették: ugyan a 2013-ban bevezetett és máig érvényben levő Nat érdemi „beválásvizsgálata” még nem történt meg, mégis üdvözölték azt a szándékot, hogy új Nemzeti alaptanterv készül.„A három éve formálódó anyagot utoljára 2018 őszén volt alkalma egy hónapon keresztül véleményeznie a szakmai és társadalmi nyilvánosságnak. Az azóta született módosítások még nem nyilvánosak, így azokról szakmai véleményt nem tudunk alkotni”
(Forrás: Népszava)
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arról, hogy 2019-ben végre először többen tanulnak szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. Nos, nem így van, „hagyományos” gimnázium vezet. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzéssel foglalkozó munkacsoportjának tagja azt mondta: „A szülők mindig is értelmesebbek voltak, mint ez a Parragh-féle kamarai vezetés”.Juhász Ágnes szerint valamilyen változás ezután jöhet, a szakképzési reform hatására. Bár itt még nagy a homály. Egy hónap múlva jelentkezniük kellene a nyolcadikosoknak, de a tájékoztatás elégtelen. Nincsenek meg a reformot szabályozó rendeletek, legalábbis nem ismertek.
(Forrás: Klubrádió)
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi vitájában és szakmai támogatásában, közölte az MTA. A tudományos testület 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a NAT akkori változatát, amelyre semmilyen visszajelzést nem kapott. 2019-ben is felajánlották segítségüket az anyag átdolgozásához, de erre sem kaptak választ.
(Forrás: index)
2020.01.15.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A mozgókép- és médiaismeret tantárgyat 1997 óta tanítják iskolákban, a Nemzeti Alaptantervnek 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkező tanárok taníthatják. A tantárgy bevezetését így indokolta az akkori oktatási kormányzat: „Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett »üzenetekből« merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.” A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója szerint „retorikai fogás csak, hogy a megszűnő tantárgy tartalma más tárgyakba kerül”,
(Forrás: 444.hu)
2020.01.15.
Egyre idősebbek a pedagógusok, a pályakezdő tanárok aránya rendkívül alacsony
A 2008 és 2018 közötti időszakban átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Az 50-59 éves tanárok aránya jelentősen, 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „A közoktatás indikátorrendszere 2019” című, frissen publikált tanulmányában. A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya viszont nagy mértékben csökkent, 9-ről 6 százalékra. Jelentősen csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra.
(Forrás: Népszava)
2020.01.15.
Ha nem lesz oktatási reform, a gyerekeink munkáját már elveszik a robotok
Közép- és hosszútávon ugyanakkor a magyar munkaerőpiac alkalmazkodása a digitális átalakuláshoz azon múlik, hogy az oktatási rendszer képes-e felruházni a diákokat a kreatív gondolkodás, az új helyzetekhez való alkalmazkodás képességével, másrészt azon, hogy a felnőttoktatás képes-e megbirkózni a várhatóan tömegesen új szakmát kereső munkavállalók átképzésével. Magyarországnak mindkét területen jelentős hátrányt kell ledolgoznia. A nemzetközi PISA-felmérésekből tudjuk, hogy a magyar diákok csak akkor teljesítenek jól, ha a Nemzeti alaptantervben meghatározott tananyagot kell bebiflázni és visszaadni. A probléma az, hogy bármennyit is magolnak, az óriási információ halmazokat villámsebességgel feldolgozni képes gépekkel szemben nem vehetik fel a versenyt.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.13.
Földes Petra: Didaktika helyett
Mindaz, amiről a továbbiakban szó esik, a tanulás gyermekközpontú megközelítéséből érvényes. A gyermeket, az ő tanulását és ebben a folyamatban a pedagógussal mint személlyel való találkozását állítja középpontba. Egy személyek között létrejött aktust akkor nevezek találkozásnak, ha a résztvevők kölcsönösen egymás belülről motivált cselekvésének az organikus, elidegeníthetetlen részévé válnak (ennek a találkozásnak a záloga a címben is szereplő jelenlét).Tisztában vagyok azzal, hogy létezik más, koherens oktatási narratíva, hiszen felnőtt és gyermek viszonyát természetes módon lehet vezető és vezetett viszonyának is látni, ahol a tanulás tere nem a találkozás, hanem a normák következetes érvényesítése és érvényesülése nyomán jön létre.
(Forrás: tani-tani online)
2020.01.13.
L. Ritók Nóra: Béremelés
Szóval, most számolgatok, miből hogyan…. hogy a törvényeknek is megfeleljünk, de a munkatársakat is megtarthassuk. Segítség az idén, hogy az említett programban két szociális területen dolgozó munkatárs bére elszámolható. Persze, biztosan sokan mondják most, ki a fene kérte, hogy ezt csináljuk. És tényleg, megmaradhatnánk az iskolában, nem törődve azzal, hova mennek haza a gyerekek, milyen hatások érik őket. Sőt, már az elejétől sokkal csendesebben kellett volna kommunikálni a problémáról, és akkor talán lennének pályázatok, amiből béreket is tudunk finanszírozni. Ha nem szállunk bele ebbe az egészbe, akkor most nem főne a fejem.
(Forrás: A nyomor széle / HVG)
2020.01.12.
Hiába állítják, nem lett népszerűbb a szakképzés
A középiskolákban az össz diáklétszám 5,6 ezerrel csökkent az előző tanévhez képest, azonban a különböző iskolatípusokat eltérően érintette a létszámváltozás. Míg a gimnáziumba járó tanulók száma az elmúlt tanévhez képest 1,4 ezer fővel 189 ezer főre nőtt, addig a szakgimnáziumba és szakközépiskolába járó tanulók száma egyaránt csökkent. A tanulók létszáma a szakgimnáziumokban 3,7 ezer fővel 149 ezer főre, a szakközépiskolában 3,1 ezer fővel 65,8 ezer főre fogyatkozott - írja a KSH.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.10.
Orbán hazafiasabb alaptantervet akart, Kásler végre megcsinálta
Továbbra is kísérleti alanyoknak tekinti a diákokat és a tanárokat a fideszes oktatási kormányzat. Alig pár évvel a párton belül is komoly feszültségeket okozó – még Hoffmann Rózsa államtitkár nevével fémjelzett – Nemzeti alaptanterv (NAT) 2013-as bevezetése után a kormány már 2017-ben megrendelést adott egy újabb NAT kidolgozására. Ám hiába készült el ez is immár másfél éve, a Csépe Valéria és csapata által jegyzett dokumentum eltűnt a kormányzati süllyesztőben. A tanárok és a diákok pedig kiszolgáltatottan figyelik, mi történik a fejük felett, hogyan csatázik egyik kormányzati lobbi a másikkal, hogy a politikai elvárásoknak megfelelően még „nemzetibbre és hazafiasabbra” faragják a NAT szövegét.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.09.
L. Ritók Nóra: Kicsit másképp… is lehetne
Az igazgyöngyös rajzokat látva sokszor mondják: „Á, ezt nem a gyerek csinálja... az magától nem tud ilyet. Biztosan a tanár rajzolja fel neki. Az enyémnek ilyen nem jutna az eszébe.” Ami nyilvánvaló, a „rajzolj, amit akarsz” feladatkiadásból tényleg nem születnek ilyen rajzok. A titok, ha van, a feladatban rejlik, a jó feladatban, ami előcsalogatja a kreatív megközelítéseket, és segít a bátor asszociációk képi megjelenítésében. Ami megkötéseket tesz a pedagógiai célok teljesülése végett, és amiben a megtapasztalás lassan beépült kifejezőeszközzé válik a gyerekeknél. Ez nem (sem) alakul ki magától, a vizuális kommunikáció elemeit éppúgy fejlesztenünk kell, mint a verbálist, a zeneit, vagy a metakommunikációt. Tudatos pedagógiai munkával, és a gyerek iránti kellő alázattal.
(Forrás: tani-tani online)
2020.01.09.
L. Ritók Nóra: De akkor miből telik nekik?
Először is: a szegregátumok világában is rétegződés van, csak más léptékekben, mint azon kívül. Mondjuk a házakon ez (főleg kívülről) nem igazán látszik, az előteremtett pénz sokkal inkább másra fordítódik, mint mondjuk a víz bevezetésére, vagy a külső tatarozásra, esetleg a kert rendbetételére, vagy a tartozások visszafizetésére, amit egy másféle szocializációval rendelkezők elvárnának. Sokkal fontosabb egy olyan életstílus fenntartása, amiben a környezetük számára világossá tehető: náluk van pénz. Ami persze viszonylagos, hiszen arra nem elég, hogy elköltözzenek, jobb házat vegyenek, ne ott éljenek, hanem mondjuk ott, ahol a szolgáltatások sokkal inkább élhetőbb közeget biztosítanak.
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
2020.01.09.
PDSZ: diktátum lesz az új alaptanterv
Ismét egy arcpirító, sőt felháborító gyakorlatnak lehetünk tanúi, a Nemzeti alaptanterv (Nat) átírása klasszikus példája a „rólunk döntenek nélkülünk” esetének – mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a Nat módosítása kapcsán. Az érdekvédő szerint aggályos, hogy az alaptantervet átdolgozó bizottság működéséről semmit nem lehet tudni, az elkészült dokumentumot a szakszervezetek nem véleményezhették, a pedagógusok azt „diktátumszerűen” fogják megkapni. Az alaptantervben várható változásokról a kormánypárti Magyar Nemzet közölt részleteket az elmúlt napokban, a hírek szerint a kormány által már elfogadott dokumentum – amely idén szeptemberben életbe is lép – bármelyik nap megjelenhet a Magyar Közlönyben.
(Forrás: Népszava)
2020.01.09.
Bartus Gábor: a pedagógusügyet akkor is meg kell oldani, ha nem hoz sok szavazatot
"Az oktatás kimenete tulajdonképpen, ha nagyon lecsupaszítom a képet, attól függ, milyen az oktatás mennyiségi és minőségi viszonya. Mennyiségileg az a kérdés, hogy hány évet töltünk az oktatásban; itt is van lemaradásunk. Ha a V4-eket nézzük, akkor Csehország és Lengyelország az utóbbi néhány évben két évben vert ránk az oktatásban eltöltött átlagos idő tekintetében. A másik a minőség: lehetnek digitális táblák, még jobb tankönyvek, de az oktatás minőségét alapvetően a pedagógus határozza meg" A jelenlegi alacsony pedagógusbérekkel viszont Magyarországon esély sincs a tudástőke érdemi bővítésére - figyelmeztetett a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.
(Forrás: Infostart)
2020.01.09.
A jelen az Y generációé – A cégeknek sokat kell tenniük a túlélésükért
Az Y generációt intenzív öntudatosság és az információforrásokhoz való, látszólag végtelen számú hozzáférés jellemzi. Ők már többnyire a digitális világban nőttek fel, a közösségi médiát használják arra, hogy társaikkal kommunikáljanak vagy kedvenc cégeikkel tartsák a kapcsolatot. Nem titok, hogy pont ez a platform, a közösségi média felülete az, ahol a cégünknek a leginkább helyt kell állnia. A közösségimédia-stratégia önmagában ugyanakkor nem elég a sikerhez. Az indaHash nevű vállalat lehetővé tette a nagy és közepes méretű márkák számára, hogy az Y generációs influencerek, vagyis a véleményvezérek millióihoz jussanak el egyedülálló digitális platformjukon keresztül.
(Forrás: jobline.hu)
2020.01.09.
A jelen az Y generációé – A cégeknek sokat kell tenniük a túlélésükért
Az Y generációt intenzív öntudatosság és az információforrásokhoz való, látszólag végtelen számú hozzáférés jellemzi. Ők már többnyire a digitális világban nőttek fel, a közösségi médiát használják arra, hogy társaikkal kommunikáljanak vagy kedvenc cégeikkel tartsák a kapcsolatot. Nem titok, hogy pont ez a platform, a közösségi média felülete az, ahol a cégünknek a leginkább helyt kell állnia. A közösségimédia-stratégia önmagában ugyanakkor nem elég a sikerhez. Az indaHash nevű vállalat lehetővé tette a nagy és közepes méretű márkák számára, hogy az Y generációs influencerek, vagyis a véleményvezérek millióihoz jussanak el egyedülálló digitális platformjukon keresztül.
(Forrás: jobline.hu)
2020.01.09.
Új költők, írók kerülnek be a NAT-ba
Átstrukturálták, és részben át is nevezték a műveltségterületeket a NAT szeptembertől életbelépő új változatában, amely új szerzőket is szerepeltet az irodalomórák kötelező és ajánlott olvasmányai között – tudta meg lapunk.A 2019. decemberi keltezésű, már kormány-előterjesztés formájába öntött, tehát nagy valószínűséggel végleges verzióból származó információk szerint az Életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé. Ismert, jelenleg ide tartoznak az olyan témák, mint a háztartástan, a KRESZ, a pályaorientáció, a gazdasági ismeretek vagy a családi élet. Ezek nyilván nem tűntek el, de más tárgyakba olvadtak, átrendeződtek a hangsúlyok.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.09.
Kína kitiltja iskoláiból a külföldi tananyagokat
A kínai oktatási minisztérium kedden jelentette be, hogy új irányelveket vezet be az állami iskolákban. „Minden általános és középiskolai tananyagnak a párt és az ország akaratát kell tükröznie" – szólt a bejelentés, amely szerint a jövőben kizárólag a marxizmus vezérelvei és a „kínai stílus” tiszteletben tartásával állíthatják össze a tananyagot – a tankönyvektől kezdve a kötelező olvasmányokig száműzve a külföldről importált tartalmakat. Szakértők szerint ezzel Kína a fiatalok még szigorúbb ideológiai nevelésére törekszik.
(Forrás: Qubit)
2020.01.09.
Februárban már az új szakképzési rendszerben lehet jelentkezni
Hatályba lépett az új szakképzési törvény január 1-jével, februárban már az új rendszer szerint működő szakképzésbe jelentkeznek a tanulók - mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.Az államtitkár felidézte, hogy a 2020-21-es tanévtől felmenő rendszerben átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz, az ötéves technikum és a hároméves szakképző iskola.
(Forrás: eduline)
2020.01.09.
Szél Bernadett: Csúnyán átverte a szülőket a minisztérium
Az iskolaérettségi vizsgálatok központosítása eddig is átgondolatlanul és kaotikusan zajlott, és úgy látszik, ebben még mindig lehetnek újabb fordulatok. A lényeg, hogy mindennek a végig bizonytalanságban tartott szülők és gyerekek isszák meg a levét. Mint megírtuk: a nyáron az országgyűlés teljesen váratlanul, és sokak számára érthetetlen módon megváltoztatta az óvodás gyerekek iskolába íratásának szabályait. Eddig az volt a rendszer, hogy a szülő az óvoda vezetőjétől kérhette, hogy iskolaköteles korúvá váló gyereke még egy évet maradhasson az óvodában. Januártól a rendszer alapvetően megváltozik: csak az a 6. életévét betöltő gyerek várhat az iskolakezdéssel, akinek erre az Oktatási Hivatal a szülő és az óvoda indokai vagy szakértői vélemény alapján engedélyt ad.
(Forrás: index)
2020.01.08.
Miért lenne kötelező egyféleképpen emlékezni Trianonra? Balla István interjúja Egry Gáborral
Idén júniusban lesz 100 éve, hogy aláírták a Trianoni békediktátumot, így a téma 2020-ban alighanem heves indulatokat gerjeszt majd. Többek között annak próbáltunk utánajárni Egry Gábor történésszel, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával, hogy mi lehet ennek az oka. Miért csak a veszteségekről beszélünk, és miért nem tudjuk elfogadni a különböző viszonyulásokat Trianonhoz? Megoldás-e erre a Nemzeti Összertartozás Napja? Túl lehet-e lépni a fasiszta vs. nemzetáruló leegyszerűsítéseken? Interjú.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.08.
Lőrinc László: Katonanóta
„...ránk-hozták / Gyógyítónak a Háborút, a Rémet / Sírjukban is megátkozott gazok” – emlékezett Ady Endre annak a háborúnak az elejére, melyet idén száz éve zártak le. De hát kik voltak azok a bizonyos gazok? Nem utolsósorban olyan sima modorú urak, akik a maguk kényelmes és biztonságos dolgozószobáiból évtizedeken át adagolták gyereknek és felnőttnek, iskolákban, sajtóban, laktanyákban a „hazafiságot”. Például azokkal a katonanótákkal, melyekkel Maróth Miklós az „erkölcsi kiállást sugalló” népmesék mellett, és a Harry Potter helyett a mai gyerekeket nevelné. Amiket nagypapája énekelt. „Tudtuk, hogy a nagypapa a hazát védte a fronton ... A hazafias nevelés: helytállás” – érvelt az MTA kutatóintézeti hálózatát működtető Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.08.
119 nevelőszülőt sikerült összetoborozni
Az államtitkár által közölt adatok és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak összevetésével elmondható, hogy a nevelőszülői hivatás népszerűsítését célzó, 2018 októberében indult és tavaly májusig tartó „Befogadlak” kampány hatása eddig nem túl átütő. A KSH szerint a nevelőszülők száma a következőképpen alakult az elmúlt években: 2014-ben 5531-en, 2015-ben 5460-an, 2016-ban 5389-en, 2017-ben 5611-en, 2018-ban 5773-an voltak. Tehát összességében enyhe növekedés tapasztalható, ami minden valószínűség szerint (legalábbis a fentebb ismertetett mértékben) 2019-ben a kormányzati kampány nélkül is folytatódott volna. A nevelőszülők tehát még mindig nagyon kevesen vannak, miközben a szakellátásban élő gyerekek száma folyamatosan nő, a KSH szerint 2018-ban 23,5 ezren voltak.
(Forrás: Népszava)
2020.01.08.
Iskolaérettség: még kisebb mozgástér
Ha a szülő nem ért egyet az Oktatási Hivatal gyermeke iskolaérettségére vonatkozó döntésével, bírósághoz fordulhat. Csakhogy a köznevelési törvényben rögzítették: „a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg”. Vagyis ha az OH úgy dönt, hogy – ellentétben a szülő véleményével – a gyermek iskolaérett, nem kell még egy évig óvodában maradnia, a bíróság nem határozhat ennek ellenkezőjéről. Viszont elrendelheti a hivatali döntés végrehajtásának halasztását, hatályon kívül helyezését és kezdeményezheti új eljárás megindítását. Vagyis az egész procedúra kezdődhet elölről.
(Forrás: Népszava)
2020.01.08.
Nem kérhetnek vizsgálatot pedagógiai szakszolgálatnál a szülők, hogy alkalmas-e a gyerekük az első osztályra
Alapszabályként a kérelmeket január 15-ig kell megküldeni, de idén átmenetileg január 31-re módosították a határidőt. A szülőknek eddig van lehetőségük arra, hogy iskolahalasztársól szóló szakvéleményt szerezzenek a pedagógiai szakszolgálattól, akkor nem kell külön az OH-hoz kérelmet benyújtaniuk. Viszont a rendeletmódosítás miatt csak 2019. december 31-ig volt lehetőségük arra, hogy iskolaérettségi vizsgálatot kérjenek, viszont ebben az időintervallumban már lehetetlen volt olyan időpontot kérni, amellyel az eredmény kiértékelése, szakvélemény kiállítása befejezhető január 31-ig.
(Forrás: Magyar Narancs)
2020.01.07.
Biztosan jön az új NAT ősszel Alaposabb lesz az iskola-előkészítés és megváltozik a tankönyvrendelés is
Nem igazak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azok a sajtóhírek, amelyek arról szólnak, hogy szakmai viták miatt elakadtak volna az új Nemzeti alaptanterv (NAT) munkálatai. A tervezett módosításokat biztosan bevezetik 2020 őszén, a szaktárca lapunkkal tudatta, hogy a végleges, kormány által is elfogadott dokumentum már kiadás alatt van, megjelenése rövidesen várható. Szerintük a vonatkozó rendelet az átlagosnál nagyobb terjedelme miatt, illetve az ünnepekre való tekintettel nem jelent még meg, a hatályba léptetése pedig január 1-jével nem is volt szükséges.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.06.
Más ligában tanulunk - De mit tudnak nálunk sokkal jobban az éltanuló országok?
Kína fejlett régióinak diákjai éveket vernek teljesítményben a magyar gyerekekre, Európa éltanulója Észtország lett, mi pedig legfeljebb Szlovákiával vagyunk versenyben a régiónkban. Nem maradtak el a meglepetések a legfrissebb PISA-eredmények nyilvánosságra kerülésekor sem, sovány vigasz, hogy Magyarország esetében az egyetlen meglepő elem, hogy nem romlott tovább a tanulók teljesítménye, pedig a szakértők nagy része előzetesen erre számított.
(Forrás: Népszava)
2020.01.06.
Ónódy-Molnár Dóra: A fideszes képviselő segíthetett volna, de inkább utoljára még visszaköpött a károsultakra
Horváth László fideszes parlamenti képviselő szerint Gyöngyöspatát csődbe viszi, ha ki kell fizetnie azt a kártérítést, amit jogerős fórumokon ítéltek meg a helyi cigány gyerekek szegregációja miatt. A képviselő, akinek egykori kormányhivatali vezetőként egészen pontosan ismernie kell az ügy részleteit, csúsztat: az iskolát a tankerület tartja fenn, a tankerületek finanszírozása pedig a minisztérium költségvetése alá tartozik. Mohácsi Erzsébet, az elkülönített cigány gyerekek ügyét sikeresen képviselő alapítvány egykori vezetője a 168 Órának azt mondja: a képviselő megszólalása csak arra volt jó, hogy még mindig lehessen egy utolsót köpködni a károsultakra.
(Forrás: 168 óra)
2020.01.06.
Knausz Imre: Tudjuk, de nem tesszük
Tudjuk, hogy mit kéne tenni, de nem azt tesszük. A pedagógia kettéhasadt világa. A „tudjuk” világa, az „elmélet”, amit az egyetemeken tanítanak, amiből vizsgázni kell, aminek szabályai vannak, és ezek tématervekben, óravázlatokban öltenek testet. És a „tesszük” világa, az osztálytermek mindennapi valósága, a helytállás „a végeken”. Arról szeretnék beszélni, hogy ez a hasadás a „van” és a „legyen” között egyáltalán nem magától értetődő jelenség. Az „elmélet” gyakran úgy jelenik meg a gyakorló pedagógusok szemében, mint valami fenyegető elvárás: ilyennek kellene lenned. Holott az elmélet dolga nem ez, sokkal inkább eszközöket kellene adnia a gyakorlati szakemberek kezébe ahhoz, hogy cél-eszköz relációban tudják végiggondolni saját tevékenységüket.
(Forrás: tani-tani online)
2020.01.05.
Ezért van a legboldogabb országok között Dánia évek óta
Dániában úgy nevelik a gyerekeket, hogy magabiztosak legyenek, egy közösség részének érezzék magukat, és magas szinten legyenek képesek a közös problémamegoldásra, legyen szó egyéni konfliktusokról vagy iskolai feladatokról. Ez az oktatási szemlélet azt eredményezi, hogy a tanulmányi eredményeik a PISA-teszt alapján az OECD országok átlaga felettiek, és Dánia az ENSZ boldogságfelméréseiben is az elsők között van már hosszú ideje.
(Forrás: dívány.hu)
2020.01.05.
Kerényi Kata: Van egyáltalán bármi értelme házi feladatot adni a gyerekeknek?
A rendszeres gyakorlás persze fontos, de az kész rejtély, miért gondolja még mindig úgy sok tanár, hogy ha a gyerek ugyanazt és ugyanúgy ismételgeti az iskolában és otthon is, attól jobban fogja tudni a tananyagot. Hogy jobban fogja unni, az persze egészen biztos – nem is nagyon lehet olyasmit hallani a gyerekek szájából, hogy „De jó, van egy csomó leckém, amit megcsinálhatok!” Mindeközben a tanárok közül sem fog tapsikolni örömében senki, hogy óraszámra ellenőrizheti a diákok otthon elkészített munkáit, és mégis: valahogy a házi feladat annyira bebetonozott része az oktatásnak, hogy hiába utálja mindenki, csak nagyon lassan tudjuk elengedni.
(Forrás: Nők Lapja Café)
2020.01.05.
Járj be az iskolába, éld túl valahogy, magolj, aztán felejtsd el!
A valaha volt második legrosszabb eredményt érték el a 2018-as PISA-teszten a magyar diákok, a kormánymédia azonban világraszóló eredményként próbálja eladni, hogy a 2015-ös mélypont után sikerült pár pontot javítani. Erre azonban nem lehet sikert alapozni, állítja Vass Vilmos, az interdiszciplináris tantervfejlesztés és a kreativitás kutatója, aki beszélt nekünk arról, miért romlanak globálisan is a diákok eredményei, mi okozta az utóbbi évek zuhanórepülését a magyar oktatásban, és hogy milyen iskolát kellene követnie a magyar oktatásnak.
(Forrás: 24.hu)
2020.01.05.
A magyar és az ének-zene körüli viták miatt akadt el az új alaptanterv
A Nemzeti alaptanterv a hazai iskolai oktatás alapdokumentuma. Ebben írják le, milyen tudásanyagot kell elsajátítani az ország minden egyes iskolájában. Függetlenül attól, hogy a gyerek állami, egyházi, vagy alapítványi iskolába jár, a diákoknak azonos tudásanyaggal kell elérkezniük a különböző iskolai fokozatokig (4., 6., 9., 12 évfolyam). Így tudnak váltani az egyes iskolatípusok között, így jutnak el az érettségiig. A NAT egyben azt is megmutatja: mit gondol egy ország és annak oktatási rendszere a XXI. század kihívásairól, a modern tudásról, saját kultúrájáról, a fiatalok jövőjéről.
(Forrás: index)
2020.01.04.
Már benyújthatók az iskolai felmentési kérelmek az Oktatási Hivatalhoz
A kormány a gyermekek érdekeit szem előtt tartva az Oktatási Hivatalt jelölte ki az iskolaérettségi felmentések elbírálására, illetve a kormányhivatalokat a 3 éves korban esedékes óvodába járás ellenőrzésére. A legfőbb cél mindkét eljárás során az, hogy kiszűrjék a gyermekek szempontjából hátrányos és indokolatlan felmentéseket.Az Emmi tájékoztatása szerint a kérelmek elbírálását pedagógiai szakértők végzik, akik mérlegelik a szülő kérelmében leírtakat és a gyermekkel foglalkozó szakemberek véleményét is. Az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzétett a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatta az óvodákat is
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.04.
Újra leértékelték a tanárok bérét
A testület közölte: noha a kormány most nyolc százalékkal, bruttó 161 ezer forintra emelte a minimálbért, ez semmit nem jelent a tanárok nagy többsége számára, mert fizetésük számításakor nem ezt az összeget, hanem a hat évvel ezelőtt érvényes 101 ezer forintot veszik alapul. A PDSZ szerint emiatt fordulhat elő az, hogy egy mesterfokozatú oklevéllel rendelkező – azaz hat évet főiskolán, vagy egyetemen tanuló – pályakezdő pedagógus pont annyi pénzt, bruttó 210 600 forintot keres, mint egy szakmunkás végzettséget igénylő állásban dolgozó munkavállaló. Az érintett tanárok ráadásul csak azért nem kapnak kevesebbet mint egy szakmunkás végzettségű munkavállaló, mert a garantált bérminimumot is felemelték 8 százalékkal, 210 600 forintra – a mesterfokozatú diplomával rendelkező pedagógusok illetménye korábban 203 ezer forint volt.
(Forrás: Népszava)
2020.01.04.
Egy fideszes képviselő szerint a szegregált roma tanulók Soros ügynökei
A Soros-hálózat pénzszerző akciójának nevezte szombati sajtótájékoztatóján a térség fideszes országgyűlési képviselője a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola szegregációs ügyét, amelyben a helyi önkormányzatnak és a tankerületnek összesen mintegy 100 millió forint kártérítést kell kifizetnie az érintett tanulóknak. Tehát még egyszer: a pénzt a tanulók kapják, nem mellesleg azért, mert – a Kúria jogerős döntése szerint – társaiktól fizikailag és etnikai alapon elkülönítve oktatták őket, esetenként alacsonyabb színvonalon, mint a többieket. Ha ez valóban „a Soros-hálózat pénzszerző akciója” – márpedig Horváth így vélekedik –, az nem jelenthet mást, mint hogy a szegregált roma nebulók Soros György emberei.
(Forrás: hvg.hu)
2019.12.30.
Jilly Viktor: Szerény javaslat a pedagógushelyzet megoldására
Volna egy szerény javaslatom Jonathan Swift után szabadon. Most, hogy az orvosok testületileg eldöntötték, lemondanak a hálapénzről, abban a reményben, hogy ennek fejében sikerül tisztességes fizetést kiharcolniuk, mi lenne, ha a szülők átirányítanák a hálapénzt a pedagógusoknak? Minden karácsonykor és minden pedagógusnapon kéretik minden szülőtől 10 000 forint hálapénz, amelyet konyakmeggyes dobozban kell diszkréten elhelyezni. Ha egy tanárnak hatvan tanítványa van, akkor ez félévente 600 000 forint, egy évben 1 200.000 forint.
(Forrás: hvg.hu)
2019.12.30.
L. Ritók Nóra: Évértékelés
Szóval, ambivalens értékelni a munkánkat, mert a probléma rendszer szinten nem változott, de a tény, hogy tovább tudtunk dolgozni a megkezdett úton, az ma talán már önmagában is eredménynek tudható be. Sok sorsot, életpályát segítünk, hogy jobb ívet fusson be, mint amire a körülmények között rendeltetett, és ennek a tapasztalatai mentén próbálunk egy hatékony módszertant leírni. Ha ebben tudunk tovább haladni, az már egy pozitív történet. De ez egy nagy küzdelem, minden szinten. És ebben az egészben az energiám jelentős részét még mindig a fenntartás biztosítása köti le, ami mellé kell beszorítani a szakmai munkát…nyilván ezért dolgozom jóval többet, mint nyolc óra…..de talán eljön az idő, hogy ez is változhat majd. A csapat fejlesztése ennek a záloga. És ezen is dolgozunk.
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
2019.12.30.
Greta Thunberg és David Attenborough először beszélgettek egymással
19 tán legnagyobb hatású közéleti szereplője a 16 éves svéd diáklány lett, aki klímasztrájkjával és kiállásával több millió embert mozdított meg. Svante Thunberg ugyanakkor most arról beszélt, hogy eleinte egyáltalán nem volt támogató, amikor lánya iskola helyett a klíma miatt sztrájkolni indult a svéd parlament elé. Greta elmondta Attenboroughnak, hogy alkotásai inspirálták az aktivizmusát, míg a világ legismertebb természetfilmese arról beszélt, hogy Greta ébresztette rá a világot a klímaváltozásra és hogy a svéd tinédzser számos olyan dolgot el tudott érni, amit ők, akik 20 éve dolgoztak ezen a területen, képtelenek voltak.
(Forrás: 444.hu)
2019.12.30.
A Pókember visszavág – reakciók a Maróth-interjúra
Tegnap az állami kutatóhálózat élére kinevezett akadémikus arról osztotta meg a nézeteit, hogy azért van veszélyben a magyar identitás, mert a fiatalok Harry Pottert és Pókembert olvasnak.A Pesti Srácoknak adott interjúban még más érdekeset is mondott az amúgy orientalista Maróth. Szerinte például a kézmosás a keresztény kultúrára jellemző csak, és a keresztények a csodák felemlegetésével térítenek, míg a muszlimok fegyverrel. Mondott valamit arról is, hogy az „LMBT-ideológia bajnokai” muzulmánok lesznek. Föltette továbbá a kérdést, hogy minek kell elolvastatni egy magyar és egy európai mesét az alsó tagozatban. „Miért nem két magyart?” – tette föl a kérdést Maróth, és a már idézett módon válaszolt is:
(Forrás: hvg.hu)
2019.12.30.
Egyre több a fejlesztésre szoruló diák, miközben nincs elég gyógypedagógus
Jelenleg mintegy 9,7 ezer gyógypedagógus, logopédus, konduktor dolgozik a hazai köznevelésben – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a 2019/2020-as tanévre vonatkozó gyorstájékoztatójában. Ez csökkenést jelent, tavaly év végén ugyanis valamivel több mint 10 ezer szakembert foglalkoztattak ezen a területen. Ezzel szemben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek száma – ez már a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból derült ki. Idén mintegy 2,3 ezerrel több gyereket diagnosztizáltak SNI-vel, mintegy egy évvel korábban, számuk 93,8 ezerre emelkedett.
(Forrás: népszava)
2019.12.29.
„A magyar köznevelésnél liberálisabb rendszer nagyon kevés van” Évértékelő interjú Környei Lászlóval
A Tízperc iskolablog immár hagyományosan kér fel neves oktatási szakembereket, hogy véleményezzék, elemezzék, mi történt az elmúlt egy évben az oktatás területén. 2019 sem volt éppen eseménytelen: a magántanulói státusz helyett egyéni tanrendet kell igényelni, szigorodik az beiskolázás 6 éves életkorhoz kötése, újabb reformokat jelentettek be a szakképzés területén, és úgy tűnt, lesz új Nemzeti alaptanterv, de végül mégsem jelent meg idén az új Nat. Az évértékelésre Környei Lászlót kértük fel.
(Forrás: Tízperc iskolablog)
2019.12.27.
A új Nemzeti alaptanterv tragikomikus históriája
December 22.-én (vasárnap) az Emmi közleményt juttatott el a MTI-hez, miszerint dehogynem lesz új alaptanterv; a kormány a közelmúltban elfogadta a NAT-tal kapcsolatos – jelentős, lényeget érintő – koncepcionális módosításokat, és azok 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek. „Kérjük az ellenzéket és a PDSZ-t, hogy mielőtt felelőtlenül véleményt nyilvánítanának, várják meg, míg felkerülnek az Emmi honlapjára az új kerettantervek” – üzeni a minisztérium. De a homály ettől még csak fokozódott. Továbbra sem tudjuk ugyanis, hogy melyik Nat-kézirat alapján és kiknek a tollából születtek a módosítások; hogy mit fogadott el a kormány (az új Nat szövegét vagy csak a módosításokat), s hogy mikor volt az a „közelmúlt”. Az pedig végképp érthetetlen, hogy most miért kerettantervekről beszélnek. Mi van az alaptantervvel?
(Forrás: Victor András blogja)
2019.12.27.
A lemondott olasz oktatási miniszter szerint olyan országnak nincs jövője, amelyik nem költ az iskolákra
Lorenzo Fioramonti, az ingatag lábakon álló olasz kormánykoalíció oktatási minisztere szerdán benyújtotta lemondását, miután kiderült, hogy minisztériuma nem kapja meg azokat a plusz forrásokat a 2020-as költségvetésből, melyeket még kinevezése előtt tisztje megtartása feltételéül szabott. A miniszter, aki a Demokratikus Párttal (Pd) közösen kormányzó Öt Csillag Mozgalom (M5S) tagja, a Reuters hírügynökségnek azt mondta; „Senkinek nem kell meglepődnie azon, ha egy miniszter tartja a szavát”.
(Forrás: 444.hu)
2019.12.27.
Javítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatni
A központosítás mellett az volt az évtized másik fontos oktatáspolitikai törekvése, hogy a diákokat minél előbb a munkaerőpiacra tereljék. A tankötelezettség a korábbi 18 helyett már csak 16 éves korig tart – úgy tűnik, hogy ennek következtében leginkább azok lépnek ki a közoktatásból a 18. évük betöltése előtt, akik korábban a korhatár elérését követően lemorzsolódtak volna, vagyis a középfokú végzettséget szerzők aránya számottevően nem csökkent. Aggasztó viszont, hogy tankötelezettségi kör leszállítását követően az iskolába nem járó 17 évesek körében nem csak a munkavállalók aránya nőtt a nulla közeléből 1,5-2,5 százalékos szintre, hanem a se nem dolgozó, se nem tanuló, vagyis teljesen passzív fiatalok részesedése is megemelkedett háromról 5-6 százalékra.
(Forrás: g7.hu)
2019.12.26.
Internetmegvonással kezelné a tanárok elleni erőszakot az Emmi
A szakszervezet szerint amellett, hogy George Orwell-i felvetés az államtitkár internettől való eltiltással kapcsolatos ötlete, nem is ad választ az iskolai agresszió komplex problémájára: „Az mindenki számára egyértelmű, hogy az iskolai agresszió problémája nem egyszerű oktatáspolitikai kérdés, a megoldást szélesebb körben kell keresni. Egy közoktatásért felelős szakpolitikustól azonban többet várnánk annál, hogy kizárólag a Büntető törvénykönyv kontextusában képes tárgyalni az adott kérdést” – írta a szakszervezet.
(Forrás: Magyar Hang)
2019.12.26.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” (Balla István interjúja Csovcsics Erikával)
Nem hiszek a tantervekben, a központi tananyagokban. Nem ezek vezérlik az iskolákat. Tananyag bármi lehet. Inkább azon kéne gondolkodni, hogy mi az, ami a jövőben várhat a mai gyerekekre. Mire kell őket felkészíteni? Biztos, hogy fontos lesz például a kreatív és kritikai gondolkodás. Az már tudható, hogy azokat a tevékenységeket, amit algoritmizálni lehet, a jövőben nem emberek fogják végezni. Ehhez képest még mindig azt tanítjuk, ami algoritmizálható. Nem szabad természetesen hirtelen mindent felszámolni a tananyagban, de az biztos, hogy át kellene strukturálni, hogy az iskolai életben hol legyen a hangsúly. Ha csak azon lesz továbbra is, hogy be kell memorizálni és utána visszamondani egy csomó tananyagot, az feltehetően nem jó irány. Bármi is az az anyag.
(Forrás: hvg)
2019.12.21.
Pazarlás a kormány 90 milliárdos külföldi nyelvtanulási programja a pedagógusszakszervezet szerint
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás azt is hibának tartja, hogy a kormány nem készített semmilyen előzetes felmérést arról, az idegennyelvtudás fejlesztése szempontjából megéri-e 90 milliárdot elkölteni a programra, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás a külföldi nyelvtanfolyamok költségeire szánt milliárdokat feleslegesen nagyvonalúnak tartja.
(Forrás: 168 óra)
2019.12.21.
Átalakulhat az iskolai önkéntesség
Ötven óra közösségi szolgálat, ennyit minden magyar középiskolásnak teljesítenie kell, aki érettségizni szeretne. Egy friss jelentés szerint a feladatot ugyan elvégzik a diákok, ám ez olykor kimerül az iskolai rendezvényeken való segédkezésben, így az önkéntesség valódi élménye elmarad. Annak érdekében, hogy az iskolai közösségi szolgálat valóban hasznos legyen, a koordinációs feladatokra szánt időt beépítenék a pedagógusok kötelező óraszámába, sőt beiktatnának egy tanítás nélküli munkanapot is, amikor csak ezzel a programmal foglalkoznának az iskolák.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.12.21.
Kásler Miklós kitünteti a diákjait védő testnevelő tanárt
A közlemény szerint Kásler Miklós miniszter Trefort Ágoston-díjban részesíti a tanárt; a díj átadásáról később gondoskodnak.A közleményben felidézték, egy férfi egy fővárosi villamoson kötözködni kezdett a Gulner Gyula Általános Iskola korcsolyaoktatásra igyekvő tanulóival, az őket kísérő és védő pedagógust pedig késsel megszúrta. A rendőrség csütörtökön közölte, hogy előző nap a XVIII. kerületben az 50-es villamoson egy férfi bozótvágó késsel fenyegette az utasokat, egy tanárt pedig többször is megszúrt.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.12.21.
Kásler Miklós mondjon le! - követeli a PDSZ
Ma reagált a hírre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), mint az MTI írja, elfogadhatatlannak tartják, hogy mégsem lesz új Nemzeti alaptanterv.A PDSZ országos választmánya nevében Szűcs Tamás elnök pénteken az MTI-vel azt közölte: megdöbbenve értesültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely bejelentéséről. Kiemelték, hogy a jelenlegi, 2012 óta hatályos, korszerűtlen alaptanterv mielőbbi kivezetéséről szakmai konszenzus volt és van, a viták inkább a változtatás mértékéről szóltak."Ilyen körülmények között valószínűsítjük, hogy a készülő, sőt talán már elkészült kerettantervek ismételten a hatályos és már születésekor is túlhaladott dokumentumhoz fognak igazodni, ami további évekre fogja jegelni a közoktatás tartalmi, szakmai megújhodásá" - fogalmaztak a közleményben.
(Forrás: Népszava)
2019.12.21.
Labdát kapnak az óvodások
Elindult a több mint négyezer óvodát érintő, mintegy 300 ezer gyermek óvodai sportolását elősegítő Ovis Labdaprogram, a kezdeményezés keretében elsőként Tiszavasváriban és Nyíregyházán adott át sportszercsomagokat a gyerekeknek Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára. Szabó Tünde a nyíregyházi Tündérkert Keleti Óvodában megtartott átadási ünnepségen emlékeztetett arra, hogy a kormány 2018 decemberében döntött a program elindításáról, minden érintett intézményben labdacsomagokat kapnak a gyerekek, elősegítve ezzel a sportos életmód népszerűsítését a kicsik körében is.
(Forrás: Infostart)
2019.12.19.
Nem lesz új Nemzeti Alaptanterv
Januárban új miniszteri biztost is kineveztek a Nat bevezetésének előkészítésre Hajnal Gabriella, az iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke személyében.Az is kiderült, hogy az antiszemita szerzőkhöz vonzódó Takaró Mihály is részt vett a Nat magyar irodalom részének „nemzetiesítésében”. Hogy a helyükre ki érkezett, arról nincs információ. Az viszont biztos, hogy az MTA szakmai érveire, javaslataira semmilyen válasz nem érkezett a minisztériumból. Az új Nat uniós forrásból 2,4 milliárd forintból készült (volna), ami ezek szerint teljesen felesleges pénzkidobás volt.
(Forrás: hvg.hu)
2019.12.19.
Tari Annamária: Ha a másik sikeres, legalább legyen rondább, mint én
Rengeteg minden változott az utóbbi 10-15 évben, így nem is csoda, ha sokszor fogalmunk sincs, hogy mi történik pontosan, amikor a gyerek netezik. A digitális világ sokkal több mint eszköz a kezükben: a fiatalok számára online életteret biztosít, ahol társas kapcsolatokat létesítenek. De hogyan hat mindez az offline életükre? Milyen felnőttek válnak azokból a gyerekekből, akik társas életük jelentős részét az online térben élik?
(Forrás: dívány)
2019.12.18.
PISA-felmérés: szükségtelen az önmarcangolás
Bár a legutóbbi PISA-felmérés alapján a magyar diákok eredménye elmarad az OECD-átlagtól, a Mandiner által megkérdezett oktatási szakértő szerint ettől még nem szabad kétségbe esni. Setényi János úgy véli, a vizsgálat több sebből is vérzik, miközben más felmérések alapján az nemzetközi élmezőnyben szerepelnek a magyar diákok. Hazánk emellett diákolimpiai nagyhatalom, a legjobbjaink tarolnak a nemzetközi versenyeken.
(Forrás: Mandiner)
2019.12.18.
Ónody-Molnár Dóra: Széllel szemben
Orbán Viktor kilenc éve van hatalomban, azok a gyerekek, akik a kormányra kerülése idején születtek, nemsokára már felső tagozatba lépnek. Kilenc év olyan hosszú időszak, hogy nem lehet másra fogni a kudarcot, mint azokra az intézkedésekre, amelyek a magyar iskolarendszerben eleve meglévő negatív tulajdonságokat erősítették tovább: a mobilitás hiányát, a korai szelekciót, az egyéniség elnyomását, a gyerekellenességet, a túlterhelést, a tekintélyelvűséget, az értelmetlen stresszt. 2010 után Orbán Viktor átalakította (többször) a teljes oktatási rendszert a tartalmi szabályozástól a működtetésen át a pedagógusok értékeléséig. Az eredmény: soha nem határozta meg ennyire az, hogy kiből mi lesz, mint hogy hova születik. A 15 éves diákok negyede funkcionális analfabéta, akiknek ebben a rendszerben esélyük sincs arra, hogy olyan tudáshoz jussanak, amely megmenti őket a közmunkától.
(Forrás: 168 óra)
2019.12.18.
Jó hírt kaptak a pedagógusok: egyre többen látják, mekkorát hibáztunk
"Nincs olyan forgatókönyv Magyarország számára, ami nem a pedagógusok jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését helyezné a középpontba" - mondta el a Pénzcentrumnak Csucska Péter. A Lexmark Magyarország ügyvezető igazgatója, az AmCham alelnöke beszélt az egész országot sújtó munkaerőhirány lehetséges megoldásairól, valamint arról, mik azok a legfontosabb készségek és tudásanyag, ami nélkül a jelen és a jövő munkavállalói már egészen biztosan nem boldogulhatnának.
(Forrás: Pénzcentrum)
2019.12.15.
A megalázások jobban fájtak, mint hogy körzőt szúrtak a hátamba
Az iskolai erőszak mély nyomokat hagy, három felnőtt számol be arról, hogyan hatott ki a későbbi életükre a gyerekkorban elszenvedett bántalmazás. A terrorban töltött időszak felnőttként depressziót, alacsony önértékelést és szorongást okozhat. Magyarországon a bántalmazás népegészségügyi probléma lett, mégsincs egy komplex iskolai program, ami mindezt időben megelőzhetné.
(Forrás: abcug.hu)
2019.12.15.
Kütyüvilág (hanganyag)
A Tudatos.hu szombati adásában a kütyükkel foglalkoztak. Az adás első felében Neuman Gábor vendége volt Dr. Bernschütz Mária generációkutató, akivel az újkeletű jelenségről, a fear of missing out-ról beszélgettek. Velük volt még telefonon Dr. Miklósi Ádám az ELTE Etológia Tanszékének vezetője, őt az etorobotika mostanában szárba szökkenő tudományáról kérdezte a műsorvezető.
(Forrás: Klubrádió)
2019.12.15.
ITM-államtitkár: A Tanítsunk Magyarországért program hatása már érzékelhető
A programot azért indították útjára, hogy a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távoli településeken élő fiataloknak tizennégy éves korukban ne jelentsen nehézséget az iskolaváltás, az azzal járó rendszeres utazás és a beilleszkedés. A tapasztalatok szerint leginkább ezek felelősek a középiskolai lemorzsolódásért. A mostani tanévben Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar és Baranya megyében harmincöt településen működik a program, amelynek keretében mintegy 200 egyetemista mentorál 800 általános iskolás diákot.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.12.15.
Fegyverrel, maszkban raboltak ki embereket a budapesti tizenévesek (videó)
A nyomozás adatai szerint az öt fiú – különböző „felállásban”, arcukat maszkkal eltakarva – 2019. november 7. és december 11. között nyolc alkalommal, 11 ember sérelmére követtek el rablásokat Újbudán és a Gellért hegyen. A rablások során több mint 120 ezer forintot, egy mobiltelefont és egy hangfalat vettek el áldozataiktól.A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói a két 16 éves, a két 14 éves és a 15 éves fiút fegyveresen elkövetett rablás, fegyveresen elkövetett rablás kísérlet, valamint fegyveresen és csoportosan elkövetett rablás miatt hallgatták ki gyanúsítottként, őrizetbe vették őket és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.
(Forrás: Népszava)
2019.12.15.
Alkotni öröm, segíteni jó
Hátrányos helyzetű magyar gyerekek rajzai láthatók a meglehetősen drága kézműves tűzzománc ékszereiről ismert osztrák cég kendőin. A limitált számú – mindössze száz darabos – Freywille-kollekció az Igazgyöngy Alapítvány diákjainak rajzaiból készült. A 20 éve, Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikében, Berettyóújfalu környékén működő, L. Ritók Nóra által létrehozott alapítvány, és egy évvel később megnyílt alapfokú művészeti iskola célja az esélyteremtés. Jelenti ez az oktatást, és a rászoruló, sokszor mélyszegénységben élő családok segítését is, de nem egyszeri vagy többszöri adományokkal, hanem munkahelyteremtéssel, közösségformálással, hétköznapi problémák megoldását tanító módszerekkel.
(Forrás: Népszava)
2019.12.15.
A szakképzés és az ország sorsa
Csaknem egy évtizede sulykolja a hatalom: „Nincs szükség érettségire. A jó szakma többet ér egy diplománál.” Ennek jegyében számolták fel az oktatás szabadságát. A tanuláshoz való szabad hozzáférés jogát. Ennek jegyében az állam az oktatást céljai megvalósításának szolgálatába állította. Mindenekelőtt az oktatási rendszert feldarabolta, minisztériumát megszüntette. Az állami kézbe vett ellátó-hálózat minden mozgásterét felszámolta. A hatalomhoz lojális vezetőréteg kinevelését az államhoz hű egyházakra bízta. A folyamatnak még nincsen vége. Folytatódik az átalakítás, most a szakképzés van terítéken. A szakképzés megújítása azonban nem lehetséges az egész rendszer újragondolása nélkül. Erre pedig ez a hatalom teljesen alkalmatlan. Nem kérdez, nem egyeztet. Ötletszerűen hoz döntéseket, az oktatás soha le nem záruló átalakításának folyamatában.
(Forrás: Népszava)
2019.12.15.
Egyre homályosabb a szakoktatók jövője, friss adatok a tanárok leterheltségéről
"Önként vállalt túlmunkában" tartanák a betöltetlen munkakörhöz tartozó órákat a szakoktatók, a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében pedig nincs szó a megígért béremelésről. Bemutattuk a Pedagógusok Szakszervezete felmérésének eredményeit a tanárok terheltségéről, és beszámoltunk az iskolaérettségi vizsgálatok legújabb változásáról. Kiderült, miből kell emelt szinten érettségizni jövőre, és megnéztük, mikor tartanak nyitva a könyvtárak az ünnepi időszakban.
(Forrás: eduline)
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap a karácsonyi adományozásunkhoz, előfordul, hogy olyan ház előtt állunk meg az élelmiszeradománnyal, ahová be sem megyünk….visszafordulunk, mert a látvány azt üzeni, itt nem beszélhetünk szegénységről. Pedig hivatalos igazolással rendelkeznek róla. Más elveszíti ezt a státuszt pár száz forintos túllépés miatt, miközben az élethelyzetükben nincs változás, egy minimélbéres alkalmazás, pláne, ha azon még behajtócéges tartozás is van, nem ad biztosabb megélhetést. Ám ezeket senki sem vizsgálja. Ezek csak a konkrét család élethelyzetének ismeretében láthatók.
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan értett meg egyre többet ebből az egészből: beépült az iskolában az oktatás mellé a családgondozás, aztán amikor a lakóhelyen megjelentek, nyilvánvalóvá vált, hogy az nem elég, közösségfejlesztés kell, de az se old meg mindent, ha érintetlenül hagyják a közeget, amelybe ez a probléma beépül, foglalkozni kell az intézményrendszerrel. Amelynek működését megértve szembesülni lehet a szakpolitikai hibákkal, amelyek ezeknek az embereknek az életére hatással vannak.
(Forrás: Klubrádió)
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk, egy dolgot szögezzünk le: ezekben a történetekben mindenki áldozat! Áldozat a megszúrt tanár, a szülők, akik elveszítették a gyereküket, vagy akiknek a gyereke most a karácsonyt előzetes letartóztatásban tölti, de áldozat leginkább az a két srác, akik közül az egyik már nem él.
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
2019.12.12.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült volt, hogy szó szerint mindenki csak feküdt a padon. Eleinte próbáltam felrázni őket, elmondtam, hogy szerintem egy tök érdekes órával készültem mára – meg se moccantak. Amikor beláttam, hogy ez nem csak egy afféle játszma (nagyon jóban voltam a csoporttal, igazán kedveltem őket, és általában kifejezetten élvezték az óráimat, és együttműködőek voltak), megkérdeztem tőlük, hogy oké, ha azt az órát, amivel én készületem mára, nem szeretnék, akkor mit szeretnének, mit csináljunk? Erre az egyikük felemelte a fejét, és annyit mondott:“Marci, komolyan, csak azt, hogy engedd, hogy ezt az órát végigaludjuk.”
(Forrás: Független Diákparlament)
2019.12.12.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van szó, hogy az intézmények egyáltalán nem irtanak, csinálják, csak sajnos egyáltalán nem hatékonyan. Az irtás nem terjed ki az egész épületre, csak egyes lakásokra, így lakásról lakásra rohangálnak az állatok.
(Forrás: abcug.hu)
2019.12.12.
Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlés ma elfogadta azokat a kiegészítő jogszabály-módosításokat, amelyekkel teljes körűvé válnak az új szakképzés törvényi keretfeltételei – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium kedden az MTI-vel.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.12.12.
Halácsy Péter: a gyerekeknek meg kell tanulni bánni a szabadsággal
A Budapest School Általános Iskola és Gimnázium kerettantervét az EMMI idén áprilisban fogadta el. A Budapest School célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az általuk használt saját, személyre szabott tanulási modell a mai magyar törvényi keretek között elfogadottá váljon, és a gyerekeknek lehetőségük legyen arra, hogy az általános iskola első osztályától az érettségiig saját tempójukban, saját céljaikat követve tanulhassanak. Terveik szerint – az akkreditációs folyamat átfutásától függően – 2020 szeptemberében már akkreditált keretek között indul el a Budapest High School következő évfolyama. Az akkreditáció elnyeréséig a fiatalok magántanulói státuszban tanulnak, és a partnerintézmények által kiállított bizonyítványt kapnak.
(Forrás: index)
2019.12.11.
Vendégünk: Setényi János, oktatáskutató
Kína nemrég még a világ összeszerelő és fröccsöntő üzemének számított, de ma már sokkal inkább a kreativitásra gyúrnak, és a friss PISA-felméréseken éppen kenterbe verték a világot. Ugyanitt a magyar diákok az OECD-átlag alatt maradtak, pedig a lengyelek bizonyítják, hogy a mi térségünkből is lehet oktatási sikertörténetet írni, ez nem csak pénzkérdés.Nagyon vékony a magyaroknál a kiválóan teljesítők aránya, a nagy masszát a szürke középszer jellemzi. Ami mögött nyilvánvalóan egy általános motiválatlanság áll, nem képességhiány. Az iskolai munka jellege olyan, ami 2019-ben egy értelmes gyereket már nem motivál.
(Forrás: index)
2019.12.11.
Pokorni: Az általános iskoláink kudarcosak
Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A szakképzés átalakítása kapcsán megjegyezte, hogy „az általános iskoláink kudarcosak”. A kudarcos helyzet miatt ugyanis oda jutottak a szakiskolák, hogy nekik kell megtanítaniuk a gyerekeket szorozni és olvasni. Pokorni szerint az állami iskolák sok módszert átvehetnének az alapítványi és magániskoláktól – a bürokratikus keretrendszernél pedig nyitottabb, gyorsabb akciót követelő iskolarendszerre lenne szüksége a magyar társadalomnak.
(Forrás: index)
2019.12.08.
Gyarmathy Éva: Boldogtalan tanórák helyett...
A magyar oktatás továbbra sem képes lépést tartani a 21. századi változásokkal, a gyerekek idegrendszerének és életmódjának jelentős átalakulásával, az információs forradalommal, az interdiszciplinaritással. A változások a pedagógiát erősen megérintik, nem így a hivatalos oktatást, amelynek csődjét jelzi, hogy eluralkodik az oktatásban a biznisz.
(Forrás: tani-tani online)
2019.12.08.
Radó Péter. PISA 2018: Hol a gödör alja?
Összefoglalva: az egyetlen jó hír az, hogy a magyar közoktatás eredményességének zuhanása pillanatnyilag leállt. Javulásnak azonban nyoma sincs, a közoktatás minősége és esélykiegyenlítő képessége szemernyit sem változott, az eredmények kismértékű javulása egyetlen dolognak, a magyar tanulók relatív családi háttérindex javulásának köszönhető. A magyar közoktatás minden lehetséges eredményességi, minőségi és méltányossági szempontból – a PISA más adataival bőségesen dokumentálható módon – pont olyan szörnyű, mint 2015-ben volt.
(Forrás: tani-tani online)
2019.12.08.
Hat ok, amiért a mikroiskolák újraírhatják a jövő oktatás|át
El lehet indítani 30 millióból is egy iskolát, vagy 3 milliárdot kell rá költeni? Újra lehet-e gondolni az oktatást egy innovatív módszerrel egy 20 fős csoportban, vagy 200 gyerek alatt ne is gondolkodjunk ebben?A mikroiskolák az új oktatási innovációk tökéletes kísérleti terepe – új célokat, új módszereket, új eszközöket, új vezetői modelleket és új közösségi kapcsolódásokat lehet tesztelni alacsony kockázattal és a nagy beruházásokhoz képest csekély költségekkel.
(Forrás: Budapest School)
2019.12.07.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak az elit számára elérhetőek?
z iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutatásból. Egyes iskolákban az osztálylétszám 20-30 százalékkal lecsökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba, hátrahagyva azokat a diákokat, akik jellemzően mégcsak meg sem próbálják a felvételit.
(Forrás: eduline)
2019.12.07.
A köznevelési tárca valós érvek alapján dönt az iskolaérettségi vizsgálatról
Korábban Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától. Erre reagálva az Emmi azt írta: az iskolaérettségi vizsgálatokra vonatkozó jogszabály módosítást számtalan egyeztetés előzte meg. A köznevelési tárca természetesen minden esetben megfontolja, amit az ombudsman javasol, feltéve, ha ezt időben megteszi.Ezzel együtt felhívták az ombudsman figyelmét is arra, hogy a törvény módosítása az őszi ülésszak vége miatt technikailag már nem lehetséges.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.12.07.
Kütyüfüggő generációt nevelünk
A 2010 után született alfa generáció tagjai minden eddiginél korábban, már egyéves koruk körül használni kezdik az érintőképernyős digitális eszközöket, sőt a négyévesnél idősebbek hatvan százalékánál már a mindennapok szerves részét képezik. Ennek okait, valamint az esetleges következményeit vizsgálják az ELTE Etológia Tanszékén zajló hiánypótló kutatás keretében.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.12.07.
Az ombudsman szerint nem feltétlen kellene még 6 évesen iskolába mennie a gyerekne
Az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman szerint kérdéses, hogy a rendelkezés bevezetéshez szükséges feltételek minden érintett szervnél fennállnak-e, ezért a jelenlegi helyzet a jogbiztonság követelményével és a gyermek jogaival összefüggő visszásság, jogsérelem bekövetkezését valószínűsítheti.
(Forrás: hvg.hu)
2019.12.05.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. Felmérésükben igyekeztek minden olyan munkaterhelést is figyelembe venni, amelyek a nemzetközi mérésekben nem jelennek meg (más országokban nem releváns), illetve a hazai jogszabályok előírják azok végrehajtását. A kérdőív 47 kérdésére 4643-an válaszoltak, ebből 4281 volt érvényes.
(Forrás: ckpinfo)
2019.12.05.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a késelő diák már az úra elején azt mondta, szúrni fog, ha rossz jegyet kap. A tanárnő a helyszínen elájult, a tettest a diáktársai fékezték meg. A 24.hu is úgy tudja, hogy a késelés hátterében egy rossz osztályzat állhatott. Úgy tudják, az áldozat egy matematika-fizika szakos tanárnő, aki az intézmény korábbi igazgatójának a lánya. A késelés a tanítási óra végén történt, a 17 éves diák akkor támadt rá a pedagógusra, amikor az éppen távozóban volt. Hátulról többször megszúrta.
(Forrás: 168 óra)
2019.12.05.
Életem legrosszabb napja volt, amikor rehabra vittem a gyerekemet
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy túlreagálják. De ami ennél is fontosabb cél, hogy maguk is fejlődjenek: ha ugyanabba a rosszul működő családi rendszerbe kerül vissza a gyerek, akkor szinte biztosra vehető a visszaesés. Ezeken a beszégetéseken döbbennek rá, miért kezdett el a gyerekük drogozni, és arra is választ kapnak, hogyan kezdhetnek új életet. A csoport olyan sorsközösséget jelent számukra, ahol megértő közegben beszélhetnek problémáikról.
(Forrás: abcug.hu)
2019.12.05.
Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők
Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási kérelmüket – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának válaszából, amit a Szülői Hang kérdésére adtak. Hozzátették: a gyámhivatal „egyéni mérlegelés alapján” dönt arról, a gyermek veszélyeztetésének minősül-e, ha hatodik életévének betöltése után nem kezdi meg iskolai tanulmányait – ha úgy döntenek, igen, akkor kezdeményezhetik a gyermek családból való kiemelését.
(Forrás: Népszava)
2019.12.05.
Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez
A sok pénz mellett, ha nincs korszerű, hatékony oktatási rendszer, akkor nem lesz látványos eredménye a ráfordításoknak. Magyarország jóval az OECD-átlag alatt finanszírozza az oktatást, ehhez képest a magyar teljesítmények kifejezetten jónak mondhatók. Azaz nemzetközi összehasonlításban ennyi pénzből még rosszabb tanulói teljesítmények lennének elvárhatók. Másképp fogalmazva: ilyen kevés pénzből szinte csodát művelnek a magyar pedagógusok, hogy csak a regionális versenytársainktól szakadtunk le, de nem süllyedtünk le a balkáni szintre.
(Forrás: hvg.hu)
2019.12.04.
Újra kiállította a bizonyítványt a magyar iskolákról a PISA-teszt
Kína mindent visz, a magyar diákok eredménye kicsit javult, de így is gyenge nemzetközi összehasonlításban: kijöttek a legfrissebb PISA-eredmények, beárazva az egyes országok oktatási rendszereit. A magyar 15 évesek minden tudásterületen az OECD-átlag alatt maradtak.
(Forrás: index)
2019.12.04.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. 2019. augusztus 22-től 2019. október 23-ig volt elérhető a kérdőív a www.pedagogusok.hu honlapon. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezett hasonlót, de a kutatás meghiúsult. Az eltelt tizenegy év alatt a jogszabályi környezet gyökeresen átalakult a közoktatásban, teljesen megváltozott a munkaidőkeretek számítása, emelkedtek az óraszámok, új alaptantervet vezettek be, amely megemelte a tanulók óraszámát és ezzel az ellátandó feladatokat is. A pedagógustársadalomban nagyon komoly feszültségek halmozódtak fel a bérek értékének elvesztése és a pedagógusok által egyre nehezebben megélt munkateher- növekedés miatt.
(Forrás: Pedagógusok Szakszervezete)
2019.12.04.
Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogász, a Hintalovon Alapítvány alapítója elmondja, mitől óriási hiba a gyerekeket is berendelni a két decemberi munkaszombaton az iskolába.
(Forrás: hvg.hu)
2019.12.02.
Megvizsgálják a tanárok további bérigényét
Konstruktívan állnak a minisztériumok a tanárok hétvégi akciójához és követeléseihez. A szombaton utcára vonuló pedagógusoknak azt ígérték: a kormány kész megvizsgálni a bérigényeket. Bár sok tanár elégedetlenkedik, rengetegen lesznek, akiknek biztosan emelkedik a keresete jövőre: 32 ezer fő a szakképzési reform, 17 ezer pedagógus pedig az életpályafokozat-lépés miatt fog több pénzt kapni, és már készülődik az igazgatói béremelés is, ami szintén ezreket érint.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.12.02.
„Nem az iskolában tanultam meg angolul” – hogyan lesz nyelvvizsgája a gyereknek?
Mennyire hatékony az iskolákban a nyelvoktatás? Hogyan tanulnak meg idegen nyelveket a gyerekek? Mennyi esélyük van arra, hogy elsajátítsanak a mai oktatás keretein belül annyira egy – vagy több – nyelvet, hogy nyelvvizsgázzanak belőle? Könnyű követelményeket állítani, ám annál nehezebb megteremteni hozzá a feltételeket az iskolában. Középiskolás gyerekeket és szakértőt is kérdeztem, hátha megtalálom a válaszokat.
(Forrás: Nők Lapja Café)
2019.12.02.
Sarlós Erzsébet: Sok gyerek életét rendbe lehetne tenni ezzel a terápiával
Rossz iskolai eredmények, ágybavizelés, gondok az olvasás- és írástanulásban, úszásban, biciklizésben. Egy láthatatlan népbetegség, a megmaradt csecsemőkori reflexek rengeteg gondot okoznak gyerek- és felnőttkorban: rengeteg autizmussal, diszlexiával, diszgráfiával hiperaktivitással kezelt, diagnosztizált gyerek és szüleik keserves élete vehet fordulatot, ha ezeket leépítik. A problémára több hazai szakember kínál megoldást, egyikükkel beszélgettünk, aki épp a csoportos terápiát vizsgálja – aminek alig van eszközigénye, a közoktatásban mindenki számára könnyedén elérhetővé lehetne tenni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.12.02.
Idén már nem óvónőként kezdtem a szeptembert
Az óvónők egyre kevésbé bírják a szakemberhiány miatt rájuk szakadó munkamennyiséget, miközben egyre kevesebb fejlesztő munkát tudnak végezni a gyerekekkel. Az egyik pályaelhagyó óvónő minden nap csak a szerencsében bízott, hogy ne történjen nagyobb baj, miközben egyedül volt 25 gyerekkel. Sokaknak az elmúlt években megnőtt, felesleges adminisztrációs terhekből lett elege, illetve abból, hogy pályakezdőként szinte lehetetlen megélni a fizetésből. Szabadságuk szinte csak papíron létezik, a túlórák pedig még azon sem, az már csak hab a tortán, hogy még lázasan is dolgozniuk kell, mert nincs, aki helyettesítsen. Mindezekért cserébe pedig úgy érzik, hogy egyáltalán nincsenek megbecsülve.
(Forrás: abcug.hu)
2019.12.02.
Szabad oktatást követeltek aktivisták és szakértők a Kossuth téren
Mintegy ötvenen vettek részt a Szabad Oktatást! záróeseményén a Kossuth téren, a Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet (HASZ) szervezésében, melyen Karácsony Gergely főpolgármester is felszólalt. Az egybegyűltek előtt a szakszervezeti vezetők, aktivisták, a szakma képviselői a kormány oktatáspolitikáját és a tanszabadságot érintő intézkedéseit kritizálták. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője elmondta, a kormány „Élőben próbálja előadni a Kádár rendszer utolsó éveit.”
(Forrás: mérce)
2019.12.02.
Saját emberei szerint is elveszti a fiatalokat a Fidesz
Az önkormányzati választások után a kormánypárti lapokban elkezdték kongatni a vészharangokat: baj van a fiatalokkal, akik nem ismerik a 2010 előtti világot, és könnyen megvezethetőek a szexi köntösbe bújtatott neobolsevik szöveggel; ugyanakkor a Fidesszel is probléma van, mert egyre kevésbé találja a hangot ezzel a generációval, ezt pedig már a kutatások is egyértelműen megmutatják. A Fidesz szerint a párt az elmúlt években nagyon sokat tett a fiatalokért, nem csoda, hogy a 30 év alattiak között is ők a legnépszerűbbek.
(Forrás: index)
2019.12.02.
A fóti gyermekközpontról lett volna szó, szabotálták a fideszesek a Népjóléti Bizottság ülését
Határozatképtelenség miatt az ülést el sem lehetett kezdeni. Szél Bernadett Kövér László házelnökhöz fog fordulni az ügyben, hogy kiderüljön, mit gondol párttársai munkamoráljáról.Második napirendi pontként tárgyalta volna hétfő délelőtt az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága Szél Bernadett független parlamenti képviselő határozati javaslatát, ami a fóti Károlyi István Gyermekközpont – ismertebb nevén a fóti gyermekváros – ügyében teremtett volna tisztább képet, de a bizottság többségben lévő kormánypárti tagjai távol maradtak, így – határozatképtelenség miatt – az ülést el sem lehetett kezdeni.
(Forrás: nép)
2019.12.02.
„Meg kellene haladni az utcai demonstrációk szintjét” – A sztrájk lesz a következő lépés
A PSZ felhívására szombaton 3-4 ezren jelentek meg a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, ahonnan az Országházhoz, a Kossuth térre vonultak. Útközben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Akadémia utcai épületében petíciót adtak át a tárca képviselőjének, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak és Bódis Józsefnek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának. A követelések között szerepel az egyszeri 30 százalékos pedagógus béremelés január 1-től, heti fix óraszámok megállapítása a jelenlegi 22-26 órás felosztás helyett, a pályakezdők támogatása, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítása, az új, egyeztetések nélkül elfogadott szakképzési törvény bevezetésének egy évvel történő elhalasztása.
(Forrás: Népszava)
2019.12.02.
A jó iskola gyermekközpontú, versenyképes tudást ad, nevel és közösséget épít – Interjú dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral
Mi a gond az alternatív iskolákkal? Miért szállították le négyéves korra a kötelező óvodai korhatárt? Miért szigorították a magántanulói státuszt? Csak néhány az indulatokat és ellentétes véleményeket gerjesztő kérdések közül, amelyek a köznevelési törvény változtatása óta nemcsak a pedagógusokat, hanem az óvoda- és iskolaköteles gyermekek szüleit is érintik és foglalkoztatják. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár válaszol a vitás kérdésekre.
(Forrás: Képmás)
2019.12.02.
Iskolaérettségi káosz: Kásler felmondta a nőkkel kötött orbáni szövetséget
Október legelején ténycikkben jeleztük: a kormány a 7 éves korig kitolható tankötelezettség, a rugalmas iskolakezdés nyári eltörlésével épp azokat lökte bizonytalanságba, akikre a családpolitikai intézkedéseit alapozná. Ráadásul nők tízezreiből hozta elő az anyatigrist azzal, hogy egy nem létező problémát akar mindenáron orvosolni. Azt hittük, két hónappal ezelőtti írásunk meggyőzi a döntéshozókat, hogy talán nem érdemes a remélt hátországukon átgázolni – vagy ha már „muszáj”, valaki legalább elsorolhatná az okokat. Most publicisztikában mondjuk el, szerintünk kit érdemes megbüntetni a gyerekek, a szülők, az óvoda-, fejlesztő- és gyógypedagógusok, a tanítók és a tanárok helyett. Illetve hogyan lehet helyrehozni a 2018–2022-es ciklus egyik legnagyobb baklövését.
(Forrás: válasz online)
2019.11.30.
A szülők és az EU tartják össze a magyar oktatást
Az egyházi iskolákon kívül a legtöbb intézmény anyagi gondokkal küzd. Számszerű bizonyíték van arra, hogy az Orbán-kormány már az iskolák normál működését is a szülők anyagi hozzájárulására alapozza. A tankerületi központok második teljes évéről szóló költségvetési beszámolókból ugyanis az derül ki, hogy az iskolák saját bevételei nélkül nem lenne pénz a szakmai anyagok beszerzésére, uniós támogatás nélkül pedig egyetlen intézményt sem tudnának felújítani
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.30.
Míg a diákok a Földért tüntettek, addig a Parlamentben a hazafias nevelés volt a legfontosabb téma
Miközben a fiatalok többek között azért tüntettek a Kossuth téren pénteken, hogy az ökológiai és klímaválság legyen a tananyag és az Alaptörvény része, addig a Parlamentben Kövér László és Simicskó István vezetésével arról beszéltek, hogy a fiatalok hazafias nevelése a legfontosabb.
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.28.
Út a boldogsághoz: az iskolákban kampányolnak a szcientológusok alapítványai
Intenzív kampányt folytatnak az iskolákban a szcientológiához köthető alapítványok. Az egyik szervezet, a Virágozz és Prosperálj Alapítvány idén közel 300 tanárnak szervezett felkészítést, a másik, az Egy Toleránsabb Világért nevű alapítvány pedig elismert gyermekvédő szervezeteket is megpróbált bevonni programjaiba. Iskolai erőszak megelőzése, fiatalok emberjogi oktatása, iskolai elfogadás – ilyen témájú programokra kapott meghívókat a közelmúltban számos hazai iskola. A pedagógusoknak ajánlott programok leírásaiból és a szervezők bemutatkozásából azonban kimaradt az a tény, hogy az alapítványok sok szállal kötődnek a szcientológia egyházhoz. Az utóbbi hónapokban három újabb szervezet, a Virágozz és Prosperálj Alapítvány, a Fiatalok az Emberi Jogokért és az Egy Toleránsabb Világért Alapítvány keresett meg számos oktatási intézményt, elsősorban tanároknak szánt programokkal.
(Forrás: átlátszó)
2019.11.28.
Kötelező tesióra a fideszes csarnokban? A tankerület szerint így spóroltak
Nem is volt meg a szükséges engedélye annak az ingatlannak, ahová a kötelező tanórákon dzsúdóoktatásra vitték a helyi általános iskolásokat, pedig ide terveztek földalatti sportlőteret és a honvédelmi sportközpontot is – derült ki, miután a felháborodott szülők vizsgálatot kezdeményeztek. Az ezek szerint illegálisan működő sportközpontot nagy felhajtással fideszes képviselők adták át, és a tankerületi központ is hihetetlen kreativitással mentegeti utólag a kínos ügy érintettjeit.
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.26.
A kortársak nyomására az a gyerek is cigányellenes lesz, akinek semmi baja a romákkal
Ez egyrészt nagyon rossz hír, másrészt eszméletlenül fontos, hogy ezt megláttuk, mert ez a kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy az osztályközösség olyan egység, amit mindenképpen nagyon fontos figyelembe vennünk, amikor az előítéletek kialakulására keresünk magyarázatot. De még ennél is fontosabb, ha az előítéletek csökkentésén, megelőzésén gondolkozunk. Azt üzeni: nem biztos, hogy az egyéni út a legmegfelelőbb, a közösségben rejlik nagyon nagy erő.
(Forrás: abcug.hu)
2019.11.26.
Egyetem Zrt. - Radikálisan átszabják a Corvinust
Drasztikus szervezeti átalakításokra készül a nyáron alapítványivá tett Budapesti Corvinus Egyetem új vezetése, február elejétől megszüntetik az összes, a gazdálkodási, a társadalomtudományi és a nemzetközi kapcsolatok, valamint a közgazdaság-tudományi kart – értesült a Népszava. A karok szerepét a már most is működő 11 egyetemi intézet veszi át. Ezek közül 6 üzleti, 3 közgazdasági, 2 pedig társadalomtudományi profilú lesz. Információink szerint az intézetek az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes alá tartoznak majd és – legalábbis az egyetem vezetésének ígérete szerint – az eddiginél nagyobb autonómiát élveznek. A Corvinus új irányítói ígérik azt is: az egyes intézeteket saját szakmai- tudományos profiljának kialakításában „önigazgatás érvényesül” majd, megmaradnak a szakfejlesztési bizottságok is, amelyekben az oktatók, hallgatók is képviseltetik magukat.
(Forrás: Népszava)
2019.11.26.
Jó hír a középiskolásoknak: újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleménye szerint azon tantárgyakból - ilyen például földrajz -, amelyek tanítása a tizedik évfolyamon lezárul, az azt követő őszi vizsgaidőszakban vagy az az utáni vizsgaidőszakokban előrehozott érettségit lehet tenni. Az elmúlt években előrehozott érettségire kizárólag idegen nyelvekből és informatikából volt lehetőség, a tizedik évfolyam elvégzése után, ez is módosul. A módosítást az Országos Diákparlament kezdeményezte azzal a szándékkal, hogy több vizsgatárgyból váljon lehetővé az előrehozott érettségi vizsga megszerzése, így a diákok hatékonyabban készülhessenek a felsőoktatási felvételire.
(Forrás: eduline)
2019.11.26.
Elkeserítő bohózatba fulladt Kásler Miklós meghallgatása
Az Emberi Erőforrások Minisztere évente egyszer megy el a munkájáról számot adni az országgyűlési képviselőknek. Ilyenkor – legalábbis a protokoll szerint – ismereti az elmúlt időszak tevékenységét, továbbá válaszol a képviselők helyben feltett kérdéseire is. Mivel a keddi meghallgatás a kulturális bizottságban történt, a beszámoló témái adottak voltak: a közoktatás (NER-es terminológiával: köznevelés), a kultúra és a sport. Mindennél beszédesebbek voltak az arányok. A Magyarságkutató Intézetnek a nagyjából egyórás beszámoló során közel negyedórát szentelt a miniszter, a pedagógusok túlterheltségének, bérezésének és a pedagógushiánynak pedig összesen úgy 2-3 percet szentelt.
(Forrás: 168 óra)
2019.11.25.
tlagosan ennyit dolgozik hetente egy pedagógus – friss felmérés
Arra a kérdésre, hogy miért lehetnek ennyire túlterheltek a pedgógusok, Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke azt mondta, komoly tényező lehet, hogy a tanárok száma csökken, több diák jut egy pedagógusra, mint más országokban. Illetve kevés az iskolai munkájukat segítő pedagógiai asszisztensek vagy iskolapszichológusok száma is. A kutatás kitért arra is, mennyire fáradnak el a tanárok mentálisan és fizikailag. A válaszadók közül az elsőre 2812-en válaszolták, hogy nagyon, míg fizikailag 2040-en érzik nagyon kimerültnek magukat.
(Forrás: eduline)
2019.11.25.
Hiába vesznek részt a pedagógusminősítésben a szakképző iskolákban dolgozó tanárok, nem kapnak érte semmit
A PDSZ közzétett egy levelet, amit az Oktatási Hivatal (OH) küldött az érintett tanároknak: ebből kiderül, hogy az új szakképzési törvény alapján – amit november 19-én fogadott el az országgyűlés – a szakképző intézményekben dolgozó pedagógusok már nem tartoznak a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá, foglalkoztatásuk munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban történik, ezért ha sikerrel is vesznek részt a Mesterpedagógus fokozatot célzó eljárásban, az – a jelenlegismert szabályozás alapján – már nem jár hetente biztosított órakedvezménnyel, külön béremelkedéssel.Az eljárást persze ennek tudatában is folytathatják, „vígaszdíjként” az OH megígérte, hogy a későbbiekben kirendelhetik őket a szakképzésben zajló minősítési eljáráshoz szakértőként. Merthogy a szakképzésben dolgozó oktatók számára új minősítési és ellenőrzési rendszert dolgoznak ki.
(Forrás: Néspzava)
2019.11.25.
Nem nagyon tudják a tanárok, mit kezdjenek az álhírekkel
Bár a pedagógusok többsége veszélyesnek tartja az álhíreket, abban már bizonytalanok, hogy az iskolában hogyan kezeljék a témát – derült ki a Political Capital friss kutatásából. Pedig a diákok igényelnék, hogy erről is beszéljenek, akár tanórán kívül is.A pedagógusok többsége úgy gondolja, a fiatalok tudatos médiafogyasztásának erősítése nem csak az iskola felelőssége – az iskolának, a pedagógusnak és a diákok családjának is együtt kell működnie. A megkérdezett tanárok több mint fele nyilatkozott úgy, hogy napi rendszerességgel találkozik álhírekkel, de csak 19 százalékuk volt teljesen biztos abban, hogy meg tudják különböztetni egymástól a valódi és az álhíreket (a többség – 68 százalék – az „inkább biztos” opciót választotta). Az álhíreket ugyanakkor nagyon veszélyesnek tartják mind a társadalomra, mind iskolájuk diákjaira nézve.
(Forrás: népszava)
2019.11.25.
Húszezer pedagógus tüntetett a rossz fizetések miatt Zágrábban
Horvátországban 31. napja nem veszik fel a munkát az oktatási dolgozók, akik kezdetben gördülő sztrájkot tartottak, vagyis minden nap más megyékben sztrájkoltak, múlt hét kedd óta azonban általános sztrájkot hirdettek. A Jelasics téri tüntetésre a zágrábiakon kívül az egész országból érkeztek résztvevők. A dobokkal, sípokkal és transzparensekkel felszerelt tömeg és a vidékről érkező autóbuszok az egész belváros forgalmát megbénították. A sztrájk nyomására a kormány nemrég úgy döntött, három részletben hat százalékkal emeli jövőre a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérét. A pedagógus szakszervezetek azonban az úgynevezett illetményszorzók 3 százalékpontos emelését is követelik, mert szerintük az oktatási dolgozók fizetése így is elmarad a közszféra más területein dolgozókétól.
(Forrás: index)
2019.11.25.
A felsősök fékezik meg a verekedő alsósokat
Felső osztályos gyerekekkel harcolnak az iskolai bántalmazások ellen a Győri Váci Mihály Általános Iskolában. A felsősök animátorként vannak kinn a szünetekben az alsósokkal, hogy észrevegyék, ha valamelyik gyereket bántalmazás éri, kezeljék a konfliktusokat, játszanak és beszélgessenek a kicsikkel. Az iskola folyamatosan keresi a békés megoldásokat, van egy békés lépcsőjük is, ami minden héten üzen a gyerekeknek, aki pedig a leginkább betartja az üzenetet, az valamilyen ajándékban részesül. A pedagógusok szerint az új szemléletnek és programoknak köszönhetően az iskolában jelentősen lecsökkent a bántalmazások száma.
(Forrás: abcug.hu)
2019.11.25.
ENSZ: Romlik az oktatás minősége Magyarországon
Magyarország összességében 65,1 pontot kapott a megszerezhető 100-ból, ez pedig az Európai Unión belül a huszonegyedik helyre elég a 28 tagállam között. Románia 55,9 pontot kapott, ezzel utolsó előtti a listán, a 63,2 pontos Horvátország eggyel mögöttünk, a huszonkettedik helyen áll. Szlovákia előttünk végzett 65,2 ponttal, Lengyelország pedig 66,1 ponttal a tizenhatodik a listán. A célok teljesítésében Dánia áll az élen, másik két skandináv országot, Svédországot és Finnországot megelőzve, míg az utolsó helyen Ciprus végzett.
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.25.
Gyarmathy Éva: Büntetés el nem követett bűnökért
A megismerő-fejlesztő szemléletben minden beavatkozás nem minősítéssel, hanem felméréssel kezdődik. Lehet ez képességvizsgálat, a körülmények tanulmányozása, próbaüzem, próbatanítás hatásvizsgálata, bármi, ami segíti a helyzet minél jobb megértését. Az információk birtokában lehet beavatkozni, fejleszteni. Egyszerű ez így leírva, de a megvalósításhoz át kell bucskáznunk a középkori lelkünkön, és elképzelni, hogy a gyerekek tanulni akarnak, és csak azért nem látszik ez rajtuk, mert már pelenkás koruk óta minősítik, büntetik őket (vagy rájuk hagynak mindent), vagyis képtelenek önmaguk lenni. El kell tudni képzelni, hogy az autósok sem azért használják az autóikat, mert levegőt akarnak szennyezni, és a rolleresek sem a gyalogosok felrúgását tűzik ki célul.
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.24.
Visszaélések szűrhetők ki az új iskolakezdési szabállyal
A visszaélések és az indokolatlan felmentések elkerülése érdekében a szülőknek ezután az OH online felületén kell majd kezdeményezniük a felmentést. A jövő tanévre vonatkozó kérelmeket 2020. január 15-ig lehet beadni. – Az elmúlt hetekben sokan sokféleképpen próbálták meg politikai okokból rémisztgetni a szülőket a változás miatt, ezért különösen fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy természetesen minden indokolt esetben a gyermek megkapja a felmentést, illetve az egy évre szóló halasztást. Nem az a cél, hogy óvoda- és iskolaéretlen gyermekeket mindenáron óvodába vagy iskolába kényszerítsünk. Az a cél, hogy kiszűrjük a visszaéléséket, a gyermek szempontjából kifejezetten hátrányos és indokolatlan felmentéseket, amely mögött gyakran más – a gyermek valós fejlettségi szintjétől független – okok is állhatnak – foglalt állást a szaktárca.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.11.24.
Százezer informatikai eszköz a diákoknak és a tanároknak
Magyar Nemzet egyébként úgy tudja, a döntéshozók elsősorban a vezetői pótlék emelésében gondolkodnak, és mindenképp céljuk az is, hogy a minden igazgatót érintő általános emelésen túl beépítsenek valamilyen teljesítményösztönző elemet is a rendszerbe, ami tovább motiválja az érintetteket. Ennek egyik lehetséges módja, hogy az intézményvezető a fenntartóval együtt kijelöl egy-egy célfeladatot (például megadott százalékkal csökkenteni a lemorzsolódást vagy javítani a mérési eredményeket), s ha ezt sikerül teljesíteni, akkor az igazgató megkapná a keresetkiegészítést.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.11.24.
Az iskola elvesztette a versenyt
Minden szempontból kudarcot vallott a pedagógus-életpályamodell, a béremelés mára teljesen elinflálódott, ezért a pálya presztízse sem nőtt, a minősítési rendszer pedig éppen a minőségi munkát nem értékeli. A rossz tanár nálunk pont ugyanannyit keres, mint a jó. Az iskola elvesztette a versenyt, ami a jó képességű, művelt, nyelveket beszélő szakemberekért folyik – véli Polónyi István oktatáskutató.
(Forrás: Népszava)
2019.11.22.
A serdülők 80 százaléka nem él elég aktív életet, amivel kockáztatják az egészségüket a WHO új jelentése szerint
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a helyzet súlyos, lépéseket kell tenni, hogy a fiatalok többet sportoljanak, mert az inaktivitás veszélyezteti az egészségüket. „Sürgős politikai intézkedésekre van szükség, különösen a lányok fizikai aktivitásának az elősegítése érdekében” – mondja Dr. Regina Guthold, a tanulmány szerzője. A kutatás megállapította, hogy 2001 óta olyan kevés javulás történt az érintett 146 országban, hogy a WHO globális céljai valószínűleg nem teljesülnek: a tagállamok tavaly megállapodtak abban, hogy 2030-ig 15 százalékkal csökkentik az inaktivitási szintet. A fiúk pár százalékos elmozdulást mutatnak, ellentétben a lányokkal.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.11.22.
Maruzsa Zoltán: A gyerekek érdekeit szem előtt tartva hoztuk meg a köznevelési törvény módosítását
Mint mondta, az óvodába lépés halasztása eddig a jegyző hatásköre volt, januártól azonban ez átkerül a kormányhivatalokhoz, amelyek az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján fogják nyomon követni az óvodakezdés. A halasztási kérelmet a szülőknek szintén a kormányhivataloknál kell kezdeményezni május 25-ig. Az államtitkár kiemelte, nem az a cél, hogy iskolaéretlen gyerekek tömegeit küldjék iskolába. Véleménye szerint a gyerekek érdekeit szem előtt tartva hozták meg a köznevelési törvény módosítását. Maruzsa Zoltán hozzátette: a következő napokban az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzé fog tenni a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatja az óvodákat is.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.11.22.
Az Emmi ígéri, figyelembe veszik a szülő véleményét is az iskolakezdésnél
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami több jogszabályt módosít a 2020-tól megváltozó beiskolázási és óvodakezdési rend érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte: az iskolakezdés elhalasztásánál figyelembe fogják venni a szülő és az óvónő véleményét is, nem az a cél, hogy óvoda- és iskolaéretlen gyermekeket mindenáron óvodába vagy iskolába kényszerítsék. Meg akarják akadályozni ugyanakkor azt, hogy az óvodák azért tartsák vissza a gyerekeket, hogy megmaradjon a szükséges létszámuk.
(Forrás: index)
2019.11.22.
Az Emmi a pedagógustüntetésről: S.O.R.O.S.
"A pedagógus és más szakszervezetek által ma bejelentett tüntetés, ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja. Ugyanazok a szakszervezetek készülnek jövő héten tüntetésre, akik eddig is minden ellenzéki és Soros-hálózat által szervezett akció mögé beálltak. Most is ezt teszik, a Soros-hálózat háromnapos tüntetéséhez csatlakoznak. Az oktatásba, az iskolák fejlesztésére, a pedagógusok bérére, a diákok és szüleik támogatására ma minden eddiginél több pénz megy.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.21.
Nádori Gergely: A rossz oktatás is életeket követel
Azoktól a gyerekektől, akiknek ma nem nyújtunk megfelelő oktatást, tíz-húsz évet veszünk el. Mindezt a Családok éve és a Legfőbb kincsünk a gyermek transzparensek alatt. A legfurcsább, hogy nem is kizárólag pénzkérdésről van szó. A meglevő források értelmes felhasználásával, annyival, ha a pedagógusokat alkotó értelmiségiként kezelné az állam, ha ellenőrzés helyett szakmai támogató rendszert építene ki, ha engedné, hogy alternatív műhelyek jöjjenek létre, és ezek tapasztalatai eljussanak az állami iskolákhoz is, ha nem tenne különbséget gyerekek között az alapján, hogy milyen fenntartású iskolába jár, ha az iskola ügyét visszaadná a helyi közösségeknek, és gondoskodna róla, hogy az újra közös ügy lehessen, mindezekkel akár rövid távon is gyors eredményeket lehetne elérni. Csak a valós társadalmi nyomás hiányzik hozzá.
(Forrás: index)
2019.11.21.
Ha lesz budapesti szuperegyetem, a körvonalai már látszódnak
Polónyi István oktatáskutató a HVG Diploma 2020 kiadványának elmondta, hogy ezt a célt nem lehetetlen elérni, de éppen politikai döntés kellene hozzá. Szerinte ugyanis az, hogy egy magyar egyetem a legjobbak között legyen, attól függ, hogy „lesz-e Budapest Egyetem”. Úgy véli, lehet olyan „észszerű budapesti egyetemet létrehozni” amelyik mind személyi állományában, mind finanszírozásában kiemelkedő lenne.
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.21.
Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk
Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől. Több szülő jelezte, hogy igazságtalanul estek el a gyodtól. Igaz, a gyermeküket nem kell pelenkázni, de olyan értelmi fogyatékossággal vagy egyéb tartós betegséggel élnek, ami miatt 24 órás felügyeletre szorulnak.
(Forrás: abcug.hu)
2019.11.20.
Harcolhat-e az iskolapszichológia a gyermekjogokért?
Nálunk nem az a legnagyobb baj, hogy nem elég gyors a folyamat, hanem, hogy visszafelé megyünk – és maguk a jogok sérülnek. Ahogy a diákoknak már nincs véleményezési joguk az iskolaigazgató-választásban. Vagy, ahogy a gyerekek érdekeit védő szülői és szakmai szervezetek tiltakozásának ellenére tovább zajlik a köznevelési törvény módosításának megvalósítása, beleértve az iskolaérettségi vizsgálat új rendszerének megvalósítását. Ameddig azonban szegény leterhelt iskolapszichológus kollégák örülnek, ha legalább el tudják látni az összes beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyereket, addig sajnos vajmi kevés idejük jut megelőző, ad absurdum, szervezési tevékenységre.
(Forrás: mérce)
2019.11.20.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: A gyermekek védelme mindennél fontosabb
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi világnapon, szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írták, az új büntető törvénykönyv is kiemelten védi a gyermekeket és súlyosan bünteti a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit. Szintén a gyermekek érdekeit szolgálja az idén bevezetett családvédelmi akcióterv is, és ezért fordítanak jövőre minden eddiginél többet, 2228 milliárd forintot a gyermekes családokra – tették hozzá.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.11.20.
Leváltják a szakképzési hivatal fideszes vezetőjét
Kucsákot idén januárban nevezték ki az NSZFH elnökének, a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkor még a szakképzés és felnőttképzés fejlesztését, a „21. századi szakképzés megvalósítását” várta tőle. https://nepszava.hu/3057726_levaltjak-a-szakkepzesi-hivatal-fideszes-vezetojetForrásaink szerint Kucsák "nem remekelt" az egyik legfőbb oktatási háttérintézmény vezetőjeként, sőt, úgy tudjuk, az utóbbi időben már nem is járt be sokat a hivatalba. Mindez abból a szempontból nem meglepő, hogy szakmai pályafutása során kinevezéséig nem volt tapasztalata szakképzés területén.
(Forrás: Népszava)
2019.11.20.
Felvételi 2020: nem mindenki kaphat többletpontot az emelt szintű érettségiért
Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Azonban nem mindenki kaphat ezért többletpontot. Mutatjuk a szabályokat.
(Forrás: eduline)
2019.11.20.
A Corvinus mintájára szabják át a győri egyetemet
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már augusztusban arról beszélt, hogy a Corvinus új fenntartói modelljének tapasztalatai pozitívak, ezért a tervek között szerepel további felsőoktatási intézmények esetében is e modell megvizsgálása. Potenciális jelöltként említette a Széchenyi István Egyetemet, a Kecskeméti Egyetemet és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet is. Nem véletlen, hogy a potenciális jelöltlistán épp a SZE áll az első helyen – háttérben a győri Audi-gyárral. Az Audi Hungaria Zrt. már több mint tíz éve együttműködik az egyetemmel, ahol saját kara is van (Audi Hungaria Járműmérnöki Kar), és a várható átalakításokból is kiveheti a részét. Az Audi Hungaria árbevétele tavaly mintegy 2400 milliárd forint volt. Érdeklődtünk a cégnél, szerepet vállalnak-e az egyetem várható fenntartói modellváltásában, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.
(Forrás: Népszava)
2019.11.20.
"Este készülnek a másnapi órákra" - kreatív megoldásokat szül a tanárhiány
Kényszerűségből termeli a "polihisztorokat" a magyar közoktatás: kémiát oktat a némettanár, mérnökök állnak be matematikát tanítani. A kényszerű szerepcserék szakmai háttere a háború utáni orosztanárok rapid önátképzésére emlékeztet. Az ilyen kényszermegoldásokét azonban hivatalosan regisztrálni sem lehet, így akkor is kreativitásra van szükség, ha az iskolák kifizetnék a helyettesítést.
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.19.
Mélyszegénységben élő óvodásoknak már egy tubus fogkrém is hatalmas segítség
A mélyszegénységben élő gyerekek olyan halmozott hátrányokkal indulnak, amelyek legyőzéséhez a szülőknek és az óvónőknek is kell a támogatás. Tíz hónap alatt országos mozgalommá nőtte ki magát az Örökbe fogadok egy ovit! kezdeményezés, amely során már 219 hátrányos helyzetű óvoda talált örökbefogadóra. Ez az adományozás nem csak az önzetlenségről szól, hiszen az írószerek és tisztítószerek mellett az örökbefogadó szülők a saját gyerekeik feleslegessé vált ruháit és játékait küldik tovább.
(Forrás: abcug.hu)
2019.11.19.
Kezdődik a professzori cím és a doktori iskolák lezüllesztése
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) az elmúlt hónapokban átalakította a doktori iskolák engedélyezési eljárásrendjét, illetve az egyetemi tanári kinevezések feltételeit. A reform kritikusai szerint a változtatások egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a tudományos teljesítmény ne legyen a jövőben hangsúlyos szempont. Így azok a gyengébb képességű intézmények és emberek is labdába rúghatnak, akiknek jó kapcsolataik vannak, de eddig alkalmatlannak minősültek volna.
(Forrás: index)
2019.11.19.
Átalakul a szakképzés
A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből – érettségi megszerzésével – egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg. A technikum mellett a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.11.19.
Rétvári Bence: A cél, hogy évről évre egészségesebb ételeket tálaljanak a közétkeztetésben
Cél, hogy évről évre egészségesebb és finomabb ételek legyenek a közétkeztetésben; teret kapjanak az újfajta receptek, technikák és az innováció – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jövőre megrendezésre kerülő IX. Országos Közétkeztetési Szakácsversenyről tartott hétfői sajtótájékoztatóján.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.11.19.
Megszavazták: a szülő kötelessége, hogy szakmát szerezzen a gyerek
Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.19.
Ercse Kriszta: A 0. évfolyamról – és az ezer sebről, amelyből vérzik
Összefoglalva: a közügyeink intézésével megbízott alkalmazottunk, az Orbán-kormány feladata az lenne, hogy olyan oktatási rendszert állítson össze és működtessen, amely minden gyermek számára biztosítja a rendszer alkalmazkodását a sokféle tanulási szükséglethez. 2010 előtt létezett egy szempont, amely szerepelt a kormányzatot orientáló dokumentumokban: a gyermek mindenek felett álló érdeke. Ezt a mondatot 2010-ben kitörölték, és valóban, nem történt semmi azóta az oktatásban, ami a gyermekek érdekeit vette volna figyelembe. Most családok ezreinek fogalma sincs arról, hogy mi történik majd a gyermekükkel tavasszal, ahogyan azoknak az ezreknek sem, akik a középfokú beiskolázás időszakában vannak. És mindezt amiatt, mert a kormányzati politikusok még mélyebbre menekülnek a saját alkalmatlanságuk létrehozta útvesztőben. A gyerekeken keresztül.
(Forrás: 168 óra)
2019.11.18.
Ónody-Molnár Dóra: Ezt a beszakadást Orbán Viktor sem merte felvállalni, meghátrált az egyetemek előtt
Orbán Viktor kénytelen volt visszavonni azt a rendelkezést, amelyről szakértők már hosszú évek óta állítják, hogy ellehetetleníti az egyetemeket: így végül nem lett a felsőoktatásba lépés feltétele a nyelvvizsga megléte. Ami persze nem volna eleve rossz gondolat, ha ennek feltételei meglennének. Viszont az, hogy a 9–11. évfolyamos diákok az állam segítségével két hetet tölthetnek külföldön, felesleges pénzkidobás, szakértők szerint inkább csak kampányfogás.
(Forrás: 168 óra)
2019.11.18.
Nem lehetne úgy tanítani, hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni?
A rossz oktatáspolitikai fókusz L. Ritók szerint a generációs szegénységben élő gyerekek útját kényszerpályává teszi: ha ugyanis a gyerekek alapkészség-hiányosan (például funkcionális analfabétákként) lépnek ki az általános iskolából, akkor ezeken a hiányokon a középiskola már egyáltalán nem segít. Márpedig egy olyan diák, aki nem tud olvasni, nem tud szöveget értelmezni, hogyan tudna középszinten elsajátítani más tantárgyakat? A leszakadó térségekben ráadásul a gyerekek többsége szegregált iskolákba jár, ami az Igazgyöngy Alapítvány tapasztalt pedagógusa szerint óriási problémát jelent.
(Forrás: Index)
2019.11.18.
Mozgalomként folytatja munkáját a Független Diákparlament
A 2014-ben alapított Független Diákparlament több eredményt is elért az évek alatt, ilyen például a 2017-ben a kronológiát tartalmazó történelem atlasz érettségin való használatának engedélyezése, az első sikeres nyelvvizsga árának állami visszatérítése vagy éppen a felvételihez kötelező nyelvvizsga feltételének friss elhalasztása. Mégis azzal szembesült a szervezet az utóbbi években, hogy a „Nemzeti Együttműködés Rendszerében egyre kisebb a fogadókészség a konstruktív szakmai javaslatokra”, ezért „jelentős nyomásgyakorlásra van szükség ahhoz, hogy a kormány egy szakmai javaslatot hajlandó legyen megfogadni” – jelezte a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a fiatalok képviseletei szerve.
(Forrás: ATV)
2019.11.18.
Egyre nagyobb gondot okoz a függőség, eltiltották a játékoktól a kínai fiatalokat
Az új szabályozás inkább elejét venni a bajnak, bár az erősen kérdéses, hogy eléri-e majd hatását. Betartatása nem csak a szülők, de a szolgáltatók feladata is, akiknek akár engedélyét is megvonhatják, ha csaláson kapják őket. Kína a világ legnagyobb piaca, több mint 800 millió internetezővel, 600 millió játékossal, a játékok 23 milliárd dolláros, dinamikusan fejlődő üzletet jelentenek. Viszont egy, a Daily Mail által idézett tanulmány szerint a gyerekek 70 százalékának már saját okos telefonja van: az internetet nem használó játékokkal a szabály könnyen kijátszható.
(Forrás: népszava)
2019.11.18.
Szüdi János: A szakképzés agóniája
Mindenkinek, aki részt vesz a szakképzés feladatainak az ellátásában, vagy érdekelt a szakképzés működésében (szülők és gyermekeik tízezrei), lóhalálában mindent újra meg kell tanulnia. A jövő tanévben elkezdődik a még meg sem jelent törvény bevezetése. A korábbi gyakorlat, beidegződés nem segít. Nincs a szövegben egyetlen fogalom, amelyik a régi szabályozásból átkerült volna az újba. Hiányoznak a kormányrendeletek, pedig az új szövegből nem állapítható meg a munkavégzés rendje, az alkalmazás feltétele, az intézmények felépítése, az irányítás jogosítványai, a tanulók felvételének rendje és feltételei. Mellékesen hiányoznak a szakmai követelmények is, amelyekre épül majd a felkészítés új rendszere. Igaz, nem ez az első szakképzési va banque az állami ellátórendszer felállítása óta.
(Forrás: népszava)
2019.11.18.
L. Ritók Nóra: “Hagyni kell őket….”
Sokszor leírtam, elmondtam, hogy a legnagyobb bajnak azt látom, hogy ebben nincs (sincs) működtetett és valós kormányokon átívelő stratégia, meg, hogy a korrupció miatt nem érnek le a támogatások a problémák gyökeréig, és a felépítmény hamis adatokkal igazolt működése viszi el a ráfordításokat. Azt is leírtam már, hogy az állam mindig egyes elemekkel foglalkozik, így annak a hatása gyakorlatilag nulla, mert az leamortizálódik a többi hatás rendszerében. Csak összehangolt, pontosan megtervezett és az adott közösségre épülő hatásrendszer hozhatna változást, feltéve, ha időtartamban is a problémához hangolt, tehát évtizedekben tervezett történet lenne.
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
2019.11.18.
Ónody-Molnár Dóra: Hollik István képmutató törvényjavaslata a szülőkre hárítja a felelősséget
A legszegényebbek azért nem jutnak be a középfokú oktatásba 16 éves koruk után, mert az iskola, köszöni szépen, nem kér belőlük – mondja Orsós János, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az Idetartozunk! Egyesület, amely aláírásokat gyűjt a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra emeléséért. Az egyesület vezetője, Setét Jenő úgy véli: ebben az ügyben társadalmi konszenzust tudnak kialakítani.
(Forrás: 168 óra)
2019.11.18.
Gyarmathy Éva: „We don’t need your education”
Avagy mentsük meg a gyerekeket a jelenlegi oktatástól - véli klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerzőnk. Bár az oktatás soha nem volt egészséges a gyerekekre nézve, de legalább az adott korszaknak viszonylag megfelelő eljárásokat alkalmazott. A jelenlegi magyar oktatási rendszer azonban a jelen kor szellemével éppen ellentétes irányban halad. Az oktatási törvények és rendeletek a szakmaiságnak és egymásnak is ellentmondanak, a 21. századnak pedig végképp nem felelnek meg, és ezzel az oktatás egyre nagyobb feszültséget okoz az összes résztvevőnek.
(Forrás: hvg - Pszichológiai Magazin)
2019.11.16.
Az egyetemisták nyitnak a demokráciára, és nem vevők a kormánypropagandára
Egyre jobban érdeklődnek az egyetemisták a politika iránt, derül ki egy új tanulmánykötetből, amit a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetében készítettek. Az idei volt az Aktív Fiatalok Magyarországon nevű kutatás negyedik köre, korábban 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben is elvégezték ugyanezt. A 2019-es adatokból úgy tűnik, a felsőoktatásban tanulók egészen máshogy gondolkoznak a világról, mint akár a hozzájuk hasonló korú fiatalok, akik nem járnak egyetemre vagy főiskolára. Más pártokkal szimpatizálnak, máshonnan tájékozódnak, és többet foglalkoznak politikai, közéleti ügyekkel.
(Forrás: 444.hu)
2019.11.16.
Totális beismerése a kormány oktatási kudarcának a KDNP szülőbüntető javaslata
A kormány semmit nem képes tenni azért, hogy csökkentse a korai iskolaelhagyók számát, sőt, egyre nő a legfeljebb 8 általánossal kihullók aránya. Kéne tehát kicsit javítani azon a statisztikán. És mi a terv? Büntetést helyeznek kilátásba. A szülők büntetését – és ezzel természetesen a gyerekekét is. Még véletlenül sem az oktatási rendszert billentenék vissza oda, ahonnan indultunk (pedig már az sem volt ideális). Az elv ugyanaz, mint oly sok más esetben: büntet az állam, ha hajléktalan vagy és az utcán alszol, bármikor bevihet a rendőr. Büntet az állam, ha szülő vagy, de szegény vagy, bármikor elvehetik a gyereked. Büntet az állam, ha a gyereked nem felel meg az oktatási rendszer szűkös, egyenlőtlenséget tovább termelő kereteinek, hát bármikor megvonhatnak tőled további juttatásokat.
(Forrás: mérce)
2019.11.16.
A kötelező hatéves kori iskoláztatás újabb érvágás a magyar oktatásnak
Bár bőven akad példa a hatéves (és esetenként még korábbi) kori iskolakezdésre, más országokban jellemzően nem áll fenn ennyire éles különbség az első osztály követelményei és az óvodai évek között, illetve sok esetben iskolának sorolódik olyan év is, ami a magyar rendszerre átfordítva óvodai nevelést tartalmaz, vagy éppen átmenetet képez az óvoda és az iskola között. Magyarországon is többször felmerült már a kilencéves általános iskola ötlete, ahol az első évfolyam előkészítőként szolgálna a későbbi évekre, a korábbi tervek alapján ennek 2019-ben kellett volna bevezetődnie, azonban eddig láthatóan nem történt semmi.
(Forrás: mérce)
2019.11.16.
A kötelező hatéves kori iskoláztatás újabb érvágás a magyar oktatásnak
Bár bőven akad példa a hatéves (és esetenként még korábbi) kori iskolakezdésre, más országokban jellemzően nem áll fenn ennyire éles különbség az első osztály követelményei és az óvodai évek között, illetve sok esetben iskolának sorolódik olyan év is, ami a magyar rendszerre átfordítva óvodai nevelést tartalmaz, vagy éppen átmenetet képez az óvoda és az iskola között. Magyarországon is többször felmerült már a kilencéves általános iskola ötlete, ahol az első évfolyam előkészítőként szolgálna a későbbi évekre, a korábbi tervek alapján ennek 2019-ben kellett volna bevezetődnie, azonban eddig láthatóan nem történt semmi.
(Forrás: mérce)
2019.11.16.
Idő kell, hogy eltűnjön a képzeletbeli üvegplafon a kanadai roma diákok feje fölül
A Torontóban élő roma családok a kisebb gyerekeiken látják igazán, hogy javukra válik a kivándorlás, nekik megy a leggyorsabban a beilleszkedés az új környezetükbe. A velük foglalkozó szakemberek szerint azonban nekik is időre van szükségük ahhoz, hogy az a képzeletbeli üvegplafon, amit itthon generációk tapasztalata rögzített fölöttük, eltűnjön a fejükből, és egyáltalán álmodni merjenek – továbbtanulásról, magas presztízsű szakmákról. Az iskolák látszólag mindent megtesznek. Magyarul tanuló tanárok, tolmács és roma mediátorok segítik az újonc roma iskolások beilleszkedését. Az első továbbtanuló fecskék már megérkeztek, de még mindig inkább a középiskola sikeres elvégzéséért kell szurkolni a legtöbb roma diáknak.
(Forrás: abcug.hu)
2019.11.16.
Bemutatták Gazsó Ferenc posztumusz művét
A Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság az üléséről az MTI-t pénteken tájékoztató közleményében azt is tudatta, hogy Gazsó Ferenc-emlékdíjat hozott létre, amelyet minden évben azoknak a 40 év alatti fiatal kutatóknak ítél oda, akik a Gazsó Ferenc által művelt témakörökben kiemelkedőt alkottak. A szervezet tavaly decemberben közölte, hogy Gazsó Ferenc szellemi hagyatékának ápolása céljából társaságot alakítanak, fő céljuk Gazsó Ferenc oktatásügyi, ifjúságkutatási és a társadalmi esélyegyenlőségére irányuló munkásságának gondozása.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.11.16.
Újból nekiment az alternatív iskoláknak a kormány
Magyar Waldorf Szövetség szerint a törvényjavaslat „súlyosan sérelmes”, törvényi felhatalmazás hiányában ugyanis nem garantált, hogy intézményeik megőrizhetik kerettantervükben meghatározott sajátosságaikat (az államitól eltérő tananyag, speciális Waldorf-tantárgyak, önigazgatás). „Külön eltérést engedő szabály hiányában a Waldorf-iskolák és óvodák működése lényegében törvénysértővé válhat” Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint nincs ésszerű, szakmai magyarázat az ilyen fokú korlátozásokra, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: Magyarországon alkotmányos védelem van, nem lehet egy iskolát csak úgy „egyik napról a másikra” bezáratni. A törvényjavaslat felülvizsgálatát fogják kérni, a szaktárca képviselőivel a jövő héten találkoznak.
(Forrás: népszava)
2019.11.16.
Szövegértésben átlag alatt, számolásban átlag felett vannak a magyarok
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. Magyarország felnőtt lakossága szövegértésből 264 pontot ért el, ami 2 ponttal maradt el az OECD országok átlageredményétől. Ugyanakkor kiemelte, hogy a számolási készségben Magyarország meghaladta az OECD átlagát, ugyanis míg utóbbi 262 pont volt, Magyarország felnőtt lakosságának teljesítménye elérte átlagosan a 272 pontot.
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.16.
A nemzetbiztonsági bizottságig ért a ferencvárosi erdoganista török iskola ügye
Az ellenzék aggódik az erdoganista török iskolahálózat budapesti tagja miatt, de nagyon sok kérdést kapott az iskolának helyet adó Ferencváros polgármesterétől is Pintér Sándor belügyminiszter. Baranyi Krisztina tudomásunk szerint még nem kapott választ, a hvg.hu viszont igen. A BM szerint mindent megtesznek a nemzetbiztonsági kockázatok felderítése, azonosítása és elhárítása érdekében.
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.15.
Emmi: módosul a szabályozás, de ettől nem szűnnek meg a Waldorf iskolák
A törvényjavaslat alapvetően deregulálja az alternatív kerettantervekre vonatkozó bonyolult szabályozást, melyekkel szemben éppen az intézmények fogalmaztak meg kifogásokat 2019 nyarán, például a tananyag félévekre bontásával kapcsolatosan írták.A jelenlegi módosítás hatályon kívül helyezi a nyáron sérelmesnek jelzett pontokat, nem lesz szükség a kerettantervek átdolgozására, és lényegesen nagyobb mozgásteret kap az egyéni pedagógiai megoldások engedélyezése terén a minisztérium. A törvénymódosítás célja az egyszerűsítés volt, tették hozzá. köznevelés pedig a jövőben is az Emberi Erőforrások Minisztériumához fog tartozni
(Forrás: 24.hu)
2019.11.15.
Palkovics új törvényjavaslata alapján jövőre bezárhatnak a Waldorf iskolák
Palkovics László innovációs miniszter kedden egy nagy kupac törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek, amelyet a címe alapján szakképzésről szólónak lehetne vélni, de valójában más oktatási területeket is érint. Például az alternatív tanterv szerint működő óvodákat, általános- és középiskolákat. Ezeket szeptemberben simán bezárhatják a javaslata alapján. A javaslat alapból megszüntetné az alternatív tantervek alapján tartott oktatást Magyarországon, és helyette csak egyéni engedélyek alapján volna mód eltérni az előírásoktól.
(Forrás: 444.hu)
2019.11.15.
Beelektródázták a gyerekeket az iskolapadban
A Wall Street Journal videóján egy kínai általános iskolát látunk, a gyerekek vörös úttörő-nyakkendőben ülnek az órán, fejükön elektromos pánt. Pontosabban EEG, az agyi elektromos aktivitást mérő elektroenkefalográfia, amit nálunk inkább kórházakban szoktak használni, de ezek a gyerekek a suliban is egész nap hordják. Homlokuk felett a LED vörösen világít, ha az EEG szerint megfelelően koncentrálnak, fehéren, ha a műszer úgy érzékeli, elkalandozott a figyelem, unatkozik, mással foglalkozik a gyerek.
(Forrás: index)
2019.11.15.
Az ellenzéki pártok együtt emelnék 18 évre a tankötelezettség korhatárát
Az ellenzéki pártok közös közleményben támogatták a tankötelezettség korhatárának 18 évre való emelését, amiért az Idetartozunk Egyesület indított aláírásgyűjtést. Az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői írták alá a nyilatkozatot.Az Orbán-kormány tudatosan teszi tönkre a fiatalok jövőjét azzal, hogy elzárja őket a használható tudástól. Százezer fiatal élete eddig már kisiklott, mert 2011 óta egy lélektelen, rossz döntés következtében őket már 16 évesen kilökték az oktatásból.– írták.„Nagy részüknek még általános iskolai végzettségük sincs, így semmilyen esélyük nincs arra, hogy szakmát szerezzenek” – közölték.
(Forrás: index)
2019.11.15.
Ónody-Molnár Dóra: Vészhelyzet – Kérdés, hol él Hollik István, a törvénymódosítója lábbal tiporja a szülők és a gyerekek jogait
Értelmezést Szüdi János jogásztól, oktatási szakértőtől kértünk: – Valóban, a fenyegetés üres, de akkor is, a jogszabály szövege sérti a szülői jogokat. És hiába nincs mit megvonni, a fenyegetőzés ténye önmagában is a szülő és a gyerek jogainak lábbal tiprása. Nem biztosítom a gyereknek az iskolát, nem biztosítom neki a tanulás feltételeit, de megfenyegetem a szülőt? A törvénymódosító javaslat megjárta az országgyűlés kulturális bizottságát is, ahol a képviselők véleményt mondhattak róla. Szabó Szabolcs, az ellenzék soraiban ülő független képviselő lapunknak felidézte, hogy Hollik István a lemorzsolódás mértékének növekedésével indokolta módosító indítványát. A lemorzsolódás növekszik, ezt mondjuk évek óta.
(Forrás: 168 óra)
2019.11.15.
„Mindenki Az éhezők viadalát olvasta a pad alatt. Gondoltam, akkor tegyük a pad fölé” ”Interjú Schiller Mariann vezetőtanárral
Sci-fi regényt olvasnak irodalomórán az iskolában, amit már a sötét 60-es években is szabad szelleműnek neveztek. A név hat évtizede változatlan, ahogy a tanári kar és a diákok példaértékű összetartása is. Interjú Schiller Mariann vezetőtanárral a Radnóti Gimnázium kerek születésnapja alkalmából szabadságról, szupererőről és szekértáborokról.
(Forrás: 24.hu)
2019.11.14.
November 30-ára tüntetést, januárra akár sztrájkot tervezhet a Pedagógusok Szakszervezete
A pedagógusok bére nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony, miközben a munkaterhük az EU-ban kiemelkedő: évi 45 órát helyettesítenek ingyen, és heti 5 órát úgy dolgoznak, hogy azt nem tudják elszámolni (ilyen a gyerekek étkeztetése és felügyelete is).A szakszervezet ellenzi azt is, hogy a szakképzésben oktatók elveszítsék közalkalmazotti státuszukat. (A KDNP-s Hollik István benyújtott egy módosító javaslatot, ami a szülőktől vonna meg különféle, a gyerekük után járó juttatásokat, ha a gyerek nem tanul tovább 18 éves koráig, vagy egy részszakma megszerzéséig.)
(Forrás: 444.hu)
2019.11.14.
Nem kapott állami akkreditációt a Prezi-alapító iskolája
A Budapest School kerettantervét korábban elfogadta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ám egy nyári törvénymódosítás új követelményeket határozott meg. A Budapest School még a nyári törvénymódosításoknak is igyekezett megfelelni, de nem sikerült dűlőre jutniuk a minisztériummal és a kormányhivatallal. Halácsyék terve azonban nem változott: az állam által elfogadott iskolaként szeretnének működni. Akkreditációs kérelmüket így a következő tanévre is beadják, az elbírálásig pedig óvodás és egyéni munkarendes gyerekek tanulóközösségeként folytatják.
(Forrás: 24.hu)
2019.11.14.
Épp elkélne egy kis pánik! – Bese Gergő iskolalelkész a magyar családok állapotáról a Mandinernek
„Álltam a koporsó mellett, láttam a szülőket, akiknek ő volt az egy szem gyereke, és velem szemben hatszáz diák. Ezt a képet mindenkinek levetíteném. Ha minden szülő látna egy ilyen pillanatot, sokkal jobban odafigyelne a gyerekeire!” – vallja Bese Gergő. Drog, Tinder, tiniszex, kütyüfüggés, családi elidegenedés és széthullás. Az iskolalelkésszel a mai magyar családi és iskolai valóság mélyére merültünk nagyinterjúnkban. Figyelmeztet: „Ha tönkremegy egy társadalomban a családkép, és családroncsok lesznek, akkor arra nehéz sikeres családpolitikát és társadalompolitikát építeni”.
(Forrás: Mandiner)
2019.11.14.
Az irodalom lényegét tekintve távol áll a tantárgyszerű oktatástól (Interjú Háy Jánossal)
Van-e jelentősége a magyar irodalomnak egy olyan világban, amelyben a művészetek karizmája enyhén megkopott? Teljesített-e annyit a kortárs magyar irodalom a rendszerváltás óta, mint a hazai gazdaság? Lehet-e írói mű tárgya az irodalom története? Irodalomtörténetről, esetleg tudományról van-e szó, vagy újraélesztési kísérletről, mumifikálódott arcok, művek újrafelfedezéséről? Komoly sajtóvitákat gerjeszt egy ideje Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, amely az újraolvasott magyar irodalom metszetét portrészerű fejezetekben próbálta megrajzolni. Tiltakoztak az irodalomtanárok, hibajegyzéket szerkesztettek a szerkesztők, és várható volt, hogy megsértődik a súlyosan vegzált szerző. Mások szerint Háy könyvének veszélye, hogy „túl egyéni”, s félő, hogy állításai átszivárognak az oktatásba. De bárhogy lesz is, a századok során elkövesedett szobrok Háynál újra élő emberek.
(Forrás: 168 óra)
2019.11.14.
Totális beismerése a kormány oktatási kudarcának a KDNP szülőbüntető javaslata
Hollik egyébként osztrák példára hivatkozva tartaná bent a szülő felelősségére a gyereket az iskolában (vagy amíg ugye a résszakmát meg nem szerzi).Szép elgondolás. De arra már nem tér ki a jó KDNP-s képviselő, hogy miért büntetnének szülőket olyasvalamiért, aminek a lehetőségét egyébként épp a kormány teremtette meg? Mert arról Hollik nagyvonalúan felejtkezik el, hogy a tankötelezettségi korhatárt épp a Fidesz-KDNP kormány csökkentette le 16 évre még 2012-ben, elvágva ezzel több tízezer diák esélyét a tisztes jövőre.
(Forrás: mérce)
2019.11.14.
Megemelnék az igazolható hiányzások számát
Teljes mértékben támogatjuk azt a petíciót, amelyet korábban egy gyermekorvos, Tordas Dániel indított el, és már tizenegyezren írtak alá azért, hogy több napot igazolhassanak a szülők gyermekük hiányzása esetén – mondta el Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. Mint ismert, nincs érvényes jogszabály arról, hogy a szülő hány napot igazolhat a gyermekének. Ezt az iskolák önállóan határozhatják meg, és legtöbb helyen valóban három napot engedélyeznek nekik. Ez viszont ahhoz vezet, hogy lassan napi gyakorlattá vált a hamisított, illetve a valótlan tartalmú orvosi igazolások kiadása.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.11.14.
A Corvinus professzora szerint a mai diákok olyanok, mintha magyarul beszélő külföldiek lennének
Tózsa István szerint a hallgatók magyarságtudata is csak 15-21 százalék, nem véletlenül tüntetnek a kormány ellen. „Egy 21 százalékos kognitív nemzeti identitás nem szükségszerűen tartja vissza a hallgatót attól, hogy egy magát határozottan nemzetinek deklaráló kormány ellen – és ne mellette – tüntessen. Ez komoly akadálya lehet a magyar kormány tudatos nemzetállam-építési és -erősítési politikájának” – mondta. Tózsa szerint egy átlagos hallgató, aki a magyar kormány ellen tüntet, átlagosan egyötödnyi tudással rendelkezik, és négyötödnyivel nem rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy mitől magyar a magyar.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.12.
A szülő felelősségévé tenné a KDNP, hogy szakmát szerezzen a gyerek
Az új szakképzési törvényhez nyújtott be a kereszténydemokrata Hollik István módosító javaslatot. Ez – osztrák példára hivatkozva – a szülők (vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselője) részére „új kötelezettségként határozza meg a tankötelezettség teljesítését követő továbbtaníttatást a tanuló tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig”. Ha ennek nem tesz eleget, akkor valamennyi a gyerek után járó jogosultságot meg kellene tőle vonni – legalábbis addig, amíg nem szerez valamilyen részszakmai képzettséget a gyerek. Az elképzelés szerint az iskolarendszerből kihullott kiskorú esetleges munkáltatója pedig megszüntetheti annak munkavállalói jogviszonyát, ha az akadályozná a tanulását.
(Forrás: hvg.hu)
2019.11.12.
Nem kötelező, de nagy előnyt jelent felvételinél a nyelvvizsga
Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez, de azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
(Forrás: infostart)
2019.11.12.
Részletek a szakképzés átalakításáról
Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.Pölöskei Gáborné kifejtette, hogy a szakképző iskolákban az 1 éves ágazati alapozót 2 éves szakmai képzés követi majd, a technikumokban pedig a 2 éves ágazati alapozó végeztével az eddigi 1 évről 3 évre bővül a szakmai képzés, ami a duális együttműködésekben érintett cégek elvárásának is megfelel.
(Forrás: infostart)
2019.11.12.
Készíts te is digitális tananyagot - Prievara Tiborral!
A tanfolyam előadója Prievara Tibor, a #school létrehozója, a TanárBlog írója, A 21. századi tanár és A 21. századi iskola című könyvek (társ)szerzője, aki Nádori Gergellyel együtt immár egy évtizede a digitális pedagógia élharcosának számít Magyarországon. Konferenciák, továbbképzések, kerekasztal-beszélgetések állandó vendége, akinek neve a szakmai körökön kívül is egyre ismertebb.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
2019.11.12.
Nem született még döntés a nulladik osztályról
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan semmiféle új információt nem hozott nyilvánosságra, mivel a dokumentummal kapcsolatosan nem született még döntés. Ennek ellenére egyes ellenzéki portálokon az a hír kezdett el terjedni, hogy mégis lesz előkészítő évfolyam. A tárca viszont ilyen tájékoztatást nem adott” – így kommentálta lapunk megkeresésére a szaktárca azt a sajtóértesülést, amely szerint a kormány bevezetné a kilencosztályos általános iskolát.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.11.12.
Háromszázezret érhet egy jó vizsga
Csaknem négyszeresére emelkedik az ösztöndíjasok száma a szakképzésben: míg az idén 33 ezren kaphatnak juttatást, 2021-ben már 110 ezernél is több diá­kot fog támogatni az állam. A kezdetben havi 7-14 ezer forintos ösztöndíjat a duális időszakban már 25-60 ezer, sőt a képzés végén akár 100 ezer forintos munkabér váltja fel. A hátrányos helyzetűek emellett havi 30 ezres tehetséggondozási ösztöndíjra is pályázhatnak. A szakmaszerzéskor pedig mindezen túl még 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is zsebre tehetnek a sikeresen vizsgázó fiatalok.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.11.12.
Visszaüt a migránspropaganda: Ferencvárosban az Erdogan-féle magániskolától féltik a lányokat
Az emberekben nyomott hagyott a migránsok elleni propaganda, és már Erdogan magániskolájával kapcsolatban is olyan félelmek jelennek meg a helyiek körében, hogy lányokat fognak megerőszakolni - mondta az ATV-ben Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere. A kerületben a török elnök lobbiszervezete, a Maarif Alapítvány nyitna iskolát. A szervezet egyik egyik fő célja - Erdogan politikájának népszerűsítése mellett –, hogy fokról fokra visszaszerezhesse a Fetullah Gülen alapítványaihoz tartozó nemzetközi iskolahálózat tagjait. A Maarif azonban több szálon kötődik különböző iszlamista terrorszervezetekhez, jelenlegi alelnöke, Osman Nuri Kabatepe pedig alapítója volt az IHH-nak, annak az állítólagos segélyszervezetnek, amely majdnem minden komolyabb iszlamista terrorszervezethez ezer szállal kötődik, és amit a CIA már 1996-ban radikális szervezetnek minősített.
(Forrás: Népszava)
2019.11.12.
A Nemzeti Bántalmazás Rendszere
Kiverték két fogát és eltörték több bordáját egy 15 éves fiúnak egy fiatalkorú banda tagjai a Széll Kálmán téren, kés is volt náluk. De ez a riport nem róluk szól. Nem is arról a 11 éves lányról, aki talán éppen a fogtörés, vérömlés idején ugrott le 15 éves szexpartneréről, amikor rájuk nyitott a gyermekfelügyelő. És nem is arról a fogyatékos óvodáskorúról, aki nevelőotthoni társai életét pokoli nyüszítéssel keseríti, de ha kiszabadul a rácsok közül, akkor máshogyan is. Ez a riport arról a gyermekvédelemről szól, amely újratermeli a nyomorúságot, erkölcs és gátlás nélküli fiatalokat nevel, túl nagy eséllyel prostituáltakat és börtönlakókat. Miközben a létező legjövedelmezőbb befektetés volna a szegénység és a tudatlanság felszámolására költeni az adóforintokat. TÁRSADALMI CÉLÚ HIRDETÉS
(Forrás: Népszava)
2019.11.12.
A belügyminiszterhez fordult Baranyi Erdoganék iskolája miatt
Pintér Sándor belügyminisztertől kért tájékoztatást hétfőn Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere a kerületben helyet kapott török alapítványi Maarif Általános Iskola és Gimnázium működésével kapcsolatban. „A sajtóból szerzett információk alapján úgy tudom, hogy jövő szeptembertől a török elnök legszűkebb köreihez tartozó magánemberek nyitnak iskolát Budapesten, épp a kilencedik kerületben” – kezdte a közösségi oldalán is közzétett levelét Baranyi.A polgármester egyebek mellett kiemelte: szokatlannak tűnik, hogy egy külföldi állampolgár által alapított, alig pár hónapos szervezet kevesebb, mint egy hónap alatt meg tudja szerezni a magyar kormány illetékes hatóságától és a kormányszervétől a működéshez, induláshoz szükséges engedélyeket,
(Forrás: Népszava)
2019.11.12.
A Nemzeti Bántalmazás Rendszere
Kiverték két fogát és eltörték több bordáját egy 15 éves fiúnak egy fiatalkorú banda tagjai a Széll Kálmán téren, kés is volt náluk. De ez a riport nem róluk szól. Nem is arról a 11 éves lányról, aki talán éppen a fogtörés, vérömlés idején ugrott le 15 éves szexpartneréről, amikor rájuk nyitott a gyermekfelügyelő. És nem is arról a fogyatékos óvodáskorúról, aki nevelőotthoni társai életét pokoli nyüszítéssel keseríti, de ha kiszabadul a rácsok közül, akkor máshogyan is. Ez a riport arról a gyermekvédelemről szól, amely újratermeli a nyomorúságot, erkölcs és gátlás nélküli fiatalokat nevel, túl nagy eséllyel prostituáltakat és börtönlakókat. Miközben a létező legjövedelmezőbb befektetés volna a szegénység és a tudatlanság felszámolására költeni az adóforintokat. TÁRSADALMI CÉLÚ HIRDETÉS
(Forrás: Népszava)
2019.11.12.
Kilenc évfolyamos iskola: szorít az idő, még sincs válasz a kérdésekre
Bevezetik-e a magyar iskolákban jövő szeptembertől az óvoda és iskola közötti előkészítő évfolyamokat? Ha igen, akkor kik és mi alapján járnának oda? Kik és mi alapján foglalkoznának velük? Összefügg-e a bevezetés az iskolaérettségi protokoll változásaival? Tíz hónappal a következő tanév kezdete előtt egyikre sincs válasz, a minisztérium hallgat és a kormányra mutogat.
(Forrás: hvg.hu)
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktúra kerülnek meghatározásra. A közös ágazati tartalmak oktatására a leendő 3 éves szakképző iskolai képzésben a 9. évfolyamon, a technikumban a 9-10. évfolyamokon kerül sor. A szakképesítések a kapcsolódó gazdasági terület jellegétől, tagoltságától, összetettségétől függően szakmairányokat is tartalmazhatnak, amelyek speciális szakmai tartalmak elsajátítását biztosítják" - írja az Oktatási Hivatal a közleményben.
(Forrás: eduline)
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe kerülnek, dolgozni kezdenek a nők is. Ám a családi munkamegosztás marad. Marad a nyolc óra munka mellé az összes teher, a mosás-főzés-takarítás, a gyerekek gondja, ha van, az állatok etetése, no meg a hivatali ügyek intézése, az orvos, a bevásárlás, a kölcsönkérés, a szülői értekezlet, a nagyszülők ápolása, a rendelkezésre állás a férjnek, mindenben. És a két terület együtt nem megy. Nyolc óra munka után nem megy ugyanaz, mint ami addig ment, amíg a nőnek csak a család volt a “munkája”. Pár hónap és kimerülnek. Nem bírják.
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilágosították, hogy az adott cég nem „egy” partner, hanem „a partner” (a magyar kormány kérésére nyilván). Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) esetében pedig olyan ember „dolgozott” a Microsoftnak az OFI által fizetett munkáért – ráadásul álnéven -, aki az OFI alkalmazottja volt.magyar
(Forrás: Magyar Hang)
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt történelemkönyvet, amely a Népszabadság akkor írása szerint között rokonszenves figuraként ábrázolta Hitlert, Horthy Miklóst. A nyolcadikosok abból tanultak továbbra is, csak a vitatott részeket átdolgozták. Az erkölcstankönyveit is sok bírálat érte, abból olyanokat idéztek, hogy "az ember egyik legfőbb erénye a vallásosság", és hogy a „sok befogadott nép szétbomlasztotta az országot”. Egy 2004-es könyvében pedig az szerepelt,a Tanácsköztársaság kommunista vezető alakjai a zsidóságból kerültek ki, és sok ember halála szárad a lelkükön,
(Forrás: hvg.hu)
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezetében hatni: egész pontosan a Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnáziumban, aminek az igazgatója. Vekerdy Tamás és legidősebb fia, Dániel először nyilatkoznak közösen, mi pedig mindent megkérdeztünk tőlük, amit egy tanévnyitó előtt fontosnak éreztünk. Gyárfás Dorka interjúja.
(Forrás: wmn.hu)
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon. Az iskolai szelekció jelentős növekedése a társadalom kasztosodását, a társadalmi csoportok közötti különbségek egészségtelen mértékű növekedését eredményezi. A társadalmi integrációt veszélyeztető folyamatok mindenki számára káros következményekkel járnak. Ideig óráig a szelekcióval, az ezzel szinte szükségszerűen együtt járó diszkriminációval, vagyis a társadalom egyes rétegeinek még rosszabb helyzetbe taszításával előnyök biztosíthatók a középrétegek és a felül elhelyezkedők számára, de ezek a folyamatok szükségképpen a visszájukra fordulnak, ha „beérnek” a ma rossz intézkedései által gerjesztett hatások.
(Forrás: tani-tani online)
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, és nagyon rosszul érzi magát jelenlegi munkahelyén. A lehetőségek közül senki sem válaszolta azt, hogy elégedett a jelenlegi körülményekkel. A családos pedagógusok 100%-a éppen csak vagy nagyon nehezen tud megfelelni a család által elvárt kötelezettségeknek. A válaszadó pedagógusok 18%-a pedig az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályáját. 25%-a úgy ítéli meg, hogy nincs lehetősége változtatásra (nyugdíj előtt áll, lakhelyén nincs lehetőség máshol dolgozni).
(Forrás: eduline)
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik a gimnáziumot, mint az elmúlt években, és bár a szakgimnáziumok apró növekedést könyvelhettek most el, onnan az utóbbi tíz évben szinte menekültek a gyerekek. A felsőoktatásban van ugyan némi elmozdulás a „termelő szakok” felé, de ez leginkább az informatikusokra igaz, és még mindig a társadalomtudományok viszik a prímet.
(Forrás: hvg.hu)
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembertől életbe lépő változtatásokat, amelyek ellen szombaton a Kossuth térre diákok tüntetést szerveztek. A törvénymódosítás annyi különböző területen hoz változást az iskolák mindennapjaiba, hogy sokan elveszve érezhetik magukat a módosított jogszabályok gyűrűjében. Viszont vannak az országban jó páran, akik nem akarták tétlenül nézni, ahogy a tanárok, a diákok és a szülők teljesen elvesznek az intézkedés okozta információhiány által teremtett káoszban.
(Forrás: 24.hu)
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltörlését.Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője a mai sajtótájékoztatón arról beszélt, a köznevelési törvény módosításának egész szellemisége alkotmánysértő, a jogállamiság alapvető követelményeit nem tartja be sok pontban.
(Forrás: mérce)
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomdában dolgozott, ahol a középszintű írásbeli érettségi vizsga feladatsorait nyomtatták ki. Ezek a dokumentumok a vizsgák megkezdéséig korlátozott terjesztésűnek minősülnek, vagyis a feladatokat az érettségi előtt tilos nyilvánosságra hozni, jogosulatlanul megszerezni, módosítani vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tenni. A vádlott a feladatsorok nyomtatása előtt titoktartási nyilatkozatot tett, ezért tettét büntetőjogi felelőssége teljes tudatában követte el.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.08.31.
Palkovics László: Tíz év után először többen választották a szakképzést, mint a gimnáziumot
A szakképzés és a felnőttképzés rendszerszintű megújítását és továbbfejlesztését meghatározó kezdeményezéssel a kormány célja a pályaválasztás előtt állókkal még inkább elhitetni, hogy a jól végzett szakmunka nemcsak versenysikert hozhat, hanem megélhetést is biztosít a családnak, valamint hozzájárul Magyarország gazdasági sikeréhez – hangoztatta a miniszter.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.08.31.
Már a buktatáshoz is fáradtak a tanárok
Ne örüljön, aki a bukási és évismétlési számok látványos csökkenése mögé a magyar oktatási rendszer problémáinak elpárolgását képzeli. Az általunk megkérdezett tanárok és intézményvezetők szerint szó sincs erről, csupán a buktatások körüli harcokba, és az ezzel járó plusz munkába fáradtak már bele az egyre lestrapáltabb tanárok. Esetleg a nehezebben tanítható, hátrányos helyzetű diákok közül mentenek meg egyre többeket az évismétléstől a jövőjükért aggódó pedagógusok. De hiába, a korai iskolaelhagyók száma a bukási statisztikák javulása ellenére nem csökken.
(Forrás: abcug.hu)
2019.08.31.
Itt ragyog, ott fakó: tanévkezdet Miskolcon
Észak-Magyarország és Miskolc első magániskoláját, a Hell Csoport finanszírozásával elkészült Avalon International Schoolt pénteken adták át. Az óvodások után havi 120 ezer forint térítési díjat, az iskolásoknál 240 ezer forint tandíjat kell fizetni. Utóbbiaknak még egy kezdőcsomagot is meg kell venniük 60-70 ezer forintért, amiben az egyenruhájuk, pólók, melegítők, egyéb kiegészítők lesznek. Nemcsak az iskola filozófiája szokatlan a magyar közoktatás keretei között – mint a megnyitón elhangzott, a nyitottságra, a globális világszemléletre, a környezet fenntarthatóságára és az egymás megértésére, befogadására épülő Cambridge-i rendszert alkalmazzák majd –, de maga az épület is unortodox módon épült fel, ismerve a hazai viszonyokat. A város határában lévő hajdani Sárga Csikó Étterem és Hotel helyén ugyanis rekordgyorsasággal, márciustól elkezdve mindössze öt hónap alatt húzták fel az 5000 négyzetméteres alapterületű új, angol stílusú épületet, amelynek a környezetét is rendbe tették, parkosították.
(Forrás: népszava)
2019.08.31.
"Szegény legény vagyok én" - a Keletinél tartott performanszt a Pedagógusok Szakszervezete
Performanszt tartott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szombat délután a Keleti pályaudvarnál – a szakszervezet elnöke azt mondta, ha a kormány rövid időn belül nem rendezi az oktatásban jelen lévő problémákat, néhány éven belül nemhogy szaktanár, olyan pedagógus sem lesz, aki felügyeletet biztosítana a tantermekben, csoportszobákban.
(Forrás: hvg.hu)
2019.08.31.
A posta szerint minden iskolába megérkeztek a tankönyvek
A Magyar Posta és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. összesen 13 millió tankönyvet szállított ki 4091 iskolába. Az iskolák a megjelölt időben vehették át a raklapokra csomagolt könyveket, így mindegyik intézmény felkészülten fogadhatja a tanítási év első napján a diákokat.Panulin Ildikó, a Magyar Posta szóvivője a közlemény szerint azt mondta, a szállítást a tervek szerinti 20 munkanap alatt, a megadott határidőre befejezték, a postások naponta átlagosan közel 200 iskolába mentek el, ahol tételesen, hiánytalanul átadták a könyveket.
(Forrás: hvg.hu)
2019.08.31.
Országos diáksztrájkot hirdettek a Kossuth téri tüntetésen
A köznevelési törvény módosítása ellen tüntetnek a Kossuth téren, szeptember 13-ára diáksztrájkot jelentettek be.A köznevelési törvény módosítása ellen tüntetnek a Kossuth téren, szeptember 13-ára diáksztrájkot jelentettek be.A pár hete elfogadott jogszabály csökkenti az alternatív iskolák szabadságát, állami hivatal dönt majd a magántanulói státuszról, az iskolakezdés lehetősége is veszít rugalmasságából, az iskolaigazgató kinevezésébe sem lesz beleszólás.A tüntetést két waldorfos diák, Nógrádi Áron és Verseghy Viktória szervezte, velük beszéltünk a tüntetés előtt.
(Forrás: hvg.hu)
2019.08.30.
Pedagógusok Szakszervezete: Ha így folytatják, 10 év múlva nem lesz pedagógus
A pedagógusok túlterheltségére és a pálya elöregedésére figyelmeztetett Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a tömörülés pénteki budapesti tanévnyitó sajtótájékoztatóján.Az óraszámok csökkentése kardinális kérdés, az elmúlt időszak problémáinak alapja – mondta. Ragaszkodtak a fix heti óraszámokhoz – idézte fel. Hozzátette: reménykeltőek voltak az egyeztetések, még arra is volt esély, hogy már a mostani tanévben emelkedjenek a bérek. Mérhetetlenül elkeseredtek, amikor látták, hogy sem a jövő évi költségvetésben, sem a köznevelési törvényben nem látták viszont mindezt – jegyezte meg Szabó Zsuzsa, aki szerint ez a tanév is ugyanúgy kezdődik, mint az elmúlt évi, azaz semmi nem változott.
(Forrás: hvg.hu)
2019.08.25.
Tízezrekbe kerül az iskolakezdés, sokan csak hitelből tudják megugrani
A REGIO Játék idei kutatása szerint alapvető tanszerekre 10-15 ezer forintot, iskolatáskára további 5-15 ezer forintot költenek a családok, 10 ezer forint alatt az esetek csupán 12 százalékában áll meg a végösszeg. A Vatera saját felhasználói körében végzett online kérdőíves felmérést, az eredmények szerint a legtöbben átlagosan 15-25 ezer forintot költenek gyermekenként az iskolakezdés idején. A GKI Digital felmérése szerint a vásárlási rohamban átlagosan 50 ezret költenek a szülők, gyermekenként. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint pedig átlagosan 15,6 ezer forint volt egy iskolásra jutó összes iskoláztatási költség tavaly.
(Forrás: népszava)
2019.08.25.
Microsoft-botrány: szerződéseket kért be az ügyészség
A Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya egy levélben arra kérte az Esterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatóját, hogy legkésőbb augusztus 26-ig küldje meg “a Microsoft vagy azzal egyenértékű szoftverlicencek és kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére megkötött közbeszerzési szerződéseket, és azok előkészítő iratanyagát is a Fővárosi Főügyészségnek” - számolt be az Atv.hu.
(Forrás: napi.hu)
2019.08.25.
Segítség, nem merem alternatív iskolába íratni a gyerekem!
Nyár közepén fogadta el az országgyűlés azt a törvénymódosítást, ami több szempontból is megbolygatja az eddig megszokott oktatási rendet. A magántanulóságot felváltja az egyéni munkarend, az alternatív iskoláknak újra kell írniuk a tantervüket az eddigieknél jóval szigorúbb feltételek szerint. Néhány saját tantervet követő iskola ezzel komoly döntéshelyzetbe kerül, mennyit enged a koncepcióból, amire az intézmény épül.Ha állami, akkor biztonságos? Sokan, akik eddig tudatosan választottak alternatív iskolát a gyerekük számára az állami oktatás helyett, most elbizonytalanodtak: min múlik ezeknek az iskoláknak a jövője? Jó döntés alternatív sulit választani a gyereknek, vagy a jelenlegi helyzetben ez ugrás a sötétbe?
(Forrás: Nők Lapja Café)
2019.08.24.
Gulyás: az aktuális komoly feladatok indokolják, hogy a közoktatást ismét államtitkár felügyelje
A kormány úgy döntött, hogy a felsőoktatás irányítása az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
(Forrás: eduline)
2019.08.24.
„Nem több nyelvvizsgát, hanem kevesebb diákot akar a kormány”
Szél Bernadett szerint ha az általa megismert dokumentum valóban egy nyelvoktatási stratégia, akkor nem sok jóra lehet számítani. – Semmilyen konkrétum nincs benne, csak korábbi kutatások, statisztikák összefoglalói. A színvonala legfeljebb egy elsőéves egyetemi tudományos diákköri dolgozatnak felel meg. Ezt nem lehet stratégiának nevezni – fogalmazott. Állítása szerint a 2020-as nyelvvizsgaszigorról alig esik szó az anyagban, ám például az benne van, hogy a szerzők szerint a közmédia M5-ös csatornája kitűnő az idegennyelv-tudás fejlesztésére.
(Forrás: népszava)
2019.08.24.
Ők lehetnek a felsőoktatást hirtelenjében bekebelező Palkovics új emberei nepszava.hu Publikálás dátuma 2019.08.23. 08:22
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán közölte, hogy idén szeptember elsejétől az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül át a felsőoktatás irányítása. A közlemény szerint az átszervezést Palkovics László ITM-miniszter kezdeményezte. A köznevelés irányítása az Emminél marad, önálló államtitkársággal, Maruzsa Zoltán eddigi helyettes államtitkár vezetésével.
(Forrás: népszava)
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni. Most tavasszal úgy volt, államosítják iskolánkat. Azt a pár hónapot senkinek nem kívánom. Az járt a fejemben, vagy ezeket a gyerekeket tanítom, vagy senkit. Nem arra születtem, hogy a felső közép csemetéi elé álljak ki a katedrára, inkább lehúzom a rolót, s indulok sajtot csomagolni Franciaországba, Rokfortba, (egy rokonom rég kint van, segít, beállok a szalag mögé, legalább nyugtom lenne, s beosztással spórolnék annyit, amennyit ma idehaza keresek). Gyerekkorom hidasi cigánytelepéről az én generációmban vagyunk úgy százan, abból legalább harmincan nyugaton melóznak, gyárban. Jó ott nekik. Ott ők nem cigányok, hanem megbecsült munkások, s a gyerekeik nem cigány osztályba járnak, mert arrafelé nincs olyan.
(Forrás: 24.hu)
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos játékokkal játszik, hanem a laptopján az akadémia videóit nézi, majd feladatok megoldásába kezd, pedagógusok pedig konferenciákon mutatják be, hogyan lehet osztálytermi környezetben használni a felületet.
(Forrás: Qubit)
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmondó International School of Debrecen (ISD) névre fog hallgatni. A szinte teljesen adófizetői pénzből megalakított, de a tervek szerint borsos tandíjat is felszámító műintézményről már látványtervek is nyilvánosságot láttak: az összesen 4 milliárdból épülő iskolában lesz gumiborítású focipálya, uszoda, wellness, remekül felszerelt tantermek.
(Forrás: mérce)
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi, és felváltva gyűlölöd a bankokat, a menekülteket, a pedagógusokat, a médiát, a kutatókat, stb. a központi ugráltatásnak megfelelően. Azért kell az egyre ostobább törvényeket hozni, hogy értelmetlen csuklóztatás, függőség legyen, hogy állandóan büntiben érezze magát mindenki, és behúzza fülét-farkát.
(Forrás: hvg.hu)
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet és a társadalomtudományok között.A műhely kezdeményezője Tamáska Máté, aki Sárkány Péterrel közösen 2017-ben már megjelentetett egy tanulmánykötetet a témában (A tanulás helyei: iskolaépítészet, Martin Opitz Kiadó).
(Forrás: tani-tani online)
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kihűlnek a gyerekei reggelre? A választ megadja, hogy kihűlt gyerekekről nem hallunk (szerencsére), de folyamatosan lehet hallani a vidék felelőtlen tüzelési szokásairól, a levegőszennyezésről. Alternatíva nem kínálkozik. Mintha az országban csak egy bizonyos anyagi szint fölött élő embereknek kedvezne minden. Aki az alatt van, az pedig, mintha nem létezne. A szabályok pedig mindenkire vonatkoznak. Azokra is, akik élethelyzetük folytán képtelenek betartani azokat. Vajon az ilyen, és ezekhez hasonló problémák megoldásán ki gondolkodik el?
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli életszakaszához adunk most praktikus, pénztárcasimogató tanácsokat – az előrelátó pénzügyi tervezéstől az apró gazdálkodási trükkökig.
(Forrás: hvg.hu)
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanuló fiataloknak. A Deviszont sok mindenről szól: bizalomról és elfogadásról, tudásról és tanulásról, megismerésről és megértésről, egyénről és társadalomról – egy közösségről, amiben hiszünk. Most pedig megmutatjuk, hogy miért.
(Forrás: mérce)
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén kapják meg a családok. Ezek mellett a helyi önkormányzat gyerekvédelmi kedvezménnyel támogatja a családokat, a munkáltatók pedig cafateria formájában segítenek az iskolakezdésben.A NOE augusztus 1-jén egy áruházlánccal közösen tanszergyűjtési akciót indított. Az adományokat szeptember elejéig várják a gyűjtésben részt vevő – a noe.hu honlapon megtalálható – huszonnégy áruház kijelölt gyűjtőhelyén.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.08.11.
Szigorúan keresztény életvitelű takarítónőt keresnek egy szombathelyi iskolába
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is érdekesnek találhatja azt az álláshirdetést, amit a Sugó-parti Közéleti portál nevű Facebook-oldal talált és osztott meg. Az újságban közzétett hirdetésben a Boldog Brenner János Általános Iskola Kollégium és Gimnáziumba keresnek takarítót, teljes munkaidőre, délutáni munkabeosztással – és "kimondott elvárásuk a keresztény életvitel is. Az azonban nem elég, ha a jelölt a hasára ütve gyakorló kereszténynek vallja magát, példás életvitelét plébánosi ajánlólevéllel kell igazolnia."
(Forrás: népszava)
2019.08.11.
A szülők szerint nem tiszta a magántanulókra vonatkozó új szabályozás
Szeptembertől az Oktatási Hivatal szakemberei döntik majd el, hogy ki lehet magántanuló. Az InfoRádiónak nyilatkozó Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője emlékeztetett: eddig az igazgatók döntötték el, ki kaphat ilyen státuszt. Több család, akinél a gyermek magántanuló, jelezte, hogy szerintük az új eljárás nem tiszta – hangsúlyozta a Dobos Orsolya. A kérelmet eddig az igazgató bírálta el, azonban nem létezett olyan szempontrendszer, amit alapul kellett vennie a döntéshez.
(Forrás: infostart)
2019.08.11.
Nem érettségiztethet jövőre a Szinyei Merse Pál Gimnázium, leváltották az igazgatót
Leváltották az igazgatóját, és nem érettségiztethet a következő, 2019/2020-as tanévben a Szinyei Merse Pál Gimnázium az idei érettségi körül kialakult problémák miatt. Ezt a leváltott igazgató, Tóth Gábor megerősítette az Indexnek. Az intézményvezetői megbízását augusztus 15-i hatállyal visszavonták.Szombaton az egyik szinyeis zárt csoportban megjelent egy bejegyzés, miszerint a Szinyei Merse Pál Gimnázium esti tagozatának idei érettségije körüli botrány miatt egy tanévre megvonták a teljes iskola érettségi vizsgaszervezési jogát, tehát a következő tanévben a végzős diákok nem tudnak majd érettségizni a gimnáziumban.
(Forrás: index)
2019.08.11.
A három hazai tanár, aki miatt tényleg jó iskolába járni
A Dívány.hu és a Lidl idén harmadik alkalommal hirdette meg Az Év Szupertanára versenyt, melyben olyan tanárok jelentkezését vártuk, akik kreatív és egyedi módszereikkel igyekeznek színt vinni az oktatásba, akiket nem köt béklyóba egy tankönyv, akik tudnak és mernek alkalmazkodni a 21. század kihívásaihoz. Versenyünkre rengeteg izgalmas pályázat érkezett, a beküldött pályamunkák közül pedig háromtagú zsűri választotta ki a három legjobbat, akik most a fődíjért versenyezhetnek.
(Forrás: index)
2019.08.09.
Kiderült, milyen szerződés alapján ír bele a NAT-ba havi 480 ezerért Takaró Mihály
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban azt állította, hogy a tárcával nincs szerződése Takarónak, ám azt nem cáfolta, hogy Takaró részt vesz a kerettanterv átdolgozásában. Most Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdéseire válaszolva Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy a Hajnal Gabriella vezette, közel ötven szakértőből álló kerettantervi munkabizottságok egyik tagja valóban Takaró Mihály, aki a magyar nyelv és irodalom kerettantervi bizottságban dolgozik.
(Forrás: hvg.hu)
2019.08.09.
Uzsora - Elszabadul a pokol
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója ismeri a helyzetet. Az alapítvány 27 településen dolgozik. A leglényegesebb tapasztalata az, hogy az állam nincs jelen a problémás területeken. Pedig ahol nincsenek meg azok a szolgáltatások, amelyek tényleg élhetővé tesznek egy falut, az gyakorlatilag halálra van ítélve. Nem lehet azt elvárni persze, hogy a busztársaság veszteséges járatokat üzemeltessen, hogy a posta fenntartson egy hivatalt, hogy egy üzletlánc ráfizetéses boltot tartson nyitva, hogy valaki munkahelyeket teremtsen. Az államnak lenne itt fontos szerepe. Amennyiben nem lép közbe, az történik, amit látunk. Dívik a feketemunka, megjelennek az uzsorások, virágzik az illegális cigarettakereskedelem. Amíg ezek nem lépnek át durván egy határt, addig a hatóságok szemet hunynak.
(Forrás: KLubrádió)
2019.08.09.
Felvételi, nyelvvizsga, jogsérelem – felmentettek próbálkozásai és kudarcai
A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya 2019. március 14-én kelt levelében arra kérte Bódis József oktatásért felelős államtitkárt, hogy oldja fel ezt az ellentmondást, és állásfoglalásban nyilvánítsa ki, hogy a középiskolai tanulmányaik során szakvélemény alapján az idegen nyelv értékelése alól felmentett tanulók számára a nyelvvizsga 2020-tól sem lesz követelmény az egyetemi felvételi eljárás során. A levélre semmilyen válasz nem érkezett,ezért a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Dr. Trencsényi László június 17-én újra írt a hivatalvezetőnek, ismételten kérve válaszát vagy egy személyes találkozás lehetőségét. Egyelőre erre a megkeresésre sem érkezett reakció.
(Forrás: mérce)
2019.08.09.
Elvittek több gyereket a fóti gyermekotthonból
Az elmúlt két hónapban hét gyereket is áthelyeztek a fóti gyermekotthonból: másik otthonba vagy családjukhoz kerültek. Az igazgató szerint ebben nincs semmi rendkívüli, nyáron mindig nagy a mozgás az intézményben. Az Abcúgnak beszélő szakemberek viszont furcsának tartják, hogy olyan nehéz sorsú gyerekek is elkerültek onnan, aki még egy évet sem töltöttek az otthonban. Az is ritka, hogy egyszerre ennyi gyerekeket sikerül hazagondozni. A kormány az év elején üzente meg, hogy bezárja a fóti intézményt, azóta viszont nem hajlandó elárulni, mikor kerül sor az átszervezésre.
(Forrás: abcug.hu)
2019.08.09.
Idén még lehetnek magántanulók
Aki augusztus végéig benyújtja a magántanulói státus iránti kérelmét, annak még a jelenlegi szabályok szerint az igazgatók bírálják el a beadványát, és egyelőre nem érinti változás azokat sem, akik a jövő tanévre már korábban megkapták az otthoni tanuláshoz szükséges engedélyt. Szeptembertől viszont az Oktatási Hivatal kezébe kerül a döntés, és legkésőbb egy éven belül minden jogviszonyt felülvizsgálnak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.08.09.
Hatszázmillió forintot osztanak szét az oktatásban
Mintegy 652 millió forint értékű oktatási témájú pályázati csomag jelent meg a napokban, amelyre szeptember 6-ig jelentkezhetnek a köznevelési intézmények, egyetemek, oktatási szervezetek. A határon inneni és túli érdeklődők a tanulmányi és művészeti versenyektől kezdve az innovációs kezdeményezésekig számos tehetséggondozó programra nyerhetnek vissza nem térítendő támogatást. A kormány kiemelten kezeli a természettudományos és a szakképzési programokat, de önálló keretet kaptak az óvodák is.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.08.09.
Nyelvi viharok dúlnak a németországi iskolákban
A gyermekek több mint harmada migrációs környezetből érkezik. Két német tartományban is megkezdődött már az iskola, miközben a vakációról lassan visszatérő közvélemény máris Carsten Linnemann CDU/CSU-frakcióvezető-helyettes felvetését vitatja. Ő úgy véli, nincs helyük az iskolában azoknak a gyerekeknek, akik alig értenek németül. Egy lapunknak nyilatkozó szakember szerint a fő gond sokszor inkább a bevándorlócsaládok felfogásával van.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.08.09.
Vakon szabják át az OKJ-rendszert Juhász Dániel
Átfogó felülvizsgálat nélkül tervezi átalakítani az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) és a szakmaszerzés rendszerét – állítja Palotás József. A Pedagógusok Szakszervezetének szakértője korábban évtizedekig dolgozott a szakképzés és felnőttképzés területén, 2013-2014 között a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságát is vezette, 2014-ben pedig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettesévé nevezték ki. Pozíciójáról 2016-ban önként mondott le. Az OKJ-rendszer hamarosan bekövetkező átalakítását szakmaiatlannak és elsietettnek tartja.
(Forrás: nép)
2019.08.09.
Matematikailag vezették le, hogy nem is volt olyan nehéz a matekérettségi
A dolgot talán a legegyszerűbben onnan foghatjuk meg, ha megnézzük, milyen átlageredmények születtek az elmúlt években a középszintű matematikaérettségiken. A mai érettségi rendszernek köszönhetően már minden vizsgaeredmény nyilvános – természetesen név nélkül. Feltételezhetjük, hogy ha valamelyik évben jobb az átlag, akkor a tesztsor valamivel könnyebb volt, amikor pedig alacsonyabb, akkor nehezebb. A kérdés az, vannak-e nagy eltérések az elmúlt évek átlagaiban. Itt látható a 2007 és 2019 közötti májusi középszintű matematikaérettségik összesített átlageredménye (megoldottsága).
(Forrás: index)
2019.08.07.
Államosított gyerekek
Az eddigi elmélet szerint hatéves korára egy gyerek eléri azt a fejlettségi szintet, ami az írni, olvasni, számolni tanuláshoz kell. Ám hogy ez mennyire megváltozott, jól mutatja, hogy annak ellenére is egyre több a tanulási problémákkal küzdő gyermek, hogy mind többen csak hét, esetenként nyolcéves korukban kezdték meg az iskolát. Fejlettebb országokban – például a svédeknél, finneknél – épp ezért hétéves korra emelték az iskolakezdést, de még így is az egyéni fejlettségi szint maradt fókuszban. Nálunk a gyerekek számok, strigulák, statisztikai adatok a központi nyilvántartásban. Rövid távon ez az egyszerűbb megoldás – a hosszabb távon jelentkező problémákkal majd foglalkozzon más.
(Forrás: népszava)
2019.08.07.
Ónody-Molnár Dóra: Vészhelyzet – A középosztály már kimenekítette a gyerekeit az állami rendszerből
Lapunk Radó Péter oktatáskutatóhoz fordult azt tudakolva, hogy lát-e valamiféle logikát vagy racionális megfontolást a nyár közepén elfogadott módosításokkal kapcsolatban.– A probléma, amit orvosolni akartak a magántanulói státusz szigorításával, nem szakmapolitikai, hanem kommunikációs jellegű. Az elmúlt években látszódik ugyanis, hogy egyre többen próbálják elhagyni az állami oktatást. A kormány kommunikációs problémája abban áll, hogy miközben felkínálta a középosztálynak a menekülési utat az egyre romló állami oktatásból a sokkal jobban finanszírozott egyháziba, mégis, a felső-középosztály legjobb érdekérvényesítéssel rendelkező csoportjai kilépnek a rendszerből, és a magántanulói státusz segítségével saját iskolát alapítanak. Ez kommunikációs válsághelyzet, hiszen a felső-középosztály magatartása aláássa az Orbán-kormány oktatáspolitikájának egyébként is gyenge lábakon álló legitimitását.
(Forrás: 168 óra)
2019.08.07.
„A sötét tömegek pórázát bárki megfoghatja” - interjú Gyarmathy Évával
A sajátos nevelési igényű, vagyis SNI-s gyerekek száma évről évre növekszik, már több mint 90 ezren vannak. Közülük nagyon sokan alternatív, alapítványi iskolákban tanulnak vagy magántanulóként teljesítik tankötelezettségüket. A magánintézmények mintegy 25 százalékkal több SNI-s diákkal foglalkoznak, mint az állami vagy az egyházi iskolák. Ha nem is mindegyikük, de jelentős részük hirtelen átkerülne az állami közoktatásba, az rövid időn belül katasztrófához vezetne. És akkor még nem is beszéltünk a többi különleges gyerekről, mint például a magatartási vagy tanulási nehézséggel küzdők vagy a kiemelkedően tehetségesek, akik szintén nem boldogulnak az állami keretek között.
(Forrás: népszava)
2019.08.07.
„Tanító vagyok, és az is maradok… de most elértem a határomat – Egy fiatal pedagógus nyílt levele
Talán egyszer újból bemehetnek egy osztályterembe úgy, hogy szabadon taníthatok és az igazi életre nevelhetem a gyerekeket.Addig pedig elkezdem élni a saját életem.Mi lesz veletek, gyerekek? A legnagyobb szomorúságom, hogy a mai társadalomban mintha senki nem törődne a felnövekvő generációval. A gyereknevelés a legfontosabb és legfelelősségteljesebb feladat, de alig fektetnek bele pénzt és energiát. Aztán, ha a gyerekeink nagy nehezen átvészelik az iskolai éveiket, legfeljebb reménykedhetünk, hogy félévente, évente hazarepülnek hozzánk.
(Forrás: WMN)
2019.08.07.
Jól járnak a fiatal pedagógusok: hamarabb jön a fizetésemelés
A mostani két év helyett már egy év után átléphetnek a gyakornoki fokozatból a pedagógus I. kategóriába azok, akik osztatlan tanárképzésben végeztek. Az érintettek korábban juthatnak hozzá a magasabb fizetéshez - többek között ez a változás is szerepel abban a köznevelési jogszabályokat érintő rendeletcsomagban, amely az augusztus 1-jei Magyar Közlönyben jelent meg.A döntés hallgatók ezreit érinti. Mint ismeretes, a pedagógus-életpályamodell első két évében a fiatalok gyakornoki fokozatban dolgoznak, mentor segíti a munkájukat, és a második év letelte után minősítő vizsga révén léphetnek feljebb a pedagógus I. kategóriába.
(Forrás: Pénzcentrum)
2019.08.07.
A Nemzeti alaptantervről – Kinek a műveltség, kinek az elnyomás
Az iskola rendszerét és tartalmát – akárcsak a történelmet – a hatalmon lévők írják, az ő szemükön keresztül látjuk a valóságot és magunkat. A közös műveltség az, amire valakik rámondják: az erősek hagyományát tanítjuk. Az lenne kívánatos, hogy bárhol is tanulsz, Buda vagy Baranya, ugyanazt tanuld és ugyanazt értsd alatta. Feltételezzük, hogy emiatt tudunk párbeszédet folytatni egymással, különben nincs közös hivatkozási alapunk. De miért teszünk úgy, mintha eddig lett volna? Mintha mindenki ugyanarról az alapról indulna, mintha az iskola nyelve mindenkinek a sajátja lenne, az általa számonkért tudás pedig azonos mértékben elsajátítható, csak akarni kell.
(Forrás: mérce)
2019.08.07.
2020-tól a köznevelésben minden diák ingyen kap tankönyvet
Jövő szeptembertől a köznevelésben minden diák ingyen fogja kapni a tankönyveket - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára csütörtökön Üllőn, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) raktárában tartott sajtótájékoztatón abból az alkalomból, hogy megkezdődött a tankönyvek és fejlesztő taneszközök szállítása az iskolákba.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.08.07.
12 ezer diák fizethet akár milliókat, mert nem fejezte be időben az egyetemet
A felsőoktatási állami ösztöndíj 2012-es bevezetése óta 333 ezer érintett fiatalból eddig 12 ezer hallgatónál állapítottak meg visszatérítési kötelezettséget – derül ki a Magyar Nemzethez az EMMI-től eljutott adatokból.Az államilag támogatott felsőoktatási képzés feltételei, hogy a megadott képzési idő másfélszeresén belül meg kell szerezni a diplomát, majd a következő húsz év alatt legalább annyi ideig Magyarországon kell munkát vállalni, mint ameddig az állam pénzén tanult az illető. Ha ezek valamelyike nem teljesül, akkor utólag fizetni kell, az oklevélszerzési határidő túllépése esetén a képzési költségek felét, a munkavállalási kritériumnál pedig a teljes összeget.
(Forrás: index)
2019.08.07.
Megtorpant a pedagógusképzésekre jelentkezők számának növekedése: friss adatok
Idén összesen 17 388-an jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre a felvételin, ez pedig valamivel elmarad a tavalyi 17 800, illetve a két évvel ezelőtti 18 183-tól. A ponthatárhúzás után a kicsivel több mint 17 ezer jelentkező közül 8975-en (ebből 8379-en állami ösztöndíjas formában) kezdhetik meg tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán.
(Forrás: eduline)
2019.08.05.
Kisfilmekkel veszik fel a harcot az iskolai buzizással
Mit lehet tenni, ha két leszbikus lányt “leszbikáknak” gúnyolnak a gimiben, amiért megfogják egymás kezét? Vagy akkor, ha egy meleg fiúnak összefirkálják a szekrényét, esetleg, ha egy tornatanár kipécéz magának valakit azért, mert nem tartja elég férfiasnak? Ilyen helyzeteket mutatnak be a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület érzékenyítő kisfilmjei, amiket a Pride-on is levetítettek volna, ha nem akadályozzák meg szélsőjobboldali aktivisták. Az Abcúgon most megnézheti az egyik filmet és azt is, hogyan reagáltak rá budapesti gimnazisták.
(Forrás: abcug.hu)
2019.08.05.
Ónody-Molnár Dóra:Budaörsön nem csitul a felháborodás, a tanárok nagyon dühösek
Wittinghoff Tamás – aki szerint a Fidesz üzent, a két iskolaigaazgatónak politikai okokból kell mennie – kérdésünkre elmondta, hogy Budaörsön azóta is óriási a felháborodás, és ez annak ellenére sem csitult, hogy a minisztériumban utólag mégis úgy döntöttek, a két intézményvezető egy évig még tovább igazgathatja iskoláját. A tiltakozás erejét jól mutatja, hogy két-három nap leforgása alatt 1800-an írták alá azt a petíciót, amelyet a két igazgató kinevezéséért indítottak. Ennek ellenére tart tőle, hogy a minisztérium nem fogja korrigálni korábbi döntését.– Nyár van, nem tudom, mi lesz az ügy folytatása, de mindkét iskolában nagyon dühösek a pedagógusok. És nem találok szavakat arra, milyen közleményt adott ki a helyi Fidesz az üggyel kapcsolatban. Szerintük az egész felháborodás mögött politikai hisztériakeltés zajlik. Írja mindezt a helyi Fidesz-elnök úgy, hogy ért is az oktatáshoz, hiszen korábban megszerezte magának az egyik helyi egyházi iskola vezetését – mondta a polgármester.
(Forrás: 168 óra)
2019.08.05.
Iskolai szegregáció – A tanárok receptkönyet kértek a roma gyerekekhez, az egyházak végtelenül cinikus szerepet vállaltak
A 2002 és 2010 közötti kormányok számos előremutató lépést tettek az iskolai szegregáció felszámolása érdekében, de a nagy struktúrák átalakításához, például a szabad iskolaválasztás felszámolásához nem volt politikai erejük. Így aztán könnyebben lehetett megvalósítani a Fidesz mestertervét, vagyis az iskolák államosítását, majd megteremteni az egyházak térnyerésével a helyi elit kiválasztását és konzerválását elősegítő rendszert. A változásra egyelőre semmi esély nem látszik. Kende Ágnes szociológussal beszélgettünk.
(Forrás: 168 óra)
2019.08.05.
Óriási a területi egyenlőtlenség: több mint 800 óvónő hiányzik
A szakma elöregedése egyébként az óvodapedagógusok körében is zajlik:a Pedagógusok Szakszervezetének előrejelzése szerint öt éven belül a jelenleg pályán lévő óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy, vagy elhagyja a pályát, utánpótlás pedig nem érkezik. Ráadásul az óvodapedagógusok bérhelyzete is siralmas, így nem csoda, hogy nem tolonganak a fiatal pályakezdők az intézményekben.
(Forrás: mérce)
2019.08.05.
Iskolába kényszerítenek minden hatévest, de rejtély, ki dönt az iskolaérettségről
Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője szerint jelenleg teljes a káosz. – Egyrészt a januári határidő túl korai, ilyenkor még sok szülő bizonytalan. Másrészt ha olyan döntés születik, amivel a szülő nem ért egyet, csak perelni tud, egy ilyen eljárás viszont hónapokig, akár az iskolakezdés utánig is eltarthat – mondta. Szerinte az is kétséges, hogy valóban szakmai döntés születik egy állami hivatalban: tízezres nagyságrendben érkezhetnek kérelmek, néhány hét alatt pedig képtelenség lesz részletes szakértői véleménnyel alátámasztott döntéseket hozni. Bódis József oktatási államtitkár egy nyilatkozatában megemlítette, az Oktatási Hivatalhoz (OH) kerülnek majd a halasztási kérelmek, ám Miklós György szerint az csak tovább bonyolítja a helyzetet, ha minden kérelmet központilag kell majd elbírálni.
(Forrás: Népszava)
2019.07.29.
Európa élvonalában a magyar óvodák
Az egyéni munkarend minden érintett tanuló számára továbbra is biztosítja a korábbi lehetőséget, azonban kizárólag valóban indokolt esetben – erről is beszélt a lapunknak adott interjúban Bódis József oktatási államtitkár a köznevelési törvény legutóbbi módosítása kapcsán. A változtatások nyomán jelentősen bővül az Oktatási Hivatal feladatköre.
(Forrás: Magyar Hírlap)
2019.07.29.
Bérolló: így húzott el a versenyszféra a pedagógusbérek mellett
A tanárhiány egyik oka a közgazdaságtan egyik legalapvetőbb törvényében keresendő: a munkerőhiánnyal küszködő versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek. Egy kezdő gimnáziumi tanár bére ezalatt 11 százalékkal nőtt. A bérolló nagyon kinyílt az elmúlt pár évben akkor is, ha a nettó béreket a nemzetgazdasági átlaggal hasonlítjuk össze.
(Forrás: Concorde blog)
2019.07.29.
A számok is bizonyítják: az oktatáson és az egészségügyön spórol a leginkább a kormány
Pont az oktatáson és az egészségügyön spórol a leginkább a kormány – írja a Népszava, amely a 2010-es zárszámadást vetette össze a jövő évi, 2020-as elfogadott költségvetés számaival. Az összevetésből kiderült, hogy épp a jóléti kiadások csökkentek jelentősen: míg 2010-ben a GDP 30,9 százalékát költötték e célra, jövőre az arány már csak 24,5 százalék, még ha egyébként milliárdokkal nagyobb összegről is van szó.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.29.
Sirassuk-e el az OKJ-s képzéseket?
Az új jegyzékben csak a hagyományos értelemben vett, széleskörű szakmai ismereteket tartalmazó szakképesítések szerepelnek majd. Egy-egy ágazaton belül minden szakma megszerzéséhez azonos alapkészségeket kell megszerezni. Ez nagyon fontos változás, hiszen a magyar iskola-rendszerben a tanulóknak 14 éves korban kell eldönteni, hogy szakmát és érettségit adó ötéves vagy csak szakmai végzettséget adó hároméves képzésben kívánnak tanulni, és az eddigi rendszerben nem volt lehetőségük választásuk korrigálására. Nagy probléma azonban, hogy az alapjaiban jó elképzelést tönkreteszi az erőltetett ütem. Nem tudni, továbbá, hogy mi lesz a humán szakképesítésekkel (Juhász Ágnes).
(Forrás: mérce)
2019.07.29.
Kényszerpálya: magánkiadós tankönyvek kerültek az államhoz
Két, tankönyvekkel foglalkozó magánkiadó is átadta több kiadványa kiadási jogát az állami tankönyvkiadónak, miután a törvényi szigorítás miatt nem tudták meghosszabbítani azok engedélyét és a tankönyvjegyzékre sem kérhették kiadványaik felvételét. A Krónika Nova Kiadó népszerű, Mohácsy-féle irodalomtankönyvei szeptembertől már az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének (EKE OFI) kiadásában lesznek elérhetők. Hasonlóképp járt a Műszaki Könyvkiadó Hajdu-matek könyvsorozata is.
(Forrás: Népszava)
2019.07.28.
Facebook a romasoron – Berobbant a szegregátumokba az okostelefon
Egy évtizeddel ezelőtt még mutatóba is alig akadt internet a hátrányos helyzetű kisfalvak leginkább lepusztult részein, különösen a romatelepeken. Mára alaposan megváltozott a helyzet, a legeldugodtabb zugokba is beköltözött a wifi vagy a mobilinternet; ha a felnőttek közül nem is mindenkinek, de a gyerekeknek általában már van okostelefonjuk. Nem a legújabb, legdrágább modellek közül való, inkább az olcsóbb fajtából, a mások által már megunt három-négy éves készülékekből. De arra, amire a szegregátumokban használják – facebookoznak, messengereznek, YouTube-videókat néznek, lövöldözős játékokat játszanak – pont megfelel. Szakértők szerint az okoseszközök megjelenése a legszegényebbek körében örvendetes fejlemény ugyan, de számos veszéllyel is jár.
(Forrás: 168 óra)
2019.07.25.
Addig tologatja az aktákat a kormányhivatal, amíg se érettségi, se felvételi
Nagyon fel van dúlva húsz személy, akik a budapesti Szinyei Gimnázium esti tagozatán végeztek. Illetve végeztek volna. Illetve, ők úgy tudták, hogy végeztek, csak egy túlbuzgó hivatalnok akadékoskodása meg a kormányhivatal teszetoszasága miatt most úgy tűnik, nemcsak bukják az érettségijüket, de ha mégis visszakapják, akkor sem tudnak idén már felvételizni, jövőre meg szinte esélytelenek lesznek.
(Forrás: 24.hu)
2019.07.25.
Új kifejezést talált a Klebelsberg Központ a tanárhiányra: természetes fluktuáció
Az államtitkár ugyanis azzal már nem büszkélkedett, hogy a pedagógushallgatók jelentős része sosem jut el addig, hogy tanítani kezdjen, és a pályaelhagyók száma is igen magas. z már csak az Emberi Erőforrások Minisztériumának válaszából derült ki, amelyet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére küldtek meg.Vegyük például a 2018/19-es tanévet: 12.634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést, diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pedagógus pályára lépők száma pedig éppen hogy csak meghaladta a 6 ezret. A lap megkereste Szűcs Tamást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét is, aki jelezte: számításaik szerint a kezdő pedagógusok mintegy 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát. Ezt vajon a Klebelsberg Központ elnöke beleszámítja a természetes fluktuációba? Vagy ennek majd más nevet adnak?
(Forrás: mérce)
2019.07.25.
Az autisták megkaphatják az otthongondozási díjat, a downosok továbbra sem
Módosították a gyerekek otthongondozási díjának (gyod) feltételeit, így már az autista gyereket nevelő családok is megkaphatják a bruttó 100 ezer forintos támogatást. Továbbra sem jár viszont számos Down-szindrómás, krónikus betegséggel, súlyos epilepsziával, cukorbetegséggel és ritka betegségekkel élő gyerek után. Újabb finomhangolásra lenne szükség, hogy azok, akik állandó felügyeletet igényelő gyereket nevelnek, biztosan megkaphassák a gyodot, és ne tagadhassák meg tőlük a támogatást, mondván, örüljenek, hogy nem “vak” vagy “béna” a gyerekük.
(Forrás: abcug.hu)
2019.07.25.
Háy János: A szerző megregulázása egy ócska kor emlékét idézi
Talán jobb lenne a Kik vagytok ti? kötetet a valós tartalma felől közelíteni, s akkor sem kritikus, sem tanár, sem irodalomtörténeti szakember nem érezné a saját szakszerűségét fenyegetve. S talán észrevenné, hogy nem azt írtam, hogy Petőfi jambusban írta a népdalokat, hanem, hogy Bajza József erőltetése ellenére felhagy a szimultán verseléssel, s ha valami időmérték marad a versben, az a nem- szándékolt jambus, amiről többször írom, kicsit olyan, mintha a beszélt nyelv ritmikája volna. Talán észrevenné, hogy milyen rajongással írok Aranyról, különösen az öregkori költészetéről. S hogy valójában, mennyire bizalmasan és szeretettel közelítek minden, a kötetben szereplő alkotóhoz, azokhoz is, mint Berzsenyi, akinek az olvashatóságát valóban kérdésesnek tartom. A figyelmetlen vagy sokszor láthatóan rosszindulatú olvasatok miatt némely kritika tényleg úgy hatott, ahogy korábban utaltam rá, mintha nem arról volna szó, amit én írtam, hiszen szóba sem kerül a kötet tényleges tartalma, az abban felvetett valós problémák.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.25.
Vekerdy az oktatási rendszerről: "Állampolgárok helyett engedelmes rabszolgákat nevelünk"
MN: Az alternatív iskolák gyakorlatában mit hozhat az új szabály a legfeljebb 30 százalékos eltérésről? VT: Nehéz megjósolni, mert Magyarországon mindig vannak ügyeskedések, kiskapuk, kibúvók és egyéb mellékutak. Ez nemcsak az iskolarendszerben, de általában az életben sem egészséges, tévútra viszi az emberek és a gyerekek gondolkodását. Kollégáim már az ántivilágban is gyakorta mondták, hogy „majd behúzom a tanterem ajtaját, és azt csinálok, amit akarok”. Tegyük hozzá, ez azóta megnehezedett. A Kádár-korban vagy a rendszerváltás után úgy tartottuk, hogy az iskola betegítő és gyilkos, s azt hittük, ennél rosszabb már nem is lehet. Sajnos lehet rosszabb, ezt most már tisztán látjuk.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.07.25.
Egyre jobban teljesítenek az érettségizők angolból: itt vannak az idei statisztikák
A matematikán kívül szinte minden tantárgyból jobb eredménnyel zárult az idei érettségi, mint a tavalyi. Matekból azonban az idén vizsgázók többsége még az 50%-os átlagot sem teljesítette, ezzel a 2019-es eredmények az elmúlt három év legrosszabbjainak számítanak. Most megnéztük, hogyan alakultak a középszintű angol- és németérettségik átlagai az elmúlt években. Angolból, illetve németből is javítottak a diákok, a tavalyi 3,76-ról 3,95-ra emelkedett az angoljegyek átlaga, 3,52-ről 3,6-ra pedig a németérettségi jegyek átlaga.
(Forrás: eduline)
2019.07.24.
Megtanítjuk a kamaszlányoknak, hogy mondhatnak nemet
A PATENT Egyesület szexuális felvilágosító és erőszak-megelőző projektje, a “Turn Me On – Kapcsolódj be!” két év alatt körülbelül ezer diákhoz jutott el. Mivel az iskolákban csak minimális szexuális felvilágosítást tartanak, a projekt célja, hogy valós tudást adjanak a diákoknak erről a témáról, és eloszlassák az erőszakkal kapcsolatos mítoszokat is. A szexuális felvilágosítással szeretnék elérni, hogy a fiúk ne gyakorolják a pornóban látott erőszakos aktusokat, a lányok pedig ké
(Forrás: abcug.hu)
2019.07.24.
26 évig vezette a neves gimnáziumot, de idén már „a helyi erők nem engedik”, hogy újrázzon a zalaegerszegi Zrínyi igazgatója
A zalaegerszegi Zrínyi Miklós gimnázium országos szinten is megállja a helyét, ám most mégis igazgatóváltás lesz. Az intézményt 26 évig vezető Horváth Attila idén pályázott újra az igazgatói posztra, és ezt a tantestület 48:0 arányban támogatta, ahogy az iskola alkalmazottai és a szülői munkaközösség is. Az elsöprő többség azonban épp az ellenkezőjéről győzhette meg a „központot”, mert a minisztérium végül nem fogadta el Horváth pályázatát. A posztra egyébként rajta kívül egy jelentkező volt, de ő is visszalépett.
(Forrás: 444.hu)
2019.07.24.
A pedagógushallgatók feléből sem lesz tanár
lőfordul, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatók kevesebb mint fele jut el addig, hogy iskolában tanítson – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére küldött válaszából. Vagyis hiába kommunikálja a kormány évről évre sikerként a tanári képzésekre jelentkezők számának növekedését, az Emmi adatai is alátámasztják, hogy maga a pedagóguspálya továbbra sem népszerű a fiatalok körében. A 2018/2019-es tanévben például 12 634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést, diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pedagógus pályára lépők száma pedig éppen hogy csak meghaladta a 6 ezret.
(Forrás: Népszava)
2019.07.24.
Kihirdették a ponthatárokat – A felvételi csak az első akadály
Noha a kormány képviselői minden évben sikerjelentést adnak ki a felvételi eredményekről, az egyetemekre bekerülő gólyák száma egy ideje lényegében változatlan. A fordulat 2011 után következett be, az akkori 98 ezerről 2012-re 80 ezerre, 2013-ra 72 ezerre apadt a felvett hallgatók száma. Ezután 72-75 ezer között ingadozott a számuk, tavaly például egy 2 ezer fős növekedést nevezett „imponálónak” Bódis József oktatási államtitkár. A hallgatói összlétszámot tekintve viszont egyértelműen látszik, hogy a 2010 előtti növekvő tendencia megtorpant, 2011-től egyre kevesebben vesznek részt a felsőoktatásban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2011/2012-es tanévben még több mint 241 ezren tanultak nappali képzésben egyetemen vagy főiskolán, 2018/2019-ben viszont már csak 200 ezren.
(Forrás: Népszava)
2019.07.24.
Az érettségi biztos után a kormányhivatal is kitolt a Szinyei végzőseivel: elestek a felvételitől
Egy hete írtunk a Szinyei Gimnázium esti tagozatára járó húsz diák kálváriájáról, akiknek egy túlbuzgó érettségi biztos és egy megszorítóan értelmezett törvényhely miatt a sikeres szóbeli után megsemmisítették az összes tárgyból letett érettségi eredményeit. A diákok fellebbeztek és reménykedtek, hogy a másodfokon eljáró kormányhivatal június 24-ig elbírálja kérelmeiket - de nem így lett. Ha igazat is ad nekik a hatóság, idén már biztos nem tanulhatnak tovább, sőt, a szigorodó felvételi szabályok miatt többen már később sem.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.24.
Emlékeznek még arra, mikor a tanár egy fejezettel járt a diákok előtt? Ez lehet jövőre
Az átalakításra szükség van: a Szakképzés 4.0 szerint itthon az is önálló képesítést ér (pl. emelőgép-kezelő), ami külföldön nem, a munkaerőpiacon pedig problémát okoz, hogy a széttagoltság miatt nehéz más országok képesítéseivel megfeleltetni a magyar papírt. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, Tóth József a finneket hozta fel pozitív példának – igaz, ott 15 évig alakították az oktatási rendszert. Azt mondja, míg itthon valaki festőként (esetleg festő-mázolóként) végez, addig a finneknél felületkezelő képesítést szerez, amivel alapjáraton ért a festéshez, burkoláshoz, illetve az autófényezéshez is. Ebből specializálódhat később tovább.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.24.
Budaörsi polgármester: A fideszesek sem örülnek az iskolaigazgatók csicskáztatásának
Az eredményeik önmagukért beszélnek, mondja Wittinghoff. Az iskolákba számos "fideszes bekötésű" ember próbálja bejuttatni a gyerekét, mondja a polgármester, ők sem örülnek ennek a kimenetelnek. Ez az egész ügy az önrendelkezés folyamatos felszámolásának egyik utolsó állomása, pedig az önrendelkezés a demokrácia alapja kéne legyen. Az egész az iskolák államosításával kezdődött, onnan nem kellett volna elvenni az iskolák fenntartói és tulajdonosi jogait az önkormányzatoktól, ahol azok képesek lettek volna jól működtetni az oktatási intézményeket – a mostani felállásban rosszabbul működnek ezek az intézmények. Budaörs most is több százmillió forinttal kell támogassa ezeket az iskolákat, hogy jól tudjanak működni, mondja Wittinghoff Tamás.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.23.
Döntetlen: a Nagy Blankát mocskoló kormánylap mellé állt a
Eddig sorra nyerte a pereket Nagy Blanka az őt lejáratni próbáló kormánylapok ellen, de az ítélőtábla ezúttal felemás ítéletet hozott: rábólintottak a Ripost.hu fellebbezésére. A pernyertesség szempontjából így döntetlenre végződött ez a jogi csata, amit a diáklány ügyvédje több mint furcsának tart. Viszont ez nem változtat azon, hogy elindítják a pereket sérelemdíjért mindegyik, a karaktergyilkosságban részt vevő lap ellen.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.23.
A finn elnökségi konferencián a Kreatív Partnerség Magyarország program
2019. júliusában vette át az európai uniós elnökséget Finnország. A finn elnökség keretében, az első szakmai esemény a 2019. július 8-10. között, Helsinkiben megrendezett, Creative Transformations – Culture for Democratic and Sustainable Europe (Kreatív átalakulások – kultúrával a demokratikus és fenntartható Európáért) elnevezésű nemzetközi konferencia volt.
(Forrás: Kölöknet)
2019.07.23.
Mi jön az OKJ-rendszer helyett?
Az OKJ-s képzések megszüntetésével leegyszerűsödne és szétválasztható lenne az iskolai keretek között és a felnőttképzési tanfolyamokon megszerezhető szakképesítés. Információink szerint a jövőben két szakmalista jön létre: a szélesebb és általánosabb szaktudást adó végzettséget csak a 3–5 éves állami-egyházi szakiskolákban és technikumokban lehetne megszerezni, a felnőttképzési tanfolyamokon viszont bárki szerezhet újonnan vagy ezek mellé olyan speciális, kiegészítő szakmai tudást, ami a gyorsan változó munkaerőpiaci igényeknek megfelel. A Felnőttképzők Szövetségének elnöke a részletek ismerete nélkül azt mondta: üdvözlendőnek tartják az irányt.
(Forrás: index)
2019.07.23.
Nekiment a Magyartanárok Egyesületének elnöke Háy Jánosnak
Arató szerint negyvenévnyi küzdelem van abban, hogy az irodalomtanítás figyelme a tanárok jelentős részénél már a művekre és nem az írók életrajzára irányul. Miután végigveszi, milyen tényezők erősítették a szemléletváltást, hozzáteszi: "nem arról van szó, hogy a művek társadalomtörténeti vagy életrajzi vonatkozása lényegtelen volna, és az iskolai oktatásban ne lenne helye. Csak más – inkább kiegészítő – szerepe lett." "Ezt a fejlődést veszi, veti vissza Háy szerzőiélet-központú könyve. Magyartanárként, a Magyartanárok Egyesületének elnökeként nem pártolhatok egy olyan könyvet, amely jópofa, fiatalos, hetyke stílusával valójában avíttas szemléletet tölt új tömlőbe." Úgy véli, mivel a mai nemzeti alaptanterv és érettségi szabályzat erősen hanyagolja az életrajzot, (...) Háy könyve nem a mai iskolának felel meg. A könyv apropóján készült interjúnkat Háy Jánossal online oldalunkon olvashatja.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.23.
Kézivezérlésre állítják az oktatást: könnyítenek az iskolaigazgatók kinevezésén
Ismét adminisztratív intézkedésekkel akarnak egy egyre súlyosbodó problémát megoldani – nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei iskola igazgatója. Mint mondta, tapasztalatai szerint egyre nehezebb megfelelő embert találni a vezetői székekbe, jó, ha legalább egy pályázó van. – A mi tankerületünkben talán két helyen fordult elő, hogy két induló is volt. De olyanról is hallottam,hogy nem volt egy sem és az igazgatóhelyettest bízták meg átmenetileg.Szerinte mindezért a körülmények a hibásak: az intézményvezetőknek egyre kevesebb beleszólásuk van az iskolák tényleges irányításába, saját pedagógiai programokat sem tudnak megvalósítani. A köznevelési törvény legutóbbi módosításával azt a lehetőséget is megszüntette a kormány, hogy a tantestület, a diákok, a szülők véleményezhessék az igazgatói pályázatokat.
(Forrás: Népszava)
2019.07.22.
Menekülnek a tanárok, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt
Úgy látszik, nem lesz megoldás a pedagógushiányra, hogy nyugdíjaskorú tanárokat dolgoztassanak tovább, mert a tanárok menekülnek a munkából, még tíz órát sem hajlandók vállalni. Csak a legelhivatottabbak maradnak pár évvel tovább a pályán, többnyire olyanok, akik mindig is akítv életet éltek. A nyugdíjba vonulókat a pénz sem motiválja, ha nem lenne elég a tanári nyugdíj, akkor inkább korrepetálást vállalnak dupla annyi pénzért és kevesebb munkáért.
(Forrás: abcug.hu)
2019.07.22.
143 391 nettó – elkeseredetten posztolják fizetésüket a szakpedagógusok
A kormány hangzatos számokat közöl az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésével kapcsolatban. A pedagógusok hatodik éve nem kapnak béremelést, ezenkívül a nevelést, oktatást segítő kollégáink bérei még ennél is megalázóbbak. Mi most kitesszük azt, amit hazaviszünk, ezért hány évet tanultunk és hány év gyakorlat áll mögöttünk. Mi készülünk a tanévre. Hosszú küzdelemre készülünk, de küzdeni azt tudunk, most épp a bérünkért fogunk. Azért lehet, hogy tanítunk majd 608 órát is… Ezt írta ki a Facebook-oldalára a szakszervezet, ahova nem csupán képekben, hanem kommentekben is jönnek a válaszok, amik bemutatják, nem annyira rózsás a helyzet az oktatásban, ahogy azt sokan hiszik.
(Forrás: mérce)
2019.07.22.
A budaörsi iskolaigazgatók csicskáztatása és a köznevelési törvény módosítása mutatja meg a NER lényegét
A mostani, budaörsi esetben és az alternatív iskolákra vonatkozó törvénymódosításban közös vonás, hogy nincs bennük semmiféle racionális elem azon felül, hogy a minisztériumtól eleve függő helyzetben lévő pedagógusokat és intézményeket még függőbb helyzetbe hoz és még az arcukba is dörgöli, hogy “azt csinálok veled, amit csak akarok”. Az alternatívokat csuklóztató törvénymódosítások esetében, ha lehetséges, még jobban kilóg a lóláb. Az alaphelyzet ugyanis az, hogy a módosításokra racionális alapon eleve nincs semmi szükség: az alternatív iskolák kerettantarveit most is az erőforrásminiszter hagyja jóvá, aki most is simán dönthet úgy, hogy nem üti rájuk a pecsétet. Vagyis a törvényi szívatásnak mégcsak olyan értelme sincsen, hogy “na most jól kicsináljuk őket”, mivel a miniszternek erre eddig is megvolt minden joga és lehetősége.
(Forrás: 444.hu)
2019.07.22.
Az Emmi „nem találta meggyőzőnek” az elutasított budaörsi igazgatók pályázatait
Az esettel kapcsolatban megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, válaszukban közölték: Az iskolaigazgatók kinevezése a jogszabályban előírt eljárás szerint történik, a végső döntés, a kinevezés joga az oktatásért felelős miniszteré. A jogszabályban kijelölt döntéshozó nem találta meggyőzőnek a két vezető szakmai pályázatát. Mint írták, „az érintett intézményvezetők azonban a következő tanévben is ellátják az intézményvezetői feladatokat, és természetesen módjukban áll majd ismételten pályázni”. Csak emlékeztetőül: Áder János múlt csütörtökön írta alá a köznevelési törvény módosítását, amiben többek közt az szerepel, hogy megszűnik a tantestület, diákönkormányzatok és szülők véleményezési joga az igazgatói kinevezéseknél.
(Forrás: 24.hu)
2019.07.22.
Ha régen nyelvvizsgázott, és elveszett a papírja, akkor így járt!
Magyarországon 1967 szeptembere óta van egységes nyelvvizsgáztatás. Az Állami Nyelvvizsga Bizottságot az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakmai felügyelete alatt, az Idegennyelvi Továbbképző Központ bázisán hozták létre a legendás Rigó utcában. Hosszú ideig csak itt lehetett nyelvvizsgát tenni, a nyolcvanas évektől már vidéki helyszínek is nyíltak. A letett nyelvvizsgákról természetesen akkoriban is készültek nyilvántartások: papíron. Az aktákat hosszú ideig a Rigó utca pincéjében tárolták, de információink szerint többször előfordult, hogy a pince beázott, és az amúgy is rendezetlen iratok egy része megsemmisült.
(Forrás: index)
2019.07.22.
Jövőre korszerűbb és hatékonyabb rendszer váltja fel az OKJ-s képzést
A korábbi hírekkel ellentétben mégsem úgy alakítják át a szakképzést, hogy radikálisan csökkentik a választható szakmák számát, ehelyett az egész Országos Képzési Jegyzéket megszüntetik, és egy teljesen új, korszerűbb rendszert állítanak fel — értesült lapunk. Alapszakmákat ezentúl kizárólag iskolarendszerben lehet majd oktatni, a felnőttképzésben viszont nem lesz korlátozás, annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerő­piaci helyzet éppen indokol.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.07.21.
Útmutatót készített a TASZ az új köznevelési törvény elől menekülőknek
Útmutatót készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azoknak a szülőknek, akik szeretnének az Áder János által csütörtökön aláírt köznevelési törvény ellenére szabadon dönteni gyermekük taníttatásáról. A jogvédő szervezet szerint a jogszabály sok esetben nem fogalmaz egyértelműen, de a hiányosságok egyben lehetőséget is jelentenek a pozitív jogértelmezésre. A TASZ útmutatójában összegyűjtötte, hogyan lehet egyrészt élni a még megmaradt lehetőségekkel, másrészt fellépni az egyes korlátozásokkal szemben.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.21.
Budaörsön forranak az indulatok, miután az EMMI visszadobta két iskolaigazgató pályázatát
A polgármester azt írja hogy „évtizedek óta mindenki megelégedésére dolgozó, komoly sikereket maga mögött tudó két jelenlegi igazgató újabb öt évre benyújtott pályázatát dobták vissza; mindketten egyedüli pályázók voltak, a tantestület, a szülők és a képviselő-testület támogatását élvezve.” Wittinghof szerint nagy felháborodás van az elutasítások mögött, és alighanem emiatt a minisztérium úgy döntött, hogy - mivel más pályázó nem volt - egy-egy évig meghosszabbítja az intézményvezetők szerződését. Azzal együtt, hogy a pályázatukat nem fogadták el.
(Forrás: 444.hu)
2019.07.21.
Könnyen elhelyezkedhetnek a fiatalok és a képzetlenek
Tovább támogatja a kormány a következő években a 25 év alatti fiatalok, valamint a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Bodó Sándor. A foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte: a munkáltatók jelentős kedvezményeket — akár egyénenként hárommillió forintot — is igénybe vehetnek az érintettek után, ráadásul az erős keresletre is érdemi megoldást jelentenek a programok. Ezzel még tovább csökkenthető az uniós szinten is alacsony, 3,4 százalékos munkanélküliség Magyarországon.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.07.21.
3600 pedagógus hiányzik, jó a „bármilyen szakos” tanár is
Tényleg nagy a baj a közoktatásban, amikor már a kormánypárti Magyar Nemzetben is ellensúlyozzák Rétvári Bence EMMI-államtitkár „mindenki nyugodjon meg" - típusú nyilatkozatát. Rétvári azt bizonygatta, hogy nem vészes a tanárhiány az országban, hiszen 2010 óta közel 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályát választó fiatalok száma, tavaly pedig összesen 9845 hallgatót vettek fel erre a területre.
(Forrás: Népszava)
2019.07.19.
Nyáry Luca: A magántanulás mentett meg attól, hogy csődtömeggé váljak – Így látja az új törvényt egy érintett diák
A köznevelési törvény pénteken elfogadott módosításai szerint a következő tanévtől (tehát már idén szeptembertől) megszűnik a magántanulói státusz, felváltja az úgynevezett „egyéni munkarendben tanuló” kategória. De azt, hogy ki kerülhet bele, nem a tanuló napi, valós helyzetét és jellemét ismerő szülő és nem is az iskolaigazgató vagy a tanárai döntik majd el… hanem az állam. A következőkben egy eddig magántanuló fiatal, a 18 éves Nyáry Luca véleményét olvashatjátok.
(Forrás: wmn.hu)
2019.07.17.
Kell még 164 millió forint közpénz a milliós tandíjjal induló elit magániskolára
Szeptemberben nyit Debrecenben az alapítványi iskola, ahova a jelentkezés is 100 ezer forintba kerül. Ösztöndíjas helyek egyelőre nem lesznek, az építkezést az adófizetők állják, a számla átlépte a 3,5 milliárd forintot. Az iskolát a magyar állam és a debreceni önkormányzat építi fel és üzemeli be. Amúgy alapítványi iskoláról van szó, a szülőknek fizetni kell majd az oda járó gyerekek után. Elvileg lesz majd valamilyen ösztöndíjprogram is azoknak a helyi gyerekeknek, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak a borsos tandíj kifizetését.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.17.
Egyszerre 11 óvónő mondott fel egy újpesti óvodában
Olyan pedagógusok hagyták ott az óvodát, akik már az alakulás óta ott dolgoztak, alapítók voltak. Két olyan mesterpedagógus is felállt, akik óriási szaktudással is rendelkeznek. A távozások egyik oka, hogy új vezetőt neveztek ki az intézmény élére. Egy olyan embert, aki másfél évvel ezelőtt került be az óvodába, még pedagógus 1 minősítése van, most ősszel fogja megszerezni a pedagógia 2-es minősítést – mondták el a lapnak.
(Forrás: Újpesti Hírmondó)
2019.07.17.
Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk. Az okok összetettek: társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők is befolyásolhatják a jelenséget. De a romló statisztikai adatokban nagy szerepet játszik az is, hogy a tankötelezettség korhatárát 2012 szeptemberétől 18-ról 16 évre csökkentette a kormány. Az oktatásból való lemorzsolódás aránya a férfiaknál magasabb (12,6 százalék), a nőknél valamivel alacsonyabb (12,3 százalék).
(Forrás: Népszava)
2019.07.17.
Megőrülsz: almaügyi nyomozást rendelt el a tankerület
Valószínűleg megtaláltuk a hét agygörcsét, pedig még csak kedd van. A magyar általános iskolákban általában almát adnak a tízóraihoz, ám arra, ami most jön, egyetlen almagengszter, egyetlen almagonosztevő sem volt felkészülve. Lapunk úgy értesült, hogy az egyik észak-magyarországi tankerületben kiadták az ezzel foglalkozó kollégának, hogy gyűjtse össze, név szerint, hogy kik hiányoztak az adott iskolából. Név szerintÖt teljes évre visszamenőleg.És ezzel még nincs vége: ugyanígy, napi bontásban azzal is el kell számolnia az intézménynek, hogy mi lett azoknak az almáknak a sorsa, amiket a hiányzó diákok nem ettek meg.
(Forrás: Pécsi Stop)
2019.07.17.
A német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia kiáll az MTA mellett
Közös közleményben adott hangot kedden aggodalmainak a német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia a Magyar Tudományos Akadémia átalakításával kapcsolatos jogszabály elfogadása miatt, egyúttal a módosítás visszavonására szólították fel a kormányt.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.07.17.
Évtizedes kudarcok után újra tanulhatnak
Van, akitől a gyermeknevelés és autista kisfia fejlesztése, van, akitől az önbizalomhiány, és van, akitől a családfenntartó szerep vette el a továbbtanulás lehetőségét. Egyesek beletörődtek, és iskolán kívül képzik fáradhatatlanul magukat, de vannak, akik, ha kell, negyvenhárom évesen, négy felvételi után, ötödszörre is megpróbálnak bejutni a vágyott egyetemre. Ilyen embereknek szólt a CEU Socrates Programja, ami kifejezetten a felsőoktatásból szociális, anyagi okokból kimaradó felnőtteknek szervezett két hónapos, társadalomelméleti alapozó kurzust. A program hat résztvevőjével beszélgettünk arról, miért kellett évekkel ezelőtt lemondaniuk a továbbtanulásról, és arról, milyen motivációkkal léptek be tavasszal az egyetem kapuján.
(Forrás: abcug.hu)
2019.07.17.
Bódis József: Nem csorbulnak a szülői jogok a köznevelési törvény módosításával
Az államtitkár hangsúlyozta: a szülői jogok továbbra is megmaradnak, mert ha a szülő úgy ítéli meg, hogy korai lenne háromévesen óvodába vinni a gyermeket, egy év halasztást kérhet. A halasztásról a tervek szerint a kormányhivatal dönt, az elbírálás pedig egységesebb lesz. Az új szabályozás 2020. január 1-jével lép életbe. Bódis József szólt az iskolakezdésre vonatkozó szabály módosításáról is. Felidézte: a törvény kimondja, hogy a hat évet betöltő gyermekeknél kötelező az iskoláztatás, de itt is megmarad a lehetősége a szülőnek, hogy indokolt esetben egy év felmentést kérhessen. A felmentést eddig a területileg illetékes intézményvezető adhatta, a jövőben az Oktatási Hivatal bírálja el a kérelmeket.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.07.17.
Az érettségi biztos túlbuzgósága miatt semmisítették meg a Szinyei Gimnázium tizenöt végzősének érettségijét
A helyzet abszurditását fokozza, hogy az iskolában a tizenöt említett diákon kívül is voltak olyan érettségizők, akiknek az érintettekhez hasonlóan hiányzott egy-egy természettudományos érdemjegyük, de ők a gond nélkül megkapták az érettségi bizonyítványaikat: a különbség mindössze annyi volt, hogy ők más összetételű vizsgabizottsághoz kerültek. Kizárólag azok a tanulók jártak pórul, akiknek az Oktatási Hivatal által delegált B. I. volt az érettségi biztosa. Egyedül ő és a véleményét osztó, szintén OH által delegált vizsgaelnök értelmezte ugyanis úgy, hogy a hiányzó érdemjegyek miatt a diákok nem tehettek volna érettségit, a másik napon, más összetételű vizsgabizottsághoz kerülőknél nem volt gond a hiányzó jegyekkel.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.17.
Túl sok lett a jó tanuló Zuglóban, ezért végül senki nem kapta meg a beígért oklevelet
Szeretnék egy érdekes/szomorú/elgondolkodtató hivatalos értesítést a figyelmükbe ajánlani, kezdte levelét egy olvasónk, akinek gyermeke egy zuglói általános iskolába jár. "A kerületben meghirdették májusban a "100 ötös" pályázatot. Azok a gyerekek jelentkezhettek az iskolatitkárnál, akiknek az ellenőrzőjébe több mint 100 db ötös jegy került be a 2018/19-es tanévben, azzal az ígérettel, hogy a tanévzárón jutalmazzák ezeket a tanulókat. Félreértés ne essék, nagy dologra nem számítottunk, max. egy oklevélre vagy könyvjutalomra. Leadtuk a jelentkezésünket, mert úgy gondoltam hogy ez is jó alkalom arra, hogy a gyerekben erősítsem, hogy tanulni érdemes" - írja, majd jön a meglepő fordulat:"Az évzárón még csak szóba sem került a dolog, egyik anyuka kérdezett rá, hogy mi lett ezzel a történettel, válasz persze nem érkezett csak egy héttel a vakáció kezdete után"
(Forrás: index)
2019.07.13.
Nkt - lakossági tájékoztató
LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS a köznevelési törvény egyes változásairól és várható hatásairól.A dokumentum nyilvános, szabadon sokszorosítható, elektronikus úton is terjeszthető
(Forrás: resuli)
2019.07.13.
Osztrák magánegyetemi akkreditációt kapott a CEU
A döntést Dr. Iris Rauskala, Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere hagyta jóvá. „A CEU-val egy új tudományos központtal gazdagodik Ausztria. Az egyetem magyarországi helyszínén eddig is sikeresen vett részt a Európai Kutatás Tanács pályázatain, amely komoly támogatást jelent kiemelkedő kutatói számára. Ez is jelzi és bizonyítja a CEU által végzett munka minőségét. A 16. osztrák magánegyetemként a CEU által kínált kurzusok tovább gazdagítják az osztrák tudományos életet. Bízom benne, hogy sok hazai és nemzetközi diák végzi majd itt posztgraduális kutatásait” – mondta a politikus.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.07.13.
Osztrák magánegyetemi akkreditációt kapott a CEU
A döntést Dr. Iris Rauskala, Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere hagyta jóvá. „A CEU-val egy új tudományos központtal gazdagodik Ausztria. Az egyetem magyarországi helyszínén eddig is sikeresen vett részt a Európai Kutatás Tanács pályázatain, amely komoly támogatást jelent kiemelkedő kutatói számára. Ez is jelzi és bizonyítja a CEU által végzett munka minőségét. A 16. osztrák magánegyetemként a CEU által kínált kurzusok tovább gazdagítják az osztrák tudományos életet. Bízom benne, hogy sok hazai és nemzetközi diák végzi majd itt posztgraduális kutatásait” – mondta a politikus.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.07.13.
Köznevelési törvény: Áder Jánoshoz fordulnak civil szervezetek
A törvénymódosítást nem előzte meg szakmai egyeztetés; miközben a módosítások gyermekek, tanárok, szülők millióit érintik. A törvénymódosítás ellen több mint 40 civil szervezet és a teljes ellenzék tiltakozott.
(Forrás: eduline)
2019.07.12.
Bódis József: Semmilyen jogosítványt nem akarunk korlátozni
Az iskolai osztályozással és szöveges értékeléssel kapcsolatban több koherenciazavart is észlelnek a jogászok a jelenlegi köznevelési törvény és az arra váró módosítások között – mondta el Bódis József, oktatásért felelős államtitkár a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Emiatt a módosító javaslat visszavonták, minden a régiben maradt, a szavazást elhalasztották.
(Forrás: Magyar)
2019.07.12.
Nem lesz kötelező az osztályzat, de megszavazták a köznevelési törvény minden más változtatását
A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére – indoklás nélkül – halasztották el a javaslat zárószavazását. A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni.A most elfogadott törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.07.12.
Jövőtlen jövő – A kormány bezárja az oktatási kiskapukat is
A köznevelési törvény ilyen irányú módosítása illeszkedik azon rendelkezések hosszú sorába, amelyek mind-mind Orbán Viktor társadalmi víziójának kialakításához vezetnek. E vízióban kitüntetett szerephez jutnak az alsóbb rétegek, amelyek sorsát a kormányfő az előző két ciklusban elrendezte, illetve bebetonozta. Mert minden létező szakember megmondta ugyan jó előre, hogy lemorzsolódáshoz vezet az iskolai korhatár 18-ról 16 évre csökkentése, mint ahogy azt is, hogy a közmunkával nem lehet az életnívót érdemlegesen javítani, csak hogy két példát említsünk az intézkedések sorozatából, mindez pusztába kiáltott szó maradt. Ami nem is csoda, hiszen azt egyik szakértő sem feltételezte, hogy a kormányfőnek éppen ez a szándéka.
(Forrás: 168 óra)
2019.07.12.
Kezdődik: ma szavaznak az alternatív iskolákról, egy év múlva visszavonhatják a működési engedélyüket
El kell érni, hogy visszavonják ezt a tervezetet. Akkor is, ha ma megszavazza az Országgyűlés – mondta lapunknak Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke a köznevelési törvény szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül benyújtott módosító javaslataival kapcsolatban, amelyekről a mai napon dönt a parlament. A javaslatok között szerepel az alternatív iskolák ellehetetlenítése is – ha a törvényt elfogadják, tanterveik legfeljebb csak 30 százalékban térhetnének el a központi kerettantervektől. Ezzel lényegében felszámolnák az államitól eltérő, a gyerekek kompetenciáira fókuszáló oktatási módszereket.
(Forrás: Népszava)
2019.07.12.
Ma szavaz a parlament az új oktatási törvényről, ami a szülők és a szakértők szerint is többet árt, mint használ
A tervek szerint ma szavaznak a parlamentben a köznevelési törvény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által az országgyűlésnek június 11-én benyújtott módosító javaslatairól. A csomag azzal híresült el, hogy ha törvényerőre emelkedik, ellehetetleníti az iskolakötelezettségüket magántanulói státuszban vagy az alternatív oktatási rendszerben teljesítő tanulókat és családjaikat. Bódis József oktatásért felelős államtitkár ezzel szemben elmondta, hogy amellett, hogy a kormány továbbra is elkötelezett híve a minőségi oktatásnak, a köznevelési törvény módosítási javaslatai nem hoznak majd jelentős változásokat a közoktatásban.
(Forrás: Qubit)
2019.07.12.
Elfogadta a kétharmad a közoktatást tovább korlátozó köznevelési törvényt
A törvény zárószavazását egyszer, július 2-án már elnapolták, akkor az terjedt el, hogy a törvénytervezetnek elsősorban az alternatív iskolákat ellehetetlenítő passzusokat gondolták újra. A most ugyancsak a kétharmados kormánytöbbség által megszavazott, július 3-án már be is nyújtott, új módosító javaslat azonban a Mérce előzetes információinak megfelelően csupán az érdemjegyek általános kiterjesztését halasztotta el, egészen pontosan a tervezett új Nemzeti Alaptanterv bevezetéséig.
(Forrás: mérce)
2019.07.12.
Gyarmathy Éva: Rendszerhiba és a kórokozók
András a 2019-es érettségi vizsgaidőszakban angol nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett 92 %-os eredménnyel, ami bármelyik átlagos vizsgázótól kiváló teljesítmény, hiszen ha a valaki akár csak 60%-ot elér, nyelvvizsga papírt kap. András azonban nem kaphat nyelvvizsga bizonyítványt, mert sajátos nevelési igénye miatt könnyítések járnak neki, nem nyelvvizsga bizonyítvány. Bár a vizsgák jegyzőkönyvével igazolhatóan nem használta az érettségin a számára járó könnyítéseket, de nem jelezte, hogy lemond ezekről. Igaz, senki nem jelezte, hogy ezt kell tennie ahhoz, hogy hivatalos legyen, hogy nem használja a könnyítést. A papír szerint könnyítést kapott, és kész.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.08.
Dolgoznak vagy kallódnak a magántanulóságba kényszerített gyerekek
Mint kés a vajon, olyan könnyen megy át a szülőkön az iskola akarata, ha egy kezelhetetlennek mondott, problémás tanuló magántanulósításáról van szó. Az iskola azért kezdeményezi, hogy a többi diákot és a tanárokat mentse, a szülő pedig azért egyezik bele, mert úgy érzi, nincs más választása. Az egészet a gyerek szívja meg a leginkább, akinek segítség nélkül esélye sem lesz felkészülni az osztályozó vizsgákra, és egyről a kettőre jutni az oktatásban. A kötelező iskolai konzultáció fikarcnyit sem ér, egyedül a tanodák és a nem-formális oktatási programok vihetnek némi rendszert az életükbe.
(Forrás: abcug.hu)
2019.07.07.
Poszttal, kommentekkel. L. Ritók Nóra összeállítása a jobb agyféltekés rajzolásról
.. amiket a rajztanárok reakcióiról ír, azzal van bajom...Pl. hogy a "Nemzeti alaptanterv által előírt tematika" , ahogy ön írja, nem létezik. A vizuális nevelésben az a csodálatos, hogy nincs benne kötött téma...hogy ezt vagy azt kell lerajzolni...ha megnézi, látja, hogy a kerettanterv ennél sokkal nagyobb szabadságot ad. A művészet pedig már a 20.században sem a látvány leképezését tartotta csúcsnak, hanem az önkifejezést... Ehhez persze kell technikai tudás, szerintem is nagyon fontos, de ehhez rengeteg út kínálkozik a másoláson kívül is. Tudja, mikor a gyerekek másolnak valamit, rajzfilmfigurát, vagy bármi mást, mi erről az útról igyekszünk eltéríteni őket. A saját figurákon megtanítva nekik mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy kifejezhessék vizuálisan magukat. A másolás ezzel ellentétesen hat.
(Forrás: tani-tani online)
2019.07.07.
Ónody-Molnár Dóra: Már senki nem képes hatékonyan képviselni a romákat, több tízezer fiatalt szorítottak ki az iskolapadból
Az, hogy Soros György az elmúlt években lényegében kivonta a pénzét a magyarországi roma jogvédelemből, felmérhetetlen veszteséget okoz az országnak. Mivel egy magánember a saját vagyonát arra és úgy költi, amire és ahogy akarja, ezt a forráskivonást nem lehet számonkérni rajta. Soros talán abból indult ki, hogy alapítványa Magyarországon már több mint harminc éve jelen van, és ha fontos az országnak a romák ügye, akkor lesznek olyan magánszemélyek, cégek, illetve elkötelezett civilszervezetek, akik, illetve amelyek tovább finanszírozzák az általa megkezdett munkát. De nem akadtak ilyen szervezetek. És most nem csak arról van szó, hogy a megkezdett munkát már nem tudják befejezni azok a szakemberek, akik Soros György Nyílt Társadalom Intézetének (OSI) keretében húsz-harminc éve dolgoztak a romák felzárkóztatása és esélyegyenlősége érdekében. A helyzet ennél súlyosabb.
(Forrás: 168 óra)
2019.07.07.
Azzal, hogy nem ütöm meg a gyereket, még nem adtam fel a nevelését
Hiába tiltja törvény majdnem tizenöt éve, a szülők kétharmada ma is elfogadhatónak tartja, hogy a gyereket megütik, sőt, a gyerekek közül is minden második azt gondolja, hogy ez rendben van – mondja Dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója. Bár ez az arány döbbenetesen magasnak tűnik, árnyalja a képet, hogy nemcsak a szülők, de a gyermekvédelmi szakemberek, sőt, a jogászok egy jelentős része sem tud a jogszabály létezéséről. Azokban az országokban – például Svédországban –, amelyekben a korábbiakhoz képest drasztikus visszaesés tapasztalható a gyermekbántalmazás terén, nagyon komoly kampányokat folytattak annak érdekében, hogy megtanítsák a szülőknek, mit tudnak tenni a verés helyett.
(Forrás: abcug.hu)
2019.07.07.
Orbán fantáziátlan forradalmába illeszkedik az alternatív iskolák elleni támadás
Miközben nem vagyok a szabadság és az autonómia ellenfele, rokonszenvezek az alternatív pedagógiák számos céljával is, fontos látni, hogy ennek a négy évtizednek volt egy súlyos ára: a szabadságot az egyenlőség és a társadalmi szolidaritás kárára mozdította elő és így végső soron nem szolgálta a szabadság megőrzését sem.
(Forrás: mérce)
2019.07.07.
Felháborodtak a szülők és a diákok, hogy a győri megyéspüspök kirúgta az igazgatót
Felháborítónak tartják, hogy a 25 éve itt dolgozó, általunk megbecsült és a munkáját alázattal és lelkiismeretesen végző igazgatót ilyen méltatlan körülmények közt bocsátották el, mondta a győri Apor Vilmos katolikus iskolában tanuló egyik diák apja az RTL Klub Híradójának. Kiss Zoltán húsz éve tanított az intézményben, öt éve pedig vezette azt. A szülők mellett a diákok is értetlenül állnak a megyéspüspök döntése előtt, tiltakozásul petíciót indítottak. Már több mint ezer aláírást gyűjtöttek.
(Forrás: 444.hu)
2019.07.07.
Pénzre megy a játék – A NER is észrevette, hogy az EU jóval több forrást szán kutatásra és innovációra
Az Országgyűlés kedden a Fidesz és a KDNP kétharmados támogatásával elfogadta azt a törvényt, amely szerint Palkovics László minisztériuma kormányzati fennhatóság alá helyezi az MTA kutatói hálózatát. A kutatóhálózat letarolásának persze önmagában még nem lenne sok értelme, ezért kár lett volna ekkora botrányt kockáztatni, de ha azt is megnézzük, hogy mit tervez a kutatás-fejlesztési pénzekkel 2020 után az Európai Unió, máris jobban kirajzolódik a valós kormányzati motiváció. Az EU ugyanis minden idők legnagyobb keretösszegét szánja erre a célra, a kabinet pedig a lehető legnagyobb rálátást és felügyeletet szeretné biztosítani magának az ideérkező források felett. És hogy milyen áron, az láthatóan semmit nem számít.
(Forrás: 168 óra)
2019.07.07.
Rétvári: A kormány mindig kiemelt figyelmet fordított a szociális gyermekétkeztetésre
Rétvári Bence kiemelte: fontos szempont, hogy jobb minőségű és egészségesebb ételeket adjanak az étkeztetésben. Előírták például, hogy több tejet, kevesebb cukrot, sót, zsírt tartalmazzanak az ételeket. Ehhez 54 százalékkal többet is költhetnek arra, hogy megvegyék az alapanyagokat. Mindemellett azt is ösztönözték, hogy 40 kilométeren belülről, őstermelőktől vegyék meg azokat - közölte az államtitkár.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.07.07.
Polgári értékeket valló egyetemistáknak hirdettek 60 ezer forintos ösztöndíjat
A Fúzió Ösztöndíj Program célja, hogy a felsőoktatásban résztvevő, polgári értékeket valló fiataloknak lehetőséget adjon saját véleményük, gondolataik kifejtésére az offline és az online térben egyaránt. Olyan fiatalok pályázatát várják, akiket foglalkoztatnak a társadalmat érintő legfontosabb közéleti kérdések, problémák és azok lehetséges megoldásai” – áll a Szövetség az Új Nemzedékért Alapítvány által létrehozott ösztöndíjprogram felhívásában, amit a 444.hu szúrt ki a szoljon.hu portálon. A cikk nemcsak itt jelent meg, hanem a többi kormánykézben lévő megyei lapban is.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.07.07.
Szüdi János: A köznevelés trágyadombja
Valójában a most bekövetkező változások nem igazán jelentősek a nagy egészhez viszonyítva. Apró, kis lépések azon az úton, amelyen való végigmeneteléshez kért és kapott sokszor, nagyon sokszor felhatalmazást a „Folytatjuk”-program meghirdetője. Nincs is megállás. Folytatja. Vele menetel (akár akarja, akár nem), egy ütemre lép mindenki, aki itthon maradt. Nincs már sok hátra. Az út vége belátható közelségben, mondhatni néhány lépésnyire van. Olvasható a felirat a kapun: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.”
(Forrás: Népszava)
2019.07.05.
Rétvári Bence: Nem vészes a tanárhiány
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a Tordai Bence képviselőnek (Párbeszéd) szóló írásbeli válaszában arról számolt be, hogy az elmúlt években dupla annyi pedagógus kezdte meg a pályát, mint ahányan nyugdíjba mentek. Azt írta: 2016-ban 3345, 2017-ben pedig 2234 fő ment nyugdíjba, ugyanakkor ebben a két évben 5598 és 6324 frissen végzett pedagógus állt munkába. – A következő években is biztosan kevesebb lesz a nyugdíjba vonulók száma, mint a pályakezdőké.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.07.04.
Szót kérnek a szülők
A köznevelési törvények 2019 június 11-én benyújtott módosításai ellen több mint 40 civil szervezet és az ellenzék közösen foglalt állást. A törvénytervezet egyebek mellett a következőkről rendelkezik. Meggátolja a szülőket abban, hogy színvonalas tanulócsoportokat alapítva vagy családi körben, otthonukban oktatva saját döntésük szerint kimenekíthessék gyermeküket a gyenge állami oktatási rendszerből. Már négy éves kortól az óvodába kényszeríti azokat a gyermekeket is, akiknek a szülei ezt ellenzik. Egy arctalan hivatalos szervre bízva lehetővé teszi, hogy a 6 éves korukat betöltött gyermekeket akár az őket ismerő óvoda szakmai véleménye ellenére is erőszakosan az iskolába kényszerítsék.
(Forrás: Szülői Hang)
2019.07.04.
Egyelőre mégsem lesz kötelező az osztályzás
Kásler Miklós miniszter benyújtotta javaslatát, hogy mit töröljenek a kedden elhalasztott köznevelési törvénymódosításból: az osztályozás kötelezővé tételét.Az indoklás szerint rájöttek, a már majdnem elfogadott szöveg nem illeszkedne „a jogrendszer egységébe”, hiszen ugyanannak a törvénynek egy másik pontja azt mondja: „A sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.” Az osztályozás kötelezővé tételéről azonban a jelek szerint nem mondanak le, mert a miniszter most azt írja: erről „az új nemzeti alaptanterv megalkotása kapcsán, azzal egyidejűleg indokolt döntést hozni.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.04.
"A gyerekekben tudatosult, hogy a számítógépeket nem csak játékra lehet használni"
A tanév elején mutattuk be azt a Szendrőládon akkor beindult programot, amelynek keretében mintegy 50 hátrányos helyzetű gyereknek tanítanak programozási alapismereteket. A tanév végén, évzáró beszélgetésen gyűjtöttük össze a tapasztalatokat. A programozás, az algoritmikus gondolkodás alapjait tanulják meg a kurzusokon a gyerekek - egyébként pont azzal a tananyaggal, amivel a többi Logiscool-iskolában dolgoznak, legfeljebb kicsit lassabb tempóban. És ez nem csak azoknak válik hasznára, akik valóban programozók lesznek, hanem mindenkinek. Itt ugyanis például a logikai gondolkodásukat fejlesztik, ami más tantárgyak tanulását és a koncentrációt is segíti – hangsúlyozza Szerémi Nóra, a DTA koordinátora.Nem kizárt az sem, hogy a szendrőládi modellt kiterjesztik más hátrányos helyzetű településre is.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.03.
A Horthy-rajongó, zsidózó Takaró Mihályra bízták a NAT hazafiasítását
Az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és a numerus clausus hívét, Tormay Cécile-t zseninek, a Nyugatot viszont „kis zsidó lapocskának” tartó, Kertész Imre magyarságát megkérdőjelező, Spiró Györgyöt embernek nehezen nevező irodalomtörténészről ezúttal azonban még lesújtóbb hírünk van: a hvg.hu információi szerint ugyanis Takaró vezeti azt a munkacsoportot, amelynek feladata, hogy a tavaly szeptemberben elkészült, de rögtön átdolgozásra ítélt új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében a kormánypártok ízlésének megfelelően írja át "hazafiasabbra" a humán műveltségterületeket – főként a magyar irodalmat és történelmet – érintő részeket.A Horthy-rajongó, zsidózó Takaró Mihályra bízták a NAT hazafiasítását
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.02.
Újabb iskoláknak menne neki az Orbán-kormány
Ijesztően hangzik az alternatív iskolákra nézve a köznevelési törvény módosításához benyújtott újabb passzus, de szakértők szerint a jogszabály annyira zavarosra sikeredett, hogy még nincs minden veszve. A változtatások okait sem értik: eddig is kaphattak osztályzatot a diákok, eddig is a NAT-hoz igazodtak a tanterveik, és biztosított volt az átjárhatóság. Update: elhalasztják a módosítóról szóló keddi szavazást.
(Forrás: hvg.hu)
2019.07.02.
Elhalasztották a kormánypártok a vitatott köznevelési törvény megszavazását
Elhalasztották a köznevelési törvény erősen vitatott módosításának zárószavazását a parlamentben. A jelentős változtatásokat ma szavazta volna meg a parlament, de az eredeti javaslatot benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ma beadott egy indítványt a zárószavazás elhalasztására. Az indítványt a képviselők 180 igen és 4 nem mellett megszavazták, így az erősen vitatott pontok egyelőre nem emelkednek törvényerőre. Információink szerint mindez nem jelenti azt, hogy a javaslatok végleg lekerülnek a napirendről.
(Forrás: index)
2019.07.01.
Senkit sem kényszerít a köznevelési törvény
Nem igaz, hogy a köznevelési törvény módosítása mindenképpen bekényszerítené az iskolaéretlen vagy a problémás gyerekeket az első osztályba. Az óvodai nevelés esetleges meghosszabbítását szakértői döntéshez kötik, de mivel a gyerekek 95 százaléka már háromévesen elkezdi az óvodát, a korábbinál több idő jut az iskolára való felkészülésre, ezért az átállás kevésbé okozhat gondot a hatéveseknek — véli a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Horváth Péter szerint nincs mitől tartaniuk a magántanulóknak: akinek a helyzete valóban indokolja, az a jövőben is tanulhat egyéni munkarendben.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.07.01.
Az eddig nyitva hagyott menekülőutakat is lezárnák az oktatásban
Az eddig nyitva hagyott menekülőutakat is lezárhatja, az oktatásban egyre gyűlő feszültség kiengedésére alkalmas szelepeket betömködheti az a törvénymódosító csomag, amely több helyen is belenyúlna a jelenleg hatályos köznevelési törvénybe. A több, látszólag nem is olyan hatalmasnak tűnő változtatás más-más csoportok jogait korlátozza, és tovább növeli a tanárok, szülők és gyerekek kiszolgáltatottságát. Nem véletlen, hogy a törvénytervezet elfogadása ellen az ellenzék támogatása mellett több mint harminc civil csoport tiltakozik.
(Forrás: Népszava)
2019.07.01.
2021-re csúszhat az új Nemzeti alaptanterv bevezetése
Két évvel meghosszabbították az új Nemzeti alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos, Hajnal Gabriella kinevezését – derült ki a június 28-ai Hivatalos Értesítőből. Hajnalt – aki az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is – idén márciusban nevezték ki erre a posztra, megbízatása szeptember elsejéig szólt. A hosszabbítás értelmében viszont még 2021 szeptemberéig felügyelnie kell az új Nat bevezetésének előkészítését. Korábban 2019 szeptembere volt a bevezetés céldátuma, ám tavaly októberben az Országgyűlés Kulturális Bizottságának fideszes elnöke, Pósán László elismerte: erre az időpontra biztos, hogy nem lesz bevezethető állapotban az új Nat.
(Forrás: Népszava)
2019.07.01.
Rétvári Bence: sok problémás gyerektől megválnak az iskolák, ezért is kell változtatni a törvényen
Fel kell lépni a köznevelési törvény módosítása által az ellen, hogy a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákokat kiszorítsák a közoktatásból - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn. Rétvári Bence hangsúlyozta: a magántanulói státusszal kapcsolatban muszáj lépéseket tenni, ugyanis ezt a lehetőséget rendkívül eltérő módon alkalmazták, gyakran visszaélésszerűen is.Azt mondta, sok problémás gyerektől megválnak az iskolák, a diákokból elméletileg magántanulók lesznek, de valójában gyakran kiesnek a köznevelésből, ezt próbálja megakadályozni a törvénymódosítás egy egységesebb gyakorlat kialakításával.
(Forrás: eduline)
2019.07.01.
Magyar Waldorf Szövetség: aggályosak a köznevelési törvény tervezett változtatásai
A következő időszakban folyamatosan egyeztetni fognak az oktatási államtitkársággal, hogy olyan megoldást találjanak, amely mindkét fél számára elfogadható, és garantálja a Waldorf-működést - közölte a Magyar Waldorf Szövetség. „A Waldorf-iskolák szempontjából rendkívül aggályosnak találjuk a köznevelési törvény tervezett változtatásait. Amennyiben a módosítások elfogadását követően alkalmazásra kerülnek, azok lényegében ellehetetleníthetik az iskoláinkban a Waldorf-pedagógiai szerinti működést” – idézi a Népszava a Magyar Waldorf Szövetség sajtóközleményét.
(Forrás: eduline)
2019.07.01.
"A közoktatásban nem nyitottak a módszereinkre" – A Kis Zseni iskolák titka
A Kis Zseni egy négy éve létező nemzetközi iskolahálózat, belgrádi központtal. Magyarországon 2017-ben nyitotta meg a kapuit az első, szegedi iskola. Azóta – franchise rendszerben – már minden megyében jelen van, jelenleg 20 városban 23 tagintézmény működik, de szeptembertől újabbak is nyílnak. „A közoktatásban nem nyitottak a módszereinkre, de vannak olyan pedagógusok azért, akik igen. Sokan jönnek hozzánk, például az ELTE-ről is megnézni, hogy működünk.” A több mint kétórás foglalkozások iskolai időn kívül, délután vagy hétvégén vannak. Négyéves kortól várják a gyerekeket, 14 éves kor a felső határ, addigra „már annyira kifejlődött az agy, hogy nem lenne hatékony a módszer”.
(Forrás: hvg.hu)
2019.06.26.
Dr. Gyurkó Szilvia: Gyereket. Megütni. Nem. Szabad.
A gyerekkorban elszenvedett erőszak (legyen az fizikai-, érzelmi- vagy verbális bántalmazás) mindig nyomot hagy. Mindig. Mert megsérti a határokat, az alapbizalom szövetét és traumatizál. Akkor is, ha ma már sorsfordító és elengedhetetlen szülői beavatkozásnak gondoljuk, és egyébként: „mégis rendes ember lett belőlem”. A törvény 2005 óta tiltja a gyerekek bántalmazását (ahogy a felnőttekét, és azóta már az állatokét is). A magyar társadalom (egy jó nagy része) azonban újra és újra kikéri magának a zéró toleranciát. Most éppen a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter nyilatkozata kapcsán.
(Forrás: wmn.hu)
2019.06.25.
Iskolává válnak a tanulócsoportok, ha a kormány elfogadja a magántanulói státusz eltörlését?
A legvalószínűbb tehát, hogy a kormány e módosítással a tanulócsoportokba járó gyerekeket akarja visszaterelni a rendszerbe. Nekik ugyanis magántanulói státuszt kell felvenni, amihez szükség van egy háttériskolára, aki befogadja őket és félévente levizsgáztatja a tanulókat, akik erre egy tanulócsoportban készülnek fel. Az, hogy egy tanulócsoport milyen tanulási módszert követ, hány gyereket vesz fel és milyen foglalkoztatásokat tart, teljességgel tőlük függ. Ezzel a módosítással az ő létük kerülhet veszélybe. „Nagy bizonytalanságot keltett ez a törvénymódosítás a tanulócsoportok körében, tudunk olyanról, aki már most bezárt, pedig még el sem fogadták a törvényt – meséli Dobos Orsolya, az Alternatív és Magániskolák Egyesülete (AME) alternatív tagozatának vezetője. – Bizonytalanok a szülők, nem merik szeptemberre beíratni a gyerekeiket a tanulócsoportokba, hiszen nem tudják, mire számíthatnak ősztől.”
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.06.25.
Ónody-Molnár Dóra: Támadás az oktatási menekültek ellen
Vannak szülői csoportok, amelyek sajátos célja a gyerekeik kimenekítése az állami iskolarendszerből. Létezett 2010 előtt is e jelenség, de drámai felgyorsulása, az ilyen módon kilépő családok és gyermekek számának növekedése, a nagyszámú tanulócsoport megalakítása az utóbbi kilenc év oktatásirányításának következménye. E szülőkben közös, hogy egyrészt érzékelik a közoktatás állapotát, másrészt van elképzelésük arról, hogy a 21. században nagyjából milyen formák, tartalmak, módszerek szükségesek ahhoz, hogy a gyermeket boldogulásképessé tegyük. Amiről beszélünk: tanítás helyett tanulásfókusz, személyre szabott oktatás, gyökeresen más tanári feladat- és szerepfelfogás, a módszerek, tananyagtartalmak, az értékelés teljes átalakítása, az oktatás szereplőinek együttműködő, partneri viszonya. Azaz az esetek döntő többségében nem speciális igényekről, valamifajta kínálatbővítő szolgáltatásról van szó, hanem olyan elemi elvárásokról, amelyeknek a közpénzből működtetett állami iskoláknak is meg kellene felelniük.
(Forrás: 168 óra)
2019.06.25.
Szél Bernadett parlamenti felszólalása a köznevelési törvény módosításának vitáján (videó)
Nagyon fontos javaslatot tárgyal a parlament egy nyári péntek utolsó napirendnek eldugva. A köznevelési salátatörvénnyel a kormány nekiment a gyermekeknek, minden tiltakozásra szükség van! 👉🏻 Szél Bernadett véleménye itt hallható.
(Forrás: Facebook)
2019.06.25.
Jól vizsgáztak a magyar tanárok
Egészen jól szerepelt hazánk az egyik legfrissebb oktatási tematikájú nemzetközi felmérésen. A Nemzetközi tanítás és tanulás vizsgálat az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet nagymintás nemzetközi vizsgálata, amely nem a diákok eredményeit hasonlítja össze, hanem a tanárok pedagógiai ­módszereit térképezi fel.Nem újdonság a felmérés azon megállapítása sem, hogy Magyarországon igencsak eltolódott a nemek aránya a pedagógusszakmában: a nevelőink 79 százaléka nő, ami jóval magasabb a 68 százalékos OECD-átlagnál. A legdurvább különbség a letteknél figyelhető meg, ahol majd 90 százalék a női fölény. A vizsgált országok közül egyedül Japán az, ahol a férfiak vannak többségben. Külön mérték az intézményvezetők körét, itt valamivel kiegyenlítettebb a helyzet: „csak” 63 százalékos a nők túlsúlya itthon, bár ez a 47 százalékos nemzetközi átlaghoz képest még mindig sok.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.06.25.
Online is be lehet majd iratkozni az iskolába
Az informatikai fejlesztés eredményeként a 2019/2020-as tanévben már elérhetővé válik az ügyfélkapun keresztüli beiratkozás és hitelesítés is, ezért az ügyintézéshez a szülőnek - amennyiben ezt az ügyintézést választja - nem kell megjelennie az intézményben. Minderről a Klebelsberg Központ adott ki közleményt az MTI OS szolgálatán keresztül.Mint írták, az új informatikai fejlesztés "A Köznevelés Állami Fenntartóinak Folyamat Egységesítése és Elektronizálása /KAFFEE/" segítségével már 18 különböző általános-, és középiskolai tanulmányi ügyet lehet elektronikusan intézni az állami fenntartású köznevelési intézményekben. A fejlesztés összesen 5 milliárd forint európai uniós támogatásból valósult meg, amelynek egyes részei már a 2018/2019-es tanévben használhatók voltak.
(Forrás: hvg.hu)
2019.06.23.
A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi
A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymódosítás ellen. Szerinte a kormány láthatóan továbbra sem gondol semmit a közoktatásról, nem hajlandó párbeszédet folytatni a szakmai szervezetekkel, a kézi vezérlést, az utasításos rendszert akarja erősíteni. Továbbá a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) mukatársa a helyszínen elmondta, a törvénymódosítás sérti a szülők és a gyerekek alapvető emberi jogait, ezért a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul a megsemmisítéséért.
(Forrás: mérce)
2019.06.23.
Nem kaptak választ a bérkérdésre a tanárok, felkészülnek az őszi akciósorozatra
A Pedagógusok Szakszervezete nemrég kijelentette, eddig tartott a türelme, a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ősztől akciósorozatot hirdetnek. A szakszervezet ugyanis úgy látja, hogy sem a jövő évi költségvetés, sem a köznevelésről szóló törvény módosítása nem tartalmazza a követeléseiket. Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke hozzátette, hogy akár többnapos munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza.
(Forrás: mérce)
2019.06.23.
Kaotikus a helyzet a nyári gyermektáboroknál
Még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, ki lehet táboroztató, nincs személyi, vagyoni feltételhez kötve a tábor szervezése. Egyetlen feltétel, hogy maga a táborhely feleljen meg a követelményeknek. Tehát semmilyen személyi feltételhez nincs kötve a tábor szervezése, semmilyen vagyoni biztosíték nincs kikötve, ami biztonságot nyújthatna a fogyasztóknak – hívja föl a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.
(Forrás: Infostart)
2019.06.23.
Egy pomázi iskolában kipróbálták azt, ami egyszerre jó a szülőknek, tanároknak és a háziorvosoknak is, és fényesen bevált
Van már pár iskola, ahol kipróbálták, hogy bizalmat szavaznak a szülőknek, és háromról 15-re emelték a szülők által igazolható napok számát. Ezt ugyanis saját körben eldönthetik. Ilyen például a pomázi Sashegyi Sándor általános iskola és gimánizum, rendészeti szakközépiskola. 2017-ben vágtak bele a kísérletbe, ami az igazgató mostani levele szerint fényesen bevált. „Két egész tanév tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy minden ugyanolyan rendben működik, mint eddig. A szülők nem élnek vissza a lehetőséggel, teljes mértékben partnerek. Ez az új gyakorlat mindenkit tehermentesít: a szülőt, pedagógust valamint a gyermekorvost egyaránt” - írja Nagy Koppány Lászlóné igazgató.
(Forrás: 444.hu)
2019.06.23.
A Kárpát-medencei oktatási együttműködést erősíti egy uniós projekt
A Kárpát-medencei oktatási együttműködés erősítése a célja az Oktatási Hivatal (OH) valamint a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem közös uniós projektjének – közölte Gloviczki Zoltán, az OH elnöke szombaton Egerben a 2020 novemberéig tartó EFOP-program rendezvényén. Elmondta, az általa vezetett hivatal a konzorcium vezetőjeként működik együtt a két egyetemmel, és a csaknem 3 milliárd forintos összfinanszírozásból 2,3 milliárdot az OH költhet a 2017 novemberében elindított programban. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei iskolákban hasonló nehézségekkel küzdenek; a lemorzsolódással, valamint a tehetséggondozás, a továbbtanulás és a szülőföldön maradás problémáival. Szerinte éppen ezért lehet közös megoldásokat keresni.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.06.23.
A Budapest School a „mit” helyett a „hogyan”-ra adja meg a választ a tanulóknak
A Budapest School működési elve az, hogy a diákok – akik magántanulók – ugyanúgy kapnak bizonyítványt, csak az ehhez szükséges tudást más metódus szerint sajátítják el, ami egyben azt is jelenti, hogy nem egy rendszeren kívüli iskoláról van szó. Természetesen ebben az iskolában is megtanulják a diákok az alapvető készségeket, vagyis az írást, az olvasást és a számolást. A kérdés csak az, hogy a tudásterületek és kompetenciák, amelyek ma a Nemzeti alaptantervben és a pedagógiai tervekben szerepelnek, valóban 21. századi értékek-e.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.06.23.
Pölöskeiné: Nem lényeg a tankötelezettség
Pölöskeiné szerint jó döntés volt, hogy a szakképzést a gazdasághoz kapcsolták, bár szerinte jobb volt, amikor még a Nemzetgazdasági Minisztérium felelt a területért, igaz, most az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál sincs olyan rossz helyen. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakértője arra hívta fel a helyettes államtitkár figyelmét: nem a változással van a gond, hanem azzal, hogy elmúlt 8-9 évben lezajlott változtatások egyértelműen rossz irányúak voltak, a szakképzés színvonala nem felel meg a mai társadalmi kihívásoknak. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke hozzátette: a Szakképzés 4.0-ra keresztelt kormányzati stratégia – ami 2020 szeptemberétől ismét átalakítaná a szakképzést – ugyan mutat jó irányokat, de eddig sem a bevezetéshez szükséges cselekvési tervet, sem a szükséges jogszabály változtatásokat nem látni, és a 2020-as költségvetésből sem olvasható ki az átalakítások fedezete.
(Forrás: Népszava)
2019.06.23.
Messze még a Diákváros: csak az egyetemisták felének jut kollégium
Tény: kollégiumi férőhelyből továbbra sincs elég, országosan mintegy 54 ezer férőhely érhető el (ebbe beletartoznak az egyházi és magánkollégiumok is), miközben a nappali tagozaton tanulók száma ennek négyszerese. Budapesten körülbelül 14 ezer férőhely van, holott a fővárosban tanuló egyetemisták száma a 30 ezret is meghaladja. A kollégiumot értelemszerűen jóval olcsóbban meg lehet úszni: a térítési díjak havi 10-30 ezer forint között mozognak, szemben a 100-150 ezer, vagy még ennél is magasabb albérletárakkal. Nem csoda, hogy minden évben többszörös a túljelentkezés a kollégiumi férőhelyekre. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Jövőkép kutatása szerint Budapesten háromszoros a túljelentkezés – még úgy is, hogy a férőhelyek több mint 85 százaléka nem felel meg a jogszabályi minimumfeltételeknek. Az elmúlt években sem a meglévő kollégiumi épületek fejlesztésére, sem az állagmegóvásra nem történt anyagi ráfordítás
(Forrás: Népszava)
2019.06.23.
Rugalmas iskolakezdés? A kormány ezt is eltörölné
A tervezet módosító csomag szerint, ha egy gyerek betöltötte a 6. életévet, kötelező elmennie iskolába. Akkor is, ha ő egy nappal a megadott határidő előtt, mondjuk augusztus 30-dikán született. Ha egy szülő vagy óvodapedagógus nem gondolja, hogy a 6. életévét már betöltött gyerek már iskolaérett, akkor a szakértői bizottsághoz kell fordulnia. Eddig tehát e bizottságok csak a „problémás esetekkel” foglalkoztak, most pedig minden kérelmet nekik kell elbírálniuk. Erre semmi szükség nincsen, hiszen az óvodapedagógusok el tudják ezt dönteni, és borítékolható, hogy nem is lesz rá kapacitásuk a bizottságoknak. A tervezet szerint ráadásul még az igazán problémás gyerekek sem maradhatnak további egy évet az óvodában
(Forrás: hvg.hu)
2019.06.23.
Elszomorító adat: a 10. évfolyamos gyerekek ötöde megreked a hatodikosok szintjén
A napokban nyilvánosságra hozott 2018-as Országos kompetenciamérés eredményeiből kiderül, hogy az előző évekhez képest az országos átlag gyakorlatilag nem változott sem a hatodikos, sem a nyolcadikos, sem a tizedikes diákok esetében matematikából és szövegértésből. Az eredmények nem javultak, de legalább nem is romlottak Az adatokból az is kiderül, hogy „egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 21%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem.Az egyes képzési típusok eredményeinek különbsége elsősorban az ott tanuló diákok összetételével, a középfokú beiskolázás kiválasztási mechanizmusával magyarázható.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.06.18.
Itt a törvény, amivel a rezsim magához láncolja a gyerekeket
A közoktatási törvény tervezett módosítása meggátolja a szülőket abban, hogy kimenekíthessék gyermeküket a rossz oktatási rendszerből, zöld utat ad arra, hogy a szakmailag nem megfelelő intézményvezetők tovább rombolják az iskolák színvonalát, és egy alkalmatlan hivatalos szervre bízza az iskolaérettség pedagógiai megítélését. Nincs okunk optimizmusra a felállítandó, ismeretlen szempontok szerint működő új hivatalos szervvel kapcsolatban: egy arctalan bürokratikus hatóság még a legnagyobb jószándék mellett sem képes helyes pedagógiai döntéseket hozni; ehhez rugalmasság, szakértelem és személyesség lenne szükséges. A jó oktatás alapja a bizalom légköre; a tervezett törvénymódosítás épp ezt a bizalmat rombolja tovább.
(Forrás: Szülői Hang)
2019.06.18.
Akkor is elkezdhetnek tanítani a pedagógusok, ha a nyelvvizsga miatt csúszik a diplomaszerzés
A pályakezdő tanárokat is segíti a köznevelésről szóló törvény módosítása, mert akkor is elkezdhetnek tanítani, ha a nyelvvizsga hiánya miatt csúszik a diplomájuk kiadása - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
(Forrás: eduline)
2019.06.17.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett világ, jellemzően 20-as, 30-as éveiben járó fiataljai sokat fizetnek azért, hogy önkéntesként afrikai vagy dél-kelet ázsiai országok árvaházaiban töltsenek pár hetet. A turista-önkéntesek azt gondolják, hogy segítenek, valójában gyakran csak haszontalanul lődörögnek, pusztán azért, hogy elmondhassák magukról: tettek a gyerekekért. Ráadásul alig ellenőrzik, kik ők.
(Forrás: index)
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfehérváron tervezik még ilyen intézmény létrehozását. A rendszerváltás után több mint tizenöt katonai középiskolát zártak be arra hivatkozva, hogy megszűnt a sorkatonaság, pedig a debreceni példa jól mutatja, hogy nagy szükség és igény van a honvédelmi nevelésre a fiatalok körében.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok menekülőútja és a problémás gyerekek zsákutcája volt egyszerre. Azt viszont nem tudni, mi lesz helyette, a szöveg alapján az is lehet, hogy minden marad a régiben. Közben módosítanák a két éve elfogadott Taigetosz-törvényt is, és egyéni fejlesztést írnak elő a tanulási zavaros gyerekeknek. Kérdés, szakemberek híján mire mennek vele.
(Forrás: abcug.hu)
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől átveszik a tanulókat - közölte Gerzsei Péter, a tankerület igazgatója az MTI-vel. A gerjeni intézmény 2006 óta működött a Tolnai Református Egyházmegye fenntartásában. Az egyházmegye tanácsa "politikai nyomásgyakorlás" miatt döntött arról, hogy nem kívánja tovább működtetni az iskolát - mondta Rácz József esperes.
(Forrás: hvg.hu)
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg megnyomorítják a magántanulói státuszt, vagy hogy az igazgatói posztokra már bárkit bármilyen tantestületi tiltakozás nélkül ki lehet nevezni. Mondjuk amilyen ostor suhog az igazgatók háta mögött, ember legyen a talpán, aki elvállal majd ilyen posztot.
(Forrás: Pécsi Stop)
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam), ám az eddig otthon, csoportokban, vagy iskolaszerű közösségekben kiválóan és eredményesen tanuló gyerekek számára egy cseppet sem lenne megoldás, ha visszakényszerítenék őket az állami oktatásba. A törvénytervezet pont olyan, mint az egyentantervre, egyentankönyvre, egyenutasításra épülő köznevelési rendszer: nem veszi figyelembe, hogy a gyerekek különbözőek, hatékony tanításuk más-más úton lenne eredményes. A jogszabály a magántanulói státusszal járó egyes problémákat akarja megoldani egyenszabályozással, s így többet árt, mint használ.
(Forrás: hvg.hu)
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az elmúlt években, hogy két jelölt közül nem az kapta az állást, aki az iskolai közösség szerint rátermettebb volt. Ilyenkor a tiltakozók kezében erős lobbikártya tudott lenni, hogy az ellenjelöltet mindenki szakmailag megfelelőbbnek tartotta, sokszor sikerrel is jártak végül. Ennek most vége lehet: az állam elvenné a véleményezési jogot mindenkitől.
(Forrás: index)
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A tárgyalások ideje lejárt, ősszel sztrájkot hirdethet a nagyobbik tanári érdekképviselet. A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte: a kormánnyal történt eddigi egyeztetések nem vezettek eredményre, a köznevelési törvény szerdán benyújtott módosításaiban sehol nem látják azokat a tételeket, amelyekről a tárgyalások során még úgy tűnt, megállapodás születhet. A PSZ 2019. szeptemberi béremelést, a pedagógus óraszámok csökkentését, a tanárbérek minimálbérhez kötését, a többletterhek csökkentését, kiszámítható jogalkotást kért.
(Forrás: Népszava)
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor azzal felhatalmazást ad a Kormány számára további pótlék és ösztönzési kereset-kiegészítés megállapítására az intézményvezetők részére. A rendeleti szintű részletszabályok kidolgozása a törvény elfogadása után történhet meg.
(Forrás: kormány.hu)
2019.06.13.
Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője
Ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás címmel a minap a hvg.hu-n megjelent cikkemre rengeteg komment érkezett. Általában elolvasom ugyan a cikkeimre érkező véleményeket, de nem mindig van időm válaszolni. Most sincsen, de a gyerekek, és így a jövőnk megéri, hogy néhány határidős feladattal megcsússzak. Kutatóként csak olyasmit állítok, amit vagy én, de főképpen mások (akik millióan vannak, és évezredek óta foglalkoznak a tanulás és gondolkodás témájával) igazoltak.
(Forrás: hvg.hu)
2019.06.13.
Ónody-Molnár Dóra: Vége a magántanulói státusznak, több ezer tanuló kerül bizonytalan helyzetbe
Ahelyett, hogy az Orbán-kormány eltűnődne azon, hogy a 2011-ben elindított oktatási átalakítások rossz irányba mozdították az oktatási rendszert, inkább megszünteti ezt az állami iskolából való menekülő utat. A kormány célja egyértelműen az, hogy a gyereklétszám csökkenése és a menekülési utak miatt egyre néptelenebb állami iskolákba visszaterelje a gyerekeket. A javaslat olyan durván korlátozza a szülői jogköröket, ami alkotmányossági aggályokat is felvet.
(Forrás: 168 óra)
2019.06.11.
Tanárok jelentkezését várják, akik beülnének egy ingyenes képzésre a netes átverésekről
A tudatos médiahasználat iskolai keretek közötti fejlesztésére hozott létre közös képzési csomagot a Televele Médiapedagógiai Egyesület és az álhírek, átverések terjedésével több mint 15 éve foglalkozó Urbanlegends.hu. Az érdeklődő tanárok tréninget kapnak, pénzt és lehetőséget a hallottak iskolai megvalósítására.
(Forrás: hvg.hu)
2019.06.11.
Az új, felpörgött generáció felőrli a tanárokat?
Gyakran halljuk, hogy a tanári pálya választásának, illetve a pályán maradásnak motivációja bizonyos fajta elhivatottság, hogy a tanárjelölt vagy a tanár szereti a gyerekeket szeretne adni nekik. Ez azonban nem elég, mert a pálya rendkívül veszélyes tud lenni, ha csak elhivatottság és misszionárius lelkület van mögötte és nincs vagy nem megfelelő a professzionális tudás – minderről dr. Chrappán Magdolnával, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet főiskolai docensével beszélgettünk.
(Forrás: HAON)
2019.06.11.
Ónody-Molnár Dóra: Ahol a gyerek az első
Aztán meglett az újabb kétharmad, és nem jönnek sem a migránsok, sem a magyar gyerekek. Az előbbiek a kormánytól függetlenül maradnak távol, az utóbbiak viszont a kormány minden igyekezete ellenére sem akarnak megérkezni. Még úgy sem, hogy a családok évének nevezték el a 2018-ast, és menten elköltöttek a reklámozására 700 millió forintot. Az idei év két választást is tartalmaz, így a családok megint előkerültek. Főleg azután, hogy a néppárti Junkert gyalázó plakátokat le kellett cserélni valami olyanra, amelyen a néppárti Fidesz kivételesen nem Európát szidja. Jobb híján a családvédelmi akciótervet népszerűsítették addig az ideig, amíg jó fiúnak kellett látszani, aztán a kampány végére visszatértek a jól bevált migránsozó-brüsszelező témára.
(Forrás: 168 óra)
2019.06.09.
Kohán Mátyás: Merre tovább, érettségi?
Aki annyi kritikai gondolkodásra nem képes, hogy nagyjából belője az államilag minősített adatok nyilvános Facebookra pakolásának következményeit, és pár nyeszlett lájkért 111 ezer ember vizsgájának érvénytelenségét kockáztatja országos botránnyal megspékelve, az nemhogy egyetemre ne menjen, de lehetőség szerint az utcára se nagyon.
(Forrás: Mandiner)
2019.06.09.
Az iskola, ahol a szülők műanyagpalackkal fizethetnek gyermekeik oktatásáért
A nigériai Lagosban működik az első olyan általános iskola, ahol a szülők az általuk összegyűjtött műanyagpalackokkal is fizethetnek gyermekeik taníttatásáért.„Mindenki nyer. Nyer az iskola, mert sokkal kevesebben késnek a befizetésekkel, nyernek a szülők, mert csökkennek anyagi terheik, s nyernek a gyerekek is, mert nem veszélyben a jó szintű oktatást nyújtó iskola” – mondta a BBC által készített videóban az „Újrahasznosítás fizet” projekt egyik kezdeményezője. S nyer a környezet is, hiszen ezer számra tűnnek el a közterekről a szemétként eldobott palackok.
(Forrás: hvg.hu)
2019.06.09.
L. Ritók Nóra: Mindig változó ellentmondások
Magamban persze remélem, hogy változik majd az egész, hiszen folyamatosan tanuljuk a közösségi média használatát. Egyre jobban értjük a személyes szféra fontosságát, érzékeljük a nehézségeket, amit egy-egy poszt vagy fotó okozhat, és ez óvatosabb, figyelmesebb, felelősségteljesebb közösségi média fogyasztóvá teszi az embereket. Egyre többen ismerik a “lájkvadász” oldalakat, és el tudnak igazodni az álhírek és valódi hírek világában, ellenállva a manipulációnak. De nem mindenkire igaz ez. Vannak, akik erre képtelenek, és ezt a legvédtelenebb társadalmi csoportot olyan irányokba tolhatja el a facebook, amelyet nem irányít senki, egyszerűen gerjed, húz, beépül az amúgy is negatív problémahalmazba.
(Forrás: A nyomor széle / HVG)
2019.06.06.
Állásfoglalás az iskoláskor előtti nevelést végző szakemberek felsőfokú végzettsége érdekében
Megdöbbenve hallottuk nem hivatalos forrásokból, hogy kormányzati oldalon felmerült a középfokú óvodapedagógus képzés visszaállítása, és szóba került az óvodapedagógus, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelői BA szak megszüntetése is. A magyar kisgyermeknevelés európai és világhírű, melynek több, szerteágazó oka van. Ezek közül az egyik a főiskolai végzettséghez kötött munkavégzés.(…)A már elért vívmány eltörlését súlyos visszalépésnek tekintenénk. Ezért még időben kívánjuk véleményünket kinyilvánítani:a középfokú végzettség visszaállításának, a felsőfokú képzés leépítésének lehetősége ellen szakmai tudásunk és tapasztalatunk birtokában nagyon határozottan tiltakozunk.
(Forrás: ckpinfo)
2019.06.06.
Romló színvonalú oktatás és egészségügy – Az Európai Bizottság ajánlásai ízekre szedik a magyar szociális rendszert
Különös szimbolikája van annak, hogy ugyanazon a napon, amikor kiderült, jön a „lex Mészáros”, azaz az Orbán-kormány azt tervezi, korlátozza a hozzáférést a cégadatokhoz, az Európai Bizottság előterjesztette a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyek közül az egyik a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítására tesz javaslatot. És ez csak egy apróság, de világosan mutatja, hogyan távolodik a közös európai értékektől Magyarország. Az ajánlások rámutatnak ugyanakkor más bajokra is. Csak egyetlen sokkoló adat: az EU-ban a legvalószínűbben a magyarok halnak meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt.
(Forrás: 168 óra)
2019.06.06.
Miután jövőre már kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, kiderült, hogy tíz évig titkos a kormányzati nyelvstratégia
Az Oktatási Hivatal a 2017/2018-as tanévben végzett egy nagymintás kutatást a magyar idegennyelv oktatásról. Ebben mások mellett tanárokat kérdeztek arról, hogy felkészült-e a rendszer a 2020-as változásokra, tehát hogy onnantól a nyelvvizsga nélkül nem lehet felvételizni a felsőoktatásba. Arra a kérdésre, hogy a tanárok szerint "milyen változtatásokra van szükség a 2020-as követelmények teljesítéséhez iskolai szinten?" a gimnáziumi tanárok összesen 9 százaléka, a szakgimnáziumban tanító tanároknak pedig 2 százaléka mondta, hogy "nincs szükség változtatásra". Arra a kérdésre, hogy "milyen segítséget látnának a tanárok hasznosnak annak érdekében, hogy minél több tanuló teljesíteni tudja a 2020-as követelményeket?", összesen a gimnázium tanárok 3 százaléka, a szakgimnázium tanárok 1 százaléka válaszolta, hogy "Megvannak a szükséges feltételek."
(Forrás: 444.hu)
2019.06.06.
Több tanfelügyelőre lehet szükség
Ráerősít az Oktatási Hivatal a tanfelügyelők képzésére, mert a pedagógiai-szakmai ellenőrzést végző szakértők közül sokan vonulnak nyugdíjba a következő egy-két évben, és nem minden szakterületen van elegendő utánpótlás — értesült lapunk. Az általunk megkérdezett szakértő szerint az eddig lefolytatott eljárások nagy többsége pozitív eredményekkel zárult, és a tanárok sem félnek már annyira az ellenőrzésektől.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.06.06.
Rétvári Bence: Megéri az oktatásba fektetni
„Megéri az oktatásba fektetni” – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön a Fejér megyei Válon, ahol a dunaújvárosi tankerületi központ uniós fejlesztéseinek projektzáró rendezvényét tartották.Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy bárhová születik is valaki Magyarországon, ugyanolyan lehetőségeket kell kapnia szellemi és fizikai tehetségének kibontakoztatásához.Minden gyermek tehetséges valamiben, az iskolának pedig az a feladata, hogy „kinyissa a világot”, segítsen a gyermeknek rájönni arra, miben tehetséges, s utána annak szentelheti egész életét. A kormány ezért tartja kiemelten fontosnak az iskolai környezet fejlesztését, s ezért indította el az elmúlt 30 év legnagyobb iskolafejlesztési projektjét, amelyhez több mint 110 milliárd forintnyi uniós és további 46 milliárdos állami forrást biztosít.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.06.06.
"A diákjaink ki vannak éhezve az újra, arra, hogy valami történjen"
A Baranya megyei Dencsházán 560-an élnek. A helyi iskola diákjainak nagy része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, a pedagógusok pedig minden nap azért küzdenek, hogy ne csak a tananyagot tudják megtanítani a gyerekeknek. Az idei eredmények magukért beszélnek: a 2019-ben ballagó nyolc diák mindegyike továbbtanul.
(Forrás: eduline)
2019.06.03.
„Ha nem siettetnénk az olvasást, nem lenne annyi diszlexiás gyerek”
Manapság már sok kiemelkedő alkotónak, tudósnak, művésznek „papírja van” a diszlexiáról, többségükről kiderült, hogy másképp: memóriából, egészeket olvasnak – mondta a Népszavának Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan szakpszichológus. A diszlexia olvasási zavart jelent, de nagyon ritka, hogy csak az olvasási készségben mutatkozik eltérés, ezért inkább a tanulási zavarok kategóriájába érdemes sorolni. Ide tartoznak azok a rendellenességek, amelyek az intelligencia szintjétől függetlenül jelentős nehézséget okoznak az írás olvasás és/vagy számolás elsajátításában, és a zavarok a központi idegrendszer szokásostól eltérő fejlődésére, működésére vezethetők vissza. A meghatározásán azonban még a szakemberek sem ugyanazt értik. Magyarországon többnyire az olvasási zavart, illetve az olvasás tanulásának zavarát jelenti.
(Forrás: Népszava)
2019.06.03.
Újabb viharos események a nyelvvizsgapiacon
Visszatér a telc, ami jó hír, sőt: váratlanul egy újabb nyelvvizsga is megjelent a piacon, ami szintén jó hír… lenne, ha nem merülne fel annyi probléma az új nyelvvizsgával kapcsolatban. Nyelvvizsgakörképünk kiegészítése néhány egészen hajmeresztő furcsasággal.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
2019.06.03.
Lovári nyelvvizsgával juttatnák be a szegény diákokat az egyetemre
Az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetése komoly problémát jelent a szegény családba született fiatalok számára. Ők biztosan nem engedhetik meg maguknak a magántanárt, így félő, hogy tömegével fognak elesni a továbbtanulás lehetőségétől. Egy egyesület hátrányos helyzetű diákoknak nyújt több hónapos, ingyenes nyelvtanfolyamot lovári nyelvből. Eddig főként az egyetemistákra fókuszáltak, most viszont arra keresik az anyagi forrást, hogy a tevékenységüket a középiskolásokra is ki tudják bővíteni. Céljuk, hogy minél több hátrányos helyzetű fiatalt tudjanak bejuttatni a felsőoktatásba.
(Forrás: abcug.hu)
2019.06.03.
Külföldre és az üzleti életbe menekülhetnek az akadémiai kutatók
Elegük van az Akadémia kutatóinak a kormánnyal vívott egyéves háborúból. A legtöbben egyelőre mégis kitartanak, és bíznak benne, hogy a kormány meghátrál a kutatóintezetek ellenőrzéséért folytatott harcban. Néhányan azt remélik, az Európai Néppárt is segíteni fog, de közben a folyosókon arról beszélgetnek, meddig érdemes az MTA-nál maradni. A legjobbak könnyen külföldön kutathatnak tovább, van, aki már elhagyta az országot, de várják őket az egyetemek és az üzleti szféra is.
(Forrás: abcug.hu)
2019.06.03.
Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy tanárként dolgozzak
A pályakezdő pedagógusok nettó 135 ezer forintos bérével nem nehéz versenyezni, tanárszakos hallgatókat kérdeztünk meg arról, hogy ez az összeg elég-e, ahhoz hogy a tanári pályán maradjanak. Van, aki bár tiszta szívből szeretne pedagógus lenni, anyagi okokból inkább villamosvezetőket fog oktatni. Több nyelvszakos inkább magániskolákban, multiknál vagy külföldön látja a jövőjét. Arra is fény derült, hogy az anyagiakon túl a pedagógusok túlterheltsége és társadalmi alábecsültsége sem vonzó a fiatalok számára. Viszont találtunk csillogó szemű tanárjelölteket is, akik minden nehézség ellenére ezt a hivatást választják, egy kis plusz pénzre pedig magánórákból tesznek majd szert.
(Forrás: abcug.hu)
2019.06.03.
A Facebookon és az Instagramon nem alakul ki valódi párbeszéd
Az egyik újdonság az volt, hogy a korábbinál tudatosabban használták a közösségi médiát: a különböző közösségi oldalakon az oda leginkább illő üzenetekkel igyekezett kommunikálni az EP, és országonként is más-más tartalmakat tettek közzé. A másik, hogy felismerték: a szavazásban legkevésbé aktív korcsoport, a legfiatalabbak között csak akkor tudnak több embert megszólítani, hogyha fiatalokra bízzák ezt a munkát. Kapcsolódó
(Forrás: index)
2019.06.03.
Végzetes lehet a tudományellenesség - interjú Bojár Gáborral
Miniszterelnökünk nem tűri a független intézményeket és az MTA az egyik legerősebb ilyen szervezet. Ezen belül a társadalomtudományi műhelyeket ellenzéki fészeknek tekinti, amelyek sok ellenzéki beállítottságú tudósnak ad munkát. Ezt fel kell számolnia, ennek legutóbbi példája az 56-os intézet beolvasztása Schmidt Mária intézetébe. A rezsim az ellenzéket nem erőszakkal hallgattatja el, hanem anyagilag fojtja meg. A következő ciklusban a kutatás-fejlesztésre nagyobb uniós források érkeznek, ez sem lehet független kezekben. Ennek lenyúlását egyébként az unió megakadályozhatná egy olyan szabályozással, hogy ne a kormány ossza el a pénzeket a kutatóintézeteknek, hanem közvetlenül, egy valóban független uniós szervezet juttassa el a forrásokat a pályázat nyerteseinek. A Momentum egyik legfontosabb követelése ez volt.
(Forrás: Népszava)
2019.06.03.
Minimálbért kereshetnek a jól tanuló diákok
Akár a minimálbért is elérheti a szakképzésben tanuló, jó eredményű diákok juttatása, a jövőben ugyanis jobban odafigyelnek arra, hogy anyagi okok miatt semmiképp ne maradjanak ki az iskolából a fiatalok. Az ágazati stratégia szerint ráadásul nemcsak a középiskolai évfolyamokon, de már a szakképző iskolát megelőző orientációs évben, valamint a lemorzsolódóknak létrehozott műhelyiskolákban is fizetni fognak. Tízezer diák pedig ingyenes nyelvi képzést is kaphat a szakképzési centrumok szervezésében.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.06.03.
A reform mindent túlél
Az adatok, a hírek, a közösségi médiában szerteszaladó rémtörténetek arról szólnak, hogy a nevelési intézmények bajba kerültek, a pedagógusok vagy nem találják az érvényes szakmai megoldást, vagy elkerülik a nehéz helyzeteket, vagy fokozódó agresszióval válaszolnak meghiúsult pedagógiai beavatkozásaikra. Vagy csak egyszerűen elfáradtak. Elfogadják a hatalomtól érkező üzeneteket, beletörődnek a kifogásolt tankönyv használatába, tépelődés nélkül tudomásul veszik az előírt tananyagot.
(Forrás: Népszava)
2019.06.01.
Pedagógiai realizmus. Kísérlet egy elvetélt pedagógiai elmélet rekonstrukciójára: Mérei Ferenc, 1948. Knausz Imre írása
Mérei Ferencet nagy hatású pszichológusként ismerjük és tiszteljük. Ebben az előadásban arra teszek kísérletet, hogy – ha nem is bizonyítsam, de mindenesetre – valószínűsítsem, hogy Mérei lehetett volna a pedagógiai elmélet kreatív és filozófiailag igényes megújítója is. 1948-ban, vélhetően az év elején keletkezett kézirata – amely mostani elemzésem fő tárgyát alkotja – ugyanis lényegesen ígéretesebb anyag, mint amit egy politikai megrendelésre készült alkalmi elaborátumtól várhatnánk. Ugyanakkor amellett is szeretnék érvelni, hogy Mérei későbbi éles és végleges visszakanyarodása a pszichológiához egyáltalán nem a véletlen műve, és ez az eset talán egy kicsit rávilágít arra is, hogy miért nem alakult ki erős pedagógiai elmélet a magyar pedagógiai gondolkodásban azóta se.
(Forrás: tani-tani online)
2019.05.30.
„A világért se a suliba küldje a munkafüzeteket!” – Mindenki menekül az állami tankönyvektől
A kormány évek óta próbálja kiszorítani az alternatív tankönyveket az iskolákból annak érdekében, hogy a tanárok inkább a sokszor kétes minőségű „újgenerációs” állami tankönyveket válasszák. Idén egy rendeletmódosítással érték el, hogy a tavaly decemberben lejárt magánkiadós kiadványok engedélyét ne lehessen meghosszabbítani, emiatt több száz népszerű tankönyv került le a hivatalos tankönyvjegyzékről. Az intézkedés nagy bizonytalanságot keltett az iskolákban, sokan a még engedéllyel rendelkező könyveket, munkafüzeteket sem merték megrendelni. Az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. adatai szerint a tavalyi évhez képest idén kevesebb mint felére csökkent a magánkiadós tankönyvek iskolai megrendelésének aránya.
(Forrás: népszava)
2019.05.30.
Ingyenes pályaválasztási napot tart a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
A pályaválasztási napon a vendéglátás, a divat, a gépjárműipar és az építőipar különféle szakmáiba kóstolhatnak bele az érdeklődők a virtuális valóság VR) technológia segítségével, így megtapasztalhatják például azt, hogy milyen a magasban dolgozni hegesztőként vagy tetőfedőként.A Jövő kávézó elnevezésű programokon négy témában folynak majd beszélgetések multinacionális cégek munkatársai vezetésével. Szó esik arról, hogy miért van kevesebb lány a technológiai pályán, a digitális világ pszichikai hatásairól, az öt éve még nem létezett szakmákról és a tudatos digitális biztonságról. A pályaválasztási napot a Fővárosi Önkormányzat támogatja az Iskolakapun kívüli program keretében, a programokra regisztrálni szükséges.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.05.30.
Nagyon várom, hogy visszatérjen a kreatív unalom
Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutatónak adta át az idei Bolyai János Alkotói Díjat Áder János köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A díjátadót beárnyékolja, hogy az EP-választások elmúltával a kormány véglegesíti az MTA kutatóintézeteinek elvételét. Barabási, a Közép-európai Egyetem professzora annak idején Áder Jánost is próbálta meggyőzni arról, hogy ne írja alá a Lex CEU-t – eredménytelenül. Interjúnkban tudományról, sikerről és a skálafüggetlen hálózatokról is beszélgettünk a tudóssal.
(Forrás: index)
2019.05.30.
Balla István: „A hagyományos oktatási rendszerhez képest mindent ellenkezőképp kell csinálni”
A gyerekeik nem érezték jól magukat az iskolában, és amúgy sem azt tanulták, amire húsz év múlva szükségük lesz, elkezdtek hát gondolkodni, mit tudnak tenni, hogy mindez megváltozzon. Utánaolvastak, szakértőket kérdeztek meg, és összehoztak szűk egy év alatt egy alternatív iskolát. A gyerekeik nem érezték jól magukat az iskolában, és amúgy sem azt tanulták, amire húsz év múlva szükségük lesz, elkezdtek hát gondolkodni, mit tudnak tenni, hogy mindez megváltozzon. Utánaolvastak, szakértőket kérdeztek meg, és összehoztak szűk egy év alatt egy alternatív iskolát, a Fürkészt. Az alapítókkal, Berecz Zoltánnal és feleségével, Berecz Melindával beszélgettünk.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.28.
A tanárok megbecsültségéért indít kampányt NoÁr
A társadalmi üzeneteket hangsúlyozó klipjeiről (Ébresztő,Tanulni akarunk!, Fogjunk össze, Levél a Mikuláshoz) ismert Molnár Áron mostanában kihívásokat is indít. Ilyen volt legutóbb a húsvétról megmaradt ételek értelmes felhasználása, ezúttal pedig a pedagógusok megbecsültségéért indít kihívás Éljenek a pedagógusok címmel (és #kapitányom hesteggel. Arra kér mindenkit, hogy írja meg a kedvenc volt vagy jelenlegi tanárának, miért (volt) fontos ő az életében.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.28.
Kiderült: az uniós pénzek miatt veszik el a kutatóhálózatot az MTA-tól
Az MTA-nak ingyenesen át kell adnia a kutatóhálózathoz tartozó vagyonelemeket is. Az ELKH közvetlen irányítója egy13 fős testület lesz, ebből 6-ot a kormány, 6-ot az MTA javasol, de kinevezésükről a miniszterelnök dönt. A testület elnökéről az MTA elnöke és a miniszter, vagyis Palkovics dönt, úgy, hogy a 13 fős testületben a tudomány művelői legyenek többségben. Ez a testület dönt majd a kutatóhálózatot érintő legfontosabb kérdésekben. Létrejön a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), ami gyakorlatilag az ELKH fölébe rendelt szervként a kormány tudománypolitikáját fogja koordinálni azzal, hogy átveszi kormány tudományos területre szánt pénzeinek (NKFI Alap) irányítását.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.05.28.
Segédmunkás apának segédmunkás lesz a gyereke is
Ha megnézzük, milyen családból származik valaki, szinte tökéletes biztonsággal megtippelhetjük, mivel foglalkozik, mennyit keres és mit gondol a világról. Ez valamennyire minden országban igaz, de Magyarországon különösen nehéz egy alsóbb társadalmi csoportból feljebb lépni, pláne felülről leesni. Az emberek mégsem érzik ezeket a merev határokat, sőt többségében úgy látják, előreléptek a szüleikhez képest. Hogy lehet ez?
(Forrás: abcug.hu)
2019.05.28.
Több száz diák ingázik naponta Ausztria és Magyarország között
Több száz diák ingázik naponta Ausztria és Magyarország között, sok család a magyar iskolarendszerből menekíti így gyermekét.A szülők azt mondják, stresszmentes diákéveket és használható nyelvtudást kapnak, ráadásul ingyen. Szombathelyről például naponta három szerződéses járat viszi a diákokat Oberwartba. Az egyik iskola igazgatója arról beszélt az ATV-nek, hogy a bár a diákok nyelvtudása különböző, a legtöbben gond nélkül teljesítik akár az osztrák érettségi követelményeit
(Forrás: eduline)
2019.05.28.
Erővel veszi el a kormány az MTA kutatóintézeteit
Hiába a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ellenállása, két hónap múlva megtörténik, amitől tartottak a kutatók: a kormány elveszi az akadémiától az intézmény kutatóintézet-hálózatát. Miután hónapok alatt sem sikerült kompromisszumra jutnia az MTA-nak és a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM), utóbbi az Index információi szerint most konzultáció nélkül készítette elő a kutatóintézeti rendszer átalakítását.
(Forrás: Qubit)
2019.05.28.
Elégtelen szolgáltatás
Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ és a tankerületek eldöntötték: most „nem időszerű”, hogy a tanárok sztrájkoljanak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által május 29-re meghirdetett munkabeszüntetést ezért le kellett fújni. Pláne, hogy a bíróság sem tudott időben döntésre jutni abban, sztrájk idején vajon milyen „elégséges szolgáltatásokat” kellene biztosítani az iskolákban – mintha még soha nem fordult volna elő Magyarországon, hogy a tanárok sztrájkba léptek.
(Forrás: Népszava)
2019.05.27.
Visszavonta a sztrájkfelhívást a PDSZ
„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete értesíti a sztrájkra készülőket és a közvéleményt, hogy a jogszerű sztrájk lehetőségeinek feltételei a PDSZ-nek nem felróható okok miatt ez idáig nem jöttek létre, ezért a 2019. május 29-re meghirdetett sztrájkfelhívást visszavonja, és arra kéri a helyi sztrájkbizottságokat, hogy függesszék fel a munkabeszüntetés megszervezését” – közölte a PDSZ.A szakszervezet kiemelte: a PDSZ eltökélt abban, hogy minden jogi eszközzel küzdjön azért, hogy Magyarországon a közszférában is szabadon lehessen sztrájkolni, s a továbbiakban ennek a küzdelemnek a függvényében fogja meghatározni a sztrájkkal kapcsolatos lépéseit.
(Forrás: Népszava)
2019.05.26.
Felmérik az iskolák beltéri levegőjének minőségét
Egy hazai akcióterv keretében pedig 105 ezer kérdőívet küldtek ki 3. osztályos gyereknek, akik szüleikkel együtt tudtak erre válaszolni. A válaszok feldolgozottsága nyolcvanszázalékos, de az már most látszik - mondta Müller Cecília -, hogy 17-27 százalék közötti azon gyerekek aránya, akik a felmérés pillanatában valamilyen légúti tünettel küszködtek. Ebből a legfontosabb kockázati tényező a beltéri levegő minősége, így ez hatással lehet a légzőszervi megbetegedésben szenvedő gyerekek állapotára - tette hozzá.
(Forrás: eduline)
2019.05.26.
Mentőövet kapott, megmenekül az államosítástól és tovább működhet az Ámbédkar Iskola
A 168 Órának Palkovics László úgy nyilatkozott, hogy 2016-ban, amikor meglátogatta a Dr. Ámbédkar Iskolát, úgy találta, az iskola életre hívói, Orsós János és Derdák Tibor pedagógusok fontos munkát végeznek. – Arra tették fel az életüket, hogy ezeknek a nehéz helyzetben lévő gyerekeknek érettségit adjanak, és ezt mindenképp támogatni kell – mondta lapunknak. Palkovics László a tárcája alá tartozó szakképzésért felelős államtitkársággal közösen azt a megoldást dolgozta ki, hogy a Dr. Ámbédkar Iskola 2020-tól technikumként működhessen tovább. Azaz: az első négy évben megszerzik a gyerekek az érettségit, az ötödik évben pedig szakmához juthatnak. A gyerekek kilencediktől pedig ösztöndíjat kapnának. A 2020-ig tartó átmeneti időszakot pedig úgy oldaná meg a miniszter, hogy szakképzési megállapodást kötne az iskolával, így a finanszírozása stabilizálódna az intézménynek.
(Forrás: 168 óra)
2019.05.26.
Jövőkép az oktatásban
Jövőkép címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Pedagógus Kar a budapesti Dobos C. József Szakképző Iskolában, melyen a részt vevő pedagógusok az ágazati irányítás képviselőitől kaphattak tájékoztatást a köznevelés és a szakképzés rendszerét érintő aktuális feladatokról, a tervezett változásokról, a fejlesztési projektekről.
(Forrás: Tantrend)
2019.05.26.
L.Ritók Nóra: Választás
Már előre sejtem, megint lesznek, akik a fejemre olvassák a szegények döntéseit, bármi legyen az, mint legutóbb. Ezért most előre elmondom, most sem tettük ezt a témát központi helyre a fejlesztő munkánkban. Nem azért, mert nem tartjuk fontosnak, hanem azért, mert nem tartunk még itt. A részvételi demokrácia kiteljesedése a generációs szegénységben élők körében tisztességesen csak távlati cél lehet. Hangsúlyozom: tisztességesen. Mert manipulálni én is, mi is tudnánk őket.
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
2019.05.26.
Az akadémiai dolgozók felháborodtak Palkovics nyilatkozatán
A miniszter egy interjúban kifejtette, hogy az MTA közgyűlésének döntésétől függetlenül is le fogja választani a kutatóhálózatot az akadémiáról. Ez előre láthatóan sikertelen reform lenne és már most romboló hatású – olvasható az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) közleményében.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.24.
Több ezer fiatal tüntetett Budapesten a klímaváltozás megállításáért
Mintegy 2-3 ezer ember vonult pénteken Budapest belvárosában azért, hogy felhívja a figyelmet: hatalmas baj felé haladunk, és nekünk kell cselekedni. A demonstrálók között döntő többségében gimnazistákat lehetett látni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.24.
L. Ritók Nóra: Szakemberképzés
Észak-és Kelet-Magyarország, de a határ mentén jó széles sávban délen is, és szigetszerűen mindenfele a Dunától keletre halmozódó szegénységfaktorok érzékelhetők. Lakhatási szegénység, iskolai lemorzsolódás, a közmunka, mint egyetlen lehetőség, munkahelyek hiánya, behajtócéges tartozások, szakemberhiány az oktatásban, egészségügyben, szociális területen, szegregált lakókörnyezetek, szegregált iskolák, stb. jellemzi a településeket. Itt van a legtöbb kiemelt gyermek is, és a nevelőszülő is. Ma települések sokaságán csak az intézményrendszerhez kötődő munkahelyek léteznek a közmunka mellett. Alig vannak vállalkozások, cégek. Szolgáltatásokat pedig egyre kevesebb helyen tudnak eltartani a falvakban élők. Van, ahol semmit.A szakemberképzésnek erre reagálnia kellene.
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
2019.05.21.
Ónody-Molnár Dóra: Az ólom- katona
Az ólomkatona azonban váratlanul visszalőtt. Persze fel lehet tenni a kérdést, hogy mire megy vele. Tiltakozhatnak az akadémikusok, amennyire csak akarnak, jön a törvény, amint a végrehajtó miniszter már beígérte. A kétharmad pallosa lesújt, a kutatóintézeteket pedig elveszik. Ekkor sokan azt kérdezik majd az MTA vezetőitől, hogy „na, megérte?”. Egy simulékonyabb magatartással nem lehetett volna legalább részben megmenti az intézeteket? És milyen részeredményt értek el a simulékonyabb magatartással a pedagógusok, a trafiktulajdonosok, a rektorok, az egészségügyi intézmények vezetői? Mit tudtak megőrizni maguknak a magánnyugdíj-tulajdonosok? Az utolsó fillérig elvettek tőlük mindent.
(Forrás: 168 óra)
2019.05.21.
Nyelvvizsgával kamatmentes az új diákhitel
lső körben várhatóan háromezer fiatal él majd a nyelvtanulási diák­hitel lehetőségével – hangzott el a témában tartott sajtótájékoztatón. A legfeljebb félmillió forintos, októbertől igényelhető kölcsön teljes kamatát átvállalja az állam attól, aki megszerzi a középfokú nyelvvizsgát.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.05.21.
Komoly feladatok várnak a diákokra a következő hetekben: nyelvi és kompetenciamérés jön
Az idegen nyelvi mérés feladatsora a 6. és 8. évfolyamos diákokra vár, akik 2019. május 22-én tesztelhetik a tudásukat. A feladatsort minden olyan 6. és 8. osztályos diáknak ki kellett töltenie, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul.Hamarosan jön a kompetenciamérés is. Az idei országos kompetenciamérés 2019. május 29-én lesz majd. A feladatlapokat szintén minden 6., 8. és 10. évfolyamos diáknak kell kitöltenie: egy matematikait és egy szövegértést mérő tesztet kapnak.
(Forrás: eduline)
2019.05.21.
Orbán továbbra sem szán három percet a tiltakozó tanárokra
Közel tízezer aláírás gyűlt eddig össze a budaörsi pedagógusok nyílt levelére, ám a miniszterelnök nem veszi át a dokumentumot. Április elején közel háromszáz budaörsi oktatási, nevelési intézményben dolgozó írta alá azt a nyílt levelet, amihez várják az ország minden iskolájából, óvodájából, kollégiumából a támogató aláírásokat. A levélben a pedagógusok és egyéb iskolai dolgozók bérének rendezését, illetve az oktatási átalakításokba való beleszólást követelnek, és azt állítják, hogy az előbbi témában a miniszterelnök megszegte ígéretét. Május elején a levelet és az aláírásokat közvetlenül Orbán Viktornak szeretnék átadni. Az átadásra a kezdeményezők bármikor, bárhol az országban hajlandók, ha Orbán Viktor ad nekik 3 percet.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.18.
Ebbe az iskolába járatja gyerekeit a budai elit: 10-szeres a túljelentkezés, tandíj nincs
"Ha ma elmegyek egy 15 éves érettségi találkozóra, ott az egykori tanítványaim jó része olyan szakmában dolgozik vagy olyan foglalkozást végez, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelent, egyszerűen nem tudom, hogy mit csinálnak. De azért mi készítjük föl őket ezekre a dolgokra" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója, aki többek között beszélt a mai, magyar oktatás legnagyobb dilemmáiról; a digitalizáció és a tudásátadás nehézségeiről; valamint arról is, miként lehet az ország legsikeresebb középiskolái között egy állami fenntartású iskola.
(Forrás: Pénzcentrum)
2019.05.18.
Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását
Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. A szükséges matematikai leírónyelv már régebb óta létezik, amit a képernyőolvasó programok már közel két éve fel is tudnak olvasni. Ez az újítás azonban még csak egyetemi szinten terjedt el, általános és középiskolákban még gyakran felmentik a látássérült diákokat a természettudományos tárgyak alól. Ezen változtatna egy alapítvány, ami oktatóanyagot készített a leírónyelv használatához, és azt is sikerült kilobbiznia, hogy következő szeptembertől a tankönyvek akadálymentesítésekor már ezt a nyelvet használják. Mindez hosszabb távon nem csak a látássérült emberek oktatásában, hanem foglalkoztatásában is előrelépést jelenthet, hiszen új karrierlehetőségek nyílhatnak meg a vak emberek számára.
(Forrás: abcug.hu)
2019.05.18.
Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket
A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalálják a hangot a vér szerinti szülőkkel, és talán a gyereket is jobban fel tudják készíteni arra, hogyan legyen büszke a származására. Roma nevelőszülőkkel beszélgettünk arról, kell-e a cigányságról beszélgetni a vacsoraasztalnál, és hogyan lehet nevelt gyerekként szembeszállni a kirekesztéssel.
(Forrás: abcug.hu)
2019.05.17.
Robotdiák helyettesít egy beteg gyereket a tanórákon Bécsben
Egy különleges diák, egy 30 centis robot is jár az osztrák főváros egyik általános iskolájába, a Volksschule Neilreichgasséba. Az AV1 névre hallgató robot az egyik tanulót, Dominikot helyettesíti, aki súlyos betegsége miatt több mint egy éve nem járhat iskolába. Hogy ne maradjon le a tanulásban, egy államilag finanszírozott házitanító foglalkozik vele, a kis robot révén pedig most már aktívan részt is tud venni az órákon. Jelentkezik, ha tudja a választ, felszólítja a tanár vagy beszélget az osztálytársaival. Dominik egy tablet segítségével követi az órákat, amelyre a robotot irányító programot installálták.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.17.
Csak a politika szintjére ne süllyedjen le a vita – történelemtanítás másképp
Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készségeinek fejlesztésére érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni? Foki Tamással, az ESTÖRI nevű történelmi verseny zsűrielnökével, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettesével beszélgettünk.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.17.
Az ombudsman szerint alapjogokba ütközik a kötelező nyelvvizsga bevezetése
Az intézkedés veszélyeire korábban többek között Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is felhívta a figyelmet, szerinte a felvételi rendszer bemeneti feltételeinek módosítása több érintetti kört – például a fogyatékkal élőket vagy a roma szakkollégium tagjait – hátrányosan érint. A rendelkezés jövő évi bevezetése ellen áprilisban diákok tüntettek.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.14.
Ahelyett, hogy megvédenék, büntetik a prostitúcióra kényszerített gyerekeket
Április végén egy gyermekprostitúciós ügyben a bíró szigorúbb ítéletét azzal indokolta, hogy az elkövetés helyszínén az utóbbi években megsokasodtak az ilyen bűncselekmények. A helyszín a Pest megyei Örkény és környéke, ahol a helyi családsegítő már évek óta szélmalomharcot vív a gyermekprostitúció ellen. Az észlelt eseteknek azonban csak a töredéke végzi a bíróságon, és ennek az elsődleges okai sokszor maguk a futtatott lányok. A rendőrség ugyanis addig nem tesz semmit, amíg bizonyíték nincs rá, vagy a lányok maguk azt nem mondják, hogy kényszerből állnak az utcán. Amíg ez nem változik, a bűnügyi statisztikák köszönőviszonyban sem lesznek a mindennapi helyi tapasztalattal.
(Forrás: abcug.hu)
2019.05.14.
Rettegtek a gyerekek a súlyos lelki traumákat okozó óvónőtől, de semmi nem történt, amíg egy szülő feljelentést nem tett
Az olyan panaszokat, ahol nincs látható nyom, külső sérülés, sajnos nagyon nehéz bizonyítani – nyilatkozta a Népszavának Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Tapasztalatai szerint az érzelmi, verbális bántalmazás ügyében indult feljelentések is ritkák, és sokszor „lyukra futnak”. – A rendőrségnek kötelessége, hogy az érintettek meghallgatásán túl szakértői vizsgálatot rendeljen el. Az eljárás ideje alatt van mód a feltételezett bántalmazó munkaviszonyának felfüggesztésére, de az csak a szexuális bűntetteknél kötelező – mondta a szakértő, hozzátéve: a súlyos munkaerőhiány miatt az alkalmatlan „szakemberek” nehezen kerülnek ki a rendszerből. Nemrég hasonló vizsgálatot folytatott le az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is egy budapesti óvoda ügyében, az ombudsman – az óvoda és a fenntartó önkormányzat mulasztását megállapítva – jelentésében arra hívta fel a figyelmet: rendszerszintű problémák állnak fenn.
(Forrás: népszava)
2019.05.14.
Friss kutatás: a munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást
Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait – az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok cég kifejezetten hajt az egyetemista munkaerőre. Főként az informatikai és a gazdasági szakokra jellemző, hogy egy vonzó álláslehetőség elcsábítja a diákokat - pedig a cégeknek ebben felelőssége van, hiszen talán jó ötletnek tűnik pénzt keresni a tanulás helyett, de a karrierterveket erősen befolyásolhatja a diploma hiánya.
(Forrás: eduline)
2019.05.14.
Sokba fog kerülni a szülőknek a nyári táboroztatás
Egy napközis tábor átlagára 35 ezer, míg az ottalvós táborok átlagköltsége 50 ezer forint, de van negyedmillióba kerülő tábor is.Idén több mint 215 ezer gyerek fog táborozni, ami a tavalyi 200 ezres rekordot is fölülmúlja – állítja Tóth Béla, a Táborfigyelő vezetője.A portálon közel ezer táborturnus közül lehet válogatni ár, helyszín és tábortéma alapján is. A megnövekedett kereslet áremeléshez is vezetett, átlagban tíz százalékkal kell többet fizetni egy vakációs lehetőségért idén, mint tavaly.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.14.
Patkányok miatt ürült ki egy óvodai csoport Zuglóban
Segítséget kért egy zuglói óvodavezető a jegyzőtől, ugyanis az egyik intézményében patkányok tűntek fel, a fővárosi patkánycég viszont a méreg kihelyezése után nem vállalta a fertőtlenítést és az ürülék eltávolítását – derült ki egy Indexhez eljutó levélből. A zuglói önkormányzat azt írta, hogy két zuglói óvodában is patkányok feltűnését jelentették, ezért javasolta Karácsony Gergely a külön patkányirtást Zuglóban.
(Forrás: index)
2019.05.13.
“El kell felejteni a frontális tanítást, amiben mi felnőttünk!” Interjú Lányi Mariettával, a Gyermekek Háza pedagógiai vezetőjével
Közel 30 éve működik Magyarországon egy iskola, ahol a befogadás és az elfogadás nem csupán egy fejezet valamely pályázatban megírt jól hangzó projekttervben. A Gyermekek Házában, vagy ahogyan sokan emlegetjük, a "GYH"-ban, az olyan fogalmak, mint "inklúzió", "integráció", "differenciálás" vezérelv, a napi szintű pedagógiai munka esszenciái. Ez a ház valóban a gyermekeké, és pedig minden egyes gyermeké, aki része ennek a közösségnek. Mert a GYH nem csak egy általános-és középiskola, de valódi közösség. Tarján Kata Lányi Mariettával, a Gyermekek Háza pedagógiai vezetőjével beszélgetett.
(Forrás: Modern Iskola)
2019.05.12.
Uniós milliárdokat költött a kétes minőségű állami tankönyvek fejlesztésére a kormány, a magánkiadókat meg elsorvasztják
z idei tankönyvrendelési időszakban a korábbi évhez képest kevesebb mint felére csökkent a magánkiadós tankönyvek iskolai megrendelésének aránya – derült ki az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) előzetes adataiból, amiket a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) küldtek meg. Míg tavaly a tankönyvrendelések mintegy 32 százalékát tették ki a magánkiadók kötetei, idén ez az arány már csak 14 százalék. Az állami kiadású tankönyvek megrendelési aránya tehát 86 százalékra emelkedett. Vagyis a kormány évek óta zajló, az alternatív kiadványok és kiadók kiszorítását célzó „tankönyvpolitikája” beérni látszik. Ezt tisztességes verseny helyett jogszabály-módosításokkal érték el. A kormány célja az uniformizálás: a lehető legtöbb iskolában csak állami tankönyvekből tanítsanak. Ezek közé tartoznak azok az „újgenerációs” kiadványok, amelyek botrányos, nem egyszer propagandával is felérő politikai tartalmaikról, pontatlanságaikról, szakmai hibáikról váltak ismertté az utóbbi időben – és amelyek fejlesztésére, tesztelésére több milliárd forint uniós támogatást költöttek el.
(Forrás: Népszava)
2019.05.12.
Nem fog változni a matematikaérettségi pontszámítása
Egy diáktól indult a kezdeményezés, melyet pár nap alatt 30 ezren írtak alá, és melyben azt követelték, hogy csökkentsék a matematikaérettségi pontszámításának határát, mivel túl nehéznek találták a feladatokat.Az Oktatási Hivatal csütörtökön az Index kérésére elmondta: „Az érettségi feladatlapok kidolgozása minden vizsgatárgyból a tételkészítő bizottság feladata és felelőssége. A bizottságokban tapasztalt, gyakorlott szaktanárok, valamint szakmai lektorok gondoskodnak a feladatsorok minőségéről, valamint arról, hogy azok a vizsgakövetelményeknek és a korábbi évek vizsgáztatási tapasztalatainak megfeleljenek. A tételkészítő bizottság álláspontja alapján a feladatsor nehézsége feladatonként és összesítve is megfelelő volt, megoldásukhoz nem kellett a középszinten elvárhatónál több tudás.
(Forrás: 444.hu)
2019.05.12.
Lehet-e tüntetni egy matekérettségi ellen?
Hasonló tiltakozások nem előzmény nélküliek. Az általános iskolából a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba felvételiző gyerekek szülei szinte minden évben panaszkodnak a központi felvételire. A szülők egy része ugyanis azt látja, hogy a gyereke sírva jön ki az írásbeliről. A felvételire sokat készülő, előkészítőkre, magántanárhoz járó 10-12 éves gyerekek egy részének ez az első nagy csalódása az oktatási rendszerben és önmagában. Azt élik át, hogy a feladatok egy részét nem tudják megoldani, vagy nincs rá idejük, és jó, ha a maximális pontszám felét sikerül elérniük. Bármennyire is kegyetlennek tűnik, ez tesztelméleti kérdés: a szűkös középiskolai helyekre csak olyan feladatsorral lehet kiszűrni a gyerekeket, ami alaposan széthúzza a mezőnyt.
(Forrás: index)
2019.05.12.
Százezernél olcsóbban gyártják a szakdolgozatokat, az egyetemek tehetetlenek
A helyzet odáig fajult, hogy az egyik ilyen cég internetszerte hirdeti magát, nem titkolva egy percig sem, hogy mivel foglalkozik: 10.000+ elégedett ügyfél, 1.000+ szakember, 250+ szakterület. Több mint 15 000 elkészített dokumentum. Szinte minden szakterület esetén tudunk segíteni, kérd egyedi ajánlatunkat!– olvasható a honlapjukon, ami alapján egyértelmű, hogy nagyüzemi termelésről van szó. És ez csak egy szereplő a szakdolgozatírás piacán. Hogyan történhet meg, hogy nyíltan reklámoznak egy illegális tevékenységet? Kik írják és kik íratják ilyen mennyiségben a szakdolgozatokat? Olcsó vagy drága megíratni egy diplomamunkát? Hány olyan oklevelet adhatnak ki évente, amelyhez csalással jutnak hozzá? Milyen büntetés járhat azért, ha valaki lebukik? Egyáltalán: bukott már le valaki? Mit tudnak tenni az egyetemek?
(Forrás: 24.hu)
2019.05.11.
Nyomdai alkalmazott szivárogtatta ki a töriérettségi tételeit a rendőrség szerint
A készenléti rendőrség azonosították, és pénteken gyanúsítottként hallgatták ki azt a 40 éves nyomdai alkalmazottat, aki a gyanú szerint kiszivárogtatta a szerdai történelem érettségi írásbeli esszéfeladatait - közölte a police.hu.A férfi elismerte a szivárogtatást, amelynek hivatalos elnevezése: korlátozott terjesztésű minősített adattal visszaélés vétsége. A rendőrség azt közölte, hogy az eljárás a bizonyítékok teljes körű összegyűjtése érdekében folyamatban van, ezért az eljárás jelen szakaszában további tájékoztatást nem ad.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.11.
Lőrincz László: A vak mesterlövész
Ám tudva-tudatlan, valójában éppen Bayer fogalmazza meg cikkében a reálkommunista korszak etoszát: ne tiltakozz, hanem ügyeskedj. Ezt sírja ő vissza. Máskülönben szerinte, ha így megy tovább, visszajön „Kosztolányi Aranysárkányának világa, ahol meg is verik a tanárt, ha buktat. Hamarosan jön a lumpenprolik apoteózisa ... S aki mondjuk megtanult helyesen írni, az rághatja szégyenében az ökleit...” Meglepő, mert a Kosztolányi-regény a Horthy-korban íródott, és eddig jobbos lapokban azt olvastuk, hogy akkoriban még rend volt az iskolákban, csak a kommunisták és Magyar Bálint rombolták le a tanárok tekintélyét. Mégis lám, a nagy államférfi országáig kellett visszamennie egy kis kísértésre képes múltért.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.11.
Bayer Zsolt: Újféle érettségi
Mi, kérem, soha nem tiltakoztunk amiatt, hogy nehéz az érettségi, és aláírásgyűjtésbe sem fogtunk emiatt. Mi még a kőbaltás emberek voltunk. Tiltakozás és aláírásgyűjtés helyett fogtuk magunkat, és nekiálltunk rettegni. Mármint az érettségitől. Rettegésünkben pedig, még ha csak az utolsó pillanatban is, de őrült tanulásba fogtunk. Aztán elkezdődött a dolog. Idegeskedés, meló, gyomorgörcs, kreativitás – csupa kőkorszaki dolog. És abszolváltuk. Persze kicsit csaltunk is, én például két magyarérettségit írtam meg, cserébe másnap a vécé víztartályában megtaláltam két matekpélda megoldását. Ma már a Zs generáció nem ilyen elmaradott. Ők egyszerűen tiltakoznak egy jót,
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.05.11.
Nehéz matek-, kiszivárgott töriérettségi: „robbanni látszik” a feszültség az oktatásban
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke elmondta az ATV Start műsorában, hogy a matek írásbeli második része volt nehéz, vagyis inkább nagyon hosszú, melyre rövid idő volt adva. Arra, hogy a petíciónak van-e értelme, úgy reagált, hogy menet közben már nem lehet a szabályokon változtatni. Ha egy feladat nehéz, akkor az mindenkinek nehéz, közölte, és alacsonyabb lesz az átlag.Közben az is kiderült, hogy a történelem érettségi egy része kiszivárgott, de nem kell megismételni az írásbelit. Az alelnök megjegyezte, hogy rés keletkezett az ellenőrzési rendszeren, ezt ki kell vizsgálni, és a nyomozás eredménye után le kell vonni a végső konzekvenciát. Elhangzott, hogy feszültség van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete között. A probléma abból adódott, hogy a PDSZ nem hívta meg a PSZ-t arra az ülésre, amelyen a sztrájkról szóló döntést hozták, igaz, akkor külföldön tartózkodtak, de nem is értesítették őket, hogy mire készülnek, így a Pedagógusok Szakszervezete reaktív helyzetbe került.
(Forrás: ATV)
2019.05.10.
Mégis az Akadémiánál marad a kutatóhálózat? Exkluzív interjú Lovász László MTA-elnökkel
Hétfői közgyűlésén úgy döntött a Magyar Tudományos Akadémia, hogy kutatóintézet-hálózatát, amelyet a kormány tavaly nyár óta le akar választani róla, inkább megtartaná. A végső szó a kormányé és a parlamenté, Lovász László MTA-elnök viszont szerdán találkozott Palkovics Lászlóval. A Válasz Online-nak pedig most azt mondja: tapasztalt nyitottságot a miniszter részéről. A „civilben” nemzetközi hírű matematikus Lovász szerint a kormánynak van olyan nagy többsége, hogy egy kis kritikát el kell tudnia viselni.
(Forrás: valasz.hu)
2019.05.10.
Palkovics: Valamit félreértett az MTA elnöke, szó nincs elmozdulásról
Az MTA-elnök optimista nyilatkozata után megkérdeztük Palkovics Lászlót, igaz-e, hogy a kormány belemenne az akadémia követelésébe és az MTA mégis megtarthatná az kutatóintézet-hálózatot, a miniszter azonban egyértelmű nemmel felelt, azt mondta: örül, hogy az MTA elnökének jó érzése van a találkozójukkal kapcsolatban, de azon semmifajta elmozdulás nem történt az intézethálózat sorsával kapcsolatban,a kormány továbbra is eltökélt benne, hogy azokat le kell választani az MTA-ról.Vagyis vagy Lovász László, vagy az MTA-elnök szavait tolmácsoló válasz.hu félreértett valamit, amikor a hónapok óta vitatott kérdésben elmozdulásról beszélt.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.09.
Jobban odafigyelnének a lemorzsolódó diákokra
A korábbinál jobban odafigyelnek a lemorzsolódó diákokra egy újonnan kifejlesztett jelzőrendszer segítségével – közölte tegnap Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, a Kréta elnevezésű tanügyigazgatási rendszer új modulja lehetővé teszi, hogy folyamatosan nyomon kövessék a gyerekek tanulmányi eredményeit, igazolt és igazolatlan ­hiányzásait. A szoftver havi bontásban feltünteti a mulasztásokat, az átlagokat, vagy hogy ki, melyik tárgyból áll bukásra. A tanulói adatokból diagramok, grafikonok készülnek, és a rendszer automatikusan értesítést küld a az osztályfőnöknek, az intézményvezetőnek, valamint a szülőknek, ha valamelyik területen kiugró változás áll be.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.05.09.
Nem tudnak mit kezdeni a gyermekotthonok a drogproblémával
A nevelők nincsenek felkészítve a drogfogyasztásból fakadó problémák kezelésére, keveset tudnak arról, mik azok a dizájner szerek és milyen veszélyeik vannak. Ritkán van pszichológus vagy addiktológus az intézményekben, akihez segítségért fordulhatnának, jobb híján azonnal mentőt hívnak a gyerekekhez, ha droghasználatra gyanakodnak. Pedig az otthonokban élő fiatalok különösen veszélyeztetettnek számítanak szerhasználat szempontjából: a dohányzás mindennapos, és a dizájdrogok is egyre elterjedtebbek körükben. Főleg a lányok kerülnek könnyen bajba, mert ők jellemzően a korábban átélt traumáik és nehéz élethelyzetük miatt nyúlnak a különböző szerekhez.
(Forrás: abcug.hu)
2019.05.09.
Itt a Z generáció, és teljesen felforgatja a munka világát
A Z generáció a folyamatos frissítések világában él, ezért sokkal gyorsabban dolgozza fel az információkat, viszont kevésbé képes a koncentrációra. Ennek ellenére jobban megy nekik az úgynevezett multitasking (többfeladatosság), hiszen miközben tanulnak, a telefonjukkal vagy a táblagépekkel bíbelődnek, és közben lehet, hogy a face-time-on beszélnek a haverokkal. Számos munkavállaló jósolja azt, hogy a most 16 és 18 év közötti fiatalok közül sokan hagyják majd ki a felsőoktatást, és kerülnek azonnal a munkaerőpiacra, hiszen rengeteg más, online alternatíva is létezik a tanulásra. Egy Z generációs fiatal ismeri a függetlenség értékét, és ez a tudására is vonatkozik: ha egy Z-nek tudomása van egy sokkal hatékonyabb, nem hagyományos tanulási lehetőségről, mindenképpen megfogja ragadni azt.
(Forrás: jobline.hu)
2019.05.09.
Jilly Viktor: Tankönyvválasztás és tanári felelősség
Én pályám kezdete óra folyamatosan iskolában tanítok, ami – katonai hasonlattal élve – megfelel egy lövészárokban harcoló közkatona státuszának, aki a saját bőrén érzi a fentről jövő döntések hatását, és azt is pontosan tudja, hogy mellette harcoló társai mit éreznek, hogyan gondolkodnak ezzel kapcsolatban. Természetesen a katonákhoz hasonlóan a tanárok is szeretnék betartani a felülről jövő utasításokat. Ha azonban ezek az utasítások morális válságot idéznek elő bennük, és olyan döntéshelyzetekbe sodorják őket, amelyekben felvetődik a kérdés, hogy voltaképpen kinek is tartoznak felelősséggel, akkor talán érdemes lenne egy pillanatra megállni, és bizonyos döntéseket újragondolni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.09.
Négyszer többet költ a kormány az egyházi iskolában tanulókra, mint az állami diákokra
Az egyházi iskolában tanulók aránya (az összes tanulóhoz képest) a 2001-es 4,9 százalékról 2014-re 13,8 százalékra nőtt. Ez akkora növekedés, ami arra utal, hogy a 2010 utáni oktatási rendszerben az egyházi iskolák nem kizárólag a magániskoláktól szívták el a gyerekeket, hanem az állami rendszerből is. A Tárki 2016-os Társadalmi Riportja szerint a 2010 után növekedés elsősorban az általános iskolákban és a szakképzést folytató középfokú oktatásban, a szegényebb régiókban és a kisebb településeken volt megfigyelhető. „Az egyházi iskolákban az általános iskolai programokban a halmozottan hátrányos, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók kisebb arányban tanulnak, vagyis úgy tűnik, hogy az egyházi iskolák a szegény régiókban és a kisebb településeken is elsődlegesen a kedvezőbb családi hátterű szülők gyerekeinek tanítását tekintik céljuknak az általános iskolai oktatásban” – írta Hermann Zoltán és Varga Júlia a tanulmányban.
(Forrás: index)
2019.05.08.
Érettségi botrány: feljelentést tett az Oktatási Hivatal
2019. május 8-án, a történelem írásbeli érettségi vizsga megkezdését követően az Oktatási Hivatalhoz bejelentés érkezett arról, hogy egy közösségi oldal zárt csoportjában a középszintű történelem érettségi feladatsor esszétémáit a vizsga kezdete előtt közzétehették. A Hivatal ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.08.
Már 15 ezren írtak alá egy petíciót a túl nehéz matek érettségi miatt
Az idei matematika írásbeli nehézsége meghaladja a középszintet, ezért országos szinten szükség van a ponthatárok csökkentésére – írja Pósa Anikó, annak a petíciónak az elindítója, amit már 15 ezernél többen aláírtak. A petíciót aláírók szerint „irreálisan nehezek voltak” a matekérettségin a feladatok, ezért szeretnék a ponthatárok csökkentését. Az aláírók feltehetőleg azt szeretnék-e elérni, hogy kevesebb pont legyen elég bizonyos érdemjegyekhez, és nem azt, hogy az egyetemi ponthatárokat változtassák meg a nehéz érettségi miatt.
(Forrás: 24.hu)
2019.05.07.
Megállapodott a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem
A két egyetem együttműködésének lehetőségét Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője és a pártcsalád csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára "hozta magával" márciusi, budapesti látogatására. Tette ezt azután, hogy a Fidesz Néppártban maradásának egyik feltételéül a CEU jogállásának rendezését, illetve Budapesten tartását szabta. Néhány nappal Weber látogatása után Orbán Viktor levelet írt a bajor miniszterelnöknek, amelyben kijelentette: nem fogja akadályozni a CEU és az MTU együttműködését.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.07.
Zöld lámpát kapott a minisztériumtól a Prezi-alapító alternatív iskolája
A Budapest School Általános Iskola és Gimnázium kerettantervét a minisztérium április 30-án fogadta el. A Budapest School a működési engedély elfogadásával válik majd hivatalosan elismert iskolává." Így a diákok akár az általános iskola első osztályától az érettségiig a saját tempójukban, saját céljaikat követve tanulhatnak majd a Budapest Schoolban. Az alternatív mikroiskola-hálózatot 2015-ben Halácsy Péter, a Prezi egyik társalapítója hozta léte. Ma 7 mikroiskolában közel 200 gyerek tanul itt magántanulóként. Szeptembertől újabb 3 iskolát indítanak.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.05.
Egyre népszerűbbek a szakgimnáziumok
Bár a szakképzési reform csak jövőre indul élesben, a középiskolai felvételi eredményei idén is bizonyították a szakképző intézmények erősödését: a szakgimnáziumok tovább növelték előnyüket a hagyományos gimnáziumokhoz képest. Akit most nem vettek fel, még 445 iskolába jelentkezhet rendkívüli eljárás keretében, 25 iskola pedig Hídprogramba várja azokat, akiknek a második kör sem sikerül.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.05.05.
Elkerülhetetlen a tandíjemelés - interjú Mészáros Tamással, a Corvinus korábbi rektorával
Miért lesz jobb az egyetemnek, ha nem az állam, hanem egy alapítvány tartja fenn? Néhány hónapja magamnak is feltettem ugyanezt a kérdést. A fenntartóváltás azt érzékelteti, hogy a Corvinus egy szabadabb egyetem lesz, s az állam kivonul mögüle. Bár azt nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy ez a „kivonulás” azt jelenti, az államnak, a kormánynak, a minisztériumnak mostantól semmilyen beleszólása nem lehet az egyetem működésébe. Bár az irányítás hivatalosan az újonnan létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának kezében van, a kuratórium tagjait a miniszter nevezi ki. Ugyanakkor elmondható: annak, hogy a következő években jelentős minőségbeli javulást érjünk el, az alapítványi forma kedvez. Egy kvázi magánintézmény, mint amilyenné a Corvinus válik, „kiemelődik” a felsőoktatási rendszerből, a finanszírozás, az oktatás-kutatás és a személyzeti kérdésekben is szabadabb kezet kap, mint egy állami fenntartású egyetem.
(Forrás: Népszava)
2019.05.05.
Elszállt albérleti árak, kollégiumi férőhelyhiány: ez nehezíti meg a felvételizők dolgát
Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak az érettségizőknek, akik a következő tanévben – elsőéves egyetemistaként – nem kapnak kollégiumi helyet, ezért kénytelenek lakást vagy szobát bérelni Budapesten. Egy 50 négyzetméteres fővárosi lakás átlagos albérleti díja 160 ezer forint, ám van néhány olyan kerület, ahol ennél valamivel alacsonyabb a lakbér – ha egy hallgató hajlandó néhány metrómegállóval kintebb költözni, havi tíz-húszezer forintot is spórolhat.
(Forrás: eduline)
2019.05.03.
Ónody-Molnár Dóra: Ösztöndíj a lemaradásért – Az állam ellehetetleníti a Dr. Ámbédkar Iskolát
Mindez tényszerű ugyan, de a tárca félretájékoztatja a közvéleményt. Azt a téves képzetet kelti, mintha az Dr. Ámbédkar Iskola valami rossz – hanyag, felelőtlen – gazdálkodás következtében került volna válságos helyzetbe. Pedig az Emmiben pontosan tudják a válság okát: az, hogy a kormány ugyanazon társadalmi helyzetű gyerekeknek ösztöndíjat ad, ha a szakképzésben hiányszakmát tanulnak, de akkor már nem ad, ha gimnáziumban tanulnak. Majtényi László alkotmányjogász az Alaptörvény XI. cikkelyét idézi. „Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.”
(Forrás: 168 óra)
2019.05.03.
A nyolcadikosok több mint 96 százaléka felvételt nyert valamilyen középfokú iskolába
A Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén több mint 95 ezer tanuló, 81 769 nyolcadik, 8340 hatodik és 5230 negyedik évfolyamos diák felvételizett középfokú intézménybe. Az általános felvételi eljárásban a nyolcadikosok 96,5 százaléka (78 887 diák) nyert felvételt valamely középfokú iskolába. A felvettek 76,4 százaléka (60 265 diák) az első helyen, 93,4 százaléka (73 670 diák) az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait.A tanulók 36,4 százaléka (28 738 diák) gimnáziumi, 39,5 százaléka (31 157 diák) szakgimnáziumi, 22,3 százaléka (17 593 diák) szakközépiskolai, 1,4 százaléka (1088 diák) szakiskolai, 0,4 százaléka (311 diák) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.05.03.
Nagy érvágást jelenthet a brit egyetemeken tanuló uniós diákoknak a brexit
A „nehezítés” abban áll, hogy EU-s diákoknak is a teljes, „nemzetközi” tandíjat kell fizetniük, ahogy azt már most teszik kínai, amerikai és más, a világ többi részéről érkező társaik. Emellett elveszítik azt a lehetőséget is, hogy brit diákhitelből finanszírozzák tanulmányaikat. Bár még mindig nem világos, hogy mikor és egyáltalán kilép-e Nagy-Britannia az Európai Unióból, úgy tűnik az oktatási szektorra vonatkozó szabályozás már a távozásra készül. Az idén, brit egyetemeken tanulmányokat kezdő európai diákok még annyit fizetnek, mint angol társaik, de az Oktatási Minisztérium arra készül, hogy már a jövő év elejétől megdrágítja tanulmányaikat.
(Forrás: infostart)
2019.05.03.
A gyerekeknek nagyon nyomasztó lehet a jelenlegi világ
Ennél fontosabbak azok a mindennapi praktikák, amelyekkel észrevétlenül is egyfajta környezettudatos szemléletet sugallunk a gyerekeknek. Ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, az elemet, ha van lehetőség, komposztálunk, stb. Vagy hogy hogyan csomagoljuk az uzsonnát: nejlonzacskóba, vagy esetleg méhviaszos papírba? Esetleg sokszor használatos dobozba? És azt is megbeszélhetjük a gyerekekkel, mit csináljon, ha nem eszi meg.Hasznos lehet, ha megbeszéljük a gyerekekkel például, hogy milyen hatása van annak a farmernadrágnak a vízre, levegőre, a környezetre, amit hordok. Játszhatunk „Hány kilométer a reggelim”-játékot. (Egyenként átgondoljuk közösen, hogy amit fogyasztunk, honnan jött, hány kilométert utazott, amíg az asztalunkhoz ért.)
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.02.
Tanítanék: A kormány is részt vesz a pedagógussztrájkban
A Tanítanék Mozgalom üdvözli a PDSZ által május 29-re meghirdetett sztrájkot, s arra kér minden oktatásügyben dolgozót, hogy pártszimpátiájától függetlenül vegyen abban részt, hiszen, mint írják, az állam is évek óta részt vesz az oktatási sztrájkban. Ezt azzal indokolják, hogy a kormány évek óta csak a minimális szolgáltatást biztosítja az oktatásban, hiszen a szegregáció miatt egyes iskolák csupán gyerekmegőrzőként működnek, az oktatásfinanszírozás a mai napig csak az elégséges szintet üti meg (ráadásul a források jelentős része értelmetlen, pedagógiailag haszontalan dolgokra folyik el), úgy leterhelték mind a gyerekeket, mind a pedagógusokat, hogy reménytelen a használható tudás elsajátítása, elsajátíttatása.
(Forrás: hvg.hu)
2019.05.01.
Ónody-Molnár Dóra: Egyre több a válsághelyzet az oktatásban, Orbán Viktor képtelen a korrekcióra
Átgondolatlan kármentés folyik az oktatásban, továbbra is a szakma megkerülésével. A 2010-es drasztikus átalakítások káros hatásai naponta produkálják a válsághelyzeteket. Orbán Viktor azonban, úgy tűnik, képtelen a korrekcióra, így az oktatási rendszer egészéhez nem nyúl a kormány, csak egyes szegmenseit próbálja javítgatni. Ez tetőfoldozás, rogyadozó alapokkal, most éppen a technikumokat vezetik be.
(Forrás: 168 óra)
2019.04.30.
Újabb viharos események a nyelvvizsgapiacon
A furcsaságok sora nem is itt, hanem inkább ott kezdődik, hogy az iTOLC az indulás utáni első hónapra nem kevesebb, mint 15 vizsgaidőpontot hirdetett meg csak angol B2-es szinten (további 4-4-et német B2 és angol C1, illetve kettőt német C1 szinten). Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a különböző időpontokban megrendezett azonos típusú nyelvvizsgáknál előírás, hogy egy-egy feladatot, egy éven belül csak egy vizsgán használhat a központ – ezzel azt biztosítják, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a vizsgákon, ne derüljenek ki a kérdések a későbbi vizsgázók számára. Azaz minden egyes időpontra teljesen egyedi tesztlapot kell biztosítania a vizsgát szervező vizsgaközpontnak – újrafelhasználni a régi teszteket nem szabad. Ezeknek a vizsgalapoknak a kidolgozása viszont egyáltalán nem pimf kis feladat: az egyes részkészségek mérése kidolgozott és előre engedélyeztetett (akkreditált) szempontrendszer szerint történik, létrehozásukban egy komoly, sokszereplős stáb vesz részt.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
2019.04.30.
A minisztériumnak nincsenek szakmai érvei – Visszaszólt Rétvári Bencének a Szülői Hang
„Miközben a kormányzat ingyenességről beszél, valójában ezek csupán kölcsöntankönyvek, amelyeket év végén vissza kell adni. Az év elején kiosztott használt könyvek több mint felében maradnak zavaró beírások, így sok szülő inkább mégis megveszi a könyvet. A minőség és a választék pedig nem is számít a kormányzatnak: a XXI. században a Kádár-korszak egyentankönyv rendszere alkalmatlan, hiszen nem lehet jó ugyanaz a könyv mindenhol, az ország minden pontján, minden iskolában, minden iskolatípusban, minden gyereknek. A minisztérium egyúttal a szakmai versenyt felszámolja, holott még a miniszteri biztos Csépe Valéria szerint is ez a verseny a minőségi taneszközök titka” – írták az aktivisták.
(Forrás: 168 óra)
2019.04.30.
Csisztu Zsuzsa, Farkas Timi és a morális fölény
A múlt hét elején az RTL Klub Reggeli című műsorába volt hivatalos a 18 éves influenszer, Farkas Timi. Arról kérdezték volna, hogy ő, úgyis, mint 211 ezer követővel rendelkező fiatal lány, milyen támadásoknak van kitéve a közösségi médiában, és hogyan lehet ezeket kezelni.Iszonyatosan fontos téma, ezer okból, szóval kifejezetten jó hír, hogy az RTL Klub foglalkozott vele. Kár, hogy mégsem ez lett a fő téma. Történt ugyanis, hogy a reggeli műsor hagyományainak megfelelően a műsor hátterében egy meghívott vendég reggelit készített – ez esetben éppenséggel Csisztu Zsuzsa. Aki valamilyen okból úgy gondolta, hogy kilépve reggelikészítő szerepéből inkább átalakul rögtönítélő bírósággá, és kioktatja a 18 éves Farkas Timit az élet nagy dolgairól.
(Forrás: mérce)
2019.04.30.
Készíts interjút egy migránssal! – Lőrincezős aktuálpolitikába fulladt egy gyerekvetélkedő
Készíts interjút egy migránssal arról, miért jó letelepedési kötvényt vásárolnia, ha Magyarországra akar jönni! – ilyen erősen átpolitizált feladatokat is kaptak gyerekek egy hétvégi műveltségi vetélkedőn. De a 10-18 éves versenyzőknek Mészáros Lőrinc bőrébe is bele kellett bújni, hogy amellett érveljenek, miért sikeresebbek az üzletben a Facebook-alapító Zuckerbergnél. Az egyik részvevő csapat kiakadt, ezért a zsűri törölte a leginkább politikai kérdést, amit a vetélkedő szervezője azzal indokolt, hogy a csapból is ez folyik manapság, így kisebbeknek is tudni kell.
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.30.
Gyerekmunkára özönlenek a lájkok, minden szülő kidfluencerekről álmodik
Az influenszerek mára letarolták, felszántották, porba döntötték az internetet, és a win-win szituációnak tűnő reklámszerződések, alig bújtatott marketingkampányok már a gyerekeket is elérték. A kidfluencereknek nevezett gyereksztárok megjelenése viszont rengeteg kellemetlen témát vet fel: újra felvetődnek az 1930-as évek Hollywoodjának problémái a gyerekmunkáról, de az online zaklatók megjelenése is arra sarkallta a Youtube-ot, hogy letiltsa a kommenteket minden gyerekeknek szánt videónál.
(Forrás: Qubit)
2019.04.30.
Minden negyedik magyar tinédzser influenszer akar lenni
Arról, hogy egyre többen igyekeznek minél profibb videókat és képeket készíteni a netes követőiknek, az is árulkodik, hogy egyre több kifejezetten erre alkalmas kamera fogy az elektronikai áruházakból. Papp Balázs, a legnagyobb műszaki áruházlánc, a MediaMarkt területért felelős kategóriamenedzsere szerint míg korábban az akciókamerák szezonális árucikknek számítottak, „2016-ban 40-50, tavaly is még közel 10-20 százalékos forgalomnövekedést regisztrálunk ennél a műszaki terméknél. Megfigyeltük, hogy a karácsonyi időszakot követően a májustól júliusig tartó időszakban ugrik meg leginkább az értékesítés, ami egyértelműen összecseng az egyik legnépszerűbb videómegosztón megfigyelhető tartalommegosztási csúcsidőszakkal, és az iskolai szünidő kezdetével.”
(Forrás: 444.hu)
2019.04.30.
Nem merik bevallani a gyerekek, ha bántalmazzák őket az iskolában
Az MTA iskolai bántalmazással foglalkozó kutatásából az is kiderült, hogy aki védelmezni próbálja az áldozatokat, maga is nagyobb eséllyel szenved el bántalmazást. A rosszindulatú pletykálkodás ugyanannyira romboló tud lenni, mint mások megverése, csúfolása; a gyerekek idővel lenézik azt a társukat, akiről negatív dolgokat terjesztenek az osztályban. De míg a szakiskolákban, szakközépiskolákban a bántalmazás nyílt formái a jellemzőek, addig a gimnáziumokban a pletykálkodás a bevett módszer mások bántására. Interjú Kisfalusi Dorottya szociológussal, az iskolai bántalmazást vizsgáló kutatócsoport tagjával.
(Forrás: abcug.hu)
2019.04.29.
A férfi pedagógusok nélkül féloldalassá válik az oktatás
Mivel a társadalom teljesen ráállt arra a nézetre, hogy a férfi a családfenntartó, ezért nekik kell adni a több fizetést, így a tanári, óvónői munkahelyek bérezései lemaradtak – mutatott rá a szakember. – Ma egy kezdő nettó 120 ezer forintot vihet haza havonta, amiből bizony sem megélni, sem a családot eltartani nem lehet – vette át a szót a zuglói óvodapedagógus, aki szerint a pályát akkor lehetne vonzóbbá tenni, ha a szakma társadalmi, anyagi megbecsültsége megváltozna.– Csak az marad meg hosszú távon, aki tényleg elhivatott, és egyáltalán nem foglalkozik az anyagi szempontokkal. Nekem is másod-, sőt harmadállást kell vállalnom ahhoz, hogy kijöjjek a fizetésemből.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.29.
Nem írja alá a kormány a 70 milliárdos szerződést, mert beleszólást akar a civilek ügyeibe
A Narancs.hu kérdésére a norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette, hogy még nem született meg az együttműködési megállapodás. „Ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség” – tették hozzá a norvégok. A civil szervezetek számára fenntartott alap a teljes, közel 70 milliárdos keretösszeg maximum 10 százaléka. Ennek az alapnak a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) választják ki egy nyílt pályázaton, hogy ki legyen az adott célországban a pénzek kezelője, míg a fennmaradó összeget a fogadó kormány – esetünkben a magyar – oszthatja szét (például energiahatékonysági vagy örökségvédelmi projektekre, kutatásra vagy vállalkozások támogatására).
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.04.29.
Az Emmi közölte, hogy a tüntető diákok mögött Soros és Gyurcsány áll
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a „Soros-hálózat” és az ellenzék kampányakciója a diákok pénteki, Kossuth Lajos téri tüntetése. A tárca oktatásért felelős államtitkársága ezt délután, a tüntetés előtt közölte az MTI-vel. Közleményükben azt írták: négy héttel az európai parlamenti választás előtt a „Soros-szervezetek, Gyurcsányék és a többi ellenzéki párt” ismét politikai kampányakciókhoz akarja felhasználni a diákokat. Közölték: a nyelvvizsgához kötött felvételiről szóló döntést 2014 óta ismerik az iskolák, a pedagógusok, a szülők és a diákok, bevezetését tehát több mint hat év felkészülés előzi meg. Azt írták: ez az első kormány, amely segíti a fiatalok nyelvtanulását.
(Forrás: 444.hu)
2019.04.28.
Egyre több gyógypedagógus tud segíteni a problémás gyerekeknek
A gyógypedagógusnak készülő hallgatók létszáma megduplázódott az elmúlt években, a már pályán lévő szakemberek pedig csaknem hetven százalékkal lettek többen 2010-hez képest — derül ki Rétvári Bence közléséből. Sajnos a problémás gyerekek száma is emelkedő tendenciát mutat: az óvodákban és szinte minden iskolatípusban egy-két százalékkal többen vannak a fejlesztőpedagógiai ellátásra szorulók.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.28.
Fejlesztett kreativitással lehet megfelelni a jövő kihívásainak
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára szerint „fejlesztett kreativitással” lehet megfelelni a jövő kihívásainak.Bódis József erről pénteken Mohácson beszélt, a felújított Kisfaludy Károly Gimnázium ünnepélyes átadási ünnepségén. Megjegyezte, a tanárok majdnem a lehetetlenre vállalkoznak, amikor napjainkban minél több ismeretre kívánják megtanítani a diákokat. Közgazdászok kutatását idézve kiemelte: a sikeres élethez szükséges kompetenciák közül a következő években a komplex problémamegoldás és a kritikus gondolkodás mellett egyre fontosabb szerepet tölt majd be a kreativitás.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.28.
Döbbenet: A tanárok jelentős része alkalmatlan a pályára
A pedagóguspályaalkalmassági-szűrés hatékonyabbá tétele régóta felmerülő igény, aminek a szükségességét hétköznapi tapasztalatokon túl kutatások is alátámasztják. Varga Júlia oktatáskutató egyik korábbi vizsgálata kimutatta, hogy – bár még mindig sok az elhivatott tanár – a magyar pedagóguskar jelentős része háromszorosan kontraszelektált, vagyis inkább a rosszabb képességűek választják ezt a pályát.A Magyar Nemzetnek nemrég egyetemi vezetők és a HÖOK képviselője egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a pedagógusképzés során további érdemi szűrésre lenne szükség, mivel a felvételi eljárás legfeljebb a szélsőséges esetek kiszűrésére jó – legalábbis erre utal, hogy az elmúlt 6 évben 83 jelentkezőt szűrtek ki országosan.
(Forrás: ATV)
2019.04.26.
Nem hiszik, hogy Orbán hajtotta el őket, nem adják fel a budaörsi tanárok
Újabb nyílt levelükben ezért a korábbi kérésüket megismétlik:„Kérjük, hogy ezt az Önnek írt nyílt levelet személyesen vegye át tőlünk! A levél és a támogató aláírások átadására egy kéthetes időintervallumban (május 8-tól május 21-ig) mindössze 3 percet kérünk Öntől. A helyszín bármi lehet, ami Önnek megfelel. Ez azt jelenti, ha ezt hivatalában nem tudja átvenni, az ország bármely pontján, bármilyen rendezvény előtt, után, szünetében készek leszünk átadni.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.25.
Államosítanák a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
Kérdés, hogy a kormány képes-e szakmailag irányítani egy ennyire speciális intézményt, ahol a pedagógiai módszerek is teljesen eltérők az egyen köntösbe öltöztetett állami intézményekéitől. A válasz: aligha. A magyar állam és Borsod megye hatóságai soha nem készítettek tervezetet nappali gimnáziumok megnyitására a megye kisgyermekeinek nagy részét kitevő hátrányos helyzetű tanulók számára. Miskolcon 2017-ben a város vezetői még azt is ellenezték, hogy a Martin Luther King Kollégium munkája elkezdődhessen a városban. Ma sincs – vagy legalábbis nincs tudomásunk róla – állami tervezet az általános iskolások tömeges leszakadásának ellensúlyozására. Az Ámbédkarban dolgozók már csak abban reménykednek, hogy az iskola államosítása egy a kirekesztést fölszámoló, a szegregált iskolákban éveket eltöltő fiatalok jövőjét tervező állami koncepció része lenne, amelyben az ő szakértelmükre is számítanak.
(Forrás: 168 óra)
2019.04.25.
Három percet kértek Orbántól: a budaörsi pedagógusok kiállnak magukért
A budaörsi pedagógusok emlékeztettek arra is, hogy mára ott tartunk, hogy az ország összes pedagógiai szakmai szervezete, a szakszervezetek, de a kormányt döntései meghozatalában segítő céllal alakított Nemzeti Pedagógus Kar is szinte egységesen bírálja az oktatáspolitikát (nem is beszélve Pokorni Zoltánról, vagy éppen Pálinkás Józsefről), és felemeli szavát a bérek rendezése ügyében. Az említett szervezetekkel felvették a kapcsolatot,és készek közösen (bár más-más eszközökkel) tenni is a közös célokért.„A mi eszközünk az aláírásgyűjtés, amit nevezhetünk úgy is, hogy nemzeti konzultáció az oktatáspolitikáról” – fogalmaztak.
(Forrás: mérce)
2019.04.25.
Jogos a diákkövetelés: minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga
A minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai oktatást drága nyelvtanfolyamokkal kompenzálni. Ezzel a jó anyagi körülmények között élő szülők sem lehetnek elégedettek. Még ha képesek is előnyhöz juttatni a gyermekeiket, azt súlyos áldozatok árán érhetik el. Rengeteg pénzt fizetnek ki és feláldozzák a gyermekük szabadidejét egy olyan iskolán kívüli szolgáltatásért, amit egy jól működő oktatási rendszerben iskolaidőben, ingyen is megkaphatnának.
(Forrás: Szülői Hang)
2019.04.25.
Az Emmi mentette meg a bezárástól a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
„A napokban megjelent álhírekkel szemben” az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mentette meg az azonnali bezárástól az egyébként nem állami fenntartású, buddhista közösség által alapított, sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot – írta a tárca az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Közlésük szerint erre úgy került sor, hogy azonnali, előre hozott támogatásban részesítették az intézményt, amelynek a hatályos köznevelési szerződés összegén felül további 23,5 millió forint támogatást biztosítottak a tanév sikeres lezárása érdekében. -„A tárca nyitott arra, hogy állami fenntartásba vétellel garantálja az iskola további működését, ezt azonban csak a gimnázium jelenlegi fenntartójának kérésére teheti meg” – emelték ki.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.25.
Egyre alacsonyabb a fiatal tanárok aránya az általános iskolákban
Égetően hiányzik a fiatal korosztály az oktatásból. 2017-re 13 százalékra csökkent a 35 év alattiak aránya az általános iskolai tanárok között a 2011-es 16 százalékról, az 55 év feletti korosztály pedig immár 27 százalékos arányt tesz ki. Egyre kevesebben választják tehát a tanári pályát, miközben folyamatosan nő a nyugdíjkorhatár előtt álló aránya.
(Forrás: Pénzcentrum)
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen jogi tényállás, akkor számolni kell azzal, hogy törvénybe ütköző cselekedet alapos gyanúja merülhet fel, vagyis minimum az igaz, hogy az oktatásigazgatás szerveinek eljárásokat kell indítaniuk. Ha nincs ilyen büntetőjogi tényállás, akkor felmerülhet, hogy legyen. Az biztos, hogy az e téren kialakult helyzet valamilyen jogi, igazgatási lépéseket is igényel.
(Forrás: tani-tani online)
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot. Az MTA olyan közleményt adott ki, amiből egyértelmű, beleáll a harcba. Az MTA határozott szándéka, hogy hagyományaihoz és nemzeti küldetéséhez híven, értékei és eredményei megőrzésével, a benne rejlő lehetőségek és alkotó energiák felszabadításával járuljon hozzá egy új, a magyar tudományos kutatás felemelkedését és a hazai innovációt hatékonyan segítő tudomány-, technológia- és innovációpolitika kidolgozásához és megvalósításához
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve. Azt mondta, hogy a szakképzési rendszernek meg kell felelnie a negyedik ipari forradalom kihívásainak; a szakmai képzés fejlesztését az új szakképzési struktúra mellett a lemorzsolódás csökkentésének új rendszere, valamint új ösztöndíjrendszer is támogatja majd.
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt csak a motivációk felmérését teszi lehetővé, ezért a szakma szeretné, hogy a képzés későbbi szakaszába építsenek be még egy szűrőt. A tanárképző központok és a HÖOK kezdeményezik azt is, hogy az egyéves szakmai gyakorlat számítson bele az életpályamodellbe. A szaktárca szívesen fogadja a javaslatokat.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben. A kérdés aktualitását az adja, hogy egy gyermekeiért harcoló magyar anya ismét pert vesztett első fokon, miután tavaly az ügyében hozott hasonló ítéleteket hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróság és újra kezdődött az eljárás.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online olvasói számára is érdekes lehet, hiszen a lengyel oktatási rendszer a lap hasábjain is többször megjelent már példaként (itt, itt, itt és itt). Írásomban a lengyel sajtóban megjelenő hírekre, lengyel kutatókkal folytatott interjúkra és saját tapasztalataimra, informális beszélgetésekre támaszkodom, ugyanis a lengyel oktatási rendszer változásaival foglalkozom a doktori kutatásomban, és az idei tanévet a Varsói Egyetem Pedagógiai Karán töltöm kutatóúton (Velkey Kristóf).
(Forrás: tani-tani online)
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját gyerekeimet, és elfogadni mindazt, ami szemmel láthatóan elfogadható a társadalom számára, tanároknak is, szülőknek is, hiszen működik, a gép forog. Nagyon elkeserítő látni az apátiát a tankönyvek kapcsán is, szörnyű a tehetetlenség, amit a közösségünkhöz érkező tanári segélykérő levelek olvasása után érzünk, és felfoghatatlan, hogy ott tartunk, hogy SNI-s tanárok facebook oldalon privát üzenetben mernek csak segélykiáltást küldeni. Szülőknek. Arcpirító arról olvasni – egy országban, ahol ovisok térdepelnek a hideg aszfalton, ahol az iskolákban a gyerekeket listázhatják, ha a szüleik részt vesznek egy tiltakozásban -, hogy itt az ideje feljelentgetni a nemkívánatos tanárokat. Mi a következő?
(Forrás: ckpinfo)
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon is kiálló kecskeméti középiskolás, Nagy Blanka minősíthetetlen vegzálása – a kormány szennylapjai, az Origo, a Lokál, a Ripost már az ellenőrzőjéből közölnek részleteket gyomorforgató módon, miközben a diáklány sorra nyeri a pereket ellenük – azt jelzi, hogy a lehető legkisebb ellenállást is a csírájában akarják elfojtani. A HVG szerint mindazzal, ami a tanulóval történik, példát akarnak statuálni – egy 2022-ben már szavazó generációt megfélemlíteni. A dolgok jelenlegi állása szerint Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar: sem a pedagógushiány, sem a bérek, sem az oktatás folyamatosan romló színvonala, sem a szegény gyerekek háttérbe szorítása miatt nem kell komolyabb ellenállástól tartania
(Forrás: 168 óra)
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormány szándéka, hogy láthatóvá váljon, milyen módon hasznosulnak a források a tudományos életben.”Az MTA most közleményben hívja fel arra a figyelmet, az MTA költségvetését már réges-régóta maga a kormány és a parlament költségvetési szervei ellenőrzik, méghozzá szigorú rend szerint, Palkovics állításai így pedig értelmezhetetlenek:„A Magyar Tudományos Akadémia éves költségvetésének tervezése központilag szabályozott államháztartási rendben történik. A pénzügyi-számviteli elszámolásokat a kincstári szabályok szerint vezetik, a kutatóhálózat valamennyi adatát a Magyar Államkincstár havonta látja.
(Forrás: mérce)
2019.04.13.
Fergeteges magyar siker a lányoknak rendezett matematikai diákolimpián
Kerekes Anna aranyérmet, Hámori Janka ezüstöt, Kocsis Anett és Mészáros Anna bronzérmet szerzett, ezzel Magyarország összesítésben a 8. lett az idén kilencedszer megrendezett Európai Leány Matematikai Diákolimpián (European Girls’ Mathematical Olympiad, EGMO). Az április közepén Kijevben rendezett versenyen összesen 49 ország 196 versenyzője vett részt; a házigazda Ukrajna kivételével mindegyik ország legfeljebb 4 fős csapatot küldhetett. A versenyt a szerb Jelena Ivančić nyerte, az amerikai Emma Qin lett a második; az első tíz helyezett között a magyar Kerekesen kívül lengyel, bolgár, orosz, ukrán, cseh és mexikói diákok vannak még.
(Forrás: Qubit)
2019.04.13.
Bódis József: Tanulással a reménytelennek tűnő helyzetekből is ki lehet törni
Bódis József Magyarország és Európa elsőként roma nemzetiségi érettségit adó intézményének oktató-nevelő munkáját méltatva azt mondta: a gimnázium különleges helyzetét nemcsak itthon, hanem külföldön is elismerik.Ennek bizonyítéka, hogy a gimnáziumot az UNESCO is felfedezte, és a pécsi oktatási módszer 2017-ben felkerült a szellemi kulturális örökség jó gyakorlatokat tartalmazó regiszterére – fogalmazott.Az idei év hétköznapi roma hőse címmel kitüntetett Sztojka Edinát méltatva kiemelte: az ápolónő életútja azt igazolja, hogy tanulással ki lehet törni a reménytelennek tűnő helyzetekből és környezetből is.A Gandhi Gimnázium életre hívói is jól tudták, mennyire fontos a tanulás és az abban rejlő lehetőségek – közölte Bódis József, aki az eseményen részt vevő diákokat arra biztatta, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.13.
Pölöskei Gáborné: A szakképzési stratégia a naprakész tudású oktatók szakmai munkájára is épít
A kormány által elfogadott, a vállalatok és a kamarák kezdeményezésére elindított Szakképzés 4.0 stratégia elsősorban a vonzó tanulási környezet, az infrastruktúra megteremtésére, a karrierlehetőségek biztosítására és a naprakész tudású oktatók szakmai munkájára épít – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy szakmai konferencián csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.13.
A málenkij robot tanítását segítő kézikönyvet kaptak a történelemtanárok
A könyv a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak sorsát bemutató, a ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhelyen létrehozott kiállítás értelmezéséhez és a korszak megismeréséhez nyújt segítséget. Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: a családok emlékezete többnyire őrizte a kényszermunkára elhurcolt és gyakran elpusztított hozzátartozóik sorsát, gyakran azonban „félelemből, szégyenérzetből vagy a megélt szenvedés nyomasztó emléke miatt családi körben is a felejtés, az elfojtás” dominált. Az emlékhely ennek akar véget vetni.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.13.
Barátaiktól, rokonaiktól félnek a nevelőszülőséget fontolgató családok
Több ezer nevelőszülőt kellene ahhoz munkába állítani, hogy a szüleiktől elvett gyerekek ne intézetekben nevelkedjenek. Emiatt is indított tájékoztató kampányt a kormány, egyelőre azonban ez nem tűnik túl hatékonynak, az egri rendezvényükre például egyetlen érdeklődő sem ment el. Ott volt viszont több olyan család is, akiknél már nevelkednek gyerekek. Volt köztük olyan középkorú nő, akinek ez a főállása már tíz éve, de olyan fiatal családanya is, aki nem adta fel a munkáját, amikor két saját gyereke mellé három kamaszt vállalt. Azért is tűnik ez elszalasztott lehetőségnek, mert a beszélgetéseink alapján úgy tűnik, a sikeres nevelőszülők személyes példája lehet a legnagyobb ösztönző az újak bevonására.
(Forrás: abcug.hu)
2019.04.13.
A nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus
Ha minden feltétel egy csapásra adott lenne a közoktatásban, akkor is legalább négy évet kellene a kormánynak várnia a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi bevezetésével – mondja Gyetvai Viktor, az április 26-i diáktüntetés szervezője. Szerinte a fiatalok nem várhatják, hogy majd a felnőttek felemelik a szavukat az oktatás problémái miatt. Gyetvai nem fél a karaktergyilkosságtól, mint mondja, a Nagy Blanka lejáratására tett kísérlet is épp fordítva sült el, mint ahogyan azt a propagandasajtó szerette volna: nem lenyomták a föld alá, hanem épphogy felemelték. A tanárok feljelentésére buzdító propagandáról a fiatal egyetemista azt gondolja, ilyet egy jól működő demokráciában nem lehet megtenni.
(Forrás: abcug.hu)
2019.04.13.
Belebotlik a nyelvük - fiatalok tízezrei eshetnek el a diplomaszerzés esélyétől
A törvény azokat fogja még hatékonyabban kiszorítani a felsőoktatásból, akiknek nincs lehetőségük különórákra járni, tovább rontja a nehezebb helyzetű gyerekek kitörési esélyeit. Hiba lenne azt gondolni ugyanakkor, hogy az esélyegyenlőséget sértő szigorítás a középosztálybeli családok gyerekeinek nem okoz gondot. Bár egyelőre még nem tudni pontosan, hogyan változik meg a felvételi pontok számítása az új rendszerben, az a hír járja, hogy miután kötelező lesz egy középfokú nyelvvizsga és egy emelt szintű érettségi, a későbbiekben ezek után nem jár majd pluszpont – aki ezekkel nem rendelkezik, nem is vehet részt a felvételi folyamatban.
(Forrás: népszava)
2019.04.13.
Férfiak cselekedetei. Felszámolható-e a történelemtanítás nemi egyoldalúsága? Knausz Imre írása
Konkrét nők eleve kis számban fordulnak elő a tankönyvekben, és ha igen, akkor jellemzően férfiak „tartozékaként”, mint valakinek a felesége, lánya, anyja. Az egyetlen történelmi nőalak, aki egy egész lecke főszereplője, Mária Terézia.Az ún. női témák, vagyis a nőkről szóló történelmi témák nagyobb arányban fordulnak elő a didaktikai apparátusban, mint a tanulásban jellemzően fontosabb szerepet játszó főszövegben. Ez önmagában is a perifériára szorítja a témát. Azt gondolnánk, hogy minél jobban közelítjük tematikusan a jelent, annál erőteljesebben jelennek meg a nők a történelemtanításban, hiszen politikai szerepük igazán a 20. században nőtt meg. Ennek az ellenkezője az igaz, minden vizsgált tankönyvsorozatban a nyolcadikos könyvekben esett a legkevesebb szó a nőkről.
(Forrás: Tani-tani online)
2019.04.12.
Ab: Elvehetik a gyereket az oltásellenes szülőktől
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. Mint honlapjukon írják, "Nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják." Ennek alapján döntöttek úgy, hogy az oltás megtagadása igenis veszélyezteti a gyermeket, márpedig ilyen esetekben indokolt a kiemelése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően. Ezért az ideiglenes hatályú elhelyezés, illetve a szülők neveléshez való jogának korlátozása szükséges volt.
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.12.
Ercse Kriszta: Olcsó tankönyv, híg jövő
A magyar oktatás legsúlyosabb problémája az esélyegyenlőtlenség döbbenetes mértéke, melynek oka a rendszer szélsőségesen normatív, a középosztály kultúráját preferáló szemlélete, és ennek megnyilvánulásai. Ez az elvárt kommunikációs, viselkedési kultúrától kezdve az előzetes tudásbázisig sok módon kifejeződik, a tananyag és tankönyvtartalmakat is ideértve. A tanulók sokféleségének eltagadása vezet azokhoz a jelenlegi tömeges egyéni és rendszerszintű, tanulási teljesítményben mérhető kudarcokhoz, amelyek a tanulási igények sokféleségének figyelembevételével, az ahhoz való alkalmazkodással elkerülhetők lennének. A többféle tankönyv használatát biztosító tankönyvpiac ellehetetlenítésével a rendszernek éppen az egyik féle alkalmazkodóképességét számolta fel a kormány – mert nem, NEM IGAZ, hogy az egyentankönyv az esélyegyenlőtlenség ellen hat, azt éppen hogy súlyosbítja.
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.10.
Csak azért is állami tankönyv: fenyegető levelet kaptak az iskolák
A hvg.hu-nak nyilatkozó nyelvtanár szerint az idei tankönyvjegyzék, „horrorisztikus… eszméletlen silány, alacsony minőségű könyvek vannak rajta”. Az állami tankönyvmonopólium ellen civil és szakmai szervezetek is tiltakoztak, köztük a Szülői Hang Közösség, amely kampányt is indított annak érdekében, hogy a szülők a pedagógusokkal összefogva közvetlenül a magánkiadóktól rendeljék meg azokat a tanulási, pedagógiai folytonossághoz szükséges, szakmailag elismert köteteket, amiket eddig használtak, de most a hivatalos jegyzékről eltűntek.
(Forrás: hvg)
2019.04.10.
Dolgoznak vagy kallódnak a magántanulóságba kényszerített gyerekek
Mint kés a vajon, olyan könnyen megy át a szülőkön az iskola akarata, ha egy kezelhetetlennek mondott, problémás tanuló magántanulósításáról van szó. Az iskola azért kezdeményezi, hogy a többi diákot és a tanárokat mentse, a szülő pedig azért egyezik bele, mert úgy érzi, nincs más választása. Az egészet a gyerek szívja meg a leginkább, akinek segítség nélkül esélye sem lesz felkészülni az osztályozó vizsgákra, és egyről a kettőre jutni az oktatásban. A kötelező iskolai konzultáció fikarcnyit sem ér, egyedül a tanodák és a nem-formális oktatási programok vihetnek némi rendszert az életükbe. Sok magántanulónak azonban még ez sem jut: marad a munka a szülőkkel, vagy a flangálás és a neten lógás.
(Forrás: abcug.hu)
2019.04.10.
A tankerület fellép a politizáló tanárok ellen
A tankerületi központ biztosította a szülőt, hogy a tanár úr nem fogja háborítatlanul folytatni a történelemórákon az Orbán-fóbiás propagandájával a gyermekek lélekmérgezését. Erre a tanár úr figyelmét munkáltatóként nyomatékosan felhívták. Biztosították a szülőt, hogy ha mindezek ellenére megismétlődne az eset, akkor „szigorúbb munkáltatói lépéseket fogunk tenni, melyet az érintettnek külön is jeleztünk”. Kedves szülők! Nincsenek teljesen kiszolgáltatva a bolsevik tudatú pedagógusoknak. Csak szólni kell a tankerületi központnak!
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.10.
„Ha a gyerekek látják, hogy mindezt tűröm, hogy álljak eléjük?” – lesz-e újabb tanárlázadás?
A budaőrsi Illyés tanárai korábban sem hallgatták el a véleményüket az oktatási átalakításokról. Még az első Orbán-kormány idején, saját pénzből fizetett újsághirdetésben tiltakoztak, hogy az akkor készülő kerettantervek kidolgozásába és egyéb változtatásokba nem vonták be a pedagógusokat, valamint arra hívták fel a figyelmet, hogy rendezzék a béreket. „A Népszabadságban és a Magyar Nemzetben akartuk feladni a hirdetést. Utóbbi nem hozta le, de az akkori oktatási miniszter még azelőtt értesült róla (nyilván a Nemzettől), mielőtt az megjelent volna a Népszabadságban. De Pokorni Zoltán legalább meghívott bennünket magához egyeztetésre – igaz nem sok sikert értünk el”. Ma a követelések pont ugyanazok: több beleszólás az oktatási átalakításokba, és a bérek rendezése – tesszük hozzá mi.Később, 2011-ben az Illyés pedagógusai tiltakoztak az átgondolatlan és szerintük káros köznevelési törvény elfogadása ellen, majd az elsők között csatlakoztak a már említett miskolci felhíváshoz is.
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.10.
Szintet lépett a tankönyvszigor: "kifejezetten kérjük, hogy az engedélyekkel már nem rendelkező kiadóktól ne vásároljanak"
A tankönyvbeszerzés céljára kapott támogatás kizárólag a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő eszközök beszerzésére fordítható, a jogosulatlan felhasználást a Klebelsberg Központ ellenőrizni fogja, ezért kifejezetten kérjük, hogy az egyes, engedélyekkel már nem rendelkező kiadóktól ne vásároljanak – olvasható abban a lapunk birtokába került levélben, amit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár küldött szét a tankerületek igazgatóinak. Hangsúlyozta: a diákoktól és családjuktól az iskola nem szedhet be pénzt tankönyvek vásárlására, és nem kérheti meg őket arra, hogy saját maguk vegyenek tankönyveket. A levelet néhány nappal azután kapták meg a tankerületek, hogy a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) „alternatív tankönyvjegyzéket” tett közzé és küldött meg valamennyi iskolának, amelyről a tanárok a szülőkkel együttműködve továbbra is megrendelhetik azokat a jól bevált, népszerű köteteket, amiket a korábbi évtizedekben használtak – és amik most lekerültek a hivatalos tankönyvjegyzékről, mégpedig azért, mert nem állami, hanem magánkiadók fejlesztették őket.
(Forrás: Népszava)
2019.04.09.
Budaörsi nevelési és oktatási intézmények dolgozói nyílt levélben mennek neki Orbánék oktatáspolitikájának
A budaörsi nevelési és oktatási intézmények közel háromszáz dolgozója küldött nyílt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben bírálják az elmúlt több, mint két ciklus sikertelen oktatáspolitikáját. Mint írják, "közel 9 év telt el azóta, hogy Ön másodszor is miniszterelnök lett. Beiktatása után világossá tette számunkra, hogy új kormánya egyik első intézkedése a közoktatási rendszer teljes átalakítása lesz. Az utóbbi évek történései és az Önök legújabb nyilatkozatai (tudásalapú társadalom fontossága, technikumi rendszer visszaállítása….stb.) a szakma és a közvélemény előtt bizonyították, hogy a 2011-ben érdemi egyeztetés nélkül, felülről vezérelt átalakítások az Önök akkori ígéretei helyett, a kétkedők aggályait igazoló eredményre vezettek."
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.04.09.
CEU-rektor: öt év múlva is itt leszünk
Nem szűnt a bizonytalanság a CEU budapesti jövőjét illetően, miközben az Európai Néppárt három bölcse már felvette a kapcsolatot az egyetemmel – mondta a Klubrádiónak az intézmény rektora, Michael Ignatieff. Kijelentette, ha a Néppárt nem jár sikerrel a magyar kormánynál a CEU ügyében, az egyetem akkor is marad Magyarországon, bár azt még nem tudja, hogyan. Egyelőre semmiféle olyan garancia nem született a kormány részéről, ami a felsőoktatási intézmény budapesti jövőjét biztosítaná – hangsúlyozta Michael Ignatieff.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.04.09.
Tanárhiány: érdemes tanulni az angol példákból
Először egy releváns alapdiplomát kell megszereznie a hallgatónak, majd ezután két módon válhat tanárrá. Az egyik lehetőség az egyetemi mesterképzés (MSc), ahol egy évig tanul főleg pedagógiát és módszertant, miközben iskolákban is tölt időt gyakorlaton. A másik lehetőség az „iskola vezette képzés” ahol a tanárjelölt az első naptól „kistanárként” dolgozik egy iskolában, és munka közben tanul a tapasztaltabbaktól. Mivel az alapképzés után kell jelentkezni mindkét képzési formára, a legtöbb állami egyetem igyekszik megszólítani hallgatóit olyan lehetőséget kínálva, amely révén a tanárjelöltek valóban megismerkedhetnek a közoktatás működésével, illetve kellő időt tölthetnek helyi középiskolákban.
(Forrás: Magyar Hang)
2019.04.09.
A szakképzés lehetőségére hívják fel a figyelmet a Szakmák Éjszakáján
A szakképzési lehetőségekre szeretnék felhívni a figyelmet a pénteken megrendezendő Szakmák Éjszakáján – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.Pölöskei Gáborné azt mondta, a cél a lehető legtöbb szakma bemutatása, és az érdeklődés felkeltése irántuk. A helyszíneken a látogatók maguk is kipróbálhatják az adott szakmákat. A Szakmák Éjszakáját 2016 óta rendezik meg, tavaly mintegy 56 ezren vettek részt rajta – ismertette, hozzátéve, a határon túlról is egyre több iskola kapcsolódik be.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.09.
Nem, hogy nemi egyenlőség nincs az iskolákban, még beszélni se akarnak róla
Az iskolák keveset tesznek a zaklatások megelőzéséért, többnyire csak akkor foglalkoznak velük, miután megtörtént a bántalmazás. Van, ahol továbbra is él az a szemlélet, hogy a reál tantárgyak nem lányoknak valók, a nemi alapú diszkrimináció pedig leginkább láthatatlan marad az iskolában. A „NEM – Nemi Esélyegyenlőségi Mutató” projekt keretében a nemi esélyegyenlőséget kutatták a középiskolákban, és kidolgoztak egy olyan mutatót, amely segíthet az iskolák vezetőinek és a tanároknak, hogy hatékonyan felléphessenek a nemi előítéletek ellen.
(Forrás: abcug.hu)
2019.04.09.
Nem állt le a keresztes hadjárat az oktatásban
Évről évre egyre több egyházi intézmény jelenik meg az oktatási statisztikákban, a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) legutóbbi, idén márciusban frissített adatai szerint összesen 654 oktatási intézményt (az összes hazai oktatási intézmény 11,1 százalékát) tart fenn „egyházi jogi személy”. Ez a szám 2010-ben még 369, 2016-ban 599 volt. A növekedés még ennél is szembetűnőbb a feladat-ellátási helyek tekintetében: míg 2010-ben 572 helyen oktattak az egyházak, ez a szám a 2016/2017-es tanévben 1308-ra emelkedett, az idei tanévre pedig már 1536-ra nőtt.
(Forrás: Népszava)
2019.04.09.
Szeptembertől gyógypedagógus szakosok is megkaphatják a Klebelsberg-ösztöndíjat
A Pedagógiai Szakszolgálatok Hete megnyitóján a helyettes államtitkár kiemelte a pedagógusok szerepét, hiszen az iskolákban tűnik fel, ha a valamelyik gyerek problémákkal küszködik, segíteni kell neki. Horváth Zita szerint több gyógypedagógusra van és lesz szükség. A rendezvényen az államtitkár bejelentette: szeptembertől a gyógypedagógus-képzésben résztvevők is igénybe vehetik a Klebelsberg-ösztöndíjat. Az utánpótlás fontos, azt lehet mondani, hogy ez nehéz, ugyanakkor szép és biztos szakma, "kötelességünk biztosítani a képzés folyamatosságát" - hangsúlyozta.
(Forrás: eduline)
2019.04.09.
Pórul járnak azok a gyerekek, akik nem hallanak elég mesét
Azok a gyerekek, akiknek csak napi egyetlen könyvet olvasnak, mintegy 290 ezerrel több szót hallanak ötéves korukra, mint azok, akiknek szülei, gondozói nem olvasnak rendszeresen nekik – derült ki a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című folyóiratban közzétett tanulmányból. "A szókincsből több szóval megismerkedő gyerekek jobban fel lesznek készülve arra, hogy ezeket a szavakat nyomtatásban lássák, amikor iskolába kerülnek. Ezeknek a gyereknek az olvasási készsége gyorsabban és könnyebben fejlődik" – magyarázta Jessica Logan adjunktus, a tanulmány vezető szerzője.
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.08.
Hazugság-gyár – A Tanítanék Mozgalom állásfoglalása
A fentiekben igyekeztünk tartózkodni a véleménynyilvánítástól, a tények közlésére szorítkozni. (Ennek ellenére biztosan újra megkapjuk a Sargentini-, Weber-, Juncker-, Soros-ügynök, migránssimogató, álcivil jelzőket. Kibírjuk.) Mert a legszomorúbb az egészben az, hogy az oktatás sok problémája közül csak egy a tankönyvkérdés. És ezzel kapcsolatban is egyetlen fórumon ennyi hazugság hangzik el! Gondoljunk bele: vajon hogy nyilatkoznak akkor vezetőink az ország előbbitől sokkal nagyobb gondjairól?!?
(Forrás: Facebook)
2019.04.07.
Stabil bizonytalanság vagy optimista jövőkép? A tanodák helyzetéről...Szűcs Norbert és Fejes József Balázs írása
Számos ismeretlen tényezőn túl a jelenlegi rendszer néhány jelentős problémája már most azonosítható. Bár a tanodák távolodtak a köznevelési rendszertől, az iskolai tanév és a támogatás alapját képező költségvetési év eltéréséből fakadó nehézségek egyértelműek (pl. mérések időpontja, toborzás, pedagógusok alkalmazása). Mindezt felerősíti a pályázati ciklus rövid időtartama. Az állami finanszírozás kialakításának legfontosabb oka a stabilitás biztosítása volt. Így egy átmeneti, bevezető év kompromisszumait elfogadva a következő projektciklust javaslatunk szerint 4-8 éves időszakra kell kialakítani, természetesen köztes monitoring alkalmazásával. Mindaddig ugyanis nehezen tudnak jelentős eredményeket felmutatni a tanodák, amíg nem biztosított a középtávon kiszámítható működésük.
(Forrás: tani-tani online)
2019.04.06.
Idén is megrendezik a digitális témahetet az iskolákban
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a témahéten hangsúlyos szerepet kap a multidiszciplináris megközelítés, a matematika, a természet- és mérnöki tudományok, valamint a művészet- és társadalomtudományok együttes megjelenítése, a digitális technológia alkotó használata és az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Központi szerepet szánnak a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztésének és bevonásának, illetve a tavalyi évhez hasonlóan a digitális gyermekvédelemnek, a médiatudatosságnak, és a közgyűjtemények digitális tartalmainak nevelésben, oktatásban történő megjelenésének.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.06.
Cáfolja Palkovicsot a saját tárcája által kezdeményezett átvilágítás
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett átvilágítás cáfolja Palkovics László innovációs miniszter korábbi állításait: a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának teljesítménye kiváló, gyökeres átalakításokra nincs szükség.A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata Európában a legjobbak közé tartozik, gyökeres átalakítására nincs szükség – röviden így összegezhetőek annak a teljesítmény-értékelésnek a megállapításai, amelyet a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el az Akadémia hazai és nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével.
(Forrás: Népszava)
2019.04.06.
NINCS ÖSSZEFÜGGÉS A KÉPERNYŐ ELŐTT TÖLTÖTT IDŐ ÉS A GYEREKEK MENTÁLIS EGÉSZSÉGE KÖZÖTT EGY ÁTFOGÓ KUTATÁS SZERINT
Gyakorlatilag nincs összefüggés a képernyő (tévé, számítógép, okostelefon) előtt töltött idő és a gyerekek egészségi állapota között – állítják az Oxfordi Egyetem pszichológus kutatói, akik a Psychological Science című folyóiratban közölték eredményeiket. Azért csak gyakorlatilag, mert egyes kirívó esetekben a túlzásba vitt képernyőbámulás fizikailag is káros lehet, a nézett vagy olvasott tartalom (amit a kutatásban nem vizsgáltak) pedig lelki sérüléseket okozhatnak.
(Forrás: Qubit)
2019.04.05.
Visz az FTC, Livi néni – Vita Járóka Líviával a cigányság felzárkóztatásáról (Ónody-Molnár Dóra)
Megkérdeztük a romákat, hogy mit akarnak, és ők azt mondták, szülni akarnak 19 évesen. Akarnak hozzá diplomát is, és a családjukkal együtt akarnak élni egy nagy házban. Az államnak felelőssége van ebben – így magyarázza Járóka Lívia, a Fidesz roma származású EP-képviselője, hogy a kormány a nyilvánvalóan szomorú adatok ellenére miért nem állítja vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát. Nagyinterjú.
(Forrás: 168 óra)
2019.04.05.
Két magyar iskolában háromnál több napnyi hiányzást is igazolhatnak a szülők, mégsem omlott össze a közoktatás
Egy pomázi iskolában, illetve a Sashegyi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Rendészeti Szakközépiskolában 2017-ben döntöttek úgy, hogy az általános szabálytól eltérve a szülők 3 helyett 15 napot igazolhatnak.Másfél év után a pomázi iskola igazgatója, Nagy Koppány Lászlóné már összegezni tudta a tapasztalatokat. A lényeg: a hiányzások száma az új rendszerben ugyanannyi, mint 2017 előtt volt.Vagyis teljesen megalapozatlannak bizonyultak a félelmek, hogy az engedékenyebb rendszerben nőni fog a hiányzások száma. Nem nőtt, ellenben látványosan csökkent a kamu orvosi igazolások száma. Nagyné amúgy eredetileg még engedékenyebb lett volna, ő azt javasolta, hogy a szülők 30 napot igazolhassanak. Ezt azzal indokolta, hogy a szülőnek korlátlan felelőssége van a gyermeke fölött, "vagyis amit igazol, az úgy van".
(Forrás: 444.hu)
2019.04.05.
„Ez egy börtönóvoda” – A röszkei tranzitzónában járt Szabó Szabolcs és Szél Bernadett
Szél Bernadett úgy fogalmazott:„ha egy mondatban akarnám leírni, hogy én hol voltam, tulajdonképpen egy börtönóvodában voltam. Ez egy börtönóvoda” 101 ember tartózkodik a röszkei tranzitzónában, ebből 61 fő gyermek. A legkisebb pár hónapos lehet, a legnagyobb tinédzser korú. Az egészségügyi ellátást a jogszabályok miatt nem látja megoldottnak. Van bent egy nyolc éves kisfiú, akinek négy napja fáj a foga, de – mivel nem minősítették sürgősségi esetnek – nem fogadják őt a fogászaton. A kisgyerek négy napja nem alszik és nem eszik – emelte ki. Kitért arra is, hogy egy súlyosan szívbeteg tinédzser fiú az idegenrendészeti szektorban pacemakerre vár.„Nekem ne mondja senki, hogy ők terroristák. Vagy ne mondja senki, hogy ezek a gyerekek bármi rosszat tettek volna”
(Forrás: Népszava)
2019.04.05.
Ne használják a gyerekeket a kampányban - kéri az ombudsman
A gyermeki jogok tisztelete olyan politikai és alkotmányos kultúrát feltételez, amelyben a gyermekek nem lehetnek pártpolitikai tevékenység díszletei vagy eszközei - írta Székely László a közleményében, amelyben arra is felhívja a figyelmet, hogy az Alaptörvény rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a szülőknek pedig joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, a gyerekek kampányeszközként való felhasználása pedig sérti ezt a jogot.
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.03.
Boldog Zoltán: A fiúknak vitézi ének, a lányoknak szerelmes vers?
Van egy kollégám, aki névre szólóan állítja össze a dolgozatokat. A kinyomtatott feladatsoron ott szerepel a diák neve, és mindenki a személyiségéhez leginkább passzoló verset elemezheti. Ezzel akkor találkoztam, amikor helyettesítettem az egyik óráján, és nekem kellett kiosztanom a megcímzett papírokat. Mi ez? – kérdeztem a csoporttól, akik beavattak, hogy a fiúk különböző vitézi énekeket kaptak Balassitól, a lányok pedig istenes verseket vagy éppen a szerelmi költészet egy-egy darabját.
(Forrás: Képmás)
2019.04.03.
Hétfőn kezdődik az iskolai sokszínűség hete
A közlemény szerint az április 8. és 12. között megrendezendő program lehetőséget teremt az iskoláknak, pedagógusoknak és más, diákokkal dolgozó szakembereknek a sokszínűség melletti kiállásra. Ehhez az oktatási munkacsoport ötleteket és kellékeket – szóróanyagokat, tanári kézikönyveket, kitűzőket – biztosít az iskoláknak.A munkacsoport az előítéleten alapuló iskolai zaklatás és bántalmazás témájának feldolgozásához egy kisfilmet is készített Te mit csinálnál? címmel. A Sokszínűség Oktatási Munkacsoport tizenkét oktatással, gyermekjogokkal, kisebbségi csoportokkal foglalkozó civil szervezet együttműködésével jött létre, hogy támogassa az iskolai előítéletesség és zaklatás elleni munkát.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.03.
Jövőre mindenki ingyen kapja a tankönyveket
Idén ősztől az első kilenc évfolyam, 2020-tól pedig minden tanuló térítésmentesen jut hozzá a tankönyvekhez a köznevelésben és a szakképzésben – jelentette be Bódis József oktatásért felelős államtitkár a tankönyvrendelési időszak kezdete alkalmából tartott tájékoztatón. Emlékeztetett: a folyamat 2013-ban kezdődött, amikor az első osztályosok ingyen kapták könyvcsomagjaikat, majd felmenő rendszerben egyre több évfolyam csatlakozott a kedvezményezettekhez.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.03.
Rendhagyó osztályfőnöki órát tartottak az autizmus világnapján Budapesten
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az óra előtti sajtótájékoztatón kiemelte, fontos az „érzékenyítés” elkezdése már gyerekkorban, hogy felnőve az emberek elfogadják, természetesnek tekintsék az autizmust. Közölte, ezen a héten hirdetik ki annak a pályázatnak az eredményeit, amelynek keretében 190 millió forintos kiegészítő támogatást kapnak az autistákat ellátó civil szervezetek által fenntartott bentlakásos intézmények.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.03.
Továbbra is az ELTE legnépszerűbb a felvételizők körében
Összesen 112 034-en nyújtottak be jelentkezést a 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban, ez a tavalyi hasonló érték 104 százaléka – közölte Horváth Zita, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. A legnépszerűbb intézmény több szempontból is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amelyet csaknem 14 ezren jelöltek meg első helyen.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.04.03.
Hatvanezer gyerek nem fér hozzá a gyerekorvosi ellátáshoz
Sok minden beárnyékolja a családi ellátások emelkedését, írja a Hintalovon Alapítvány friss gyermekjogi jelentése. Ilyenek a betöltetlen gyerekorvosi körzetek, a hiányzó védőnők és iskolaorvosok, az alig létező gyermekpszichiátriai ellátás, a gyermekszegénység és a gyermekvédelmi rendszer problémái is. Összefoglaltuk a 2018-as jelentés néhány érdekes fejezetét.
(Forrás: abcug.hu)
2019.04.03.
Sorost kitüntetik Bécsben, mert odavitte a CEU-t
mint Michael Ludwig, Bécs szociáldemokrata főpolgármestere és tartományi vezetője az osztrák hírügynökséggel közölte: Bécs az idei évben a város és a tartomány legmagasabb kitüntetését, a nagy arany becsületrendet Soros Györgynek kívánja adományozni. A végleges döntést Bécs szociáldemokrata-zöld tartományi kormánya jövő kedden fogja meghozni – de ez már csak a dolog formális része.Bécsben bezzeg örülnek a CEU-nak.Sorost az osztrák főváros, amelyet idén immáron már a tizedik alkalommal a világ legélhetőbb városának választottak, azért tünteti ki, mert a magyar származású milliárdos azzal, hogy a CEU-t – vagy legalábbis annak egyes részeit – Bécsbe menekítette, jelentősen hozzájárult a város tudományos életéhez.
(Forrás: azonnali.hu)
2019.04.03.
PSZ-elnök: nem hódoltunk be a kormánynak
Az együttműködési megállapodás nem azt jelenti, hogy mostantól kritika nélkül elfogadjuk a kormány valamennyi javaslatát. Éppen ellenkezőleg: több lehetőséget biztosít, hogy kifejezhessük véleményünket, aggályainkat, javaslatainkat – mondta Szabó Zsuzsa, hangsúlyozva: mindenhol jelen akarnak lenni, ahol oktatási kérdésekben születnek döntések, ezért csatlakoztak a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalhoz is. – Nem azért ülünk ott, hogy bólogassunk, hanem hogy megfogalmazzuk a tagságunk kritikáit. Az utcán kiabálva ez nehezebben menne – fogalmazott az érdekvédő. A PSZ elnöke szerint az együttműködési megállapodás nemcsak azért fontos, mert a köznevelést érintő jogszabályok szakmai előkészítésébe bevonják a szakszervezetet és a jogszabály-tervezeteket is közvetlenül megküldik számukra, hanem azért is, mert a minisztérium kötelezettséget vállalt arra, hogy minden átalakítást egy átfogó helyzetelemzésnek kell megelőznie.
(Forrás: Népszava)
2019.04.03.
Ezért kellene emelni a tanárok fizetését: tényleg annyit keres egy kezdő tanár, mint egy érettségizett munkavállaló
„A pedagógusok többet keresnek, mint 2013 januárjában, de azóta sem keresnek jól” – ez a sommás következtetés szerepel a Nemzeti Pedagóguskar kedden nyilvánosságra hozott szakmai anyagában, amelyben azt a kérdést járják közül, hogyan kellene módosítani a pedagógusok bértábláján (a javaslataikról szóló cikkünket itt olvashatjátok el). A pedagóguskar osztott-szorzott: utánajártak, hogyan alakult a kezdő pedagógusok bére a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz képest. Utóbbi azok a munkavállalók kapják, akiknek középfokú szakképesítésük vagy középiskolai végzettségük van, és a munkakörük betöltéséhez is ilyen iskolai végzettség kell.
(Forrás: eduline)
2019.04.03.
Ez a tíz legnépszerűbb alapszak a 2019-es felvételin: tarol a gazdálkodási és menedzsment
Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus – ez a 2019-es felvételi három legnépszerűbb alapszakja. Nyilvánosságra hozták a jelentkezési statisztikákat, idén összesen 112 034-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára. Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2019-ben összesen 10348-an jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7100-an állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 7426 jelentkezővel, a harmadik a mérnökinformatikus 6500-zal.
(Forrás: eduline)
2019.04.03.
Miért kell éveknek eltelni, mire kiderül, hogy autista a gyerek?
Az autista gyerekek szüleinek és pedagógusoknak segítő Mars Alapítvány legfrissebb felmérésében közel 400 szülőt kérdezett meg az autizmus diagnózisának menetéről. Döntő többségben még mindig a szülők (72%) veszik észre a tüneteket. A legtöbb szülő a gyermekorvoshoz fordul először, akik viszont csak a legritkább esetben gyanakodnak az autizmusra. A megkérdezett szülők közül minden negyedik a háziorvost kereste fel a tünetekkel, de a diagnózisok mindössze 1%-a indul a rendelőkből.
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.03.
Családvédelem másként: csak mert gyereke van, még ne maradjon ki az iskolából
Az országban egyedülálló módon napközbeni gyerekfelügyeletet szerveztek egy szegedi szakközépiskolában azoknak a fiatal szülőknek, akik nem tudtak volna továbbtanulni e nélkül. Reggel a gyerek a Cseperedőben kezd, az anyák a szomszédos tanteremben. Állami támogatás nem jár erre, noha ez tényleg valós segítség a családoknak.
(Forrás: hvg.hu)
2019.04.01.
A „harmadik tanár”. A tanulási környezet szerepe a pedagógusok módszertani megújulásában. Bognár Amália írása
A „harmadik tanár” fogalmát a Kreatív iskola című könyvben olvastam először, amely egy 2010-ben megjelent munkára utalt, ebben Bruce Mau nemzetközi építészcsapata azt vizsgálja, hogy a tanulási terek hogyan biztosítják a motiváció, a hangulat, a módszertani sokszínűség, a tanulói munkaformák (választások) sokrétű megjelenését (Robinson–Aronica 2018). Különböző stratégiákat ajánlanak fel az iskolai fizikai tér alakítására, a helyiségek egymáshoz viszonyított helyzetére, valamint az osztálytermek berendezésére.
(Forrás: tani-tani online)
2019.03.30.
Tanítva gyógyít a KórházSuli
Hiánypótló kezdeményezés az iskolából tartósan kimaradó gyermekeknek a KórházSuli Alapítvány programja. Az önkéntescsapat azokat a gyerekeket karolja fel, akik például baleset, égési sérülés, daganatos megbetegedés, pszichés problémák vagy akár transzplantáció miatt hónapokig, évekig kórházi, illetve otthoni ápolásra szorulnak. A betegekkel közel egyidős középiskolások és egyetemisták nemcsak a tananyag átadásában, a lemaradás csökkentésében segítenek, de a közös tevékenységek (például kiállítások, koncertek, táborok) a gyógyulási folyamatot is gyorsítják.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.03.30.
Államtitok lett a fóti gyermekváros sorsa
Hiába próbált közérdekű adatigényléssel konkrétumokat megtudni a fóti Károlyi István Gyermekközpont tervezett megszüntetéséről Szél Bernadett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elutasította az adatok kiadását – azokat ugyanis tíz évre titkosították. A független országgyűlési képviselő szombaton Facebook-posztban számolt be erről, a minisztérium magyarázata az volt, hogy a kért adatok „döntés megalapozását szolgáló adatnak” minősülnek, ezért titkosak. A politikus jelezte: pert indít az Emmi ellen.
(Forrás: Népszava)
2019.03.30.
Külön farsangot tartott volna az iskola a roma diákoknak
A Borsod-Abaúj Zemplén megyei Ongán külön farsangot tartottak volna az iskola roma és nem roma tanulói számára - ezt a helyi nemzetiségi önkormányzat írta ki a Facebook oldalára. Az ATV Heti Napló című műsora forgatott a helyszínen, az igazgató az interjút nem vállalta, de azzal magyarázta a helyzetet, a hely kicsi, ezért kellett volna kettéosztani a tanulókat és két farsangot tartani. Végül mégis megoldották azt, hogy mind az 500 tanuló együtt mulasson.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.29.
Rétvári Bence: Kelet-Európának egyre nagyobb szerepe lesz a jövőben a tehetséggondozásban
Kelet-Európának egyre nagyobb szerepe lesz a tehetséggondozásban, mivel itt még az iskoláknak lehetőségük van ezzel foglalkozni, és nem az integrációra kell összpontosítaniuk – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap Vácon, a Piarista Gimnáziumban.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.03.29.
Durván csökken a felsőoktatási hallgatók száma Magyarországon 2005 óta
Október elején a G7 mutatta be az Eurostat kutatási eredményeit, amelyekből az látszik, hogy az Európai Unióban csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években. A téma kapcsán körülnéztünk a KSH adatbázisában, és vizualizáltuk az ott szereplő számokat. Az első ábra azt mutatja be, hogy 1960 és 2017 között mennyi volt a felsőoktatási hallgatók aránya a teljes népességben. Jól látszik, hogy 1989 után lassan, de fokozatosan nőtt a hallgatók aránya, egészen 2005-ig, azóta pedig folyamatosan csökken. 2005-ben a teljes magyar népesség 4,2 százaléka volt felsőoktatási hallgató, 2016-ban viszont már csak 2,92 százalék volt az arányuk.
(Forrás: Átlátszó)
2019.03.29.
Megfékezhető az agresszió
Nem a hibákat javítják ki pirossal a dolgozatokban, hanem a jó megoldásokat pipálják ki — ilyen és ehhez hasonló apró trükkökkel dolgoznak szemléletváltáson az iskolák annak érdekében, hogy kevesebb legyen a szorongó diák, s így a tanulási zavar vagy az agresszív magatartás előfordulása is. Az iskolások közötti bántalmazás — angol kifejezéssel bullying — leküzdéséhez ma már országosan elérhető, gyakorlati segítséget jelent az Oktatási Hivatal által koordinált ENABLE program, amelyhez térítésmentes, akkreditált tanári továbbképzés is tartozik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.03.29.
Kínába is utazhatnak a középiskolások
Újabb részletek derültek ki a miniszterelnök által bejelentett ingyenes külföldi nyelvtanfolyamokról. Rétvári Bence államtitkár közlése szerint az érdeklődő diákok, hallgatók és pedagógusok összesen hét célország közül választhatnak. A részletek kidolgozásába a nyelvi intézeteket és a külképviseleteket is bevonják.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.03.29.
Kínába is utazhatnak a középiskolások
Újabb részletek derültek ki a miniszterelnök által bejelentett ingyenes külföldi nyelvtanfolyamokról. Rétvári Bence államtitkár közlése szerint az érdeklődő diákok, hallgatók és pedagógusok összesen hét célország közül választhatnak. A részletek kidolgozásába a nyelvi intézeteket és a külképviseleteket is bevonják.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.03.29.
A legfideszesebb civil szervezet a kiürítésre váró fóti gyermekváros szomszédja
A Kincsem Nemzeti Lovas Program céljaira hivatkozott az Orbán-kormány, amikor 2017-ben döntött arról, hogy egy nagy lovasterápiás központot épít Fóton, ahol aztán az egész országból fogadnák az egészségfejlesztő szolgáltatásokra szoruló fogyatékkal élőket. A kormányzathatározat szerint a beruházás a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Egyesület (NGYSZ) telephelyén zajlana, ahol egyébként is lovasterápiás központ működik már másfél évtizede. Ez a lovasközpont a telekszomszédja a fóti gyermekvárosnak, amelyet viszont több mint 60 éves működés után hamarosan kiürítenek. Azt senki sem árulta még el, hogy a gyermekvárosnak eddig helyet adó Károlyi kastéllyal és a hatalmas kastélyparkkal mik szándékai a kormánynak.
(Forrás: 24.hu)
2019.03.29.
Tamás Pál: Az Akadémia három nagy baja
Elöntött bennünket a sok szamárság az “alap” és az "alkalmazott" kutatásról. Én harminc éve kutatom a tudománypolitikát, és bízvást állíthatom, hogy bár számtalan rangsor létezik, azokat nyilvánvalóan a kutatás világát meghatározó játékosok, vagyis a kutatók és a kutatáspolitikusok manipulálják. Az egyének, csoportok, intézmények teszik, amit legjobb tehetségük szerint tehetnek. S közben úgy nevezik magukat, ahogy azt pillanatnyi érdekeik, vagy inkább az uralkodó politikai divatok, pénzosztási mechanizmusok megkövetelik tőlük. Ha a világtudományról vagy a szellemi szabadságról beszélnek a hatalom közelében, akkor ők alapkutatók: a tudást valamilyen abszolút fogalom szerinti termékként állítják elő, értékesítik. Ha ellenkezőleg, a hazát, a gazdaságot, az iskolát kell a kutatásra szánt összegeknek szolgálniuk, máris alkalmazott tudományt termelnek, hogy a potenciális felhasználókat szolgálják.
(Forrás: Népszava)
2019.03.29.
Ígéretcsokorral lepte meg a minisztérium a 100 éves Pedagógus Szakszervezetet - cserébe optimista hitet követel
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött pénteken a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) vezető Kásler Miklós miniszterrel – jelentette be Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a szakszervezet alapításának 100 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Mint mondta, a megállapodás különösen fontos a szakszervezet életében; azt garantálja, hogy a PSZ a jövőben minden jogszabálytervezetet időben megkap annak érdekében, hogy szakmai véleményt alkothasson. Az ünnepségen Bódis József, az Emmi oktatási államtitkára is részt vett. Beszédében felsorolta, mi mindent tett meg a kormány a pedagógusokért (életpályamodell bevezetése, béremelés), majd ígértetett tett az újabb béremelésre: állítása szerint napirenden van, hogy a kormány meghatározza, milyen módon és milyen mértékben emelnék újból a pedagógusok fizetését.
(Forrás: Népszava)
2019.03.29.
Norvégiában áll a bál az asztrológiai képzés miatt
A Norvég Oktatási Minőségellenőrző Hivatal (NOKUT) adta meg az akkreditációt, de a döntésért a kormányt hibáztatják, mert a hatályos törvények nem követelnek meg semmilyen szigorú akadémiai kritériumot a képzésekkel kapcsolatosan. A Herkules nevű asztrológiai iskola, amelynek négy norvég városban futnak képzései, sikeresen érvelt amellett, hogy igenis van igény az asztrológiára. Az országban körülbelül háromszáz professzionális asztrológus dolgozik rész- és főmunkaidőben, a fizetések jók, és ha van kereslet erre a munkára, akkor van igény akkreditált képzésre, ez ma a törvény Norvégiában – mutatott rá Gisle Henden, a Herkules iskola alapítója és vezetője.
(Forrás: index)
2019.03.29.
Elegánsan helyre tette az elszabadult Schmidt Máriát a CEU-vezető
Semmilyen megkeresést, jelet, elmozdulást nem tapasztalt a CEU vezetése azóta, hogy a múlt heti néppárti fiaskó hevében Orbán Viktor azt ígérte a bajor tartományi kormánynak, hogy maradhatnak Budapesten. A Klubrádióban Enyedi Zsolt, az intézmény rektorhelyettese arra is reagált, hogy Schmidt Mária nem sokkal korábban szabályos kirohanást produkált Manfred Weberrel, illetve az egyetemmel kapcsolatban.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.29.
"A fiúk már csak ilyenek": láthatatlan marad az iskolákban a nemi alapú diszkrimináció
Nem foglalkoznak eleget az intézményvezetők és a tanárok sem a nemi alapú iskolai erőszakkal, és nem is készítik fel őket erre – így lehetne összefoglalni azt, amit Rédai Dorottya, a CEU szakértője mondott a hvg.hu-nak. Tapasztalatuk szerint a homofób erőszakkal szemben határozott volt a fellépés, de ha fiúk bántottak lányokat, már megjelent az áldozathibáztatás is. A "NEM – iskolai Nemi Esélyegyenlőségi Mutató" névre hallgató projektjük célja az, hogy a tanulókat és a pedagógusokat is segítsék a nemi előítéletek felismerésében.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.28.
Rajzszöget tett a játékmotorokra, mert zavarhatta a gyerekzsivaj
Valaki rajzszögeket ragasztott a kismotorokra, és szétvágta a gyerekek labdáit a Ferencvárosban működő Lepke-lak Családi Napközi udvarán. Hét társasház használja a közös kertet, a napközi vezetője szerint az egyik szomszéd lehet az elkövető, akit a gyerekekek hangoskodása zavarhatott. Szerencsére senki nem sérült meg, mert a pelenka felfogta a kismotorból kiálló éles tárgyat. A rendőrség nyomozást folytat az ügyben, a szomszédok nem értik, mi vihetett rá valakit erre a kegyetlenségre.
(Forrás: index)
2019.03.27.
Kásler Miklós megfutamodott az őt felkérdezni akaró népjóléti bizottság, és a diákok elől
A Független Diákparlament tagjai szerettek volna feltenni néhány kérdést Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülése előtt, ahová Káslert meghallgatásra várták. Csakhogy a miniszter inkább megfutamodott – derül ki Szél Bernadett Facebook-posztjából.A diákok elsősorban a nyelvvizsga-rendszer bevezetéséről kérdezték volna a minisztert. Kásler viszont inkább a saját meghallgatására sem ment be, de így legalább elkerülte a kínos kérdéseket.
(Forrás: mérce)
2019.03.27.
Neveléstudományi kutatóközpont alakult a Debreceni Egyetemen
Megalakult a Debreceni Egyetemen (DE) a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) neveléstudományi kutatóközpontja. Az intézmény létrehozásáról szóló együttműködési megállapodást szerdán tudományos konferencia keretében írták alá az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), az intézet és az egyetem képviselői.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.03.27.
A nyelvtanárokat is tovább kellene képezni „A tartalomalapú nyelvoktatásnak inkább a két tannyelvű iskolákban van gyakorlata”
Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke rámutatott, az úgynevezett CLIL-módszernek (Content and Language Integrated Learning), vagyis a tartalomalapú nyelvoktatásnak inkább a két tannyelvű iskolákban van gyakorlata, kevésbé az egyes tantárgyak tanításánál. „Mivel a tanulók kezdetben nem tudnak még idegen nyelven a tantárgyi tanuláshoz szükséges szinten érteni és beszélni, a tárgyat egyszerűsített idegen nyelven lehet csak közvetíteni. Ebből következik, hogy ilyen tankönyvet kell írni, és tudomásul kell venni, hogy a tantárgyi ismeretek »primitívebbek« lesznek.”
(Forrás: Magyar Hírlap)
2019.03.27.
Külföldre vágynak a szomolyai fiatalok
Saját készítésű videóban mondják el a Borsod megyei faluban élő roma fiatalok, hogyan képzelik el az életüket tíz év múlva: külföldön dolgoznak, családjuk van és sokat keresnek. A nyolc perces kisfilmből az is kiderül, mennyire kiszolgáltatottnak érzik magukat a magyarországi jelenben. A videó elkészítésében a Parforum Részvételi Kutató Műhely segítette a gyerekeket, korábbi projektjükben helyi roma nők beszéltek arról, milyen tapasztalatuk van az egészségügyről.
(Forrás: abcug.hu)
2019.03.27.
Nem hagyják magukat a magánkiadók: továbbra is elérhetőek a hivatalos tankönyvjegyzékről eltávolított köteteik
A kormány a tankönyvellátásról szóló törvény módosításával lényegében megtiltotta a magánkiadós tankönyvek engedélyeztetését, hogy ezzel vegye rá az iskolákat az „újgenerációs” állami tankönyvek rendelésére. Az intézkedések ellen szülői, tanári és diákszervezetek is tiltakoznak, nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta: a magyar tankönyvpiac monopolizációja jogellenes, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. Az Orbán-kormányt mindez hidegen hagyta, ezért most a civilek próbálják menteni a menthetőt, hogy a kétes minőségű, sokszor botrányos hibáktól hemzsegő állami „újfejlesztésű” tankönyvek mellett a jól bevált kötetek továbbra is a tanárok, diákok rendelkezésére álljanak.
(Forrás: Népszava)
2019.03.27.
Néha a verbális bántalmazás jobban fáj, mint a verés
A büntetőeljáráson túl azonban jelenségszinten igen nehéz megfogni az iskolai bántalmazást, pláne nem könnyű tenni ellene. Az eredményes intervenció alapfeltétele ugyanakkor a mögöttes okok és a bántalmazói helyzet kialakulását elősegítő tényezők pontos feltárása. Ezt a célt szolgálja a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő Versengés és negatív hálózatok elnevezésű, Lendület-programhoz kapcsolódó kutatás, melynek egyik munkatársával, Kisfalusi Dorottyával beszélgettünk.
(Forrás: index)
2019.03.27.
Megkapja az olasz állampolgárságot az iskolabusz elleni támadást meghiúsító gyerek
Múlt kedden egy olasz állampolgársággal rendelkező szenegáli buszsofőr elrabolt, majd felgyújtott egy iskolabuszt, amelyen 51 gyerek volt. A szenegáli férfi a gyerekekkel együtt akarta felgyújtani a buszt, hogy így tiltakozzon az olasz kormány szigorú menekültpolitikája ellen, ami miatt sok gyerek és felnőtt fullad bele a Földközi-tengerbe. A buszsofőr összegyűjtötte a gyerekek mobiljait. A terrortámadást Shehata és egy iskolatársa, a marokkói bevándorló Adam el-Hamami azzal hiúsították meg, hogy egy telefont nem adtak oda a sofőrnek, és ezen keresztül értesítették a hatóságokat.
(Forrás: index)
2019.03.27.
Életképtelen a lex Taigetosz - mentik a gyerekeket
Ez a törvény nem segítség, hanem egy újabb akadály – nyilatkozta lapunknak Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, miután a köznevelési törvény tavaly szeptemberben életbe lépett, Taigetosz-törvényként elhíresült módosításának tapasztalatairól kérdeztük. A magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint a törvénymódosítás semmilyen problémát nem oldott meg, sőt csak tovább nehezítette a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyerekek és szüleik, valamint a szakemberek helyzetét.
(Forrás: Népszava)
2019.03.27.
A pártok azok, akiknek nincs keresnivalójuk az iskolákban - üzenték Dúró Dórának
"Majd a a pedagógusok eldöntik, milyen tartalmakat és hogyan visznek be az óráikra, illetve milyen tájékoztató programokat hívnak meg a tanterven kívüli eseményekre." Nagyjából így foglalható össze az a válasz, amelyet a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület küldött Dúró Dórának, aki, mint fogalmaztak, legújabb javaslataival az általuk működtetett Melegség és Megismerés iskolai program ellehetetlenítésén dolgozik. Nyilatkozatukban leszögezték azt is, a politikai pártoknak semmi keresnivalójuk a közhasznú civil szervezetek tevékenységének szabályozásában.
(Forrás: Népszava)
2019.03.27.
Hiába a nemzetközi bírósági döntés, a kormány kitart a tankönyvrendszer mellett
Az ATV Start vendége Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke (videó).
(Forrás: ATV)
2019.03.26.
Árva gyerekeket tanító kenyai tanár a világ legjobb pedagógusa
Peter Tabichi természettudományokat oktat középiskolásoknak egy félsivatagos vidéken fekvő falu állami iskolájában, amelynek mindössze egy számítógépe van, és ahol az internet is nehezen elérhető. A faluban a gyermekek egyharmada árva, vagy csak egy szülője van, a térségben gyakori az aszály és az éhínség. A díjat a tanárnak a dubaji koronaherceg, Hamdan bin Mohammed bin Rasid Al-Maktúm nyújtotta át a ceremónián, amelynek házigazdája a filmsztár Hugh Jackman volt.
(Forrás: Nők Lapja Café)
2019.03.24.
Szociális farmon adnak munkát az autista fiataloknak
Miskolcon sikeresen működik egy szociális farm, ahol fogyatékos és megváltozott munkaképességű embereket vonnak be a gazdálkodásba, a megtermelt árut pedig értékesíteni is tudják. Az egyedi kezdeményezés nemcsak terápiás célokat szolgál, hanem megoldást jelent a fogyatékos fiatalok lakhatási problémájára is, sőt mivel saját fizetésük van, pénzt is spórolnak az államnak. A folyamatos növekedési igény miatt a farmon felhúztak egy új lakószintet, ahová további 12 fiatal költözhet be. Ahhoz viszont, hogy a szociális farmok széles körben elterjedhessenek, és ne ússzanak el a milliárdos uniós támogatások, jogszabályi változtatásokra lenne szükség.
(Forrás: abcug.hu)
2019.03.24.
Tessenek forradalmat csinálni!
Magas a lemorzsolódás a középiskolában, az érettségizettek országos aránya alacsony. A szocioökonómiai háttérrel nem tud megbirkózni az oktatás. A PISA-eredmények sokkolóak, nem sikerült a rangsorban feljebb lépni. Kiégett tanárok és alulmotivált diákok küzdenek nap mint nap az iskolában. A pályaelhagyó pedagógusok száma riasztóan magas, ennek hátterében részben a pedagógusok alacsony társadalmi presztízse, részben a rossz munkakörülmények állnak. Akár Magyarországról is szólhatna ez a pár mondat, de az Egyesült Államokról írta Ken Robinson, az egyik legismertebb oktatási szakember. Elolvastuk a Kreatív iskolák című könyvét, ami szerint lehet csodát tenni, de egyelőre a helyi közösségek, az egyes iskolák tudnak csak oktatási forradalmat csinálni.
(Forrás: Tízperc Iskolablog)
2019.03.24.
Több szintet lezártak a pécsi iskolában, ahol Áder felavatott pár vízautomatát
„Már reggel 7-től az iskola körül több rendőr autó állt, le voltak zárva az utak a suli körül. Az iskola folyosói is tele voltak biztonsági emberekkel. Nem lehetett a folyosókon »csakúgy« járkálni, le voltak zárva bizonyos szintek. Még a csengő se szólt egyszer se a mai nap. Az iskolát a diákoknak és a tanároknak sem lehetett elhagyni, volt olyan terem, ahol még a függönyt is behúzták hogy ne lássunk rá az utcán tüntetőkre.” Áder is az egyik lezárt szinten próbálhatta ki az egyik vízautomatát.
(Forrás: 444.hu)
2019.03.24.
A Taigetosz törvény rossz – és akkor mi van?
Magyarán, bár az Alkotmánybíróság különböző okokra hivatkozva az LMP beadványát ugyan elutasította, de maga is beismerte, hogy az állam felelőtlenül (sőt mi több, alkotmányellenesen) járt el, amikor úgy alakította át a rendszert, hogy nem törődött a BTMN-tanulók védelmével. És június 30-ig határidőt adott ennek a korrekciójára.
(Forrás: mérce)
2019.03.24.
Menet a tudományért: piros lapot adtak Palkovicsnak
Sem egységről, sem függetlenségről nincs szó az MTA tervezett átalakítása ügyében – hangsúlyozta Orosz Ferenc az ITM épülete előtt. Az akadémikus elmondta, nem fogadják el a minisztérium tervezetét, hiszen az elmúlt hónapokban nem hallottak egyetlen érvet sem arra, hogy miért kéne tönkretenni az intézményt. A tudós a Palkovics-Lovász-féle szándéknyilatkozatot blöffnek, zsarolásnak minősítette, amelynek részleteiben számos ördög lakik. – Ha a kutatóintézeteket elcsatolják az MTA-tól, az a tudományos élet Trianonja lesz – fogalmazott Orosz Ferenc. – Keresztény-konzervatív emberként nem vártam volna a kormánytól, hogy ilyen látványosan veszi semmibe a saját törvényeit is.
(Forrás: Magyar Hang)
2019.03.24.
Állásfoglalás a szakképzés tervezett átalakításáról
A szak- és felnőttképzés átalakításának Szakképzés 4.0 elnevezésű stratégiája ezúttal a korábbiaknál szélesebb kör, a Szakképzési Innovációs Tanács bevonásával készült. A stratégia még nem került nyilvánosságra, tartalmát egy másik cikkünkben foglaltuk össze. Civil Közoktatási Platform szakképzésben érintett szervezetei és szakértői áttekintették a Szakképzés 4.0 stratégia iskolai rendszerű szakképzéssel foglalkozó részét. Véleményükre alapozva a CKP állásfoglalást adott ki, amelyet eljuttattunk a Szakképzési Innovációs Tanács tagjaihoz is.
(Forrás: ckpinfo)
2019.03.22.
Tárgyalni fog a kártalanításról a kormány a tankönyvesekkel
Kártérítést kell fizetnie a kormánynak azoknak a tankönyvterjesztő cégeknek, amelyeket az uniós bíróság ítélete szerint megkárosított. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden jogerősen is kimondta, hogy a magyarországi tankönyvkiadás és forgalmazás centralizálásával a kormány megsértette a cégek jogait.
(Forrás: Infostart)
2019.03.22.
Partizánakcióznak a magán-tankönyvkiadók
Április 1-jén lesz nyilvános a 2019-20-as hivatalos tankönyvjegyzék, amit az Oktatási Hivatal ad ki, az állami tankönyvterjesztő Kello elektronikus felületén lehet belőlük rendelni. Az idén már szinte csak az állam által kiadott tankönyvekből lehet válogatni, melyekkel sem a pedagógusok, sem a szülők nincsenek maradéktalanul megelégedve. Sok iskolában inkább vállalják a szülők, hogy fizetnek (az állami általános iskolákban, amelyek az állami tankönyvek rendelésére vannak kötelezve, ingyenesek a tankönyvek) a jobb minőségű tankönyvekért, mint hogy a rosszabb államiból kelljen a gyerekeknek tanulnia. Ám most, hogy a magánkiadók tankönyveinek az állam nem hosszabbította meg az engedélyét, nem mind rendelhetőek a Kello felületén, pénzért sem.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.22.
Jogerős a strasbourgi tankönyvpiaci bukta, félmilliárdot is fizethet az állam
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét. A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.21.
Mindenre felkészül a CEU – az egyetemi közösség előtt beszélt a rektor
Egy lépéssel közelebb került a CEU ahhoz, hogy valóban Budapesten maradhasson. A szavakon túl már papírjuk is van arról, hogy folytathatják a kutatást és az oktatást a magyar fővárosban, de ehhez még a miniszterelnök ígérete és levele nem elég – így foglalható össze a CEU rektorának mondandója, amit az egyetemi közösségnek adott elő.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.19.
Schmidt Mária wellness-szállókban képezné tovább a történelemtanárokat 1956-ról
A továbbképzés fejenként 200 ezer forintba kerül majd. A Schmidt Mária főigazgató vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nettó egymilliárd forintot ajánlott fel az „1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódóan pedagógus továbbképzési szolgáltatás és kapcsolódó szolgáltatások” nevű projektre,
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.19.
„Kész átverés show” – Tényleg akkora siker a pedagógus-életpályamodell?
Az államtitkári nyilatkozat rengeteg felháborodott tanárt késztetett ara, hogy kifejtse véleményét a pedagógus-életpályarendszerről. Már korábban idéztük azt a szakgimnáziumi tanárt, aki szerint „ennél nagyobb melléfogást nehezen lehetett volna kitalálni”. Ő úgy véli, hogy az életpályamodell tantestületeket vert szét. „Amikor a jóval többet kereső, önjelölt, 2×30 órában képzett, 18 kontaktórát tartó minősítők döntik el a szakadásig dolgozó – akár már 30+ évet is ledolgozó – kollégáikról, hogy alkalmasak-e arra a pályára, amiben évtizedek óta helytállnak úgy, hogy mindezt felsőoktatási intézmények tucatjai, szülők, gyerekek, vezetők, kollégák is tanúsíthatják, akkor egészen biztosan nem mondhatjuk azt, hogy az életpályamodell sikeres.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.19.
Taigetosz-törvény: döntött az Alkotmánybíróság, nem így kellett volna változtatn
Az Ab 53 országgyűlési képviselő indítványára vizsgálta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását. A korábbi szabályozás szakértői vélemény alapján még minden tanuló számára lehetővé tette, hogy mentesítsék az osztályozás, illetve tantárgyak, tantárgyrészek alól. A vitatott törvénymódosítás ezt a mentesítési lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulókra szűkítette. Az indítványozók szerint a mentesítés lehetőségétől megfosztott tanulók hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, részben azért, mert számukra teljesíthetetlen követelményeknek kell megfelelniük. Emellett az indítványozók szerint a támadott rendelkezések sértik a tanulók művelődéshez való jogát is.
(Forrás: eduline)
2019.03.19.
Jogerős a strasbourgi elmarasztalás a tankönypiac monopolizálása miatt
A strasbourgi székhelyű törvényszék októberben első fokon helyt adott a felperesek - a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást. Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
(Forrás: eduline)
2019.03.18.
L. Ritók Nóra: Szegregációs körkép
Az intézkedések, próbálkozások leginkább az Uniónak szóló látszatok. Az Antiszegregációs Kerekasztallal kezdődött, aminek csak a kirakathatását lehetett értelmezni, kommunikálni azt, hogy a szereplőkkel beszél a kormány a kérdésről, meghallgatja a véleményeket. A Deszegregációs Munkacsoport munkájának sem volt érzékelhető eredménye, pedig itt azt tervezték, hogy a megyei jogú városokban majd mindenhol elindítanak valamit. Az egyházi iskolák szegregáló hatása pedig tabutéma marad, erre nem reagálnak sehol, semmilyen szinten, még az ombudsman sem.
(Forrás: tani-tani online)
2019.03.18.
Az EMMI támogat egy képzést, ahol a jelentkezők vállalják, hogy nem írnak fel fogamzásgátlót
A pályázóknak motivációs levelet kell írniuk és be kell másolniuk még a lakcímkártyájukat is. Ezenfelül kötelezően ki kell tölteni egy szándéknyilatkozatot, amely szerint vállalják, hogy legalább 2019. december 31-ig nem végeznek művi terhesség-megszakítást, nem alkalmaznak fogamzásgátló tablettát, eszközt fogamzásgátlási céllal, nem vesznek részt inseminatioban, sőt semmilyen mesterséges megtermékenyítési eljárásban, ráadásul a páciensek körében népszerűsítik a FEMM módszer alkalmazását. A pályázat adatvédelmi szabályzatából kiderül, hogy a támogatást 30 fő részére nem is a Katolikus Szeretetszolgálat, hanem az EMMI adja, így állami támogatásból képeznek olyan orvos-, egészségügyi oktatókat, akik nem írnak fel a fogamzásgátló tablettát. A támogatott jelentkezők számát 30 főben maximálták.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.03.18.
Megkezdődött a fenntarthatósági témahét
A Parlamentben megtartott hétfői nyitórendezvényen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára elmondta: idén mintegy 1500 intézmény kapcsolódik be, kétszer annyi, mint négy évvel ezelőtt, és 300 ezer diák vesz részt a programokon, ötször annyi, mint az első témahéten. Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a témahét ideje alatt megrendezett TeSzedd! szemétgyűjtési akció során a diákok a gyakorlatban is tapasztalhatják, milyen környezetkárosító hatása van az eldobált hulladékoknak. A témahét fővédnöke a köztársasági elnök.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.03.18.
Egymilliárdból turbózná fel Schmidt Mária alapítványa az '56-ról szóló töriórákat
Tavaly májusban ért véget az 1956-osemlékévhez kapcsolódó tanárképzési program, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szerint azonban ennyi nem elég a jóból. A Schmidt Mária főigazgató vezette szervezet most nettó egymilliárd forintot ajánlott fel az „ 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódóan pedagógus továbbképzési szolgáltatás és kapcsolódó szolgáltatások” -nevű projektre, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből, a TED-ből. A pályázaton egyedüli jelentkezőként a Prekog Alfa Kft. győzött: a főként felnőttképzésben utazó vállalkozás már 2016-ban is befutott a közalapítvány azonos témájú tenderén, igaz, az Átlátszó cikke szerint kizárólagos ajánlattevőként, 628 millió forintból oktathatták a történelemtanárokat.
(Forrás: Népszava)
2019.03.18.
Átalakítják a szakképzést: az iparkamara szerint rengeteg technikusra van szükség
Bihall Tamás azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette a technikumok bevezetését is tartalmazó Szakképzés 4.0 stratégia elkészültét. Felhívta a figyelmet, hogy a szakképzésben a szakmai tudás folyamatos megújítása alapfeladat, a minél magasabb szintű szakmai tudás pedig alapvető elvárás. Látható, hogy sok szakmában egyre magasabbak a követelmények, ezt az iskolarendszerben is követni kell.
(Forrás: eduline)
2019.03.18.
Ezért (is) éri meg felsőoktatási szakképzést végezni
Az már régóta nem kérdés, hogy a 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem kerülhet be az egyetemre olyan, akinek nincs meg a nyelvvizsgája és az emelt szintű érettségije. A szigorítás ugyanis csak az alap- és osztatlan mesterképzések felvételijére vonatkozik. Ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők mentesülnek a feltételek alól.
(Forrás: eduline)
2019.03.18.
Egyre több komoly ellensége van az oltásellenességnek
A Facebook oltásellenesség elleni lépéseit taglalja az RTL Klub Híradójának anyaga, a cég ilyen irányú döntéséről már a hvg.hu is beszámolt, ahogy a YouTube ugyanilyen szankciójáról is. Az oltásellenesek egyre több szankcióval kell szembenézzenek, mivel tevékenységük miatt egyre több helyen ütik fel fejüket már legyőzöttnek hitt betegségek, mint a kanyaró. Az olasz iskolák és óvodák kötelezővé teszik a diákjaiknak az oltást, akinek pedig nincs, nem mehet be, erről is volt hír. És arról is, hogy ezeket az oltásellenes ideológiákat sokszor azok az orosz álhírgyárak segítenek terjeszteni, amelyek politikai vagy egyéb álhírekkel is bombázzák a nyugati országokat.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.18.
Nyári táborok: új trend, hogy a külföldön élő magyarok hazaküldik a gyereket nyárra
Sok szülő már most érdeklődik gyerekének nyári táborra, az ilyen előfoglalásból 20 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor, írja a Táborfigyelő portál közleménye. Egyre több meghökkentő tematikájú tábor indul, mint a jobb agyféltekés rajztábor, szabaduló szobás nyomozótábor, okostelefonos animációs tábor, kangoo tábor, de foglalható agykontroll tábor, vagy épp önismereti-stresszoldó tábor is.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.14.
Mire megérkezik a béremelés, nem lesz ki átvegye
De milyen vonzó perspektívát lehet a fiataloknak kínálni az ösztöndíjprogram mellett? A tanári fizetések továbbra sem vonzóak. Az Orbán-kormány 2013-ban vezette be a pedagógus életpályamodellt, amely által a pedagógusok bére fokozatosan emelkedett volna a minimálbér függvényében, de aztán rögtön el is törölték a minimálbérhez indexelést, és az alacsonyabb összegű „vetítési alap”-hoz kötötték a béreket, amivel aligha sikerült bárkit arra ösztönözni, hogy a tanári pályán maradjon: ha megmaradt volna a minimálbéres viszonyítás, akkor ma 47 százalékkal keresne többet egy pedagógus minden kategóriában, mint 2013-ban, és ez akár nettó 180 ezer forint pluszt is jelenthetne. Ehhez képest ma egy pedagógus 1-2000 forinttal kap többet a bérminimumnál, bruttó 200 ezer forint körül van a fizetése, egy kezdő fizetése pedig ennél is kevesebb.
(Forrás: 168 óra)
2019.03.14.
A fóti gyermekek inkább megszöknek, de nem mennek oda, ahova a kormány küldené őket
tervek szerint az összesen hatvan fóti gyereket különböző intézményekben helyeznék el: egy részük a zalaegerszegi, a kalocsai, illetve egy budai gyermekotthonba kerülne, a kísérő nélkül érkezett menekült gyerekek pedig az aszódi javítóintézet egyik romos épületét kapnák meg, az viszont egyelőre nincs lakható állapotban. A felsorolt intézmények nem a legjobb hírnévnek örvendenek. Egy 2017-es ombudsmani jelentés szerint Zalaegerszegen például a szakdolgozók verbálisan és fizikailag is bántalmazták a gyerekeket, továbbá büntetésként nem engedték ki őket a szabad levegőre; az is rendszeresen előfordult, hogy cigarettával jutalmazták vagy annak megvonásával büntették őket. (...) A kormány most 24, pszichés zavarral, drogfüggőséggel és viselkedési problémákkal küzdő fóti gyereket tervez Zalaegerszegen elhelyezni.
(Forrás: 168 óra)
2019.03.14.
Ki akarták hagyatni a kínosnak vélt utolsó versszakot Petőfi verséből
Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar március 14-i ünnepi állománygyűlésének programjában szerepel általános iskolás gyermekek szereplése, versmondása is. Az esemény szervezői úgy állították össze a teljes programot, hogy az ünnepi megemlékezés a honvédtisztképzés hagyományait, annak történelmi jellegzetességeit minél jobban megjelenítse, kidomborítsa. Ezért döntöttek úgy, hogy Petőfi Sándortól olyan verset mondjon el a diák, amely sokkal inkább illeszkedik a tiszti tradíciókhoz. A választás A honvéd című versre esett, aminek felolvasását azonban a diák nem vállalta. A szervezők sajnálják, ha ez benne esetlegesen rossz érzéseket kelthetett, de minden esetben a szervezőké a felelősség a rendezvény tartalmának kialakításáért és megfelelő lebonyolításáért.
(Forrás: Index)
2019.03.14.
Veszélybe sodorják az egyházak a sikeres falusi iskolákat
A magyar iskolák általában alig tudnak mit kezdeni a gyerekek otthonról hozott hátrányaival. Helyi szinten azonban vannak sikeres iskolák, akár csak néhány kilométerre olyanoktól, ahol minden erőfeszítés kudarcba fullad. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói azt vizsgálják, mi okozhatja ezeket az eltéréseket. Kiderült, hogy a kis, falusi iskolák a legeredményesebbek, akár azért, mert annyi továbbképzésre küldik a tanáraikat, akár azért, mert dolgozik ott egy nagy tekintélyű, elhivatott pedagógus. Közben viszont ezek az intézmények is veszélyben vannak, mert a jobb helyzetű szülőknek ez nem elég, sokan inkább a szomszéd település egyházi iskolájába viszik a gyereküket.
(Forrás: abcug.hu)
2019.03.14.
Ellehetetlenítette a pedagógusok sztrájkját a kormány, a tankerületekkel karöltve
Bár tegnap este még úgy tűnt, hogy 4 tankerületben lehet jogszerűen sztrájkolni, a PDSZ által meghirdetett kétórás szolidaritási sztrájkot, illetve az erről szóló, már aláírt megállapodásokat ma reggelre az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az érintett tankerületek megtámadták.Szűcs Tamás szerint „totálisan téves és rosszhiszemű ez a megállapítás, annak fényében különösen, hogy Hajnal Gabriella tegnap egy megbeszélésen még hangsúlyozta, hogy a pécsi tankerületi megállapodással minden rendben van, vagyis még a Klebelsberg Központ vezetője szerint is lehetett volna ott jogszerűen sztrájkolni.” A PDSZ elnöke jelezte, hogy bíznak benne, a bíróság kimondja majd, hogy a tankerületek jártak el joszerűtlenül, amikor az utolsó pillanatban beblokkolták a sztrájkot.
(Forrás: mérce)
2019.03.14.
A rendőrség is megjelent a bezárásra ítélt zánkai iskola szülőijén
Több órás szülői értekezletet tartottak az egykori zánkai úttörőtábor helyén működő Pápai Szakképzési Centrum Egry József Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban, miután kiszivárgott, hogy a zánkai tábor felújítása miatt vélhetően mennie kell az iskolának. Az érintettek szerint, ha az igazgató nem szólt volna nekik, akkor lehet, hogy csak az év végén tudták volna meg, hogy bezárhat az iskola. Az értekezletet Vellai László Gábor igazgató, valamint az illetékes Szakképzési Centrum egyik vezetője tartotta, akik elmondták, hogy az egykori táborban többek között az iskola menzáját újítják fel, ezzel indokolták, hogy átmenetileg biztosan bezárják az iskolát, de a felvázolt tervek alapján a szülők tartanak attól, hogy ez könnyen végleges bezárást jelent, a több mint 150 diáknak új iskolát kell találni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.14.
A középosztály kimenekíti gyerekeit az állami oktatásból, és ez az egész országnak rosszat tesz
Az utóbbi időkben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Magyarországon a magasabb társadalmi státuszú szülők kimenekítik a gyerekeiket az állami iskolákból. A jelenség persze korábban is létezett, a szülők elkülönítési vágyaiban és az ezt lehetővé tevő iskolarendszerben semmi új nincs, de az oktatási intézmények burkolt, illetve nyílt államosítása felerősítette és a korábbinál szembetűnőbbé tette a folyamatot.
(Forrás: Qubit)
2019.03.12.
Kísérleti egerek, avagy az osztatlan tanárképzés igazi hősei
013-ban hozták vissza a régi rendszert, a tanárképzés ekkor vált újra osztatlanná. Az általános iskolai tanári végzettséghez 5, a középiskolai tanári végzettséghez pedig 6 egyetemen töltött év szükséges, a BA és az MA többé már nem különül el. Kérdőívvel jártunk utána, hogy vajon működőképes-e az új rendszer. Az újragondolt képzési forma bevezetése közel sem sikerül(t) zökkenőmentesen. Az első évfolyamok tanulóit bátran nevezhetjük kísérleti egereknek, hiszen rajtuk tesztelik, hogy hogyan kellene működnie az osztatlan tanárképzési rendszernek. 2018-ban végeztek az első általános iskolai tanárok, 2019-ben pedig már az első középiskolai tanárok is kifutnak. De vajon milyen az oktatás minősége egy olyan képzésen, aminek még nem sikerült definiálnia magát? Milyen a közhangulat az egyetemeken, és vajon hogyan élik meg a diákok, hogy ők a tesztalanyok, sok esetben maguk az áldozatok? Kérdőívünkben többek között ezekre is kerestük a válaszokat.
(Forrás: 20on.hu)
2019.03.12.
Nyílt levél Kásler Miklósnak: 5 ezer szülő az egyentankönyvek ellen
A Szülői Hang Közösség az alábbi nyílt levéllel fordul az Emberi Erőforrások Miniszteréhez, Dr. Kásler Miklóshoz. Felnőttként és gyermekként is sokszínűek vagyunk. Szülőként pontosan tudjuk, hogy sokféleképpen lehet nevelni, sokféleképpen lehet és szükséges elmagyarázni a gyerekeknek ugyanazt a dolgot. A 21. században a Kádár-korszak egyentankönyv rendszere alkalmatlan; gyermekeink boldogulása, az ország jövője az egyéni sajátosságok figyelembevételével az egyéni képességek fejlesztésén, az egyéni kreativitás kibontakoztatásán múlik. Nem lehet jó, nem tud megfelelni tehát minden gyermeknek ugyanaz az uniformizált taneszköz! Felmérték Önök, hogy azzal, hogy a nem állami kiadású tankönyvek iskolai rendelhetőségének betiltására készülnek és a tanárokra próbálják erőszakolni az általuk sok esetben gyengébb minőségűnek ítélt állami egyentankönyveket, mekkora kárt okoznak a gyermekeinknek? Kérjük, ne vegyék el az esélyegyenlőség egyik alapvető feltételét, a gyermek és a tanár igényeihez igazodó tankönyvválasztás lehetőségét!
(Forrás: Szülői Hang)
2019.03.12.
Az Origo után most a Lokállal szemben is pert nyert a gimnazista Nagy Blanka
A múlt heti, Origo elleni elsőfokú győzelem után most a kormánymédia egy másik zászlóshajója ellen nyert pert Nagy Blanka. A kiskunfélegyházi gimnazista helyreigazítási pereket indított a kormánypropaganda ellen, miután azok januárban azt állították, sokat hiányzik az iskolából, és három tárgyból is bukásra áll – írja tudósításában a merce.hu. Litresits András ügyvéd az MSZP Facebook-oldalán közzétett videóban számolt be a legújabb győzelemről: a bíróság megint kimondta, hogy valótlanok voltak a kormánymédiában – ezúttal: a Lokálban – közölt állítások.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.03.12.
Úgy teszünk, mintha ez iskola lenne, pedig nem az
Egy budapesti gettóiskolában dolgozó tanárnő fakadt ki a Facebookon, mert nem hiszi, hogy bárhová is vezetne az a deszegregációs ítélet, ami másodfokon mindössze arra kötelezi az Emberi Erőforrások Minisztériumát – némi bírság megfizetésén kívül -, hogy a szegregáltan működő iskolákkal készíttessen deszegregációs tervet. A tanárnő interjúnkban elmondja, miért érzi teljesen tehetetlennek magát abban a szegregált iskolában, ahol több mint egy éve tanít, és azt is, szerinte miért ferdítés Budapesten arra hivatkozni, hogy egy gettóiskola a “helyi sajátosságok miatt” van tele hátrányos helyzetű, problémás diákokkal.
(Forrás: abcug.hu)
2019.03.12.
A humántárca tárgyal, a kormány nem
Csak azokban a tankerületekben és szakképzési centrumokban kezdjenek csütörtökön reggel szolidaritási sztrájkot a pedagógusok, ahol van írásos megállapodás a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a központ között a még elégséges szolgáltatásokról, különben utólag könnyen jogellenesnek minősíthetik az akciót – erre figyelmeztette kollégáit a szervezet elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Szűcs Tamás értékelése szerint központi elhatározásból húzzák az időt a tankerületek, hogy minél kevesebb helyen lehessen jogszerű akciót tartani.
(Forrás: Népszava)
2019.03.12.
Okkal indult bullyingellenes kampány
„Aki ver, az nem haver” címmel egyébként tavaly ősszel kampány is indult az iskolai bántalmazás ellen. Az UNICEF legutóbbi, a 2018-as tanévkezdés idején nyilvánosságra hozott jelentése szerint ugyanis világszerte százötvenmillió gyereknek, a 13–15 év közötti diákok felének volt már része iskolai erőszakban. Magyarországon sem jó a helyzet:2018-ban a magyar gyerekek 25 százaléka mondta azt, hogy bántalmazták valamilyen módon a társai az iskolában, 36 százalékuk pedig arról vallott, hogy részt vett verekedésben a megelőző egy hónapban.
(Forrás: index)
2019.03.12.
Orbán üzent a tanároknak: Neveljenek hazaszerető fiatalokat
„A mi fiataljaink a mi aranytartalékunk. Aki elereszti a fiataljait, az elveszíti a jövőjét. Márpedig Magyarország meg akarja nyerni a jövőt, ehhez pedig szükség lesz rátok” – fogalmazott a kormányfő a diákok előtt, akiknek azt is mondta: külföldön eltölteni valamennyi időt, tanulni, dolgozni mindig hasznos és jó dolog, de előbb-utóbb vissza kell térni, mert a ti jövőtök nem ott, hanem itt vár rátok.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.12.
Palkovics gyakorlatilag megzsarolta az MTA-t
Lovászék a levélben azt írják, hogy a közös szándéknyilatkozattal viszont legalább egyben maradhat a kutatóhálózat, az MTA is megkerülhetetlen lesz ennek szakmai irányításában és döntéseiben, megmaradhat a kutatóhálózat vagyona, és az MTA "brand" is. A levél szerint a továbbiakban azon fognak dolgozni, hogy ezeket a célokat továbbra is érvényesítsék.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.12.
A CEU-ra ment elsőként Manfred Weber
Kedden Budapestre érkezett Manfred Weber, az egyelőre a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje, hogy személyesen találkozzon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Weber egy korábbi interjúban azt mondta, azért jön Budapestre, hogy megértesse Orbánnal, jelenleg jó úton halad afelé, hogy távozzon az Európai Néppártból.A bajor politikus emellett a CEU-ra is ellátogatott kedden késő délelőtt, itt Michael Ignatieff rektorral folytatott megbeszélést. Egy német lapnak a politikus a látogatás előtt azt mondta, konkrét ajánlatot is fog tenni az egyetemnek, hogy segítsen megmenteni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.11.
A kreativitás lehetőségei az oktatásban. Szöllősi Barnabás írása
Az oktatásnak egy demokráciában nemigen lehet más célja, mint hogy önazonossághoz segítse az embereket. Az önazonos ember mindennapjaiban minél többször olyan tevékenységeket folytathat, amelyek flow-élményhez juttatják, amelyek ösztönagresszióit, frusztráltságát nem fokozzák, hanem elaborálják és szublimálják. A társadalmi feszültségek leginkább azzal csökkenthetők, ha az embereket hozzásegítjük ahhoz, amit Rogers önaktualizációnak hív. Ezt pedig nem lehet elég korán elkezdeni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a társadalom minden résztvevője, akik vagy eleve kíváncsi tekintettel jönnek a világra, vagy szenvedéseiket igyekeznek csökkenteni, tizenkét évet az életükből úgy töltsenek el, hogy a végére feladják. Nem engedhetjük tovább, hogy valaki a közoktatás ellenére maradjon kreatív.
(Forrás: tani-tani online)
2019.03.09.
Rétvári szerint sikeres a pedagógus-életpályamodell
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hozzátette: ez a tanároknak havi 30 ezer forint biztos fizetésemelkedést jelent, a diákoknak pedig felfrissített tudással oktató tanárokat. Az előbbi valóban igaz, és valószínűleg az elsődleges motiváció, az utóbbiról már erősen megoszlanak a vélemények. Attól, ugyanis, hogy egy tanár bead egy halom papírt, és bemutat – sokszor színházi előadásként – egy-egy tanórát, nem változik a tanórai gyakorlata. „A diákok ennek köszönhetően naprakész módszerekkel tanulhatnak, azaz egyre magasabb színvonalú oktatásban lehet részük” – mondta ennek ellenére Rétvári államtitkár.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.09.
Michelangelo széklábat farag: gondolatok a neoliberális felsőoktatásról
Az egyetemeket és az Akadémiát az orbáni zsarnokságtól jogosan féltő hazai közvélemény így elsiklik afelett a nem mellékes körülmény felett, hogy a „fejlett nyugat” felsőoktatása és szellemi élete is egyre mélyülő válságban van, azzal a különbséggel, hogy Magyarországgal ellentétben nem elsősorban egy basáskodó állam, hanem piaci folyamatok, illetve a piaci elvek állam általi erőltetése taszította oda.
(Forrás: mérce)
2019.03.09.
Valami nagy baj van a fiatalokkal: súlyosan szoronganak és depressziósak
Úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a mai fiatalokkal: a Pew Research felmérése szerint a 13-17 év közötti tinik 70 százaléka gondolja úgy, hogy szorongás és depresszió nyomasztja a korosztályát. Ők a Z generáció, akik már okostelefonokkal és közösségi médiával nőttek fel, de egyelőre csak találgatni tudunk, hogy pontosan mi állhat a háttérben. Az alábbiakban az Economist és a Pew Research elemzését mutatjuk be.
(Forrás: portfolio.hu)
2019.03.09.
Kizsigerelik az egyetemekről elcsábított diákokat a cégek
Bódis Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem Munkagazdaságtan Központ docense többek között azt kutatja, hogyan alakul az egyetem mellett történő munkavégzés a hallgatók, az oktatási intézmények és a munkáltatók szemszögéből. Szerinte a jelenség mögött, hogy a hallgatók már az alapszak alatt abbahagyják a tanulást egy jól fizető állás kedvéért, az állhat, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között nem látják hasznát a diplomának, ami később esetleg jobban fizető pozícióba juttathatja őket. “Lehet, hogy bizonyos ágazatokban elavult az egyetemi képzés, nem ott képződik a tudás. Nemcsak, hogy az egyetemen kívül is fel lehet csipegetni a tudást, hanem jobb tudásra lehet szert tenni a munkáltatóknál. Ugyanakkor más képességeket, melyek hosszabb távon és sok munkáltatónál hasznosíthatók, jól fejleszthetnek az egyetemek – itt viszont hiányozhat a munkáltatók érdekeltsége és felkészültsége.”
(Forrás: abcug.hu)
2019.03.09.
Megdöbbentek az akadémiai dolgozók, megfutamodást látnak
„Az Akadémiai Dolgozók Fóruma megdöbbenéssel értesült az átvilágítás eredményének bevárása nélkül az MTA és az ITM közötti tárgyalásokon született közös szándéknyilatkozatról. Az abban megfogalmazott elvek ugyanis ellentmondanak a 2018. decemberi rendkívüli MTA közgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatainak és az MTA Elnöksége februári döntéseinek is, miszerint az akadémiai kutatóhálózat továbbra is kizárólag az MTA szervezeti keretein belül kell hogy maradjon. Éppen ezért a Lovász László elnök és Palkovics László miniszter által aláírt nyilatkozatot nem tudjuk másként értékelni, mint az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben történő megfutamodást.
(Forrás: Magyar Hang)
2019.03.09.
Gyarmathy Éva: Mennyi is az a 2x2?
Úgy tűnik nem sikerül függetlennek maradnia a magyar tudománynak. Megvan a törvény, van alku. Palkovics eddig sem tartotta be, amit ígért, tudjuk, a kutatók mennek a levesbe. És nem vonulnak ki tízezrek tüntetni az utcára. Miért is tennék? Mit érdekli Gézát, a cégvezetőt, Lacit, a kőművest, Mari nénit, a nyugdíjast, hogy pár ezer kutató milyen jövő elé néz. Eddig sem tudott róluk semmit, talán azt sem tudta, hogy létezik az MTA és ráadásul vannak kutatóintézetei. Nem tudják, hogy a jövőjük, a gyerekeik és unokáik élete forog kockán.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.08.
Kutyával a tanulás is könnyebb
Különleges társat kapnak a tanórákon a Kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola harmadikosai. Osztályfőnökük, Horváth Eszter pedagógiai eszköztárát színesítve a négyéves bichon havanese terápiás kutyájával, Macival is segíti a gyerekeket a tananyag elsajátításában. Az iskolába természetesen nem lehet bármilyen kutyával besétálni. Mielőtt egy eb a gazdájával együtt részt vehet a gyerekek tanításában, neki is sokat kell tanulnia. Az úgynevezett állatasszisztált oktatás célja az élményszerzés mellett a diákok fizikai, érzelmi, szociális és kognitív fejlesztése. A segítő kutya motiváló társként van jelen az órákon.
(Forrás: eduline)
2019.03.08.
Saját oktatási ellenreformját készül eltörölni a kormány
Az eddigi intézkedéseket tekintve most megint valami teljesen új készül az oktatásban, de ezúttal, mintha átgondoltabb formában, hozzáértő szakemberek (és nem csak laikus politikusok) bevonásával indulna neki a kormány eltörölni saját kilencéves oktatási ámokfutását. Kár, hogy az azóta eltelt időszakban közel egymillió gyerek hagyta el a közoktatási rendszert, akiknek nagy része már érezte a Hoffmann–Czunyiné (emlékszik még rá valaki?) –Palkovics által levezényelt (felsőbb utasításra végrehajtott) változásokat. Sokatmondó az is, hogy a reformtervek egyike sem az Emmiből érkezett.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.08.
2020-ra minden tanuló ingyenesen juthat a tankönyvekhez
2020-ra minden alap- és középfokú képzésben részt vevő, valamint az első szakképesítését megszerző tanuló ingyenesen juthat hozzá a tankönyvekhez – közölte az emberi erőforrások minisztere csütörtökön az M1-en.Kásler Miklós a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az egységes tananyaggal kapcsolatban azt mondta, ezzel nem szürkül el az oktatás, hanem egy olyan törzsanyag jön létre, amelyet mindenkinek illik és érdemes elsajátítania. Emellett a magyar oktatási rendszer széles palettán kínál mindenféle ismeretszerzési lehetőséget.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.08.
Az idén lesz először igazán érezhető a tankönyvpiac bedarálásának hatása
Április elsején közli az államilag támogatott tankönyvek listáját az Oktatási Hivatal, az idén pedig a magánkiadóknak már jóval kevesebb kiadványa kerülhet fel a listára. Néhány héten belül szembesülnek a szülők a tankönyvpiac államosításának utolsó fejezetével, április elsején közli ugyanis az Oktatási Hivatal az állami támogatással beszerezhető tankönyvek listáját. Az idén viszont már csak azokat a tankönyveket kaphatják meg ingyen a gyerekek, amelyek megfelelnek a kormány ideológiai elvárásának, a magánkiadók tankönyveire 2013-ban kiadott engedélyek ugyanis 2018-ban lejártak, januárban a kormány pedig úgy rendelkezett, hogy egy évfolyamon minden tárgyból csak két tankönyvet lehet felvenni a támogatott listára, ez pedig az állami kiadók kiadványaival is teljesíthető.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.06.
A dobogóra sem fér fel a Facebook a tinédzsereknél
A magyar tizenévesek körében a közösségi médiumok közül csak az ötödik legnépszerűbb a Facebook – egyebek mellett ez derült ki a tinédzserek közösségimédia-fogyasztási szokásait feltáró felmérésből. Nem arról van szó, hogy a fiatalok elmenekülnének a szüleik elől, csupán arról, hogy az ottani aktivitásukat azokra a tartalmakra korlátozzák, amelyeket a család idősebb tagjai előtt is hajlandók felvállalni, miközben kialakították saját új tereiket. A mostani tizenévesek felnőve sokkal nagyobb kapcsolati tőkét hozhatnak magukkal, mint az előző generációk bármelyike. Kérdés azonban, hogy nem alakul-e ki a körükben minden korábbinál szélesebb társadalmi szakadék a kapcsolati tőkéhez való hozzáférés és a használatára való képesség alapján.
(Forrás: 168 óra)
2019.03.06.
Megérinthető-e a személyiség a magyar mint idegen nyelv (mid) tanításakor? H. Tóth István írása…
A címbeli kérdésre összetett, bonyolult, rétegzett válasz adható. Nem is lehet más, hiszen amikor a magyar nyelvet idegen nyelvként tanítjuk, akkor más nemzetiségű, más identitású, más szociokulturális dimenziójú egyénekkel kerülünk kapcsolatba mi, magyar anyanyelvű tanárok, kiváltképpen a célnyelvi környezetben. Vitathatatlan, hogy az az általam szervezett, irányított oktatási helyzet, amelyik keretében más-más anyanyelvű hallgatóknak tanítom a magyar nyelvet, egyértelműen pedagógiai alaptermészetű, közelebbről nyelvpedagógiai szempontok mentén meghatározott.
(Forrás: tani-tani online)
2019.03.06.
Ónody-Molnár Dóra: Jóval magasabb fizetésért eladó vagyok – Pályaelhagyó pedagógusok panaszai
A vezérmotívumok: a szánalmasan alacsony jövedelem, az önálló értékteremtő értelmiségi munkavégzés hiánya, a brutális leterheltség, a szelekció miatti kudarcok koncentrációja, a szánalmas munkakörülmények. Mindez megágyaz a tipikus pedagógusi attitűdöknek: a nagyon erős felelősségáthárításnak – a szülőkre és a Klikre –, a „kisebbségiekkel” szembeni némi előítéletességnek, valamint annak, hogy a tanórán kívüli tevékenység „túlmunka”. A szövegek is azt bizonyítják, hogy az érem két oldala, azaz a jogos panaszok okozta frusztráció és a pedagógiai magatartást torzító attitűdök egymásból táplálkoznak és egymást erősítik.
(Forrás: 168 óra)
2019.03.06.
Egyre biztosabb a felső tagozatok összevonása
Egyre közelebb a kisiskolák felső tagozatainak összevonása: az évek óta halogatott és lebegtetett terv most a Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs miniszter nevével fémjelzett, „Program a Versenyképesebb Magyarországért” című dokumentumban bukkant fel újra.A fenntartható és fejleszthető oktatási rendszer fejezetnév alatt a következőt írják: az iskolaszerkezet elaprózottságának csökkentésére, a felső tagozatok képzési helyeinek racionalizálásával koncentrálni kell a szakemberállományt, valamint a képzéshez szükséges modern eszközöket.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.04.
Így akarjuk utolérni az osztrákokat
Néhol egész konkrét és újszerű, néhol viszont csupán általánosságokat tartalmazó vagy csak régebbi intézkedések kibővítésére vonatkozó javaslatokból áll a jegybank 330 pontos versenyképességi csomagja, amit szerdán mutattak be. Van benne első ránézésre is könnyen megvalósítható intézkedés, és olyan is, ami jól hangzik, de inkább csak vágyálomnak tűnik. Átnéztük a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programját, és kiszemezgettük a legérdekesebb javaslatokat.
(Forrás: index)
2019.03.04.
A száz legjobb között a Zeneakadémia
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a brit Quacquarelli Symonds (QS)2019-es rangsorán került be a világ 100 legjobb művészeti felsőoktatási intézménye közé előadóművészeti képzési kategóriában. A február végén közétett rangsorban a közép- és kelet-európai régió művészeti egyetemek közül a Zeneakadémia mellett mindössze két iskola szerepel az első 100-ban, az Észt Zene- és Színiakadémia és a moszkvai Bolsoj Balettintézet. A QS az 51. helytől a 100. helyezésig hagyományosa már csak csoportos sorrendet közöl, ebben a szekcióban kapott helyett a Zeneakadémia is.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.03.04.
Holnap eldőlhet az Akadémia sorsa, már 19 magyar egyetem oktatói tiltakoznak az MTA ellehetetlenítése miatt
„Mi, egyetemi diákok, oktatók, kutatók és a tudást és tanulást nagyra tartó állampolgárok, magyarországi egyetemek, intézetek, karok, tanszékek és laborok elrettenve és kétségbeesve látjuk a Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek anyagi eszközökön keresztül történő ellehetetlenítését.” Így kezdődik az a nyílt levél, amelyet már 1600 ember, köztük 19 magyarországi egyetem oktatói írtak alá, és amelynek célja, hogy az egyetemi közösség is ki tudja fejezni szolidaritását és véleményét az MTA ellehetetlenítésével kapcsolatban. Az aláírások közt többek közt szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem jó néhány tanszékvezetője, egyetemi tanára, docense és adjunktusa, illetve MTA-tagok is.
(Forrás: mérce)
2019.03.04.
Riasztó lemorzsolódási adatok: az orvos- és egészségtudományi szakokon tanulók harmada nem fejezi be az egyetemet
A 2010/2011-es tanévben alapképzésre beiratkozóknak például a 31,5 százaléka lemorzsolódott, csak 66, 8 százalékuk fejezte be sikeresen a képzést, sőt már a 2016/2017-es tanév elsőéveseinek 19 százaléka is így járt. Az osztatlan, „klasszikus” orvostudományi képzéseken jobbak az arányok: a 2011/2012-es tanévben kezdőknek például a 17 százaléka morzsolódott le - derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelemzések legfrissebb számából.
(Forrás: eduline)
2019.03.04.
Jól hangzik, hogy felvételi nélkül lehet egyetemre menni, de koppanás jöhet a végén
Vajon jót tesz a kormány azzal, ha a technikumot végzett diákok könnyített feltételekkel (vagy ahogy a szöveg fogalmaz, felvételi nélkül) kerülnének be a szakmájukhoz passzoló egyetemekre? Ebben a diákszervezet képviselője, illetve a Rektori Konferencia elnöke sem biztos, ahogy több nyilatkozónk azt mondja, ezzel a jelenleginél is jobban leszűkítik a diákok lehetőségeit.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.02.
„Engem ne sajnáljon senki” – állami gondozottak és az előítéletek
Egy Budapesten zajló művészeti képzés keretében állami gondozásban felnőtt fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy kitörhessenek a hátrányos helyzetükből. Hogyan tud a színházi nevelés segíteni ezeken az embereken, és miért tabutéma, hogy a „zaciból jöttek”? Három résztvevővel és az őket mentoráló rendezővel beszélgettünk.
(Forrás: hvg)
2019.03.02.
Ebbe a pesti iskolába járatja gyerekeit a keresztyén elit: orvosok, mérnökök lesznek
Hiába születnek bele az internet világába a mai gyerekek, a kritikus gondolkodásra és forráskezelésre bizony őket is meg kell tanítania valakinek. "A diákok fejében ugyanis még nincs meg az a váz, amire ilyen közegben segítség nélkül tudnának támaszkodni. Ennek a kialakítása a tanárok múlhatatlan feladata" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója. A pedagógussal beszélgettünk az elit intézményi lét pozitív és negatív oldaláról; a diákokat nem egyszer betegségbe hajszoló, önmagukkal szembeni elvárásairól; a digitalizáció nehézségeiről; a magyar oktatási rendszer hiányosságairól, a be nem teljesült ígéreteiről, de pozitívumairól is.
(Forrás: Pénzcentrum)
2019.03.02.
„Nem engedhetjük, hogy gazdasági érdekek felülírják a jövőnket!” – a Kossuth térig jutott a svéd környezetvédő lány mozgalma
A világ több pontján, Angliától Kanadáig, hetek óta zajlanak a globális klímapolitikában és a jelenlegi gazdasági rendszerünk működésében változásokat követelő fiatalok tüntetései. A diákok a 16 éves svéd lányt, Greta Thunberget követik, aki egyedül ült ki fél évvel ezelőtt a svéd parlament elé tiltakozni, de akire ma már emberek milliói figyelnek. Már-már úgy tűnt, hogy hazánk ismét kimarad az eseményekből, amikor két fiatal a semmiből felbukkanva múlt péntekre klímasztrájkot hirdetett a Parlament elé. Úgy tervezik, hogy mostantól a Fridays for Future mozgalom keretében minden pénteken a Kossuth térre vonulnak. Kik ők? Mit akarnak elérni? Tényleg azt gondolják, hogy egy maroknyi fiatal megváltoztathatja a világot? A két főszervezőt, Hartmann Johannát és Pribéli Leventét kérdeztük.
(Forrás: Átlátszó blog)
2019.03.02.
Átfogó nyelvoktatás-fejlesztési programot javasol a Szülői Hang Közösség
Az ATV Start vendége Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője (Videó)
(Forrás: ATV)
2019.03.02.
Cseresnyés Péter: Biztassuk a fiatalokat a problémák meglátására
Cseresnyés Péter a pénzügyi és vállalkozói témahéthez kapcsolódóan önkéntes segítőként vett részt a Kaposvári Szakképző Centrum Nagyatádi Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának egyik tanóráján, hogy megossza a diákokkal korábban vállalkozóként szerzett tapasztalatait. Nem szabad abban a hitben ringatnunk magunkat, hogy az oktatási intézményekből kikerülő 18-24 éves fiatalok rögtön vállalkozóvá válnak, hiszen erről inkább azután tudnak dönteni, miután munkatapasztalatot, rutint szereznek, kapcsolatokat építenek – fogalmazott az államtitkár újságíróknak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.03.02.
A Mi Hazánk szegregálna az oktatásban
Dúró Dóra úgy vélekedett: bentlakásos iskolákban, „speciális”, illetve „párhuzamos” osztályokban kellene biztosítani azon tanulók oktatását, akik nem tudják betartani a közösségi normákat. A jelenlegi rendszer azokat a tisztességes családokat bünteti, akik a biztonság érdekében sokszor a lakhelyüktől távolabb eső iskolába kényszerülnek átíratni a gyermeküket – érvelt. A politikus emlékeztetett arra: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint öt megyében haladja meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya a 40 százalékot. Közölte, bár a szegregációt nem etnikai alapon képzelik el, tagadhatatlan, hogy az iskolai konfliktusok sokszor a magyar-cigány együttélésből fakadnak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.03.02.
Orbán Gáspár: Nem jó gyűlöletet szítani semmilyen népcsoport ellen
Nem a jelenlegi egyházak ellen, hanem a velük közös célokért akar dolgozni az eddigi tevékenységét márciusban lezáró Felház – erről is beszélt a hvg.hu-nak adott interjújában az átalakulás előtt álló keresztény misszió két alapítója, Ember Illés és Orbán Gáspár. Az alapítók meséltek a szervezet gazdasági hátteréről, de elmondták azt is, van-e dolga a Felháznak a menekült- vagy abortuszkérdéssel, és hogyan kezeli egy a szeretet hatalmát hirdető mozgalom, ha a kormány – élén az egyik alapító apjával – gyűlöletet szít egyes népcsoportok ellen.
(Forrás: hvg.hu)
2019.03.01.
Ha jól csinálják, végre mindenkié lehet a csobánkai iskola
A harmadik első osztály kezdi meg a tanévet ősszel abban a csobánkai iskolában, aminek az indulásáról másfél évvel ezelőtt riportunkban írtunk. A legnagyobb kérdés az iskolaindítással kapcsolatban az volt: mitől nem fog olyan sorsra jutni majd ez az iskola is, mint az egy évvel korábban bezárt elődje, ahová a szegényebb, roma szülőkön kívül a végén már senki nem íratta a gyerekét. Mostanra úgy látszik, a dolog a jónevűnek számító szentendrei anyaintézmény szakértelmén, de annál is inkább az ügy iránt elkötelezett csobánkai szülőkön múlik, akik egy családias falusi iskolában, de városi színvonalon szeretnék taníttatni a gyereküket – együtt a hátrányos helyzetű roma gyerekekkel -, és mindezért tesznek is.
(Forrás: abcug.hu)
2019.02.28.
Miközben a béremelésükről beszéltek, millióktól estek el a tanárok
A szakszervezetek évek óta azt kérik, a kormány emeljen a vetítési alap összegén, és lehetőleg a mindenkori minimálbér képezze a pedagógusok fizetésének alapját. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mostanra megunta a várakozást. Ezért elkészítette az úgynevezett bérnyomásmérőt, ami megmutatja, mekkora bruttó összegtől estek el a pedagógusok 2015. január 1-jétől 2019. január 1-jéig a vetítési alap változatlansága miatt. A táblázat használatához három adatot kell megadni a szembesülésre vágyó tanároknak:az adott évekhez tartozó besorolási szintet, a legmagasabb iskolai végzettségüket és a besorolás szerinti fokozatot.
(Forrás: 24.hu)
2019.02.28.
Megszűnik a sorban állás az iskolai beiratkozáskor
A beiratkozással együtt tizennyolcféle ügyet intézhet a szülő a KRÉTA adminisztrációs rendszer e-ügyintézés felületén. Népszerű könnyítés lesz a beiratkozáson kívül a tanulói mulasztás elektronikus igazolása. Ebben az esetben az adatok megadása után már csak az orvosi igazolást kell feltöltenie a szülőnek, vagy jeleznie, hogy magánjellegű okokból igazolja a hiányzást. Kérhető elektronikusan tanulói felmentés vagy mentesség egyes tantárgyak látogatása vagy értékelése alól.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.28.
Nem vált be a tanárok alkalmassági vizsgája, újraszabhatják a rendszert
Hat év alatt mindössze tizennyolc felvételiző kapott „alkalmatlan” minősítést az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos alkalmassági vizsgáján – több felsőoktatási intézményben pedig ennél is alacsonyabb az elutasított jelentkezők száma. Nem véletlen, hogy egyre több szervezet és szakember jelzi: ezzel a vizsgával nem lehet kiszűrni a tanári munkára alkalmatlan hallgatókat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) lennének ötletei a vizsga átszabásához, és úgy tűnik, az oktatási államtitkárság is változtatna a jelenlegi rendszeren.
(Forrás: eduline)
2019.02.28.
Pofon Palkovicsnak: pont azok a németek határolódnak el tőle, akikre mindig hivatkozik
Palkovics László a számára legrosszabb helyről kapott figyelmeztetést: az MTA-t politika alá rendelni próbáló innovációs miniszternek kilenc nagy tekintélyű német tudományos intézmény jelezte, hogy nagyon aggasztónak tartják az Akadémia átalakítására tett kísérletét. Az aláírók között ott van az a német alapkutatásokat folytató Max Planck Intézet, melyre Palkovics állandóan hivatkozik, azt állítva, hogy az ő modelljüket honosítaná meg Magyarországon.
(Forrás: index)
2019.02.28.
L. Ritók Nóra: Sokszor megkapom, hogy úgysem változnak a cigányok
Évértékelő blogbejegyzését azzal kezdte, hogy „elégedett lehetnék, de…”. Bár az alapítványa és a gyerekeik sikert sikerre halmoznak, L. Ritók Nóra az utóbbi években fokozottan megtapasztalta a tehetetlenséget, hogy miközben biztos abban, hogy jó úton haladnak, ezt egyre kevésbé tudja képviselni a mai félreforduló, hibáztató, gyűlölettel átitatott rendszerben. „A kirekesztés és az elutasítás olyan fokú, ami miatt nem tudok eredményesen fellépni az ügy érdekében. Például beletört a bicskám az egyházi iskolák szegregáló hatásának megakadályozásába, pedig még a pápáig is elmentem. Ez az, ami igazán elkeserít, az, hogy lenne megoldás, mégis egy helyben toporgunk.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.28.
Egy elmaradt találkozás? Trencsényi Lászó írása
Az már saját tapasztalat, hogy a diktatúra felpuhulásával, a társadalmi-politikai változásokra készülődően a magyar iskola is megmozdult. Az oktatáskutató Báthory Zoltán számolta össze, hogy a 80-as, 90-es években az iskolák 80 százalékában nyúltak hozzá a kollégák a tantervekhez, készítettek új tananyagokat, taneszközöket – s nem csupán az „ideológiailag avas” sorokat húzták át pirossal a tankönyveikben. Az innováció természetes lelke volt – legalábbis így éltük át akkor – a pedagógiának, kivirágoztak – jóformán még a NAT előtt – a „helyi tantervek”, „mozdonypedagógusokról” beszéltünk, az alternatív pedagógiákat bemutató szeánszokon százak töltötték meg a kultúrtermeket (pedig nem is kaptak rá a kollégák továbbképzési kreditet). Majd a vártnál hamarabb éreztünk kifáradást, cinikus leállásokat, az innovációs késztetések kifagyását. Mik lehettek az okok? Kérdezem újra meg újra.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.26.
Külföldi nyelvtanulás: ki vállalja a felelősséget a gyermekeinkért?
A szülő számára egyértelműnek kell lennie, hogy ki vállal felelősséget a teljes kiutazásért és annak szakmai színvonaláért; a kormány által említett fogadó családok illetve az iskolák önmagukban nem tudják vállalni ezt a felelősséget. Félő, hogy pont azok maradnak ki vagy profitálnak keveset a programból, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre, ezért javasoljuk, hogy a kormány bővítse ki a programot további lehetőségekkel a rendelkezésre álló keret terhére. Arra kérjük a kormányt, hogy a szakmai szervezetek és az iskolák bevonásával dolgozzon ki alapos és átfogó nyelvoktatás-fejlesztési programot a közoktatásban.
(Forrás: Szülői Hang)
2019.02.26.
Magyarországon menekülnek a gyerekek az állami iskolákból
A fejlett országok lázasan kutatják a választ arra, az oktatási rendszert érő kihívásra, amit a negyedik ipari forradalom jelent. A gyerekekben meg kell erősíteni ugyanis speciális készségeket, vagyis a kooperációs képességet, a problémamegoldást, a kreativitást, a kommunikációt. Az iskolák ezért elmozdultak az önálló, személyre szabott, rugalmas tanulás irányába – vagyis már nemcsak egyszerű tantárgyi ismeretátadás folyik, hanem a gyerekek projekteket visznek, maguk is kutatnak. A magyar kormány ettől eltérő utat választott: az iskolákat államosította, a 2011-es megszorító csomag, a Széll Kálmán-terv óta pedig tartósan hiányzik legalább százmilliárd forint a már korábban is forráshiányos ágazatból. A pedagógusok, szülők, oktatáskutatók egy része tudja, hogy valamit tenni kell. És próbálkoznak is.
(Forrás: 168 óra)
2019.02.26.
Felvételi nélkül mehetne egyetemre, aki a technikumot választja
Az ötéves technikusi képzést az ösztöndíjak és a tanulás melletti munkáért járó fizetésen kívül azzal is vonzóbbá akarja tenni a kormány, hogy az ide járó diákok felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra, olvasható az Index birtokába került kormányzati előterjesztésben. A hazai szakképzés megújításáról szóló előterjesztésben szó szerint ez szerepel:A technikus végzettség vonzereje lehet, hogy az eredményes technikus szakmai vizsgát követően a diákok hagyományos felvételi nélkül, a szakmai vizsgájuk eredménye alapján tanulhatnak tovább a szakirányú felsőoktatásban.
(Forrás: index)
2019.02.24.
A közszolgálati egyetem új rektora: az államot szolgáljuk, nem a politikát
Az NKE rektora szerint nem volt szerencsés, hogy az Eötvös József Kutatóközpontot létrehozó szenátusi határozat - amelyet tavaly novemberben hoztak - éppen február elsején lépett hatályba. Így eshetett időben egybe a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozásáról, illetve az akadémiai kutatóintézetek jövőjéről kibontakozott vitával, ez pedig azt a látszatot kelthette, hogy az NKE-n azért hozták létre az új kutatóközpontot, hogy befogadja az Akadémiáról leváló kutatóintézeteteket. Mindez csupán időbeli egybeesés - hangsúlyozta a rektor, kiemelve: az NKE nem érintett az MTA átalakításában, "az egyetem a saját útját járja".
(Forrás: 444.hu)
2019.02.24.
L.Ritók Nóra: A szegénység megmutatása
leinte örültem minden megkeresésnek, ami a nyilvánossághoz segített. Aztán kezdtem figyelni azt az oldalt is, és láttam, sok esetben teljesen más elköteleződéssel jelennek meg mellettünk, mint amilyennel mi vagyunk jelen. Legtöbbjüknek a cikk, riport sikere, olvasottsága, nézettsége a fontos (tisztelet azoknak, akik a hatását is fontosnak érzik), nyilván azért, mert mi is, és ők is más céllal jelenünk meg a problémában, ám ennek a két célnak valahol össze kellene hangolódnia. És ez bizony nem egyszerű. Voltak komoly konfliktusaim, mire megtanultam úgy-ahogy uralni a helyzetet. Mert az újságíró, a fotós, a filmes elmegy…neki eddig tart a történet, viszi az anyagot, hogy olyan cikket írjon, olyan videót vágjon össze belőle, amit az ő szakmaisága és embersége (meg a főnöke) enged. Mi viszont maradunk. Azokkal az emberekkel, az ő problémáikkal, tudásukkal, akikre aztán ezek a nyilvános megjelenések is hatnak.
(Forrás: A nyomor széle / HVG)
2019.02.24.
Esetem a brit tudósokkal
Miközben nagy általánosságban, az oktatás sorskérdéseit tekintve szinte mindig egyetértünk, eltérő oktatástudományi világképünk miatt nagyon jókat vitatkozunk, amit általában rettentően élvezünk is. Mindazonáltal az igazság az, hogy egyre disszonánsabbnak érzem, hogy szinte már csak mi ketten vitatkozunk. Gondolhatnók, hogy Nahalka tanár úrral be vagyunk zárva egy kis kommunikációs buborékba, de ez egy kicsit olyan lenne, mint amikor a részeg ember a hirdetőoszlopot körbetapogatva azt kiabálja: „Segítség, befalaztak!”.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.24.
Tanársztrájk: hosszas egyezkedés kezdődik a még elégséges szolgáltatásról
Megkezdené az egyeztetést a még elégséges szolgáltatásról a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és a többi munkáltatóval a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely január közepén alakított sztrájkbizottságot. A szakszervezet elnöke az Eduline-nak azt mondta: akkor lenne „látható” a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat.
(Forrás: eduline)
2019.02.22.
Palkovics László műhelyiskolákat nyitna a tankötelezettségi korhatár felemelése helyett
Az Eduline hívta fel a figyelmet arra, hogy az M5 Ez itt a kérdés című adásában Palkovics László miniszter meghívottként ismét beszélt többek között a tankötelezettségi korhatárról, hogy annak emelése teljesen felesleges, mert önmagában nem oldja meg a problémákat. Ehelyett új ötlettel áll elő a kormány: műhelyiskolákat akarnak nyitni azok számára, akik nem tudták befejezni az általános iskolát. Ők részszakképesítést szerezhetnének. Korábban már Hoffmann Rózsa hasonló nyilatkozata kapcsán is írtunk arról, hogy egyáltalán nem igaz az, hogy a tankötelezettségi korhatár ne befolyásolná az esélyeket.
(Forrás: mérce)
2019.02.22.
Oroszország mozgatja a diákokat?
Orosz szálat sejtenek a nyugati nagyhatalmak a ­klímaváltozás ellen küzdő diákmozgalmak mögött. A középiskolások Nyugat-Európa számos országában utcára vonultak, tegnap egyik vezetőjüket Brüsszelben is fogadták. Sokak szerint a fia­talok „meg vannak vezetve”, mások úgy vélik, csak a kormányok nem tudnak mit kezdeni a társadalmi problémákkal, ezért próbálják Moszkvára terelni a gyanút. Az ausztrál oktatási miniszter mindenesetre kifakadt, szerinte a diá­koknak az iskolában a helyük, a sztrájk a dolgozókra tartozik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.22.
Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer
Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztályokat elindítják, akkor muszáj szelektálniuk, és ez nem történhet máshogy, mint valamilyen szakmai-tanulmányi teljesítmény alapján. Jól bevált metódus, hogy legalább az írásbeli matematikából, magyarból központi rendszerben történik. Nagyon eltérő a mezőny, és azért azt is látni kell, hogy a 9. osztályra jelentkezők esetén egészen más feladata van a szűrésnek, mint a csaknem tízezer hatosztályosba és a hatezer nyolcosztályosba jelentkező esetén. Ez a hatezer fő a saját évfolyamának jó eséllyel a krémje, és ennek megfelelően viszonylag nehéz feladatlapokat is kell készíteni.
(Forrás: Infostart)
2019.02.22.
A tizenévesek emelték meg a sikeres nyelvvizsgaszámot
Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerintez jelentős részben köszönhető annak, hogy 2020-tól a felsőoktatásba belépés feltétele lesz a nyelvvizsga, a 14-19 éves korosztályt érinti leginkább a növekedés, 6 ezer fős,miközben minden más korosztályban csökkenés van, a demográfiai viszonyoknak megfelelően. Hogy a diplomamentő programhoz is köze van-e a növekedésnek, arra Berényi Milán azt mondta, annak a programnak az eredményei még nem látszódhatnak a számokban.
(Forrás: Infostart)
2019.02.22.
Videóüzenetekkel tiltakoznak az állami tankönyvek ellen
„Tudta, hogy a kormánytól indétől megtiltja az iskoláknak, hogy magánkiadású tankönyveket rendeljenek?” - hangzik el a Szülői Hang nevű civil csoport videóüzenetében egy szülőtől a kérdés, amivel tiltakozni kívánnak az új iskolai rendszer bevezetése ellen. A szülők január óta akcióznak, mert jövőre a magánkiadók tankönyveinek jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról akkor is ha az államinál jobbak, hangzott el az RTL Klub híradójában. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az uniformizált tankönyvekből lehetetlen tanítani. A tanároknak viszont jogában áll, hogy a szülőkkel együttműködve a szülők vásárolják meg azt a tankönyvet, amit ők jónak gondolnak, illetve amit a tanár javasol. Miklós György az RTL Klubnak azt mondta, arra buzdítják a szülőket, hogy keressék meg gyerekeik tanárait, és kérdezzék meg, melyik tankönyvet tartják a legjobbnak.
(Forrás: index)
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd a külföldi nyelvtanulását. Még ha el is hinnénk a hírt, felmerül a kérdés: milyen pénzből? Honnan vonnak el forrásokat? Esetleg további elbocsátások lesznek az egyetemeken, hogy a képzésen megspórolva nyaraltassuk a diákságot? És ki gondolja, hogy két hét nyelvtanfolyammal meg lehet váltani a világot? Nevetséges. „A program részleteit még nem dolgozták ki” – nyilatkozta az EMMI oktatásért felelős államtitkára. Már meg sem lepődünk. Oktatásügyben nem veszünk el a részletekben. Az erre szánt pénzből – ha valóban létezik ilyen – a nyelvtanárképzést és a tanártovábbképzést kellene inkább támogatni.
(Forrás: mérce)
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „Köszönjük szépen!”, illetve „Szerintem le fog merülni a telefonja.”, és igyekeztek eltolni onnan, de Bódis végül megállt, és azt mondta: „A Corvinus fenntartói jogai átkerültek az ITM-hez.”
(Forrás: 444.hu)
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgatók kész szakemberekként hagyják el a felsőoktatást. A számok azonban azt mutatják, hogy hiába a rengeteg támogatás, sem a cégek, sem pedig a hallgatók számára nem lett igazán vonzó a gyakorlatorientált képzési forma. Sőt, az Állami Számvevőszék elemzése nemrég megállapította, hogy az elmúlt években súlyosbodó munkaerőhiány miatt már nem jelent versenyelőnyt a duális diploma.
(Forrás: abcug.hu)
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.20.
Könnyebb lehet az iskolatáska
Tegnap járt le a határidő azon szülők számára, akiknek a gyermeke főiskolán vagy egyetemen tanul tovább, mivel vasárnapig lehetett jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre. A továbbtanulásnak ára van, ezért pénzügyi szakemberek szerint a családoknak érdemes anyagilag is felkészülniük az évekre szóló elköteleződésre. 2020-tól szigorodik a felvételi eljárás: alapképzésre, osztatlan képzésre csak azt a jelentkezőt fogadhatják be az iskolák, aki legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsgával rendelkezik. Ezzel a nyelvvizsga már nemcsak a diploma megszerzésének, hanem a felsőfokú tanulmányok megkezdésének is megkerülhetetlen feltétele lesz.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki egy pofont. A szülők feljelentést tettek, a tanárt néhány nap múlva kirúgták, felettesei nem álltak ki mellette. Egy év múlva a megalázó rendőrségi és bíróság ügy végén jogerősen kimondták, hogy a tanár nem követett el bűncselekményt. Hiába keresi igazát, a tankerület alig akar szóba állni vele. Tanulságos történet arról, hogyan gazdálkodik az emberi erőforrásokkal a mai oktatási rendszer.
(Forrás: index)
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki egy pofont. A szülők feljelentést tettek, a tanárt néhány nap múlva kirúgták, felettesei nem álltak ki mellette. Egy év múlva a megalázó rendőrségi és bíróság ügy végén jogerősen kimondták, hogy a tanár nem követett el bűncselekményt. Hiába keresi igazát, a tankerület alig akar szóba állni vele. Tanulságos történet arról, hogyan gazdálkodik az emberi erőforrásokkal a mai oktatási rendszer.
(Forrás: index)
2019.02.20.
Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak
A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium megújítaná a szakképzést is. A Szakképzés 4.0 című munkaanyag - amelyről lapunk írt először - nem tartalmazza a tankötelezettség korhatárának emelését, a kormány szerint ugyanis a korhatárnak nem önmagában van jelentősége.
(Forrás: Népszava)
2019.02.20.
Készen állnak a sztrájkra a tanárok
öbb ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak úgy nyilatkozott: az eddigi válaszadók mintegy 80 százaléka támogatja a munkabeszüntetést. A sztrájkhajlandóság a városi, nagyvárosi iskolákban a legmagasabb, az érintett tantestületek többségében meghaladja az 50 százalékot. Van olyan iskola, ahol 45 tanárból 43 sztrájkolna. A PDSZ-elnök szerint jelentős azok aránya is, akik akár egy több napos sztrájkot is bevállalnának.
(Forrás: Népszava)
2019.02.19.
"Elég nagy baj, ha valaki az MTA elnökével kerül vitába"
Ezt üzente Szél Bernadett az MTA és a Corvinus átalakításán dolgozó Palkovicsnak, aki a parlamentben vázolta fel, miért jó, ha a Corvinus alapítványi tulajdonba kerül, de az ülés felénél lelépett. A szerény számban megjelent fideszes képviselők a napirend előtti vita során folyamatosan a migrációról beszéltek és elmúltnyolcéveztek, az ellenzékiek pedig a végsőkig a túlóratörvényt emlegették. Volt néhány figyelmeztetés, de büntetés nem.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorló pedagógusok véleménye megoszlik a kérdésről, de abban egyetértettek, hogy szükség van egy bizonyos nehézségi szintre, mert különben nem lehetne eldönteni, hogy egy-egy diáknak melyik iskolában van a helye.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalára. A kutatók feltették a kérdést: ha minden adott – a képzett tanár, az elegendő óraszám, a szakkönyv –, miért nem jönnek az eredmények? Miért nem jut el a középiskolások közel fele a B2 (középfokú nyelvvizsga) szintre? Miért döntenek sokan a kiegészítő magánoktatás mellett? Miért negatív a megítélése az iskolában folyó nyelvoktatásnak? A kutatás során intézményvezetőket, tanulókat, nyelvtanárokat és szaktanácsadókat kérdeztek, majd megfogalmazták a javaslataikat.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Látens, mert nem látható azonnal. És e látencia abban is megnyilvánul, hogy a legtöbb pedagógus és más pedagógiai szakember a szociális helyzetet vagy a szociális helyzet szerinti szelekciót tartja a gyengébb tanulási eredmények okának.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron és Oslóban is voltak tiltakozások. Pálinkás József, a Fidesz korábbi oktatási minisztere és az MTA volt elnöke a felvidéki Pátria Rádió Szombat délután című műsorában azt nyilatkozta: „Egy hatalmi játék és zsarolás része lett a Magyar Tudományos Akadémia. Ennyi erővel mással is megzsarolhatták volna az Akadémiát, például néhány akadémikus unokáját is ellophatták volna. Egyszerűen zsarolás, amit Palkovics miniszter csinál.” És mindeközben egyre gyűlnek az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) honlapján a szolidaritási nyilatkozatok: hazai és külföldi egyetemek, tanszékek (Bécstől Montréalig, Oroszországtól Finnországig) mellett kifejezte támogatását többek közt a Rajk Szakkollégium, a Magyar Faluszövetség, a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány, a határon túli magyar doktoranduszszervezetek, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, és még hosszasan sorolhatnánk.
(Forrás: mérce)
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban még a felvételi előtt akár több százezer forintos kiadással kell számolnia: a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint ugyanis 2020-tól a nyelvvizsga elengedhetetlen feltétele lesz a felsőoktatási jelentkezésnek.
(Forrás: eduline)
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook háza táján, s különösen azt igyekszik megakadályozni, hogy a közösségi hálón járványszerűen terjedjenek az álhírek és a gyűlöletbeszéd. Ezért már 15 ezres moderátorsereg próbál megbirkózni a bejegyzések milliárdjainak ellenőrzésével, ami – ezt szintén a The New York Times derítette ki – egyelőre szélmalomharc. A jellemzően a szolgáltató központok mintájára dolgozó szerződéses alkalmazottaknak több mint száz nyelven, 8-10 másodperc alatt kellene dönteniük olyan szövegekről, amelyekről bíróságok is évekig tudnának vitázni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk a beszélgetésről. Sajnos ez az attitűd látványosan eluralkodott mindkét oldalon: mindenben csak nekünk van igazunk, a többiek gazemberek, a párbeszéd kizárt. Nincsenek értelmes, valódi kompromisszumok. Amikor össztársadalmi szinten megszűnik a kommunikáció, az a Bábel tornya. Ha az emberek képtelenek többé szót érteni egymással, szétesik a társadalom.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másrészt a fiatalok ettől nem kezdik el korábban a nemi életet, vagy nem lesznek szexuálisan aktívabbak. A tinédzser terhességek arányát viszont nem csökkenti. A tanulmány az eddigi legnagyobb áttekintése azoknak a tudományos kutatásoknak, amelyek az iskolákban osztott óvszerek és a nemi úton terjedő betegségek megelőzése közötti összefüggéseket vizsgálják.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.14.
Volt már idén szülői értekezleten? Volt bármi értelme?
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején és most, félév után rendre elérkezik a szülői értekezletek ideje. De mi végre ez az egész? Három gyerek, három szülői. Mindez évente kétszer – állandó programunk ez sok-sok éven át. Ugyanakkor egyre inkább úgy hagyjuk el a termeket a kétórás találkozók után, hogy teljesen értelmetlen időpazarlás volt ez az egész. A tanár „lepapírozta” a dolgot, a szülő részt vett a „pofaviziten”. Állami iskolákban egyébként ez egy évente kétszer kötelezően megrendezendő esemény. A tanároknak, ha akarják, ha nem, ha van érdemi mondanivalójuk, ha nem, meg kell tartani. Ez így van sok-sok élvtizede, csak közben – pont, ahogy az iskola sem vesz tudomást arról, hogy elmúlt a 19. század – eléggé
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.14.
Új világ köszönt a Corvinusra - ezek a változások
A Budapesti Corvinus Egyetemen változni fog az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók aránya - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény kancellárja. Pavlik Lívia hangsúlyozta, hogy a jövőben kevesebb diák juthat egy-egy oktatóra, és több lesz az idegen nyelvi képzés a Corvinuson. A Budapesti Corvinus Egyetemen az alapítványi működési rendszerben változás lesz az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók számában - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja.
(Forrás: Infostart)
2019.02.14.
Kimondta a bíróság, hogy az Emmi a felelős a roma gyerekek szegregációjáért
Több mint tíz éve indított pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen, amiért majdnem harminc iskolában szegregáltan oktatták a roma gyerekeket. A csütörtöki jogerős ítélet értelmében az Emmi felelős a kialakult helyzetért, és utasítania kell az érintett iskolákat, hogy deszegregációs tervet dolgozzanak ki. Ezenfelül 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a minisztériumot. A pert indító alapítványnak viszont nem sikerült elérnie, hogy bezárassák a szegregáltan működő iskolákat.
(Forrás: abcug.hu)
2019.02.14.
ÉrinTETTEK. Gondolatok a találkozás kultúrájához. Karlowits-Juhász Orchidea előadása
A Másvalaki-Problémája-pajzs egy módfelett egyszerű és hatásos álcázó rendszer, ami egy egyszerű zseblámpaelemmel is több mint száz évig működik, mégpedig azért, mert az emberek természetes hajlamára épül, arra, hogy nem látják, amit nem akarnak vagy nem tudnak megmagyarázni.Akkor most ennek fényében nézzünk meg újra pár képet az előzőekből, mert tanárképzésben dolgozó oktatóként, pedagógusként, anyaként számtalan kérdés merült fel bennem e fotók kapcsán.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.14.
Ezt már tényleg nehéz elhinni: a CEU után Széchenyi Magyar Tudományos Akadémiáját is a levesbe aprítaná a kormány
Lehet, hogy nem is megérteni nehéz, mit akar pontosan a kormány a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), hanem elfogadni. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy átalakítás címszó alatt a kormány egyszerűen szétveri a magyar tudományos élet legfontosabb szereplőjét, az 5000 főt foglalkoztató akadémiai kutatóhálózatot. A folyamat tulajdonképpen tavaly nyár óta zajlik, de csak az elmúlt két hónapban vált világossá a tudományos élet szereplői számára, hogy itt valójában nem reformról, hanem valami egészen másról van szó, amely jelen állás szerint az 1825-ben Széchenyi István által alapított intézmény eljelentéktelenedéséhez vezethet.
(Forrás: 444.hu)
2019.02.14.
Oktatási kudarcok után itt a teljes újratervezés: emelnék a tankötelezettség korhatárát
A szakképzés népszerűtlenségéért a pedagógusokat és a szülőket is felelőssé teszik. Mint írták, sok általános iskolában a gimnáziumi továbbtanulás a sikerkritérium a tanárok és a szülők számára, az általános iskolák oldaláról „nem kielégítő az orientáció”, nem támogatja a szakképzésbe lépést a gyerekek számára. Úgy vélik, a gimnáziumi keretszámok is túl magasak, és „felszívják” azokat a fiatalokat, akiknek – legalábbis a program kidolgozói szerint – a szakmai jövőképébe jobban illeszkedne a szakgimnázium. Megújítanák az állami szakképző intézményeket, erre szolgál a 10 éves időszakra kidolgozott „21. századi szakképző iskola” fejlesztési program, melynek költségigénye 50 milliárd forint évente. Orientációs évfolyamokat indítanának azok számára, akik az általános iskolából kompetenciahiányokkal, bizonytalan szakmaválasztással lépnének be a szakképzésbe. Azoknak, akik nem tudták elvégezni az általános iskolát, műhelyiskolákat indítanának. Szakképzési roma szakkollégiumokat is létrehoznának.
(Forrás: Népszava)
2019.02.14.
Honvédelmi Sportközpontok hálózatát akarják létrehozni
A hazafias nevelés kialakítására létrehozott tárcaközi szakértői munkacsoport jelenleg stratégiát alkot, hogyan lehet a hazafias nevelést oktatás-módszertanilag kialakítani, igazodva a készülő új NAT-hoz – számolt be a Magyar Nemzetnek Simicskó István. A hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos szerint a gyermekek és fiatalok hazafias nevelése legeredményesebben a közismereti tantárgyakon keresztül oldható meg. A korábbi honvédelmi miniszter elmondta: általános iskolában elsősorban a történelem tantárgyon, a nép- és honismeret-, illetve az osztályfőnöki órákon hívnák fel a gyerekek figyelmét nemzeti értékeinkre.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.13.
Hercsel Adél: Budaházy Edda Művek Zrt.
Ahogy a CSOK négy évvel ezelőtti bevezetésével, a magyarok közt most is biztosan lesznek jó páran, akik jól járnak a felújított 3-3-4 projekttel, ám a nagy képet szemlélve a családvédelmi akcióterv aligha lesz a nemzethalál hatékony ellenszere. Miért lehet eleve kudarcra ítélve a kormány legújabb, illiberál-unortodox laborjában kifejlesztett népszaporítási kísérlete?
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.12.
Angliában iskolai tantárgy lesz a mindfulness
A kísérlet 2021-ig fog tartani, és az a célja, hogy feltérképezze, milyen módszerek segítenek leginkább a fiataloknak alkalmazkodni a mai gyorsan változó világhoz, illetve megőrizni benne a mentális egészségüket. A diákok már az általános iskola elejétől elkezdenek majd ismerkedni a különféle mentális egészséget, jólétet és boldogságot érintő témákkal. A program bevezetését megelőzte egy 2017-es nemzeti felmérés, amely szerint az 5-19 éves angol gyerekek között nyolcból egy szenvedett legalább egyféle mentális rendellenességtől. Két parlamenti bizottság ugyanakkor kritizálta a program alapjául szolgáló kormányzati jelentéseket, amiért azok szerintük a problémák kezelésére fókuszálnak a megelőzés helyett.
(Forrás: index)
2019.02.12.
A szelekcióról nagyon egyszerűen. Radó Péter írása
És végül egy jelzés arról, hogy nemzetközi összehasonlításban mekkora itt a baj. A PISA-nak van egy úgynevezett inkluziós indexe, ami azt méri, hogy az egyes országok oktatási rendszereiben mennyire keverednek – vagy éppen különülnek el – a különböző szociális hátterű gyerekek. Az alábbi ábrába az összehasonlítás kedvéért az európai országok mellett beraktam az Egyesült Államokat, melyet sokan kórosan szelektív oktatást működtető országnak tartanak. Érdemes megkeresni rajta Magyarországot és lehet borzongani. Ugyanis ez egy katasztrófa.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.12.
Orbán a kutatók tiltakozására azt válaszolta, fontos, hogy a párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket
A kormányfő szerint az vitán felül áll, hogy „a körülöttünk zajló változások ma olyan kihívásokat támasztanak, amelyek megoldásában a tudomány kiemelt szerepet játszhat. Egyetérthetünk abban is, hogy Magyarországon a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak, de még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen. A nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell”.
(Forrás: 444.hu)
2019.02.12.
Jön a Corvinus-modell: állami részvényekből finanszírozzák majd az egyetem működését
Az új jogszabálytervezet alapján, aminek célja hogy megfelelő jogi környezetet teremtsen a vagyonkezelői alapítványok működéséhez (mert a cél természetesen nem csupán az, hogy a Corvinusnak új fenntartója legyen, a modellt máshol is tervezik majd bevezetni). A működéshez 600 millió forintos tőkeminimumot írtak elő, a Budapesti Corvinus Egyetem esetében az alapító vagyont az állam adja, egész pontosan két állami cég – mint azt Palkovics László közölte –, a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje fedezi, amelynek piaci összértéke nagyságrendileg 380 milliárd forint. A részvények osztalékhozama fordítható az egyetem céljainak megvalósítására.
(Forrás: mér)
2019.02.12.
Jön a Corvinus-modell: állami részvényekből finanszírozzák majd az egyetem működését
Az új jogszabálytervezet alapján, aminek célja hogy megfelelő jogi környezetet teremtsen a vagyonkezelői alapítványok működéséhez (mert a cél természetesen nem csupán az, hogy a Corvinusnak új fenntartója legyen, a modellt máshol is tervezik majd bevezetni). A működéshez 600 millió forintos tőkeminimumot írtak elő, a Budapesti Corvinus Egyetem esetében az alapító vagyont az állam adja, egész pontosan két állami cég – mint azt Palkovics László közölte –, a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje fedezi, amelynek piaci összértéke nagyságrendileg 380 milliárd forint. A részvények osztalékhozama fordítható az egyetem céljainak megvalósítására.
(Forrás: mér)
2019.02.12.
Reagált Palkovics minisztériuma: ellenzéki hangulatkeltés az MTA körüli botrány
„Sajnálattal látjuk, hogy az MTA ügye az európai parlamenti választási kampány terébe került, és sok szereplőnek a szakmai párbeszéd helyett a hangulatkeltés fontosabb” – fogalmaz az ITM közleménye.Mint írják, különösen hiteltelen, hogy „az éppen kampányoló ellenzéki pártok is beszálltak az MTA körüli hangulatkeltésbe, miközben az MTA-t egyedül a Gyurcsány-kormány akarta beszántani.” A közlemény felidézi, hogy Kóka János akkori gazdasági miniszter 2006-ban azt mondta, „az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni”.
(Forrás: mérce)
2019.02.12.
Többszörös élőlánccal vették körbe az MTA-t, miközben bent a Palkovics-tervről döntenek
Élőláncba hívta kedden délutánra a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) sorsáért aggódókat az intézmény dolgozóiból alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma, végül többszörös élőlánccal vették körbe az épületet. A tüntetéssel egyidőben ült össze az MTA Elnöksége is, hogy eldöntsék, mit reagáljanak a kormány lépéseire. Lovász László, az MTA elnöke egy petíciót vett át a tüntetőktől, amelyben a kutatóhálózat egyben tartása melletti kiállást kérték tőle.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.12.
Többen jelentkeznek tanárnak, aztán ugyanúgy egy multinál kötnek
Bár a kormány sikertörténetről beszél, a szakmai szervezetek időről időre lehűtik a kedélyeket: ennyi jelentkező sem elég ahhoz, hogy megszüntesse a súlyosbodó tanárhiányt. A lemorzsolódás ugyanis jelentős – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Pedagóguskar a tanév elején közzétett helyzetértékelésében, amely arra is kitér, hogy nagyon sok a pályaelhagyó. A szervezet adatai szerint a 2013-ban végzett 5800 pedagógus közül minden harmadik – több mint 1900 frissdiplomás – hagyta ott az iskolai munkát az egyetem elvégzését követő öt évben. „A pedagógusok majdnem fele 50 és 65 év között van, az elkövetkező 15 évben legalább hetvenezren érik el a nyugdíjkorhatárt. Az előző években a pedagógusképzésben végzettek mindegyikének a pályán kellene maradnia ahhoz, hogy fedezni lehessen a hiányt” – kalkuláltak.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.12.
Megtalálta Orbán a nyelvtanulás Szent Grálját?
A közoktatás nyelvtanítási problémája ugyanis nem mennyiségi jellegű. Egy nyelviskolában a nulláról a középfokig 480 óra alatt lehet eljutni, ehhez képest az állami iskolákban a negyedik évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig 936 tanórát ülnek végig a diákok, sőt egy részük ennél jóval magasabb óraszámban tanul idegen nyelvet – írtuk meg korábban. „Rendet kellene tenni a közoktatás nyelvi képzéseiben. Ezalatt értem azt, hogy elegendő nyelvszakos tanárt kellene képezni, akik a legmodernebb nyelvoktatási ismeretekkel rendelkeznek, továbbá, hogy minden egyes iskolában megfelelő eszközöket és tankönyveket használhassanak” – erősíti meg mindezt az általunk megkérdezett pedagógus. Mint mondja, jelenleg senki nem ellenőrzi azt, hogy X vagy Y iskolában ki, milyen sikerességgel tanít, mi az oka a lemaradásnak, és miért van az, hogy a vidéki iskolák diákjai a legegyszerűbb nyelvtani szerkezeteket sem tudják használni, mégis jeles eredménnyel kerülnek be a gimnáziumokba.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.12.
Két év múlva mehetnének először az ingyenes külföldi nyelvtanfolyamra a diákok
Kásler Miklós azt mondta: a kétszer kéthetes, nyelvi környezetben tanulás reális lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert. A miniszter szerint az elmúlt tíz évben javult a magyar emberek idegennyelv-ismerete, azonban még mindig messze elmarad a környező országokban élőkétől. Megjegyezte azt is, hogy a magyar nyelv "egyedülálló", "nincsenek rokon nyelvek a környezetünkben", ezért "nekünk az idegen nyelvek elsajátítása nagy nehézséget okoz". Hozzátette, a nyelvoktatással foglalkozó szakemberek úgy látják, hogy a nyelvtanulás folyamán a 9. és 11. évfolyamon célszerű nyelvi környezetben gyakorlatot szerezni, ez alapján született a kormány döntése a kétszer kéthetes kurzusról.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.09.
Gyarmathy Éva: A tudományos gázszerelő születése
Nincsen jobb biznisz annál, mint ami kötelező. A tankönyvek központosítása csak ujjgyakorlat volt, jól sikerült, hozza a bevételt, és azóta is folyik a szélmalomharc az oktatást, ha lehet, még tovább nehezítő, a gyerekeket lebutító központi tankönyvekkel szemben. A piaci szereplők már akkor is tudták, hogy a fő cél a biznisz megszerzése volt, az ideológia csak maszlag.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.09.
Élőlánccal a tudomány és az Akadémia védelméért
"Fogjunk össze a tudományért! A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti értékünk. Védjük meg közösen!" – hangsúlyozták a szervezők, akik délután egy és négy óra között tartják meg a demonstrációt. Az élőláncot akkor vonják az épület köré, amikor az MTA Elnöksége ülésezik, s olyan döntést kell hoznia, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar tudományosság jövőjét. A demonstrációt az után hirdették meg, hogy kiderült, a kormány el akarja venni az MTA-hoz tartozó összes kutatóintézetet.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.07.
Az ingyenes tankönyvellátás bevett gyakorlat az EU-ban
Általánosan elfogadott az ingyenes tankönyvellátás, az Európai Unió tagországai közül tizenkettőben gondolkoznak hazánkhoz hasonlóan úgy, hogy nem a piaci szereplők meggazdagodása, hanem a családok terheinek csökkentése révén lesznek sikeresebbek a felnövekvő generációk. Hazánkban viszont eddig a magáncégek erőszakos marketingtevékenységükkel torz tankönyvrendelési gyakorlatot alakítottak ki, amelynek kormányzati felszámolása most zajlik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.07.
"Teljes őrület" - szembeszállnának az akadémiai kutatók Palkovics tervével
Ebbe a vészterhes hangulatba érkezett az Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázati kiírása az MTA-intézetek „megversenyeztetéséről”. Az akadémikusok szerint a pályázat a deklarált kormányzati terveknek is ellentmond. „Ha a cél a profiltisztítás és a párhuzamosságok kiküszöbölése, ahogy az ITM egy háttéranyagában szerepel, az éppen hogy kevesebb versenyt jelent. Hogy ezek után az alaptámogatásért is pályáznunk kell, teljes őrület” – mondja a Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik munkatársa. A szerveződő dolgozók úgy látják, diszkriminatív, hogy a pályázaton olyan szereplők – egyetemek, állami intézetek – indulhatnak az MTA korábbi alapfinanszírozásáért, amelyek alapfinanszírozása más csatornákon biztosított.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.02.07.
Palkovics László üzent, a kutatóhálózatot is elvenné az MTA-tól
Úgy tudjuk, a tervek szerint létrehoznak egy Eötvös Lorándról elnevezett intézetet, és oda kerülnek azok az intézetek, amelyeket a miniszter is megtartana. Ilyen például a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. A humán intézetek egyben tartása nem cél, de például a Bölcsészettudományi Kutatóközpont megy valamelyik egyetem alá, itt az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem neve is felmerült. A természettudományi intézeteket várhatóan a Bay Zoltán intézethálózathoz csatolják. Az intézetek egy részét megszüntetik, az MTA pedig megmarad köztestületnek.
(Forrás: 168 óra)
2019.02.07.
Egyetemi felvételik: rengeteg a kérdés, kevés a válasz
Az utolsó "békeév" következik az egyetemi felvételizők számára, 2020-ban már megváltozik az egész rendszer – ezt a témát járja körül a HVG legfrissebb számában a Trend rovat. A Corvinus egyetem minden csatornán azt hangsúlyozza, semmi nem változik, minden marad a régiben, miután az intézmény alapítványi fenntartásba kerül át július 1-jétől. A kormánynak mindemellett óriási tervei vannak: 2030-ra egy CEU-szintű elitegyetemet szeretne a Corvinusból csinálni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.06.
Rossz hír a reménykedő gimnazistáknak: kell a nyelvvizsga a felvételihez
Kedden a Magyar Hírlap értesülését átvéve mi is megírtuk, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, mivel a kormány elhalaszthatja annak bevezetését. A lap azzal magyarázta a döntést, hogy a fiatalok nyelvtudása az egyes országrészek között egyenetlen, és jelen állapotban a jelentkezők negyven százaléka be sem kerülne a felsőoktatásba. Megkérdeztük az oktatásért felelős minisztériumot, hogy mi igaz a hírből, és rossz hírünk van azon diákok számára, akikben reményt ébresztett a halasztás híre: „Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület” – írta az Emmi.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.06.
Lassan vége a titkolózásnak, komótosan szivárog az alaptanterv készítőinek neve
Csépe Valéria elismert szakértőket kért fel az új Nat kidolgozására. A tavaly ősszel nyilvánosságra hozott Nat-tervezetet szakmai oldalról is több bírálat érte, ugyanakkor elmondható, hogy szemléletében egy modernebb, ha szabad így fogalmazni, „liberálisabb” oktatási rendszert vetített előre. Minden bizonnyal ez váltotta ki a kormány nemtetszését; szerintük a tervezet „nem elég nemzeti”, ezért át kell dolgozni. Azt, hogy az eredeti tervezet kidolgozói részt vesznek-e a dokumentum átírásában, nem tudni. Az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma nem közöl részleteket. Csépe Valériától, valamint a Nat bevezetését előkészítő miniszteri biztostól, Hajnal Gabriellától (aki az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is) hiába próbáltunk tájékoztatást, interjút kérni, megkeresésünkre nem reagáltak.
(Forrás: Népszava)
2019.02.06.
A könnyebben teljesíthető feltételek miatt választhatja egyre több magyarországi diák az erdélyi egyetemeket
Az Átlátszó Erdély közérdekű adatigényléssel fordult a magyar nyelven is oktató romániai egyetemekhez, és a tanintézetektől kapott adatok mellett interjúkat is készített az Erdélyben tanuló magyarországi egyetemi hallgatókkal és oktatókkal. A felvázolt helyzetkép azért nem lett teljes, mert a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) százalékos adatokat, a többi tanintézet pedig abszolút számokat közölt. Amint az adatsorokból kiderült, 2012-től kezdtek számottevő arányban beiratkozni a magyarországi diákok az erdélyi egyetemekre, és számuk azóta folyamatosan nő. Slágerszak a kolozsvári BBTE antropológia alapképzése, amelyen egy-egy évfolyam kétharmadát magyarországi hallgatók adják. Számottevő létszámban vannak jelen magyarországiak a pszichológia és a magyar-francia alapképzéseken, a mesterképzések közül a pszichológia nagyon népszerű. Utóbbin a hallgatók csaknem fele magyarországi.
(Forrás: Magyar Hírlap)
2019.02.06.
Pedagógusképzést és mentorálást kapnak az iskolakertprogram alapozó részében
Pauliczky Nóra azt mondta, a program második részeként iskolakerti tematikus – például agrár-, pénzügyi, képzőművészeti – modulokat dolgoztak ki, hogy az iskolák megtalálják a saját helyzetüknek megfelelő lehetőségeket. Azok az iskolák, amelyek nem tudják a saját udvarukon kialakítani az iskolakertet, egy közeli közintézmény udvarán, magánkertekben vagy akár magas ágyásokkal is megvalósíthatják – tette hozzá. Hangsúlyozta, a gyerekek nyitottak a programra, amelynek során fejlődik a türelmük és felelősségvállalásuk, valamint figyelemmel kísérhetik a környezeti változásokat.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.02.06.
Székely: Biztosítani kell a megfelelő oktatást
z ombudsman hangsúlyozta: a sajátos nevelési igényű tanulónak joga, hogy a jogosultságának megállapításától kezdve különleges bánásmódban, állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön. A szakértői bizottság ezért javaslatot tesz a megfelelő általános iskolára, valamint megfogalmazza a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat és ezek javasolt időkeretét. A gyermek érdekének védelmében a szülő iskolaválasztási joga indokoltan korlátozott, vagyis csak azon intézmények közül választhat, amelyek rendelkeznek a szükséges szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel. Ha pedig iskolát kívánnak változtatni, a szülőnek írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot – tette hozzá az alapvető jogok biztosa.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.02.06.
Ideje végre nem csak az internet veszélyeiről beszélni InfoRádió
A biztonságos internet napján a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programjának koordinátora arra figyelmeztet, hogy a gyerekek egymás közötti internetes zaklatását, megfélemlítését és kiközösítését tartják a legnagyobb problémának. Az eddigiektől teljesen eltérő szemléletmóddal közelítene az internethasználathoz a Nemzetközi Gyermekmető Szolgálat Safer Internet Programja, amelynek koordinátora, Kurkó Zsuzsánna az InfoRádiónak elmondta: végre nem csak a veszélyekről kellene beszélni az internettel kapcsolatban.
(Forrás: Infostart)
2019.02.06.
Csak a kivégzési sorrendjükre tehetnek javaslatot, de Palkovics azt is felülírhatja
Az MTA intézetei bojkottálják a Palkovics-féle látszatpályázatokat, el se induljanak a létüket a politikától függővé tévő rendszerben – ezt akarja az akadémiai dolgozók meghatározó része. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az 5000 munkatárs egzisztenciális érdekeiről alig esik szó, de nem csak ez, az egész magyar tudomány jövője forog kockán. Alulról akarják kikényszeríteni, hogy az MTA vezetése álljon bele a konfliktusba, és ne engedjen a zsarolásnak.
(Forrás: index)
2019.02.06.
Angliában iskolai tantárgy lesz a mindfulness
Hamarosan 370 angliai iskolában vezetnek be új tantárgyat: kísérleti jelleggel a mindfulness is az oktatás része lesz – írja a New York Times. A diákok szakemberek segítségével fognak elsajátítani relaxációs technikákat, légzőgyakorlatokat és hasonló módszereket, amelyek "segítenek szabályozni az érzelmeiket" – olvasható a kísérleti programot bejelentő brit kormányközleményben. A mindfulnesst indulatoktól sem mentes vita övezi, egyesek csodaszernek, mások kuruzslásnak tartják. Korábban mi is írtunk a módszer ellentmondásos tudományos megítéléséről, cikkünkre pedig a mindfulness két hazai szakértője válaszcikkben reagált.
(Forrás: index)
2019.02.06.
Ezért nélkülözhetetlen a szabad játék az iskolákban
A játéknak lényeges szerepe van a gyerekek testi, szociális, érzelmi és szellemi fejlődésében, ezért az iskolákból való száműzése a standardizált oktatás nagy tragédiája – véli a neves oktatási szakember, Ken Robinson. Peter Gray, a Boston College pszichológus kutatótanára a biológiai evolúció szemszögéből kutatja a játékot. Megállapítása szerint az embergyerek, ha más felelősség nem terheli, sokkal többet játszik más emlősök kicsinyeinél, és ebből nagy előnye származik. Néhány évvel ezelőtt olyan antropológusokkal készített interjúkat, akik a vadászó-gyűjtögető kultúrákat tanulmányozták. A tudósok fontosnak tartották elmondani, hogy ezekben a kultúrákban a gyerekek felügyelet nélkül játszhatnak egész nap.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.05.
Egy atlasz halálára
Szomorú szívvel tudatjuk minden érintettel, egykori és mostani diákokkal, tanárokkal, szülőkkel, térképet szeretőkkel, hogy 60 éves korában eltávozott körünkből a Cartographia Tankönykiadó Kft., leánykori nevén a Kartográfiai Vállalat középiskolai történelmi atlasza. Az 1959-ben született, a fejlődést mindig követő kiadvány jó erőben, egészségben, a jövőt tekintve komoly tervekkel tele hagyott itt minket. Halálát külső behatás, erőszak okozta. Először rendeleti úton kitiltották az érettségiről, majd törvénybe foglalták, hogy származása miatt nem kerülhet többet fel a tankönyvjegyzékre, így az iskolák számára elérhetősége a jövőben minimálisra csökken.
(Forrás: Történelemtanárok Egylete)
2019.02.05.
A 8K, avagy mit fejlesztenek egy jó iskolában?
A hagyományos tanterv különálló tantárgyakra épül, amelyeket magától értetődően fontosnak tartunk. A helyes kiindulópontnak viszont annak kellene lennie: mit kellene a tanulóknak tudniuk és mire kell képesnek lenniük - mutat rá a neves oktatási szakember, Ken Robinson, aki szerint az iskoláknak nyolc alapkompetenciát kellene fejleszteniük.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.05.
Kidobott évek
Az állam bezárhatta volna a lerongyolódott gettóiskolákat, sakkozhatott volna a körzetekkel, átszervezhette volna úgy az intézményhálózatot, hogy a végeredmény a közösségi húzóhatás érvényesülése legyen. Magyarán, hogy a kisebbséget mindenütt segítse, emelje a többség. De nem. A Fidesz-kormány a tankötelezettség leszállításával csak rontott a helyzeten, s ahelyett, hogy esélykiegyenlítésre használta volna az államosítást, beérte a saját ideológiája sulykolásával. Miközben minden iskolát belekényszerít a primitív állami egyentankönyvek kalodájába, és látványosan hagyja, hogy messiás szindrómás keresztény-konzervatív kutyaütők kavarjanak bele a tantervekbe, sűrű szempillaverdesés közben a bíróság előtt sipítozik, hogy neki nincs hatalma a rendszer fölött, hát hogyan is szólhatna bele az iskolák belügyeibe.
(Forrás: Népszava)
2019.02.05.
„Értsék meg a kutatók, hogy ki dirigál!” – az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint ezt üzeni a Palkovics-terv
Február 4-én hétfőn rendhagyó háttérbeszélgetést rendezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Humán Tudományok Kutató Házában a magát Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) nevező tömörülés. Az MTA kutatóhálózatának mintegy 5 ezer dolgozójából jelenleg közel 3 ezer kutatót, tudományos és adminisztratív munkatársat képviselő „alulról szerveződő mozgalom” január 24-én szakszervezeti alapokon jött létre abból a célból, hogy kiálljon az MTA egysége és a tudomány autonómiája mellett.
(Forrás: Qubit)
2019.02.04.
Egymásra ígérnek az iskolák
Horváth Péter információi szerint az államtitkárság dolgozik is egy olyan törvényjavaslaton, ami lehetőséget adna akár az igazgatóknak, hogy ilyen ösztönzőkön keresztül jutalmazzák a többet teljesítő pedagógusokat, ehhez azonban költségvetési forrásokra is szükség lenne. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet a következő években várható komoly pedagógus hiányra is. Ennek kezeléséhez szerinte elengedhetetlen, hogy a tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülésüket egyaránt érezzék.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.02.04.
Jöhet a BÖSZME: újra nekifutna a kormány a művész-egyetemek összevonásának
Ijedtséggel vegyes felháborodással fogadták a hírt december végén az öt hazai művészeti egyetemen, hogy a kormány ismét felmelegíteni készül azt az időről időre előkerülő elgondolást, amely egy (vagy adott esetben két) nagyobb konglomerátumba tömörítené a ma még önálló intézményeket. A jelenlegi nekibuzdulás katalizátora a HVG információi szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, az ötlet legnagyobb támogatója pedig maga Orbán Viktor, akinek köztudottan régi vesszőparipája, hogy Magyarországon elegendő lenne 10-12 (nagyobb) egyetem. Bár az előkészítés információink szerint annyira előrehaladott állapotban van, hogy a hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakon már be is nyújtanák a javaslatot.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.04.
Mit üzen a komplex instrukciós program a közoktatásnak? Knausz Imre előadása a XII. Miskolci Taní-tani Konferencián
Fontos tisztán látni, hogy nem kell ahhoz élvezni egy működési rendet, hogy ne akarjunk eltérni tőle. Teljesen lehetséges, hogy emberek rosszul érzik magukat egy rendszerben, és mégsem akarnak változást. Pontosan ez a helyzet a pedagógusokkal. A zárt kérdések kultúrája rengeteg kudarccal és frusztrációval jár, de ebbe a kultúrába szocializálódtunk bele. Minden más eljárás növelné a bizonytalanságot, és instabil helyzeteket eredményezne. Különösen fontos ebből a szempontból a már említett hatalmi összetevő: a nyitott kérdések kultúrája értelemszerűen együtt kell járjon azzal, hogy a tanulók nagyobb mértékben befolyásolják azt, hogy mi zajlik az órán. Ez viszont nem gondolható el anélkül, hogy az iskola pedagógiai kultúrája általában is a partneri viszonyok felé mozduljon el. A változás tehát akkor is „pokoli nehéz” volna, ha lenne ebbe az irányba mutató politikai akarat.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.04.
Merjünk elhallgatni! Molnár Cecília Sarolta előadása a XII. Miskolci Taní-tani Konferencián.
Knausz Imre egyik tézise A találkozás kultúrája című cikke végén az, hogy „[h]a (...) hiszünk abban, hogy a hagyományos műveltség tömeges átörökítésére szükség van, akkor nincs más út, mint a találkozáson alapuló nevelés útja”. Én pedig amellett érveltem az elmúlt 15 percben, hogy a találkozáshoz meg kell tanulnunk elhallgatni és csöndben maradni. Ez tanárként – sok tényező miatt – nagy kihívást jelenthet. De bízom abban, hogy sikerülhet, ezért most elhallgatok
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.04.
„Neked van anyukád?” Karácsony az árvaházban, ahol gyermeklelkeket mentenek az elképesztő nyomorból
A kárpátaljai árvaház, ahol gyermeklelkeket mentenek az elképesztő nyomorból. Munkatársunk karácsony előtt – amint az évről évre megteszi – útnak indult az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonba, hogy ezt-azt oda elvigyen. És hozzon is. Ezt a gyönyörű történetet többek között. Angyalcsempészek Nagydobronyban.
(Forrás: Magyar Hang)
2019.02.03.
Tanulni kéne, de képesek vagyunk-e jól tanítani
Egyre több kutatás próbálta meg összefoglalni, milyen készségek kellenek jelenlegi ismereteink szerint azoknak a feladatoknak az ellátásához, melyet 10-20 éves távlatban is emberek fognak végezni. Ezek egyrészt a digitális jellegűek, másrészt az elemző és kritikus gondolkozás képessége, a kreativitás, valamint olyan „soft skillek”, mint a kommunikációs készségek, az emocionális és interperszonális képességek. A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematikai kompetenciák is alapvetőnek tűnnek ahhoz, hogy megkönnyítsék az alkalmazkodást. Ezek biztosításához azonban nem csak azt kellene átalakítani, amit az iskola tanít, hanem azt is, ahogyan.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.02.
Mészáros feltőkésítése flottul ment, az oktatás reformja Orbánnak tizedannyira sem fontos
Bár a kormány szívesen hivatkozik arra, hogy egyre többet költ az oktatásra, a kérdés az, hogy jól költ-e. Az mindenféleképpen helyes irány, hogy az óvodáztatásra több megy, és azt kötelezővé teszik. Ugyanis „minél korábbi iskolázási szakaszba ruházunk be, annál nagyobb annak a hosszú távú megtérülése” – fogalmazott egyik előadásában Csapó Benő, hozzátéve: „hiába költenénk el a közoktatásra ugyanakkora összeget, mint Finnország, ha azt nem legalább olyan okosan tesszük, mint a finnek, a ráfordítások egy része kárba veszne”. A finn oktatás, és különösen a tanárok megbecsültsége valóban példaértékű lehet, de azt sem szabad elfelejteni, amit Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítója tartott fontosnak megemlíteni egy interjújában: „A finn iskolarendszerrel szoktak példálózni, csakhogy ott nem az oktatás ilyen, hanem a társadalom, amelynek az igénye szervesen jelenik meg az oktatásban.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.02.
„Életközeli” matekórákat akar az új Nat
A tanulási folyamat lassítása, a számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása – egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint készülnek majd a kerettantervek. A Natot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán kedden megjelent bejegyzés szerint az oktatás alapja a megértés lesz, ami „a mechanikus tanulással szemben végre előtérbe kerül”. Mindezt az úgynevezett „mag-kerettantervek” biztosítanák. (Ezek azt határozzák meg, mit kell minden diáknak megtanulnia. Azokban az iskolákban, osztályokban, ahol adottak ehhez a körülmények, lehet többet is tanítani – kevesebbet azonban sehol).
(Forrás: Népszava)
2019.02.01.
Az iskolai zaklatást a felnőttek tartják életben
A gyerekek 20 százaléka havonta többször átéli a bántalmazást az iskolában. Ez megdöbbentően sok és dacára a rengeteg szakirodalomnak, előadásoknak, amiket a szülők és pedagógusok ebben a témában elérhetnek, azt tapasztaljuk, hogy ez az arány folyamatosan növekedik. Adler Katalin tanárként végzett, tanított, majd 6 évig dolgozott gyermekjóléti szolgálatban most pedig a Békés Iskolák programban arra tanítja a gyerekeket és a velük foglalkozó szakembereket, hogy ne fordítsák el a fejüket. Mert a bántalmazás felismerhető és mindannyiunk felelőssége, hogy megelőzzük és kezeljük azt. De mit tehetünk?
(Forrás: Gyereksorsok blog)
2019.02.01.
Mi az üzenete annak, ha a nagy átlag komplett hülyének érzi magát? – Gondolatok a középiskolai felvételi kapcsán
Mégis hogy lehet egy komplett korosztályt ennyire megalázni? Miért kell eléjük ilyen torz tükröt tartani? Mire jó az, ha sokan, a nagy átlag, ugye – komplett hülyének érzi magát? Ha azt látja, hiába igyekezett, hiába tette oda magát, járta végig az előkészítőket, üldögélt a szülő mellett éjszakába nyúlóan gyakorolva? Mi ebből az üzenet? Hogy ne iparkodj, mert felesleges? Hogy hülye vagy, és erről már 14 évesen is papírod van? A matematikai feladatok, melyek értelemszerűen könnyen pontozhatók, és ahol vitának legtöbbször helye nincs, évek óta gyerek próbálóan, keservesen nehezek. Nagyon ritkán esik meg, hogy megkönnyebbült, kamaszok jönnének ki a nagy nap után büszkén magukra, a tudásukra, gyors eszükre. A magyar felvételinél azonban az utolsó feladat, a fogalmazás már enyhén szólva is véleményezhető. Ott sok múlik a jóindulaton, a felfogáson, a rugalmasságon… és még mennyi mindenen, mint kiderül.
(Forrás: WMN)
2019.02.01.
A CNN is a magyar tankönyvekért aggódik
Hosszú cikkben mutatja be az amerikai hírtelevízió internetes oldala, hogyan szivárog be a kormánypropaganda a magyar oktatásba, azon belül is az állami kiadású tankönyvekbe. Példaként egy középiskolai történelemkönyvet hoz fel, amelyben a multikulturalizmusról szóló fejezetet a Keleti pályaudvaron sátrazó migránsokról készített kép illusztrálja, de rögtön mellette helyet kapott egy Orbán Viktortól származó idézet, mely szerint „meg kell becsülni, hogy Magyarország homogén ország”. A CNN több tanárt és könyvkiadót is megszólaltat, akik közül többen is úgy vélik: a magyar kormány keresztes hadjáratba kezdett, hogy saját keresztény, nacionalista képére formálja az oktatási rendszert. A lépések közé sorolja a CEU elüldözését és a társadalmi nemek tanulmánya (gender-)szakok megszüntetését is.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.01.
Hétfőn már költözhetnek is a kollégiumtűz károsult diákjai
Eddig 34 millió forint gyűlt össze a támogatásukra - mondta az InfoRádiónak Fekete Zsuzsa, a Magyarországi Református Egyház szóvivője. A tűzben elhunyt családfő özvegye 3 millió forintos gyorssegélyt kapott. Megdöbbenve értesült a Magyarországi Református arról, hogy szándékos gyújtogatás okozta a tüzet a Ráday kollégiumban, amiben egy ember életét is vesztette.
(Forrás: Infostart)
2019.02.01.
Kormányalapítványokkal küzd az MTA a kutatási pénzekért, jó nagy hátrányból
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium júliusban kapta meg egy gyors törvénymódosítással az MTA állami támogatásainak felügyeletét. A tárca elrendelte a kutatóhálózat átvilágítását március végi határidővel, miközben Palkovics László bejelentette, hogy az átvilágítás eredményét meg sem várva már áprilistól projektalapú működésre állnak át az MTA intézetei. Az MTA nem kap alapfinanszírozást, hanem minden költségére pályáznia kell. Egy olyan pályázati rendszerben, amely nyitott az egyetemek és egyéb, a kormányzat által alapított intézmények részére. Sőt, ahogy a felhívásból kiderül, alapítványok is jelentkezhetnek rá. Ilyenből pedig elég sok született a kormány környékén az utóbbi években. Az MTA-n kívül a többi intézmény kap alapfinanszírozást, ezért a kiírásokon jobb feltételekkel indulhatnak, hiszen kevesebb pénzre lesz szükségük.
(Forrás: 168 óra)
2019.02.01.
Szándékos gyújtogatás miatt égett ki a Károli kollégiuma
A Ráday utcában történt tragikus, egy 46 éves családapa életét követelő tűzeset ügyében három fiatalt hallgatott ki a rendőrség, akik beismerték tettüket. A fiatalok körömlakklemosóval átitatott szivacsot gyújtottak meg, már korábban tervezgették, hogy valamit felgyújtanak. Úgy gondolták, ez jó hecc lesz. A kollégiumtűz miatt az egyetemen elhalasztották a vizsgákat a hittudományi karon, a tűzeset megviselte Bogárdi Szabó István református püspököt is. Orbán Viktor maga is segítséget ajánlott fel az egyetemnek, és el is látogatott a kiégett épületbe.
(Forrás: hvg.hu)
2019.01.31.
Mitől lesz egyre több sajátos nevelési igényű gyerek?
Újból emelkedett az elmúlt évekhez képest a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma az oktatásban, ami mögött több ok is állhat. A jobb diagnosztizáltság csak az egyik tényezője a növekedésnek, de szerepet játszik az is, hogy a mai oktatási rendszer nem kedvez ezeknek a gyereknek, és egy kis túlzással, száz éves rendszerbe próbálja beletuszkolni őket. Az SNI-vé nyilvánításnak nincs egységes protokollja, nincs éles határvonal, így előfordulhat, hogy ami az egyik helyen tanulási nehézség, máshol már zavar. A szakemberektől pedig ne várjunk csodát, mert a tanároknál nagyobb hiány csak a gyógypedagógusokból van, pedig a szakszerű segítség jelentősen javítaná a helyzetet.
(Forrás: abcug.hu)
2019.01.31.
Az EMMI szerint nem is érinti a rabszolgatörvény a sztrájkra készülő pedagógusokat
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 11-én sztrájkbizottságot alakított, erről Orbán Viktort is értesítették levélben, amelyben 12 pontos sztrájkköveteléseiket is ismertették. Ezek után a sztrájktörvény értelmében öt napon belül a kormánynak ki kellett volna jelölnie a saját képviselőit, akiket delegál a sztrájktárgyalásokra, ez azonban mindeddig példátlan módon nem történt meg, tulajdonképpen megsértve ezzel a sztrájktörvény vonatkozó pontját. A PDSZ néhány órája közzétett Facebook-posztja szerint végül mégsem maradtak válasz nélkül, az viszont tény, hogy kissé megkésett, és ahogy ők fogalmaznak „egészen elképesztő, mondhatni szürreális” a köznevelésért felelős helyettes államtitkártól érkező levél.
(Forrás: mérce)
2019.01.31.
Szegregáció? Az EMMI mossa kezeit
Nem tehet arról az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), hogy vannak olyan oktatási intézmények, ahol szegregált oktatás alakult ki. Az EMMI-nek hatásköre sincs arra, hogy utasítást adjon a Kormányhivataloknak és a tankerületeknek az iskolai szegregáció felszámolására – röviden így foglalható össze a minisztérium jogi képviselőjének érvelése az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) által indított per csütörtöki tárgyalási fordulóján. Az alapítvány azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: az EMMI igenis mulasztásban megnyilvánuló jogsértést követett el azzal, hogy nem tett érdemi lépéseket az elkülönítés megszüntetésére.
(Forrás: Népszava)
2019.01.31.
Választ kapott a minisztériumtól a PDSZ, a tárca szerint a túlóratörvény nem érinti a pedagógusokat
A helyettes államtitkár azt kéri a PDSZ-től, hogy „fejtsék ki, hogy általános követeléseik mennyiben érintik a feladataikat a pedagógus-életpálya hatálya alatt ellátó pedagógusokat”, a tárca álláspontja szerint ugyanis A munka törvénykönyvének módosítása semmilyen formában nem érinti a pedagógusokat. „A sajtóban követve a megnyilvánulásait kérem azt is, hogy mutassa be a PDSZ reprezentativitására és a sztrájkhajlandóság támogatottságára vonatkozó anyagaikat”. A PDSZ a Facebookon úgy reagált a levélre: „nem akarjuk elhinni, hogy a területért felelős helyettes államtitkár nincs tisztában azzal, hogy a munka törvénykönyvének rendkívüli munkaidőre és ezen belül az ún. „önként vállalt” túlmunkára vonatkozó rendelkezései igenis vonatkoznak a közoktatásban dolgozókra, példának okért. Egyébiránt, a PDSZ nem csak pedagógusok a tagjai, hanem ügyviteli és technikai dolgozók is, ezáltal mi őket is képviseljük”.
(Forrás: eduline)
2019.01.31.
„Nem igaz, hogy szakokat, tanszékeket zárunk be”
Teljes mértékben valótlan az a sajtóban megjelent állítás, mely szerint „gazdasági vészhelyzet” vagy „hatalmas baj” van az ELTE-n. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil. Két kar, a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar működésének optimalizálása és gazdálkodásának racionalizálása zajlik, amelyre a karok vezetői, a kar közösségével együttműködve dolgoztak ki intézkedési tervet – írja közleményében az ELTE.Hozzáteszik: „a struktúra kisebb kiigazítása valóban együtt jár néhány státusz megszüntetésével, de ez az esetek többségében nyugdíjas korú oktatók nyugdíjazását jelenti”. Az egyetem szerint mindez nincsen negatív hatással az intézmény „működőképességére és az oktatás-kutatás magas minőségére, amelynek megőrzése az egyetem és a karok vezetésének legfontosabb prioritása”.
(Forrás: eduline)
2019.01.31.
Lőrinc László: Históriás ének balalajkával
chmidt Mária az utóbbi időben új történelmet ír: hagyományos, jól bevált ellenségekeinket (tatár-török-orosz-Habsburg-kisantant) lecserélte egyetlen újra. Ez pedig a rossz Nyugat, mely lenézi és kioktatja a jó Keletet. Utóbbiba rajtunk, a továbbra is makulátlan magyar nemzeten kívül, amelyet mindig csak bántottak (ez nem változott), most már a környező népek és Oroszország is beletartozik. A múltcsere logikus. Gondoljuk csak meg, ellenzik a környező kelet-európai országok a tömeges betelepítést és a kvótát, vagy nem? „Leckéztetik”-e őket „színvonaltalan, tudatlan nyugati senkik” (ahogy Schmidt utal a kritikus uniós politikusokra) vagy nem? Na, ugye. Ebből következően a felvilágosodás óta együtt szenvedtük el velük a Nyugat galádságait
(Forrás: hvg.hu)
2019.01.31.
Az Orbán-kormány demográfiai csodafegyvere a főállású anyaság lesz?
A Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) elnöke, Király Nóra szerint az édesanyák egyik legnagyobb problémája, hogy egyáltalán nem biztos, hogy szülés után visszakerülnek egykori munkahelyükre, és arra sincs garancia, hogy új állást találnak maguknak. Ennek törvényi garanciáit szeretnék megteremteni, de egyúttal azt is szorgalmaznák, hogy a főállású anyaság rendszerét bővítsék ki. Király Nóra a jelenleg 28 500 forintos gyermeknevelési támogatást emelné meg úgy, hogy az összeg gyermekenként járjon három vagy annál több gyermek nevelése esetén. Szerinte így sokkal több nő érezné a motivációt a nagyobb megbecsülés által, hogy a felnőtt élete első éveit gyermekneveléssel töltse.
(Forrás: hvg.hu)
2019.01.31.
Benda József: A főállású anyaság feltételei
Cikkem a nemzeti konzultáció főállású anyaságra vonatkozó kérdésének hátterét elemzi. Az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhelyben több mint kétszáz szakember három éve azon dolgozik, hogy megoldásokat találjunk a népességfogyás megállítására. Ennek a munkának az egyik eredménye ez az írás, amely egy új életpályamodell felállítását tekinti a népességfogyás megállításához nélkülözhetetlenül szükséges megoldásnak. Írásomban bemutatom az új életpályamodell bevezetésének történelmi szükségszerűségét és a kialakítás alapelveit.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.01.28.
Vekerdy Tamás: Egyetlen tevékenység marad, ami a természethez köti az embert. A szex
Hogyan kezelhető az agresszió? A személyes kapcsolatban. Félrehívom beszélgetni, a szertárban, a kistanáriban megkínálom teával, netán a tízóraimmal. Első alkalommal esetleg csak én kérdezek, „miért csapsz oda mindenkinek, meséld már el”. Isszuk a teát, hallgatunk tíz percet, aztán elköszönök, „jó, hogy itt voltál, hívlak máskor is”. A csönd jó. És persze tilos olyanokat mondani, hogy „így itt nem lehet viselkedni, még egy ilyen, és igazgatói intő, és aztán mehetsz másik iskolába”. Mert azzal semmi nincs megoldva, sem az intővel, sem a kicsapással. Pár nap múlva megint félrehívom, aztán megint, és ha türelmes vagyok, egyszer csak megnyílik. Idő kell rá, persze, de az is előteremthető lenne...
(Forrás: 24.hu)
2019.01.28.
Gottwald Péter: Nyílt levél Nagy Blankához
Tudod-e, mi az amit gyalázol? Tudod-e mi az amit gyalázol azokban, akiket ezzel bemocskolsz? Meggyőződtél az igazadról? Ne gondold, hogy a milliós bejegyzés, a Google részéről mind a te teljesítményedet dicséri. Velem együtt sokan aggódnak érted. Azt se gondold, hogy igaz lehet, amit az ATV kamerái előtt mondtál. Most nem bántál meg semmit. De biztos, hogy ez mindig így lesz? Egy magyar lány nézzen dicséretesebb jövő elé. Keresd meg magadban azt a másik Blankát. Mert biztosan ott van ő is benned. A kamaszkor márcsak ilyen… Nagyon sokféleképpen arathatsz sikereket: tartósat, másokon segítőt, sportban diadalmaskodót, a színpadon élményt okozót, embereket meg­gyógyítót, tudást megosztót, zenével örömöt szerzőt! Azt a másik Blankát nem vonzza mindez? De biztosan! Őt ébresztgetem benned. Egy magyar lány nem veszhet el. Nézz messzire, és akik majd utadba kerülnek, tiszteljenek téged és örüljenek neked.
(Forrás: Magyar Hírlap)
2019.01.28.
Jövő héten indul a következő gyermekvasutas-tanfolyam
A csatorna tudósítója a Gyermekvasút nyílt napjáról bejelentkezve elmondta: a gyermekvasútnak 500 aktív tagja van. A következő tanfolyam február 2-án indul. Váczi Viktor, a Gyermekvasút sajtóreferense elmondta, a vasútnál dolgozó felnőtt kollégák mintegy fele is gyermekvasutasként kezdte pályafutását. Azt is elmondta, hogy a kisebb gyermekek általában a vonaton szeretnek szolgálatot teljesíteni, míg a nagyobbak a forgalmi irodában dolgoznak szívesebben. Gyermekvasutasnak a 4., 5. és 6. osztályos jó tanulók jelentkezhetnek a www.gyermekvasut.hu oldalon.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.01.28.
Így győztek a sztrájkoló Los Angeles-i tanárok: hat nap alatt harcolták ki az oktatási reformot
Több mint 30 ezer tanár szüntette be a munkát Los Angelesben, követeléseik pedig megállnák a helyüket a hazai oktatási rendszerben is.A tiltakozók magasabb fizetést, kisebb osztálylétszámokat és a segítőszemélyzet létszámának növelését szeretnék elérni. A 6,5 százalékos fizetésemelés mellett szeretnék elérni például, hogy az iskolai ápolónők hetente ne csak pár napon, hanem egész héten az intézményekben legyenek. A sztrájk nyomására a tanárok a városvezetéssel egyezségre jutottak.
(Forrás: eduline)
2019.01.28.
„Az autizmus mindent elvett és mindent adott”
Sokszor nem a végletesen kiszámíthatatlan autista gyereket nehéz elviselni, hanem a környezet rá adott reakcióit, elutasítását, illetve az intézményrendszer hiányosságait – derül ki Mocsonoky Anna könyvéből, amelyben autista gyermeket nevelő szülők vallanak küzdelmeikről, csalódásaikról és örömeikről.
(Forrás: hvg.hu)
2019.01.26.
Ötödik alkalommal díjazták a diákolimpia legsikeresebb iskoláit és testnevelőit
A MDSZ ötödik alkalommal jutalmazta ünnepélyes keretek között azokat az iskolákat és testnevelő-tanárokat, akik a diákolimpia legutóbbi tanévének országos döntőiben kimagasló eredményeket értek el diákjaikkal. A szövetség díjazta azokat az általános középiskolákat is, melyek a legtöbbet tették az egészséges életmód népszerűsítéséért, továbbá jutalmat kaptak a legjobb rendezők, rendezvények. Az ünnepi eseményre a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor, ahol a kedvezőtlen időjárás ellenére is megtelt a terem, szinte minden díjazott megjelent.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.01.26.
Simicskó István: Az általános iskolában kell elkezdeni a hazaszeretet érzésének kialakítását
Magyarországnak a globalizált világban egy olyan bástyát kell felépítenie, ami a hazaszeretetről szól. Erről Simicskó István, a hazafias nevelésért felelős kormánybiztos beszélt az ECHO TV Napi aktuális című műsorának csütörtöki adásában. A volt miniszter közlése szerint bele kell nevelni a fiatalokba azt a fajta hazafiságot, ami tisztel minden más nemzetet és minden más nemzeti értéket, vagyis valóban hazafiságról és nem nacionalizmusról van szó.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.01.26.
Ónody-Molnár Dóra: A takarító
Így ment ez 2018-ig. Akkor azonban valami megváltozott, és ami azóta történik, már nem a takarításról szól. A technokrata válságmenedzser takarító miniszteri bársonyszéket kapott. Most már nem a korábbi vezetők után hagyott káoszt kell felszámolnia, hanem előállíthatja a sajátját. Önéletrajzának kitörölhetetlenül része lett, hogy a minisztersége idején üldözték el a CEU-t, és az ő idején rohanta le a kormány az Akadémiát. Utóbbit ráadásul a főszereplésével. Mivel Palkovics nem tartozik az egybites fideszes pártkatonák sorába, pontosan tudja, mekkora veszteség a magyar felsőoktatásnak és az egész országnak egy olyan intézmény távozása, amelyet több tudományterületen a világ száz legjobbja között jegyeznek. A Magyar Tudományos Akadémia ellen indított támadás pedig nem nyugalmat hozott, hanem viszályt, békétlenséget, zűrzavart.
(Forrás: 168 óra)
2019.01.26.
Gyógyszerekkel tartják kordában a gyermekvédelemben élő pszichés beteg gyerekeket
A gyógyszeres kezeléshez fordulnak a szakemberek akkor is, ha terápia is segíthetne a gyermekvédelemben nevelkedő pszichés beteg gyerekeken. Teszik ezt azért, mert senki nem tud gondoskodni róla, hogy a gyerekek eljussanak a terápiás alkalmakra, és azért, mert a gyógyszeres kezelés adhatja meg azt a gyors állapotjavulást, amire szükség van, hogy működjenek a mindennapokban. Közben a gyermekotthonokban élő gyerekeknek az intézményi pszichológus mellett nagy szükségük volna egy külsős szakemberre, akihez kötődhetnek és aki kiutat jelenthet számukra a benti stresszhelyzetekből.
(Forrás: abcug.hu)
2019.01.26.
Több egyetemen gyűjtenek ruhákat és cipőket a kigyulladt kollégium lakóinak
Múlt éjszaka leégett a budapesti Ráday Kollégium épületének több emelete, és a tűzesetben életét vesztette egy ember. Mintegy 80 embernek kellett elhagynia az épületet, akik melegedőbuszban várhatták meg a munkálatok végét. A Ráday Kollégiumban többségében a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tanuló hallgatók élnek. A Semmelweis Egyetem is csatlakozott, és a Miskolci Egyetem hallgatói önkormányzata is meleg ruhákat és cipőket gyűjt. A károlisok felhívását a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói önkormányzata is közzétette a közösségi oldalon.
(Forrás: eduline)
2019.01.25.
ELTE-elbocsátás: „kész helyzet elé állítottak minket”
Nem terveztünk létszámleépítést. Kész helyzet elé állítottak minket – mondta Sonkoly Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) dékánja azon a csütörtök délutáni egyetemi fórumon, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ELTE BTK-s alapszervezete hívott össze azután, hogy hétfőn kiderült: gazdasági okokból 50-70 oktatójától is megválhat az egyetem. A hírt az intézmény kommunikációs osztálya is megerősítette lapunknak, mint írták, a BTK-n a már korábban elért nyugdíjkorhatárra tekintettel 23 fő, a létszámcsökkentés keretében pedig 11 fő (oktatók és oktatástámogatók) jogviszonya szűnik meg. Leépítés kezdődött a Természettudományi Karon (TTK) is, ott nyugdíjazással 20 fő, létszámcsökkentés keretében pedig további 10 fő munkaviszonya szűnik meg.
(Forrás: Népszava)
2019.01.24.
Folyamatos a tankönyvek fejlesztése
Megtévesztő és szakmailag elhibázott a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete elemzése a tankönyvpiacról – állítja az Oktatási Hivatal.Szerintük az egyesület – a funkciójánál fogva – a magánkiadók piaci érdekeinek képviselője. Az általuk alkalmazott egyetlen szempontot, az eladott tankönyvek példányszámát figyelembe vevő „átlagos példányszám” megtévesztő és félrevezető mutató, a tankönyvpiacra és a tanítás eredményességére vonatkozó elemzésekben eddig sem használt és a jövőben sem alkalmazandó mérőszám, ugyanis nem jelenít meg, illetve súlyoz kellőképpen olyan kulcsfontosságú tényezőket, mint a kis óraszámban tanított tantárgyak.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.01.22.
Kirúgások kezdődtek az ELTE két karán
Az ország egyik vezető egyeteme most azért kényszerül ismét létszámleépítésre, mert a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket. Sem a minőségi oktatás, sem a minőségi kutatás alapvető feltételei nincsenek biztosítva a magyar felsőoktatásban. A létszámleépítés indokolatlan és káros, több tanszék és képzési program felszámolásához vezet, és csak megnöveli a maradó oktatók amúgy is megemelkedett oktatási terhelését, és gyengébb oktatói és kutatói teljesítményt eredményez, rontja az oktatás minőségét (Oktatási Hálózat közleménye).
(Forrás: Civilhetes)
2019.01.22.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap. Szombaton összesen több mint 53 000 tíz, tizenkettő és tizennégy éves diák írta meg a középiskolai felvételiket matematikából és magyarból. A vizsga után volt, aki sírt, és sokan elkeseredtek. Gyerekjogász szerzőnkben több kérdés is felmerült a felvételi jelenlegi formája kapcsán. Például az, hogy azt méri-e a középiskolai felvételi, amit kell? Dr. Gyurkó Szilvia írása.
(Forrás: WMN)
2019.01.22.
Ónody-Molnár Dóra: Számok nélkül
„Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet” – ezzel a mondattal zárta le a vitát Orbán Viktor, amelyet Pokorni Zoltánnal, a Fidesz oktatási szakpolitikusával folytatott a köznevelési és szakképzési átalakításokkal kapcsolatban. Ez volt az utolsó pillanat, ameddig valaki hihetett abban, hogy a kormányzati döntésekben a tényeknek, a kutatási adatoknak, a nemzetközi tapasztalatoknak bármilyen szerepük lehet. Ez 2011-ben történt. Azt akkorra már tudtuk a miniszterelnökről, hogy soha semmiben semmilyen kompromisszumra nem hajlandó, a szakértelmet afféle ócska liberális trükknek tartja, de az azért sokakat meglepett, hogy egy párttársa, a korábbi oktatási miniszter érvelését így söpri le.
(Forrás: 168 óra)
2019.01.22.
A Notre Dame egyetemen letakarják a Kolumbusz Kristófot ábrázoló falfestményeket
A Notre Dame egyetem indianai kampuszán a rektor utasítására letakarják az Amerika felfedezőjeként számon tartott Kolumbusz Kristófot ábrázoló falfestményeket. A falfestményeket azért takarják le, mert az európai felfedezők előtti alávetett helyzetben és pózokban ábrázolják Amerika indián őslakosait. A 12 festményt Luigi Gregori, vatikáni művész alkotta, még az 1880-as években, azzal a szándékkal, hogy bátorítsa az Európából érkező bevándorlókat. A festőnek az egyetemi közösség tagjai álltak modellt, Kolumbusz alakját pedig az intézmény akkori rektoráról, Thomas Walsh atyáról mintázta. A festmények az egyetem főépületének második emeletén találhatók.
(Forrás: 444.hu)
2019.01.22.
A Nagy Blanka ügy és a média felelőssége
Egy tüntetésen történő felszólalása miatt Blanka egy csapásra a politikai csatározások frontvonalában találta magát. Hol politikai pártok emelik pajzsukra, hol a bizonyítványában kutatnak. Mi a politika, mi a média és mi a felszólaló lány felelőssége? A Hetek magazinban Benkő Gyula Gavra Gábor lapszerkesztővel és Kulifai Máté rovatvezetővel beszélgetett a gimnazisták közéleti szerepválallásáról és a tettek következményéről.
(Forrás: index)
2019.01.22.
"Ez egy gyorsasági verseny" – ilyen volt a középiskolai felvételi
Több mint 70 ezer 10-14 éves diák vett részt ezen a hétvégén a középiskolai felvételin. A HVG oktatási szakportáljának, az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke azt mondta: ez „egy gyorsasági verseny” volt, a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt. Arató László úgy véli, a feladatsorok változatosak, érdekesek voltak, dicsérhető lenne a minőségük, de ennyi idő alatt képtelenség volt azokat megcsinálni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.01.22.
Újabb kritika a középiskolai felvételiről: "ez a felső-középosztálybeli gyerekeknek készül"
Hétvégén több tízezer általános írta meg az idei központi középiskolai felvételit. A felvételi a felső-középosztálybeli gyerekeknek készül. Azoknak a diákoknak, akik olyan iskolába járnak, ahol a sikeres felvételihez szükséges ismereteket a napi tanórákon vagy külön felvételi előkészítőn tanulják meg. Esetleg a szüleiknek is van szabadidejük, hogy az iskola után külön leüljenek tanulni a gyerekekkel otthon - írja az alternatív iskolákkal kapcsolatos témákat feldolgozó Alterkata nevű blog szerzője.
(Forrás: eduline)
2019.01.22.
Rektor: Nem indul vizsgálat a szegedi egyetem rektorhelyettesének "ügyében"
Nyílt levélben tiltakozik 67 szegedi professzor egyetemük rektorhelyettesének, Zakar Péternek politikai kijelentései miatt. Zakar a Délmagyar tudósítása szerint korábban egy rendezvényen beszélt arról, hogy szerinte az önkormányzat semmibe veszi az egyetemet, ezért mindenképpen új városvezetésre van szükség. Rovó László szerint kollégája szavait politikai okokból félremagyarázták.
(Forrás: hvg.hu)
2019.01.18.
Kásler Miklós: az óvoda az oktatás egyik legfontosabb eleme
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétől hatályos, módosított alapprogramban még hangsúlyosabb szerepet kap egyebek mellett a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet kialakítása, valamint az egészséges életmód. A verselés kiegészül a népmesék, a népi hagyományokat felelevenítő rigmusok elemeivel. Kitértek arra, hogy a kormány 2014-2018 között csaknem 7,8 milliárd forintot biztosított óvodafejlesztési projektekre és a gyermekétkeztetési feltételek javítására.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.01.18.
Véleménye van, de állásfoglalása nincs Nagy Blanka és a propagandasajtó ügyéről Péterfalvi Attilának
Bár a tanulmányi eredmény vitathatatlanul személyes adat, az elnök szerint a közügyek szabad vitatásába beletartozik a közszereplő megítélése. Annak a megítélése viszont, hogy ezek a tanulmányi adatok beletartoznak-e ebbe a körbe, nem az adatvédelmi hatóság kompetenciája. Álláspontja szerint az ügyben a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelmének joga ütközik. A véleménynyilvánítás szabadsága viszont a diákra és a sajtó állításaira egyaránt vonatkozik. A Ripost viszont nem véleménycikket írt, az állításokat tényként tálalták.
(Forrás: 168 óra)
2019.01.18.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” -Interjú Csovcsics Erikával
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg.hu-nak adott interjúban a nemrég a pécs-somogyi iskolától elköszönt Csovcsics Erika. A korábban 10 évig a Gandhi Gimnáziumot vezető pedagógus szerint együtt kell tanítani a roma gyerekeket a többségi gyerekekkel.
(Forrás: hvg.hu)
2019.01.18.
Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Minderről Kásler Miklós humánminiszter döntött, a kinevezés értelmében pedig Hajnalnak kerettantervek elkészítését irányítja, előkészíti 2019. szeptember elsejéig az új nemzeti alaptantervet – illetve felügyeli a NAT megvalósítását is a gyakorlatban. Mindezért külön fizetést és titkárságot sem kap. Mint arról korábban beszámoltunk, Hajnal Gabriella tavaly augusztusban lépett a Klebelsberg Központ (közkeletű nevén Klik) élére, azután, hogy az iskolafenntartó központ Solti Péter távozása után közel egy hónapig vezető nélkül maradt.
(Forrás: Népszava)
2019.01.18.
Zsebből vennének tankönyvet a szülők, ha nem elég jó az állami
em csak a tanárok, a szülők is elégedetlenek az állami tankönyvek minőségével – hangzott el az RTL Híradóban. A Szülői Hang nevű szülői fórum legfrissebb felmérése arra jutott: tovább szűkül a tankönyvpiac, zsebből kell megvenni a megfelelő könyvet. A kezdeményezést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet is támogatja, mivel szerintük a következő évtől ez lesz az egyetlen módja a szabad tankönyvválasztásnak.
(Forrás: hvg.hu)
2019.01.18.
Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon
Az Európa 2020 stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy a jövő évre 10 százalék alá nyomja azoknak a gyerekeknek az arányát, akik korán kiesnek az iskolarendszerből. (Az EU definíciója szerint korai iskolaelhagyóknak tekinthetők mindazok a 18-24 éves fiatalok, akiknek nincs befejezett középiskolai végzettségük.) Magyarország ettől a vállalástól azonban egyre távolodik. Az Eurostat nemrég frissített adatai szerint – amit az mfor.hu szűrt ki – már a 2016-ban is 12,4 százalék volt ez az arány, 2017-ben, igaz csak egy tizedszázalékkal, de tovább nőtt. Tavaly a 18-24 évesek 12,5 százaléka hagyta félbe a tanulmányait.
(Forrás: hvg.hu)
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok. Megvizsgálják, hogy mi az információ forrása, és az mennyiben tekinthető függetlennek. Szó van arról, hogy miként kellene kinéznie egy igazi felmérésnek: milyen módszerrel, kiket, és hogyan kellene kérdezni. Megvitatják, hogy az ábra néhány hurráoptimista információjánál miért nincsenek számadatok, és hogy mennyire lehet megbízni az ilyen állításokban.A tanár tehát a forráselemzés és kritikus gondolkodás oktatására használja az egyébként éppen ellenkező céllal írt tankönyvet.
(Forrás: index)
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tárgyból bukásra áll és több hiányzása van a törvényi maximumnál. Ezt maga az érintett cáfolta a hvg.hu-nak. Nagy Blanka azt mondta, bár valóban nem az osztály legjobb tanulója, egy tárgyból sem áll bukásra, és kevesebb mint 100 órát hiányzott. A rabszolgatörvény elleni tüntetéseken is felszólaló gimnazistától korábban saját iskolája is elhatárolódott, legutóbb pedig Bayer Zsolt találta meg.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás folyamatáról vagy a pályaválasztás dilemmáiról faggathatják a téma szakértőit, illetve hallgathatják meg előadásaikat számítógépen vagy mobiltelefonon.
(Forrás: Magyar Hírlap)
2019.01.16.
A túlóra-szabályozás nem vonatkozik a tanárokra
Az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta, a tárca is a hét végén, a sajtóból értesült a PDSZ azon döntéséről, hogy sztrájkbizottságot állít fel. Hozzátették: egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy a követeléseiket hivatalosan benyújtották-e, így a tárgyalásokról sem tudnak még semmit elmondani.Ismertetésük szerint a PDSZ döntése azért meglepő, mert a szakszervezetek által december óta kifogásolt túlóra-szabályozás a pedagógusokra nem vonatkozik, ahogy az általános követelések között leírtak sem. Álláspontjuk szerint a PDSZ csupán a kormányellenes általános sztrájkot sürgető ellenzékiek sorát igyekszik gyarapítani.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.01.16.
Áttörés a sajátos nevelési igényű gyerekek fittségmérésében
Kétéves kutatási program után, amelyet csaknem ezerkétszáz sajátos nevelési igényű diákkal végeztek, a Magyar Diáksportszövetség kidolgozta az alternatív fittségmérési teszteket. Tóthné Kälbli Katalin, a szövetség fejlesztési szakértője a lapunknak adott interjúban elmondta, nemcsak a testnevelő tanárnak szólnak ezek az adatok, hanem a szülőnek és a gyereknek is egészségszem­pontú visszajelzést adnak.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.01.16.
Nem lehet tűrni, hogy egy 18 éves lány ellen hadjáratot indítsanak, mert beszólt a kormánynak
Ez nem szól másról, mint mindannyiunk megfenyegetéséről, minden magyar ember megfenyegetéséről, kussolj, mert még az iskolai bizonyítványodat is meghamisítják, vagy bármit, a legszemélyesebb adataidból. A bűncselekménytől se riadnak vissza. Persze ezt már láttuk Hadházy táskájának ellopásánál, vagy a Vona vagy Juhász Péter elleni lejáratásoknál.El kéne menni ezekhez a szerkesztőségekhez, és kikövetelni a bocsánatot Nagy Blan