Mi tesz engem azzá, ami vagyok?

(Kortársirodalom feldolgozása a 11. évfolyamon)¹

A Jedlik Ányos Gimnázium 11.a és 11.c osztályával csináltam a projektet. Ez egy „nagy kutatás” része, mely pl. a tavalyi Semmi-projektre épül, ahol már kortárs szövegekkel dolgoztunk. A tavalyi munka egyrészt nekem is tanulságokkal szolgált, min kell változtatnom, mi az, ami működik, másrészt a diákok is ízelítőt kaptak a munkafolyamatból, ismerősebb volt a légkör, lelkesebben, nyitottabban álltak a munkafolyamathoz. A diákokkal jó kapcsolatom van, közös bizalmon épül, mely során én alapvetően a moderátor szerepét öltöm magamra. Nagy hangsúlyt fektetek a személyes véleményszabadságra, a toleranciára, a figyelemre, arra nevelem őket, hogy fogadják el egymás véleményét, és merjenek gondolkodni, a szöveget nyílt terepként képzeljék el.

A most bemutatásra kerülő projekt a félévzárás után kezdődött, 10-15 órára terveztem. A Semmi-projektnél levont tanulság az volt számomra, hogy mindig maradjak rugalmas, ne akarjak erőszakosan ragaszkodni az előzetes elképzeléseimhez. Ez a változtatás-lehetőség a megvalósítás során sok kellemes percet szerzett.

A Csikk nevelődési- és utazóregény, hiszen tartalma szerint két 14 éves fiatal autóba száll, és útnak indul, hogy rátaláljon önmagára. A könyvről szóló kritikájában Győri Hanna a következőt írja: „Herrndorf a popkultúra képeire való rájátszással, a fiatalkorú olvasóközönség kulturális emlékeinek megidézésével (egy Tarantino filmben vagyunk-e?) vonzza be az olvasót… Itt a polgári család helyén csak az anyagi jólét elhaló nyomait látni, a szülők épp olyan éretlenek, mint a gyerekeik, a nyomasztó kérdések és a felelős döntések elől az alkoholba és a csajozásba menekülnek, miközben rettenetesen felsőbbrendűnek gondolják magukat a bevándorlókhoz képest, elvégre ők a drága villájukban viselkednek gusztustalanul. Innen jön Maik, ez az önbizalomhiányos lúzer, aki semmit nem tud mutatni magából az extrovertáltságot díjazó iskolai közegben, és ezért magányát a jól bevált cinizmussal leplezi. Meg egy adag őszinteséggel, amit a képmutató felnőtt társadalom, és az őket majmoló gyerekek nem díjaznak túlságosan.”

Tapasztalataim a 11. A osztályban

2013. január 17.

Először csoporton belül mindenki válaszolt arra a kérdésre: „Mi tesz engem azzá, aki vagyok”. Majd az eredményt felolvasta az „előadásfelelős”, a másik három csapat pedig figyelt, mi rajzolódik ki, mi emelkedik ki közös jegyként a csapat identitását tekintve. Első csapat: barátok, család, humor, apa, második csapat: mások hogy tekintenek rám, szülők, barátok, cselekedetek, harmadik csapat: külső tényezők, elvárások, környezet, divat, család, barátok, negyedik: cselekedet, barátok, család, érdeklődési kör.

A másik kérdés így hangzott: „Mi érdekel engem?” Sport, informatika, számítástechnika, zene, művészetek, történelem, filozófia… az elhangzottak során azonban nagyon hamar elveszett a figyelem. Kérdeztem, miért vesztették el az érdeklődésüket, mondták, mert túl általánosak a felsoroltak, ezeket tudják egymásról. Jó, akkor változtassunk, mondtam, legyen verseny, ki tud többet a másikról. Az volt a feladat, három embertől szerezzenek olyan információt, melyet eddig nem tudtak róla. Hogy ez motivált figyelemmel járjon, azt találtuk ki közösen, hogy strigulázniuk kell, és aztán a legtöbbet tudó lesz a nyertes.

Majd párokba álltak csapaton belül, ahol az identitásukat meghatározó dolgokkal foglalkoztak. A párok mindegyike egy közös identitást meghatározó fogalommal és egy különbözővel, egymástól eltérővel foglalkozott. A közösben különbséget kerestek, a különbözőben hasonlóságot.

A párok egyike húzott egy szerepkártyát, és az azon lévő módon mesélte el a többieknek a különbségeket, hasonlóságokat. A négy csoport minden tagjának feladata volt kitalálni a szerepkártyán lévő módot.

Majd megkértem őket, vegyék elő az okostelefonjaikat, és az identitás fogalmára kellett rákeresniük interneten, majd a csapat közösen megfogalmazta a saját identitásdefinícióját.

L. Péter óra végén az identitás fogalmát egy rendkívül szemléletes matematikai fogalommal határozta meg: egybevágóság, mely során a síkidom önmagába visz át egy 360 fokos síkban való forgatás után.

2013. január 23.

Szoros szövegolvasással, szövegelemzéssel folytattuk. Minden csapatnak az volt a feladata, hogy válaszoljanak a „mi történik az első bekezdés szerint?” kérdésre.

• Az első csoport arra jutott: valahol ülnek, valami titokzatos dolog történik, szédül az elbeszélő,
• a második csoport kiegészítette ezt azzal, hogy a szoba pici, az elbeszélő egy félénk tinédzser és bajban van,
• a harmadik csoport elemzése alapján az író hirtelen belevág a történetbe, az elbeszélő bepisil, hokedlin ül, valami miatt meg van ijedve, nem tudjuk, miért ül ott, homályos, kivel van ott, valakik vannak körülötte,
• a negyedik csoport pedig azt állapította meg, hogy az elbeszélő egy szobában van, valamilyen probléma utáni szituációban, mozdulatlan, szédül, mások is vannak körülötte, és múltbeli eseményeken gondolkodik.

Összegeztük, mit tudunk meg valóban a leírtakból tér, idő tekintetében, és rámutattunk arra, hogy bizonyos dolgokat ők látnak mögé, vagy egészítik ki későbbi tudásuk miatt.

A szereplőépítkezés vizsgálatakor beszélgettünk arról, hogy milyen viszonyrendszerben helyezkednek el egymáshoz képest: N. Karolina szerint Csikket maga fölé helyezi az elbeszélő, K. Fanni az elbeszélő önbizalomhiányát emelte ki, T. Enikő pedig azt, hogy az elbeszélő folyamatosan összehasonlítja magát a címszereplő Csikkel. Ezt alátámasztandó állóképet kértem minden csapattól, melyben 2 címet kaptak: (1) Maik elbeszélő a széken, (2) Maik és a smasszerek.

Milyen problémák jelennek meg csírájában a regény indításban? Mi marad meg a regényben mindebből? – tettem fel a következő kérdést. A sorrend így alakult: (1) szorongás, (2) nem tud magával mit kezdeni, (3) céltalanság, (4) kilátástalanság, (5) önbizalomhiány, (6) nyerseség (pisi, vér, erőszak, káromkodás).

Majd a problémák mögötti okokat kerestük:

• 1. szorongás –N. Karolina: elhanyagoltság: szülei nem foglalkoztak vele, de volt pénz, elkényeztetik; Sz. Balázs: családi háttér: anya alkoholista, apa csődbe megy, csalja anyát;. T. Szabolcs: felnőtt világ ismeretlensége félelmet kelt; T. Enikő: szülőkkel való rossz viszony;
• 2. nem tud magával mit kezdeni – B. Diána: kamaszkor, D. Tamás: nincsenek barátai, I. Dóra: nem tud beilleszkedni, iskolában nincs beceneve, N. Karolina: senkinek érzi magát, T. Enikő: nincs hobbija;
• 3. céltalanság – I. Dóra: nincs motiváció, F. Tamás: nincsenek barátai, nincs példaképe.
• 4. kilátástalanság: és még M. Daniella: családi mintái, I. Dóra: sikerélmény hiánya, nem értékelik.
• 5. önbizalomhiány – T. Enikő: Tatjana elutasítja, magasugró, de nem értékelik, népszerűtlenség, szülei sem értékelik, nem tudja mit várjon az élettől.
• 6. nyerseség (pisi, vér, erőszak, káromkodás) – I. Dóra: kiábrándult, dacos, kamaszkor, senkivel nem beszél, szociális kapcsolatok hiánya, M. Daniella: egyke, szeretet és érzelmek hiánya.

Ezt követően a trauma fogalmát jártuk körül. Megegyeztek abban, hogy valamilyen megrázkódtatásról van szó, mely hosszútávon kihatással van az emberre. Érvelési gyakorlatként mondtak állításokat, illetve egészítették ki egymás mondatait:

N. Karolina szerint következmény lehet halál vagy betegség, baleset, erőszaktétel, megverés, de lehet lelki és fizikai is. Kérdeztem, hogyan súlyoznák, van-e, amelyik súlyosabb. K. Fanni szerint nem lehet szétválasztani, de a lelki súlyosabb, mint a szakítás, halál, megcsalás. M. Daniella szerint a fizikai jön először, aztán a lelki, mely sokkal hosszabban tart. B. Diána kiegészítette az örökbefogadás titkával, mely szintén lehet trauma.

A szereplők neveinek előfordulásait korábban kigyűjtöttem, és minden csoport kapott hármat, hármat, melyet elemezniük kellett közösen. Az elemzések pontos képet rajzoltak a szereplőről: kiemelték a bizonytalanságot, a Psycho becenév egyértelműen a „nem normális” jellegére utal, vagyis újabb lefokozás, a Csikk gúnynév, amely rasszista felhangokat tartalmaz (olyan mint az oroszokat „leivánozni”) szintén sztereotípiaként értelmezhető.

A mű második felében megjelenő gróf Lada már egy minőségi változás, magasabb szint jele. A hegytetőn fába vésett monogramok az utazás csúcspontjaként valami sokkal többre mutatnak rá: a három szereplő között valódi mély kapcsolat jön létre. Kellemesen csalódnak a többi emberben, és a halottak monogramja, mely azonos az övéikkel elgondolkodtatja őket saját életük múlandóságáról.

Házi feladatként a saját beceneveiket kellett összegyűjteni és elemezni a Facebook osztálycsoportban, mely derűs perceket okozott mindannyiunknak.

2013. január 29.

A becenevekre való reflektálással folytattuk az órát, M. Daniella azzal kezdte, azok becéznek, akik közelebb állnak hozzánk, B. Diána szerint viselkedési módot is mintáz.

A mai alkalommal a szülőket, vagyis Maik legközelebbi hozzátartozóit vizsgáltuk meg. Az alkoholista anyukát és a szeretővel nemrég elutazott apukát.

Miért lehet alkoholista az anya, illetve ez milyen hatással van Maikra?
Az apa megcsalja anyát, ennek mi lehet az oka, és mi a következménye?

R. Raoul szerint az ok lehet az, hogy tudja, hogy megcsalja a férje, vagy csak nem úgy alakult az élete, ahogy gondolta, vagy nem tudja Maikot kontrollálni, és így egy ördögi kör alakul ki. L. Peti egyszerűen a függéssel magyarázta, vagy mert valamilyen unaloműző elfoglaltságot keres, hiszen ne felejtsük, hogy egy újgazdag családról van szó, ahol a feleségnek nincs munkája. Maik emiatt magára lesz utalva, és anyakomplexusossá válhat, nincs megfelelő nőképe, mindez erősíti bizonytalanságát és az önelfogadás hiányát.. Sz. Balázs arra jutott, hogy a megcsalás lehetett a háttérben, a csalódás, szeretethiány, kötődés hiánya, melynek következménye az elidegenedés és a kötődés hiánya lehet.

Konklúzióként megkértem az eddig kevésbé felszólaló diákokat, gondolják végig, milyen fogalmak kerülnek elő, melyekre érdemes figyelniük majd a saját életükben. Ezek lettek: rendezett, egymásra figyelő családtagokból álló közeg, a szeretet és a kötődés fontossága, a biztonságérzet kialakításának fontossága, az unalom problematikussága, illetve a férfi, női szerepekre való figyelem.

Kértem, írjanak olyan szülői mondatokat, melyek motiválnak, s olyanokat amelyek épp az ellenkező hatást érik el náluk (ezeket tartalmazza a következő táblázat).

2013. január 31.

A mondatok elemzése következett, azaz annak a feltárása, hogy milyen víziók élnek bennük ezekkel kapcsolatban. Megkapták cédulán egy másik csoport mondatait, és ahhoz kellett a kiscsoportokban mögöttes tartalmat felírniuk. Improvizációs gyakorlatot találtam ki ezekhez a mondatokhoz: az első állóképben anya alkoholizmusa előtti állóképet kellett mutatniuk (mi az a családi konfliktus, ami miatt inni fog), a másodikban pedig ennek következményét megmutatniuk.

M. Zsuzsa megemlítette, hogy egy szülőnek ismernie kell gyermeke korlátait, mire a következőkben erre a négy kérdésre kellett önállóan választ adniuk: (1) mit tudnak rólam a szüleim (2) mit nem tudnak rólam (3) amit nem tudnak, az hogyan és miért okozhat csalódást (4) hogyan lehet ez mégis érték.

2013. február 7.

Kértem, hogy készítsék el a családfájukat, és következő órán úgy kellett ezt bemutatniuk, hogy összefüggéseket, tanulságokat kerestek benne önmaguk számára. Ismétlődéseket, szabályosságokat, fontos történeteket hallottunk, nagyon megrendítő volt.

Részlet H. Tamás naplójából: „A pénteki órán és a csütörtöki óra nagy részében az egyes emberek felolvasták a családfáikat. Eleinte mindenki azt hitte, hogy unalmas lesz, de miután elkezdtük, mindenki csöndbe maradt, és hallgatta az olvasót. Nagyon jó óra volt, mert nagyon sok új információkat tudtunk meg azokról az emberekről, akik felolvasták a családfájukat.”

Zárásképpen (mindkét osztálytól) három feladatot kértem:

• egy érvelő szöveg sztereotípiák témakörben, vagy a regény egy szabadon választott szereplőjét idézetekkel alátámasztva bemutatni.
• egy identitás témában írt szabad fogalmazás: Mi tesz engem azzá, aki vagyok?
• videó vagy PPT készítése az identitás témakörben.

¹A projekt során Wolfgang Herrndorf: Csikk című regényének feldolgozására került sor (Scolar, 2012).