Ahogy a saját gyerekkor, úgy a gyógypedagógusként átélt tapasztalatok megjelenítése is nélkülöz minden hamis érzelgést vagy megszépítő nosztalgiát. Az utazó gyógypedagógus, aki látássérült gyerekkel foglalkozik a legkülönbözőbb állami intézményekben, gyakran szembesül reménytelen élethelyzetekkel. Iskolát agyonnyomó bürokráciával vagy épp pedagógiai „vaksággal”, tehetetlen, nyomorban vergődő családokkal és dacos, kudarcra ítélt gyerekekkel. Lehetne naiv, naplószerű könyvet írni ilyen […]

Velünk élnek, és mégis láthatatlanok. Fogyatékkal élő fiatalok szegregált iskolában, aluljáróban, penészes otthonokban, kizsákmányoló munkahelyeken. A történetek hőseire rázáródik sorsuk, és ahogy olvassuk a kötetet, megértjük, mindez közös felelősség. A gyógypedagógus szerző nem enged: fogva tart a szöveg, a mesélő mélységes érdeklődése és elköteleződése, a megszólalásig pontosan megrajzolt helyzetek. Nem a mindannyiunkban tagadhatatlanul ott rejtező […]

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének 2018. májusi konferenciáján elhangzottakat adjuk közre e-book formájában. Bár a konferencia óta eltelt másfél év, továbbra is igen aktuálisak az ott elhangzottak. Azt a kérdést próbáljuk megválaszolni, hogy milyen lesz a jövő iskolája – ha lesz egyáltalán a jövőben iskola -, valamint azt, hogy milyen szerepe lesz, milyen szerepe lehet a jövőben a magyar magániskoláknak (Dobos Orsolya).

A környezetvédelmi kalandfüzet azzal a szándékkal készült el, hogy gyerekeinket közelebb vigye a természet csodáihoz azáltal, hogy megismerteti ezeket játékokon, kézműves foglalkozásokon, tudományos tényeken keresztül.

A konstruktív konfliktuskezeléshez szükséges kompetenciák elsajátíthatók, taníthatók. Ehhez kíván segítséget nyújtani ez a kötet.

Mit is jelent valójában: jelen lenni? Legelőször, mielőtt bármit is tennénk, a megfigyelés képességét. Észrevenni a lehetőségeket, a szükségleteket, az anomáliákat. És természetesen a cselekvés képességét. Vagyis a tanárnak tudnia kell, mit kell tenni, és tudnia kell, hogyan. Ehhez a feladathoz nyújt segítséget a kötet.

A megismerés során a pedagógus mozaikdarabokat ragad meg csupán egy óriási többdimenziós kirakósjátékban, s ezeket kísérli meg a maga módján a megfelelő helyre illeszteni. Dolgát megnehezíti, hogy nem statikus és örökérvényű, hanem egy dinamikusan változó képet kell megragadnia, amelyen belül az egyes részleteknek eltérő ütemű és irányú a mozgása. Kiadványunk ehhez a törekvéshez kíván segítséget nyújtani.

A szabad tanulás során a gyerekek maguk dönthetik el, hogy hogyan tanulnak – választhatnak az egyéni, páros vagy kiscsoportos munkaforma, a különböző tartalmú és nehézségű feladatok között. Ahhoz, hogy ez valóban hatékony tanulási forma legyen, megfelelően előkészített, inspiráló és biztonságos – vagyis kellő támpontot nyújtó, és az önellenőrzésre is alkalmas – feladatokra van szükség.

Új könyv rendelhető az online könyvesboltban: Földes Petra és Peer Krisztina Alkotva tanulunk kötetét mindazoknak a pedagógusoknak ajánljuk, akik a folyamatos változások közepette is szeretnének hitelesek maradni, munkájukat igényesen és hatékonyan végezni. A könyv tömören és világosan ismerteti a tevékenységközpontú tanulás elméleti kérdéseit, röviden elemzi a kiskamaszokra jellemző tanuláslélektani jellemzőket, és felveti a tanulásszervezés általános módszertani kérdéseit.

Könyve komoly látlelet a magyar iskola nyomorúságáról. Egyszerre látjuk benne a személyes pályát, a gyerekek sorsát, az iskolaügy hazugságait, látunk benne módszertant, lehetséges stratégiákat.

Azért az jól tud esni, ha egy rég nem látott egyetemi társ úgy mutat be kollégájának: tudod, az ő cikke volt kitéve a tanáriba… És az is, ha többen is biztatgatnak: gyűjtsd már össze, rendezd kötetbe a szövegeidet! És igaz: fontos ugyan az iskola kimért, távolságtartó, egzakt, elemző vizsgálata, de néha talán megengedhető az élményszerű, indulatos, szubjektív hang is.

Ritka az olyan ember, aki úgy képes átlátni nagy összefüggéseket, hogy nem hívja ehhez segítségül a madártávlatot. Benedekné Fekete Hajnalka olyan vérbeli „terepmunkás”, aki tökéletesen tisztában van a rendszer hibáival, hiszen nap mint nap kénytelen megtapasztalni, hogy a szociális hálón tátongó lyukakon sorra potyognak ki védencei, akikért pedig profi módon és elkötelezetten dolgozik.

A szerző több, mint egy évtizede vezeti művészeti iskoláját, ahol elsődleges célja az, hogy mélyszegénységben élő gyerekeket fejlesszen, adjon nekik önbizalmat, önbecsülést, sikereket a művészi alkotás folyamatán keresztül. Munkája közben azonban olyan jelenségekkel találkozik nap mint nap, amik mellett nem tud elmenni szótlanul.

A gyűjteményes kötet címének ötlete Gyarmathy Évától származik. Az ő fejezetének egyik alcíme ugyanis így hangzik: Digitális generáció vagy degeneráció. Így összevonva ez a jelzős szerkezet egyszerre fejezi ki a jelenlegi, digitális jelzővel illetett nemzedék létét és a róla alkotott vélemények ellentmondásosságát.