A Budapest Film Zrt és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete szeretettel várja az érdeklődőket a Felnőtteknek gyerekekről című sorozatának következő vetítésén. Ez alkalommal a Papírsárkányok (The Kite Runner) című, 2007-es amerikai filmet nézzük meg. (Rendezte Marc Forster.) Az utóbbi idők egyik legnagyobb sikerű, legméltatottabb könyve alapján készült ez a mélyen megrendítő film barátságról, családról, pusztító erejű hibákról és a megváltó szeretetről.
Időpont: május 6. 17:30
Helyszín: Kino Café, 1137 Szent István krt. 16.
Jegyár: 700 Ft
A könyvről
A film alapjául szolgáló regény1 (szerző: Khaled Hosseini) megjelenése óta folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. Az amerikai kritikusok az évtized regényének titulálták.
Afganisztán, 70-es évek, a béke utolsó évei. Egy gazdag és egy szegény családból származó kisfiú együtt tölti gyerekkorát. Összekötik őket közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja a két fiú életét. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant. A gondtalan gyerekkor ezzel véget ér.
Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől.
A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált.
Olvasói vélemény az internetről
Szomorú és megható történet, tényleg letehetetlen, tele váratlan fordulatokkal. A nyelvezete nagyon olvasmányos, ez nyilván a fordítást dicséri. Igazi remekmű. Letehetetlen. Nem hatásvadász, egy számomra ismeretlen kultúrába nyújt némileg betekintést, megrökönyít, megnevettet, megkönnyeztet…kiváló olvasmány…néhány mondata néha most is beugrik.az elolvasása után napokig a fejemben voltak az olvasott mondatok, tanulságok.A filmet is szívesen megnézném. Ajánlom mindenkinek!
A filmről
Amír és Hasszán legeslegjobb barátok, állandóan együtt vannak, és közösen nyerik meg a papírsárkány-eregető versenyt Kabulban. Ketten Kabul ellen – ahogy ők fogalmaznak. Amír egy gazdag kereskedő fia, Hasszán pedig a szolgájuk gyermeke. Egy házban nőnek fel, testvérként szeretik egymást, mígnem egy napon Amír gyáván elárulja az őt védelmező kis barátját. Ez az árulás egész életében kísérti, és felnőttként megpróbálja jóvátenni tettét. „Egy fiú, aki nem áll ki magáért, férfiként sem fog kiállni semmiért.” – visszhangoznak Amír apjának szavai a gyermek fülében – még az árulás előtt.
Különös és érdekes kérdéseket feszeget a film (és a regény). Kezdve a barátságtól, a bátorságon és a lelkiismeretfurdaláson át, a háborúig mindent megtalálunk, de közben egy pillanatra sem fordul át giccsbe vagy erőltetésbe. Ez köszönhető a két kisfiút életre keltő színésznek, akik közül a Hasszánt alakító tizenkét éves Ahmad Khan Mahmidzada egyszerűen mindenkit lejátszik a vászonról. Talán születési adottság, hiszen az IMDb szerint ez az eddigi egyetlen filmszerepe. Természetes és őszinte játéka, gyermeki bátorsága és kiállása a barátja mellett kétségkívül több mint színjátszás a kamerák előtt. Szintén zseniális, bár kevésbé hálás az Amírt játszó Zekeria Ebrahimi alakítása: a gyávasága miatt magát szégyellő kisfiú visszafogott játékára egyértelműen egy fejcsóva a néző reakciója, hogy ejnye, na, miért vagy ilyen gyáva.
A két gyermek mellett eltörpül a többi színész játéka, és hiába nagyon jó a rendezés, hiába fordulatos és feszes végig a cselekmény, a gyerekkor története, vagyis a film első fele túl erős a második feléhez, a felnőttkor eseményeihez képest. Amír visszalátogatása a háború sújtotta Afganisztánba kemény és embert próbáló, ugyanakkor film utolsó képkockái azt sugallják, hogy egy gyerekkori árulást semmiféle felnőtt cselekedettel nem lehet jóvá tenni. A hatása egy egész életre ki fog terjedni.(Ketten Kabul ellen)
Vélemény az internetről
Kemény film. Néztem, és egyszerre azon kaptam magam, hogy hálálkodom, amiért Európában élek a kis kuckómban, van szép paplanom, ágyam, nézhetek filmeket a kis pc-men, és nem egy stadion közepén köveznek épp halálra. Rettenetesen nyomasztó volt. Annyi borzalmat sűrítettek ebbe a két órába, amin az ember nehezen teszi túl magát. Hogy mennyire hatásvadász, azt nem tudom. Bevallom, nem vagyok tisztában Afganisztán és Pakisztán történelmével részletekbe menően, azt sem tudom, mennyire propagandisztikus. Nekem egy egyszerű filmnek tűnt, ami arról szól, hogy milyen egy országban élni, majd elhagyni azt, amelyben vallási és életvezetési különbségekből adódóan minimum hatféle etnikum gyűlöli egymást. És az volt az egészben a legmegdöbbentőbb, hogy a felnőttek bizonyos öntudattal és ésszel szorították ezeket a dolgokat keretek közé, míg a gyerekek színtiszta gyűlöletből bántották egymást.
1Magyarországon kiadta a Terricum 2005-ben. Fordította: Vajda György.
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
