Szekciófoglalkozás a Digitális Pedagógus 2014 konferencián

Biztonság a neten

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, Tempus Közalapítvány, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete által immár harmadik alkalommal szervezett Digitális nemzedék 2014 konferencia március 29-én Tények és tévhitek címmel, a digitális generációval és a digitális környezettel kapcsolatos hiedelmekkel és tényekkel foglalkozott. Jelen írásom a Biztonság a neten szekció előadásainak tartalmi összefoglalását kívánja nyújtani. A szekció előadásait egyrészről a digitális együttéléshez kapcsolódó témakörök szolgáltatták, másrészt az a szempont, hogy az online biztonság kérdésköre mára már túlmutat a technológiai (tűzfal, szűrőprogramok) kérdéseken, előbbi mellé felzárkóznak és felértékelődnek a biztonság további elemei: érzelmi – akarati (érzelmekkel kapcsolatos tudás: felismerése, megértése és kezelése), kognitív (problémamegoldó kompetencia, összefüggések felismerése), szociális (kommunikációs kompetencia, konfliktusmegoldás, önfeltárás). A magabiztos technikai-biztonságtechnikai tudás önmagában nem elegendő védelem az online felületen, a saját és mások érdekében szükségünk lesz többek között az indulataink azonnali kifejezésének gátlására (flame war), tetteink és mások online magatartása közötti összefüggés felismerésére (derailing) és arra is, hogy képesek legyünk az eltérő funkciójú felületekhez igazítani online kifejezésmódunkat. Mindezek okán helyet kapott a szekcióban az elektronikus zaklatás, a gyűlöletbeszéd, az online gyermekvédelem.

Elsőként az Ujhelyi Adrienn-nel közösen végzett kutatásuk tapasztalatait osztottuk meg a résztvevőkkel. Az előadás a digitális állampolgárság kutatáson belül vizsgált elektronikus zaklatás jellemzőit, összefüggéseit járta körül. A kutatás legfőbb tanulsága, hogy a jelenség rendkívüli módon elterjedt: a diákok több mint harmada elkövetőként, majdnem fele pedig áldozatként érintett, a fiúk mindkét szerepben veszélyeztetettebbnek számítanak. A leggyakrabban átélt zaklatási forma mind áldozati, mind elkövetői oldalról a bántó üzenet, a lángháború (flame war) és a fényképek engedély nélküli megosztása. Jellemző még az elkövetés utáni megbánás nagyon alacsony értéke, amely összefügghet az online felületre jellemző visszajelzés alacsonyabb előfordulásával. Mások visszajelzése során válik világossá számunkra cselekedeteink súlya, következményei. Amennyiben a visszajelzés elmarad, mivel nem tehetünk mást, megpróbáljuk elképzelni, vajon mit gondolnak rólunk mások. Az elképzelés azonban gyakran nem egyezik a valós véleménnyel.

A kutatási beszámoló után, az elektronikus zaklatás témájánál maradva, Kiss Nóra és Prischetzky Botond Végzetes szavak! című prevenciós filmjük kampányprojektjét mutatták be.. Véleményük szerint, a közösségi oldalak népszerűségének növekedésével a probléma az utóbbi években egyre nagyobb méreteket ölt. A fő céljuk a figyelemfelhívás, tudatosítás és a legveszélyeztetettebb korosztály megkeresése.

A témát folytatva Senkár Éva, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány projekt koordinátora az online gyermekvédelem tapasztalatainak tükrében beszélt arról, milyen új kihívásokkal kell szembe néznie a gyermekvédelemnek az egyre gyakoribb online visszaélések, bántalmazások, zaklatások kapcsán. A szakember hangsúlyozta, hogy a Kék Vonal 116 111 lelkisegély-vonalát ingyenesen és anonim módon hívhatják azok a gyerekek és fiatalok, akiknek az internetbiztonsággal kapcsolatban kérdésük van vagy valamilyen rossz élmény érte őket internethasználat során, bántalmazás, zaklatás vagy visszaélés áldozatává váltak. Már az azonnali technikai segítség (blokkolás, tartalom törlése) is komoly pszichés segítséget jelent az áldozat számára, ezt a típusú segítségnyújtást megkönnyíti az alapítvány és a Facebook között létrejött együttműködés is. De az áldozatokon túl, cseten és a már említett telefonvonalon is fordulhatnak hozzájuk a zaklatás további szereplői, így a bántalmazók, a kívülálló-szemlélők és segítők is.

Az online agresszió témájánál maradva Jósa Bálint, a Szubjektív Értékek Alapítvány vezetőjétől betekintést kaphattunk a gyűlöletbeszéd tartalmába valamint a gyűlöletbeszéd-mentes internetért vívott küzdelembe. A jelenség olyan gyűlöletből fakadó és intolerancián alapuló szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése. Nem tekinthető új jelenségnek, de többek között a nagyobb nyilvánosság miatt az online megjelenése okot ad a cselekvésre. Mivel az interneten a különböző csoportok, érdeklődésüknek, beállítódásuknak megfelelően zárt rendszereket alkotnak, a szakember fontos célként jelöli meg egyrészt a fiatalok és ifjúsági szervezetek mozgósítását annak érdekében, hogy felismerjék és fellépjenek az ilyen típusú sérelmekkel szemben, valamint a gyűlölködők felé való nyitás szükségességét, hiszen az interneten a jelentett vagy törölt tartalmak azonnali és sokszoros újjászületése figyelhető meg. Példaként említett egy Facebook oldalt, mely törlése után több hasonló nevű oldalt hoztak létre a felhasználók, melyek összes „kedvelőinek” száma megegyezik a törölt oldal tagjainak számával. Végül elérendő célként jelölték meg a fiatalok online viselkedéskultúrájának fejlesztését, amit leginkább az offline világ etikai szabályai online térben való meghonosításában látja.

A szekció záró előadását a Safer Internet Program projekt-koordinátora Borsi Zsuzsanna tartotta, az eddigi témákat összegezve, valamint a technológiai biztonság kérdéskörével bővítve azt. Hallhattunk egy, a gyerekeknek, pedagógusoknak és szülőknek szánt, Netezz biztonságosan! foglalkozásról, amely megismerteti az internet lehetőségeit, valamint a felhasználókra leselkedő veszélyek elkerülésének hatékony és egyszerű eszközeit. Az iskolák számára a foglalkozások teljesen ingyenesek, az oktatók az ország valamennyi pontját el tudják érni. Megismerhettük az „Internet, ahogy mi szeretnénk” című 13-16 éves fiataloknak készült kézikönyvet, melynek használatával a fiatalok többek között tesztelhetik digitális írástudásukat, megismerhetik jogaikat és kötelezettségeiket, valamint az én és az önfeltárás szintjeit az online világban.

Az előadások utáni beszélgetés közben a szakemberek egyességre jutottak abban, hogy a témakörök kapcsán a szülők felé való nyitás, a szülők tudatosítása és az áldozatok mellett az elkövetőkre való odafigyelés még megoldandó feladat elé állítja a szakembereket.

Domonkos Katalin